1. § A fennálló jogszabályok szerint záloglevelek kibocsátására jogosult intézeteken felül (1876:XXXVI. tc.) a pénzügyminiszter engedélyével zálogleveleket bocsáthat ki hitel- és pénzintézetekből, mint tagból alakult szövetkezet is. A pénzügyminiszter az engedély megadását a nemzetgyűlésnek (képviselőháznak) bejelenti.
Ebben az esetben, a szövetkezeti üzletrészek alkotják a záloglevelek külön biztosítására rendelt alapot. Az ily üzletrészt az alap rendeltetésének tartama alatt felmondani nem lehet.
Az első bekezdésben meghatározott szövetkezet által a pénzügyminiszter engedélyével kibocsátott záloglevelek óvadékképesek és arra alkalmasak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885:VI. tc. 13. §-a) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordítassanak akkor, amikor a biztosítékokat az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben kell letenni.
Alkalmasak továbbá az említett záloglevelek arra is, hogy ezekbe a m. kir. postatakarékpénztárnak a folyó szükségleteket meghaladó takarékbetétei (1885:IX. tc. 5. §) és a csekk- és clearingforgalomban befolyó betétösszegek (1889:XXXIV. tc. 4. §-a), a postatakarékpénztár tartalékalapja és a betétmaximumot meghaladó betétrészösszegei és kamatai gyümölcsözőleg elhelyeztessenek.
Az ilyen záloglevelek és kamatszelvényeik az okirati és a kamatilletékek alól mentesek és az ilyen záloglevelek kamataiból, valamint visszafizetés esetében a visszafizetendő tőkéből adó vagy illeték levonásának helye nincs.
Azok a külön jogok, amelyek a fennálló jogszabályok értelmében a Magyar Földhitelintézetet a kölcsönkövetelés érvényesítése, az okiratok végrehajthatósága és bizonyító ereje tekintetében megilletik, a záloglevélüzleet körében az első bekezdésben említett szövetkezetekre is kiterjednek.
A záloglevelek külön biztosítására rendelt alappal kapcsolatos törvényi rendelkezések (1876:XXXVI. tc. 4., 11., 15. §., 1889:XXX. tc. 10. § 2. bek.) a jelen § első bekezdésében említett szövetkezetre nem nyernek alkalmazást.
A pénzügyminiszter az első bekezdésben jelzett ilyen szövetkezethez kormánybiztost nevez ki. Jogkörét a minisztérium rendelettel állapítja meg.
2. § Jelzálogintézeteknek az 1925. évi január hó 1. napja előtt bejegyzett jelzálogjoggal biztosított azok a kölcsönkövetelései, amelyek alapján zálogleveleket bocsátottak vagy bocsátanak ki, csupán az említett kölcsönkövetelések alapján kibocsátott záloglevelek összességének biztosítékára szolgálnak; az 1925. évi január hó 1. napja után bejegyzett jelzálogjoggal biztosított kölcsönkövelések pedig csak az ezen kölcsönkövetelések alapján kibocsátott záloglevelek összességének biztosítékául szolgálnak.
3. § A záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló oly kölcsönök tekintetében, amelyek telekkönyvi bekebelezésénél feljegyeztetik, hogy záloglevelek biztosítékául szolgálnak, a kamatláb magasságát megszorító rendelkezések s az abból folyó következmények alkalmazást nem nyernek.
4. § Magánügyletek esetében a földbirtokon nyugvó terhek megosztását vagy visszafizetését (1920:XXXVI. tc. 81. §-ának utolsó bekezdése), avagy a földbirtoknak végrehajtási árverés hatályával, de ilyen árverés nélkül történő tehermentesítését (1920: XXXVI. tc. 82. §-ának utolsó bekezdése) a hitelező beleegyezése nélkül az idézett jogszabályok alapján nem lehet elrendelni a jelen törvény életbelépése után olyan ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal biztosított követelésekkel szemben, amely ingatlan a földbirtok helyesebb megoszlása céljára meg nem váltható, vagy amely ingatlanra nézve az Országos Földbirtokrendező Bíróság az államot illető megváltási jogot nem gyakorolja.
Amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság a hitelező beleegyezése nélkül az idézett §-okban meghatározott egyéb esetekben kívánja a jelen törvény életbelépése után bejegyzett jelzálogjoggal biztosított kölcsön megosztását, a hitelező az Országos Földbirtokrendező Bíróság ez iránti felhívásának vételétől tizenöt nap alatt nyilatkozni köteles a felől, hogy a megosztásba belenyugszik-e, vagy pedig a kölcsönt a kölcsönkötvényben meghatározott feltételek alatt felmondja. A nyilatkozat elmulasztása esetében a hitelezőt úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönt felmondta volna. Ha a hitelező a kölcsönt felmondotta, a kölcsön megosztását az ő kielégítése előtt nem lehet foganatosítani.
5. § Ha a telekkönyvi hatóság árverést tűz ki olyan ingatlanra, amelyre az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának a fennálló szabályok szerint helye lehet, az állam nevében a földmívelésügyi miniszter vagy az a szervezet, amelynek a földmívelésügyi miniszter e joga gyakorlását átengedi, az árverés megtartása előtt legkésőbb nyolc nappal készpénzzel kifizetve magához válthatja annak a hitelezőnek a követelését, akinek vagy akiknek érdekében kellene az árverést megtartani (1881:IX. tc. 167. §), s ezzel a beváltott követelés tekintetében a hitelező helyébe lép akként, hogy a jelzálogjog is átszáll reá. Ebben az esetben kérelmére a telekkönyvet ki kell igazítani.
Ha végrehajtási árverésen elidegenített ingatlanra nézve az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának a fennálló jogszabályok szerint helye lehet és a földmívelésügyi miniszter az állami elővásárlási jogot nem gyakorolja, avagy pedig az állam elővásárlási joga, a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925. évi VIII. tc. 27. §-a értelmében megszűnt, sem az árverési vételnek az Országos Földbirtokrendező Bíróság részéről való tudomásulvételére, sem pedig olyan esetekben, midőn az árverési vevő az 1920:XXXVI. tc. 88. §-a alá eső személy, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az árverési vételhez való hozzájárulására nincs szükség és ilyen esetekben az állam elővásárlási jogának megszűnte után, a telekkönyvi hatóságoknak az ingatlant a legtöbbet igérő árverési vevő által megvettnek kell kijelentenie.
6. § Ha jelzálogos követelés egészen vagy részben megszűnik, vagy ha a jelzálogos hitelező jelzálogjogáról egészen vagy részben lemond, a jelzálog tulajdonosa a jelzálogjog telekkönyvi kitörléséig a megszűnés vagy a lemondás terjedelmében a jelzálogjog ranghelyével rendelkezhetik.
E rendelkező jogánál fogva a jelzálog tulajdonosa az eddigi jelzálogjog telekkönyvi kitörlésével egyidőben a jelzálogjog rangsorában akár az eddigi, akár új hitelező javára új jelzálogjogot alapíthat az eddigi követelésnél nem terhesebb új követelés biztosítására. Ha a követelés csak részben szűnt meg, vagy a hitelező jelzálogjogáról csak részben mondott le és a törölt jelzálogjog rangsorában a jelzálog tulajdonosa új hitelező javára alapít új jelzálogjogot, ezt az eddigi hitelezőnek fennmaradt jelzálogjoga rangsorban megelőzi.
7. § A tulajdonos a jelzálogjog telekkönyvi kitörlése alkalmával a telekkönyvben feljegyeztetheti, hogy a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyét a feljegyzéstől egy év tartamára fenntartja a törölt jelzálogjognál nem terhesebb új jelzálogjog bejegyzésének céljára. Ez a fenntartás tulajdonváltozás esetében az új tulajdonosnak is javára szolgál.
8. § Ha a jelzálogjog telekkönyvi kitörlését nem a jelzálog tulajdonosa kéri, erről a tulajdonost a telekkönyvi hatóság a törlés elrendelése előtt értesíteni köteles. A tulajdonos az értesítés vételétől harminc nap alatt kérheti a telekkönyvi hatóságnál az új jelzálogjog bejegyzését, vagy a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határidő alatt ily kérelmet nem terjesztett elő, vagy bejelenti, hogy a ranghely fenntartásának feljegyzését nem kívánja, a telekkönyvi hatóság a jelzálogjog törlése tárgyában határoz.
9. § Ha a jelzálogot végrehajtási árverésen eladják, vagy haszonvételére végrehajtási zárlatot foganatosítanak és a kielégítési sorrend megállapítása előtt a követelés megszűnte, vagy a hitelező lemondása alapján a jelzálogjogot a telekkönyvben még nem törölték, vagy a jelzálog tulajdonosa a törlés alkalmával feljegyzett ranghelyfenntartás alapján új jelzálogjogot még nem jegyeztetett be, a jelzálogjog ranghelye a kielégítési sorrend megállapításában figyelmen kívül marad. Amennyiben azonban a jelzálog tulajdonosa a követelés kiegyenlítéseért harmadik személytől megtérítést követelhet, vagy ellene visszkeresetet érvényesíthet, vagy ily követelés harmadik személy javára a tulajdonossal szemben áll fenn, a még nem törölt jelzálogjog hatálya e követelés biztosítására fennmarad.
10. § A tulajdonos a telekkönyvben feljegyeztetheti, hogy ingatlanát hat hónapon belül a feljegyzésben megjelölendő összegnél nem nagyobb összegig jelzálogjoggal meg akarja terhelni.
Ha a bejegyzést a feljegyzésben kitett határidő alatt kérik, a bejegyzett jog a feljegyzés hatályosságának kezdetéhez igazodó ranghelyet kap.
11. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a földbirtok helyesebb megoszlása céljából folyamatba tett megváltási ügyekben ezután hozott az az ítélete, amelyben valamely földbirtok megválthatóságát és megválthatóságának mértékét eldönti, ezt a megváltási eljárást az eljárásba bevont földbirtokra befejezi. Ezt az Országos Földbirtokrendező Bíróság köteles ítéletében kijelenteni. Ha a megváltási eljárást függőben levő s egyidejűleg el nem dönthető kérdések miatt az eljárásba bevont földbirtokra az említett ítélet hozatalakor még véglegesen befejezni nem lehet, az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítéletében minden esetre jelölje meg a jelen törvény szerint legalább azt a legmagasabb mértéket, amelyen túl a földbirtokból megváltást elrendelni nem fog.
12. § Ha a földbirtok helyesebb megoszlása végett folyamatba tett megváltási tárgyalást vezető bíró a megválthatóság kérdésében javaslatát ennek a törvénynek életbelépése előtt az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz még nem terjesztette fel, javaslatában külön kérelem nélkül is terjeszkedjék ki arra, hogy javaslatának elfogadása esetében mely kérdések maradnak egyelőre függőben.
Ha pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtok megválthatóságának mértéke kérdésében ennek a törvénynek életbelépése előtt már döntött a nélkül, hogy egyúttal az eljárást befejezettnek nyilvánította volna, a birtokos a bíróságtól ezt külön is kérheti. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ilyen esetben az ítélettel már befejezett ügyben rendelkezésére álló iratok alapján hoz az előbbi § értelmében határozatot.
13. § Mezőgazdasági hitel megszerzésének könnyítése végett az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtok helyesebb megoszlása céljából folyamatba tett megváltási eljárás befejezésekor egyúttal intézkedjék a megváltott birtokrészleteknek más telekjegyzőkönyvbe (telekkönyvi betétbe) lejegyzése iránt is. A birtokos kérelmére az Országos Földbirtokrendező Bíróság már a megváltási eljárás befejezése előtt is külön telekjegyzőkönyvbe (telekkönyvi betétbe) jegyeztetheti át vagy a hitel megszerzése végett lekötni kívánt birtokrészleteket, amennyiben azokat földbirtokpolitikai célokra igénybevenni nem kívánja vagy pedig azokat a birtokrészleteket, amelyeket már igénybe vett, illetőleg amelyekre nézve a kérelem előterjesztésének idejében még véglegesen nem nyilatkozhatik arról, hogy fog-e abból és mennyiben fog megváltást elrendelni.
A birtokos ilyen esetben főjelzálogul azokat a birtokrészleteket jelölje meg, amelyekre nézve a kérelem előterjesztésekor már előrelátható, hogy azokat az Országos Földbirtokrendező Bíróság gazdasági tekinteteknél fogva is igénybe nem veszi; különösen akkor, ha a megváltás kérdésének tárgyalása még befejezést nem nyert és ha ennek következtében az Országos Földbirtokrendező Bíróság még nem lehet abban a helyzetben, hogy az egész birtokról véglegesen nyilatkozzék.
14. § Mezőgazdasági hitel megszerzésének könnyítése végett az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtok helyesebb megoszlása céljából folyamatba tett megváltási eljárás (1920:XXXVI. tc.) befejezése előtt is a birtokos kérelmére a jelen törvény szerint nyilatkozni köteles arra nézve, hogy a földbirtok a törvény értelmében egyáltalán megváltás tárgya lehet-e.
A földbirtokos kérheti azt is, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtok területének vagy összes kataszteri tiszta jövedelmének meghatározott százalékában jelölje meg azt a legvégső határt, amelyen túl az illető földbirtokból megváltást elrendelni nem fog.
A jelen § alapján előterjesztett kérelmekről a földmívelésügyi minisztert haladéktalanul értesíteni kell.
15. § Amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ennek a fejezetnek alapján előterjesztett kérelmet a maga egészében nem teljesíthetné, a kérelmet legalább abban a részében, amelyben és arra a birtokrészre, amelyre teljesíthetőnek mutatkozik, a birtokos kérelmére érdemlegesen köteles elintézni. A netán szükséges telekkönyvi feljegyzéseket az Országos Földbirtokrendező Bíróság hivatalból rendeli el; így különösen elrendeli annak telekkönyvi feljegyzését,
hogy a birtok a fennálló törvények értelmében nem váltható meg;
hogy a birtok vagy megjelölt része az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata szerint az államot megillető megváltásnak egyáltalában nem, vagy bizonyos meghatározott mértéken túl nem lesz tárgya;
hogy a megváltási eljárás a birtokra ítélettel vagy más határozattal van befejezve.
A megválthatóság legmagasabb mértéke feljegyezhető akár kataszteri holdakban, akár a területnek vagy az egész birtok kataszteri tiszta jövedelmének bizonyos százalékában is. Ha a legmagasabb mérték a telekkönyvben ilyen módon van feljegyezve, a felvenni kívánt kölcsön biztosítása végett a jelzálogjogot úgy kell bejegyezni, hogy az a birtoknak a természetben ezúttal még ki nem jelölhető azt a hányadát terheli, amelyre az Országos Földbirtokrendező Bíróság később hozandó ítélete szerint a megváltás nem terjed ki. Ebben az esetben tehát a jelzálogjog az említett hányadnak megfelelő azokat a földrészleteket terheli, amelyek a megváltás foganatosítása után a birtokosnak megmaradnak. A megváltott részletek lejegyzésekor a telekkönyvet ennek megfelelően hivatalból ki kell igazítani. Ezek a rendelkezések irányadók a telekkönyvbe bejegyzett minden terhelés esetében is.
Ha a jelen törvény életbelépése után bejegyzett jelzálogjog alapján olyan ingatlanra kérnek végrehajtási árverést, amelyre a megválthatóság legmagasabb mértéke százalékszerűen van bejegyezve, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a végrehajtató vagy a végrehajtást szenvedő kérésére köteles azoknak a telekkönyvi részleteknek lejegyzését legkésőbben az árverési határidő első felében elrendelni, amelyek a netán megváltható hányadnak a természetben megfelelnek. Amennyiben ily esetben a végrehajtató követelése kielégítést nem nyer, jelzálogjoga fennmarad arra a birtokrészre is, amely az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak a megváltási eljárás befejezésekor hozott ítélete szerint a birtokosnak a megváltási eljárásban bevont birtokából a fenntemlített telekkönyvi részleteken felül netán még megmarad.
16. § Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság a birtok megválthatóságának mértéke kérdésében a megváltási eljárás során még ítéletet nem hozott, ennek a törvénynek alapján nem mentesítheti a későbbi megváltás alól a természetben leadandó vagyonváltságnak megfelelő területet s ezenfelül még akkora területet, amekkorát a bíróság - már kialakult gyakorlata szerint - a megválthatóság kérdésében hasonló megítélés alá eső birtokokból rendszerint megváltani szokott. A mentesíthető hányad hetven százaléknál nagyobb nem lehet.
A megváltás alól való mentesítés előzetes megállapítása tárgyában az Országos Földbirtokrendező Bíróság részéről a jelen fejezet alapján meghozott határozatok e bíróságot a megváltás és annak terjedelme kérdésében hozandó későbbi döntésnél annyiban kötelezik, hogy a meg nem válthatónak kijelentett birtokot, vagy annak a jelen törvényben megállapított módon meg nem válthatónak megjelölt részét a házhelyekre szükséges megváltás esetét kivéve megváltás céljaira ezentúl igénybe nem veheti. A megváltás alól nem mentesített területekre nézve azonban ezek a határozatok sem a megválthatóság, sem annak terjedelme kérdését nem döntik el, mert az, hogy a megváltás alól nem mentesített ingatlan vagy ingatlan rész egyáltalán és mennyiben vehető igénybe a megváltás céljaira, a fennálló törvényes rendelkezések alapján a megválthatóság és annak terjedelme kérdésében hozandó későbbi ítélet során dől el.
17. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ennek a fejezetnek alapján előterjesztett kérelmek elintézése során minden intézkedését soronkívül köteles megtenni. Amennyiben a birtokos százalékszerű megállapítást kér, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a kérelmet lehetőleg helyszíni tárgyalás nélkül harminc nap alatt köteles elintézni. Amennyiben meghallgatást vagy helyszíni szemlét mellőzni nem lehet, e végből legközelebbi ülésében soronkívül bírót és szükséghez képest gazdasági szakértőt rendel ki és erről a földmívelésügyi minisztert is értesíti, aki az eljáráshoz külön gazdasági szakértőt küldhet.
A kiküldöttek kötelesek munkájukat haladéktalanul megkezdeni s megszakítás nélkül legkésőbben harminc nap alatt befejezni.
Ha a megválthatóságról és mértékéről szóló javaslat még nem készült el, a tárgyalást vezető bíró legkésőbben harminc nap alatt legalább annak a birtokrésznek vagy a birtok ama hányadának a megállapítására törekedjék, amely a gazdasági helyzetnél fogva vagy egyéb okból megváltás tárgya előreláthatólag nem lesz.
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az előterjesztett kérelemre köteles a határozat alapjául szolgáló kérelem, ha pedig kiegészítés, meghallgatás vagy helyszíni szemle szükséges, az iratok felérkezésétől harminc nap alatt határozni.
18. § Az ennek a fejezetnek alapján megindult eljárásból felmerülő minden költség a kérelmező felet terheli. A kérelmező a költséget az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozatához képest előlegezni is köteles. A költség kérdésében felmerülő minden vitát is az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt el.
19. § E fejezetnek a birtok mentesítését megengedő rendelkezései - különösen a 14. és a 16. § - az 1920:XXXVI. tc. 28. §-a alapján megváltható birtokra nem nyernek alkalmazást, kivéve azokat a birtokokat, amelyeknél az 1924. évi VII. törvénycikk 8. §-a alapján a megváltást mellőzni lehet.
20. § Az ennek a törvénynek alapján foganatosítható telekkönyvi bejegyzések mintáit a telekkönyvi hatóságokkal az igazságügyminiszter közli.
21. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe; életbelépésével a vele ellenkező jogszabályok hatályukat vesztik. Ezt a törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre. A végrehajtásához netán szükségesnek mutatkozó szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg.
