1. § A kölcsönfelvétel engedélyezése.
(1) A törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok részére a kormányhatóságilag engedélyezett hasznos beruházásaik költségeinek fedezésére külföldi értékre szóló legfeljebb 1100 milliárd korona értéknek megfelelő külföldi, hosszú lejáratú, törlesztéses kötvénykölcsön felvétele engedélyeztetik.
(2) Ennek a rendelkezésnek hatálya Budapest székesfővárosra nem terjed ki:
2. § A kölcsönkötvény kibocsátása.
A kölcsönkötvényeket a kölcsönt felvevő városok nevében négytagú bizottság bocsátja ki. A bizottság elnöke a m. kir. minisztérium kiküldött képviselője, egy tagot a bizottságba a városok küldenek ki, egy tagot a belügyminiszter, egy tagot pedig a pénzügyminiszter nevez ki.
3. § A rendezett tanácsú városok kölcsönfelvételére és törzsvagyonára vonatkozó határozatainak jóváhagyása.
Azoknak a rendezett tanácsú városoknak, amelyek az 1. § szerint engedélyezett kölcsönben részesednek, kölcsön felvételére, valamint valamely ingatlannak vagy jognak megszerzésére, elidegenítésére, átalakítására, felosztására, elcserélésére vagy megterhelésére vonatkozó határozatait abban az esetben is, ha az eladási vagy vételár, illetőleg a becsérték az 1912:LVIII. tc. 10. §-ában megjelölt értékhatárt aranyértékben számítva meghaladja, a vármegyei törvényhatóság jóváhagyásának kieszközlése után a jelen törvénnyel engedélyezett kölcsön törlesztésének ideje alatt kormányhatósági megerősítés végett a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni, aki a megerősítés tárgyában a pénzügyminiszterrel egyetértve határoz.
4. § A kölcsön igénylése és utalványozása.
(1) Az 1. § szerint engedélyezett törlesztéses kölcsönből mindegyik város annyit vehet igénybe, amennyit törvényes képviseletének határozata alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve engedélyez.
A város részére a kormányhatóságilag engedélyezett kölcsönt jóváhagyással ellátott határozata és a hitelező javára kiállított közjegyzői okiratba foglalt kötelezvénye alapján a 2. §-ban említett bizottság utalja ki.
5. § A kölcsön biztosságának megóvását célzó rendelkezések.
(1) Mindegyik város csak az általa felvett kölcsönért szavatol és pedig mindennemű vagyonával és közjövedelmével.
(2) A kölcsön után járó kamat és tőketörlesztés biztosítására a városnak az általános kereseti adóból és forgalmi adó részesedésből eredő jövedelme külön is leköttetik oly módon, hogy ezeket az állami adókkal együtt beszedett és a város által a m. kir. adóhivatalhoz beszállított jövedelmeket a m. kir. adóhivatal a kölcsön teljes kifizetéséig teljes összegükben a Nemzeti Banknál vezetendő, lekötött, külön számlára befizeti. Ha a befizetés folytán a kölcsönkamatnak és törlesztési hányadnak következő félévi törlesztési részlete fedezve van, a Nemzeti Bank a többletet az illető városnak visszautalja.
(3) Amennyiben bármely városnak az általa felvett kölcsön biztosítására az előbbi bekezdés szerint lekötött jövedelmei az 1925. évi előirányzati összeggel szemben a kölcsöntörlesztési idő alatt oly mérvben csökkennének, hogy a kölcsön évi kamatának és törlesztési hányadának e jövedelmek 1925. évi előirányzati összegével szemben a kölcsönfelvétel idején fennálló aránya kedvezőtlenebbé válnék és az eredeti arány a kereseti adókulcs megfelelő felemelésével sem volna helyreállítható, úgy felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az illető városnak a fogyasztási adó jövedelmeit s a szükséghez képest a városi vagyonból (vállalatból) eredő jövedelmeit is, a belügyminiszter hozzájárulásával, leköthesse mindaddig, amíg a hiány pótolva nincs.
(4) A forgalmi adó kulcsának változtatása esetében a városoknak az adóbevételből való részesedése a kölcsöntörlesztési idő alatt az adóalap félszázalékánál kevesebb nem lehet. Ha pedig a forgalmi adó kulcsa oly mértékben szállíttatnék le, hogy a városoknak az adóalap félszázalékával való részesítése fenntartható nem volna, vagy ha a forgalmi adó megszüntettetnék, a kormány intézkedni fog, hogy a városok az elmaradt jövedelem helyett más állandó saját jövedelemforrásból teljesíthessék kötelezettségeiket.
6. § Külön biztosíték; költségek.
(1) A kölcsöntörlesztési részletek biztosítása céljából minden egyes város kölcsönének kiutalványozása alkalmával a felvett kölcsön évi kamatának és törlesztési hányadának fél összege a kölcsön összegéből visszatartatik.
(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértve a kölcsönszolgálat ellátásából folyó költségeket az érdekelt város terhére megfelelő arány szerint felszámíthassa és a lekötött városi jövedelmekből fedezhesse.
7. § A kölcsönszolgálat ellenőrzése.
(1) A kölcsön kezelésére vonatkozó szolgálat, valamint a kölcsön felhasználása kormányhatósági ellenőrzés alatt áll.
(2) A kezelés és ellenőrzés mikénti gyakorlásának módozatait a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.
8. § Kedvezmények a kölcsönkötvények hitelképességének emelése érdekében.
(1) A 2. §-ban meghatározott bizottság által a pénzügyminiszter engedélyével kibocsátott kötvények óvadékképesek és arra alkalmasak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885:VI. tc. 13. §) pénzei, úgyszintén a hitbizotmányi és letéti pénzek, gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttassanak akkor, amikor a biztosítékokat az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben kell letenni.
(2) Alkalmasak továbbá az említett kötvények arra is, hogy ezekbe a m. kir. postatakarékpénztárnak a folyószükségleteket meghaladó tartalékbetétei (1885:IX. tc. 5. §) és a csekk- és clearing-forgalomban befolyó betétösszegek (1889:XXXIV. tc. 4. §) a postatakarékpénztár tartalékalapja és a betétmaximumot meghaladó betétrészösszegei és kamatai gyümölcsözőleg elhelyeztessenek.
(3) Az ilyen kötvények és kamatszelvényeik, valamint a 4. § (2) bekezdése alapján kiállítandó kötelezvények, az okirati és kamatilleték alól mentesek és az ilyen kötvények kamataiból, valamint a visszafizetés esetében a visszafizetendő tőkéből adó, vagy illeték levonásának helye nincs.
9. § A kölcsönnyujtás feltételeire vonatkozó szerződés megkötése.
(1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértve a kölcsönnyujtás feltételeinek szabályozásairól a kölcsönt felvevő városok nevében szerződést köthessen.
(2) A kötvénybirtokosok az őket megillető jogokat a főkötvényben megnevezendő természetes vagy jogi személy útján gyakorolhatják.
10. § Záró rendelkezések.
(1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
(2) A törvényeknek ezzel a törvénnyel ellenkező rendelkezései e törvény életbeléptével hatályukat vesztik.
11. § Végrehajtás.
Ezt a törvényt a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter hajtja végre.
