1. § (1) Szabad rendelkezési jog illeti meg a tulajdonost azokra az épületekre és épületrészekre:
1. amelyek e törvény hatályba lépése után épülnek fel, illetve amelyekre a lakhatási engedélyt ez után az időpont után adják meg;
2. amelyek eddig emberi lakás céljára nem alkalmas épületekből vagy épületrészekből lakásokká alakíttattak át;
3. amelyeket a javítási költség összegére való tekintettel e törvény rendelkezései alapján a pénzügyi hatóság adókedvezményben részesít;
4. amelyek előbb nem lakás céljára szolgált helyiségek átalakítása folytán lakássá váltak, továbbá az olyan új lakásokra, amelyek nagyobb lakások kisebb lakásokra való átalakítása folytán keletkeztek, amennyiben az ilyen átalakításra az 5. és 6. § adómentességet is biztosít.
(2) Az (1) bekezdés 3. pontjában említett épületekben vagy épületrészekben levő lakásokra és egyéb helyiségekre a szabad rendelkezési jog csak az adókedvezmény megadása után bekövetkezett megüresedéstől kezdve gyakorolható.
(3) Az (1) bekezdés 4. pontjában említett új lakások közül a szabad rendelkezési jog csak annyi lakásra terjed ki, ahánnyal az átalakítás előtt az épületben vett lakások száma szaporodott. Amennyiben egy lakásból két vagy több lakás keletkezett, a tulajdonosnak van joga arra, hogy kijelölje azt a lakást vagy azokat a lakásokat, amelyre vagy amelyekre a szabad rendelkezési jogot gyakorolni kívánja.
2. § A szabad rendelkezés alá eső épületekre vagy épületrészekre a magánjog szabályai nyernek alkalmazást s azokra a mindenkori lakásrendeleteknek a tulajdonjogot korlátozó rendelkezései ki nem terjeszthetők.
3. § Harminc évi adómentesség illeti meg:
a) az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt;
b) a régi épületnek alapterjedelmét kibővítő és előbb még beépítve nem volt területre emelt új toldalék-épületet, ha ezáltal új lakás, vagy üzlethelyiség, vagy üzleti iroda keletkezett;
c) a lakás céljára nem szolgált vagy használhatatlan állapotban volt és teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületet;
d) a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek a lebontott épület terjedelmét meghaladó részét. Ha az e pont alá eső új épület térfogatának a négyszeresét eléri, az adómentesség az egész épületet harminc évre illeti meg;
e) a meglevő épületre újonnan ráépített emeleti részt, ha ezáltal új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezett;
f) a lakás céljára nem szolgált épület átalakítása folytán keletkezett új épületet, ha az átalakítás folytán új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezett.
4. § Tizenöt évi adómentesség illeti meg a teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületnek azt a részét, amely a lebontott épület terjedelmének felel meg, hacsak ez a rész a 3. § c) vagy d) pontja alá nem esik.
5. § (1) Az alábbi (3) bekezdésben megszabott időtartamra terjedő ideiglenes adómentesség illeti meg a lakássá, üzlethelyiséggé vagy üzleti irodává átalakított épületet vagy épületrészt, ha az átalakítás folytán új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda keletkezett, vagy ha az átalakítás folytán az egyébként lakás céljára szolgáló épületnek olyan részéből keletkezett lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda, amely előbb nem ilyen célokat szolgált. A lakás céljára szolgált helyiségeknek üzlethelyiségekké vagy üzleti irodákká való átalakítása azonban adómentességre jogalapot nem szolgáltat.
(2) Az ideiglenes adómentesség tartama a beruházási költség nagyságához igazodik. Nincs helye adómentességnek, ha az átalakítási költség az átalakított épület vagy épületrész minden egyes köbméterje után számítva köbméterenkint legalább az 5 aranykoronát el nem éri. Az adómentességhez való igény, valamint az adómentesség tartamának megállapítása szempontjából a fényűzési célokat szolgáló létesítmények költségeit nem lehet számításba venni.
(3) Az adómentesség tartama:
1. hat év, ha az átalakítás költségei köbméterenként az 5 aranykorona értéket elérték;
2. hét év, ha az átalakítás költségei köbméterenként a 7 aranykoronaértéket elérték;
3. nyolc év, ha az átalakítás költségei köbméterenként a 9 aranykoronaértéket elérték;
4. tíz év, ha az átalakítás költségei köbméterenként a 11 aranykoronyaértéket elérték;
5. tizenkét év, ha az átalakítás költségei köbméterenként a 13 aranykorona értéket elérték vagy azt meghaladták.
(4) Az e § alapján engedélyezett adómentesség a (3) bekezdésben megszabott időtartam letelte előtt is csak addig marad érvényben, amíg az átalakított épületet vagy épületrészt az adómentességhez való igényt megállapító átalakításnak megfelelő állapotban tényleg állandó lakásul, üzlethelyiségül vagy üzleti iroda céljára használják. Az üzlethelyiségnek vagy üzleti irodának lakás céljára való használatba vétele azonban nem szünteti meg sem az adómentességhez való igényjogosultságot, sem a megadott adómentességet.
(5) Az adómentesség megállapításánál követendő eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.
6. § Az olyan épületeknél, amelyek még ideiglenesen házadómentesek, az 5. §-ban körülírt átalakítási munkálatokat foganatosító házbirtokosok a következő kedvezményekben részesíttetnek:
1. az ideiglenes mentesség kiterjesztetik a kincstári házhaszonrészesedésre és a községi pótadóra;
2. ha az ideiglenes mentesség még hátralévő időtartama rövidebb, mint amennyi az 5. § (3) bekezdése szerint járnak, a mentesség meghosszabbíttatik addig az időpontig, ameddig az épület vagy épületrész adómentességet nyerne, ha az átalakítás befejezésekor nem lett volna ideiglenesen adómentes.
7. § (1) A 3-5. §-okban biztosított adómentesség kiterjed a házadóra, a kincstári házhaszonrészesedésre és a községi pótadóra.
(2) A 3. és 4. §-okban biztosított adómentesség csak azokat az épületeket vagy épületrészeket illeti meg, amelyek 1925. évi január hó elseje után, legkésőbb 1927. évi december hó 31-éig lakható, illetve használható állapotba helyeztetnek.
(3) Az 5. és 6. §-ban biztosított adómentesség csak azokat az épületrészeket illeti meg, amelyeknek átalakítása legkésőbb 1925. évi december hó 31-ig megkezdetett és legkésőbb 1927. évi december hó 31-éig lakható, illetve használható állapotba helyeztetnek.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben megállapított határidőket a pénzügyminiszter kivételes méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
8. § A 7. § (1) bekezdésében megállapított adómentesség illeti meg mindazokat a házakat, amelyeket tulajdonosaik az 1920:XXIX. és az 1920:XXXVI. tc. alapján megszerzett házhelyekre építettek.
9. § (1) Adómérséklés illeti meg azokat a házbirtokosokat, akik akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házukat az 1925. év folyamán kizárólag a saját költségükön tataroztatják. Ezt a határidőt a pénzügyminiszter kivételes méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(2) Az adómérséklés mértéke a tatarozási költségek nagyságához igazodik. Nincs helye adómérséklésnek, ha a tatarozási költség az 1925. évre kivetett házadó alapjául szolgált bérjövedelem vagy haszonérték 20%-át el nem érte.
10. § (1) A 9. §-ban körülírt tatarozási munkálatokat foganatosító házbirtokosok az adómérséklésben oly módon részesíttetnek, hogy a tatarozási költségek bizonyos része meghatározott időn át a házadó alapjából levonandó.
(2) Az adómérséklés a kincstári házhaszonrészesedésre nem terjed ki.
(3) Az adómérséklés mértéke a következő:
1. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 20%-át elérik, de annak 60%-át nem érik el, a tatarozási költség felét az 1926. évi házadó alapjából le kell vonni;
2. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 60%-át elérik, de annak 100%-át nem érik el, a tatarozási költség felét az 1926. évi házadó alapjából, a másik felét pedig az 1927. évi házadó alapjából le kell vonni;
3. ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadóalap 100%-át elérik vagy meghaladják, a tatarozási költségnek az 1925. évi házadó alapjául szolgáló összeget elérő részét az 1926. évi, a többi részét pedig az 1927. évi házadó alapjából le kell vonni.
11. § (1) Az olyan épületeknél, amelyek még ideiglenesen házadómentesek, a 9. §-ban körülirt tatarozási munkálatokat foganatosító házbirtokosok abban a kedvezményben is részesíttetnek, hogy az ideiglenes házadómentesség meghosszabbíttatik.
(2) A már megállapított ideiglenes házadómentesség meghosszabbításának tartama:
1. fél év, ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszonérték 20%-át elérik, de annak 100%-át nem érik el;
2. egy év, ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszonérték 100%-át elérik, de annak 150%-át nem érik el;
3. egy és egy fél év, ha a tatarozási költségek az 1925. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszonérték 150%-át elérik vagy meghaladják.
12. § A 9-11. §-okban biztosított kedvezmények engedélyezésére irányuló eljárást és a tatarozási költségek igazolásának módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.
13. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1921:LI. törvénycikkben biztosított adómentességet kivételes méltánylást érdemlő esetekben engedélyezhese az olyan épületekre és épületrészekre, amelyeknek építését az 1921:LI. tc. hatálya alatt olyan időben kezdték meg, amikor az építkezésnek 1923. évi december hó 31-éig való befejezése rendes körülmények között lehetséges lett volna s a határidő elmulasztása a tulajdonos hibája nélkül történt.
14. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe.
(2) Az I. fejezet rendelkezéseit a népjóléti és munkaügyi miniszter, a II. fejezet rendelkezéseit pedig a pénzügyminiszter hajtja végre.
