1. § A magyar állam törvényei közé iktattatik az Osztrák Köztársasággal a trianoni és a St.-Germain en Laye-i békeszerződések alapján Magyarországtól Ausztriához csatolt területen volt alkalmazottakkal, nyugdíjasokkal, özvegyekkel és árvákkal szemben követendő eljárás tárgyában 1924. évi január hó 12-én kötött Államszerződés a hozzátartozó mellékletekkel és zárójegyzőkönyvvel, valamint az 1924. évi március hó 31-én és az 1924. évi szeptember hó 30-án aláírt pótjegyzőkönyvekkel együtt.
Az Államszerződésnek és a mellékleteinek, valamint a zárójegyzőkönyvnek és a pótjegyzőkönyveknek eredeti magyar és eredeti német szövege a következő:
A Magyar Királyság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya elhatározták, hogy a nyugatmagyarországi kérdés szabályozása tárgyában a Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között 1921. évi október hó 13-án Velencében kötött egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása céljából, az olyan közszolgálati alkalmazottakkal, nyugdíjasokkal, özvegyekkel és árvákkal szemben követendő eljárás szabályozása tekintetében, akiknek szolgálati helye, illetőleg állandó lakóhelye a traianoni és a St.-Germain en Laye-i békeszerződések értelmében Magyarországtól Ausztriához csatolt terület tényleges átadásának időpontjában ezen a területen volt, az alábbi Államszerződést kötik és Meghatalmazottaikká kinevezték:
A Magyar Királyság Kormánya Masirevich Konstantin rendk. követet és meghatalmazott minisztert.
Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya dr. Grünberger Alfréd szövetségi külügyminisztert,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös kicserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. Azokra a magyar közszolgálati alkalmazottakra, akik illetményeiket egészen vagy részben közvetlenül az államkincstártól kapták és akiknek utolsó szolgálati helye a Magyarországtól Ausztriához csatolt terület tényleges átvételének időpontjában ezen a területen volt és akik ebben az időpontban ugyanott szolgálatot teljesítettek, az osztrák közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó szolgálati és illetményszabályok fognak értelemszerűen alkalmaztatni abban az esetben, ha az egyénenkinti elbírálás alapján osztrák szolgálatba véglegesen átvétetnek. Ezeknek az alkalmazottaknak a magyar közszolgálatban töltött és a magyar szabályok szerint a nyugellátás megállapításánál beszámítható szolgálati idejük nyugellátásuk megállapításánál be fog számíttatni.
2. Cikk. (1) Az osztrák közszolgálatban ideiglenesen alkalmazásban álló magyar közszolgálati alkalmazottak kötelesek a jelen Államszerződés életbelépésétől számított három hónapon belül vagy osztrák szövetségi állampolgárságukat igazolni, vagy pedig ugyanezen a határidőn belül az osztrák szövetségi állampolgárság elnyeréseért és egyidejűleg a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátásért folyamodni, amely esetben az Osztrák Szövetségi Kormány biztosítja, hogy ezeknek az alkalmazottaknak az osztrák szövetségi állampolgárságot kérelmükre megadja, a Magyar Kormány pedig biztosítja, hogy őket, amennyiben magyar állampolgárságukat már előbb el nem vesztették, a magyar állampolgársági kötelékből elbocsátja.
(2) Ezek az alkalmazottak ideiglenes alkalmaztatásuk tartamára osztrák pénzértékben azoknak az illetményeknek megfelelő összegű segélyeket kapnak, amelyekre nekik igényük lenne, ha ők az 1. Cikk értelmében osztrák szolgálatba véglegesen átvétettek volna.
(3) Ha az ideiglenesen alkalmazásba vett alkalmazottak határozottan kijelentik, vagy maguktartásával kétséget kizáró módon azt tanusítják, hogy végleges átvételüket nem kívánják, osztrák részről mindennemű további fizetési kötelezettség megszűnik.
3. Cikk. a) Azoknak a magyar közszolgálati alkalmazottaknak, akik illetményeiket egészen vagy részben közvetlenül az államkincstártól kapták és akiknek utolsó szolgálati helye a Magyarországtól Ausztriához csatolt terület tényleges átvételének időpontjában ezen a területen volt és akik ebben az időpontban ugyanott szolgálatot teljesítettek, az Osztrák Szövetségi Kormány abban az esetben, ha ők hajlandóknak nyilatkoztak osztrák szolgálatba lépni, de alkalmazásba nem vétettek, vagy ha alkalmazásba vétettek is, de ezidőszerint már nincsenek alkalmazásba, 1922. évi január hó 1-jétől kezdődőleg osztrák pénzértékben fizetendő állandó nyugellátást biztosít a következő feltételek fennforgása esetén:
1. ezek az alkalmazottak kötelesek a jelen Államszerződés életbelépésétől számított három hónapon belül vagy osztrák szövetségi állampolgárságukat igazolni, vagy pedig ugyanazon a határidőn belül az osztrák szövetségi állampolgárság elnyeréseért és egyidejűleg a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátásért folyamodni. Ebben az esetben egyrészt az Osztrák Szövetségi Kormány biztosítja, hogy ezeknek az alkalmazottaknak az osztrák szövetségi állampolgárságot kérelmükre megadja, másrészt a Magyar Kormány biztosítja, hogy ezeket az alkalmazottakat, amennyiben magyar állampolgárságukat már előbb el nem vesztették, a magyar állampolgársági kötelékből elbocsátja;
2. ezek az alkalmazottak igazolni kötelesek, hogy állandó lakóhelyük az átcsatolt terület tényleges átvételének időpontjában az Osztrák Szövetséges Köztársaság területén (ideértve a Magyarországtól Ausztriához csatolt területet is) volt;
3. ezeknek az alkalmazottaknak az átcsatolt terület tényleges átvételének időpontjában a magyar szabályok szerint már igényüknek kellett lennie állandó nyugellátásra.
b) Az a) alatt említett alkalmazottakat ugyan a Magyar Kormány fogja nyugállományba helyezni, nyugellátásukat azonban, figyelemmel a fennforgó különleges körülményekre, az osztrák nyugdíjasok kiszámítási módjának alkalmazásával, az Osztrák Szövetségi Kormány fogja megállapítani.
A nyugellátás megállapításának módja a csatolt I. mellékletből tűnik ki.
Ugyanezek szerint az alapelvek szerint kell eljárni az említett alkalmazottak hátrahagyottai nyugellátásának megállapításánál is.
c) A Magyar Kormány legkésőbb az 1924. évi március hó 31-éig magyar pénzértékben készpénzben át fogja utalni az Osztrák Szövetségi Kormánynak annak az összegnek a kétszeresét, amelyet a fenti rendelkezések értelmében nyugellátásban részesülő magyar közszolgálati alkalmazottak a Magyar Állam, illetőleg valamely magyar nyugdíjalap javára nyugdíjjárulék fejében befizettek.
Ezáltal a Magyar Államnak, illetőleg az illető magyar nyugdíjalapnak mindennemű kötelezettsége megszűnik úgy az illető alkalmazottal és annak hátrahagyottaival, mint az Osztrák Köztársasággal szemben is.
d) Az állandó nyugellátásra való igény megszünik:
1. mindazokban az esetekben, amelyekben az osztrák nyugdíjasok, özvegyek és árvák nyugellátásra való igényüket az érvényben álló szabályok szerint elvesztik;
2. mihelyt ezek a személyek valamely osztrák vagy idegen közszolgálatba, vagy valamely osztrák vagy idegen önkormányzati szervnél állandó szolgálati viszonyba lépnek.
4. Cikk. (1) Az Osztrák Szövetségi Kormány a 3. Cikk a) pontjában említett magyar közszolgálati alkalmazottaknak, amennyiben ezért folyamodnak és egyéb kielégítő jövedelemmel nem rendelkeznek, a 3. Cikk a) pontja értelmében őket megillető állandó nyugellátás terhére megfelelő előlegeket utalványoz.
(2) A Magyar Kormány azokat az előlegeket, amelyek olyan alkalmazottak részére fizettettek ki, akik a 3. Cikk a) pontja értelmében állandó nyugellátásra igénnyel nem bírnak, osztrák pénzértékben készpénzben vissza fogja téríteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az előlegek a jelen Államszerződés életbelépése előtt vagy után fizettettek-e ki.
(3) A Magyar Kormány az Osztrák Szövetségi Kormánynak osztrák pénzértékben készpénzben vissza fogja téríteni továbbá azokat a segélyeket is, amelyek 1922. évi június hó 30-áig olyan alkalmazottak részére fizettettek ki, akik nyugellátást a 3. Cikk a) pontja értelmében nem kapnak.
5. Cikk. Azokat a magyar alkalmazottakat, akik a Magyarországtól Ausztriához csatolt terület tényleges átvételének időpontjában ugyanott szolgálatot teljesítettek, az említett terület átvételének időpontja előtt tanusított politikai maguktartása miatt nem lehet elbocsátani.
6. Cikk. Azokkal a magyar alkalmazottakkal szemben, akik az átcsatolt terület tényleges átvételének időpontjában ugyanott szolgálatukat nem teljesítették, vagy akik határozottan kijelentették, vagy maguktartásával kétséget kizáró módon azt tanusították, hogy osztrák szolgálatban való alkalmaztatásukat nem kívánják, az Osztrák Szövetségi Kormány semmiféle fizetési kötelezettséget (előleg, állandó nyugellátás) nem vállal.
7. Cikk. Azoknak a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak, akik a Magyar Állam, illetőleg valamely magyar nyugdíjalap terhére állandó nyugellátást élveztek és akiknek állandó lakóhelye a Magyarországtól Ausztriához csatolt terület tényleges átvételének időpontjában az Osztrák Szövetséges Köztársaság területén volt, az Osztrák Szövetségi Kormány nyugellátásuknak további élvezetét biztosítja a következő feltételek fennforgása esetén:
1. ezek a nyugdíjasok (özvegyek, árvák) kötelesek a jelen Államszerződés életbelépésétől számított három hónapon belül vagy osztrák szövetségi állampolgárságukat igazolni, vagy pedig ugyanezen a határidőn belül az osztrák szövetségi állampolgárság elnyeréseért és egyidejűleg a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátásért folyamodni. Ebben az esetben egyrészt az Osztrák Szövetségi Kormány biztosítja, hogy ezeknek a nyugdíjasoknak az osztrák szövetségi állampolgárságot kérelmükre megadja, másrészt a Magyar Kormány biztosítja, hogy ezeket a nyugdíjasokat, amennyiben a magyar állampolgárságukat már előbb el nem vesztették, a magyar állampolgársági kötelékből elbocsátja;
2. ezek a nyugdíjasok (özvegyek, árvák) igazolni kötelesek, hogy állandó lakóhelyük az átcsatolt terület tényleges átvételének időpontjában az Osztrák Szövetséges Köztársaság területén (ideértve a Magyarországtól Ausztriához csatolt területet is) volt.
8. Cikk. (1) Ezeknek a nyugdíjasoknak (özvegyeknek, árváknak) nyugellátását, figyelemmel a fennforgó különleges körülményekre az osztrák nyugdíjak kiszámítási módjának alkalmazásával, az Osztrák Szövetségi Kormány fogja 1922. évi január hó 1-jétől kezdődő hatállyal újból megállapítani.
(2) A nyugellátás újból való megállapításának a módja a csatolt II. mellékletből tűnik ki.
9. Cikk. (1) A Magyar Kormány legkésőbb az 1924. évi március hó 31-éig magyar pénzértékben készpénzben át fogja utalni az Osztrák Szövetségi Kormánynak annak az összegnek a kétszeresét, amely a nyugdíjasok és az özvegyek férje részéről a Magyar Állam, illetőleg valamely magyar nyugdíjalap javára nyugdíjjárulék fejében befizettetett.
(2) Ezáltal a Magyar Államnak, illetőleg az illető magyar nyugdíjalapnak mindennemű kötelezettsége megszűnik úgy a nyugdíjasokkal, illetőleg a hátrahagyottakkal, mint az Osztrák Köztársasággal szemben is.
10. Cikk. (1) Az állandó nyugellátásra való igény megszűnik mindazokban az esetekben, amelyekben az osztrák nyugdíjasok, özvegyek és árvák nyugellátásra való igényüket az érvényben álló szabályok szerint elvesztik, továbbá ha ezek a személyek valamely osztrák vagy idegen közszolgálatba vagy valamely osztrák vagy idegen önkormányzati szervnél állandó szolgálati viszonyba lépnek.
(2) Az Osztrák Szövetségi Kormány a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak, az őket az 1922. évi január hó 1-jétől kezdve megillető nyugellátás terhére, addig is, amíg ez a nyugellátás tényleg folyósittatik, megfelelő előlegeket fog kifizettetni.
11. Cikk. (1) Ez az államszerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok Bécsben minél előbb ki fognak cseréltetni.
(2) Az Államszerződés a megerősítő okiratok kicserélésével lép életbe.
(3) Az Államszerződés eredeti magyar és német szövegben két példányban állíttatik ki. Mind a két szöveg hiteles. A megerősített Szerződést mindkét állam hivatalos törvénygyüjteményében mind a két hiteles szövegben közzé fogja tenni.
1. A Magyar Kormány a szolgálati és nyugdíjtáblázatok megküldése mellett közli az Osztrák Szövetségi Kormánnyal azokat az összegeket, amelyek az illető, a Magyar Kormány által nyugállományba helyezett alkalmazottakat nyugdíj és lakbérnyugdíj fejében az 1921. évi március hó 1.-jén érvényben állott magyar szabályok szerint magyar pénzértékben megilletik, valamint azt a százalékot is, amely a nyugdíj megállapításánál alkalmaztatott.
2. Az 1. pontban említett nyugdíjnak és lakbérnyugdíjnak összege ötszörösen számíttatik.
3. Az ötszörösen számított összegnek egy hónapra eső részéhez drágasági pótlék jár. Ez a drágasági pótlék, figyelemmel arra, hogy az 1. pontban említett alkalmazottaknak milyen helységben volt 1921. évi december hó végével rendes lakóhelyük, a megfelelő lakbérosztályba tartozó helységekben állomásozó tényleges osztrák szövetségi alkalmazottakat havonkint megillető drágasági pótlék 90 százalékának és 500 koronának alapulvétele mellett azzal a százalékkal állapíttatik meg, mint amilyen százalékkal a nyugdíj megállapíttatott.
4. A 2. és 3. pontok alapján kiszámított tételek együttes összege mindig ugyanúgy fog sokszoroztatni, amint az az osztrák nyugdíjasok ellátástöbbletének megállapításánál történik.
5. A nős osztrák nyugdíjasokat megillető családi pótlékok a szóban lévő nyugdíjasokat is megilletik.
6. A 4. pont alapján megállapított összeg a családi pótlékokkal (5. pont) együtt nem haladhatja meg azoknak a nyugellátásoknak (nyugdíj, drágasági pótlék, ellátástöbblet, családi pótlékok) az összegét, amelyre a nyugdíjasnak mindenkor igénye lenne abban az esetben, ha osztrák alkalmazott lett volna.
1. a Magyar Kormány az illető nyugdíjtáblázat megküldése mellett közli az Osztrák Szövetségi Kormánnyal a nyugdíjnak és lakbérnyugdíjnak (özvegyi nyugdíjnak, nevelési járuléknak) összegét.
2. Az 1. pontban említett nyugdíjnak, özvegyi nyugdíjnak és a lakbérnyugdíjnak összege ötszörösen számíttatik.
3. Az ötszörösen számított összegnek egy hónapra eső részéhez drágasági pótlék jár. Ez a drágasági pótlék, figyelemmel arra, hogy az 1. pontban említetteknek milyen helységben volt 1921. évi december hó végével rendes lakóhelyük, a megfelelő lakbérosztályba tartozó helységekben állomásozó tényleges osztrák szövetségi alkalmazottakat havonkint megillető drágasági pótlék 90 százalékának és 500 koronának alapulvétele mellett és pedig a nyugdíjasoknál ugyanazzal a százalékkal állapíttatik meg, mint amilyen százalékkal a nyugdíj megállapíttatott, özvegyeknél pedig 50 százalékkal.
4. A 2. és 3. pontok alapján kiszámított tételek együttes összege mindig ugyanúgy fog sokszoroztatni, amint az az osztrák nyugdíjasok és özvegyek ellátástöbbletének megállapításánál történik.
5. A nős osztrák nyugdijasokat és nyugellátásra igénnyel bíró özvegyeket megillető családi pótlékok a szóbanlévő nyugdíjasokat és özvegyeket is megilletik. Az árvák ellátása tekintetében az osztrák szabályok értelemszerűen alkalmaztatnak.
6. A 4. pont alapján megállapított összeg a családi pótlékokkal (5. pont) együtt nem haladhatja meg azoknak a nyugellátásoknak (nyugdíj, özvegyi nyugdíj, drágasági pótlék, ellátástöbblet, családi pótlékok) az összegét, amelyre a nyugdíjasnak, illetőleg az özvegynek mindenkor igénye lenne abban az esetben, ha a nyugdíjas, illetőleg az özvegynek a férje osztrák alkalmazott lett volna.
A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között a mai napon megkötött Államszerződés aláírása alkalmával az alulírott meghatalmazottak az alábbi egyező nyilatkozatokat tették, amelyek a jelen Államszerződésnek kiegészítő részét képezik:
a) azok az alkalmazottak, akik az átcsatolt terület tényleges átvételének időpontjában valamely a szolgálati szabályok alapelvei szerint menthető okból nem hivataloskodtak, nem tekinthetők olyanoknak, mint akik szolgálatot nem teljesítettek;
b) mind a két Kormány közhírré fogja tenni azt a napot, amelyen a II. Cikkben, a III. Cikk a) 1. pontjában és a VII. Cikk 1. pontjában említett határidő lejár;
c) ugyancsak megállapodik a két Kormány arra nézve, hogy abban az esetben, ha a jelen Államszerződés rendelkezéseinek alkalmazásából kifolyólag köztük vitás kérdések merülnének fel, azokat az egyes konkrét esetekben első sorban megbízottaik kötelezettség nélküli megbeszélése útján igyekeznek kiegyenlíteni és csak ha ezen az úton megegyezés nem jöhetne létre, fognak egy döntőbíróság felállítása tekintetében, amelynek összeállítása és ügyvitele a lehető legegyszerűbb és legolcsóbb legyen, egyezményt kötni.
A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között a Trianoni és a St. Germain en Laye-i békeszerződések alapján Magyarországtól Ausztriához csatolt területen volt alkalmazottakkal, nyugdíjasokkal, özvegyekkel és árvákkal szemben követendő eljárás tárgyában 1924. évi január hó 12-én kötött Államszerződés megváltoztatása céljából az alulirott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:
Tekintettel a határidő lejártára a fenntidézett Államszerződésnek III. c) és IX. Cikkeiben megállapított határidő (1924. évi március 31.) közös egyetértéssel 1924. évi szeptember hó 30-áig meghosszabbíttatik.
A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között a Trianoni és a St.-Germain en Laye-i békeszerződések alapján Magyarországtól Ausztriához csatolt területen volt alkalmazottakkal, nyugdíjasokkal, özvegyekkel és árvákkal szemben követendő eljárás tárgyában 1924. január hó 12-én kötött Államszerződés megváltoztatása céljából az alulirott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:
Tekintettel a határidő lejártára, a fenntidézett Államszerződésnek III. c) és IX. Cikkeiben megállapított és az 1924. évi március hó 31-i pótjegyzőkönyv által 1924. évi szeptember hó 30-áig meghosszabbított határidő közös egyetértéssel 1925. évi március hó 31-éig meghosszabbíttatik.
2. § A jelen törvény az Államszerződés életbelépésének napján lép életbe. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg, aki e tekintetben az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg jár el.
