1925. évi XXVI. törvénycikk

az országgyűlési képviselők választásáról * 

ELSŐ FEJEZET

Választójogosultság

1. § (1) Országgyűlési képviselőválasztójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.

(2) A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy egyetemet vagy más főiskolát végzett.

(3) „Régi jogon” országgyűlési képviselőválasztó mindenki, aki az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe fel van véve, még ha az előző bekezdésben megszabott kellékeknek nem felel is meg, ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évre felvették.

2. § (1) Országgyűlési képviselőválasztójoga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.

(2) Az egyéb kellékek igazolása mellett választójoga van annak a nőnek is, aki az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolja, ha:

1. három vagy több törvényes gyermeknek adott életet és legalább három gyermeke életben van; - a háborúban hősi halált halt gyermekeket e rendelekzés szempontjából életben levőknek kell tekinteni; vagy

2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát és önálló háztartást vezet.

(3) Az a nő, aki az előbbi bekezdés 1. pontjában foglalt föltételek mellett a választói jogot megszerezte, annak továbbra is birtokában marad, tekintet nélkül életben levő gyermekeinek a számára.

(4) Annak a nőnek, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, életkorára való tekintet nélkül van választójoga.

3. § (1) A választójogosultság szempontjából a tízéves magyar állampolgárság kellékét vélelmezni kell mindazoknál, akik Magyarország területén születtek, kivéve, ha alapos kétség forog fenn abban a tekintetben, hogy a magyar állampolgárságot leszármazás útján nem szerezték meg.

(2) Addig, amíg az 1921:XXXIII. törvénycikkel becikkelyezett trianoni békeszerződés rendelkezései következtében beálló állampolgárság-változások kérdése teljes egészében tisztázva nem lesz, a központi választmány a magyar állampolgárságot vélelmezni köteles annál, aki a megcsonkíttatlan Magyarország területén született, ha a békeszerződés életbeléptét közvetlenül megelőzően négy éven át Magyarországnak a békeszerződés által megállapított határain belül valamely községben egyfolytában lakott. Aki a hadviseléssel kapcsolatos okból nem tartózkodhatott lakóhelyén, ilyen okból való távollétének idejét lakóhelyén eltöltöttnek kell tekinteni.

(3) A visszahonosított személyeknél korábbi magyar állampolgárságuk időtartamát a megkívánt tíz éves állampolgárság kellékének elbírálásánál számításba kell venni.

(4) Annak, aki az 1879:L. tc. 17. §-a alapján kapott állampolgárságot, ha a többi kellékekkel rendelkezik, azonnal van választójoga.

4. § (1) A választójoghoz megkívánt kétévi egyhelybenlakás kellékének megfelel az is, aki az utolsó két évben lakóhelyét csak egy ízben változtatta, ha megelőzőleg két évig ugyanegy községben lakott.

(2) Bármely rövid ideig tartó helybenlakás elegendő annál, aki:

1. országgyűlési képviselő, vagy az állam, vagy bármely törvényhatóság, község, közintézet, közalap, állami, községi vagy más közüzem, alapítvány vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat állandó alkalmazottja; vagy

2. bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásban levő lelkésze; vagy

3. nyilvános jellegű tanintézet tanára vagy tanítója; vagy

4. a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának, gimnáziumnak, reálgimnáziumnak, reáliskolának) vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, ha állandó állása vagy foglalkozása van; vagy

5. az Országos Színészegyesület tagja; vagy

6. nyugalmazott köz- vagy magántisztviselő, vagy katonai havidíjas; vagy

7. a Magyarországtól elszakított területről ideköltözve, az illetékes hatóságnál nyilvántartásbavétel végett jelentkezett, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolja, hogy előző állandó tartózkodási helye elszakított területen volt; vagy

8. hadifogságból tért vissza, ha a hadifogságban tanusított magatartását igazolták.

(3) Az állandó lakóhely kellékének hiánya miatt nem lehet kizárni a választójogból azt a nőt, akinek vele közös háztartásban élő férjét a jelen §-ban felsorolt kedvezmények valamelyike megilleti.

(4) Annál, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól eredő kinevezés vagy megbízás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít szolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként e törvény hatályának területén kívül van alkalmazva, a választójoghoz nem kívántatik, hogy e törvény hatályának területén lakóhelye legyen, ha megelőzőleg valamely itt fekvő községben lakott, vagy ha ilyen községben illetősége van.

5. § A választójog szempontjából megkívánt négy elemi népiskolai osztály sikeres elvégzésének igazolására vonatkozó szabályokat úgyszintén a hatosztályú elemi népiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézeteket, valamint azoknak a főiskoláknak névsorát, amelyek a jelen törvény 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából az egyetemekkel egyenlő elbírálás alá esnek, rendelet állapítja meg.

6. § Habár az 1. §-ban megszabott kellékeknek megfelel, nincs választójoga annak:

1. aki a fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja, kivéve a szabadságolt viszonyba tartozókat;

2. aki az állami vagy községi rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységének tagja, nem értve ide a fegyverviselésre jogosított más polgári alkalmazottakat (pénzügyőr, mező-, erdő-, hegyőr stb.).

7. § (1) A választójogból ki van zárva, tehát a választók névjegyzékébe nem vehető fel az:

1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;

2. aki elmebeteg, még ha nem áll is gondnokság alatt;

3. aki csőd alatt áll;

4. aki közjótékonyságból vagy közsegélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ily ellátása megszűnt, egy év még nem telt el; ideértve azt is, aki népházban vagy menhelyszerű intézményben ingyen, vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott; nem értve ide azonban azt, aki betegsegélyző, baleseti, rokkantsági vagy más efféle pénztárból kap vagy kapott segélyt vagy járandóságot, vagy elemi csapás vagy háború, illetve forradalom következtében előállott károsodás, vagy háborús katonai érdem, vagy egyéb háborús ok jogcímén, vagy tanulmányi célból kap, vagy kapott segélyt, járandóságot, díjat, ellátást vagy lakást;

5. akinek gyermeke felett gyakorolt atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, azon idő alatt, amíg a gyermek másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől számított két évig;

6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll;

7. aki részegséggel nyilvános helyen elkövetett botrányokozás miatt két éven belül 5 aranykoronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két ízben jogerősen el volt ítélve, ha az utolsó büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva egy év még nem telt el;

8. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés (1878:V. tc. = Btk. 126., 127., 130-135. §-ai), az államfő bántalmazása vagy megsértése (Btk. 139. §., 1913:XXXIV. tc. 2. §, 1920:I. tc.), hűtlenség (Btk. 142-149. §-ai, 1912:LXIII. tc. 18. §), lázadás (Btk. 152-158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914:XL. tc. 2., 4., 7. és 8. §-a), kémkedés (Btk. 455. §), nemkülönben akit a Btk. 172-174. §-ában, az 1912:LXIII. tc. 19. §-ában és az 1913:XXXIV. tc. 3. §-ában meghatározott izgatás, továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;

9. akit elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés (1878:V. tc. = Btk. 126., 127., 130-135. §-ai), az államfő bántalmazása vagy megsértése (Btk. 139. §., 1913:XXXIV. tc. 2. §, 1920:I. t.-c.), hűtlenség (Btk. 142-149. §-ai, 1912:LXIII. tc. 18. §), lázadás (Btk. 152-158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914:XL. tc. 2., 4., 7. és 8. §-a), kémkedés (Btk. 455. §), nemkülönben akit a Btk. 172-174. §-ában, az 1912:LXIII. tc. 19. §-ában és az 1913:XXXIV. tc. 3. §-ában meghatározott izgatás, továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;

10. akit a jelen törvény 175. §-ának (5) bekezdése alapján fegyelmi úton jogerősen elítéltek, a fegyelmi ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év alatt;

11. akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913:XXI. tc. alapján jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, a kiszabott szabadságvesztésbüntetés, vagy dologházi őrizet kiállásától vagy elévülésétől számítva kihágás esetében öt év alatt, egyéb esetekben tíz év alatt;

12. aki bűntett vagy vétség miatt bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, továbbá aki szabadságvesztés büntetését tölti - ideértve azt is, aki feltételes szabadságon van, - valamint az is, aki ellen nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt vád alá helyező határozatot hoztak, vagy főtárgyalást (tárgyalást) tűztek ki;

13. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben megállapított idő alatt;

14. akinek választójogát az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt;

15. akire nézve bírói vagy más közhatóság - törvényes hatáskörében - kétségtelenül megállapította, hogy háború idején (1912:LXIII. törvénycikk 13. és 28. §) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott, vagy önként ellenséges területre távozott, különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állapították meg; vagy hogy háború idejében az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár szóval, iratban, képes ábrázolatban, vagy egyébként felismerhetően kifejezésre juttatta;

16. akit katonai (honvéd) büntetőbíróság jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítélt olyan bűncselekmény miatt, amely megfelel a jelen § 9. vagy 15. pontjában megjelölt valamely cselekménynek, mégpedig a jelen § 9. pontja alá eső cselekménynek megfelelő cselekmény miatt történt elítélés esetében a 9. pontban megszabott idő alatt. Ilyen bűncselekmények - az 1920:I. tc. és az 1921:III. tc. rendelkezése alá esőkön kívül - a következők: a felségárulás és felségsértés (Ktbt. = a katonai büntetőtörvény 334. § a) és I. függelék I. Cikke, 335-337. és 339. §, az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábítás vagy segélynyujtás (Ktbt. 314., 317., 318. §), a kémkedés és az állam hadereje ellen intézett más cselekmények (Ktbt. 321-325., 327-330. §), a nyilvános erőszakoskodásnak a Ktbt. 367. §-ában meghatározott, valamint annak I. esete (Ktbt. 353-354. §), a felkelés és lázongás (Ktbt. 344-352. §), a közcsendháborítás (Ktbt. 341. §), a közcsend és rend elleni vétség (Ktbt. 530. § a), c), d) és g), 531., 556. és 560. §), 562. § I. függelék II. és III. Cikke). Arra nézve, hogy a cselekmény bűntett-e vagy vétség, vagy hogy azt nyereségvágyból követték-e el, a katonai (honvéd) büntetőbíróságnak bűnösséget megállapító jogerős ítélete, a büntetés végrehajthatóságának elévülésére a katonai büntetőtörvényeknek szabályai irányadók: ha pedig valakiről a 15. pontban felsorolt tények valamelyikét katonai büntetőbíróság vagy más katonai hatóság állapította meg, ebben a tekintetben ennek a határozatnak taralma irányadó.

(2) Ha a választójogból a jelen § 9. és 11. pontja szerint kijáró büntetés kegyelem útján egészen elengedtetett, ennek hatálya a választójogi következményekre is kiterjed; ha pedig az kegyelem útján részben engedtetett el vagy enyhíttetett, a választójogból való kizárás időtartama a kegyelem keltétől, ha pedig a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették, a felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődik.

(3) Ha a bűntett vagy vétség miatt a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a jelen § 9. és 11. pontjában megszabott időbe be kell számítani.

(4) Akit osztály vagy tulajdon ellen elkövetett, a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző izgatás miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, az a jelen § (1) bekezdése 9. pontja alapján csak akkor zárható ki a választójogból, ha a cselekményt az 1918:XVII. tc. életbelépte után követte el.

(5) Minden elsőfokú bíróság és más hatóság köteles azt a határozatot, amely a jelen §-ban felsorolt kizáróokok valamelyikét megállapítja, jogerőre emelkedése után azonnal az érdekelt személy lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjéhez megküldeni, aki azt szavazókörönkint nyilvántartásba foglaltatja, magát a határozatot pedig - a választói névjegyzékek kiigazításánál és az országgyűlési képviselőválasztásnál leendő figyelembevétel végett - az illetékes központi választmánynak megküldi.

8. § (1) Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell szerkeszteni. Azt, akire nézve a 7. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok forog fenn, szintén fel kell venni a névjegyzékbe, ha közokirattal igazolja, hogy a kizáró ok a névjegyzék szerkesztésének naptári évében megszűnik.

(2) Választójogot az gyakorolhat, aki a névjegyzékbe fel van véve.

(3) A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni.

(4) Minden választónak egy szavazatra van joga.

(5) A névjegyzékbe felvett választó sem gyakorolhatja a választójogot:

1. ha közokirattal igazolják, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy hogy az előző rendelkezések értelmében a választójogból ki van zárva;

2. ha mint a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatában álló tagjának, vagy az állami vagy községi rendőrség, folyamőrség, vámőrség legénységi tagjának nincs választójoga (5. §).

MÁSODIK FEJEZET

Választhatóság

9. § (1) Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van és a jelen fejezetben említett valamely kizáró ok alá nem esik, ha életének 30. évét betöltötte.

(2) Aki az első bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs felvéve.

10. § (1) Nem választható országgyűlési képviselővé:

1. aki a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879:L. tc. 15. és 44. §-a értelmében az országgyűlés tagja nem lehet;

2. aki az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. 25. §-ának második bekezdése értelmében a kormánynál való tilos közbenjárás miatt, vagy a jelen törvény 131. §-a értelmében a megbízólevél bemutatásának elmulasztása miatt a választás időpontjában még nem volt képviselővé választható;

3. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre, vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéltek, vagy akit a jelen törvény kihirdetése után elkövetett rágalmazásért vagy izgatásért tíz éven belül három ízben jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek el;

4. akit a 3. pont esetén kívül valamely bűntett, vagy a 7. § 9. pontjában megjelölt valamely vétség miatt ismételten ítéltek jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva, vétség esetében tíz év alatt, bűntett esetében tizenöt év alatt;

5. az a közhivatalnok, tanár, tanító, lelkész vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság országgyűlési képviselővé választása előtt fegyelmi úton jogerős határozattal állásától elmozdításra (hivatalvesztésre), az ügyvédség elvesztésére ítélt, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év alatt;

6. aki az ú. n. tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsának tagja (népbiztos) vagy helyettese; forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa; vagy politikai megbízott volt;

7. aki a jelen törvény 139. §-a értelmében nem jelölhető.

(2) A jelen § (1) bekezdése 3. és 4. pontjának eseteiben a 7. §-nak (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a választási biztosnak, vagy a választási vagy a szavazatszedőküldöttségi elnöknek a megválasztott képviselőre vonatkozóan olyan tényről van közvetlen tudomása, vagy a nevezettek valamelyikének a jelölés vagy a választás során valamelyik választó jelent be olyan határozottan megjelölt tényt, amely miatt a megválasztott személy nem választható meg országgyűlési képviselővé, ezt a tényt a választási jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ilyen esetben a képviselőválasztás igazolására hivatott szerv köteles a megválasztott képviselő választhatóságát hivatalból megvizsgálni (132. §).

(4) Ha a már igazolt képviselőről jut valamely kizáró ok a képviselőház elnökének tudomására, az eljárásra a 139. § rendelkezései irányadók.

11. § (1) Nem választható országgyűlési képviselővé az sem:

1. aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben főispán (főpolgármester), kormánybiztos, alispán, kir. pénzügyigazgató, budapesti kir. adófelügyelő, főszolgabíró, szolgabíró, gazdasági felügyelő, a rendőrhatóság vezetője (ker. főkapitány, főkapitány, kapitány stb.) törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú város polgármestere volt abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető törvényhatóság, járás vagy város területén fekszik;

2. aki az 1. pontban megjelölt időben királyi járásbíróságnál vagy királyi törvényszéknél mint ítélőbíró, vagy a királyi törvényszék mellett működő királyi ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető királyi járásbíróság vagy királyi tövényszék területén fekszik; továbbá az a bíró, aki a választást megelőző egy éven belül a választókerület területén az Országos Földbirtokrendező Bíróság kiküldött bírájaként működött, valamint a legközelebbi általános választásig és ezen a választáson az az ügyvéd vagy más meghatalmazott, aki első ízben a jelen törvény életbelépte után, utóbb pedig az előző általános választás óta a választókerület területén folyamatban volt vagy lévő földbirtokrendezési ügyben az érdekelt igénylők képviseletével volt megbízva; ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az országgyűlési képviselőkre, akik a földigénylőket saját kerületükben ellenszolgáltatás nélkül képviselték;

3. a választási vagy szavazatszedő küldöttségi elnök (helyettes elnök) abban a választókerületben, amelyben a választásnál vagy a szavazatszedésnél közreműködik.

(2) Ha a főispán (főpolgármester) vagy a jelen § 1-2. pontjában említett tisztviselő képviselőjelöltként való fellépés céljából e törvény jelen §-ára hivatkozással állásáról lemond, ha lemondását az annak elfogadására hivatott hatóságnak, ha pedig e hatóság valamely testület: a testület elnökének írásban bejelenti, lemondását e tény alapján - fegyelmi és vagyoni felelősségének fenntartása mellett - elfogadottnak kell tekinteni.

(3) A 10. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ebben a §-ban felsorolt estekre is megfelelően kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés 1. pontjában megnevezettek ugyanazon hatósági területen, ahol képviselővé jelöltettek, az előbbi állásukra két éven belül ki nem nevezhetők, illetőleg meg nem választhatók.

HARMADIK FEJEZET

Választókerületek és szavazókörök

12. § (1) Az országgyűlési képviselők választása részben választókerületenkint, részben országos lajstromok alapján történik.

(2) A választókerületeket és székhelyeiket külön törvény állapítja meg. Ennek a törvénynek megalkotásáig a minisztérium a 3100 1922. M. E. számú rendelettel megállapított választókerületeket rendelettel módosíthatja akként, hogy a választókerületek számát egyes kisebb kerületek összevonásával és a nagyobbak kettéosztásával a mai kerületek számának 10%-ával apaszthatja.

(3) Annyi képviselői helyet, amennyivel a képviselők száma a kerületek csökkentése következtében alábbszáll, országos lajstromok alapján kell betölteni.

(4) Az országos lajstromok alapján betöltendő országgyűlési képviselői helyek olyan arányban oszlanak meg az egyes pártok között, amilyen arányban az általános választáson az egyes pártokra esett érvényes szavazatok egymáshoz állanak.

(5) Az ilyen képviselői helyek arányos felosztásának csak azok a politikai pártok jönnek tekintetbe, amelyek országos politikai pártokként szervezkedtek és ennek megtörténtét, valamint a pártnak pontos nevét és a képviseletére hivatott szervnek (egy vagy több személy) nevét az általános választás határidejének kitűzése előtt a belügyminiszterhez bejelentik. Az ilyen párt is csak abban az esetben jön tekintetbe, ha a részéről tett országgyűlési képviselői ajánlást (jelölést) legalább 10 jelölt személyére nézve elfogadták.

(6) Az országos képviselői lajstromokon való jelölés céljából több, bár rokonnevű vagy irányú párt csak akkor egyesülhet, ha ezt három nappal a választás előtt a belügyminiszternek bejelenti.

(7) Az (5) bekezdés szerint tekintetbe jövő pártok kötelesek legkésőbb az általános választások megtartására kitűzött tíznapi határidő utolsó napját követő hat nap alatt képviselőjelöltjeik lajstromát az országgyűlési képviselőház elnökéhez benyujtani, vagy ugyanaddig az ideig címére ajánlva postára adni. A határidő elmulasztása esetében a mulasztó párt az országos lajstromok szerint betöltendő országgyűlési képviselői helyek arányos felosztásánál számításon kívül marad. A lajstromban képviselőkül ugyanannyi, pótképviselőkül pedig félannyi személyt kell ajánlani, mint ahány képviselői hely az országos lajstromok alapján betöltésre vár. Az ettől eltérő ajánlás érvénytelen.

(8) A lajstromot a párt bejelentett neve alatt egy vagy több olyan személy írja alá és terjeszti a képviselőház elnökéhez, akit vagy akiket a párt képviseletére jogosult tagként vagy tagokként a belügyminiszterhez az (5) bekezdés értelmében bejelentettek.

(9) A képviselőház elnöke a belügyminisztertől, a választási biztosoktól [62. § (22)] és a választási elnököktől (84. § (3)) hozzá beérkező hivatalos adatok alapján megállapítja, hogy az országos lajstromok szerint betöltésre váró képviselői helyekre mely pártok tarthatnak számot ((5) - (7));továbbá, hogy a számbajövő pártok mindenikére összesen hány érvényes szavazat esett és hogy ezek alapján a betöltésre váró helyek az egyes pártok közt milyen arányban oszlanak meg. Az egyesült pártok szavazatai csak abban az esetben számíthatók az egyesült lajstrom javára, ha az illető párok az általános választásokon is mindenütt együttesen vettek részt. Az eredmény kiszámítására a 98. § rendelkezései irányadók. Az érvényes szavazatok összeszámításánál az egyhangú választással eldöntött kerületekben a választói névjegyzékbe felvett valamennyi választó olyan tekintet alá esik, mintha a megválasztott képviselőre, illetőleg pártjára szavazott volna. Pótválasztással eldöntött választás esetében csak a pótválasztáson beadott szavazatok esnek számításba.

(10) A képviselőház elnöke a (9) bekezdés alapján személy szerint is megállapítja, hogy az egyes pártok lajstromainak sorrendje szerint kiket kell megválasztott országgyűlési képviselőknek tekinteni. A lajstromokon utóbb nevezett személyek pótképviselők lesznek, akikre a 96. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

13. § (1) Budapest Székesfőváros választókerületei, a budapestkörnyéki választókerület, továbbá azok a törvényhatósági jogú városok, amelyek egynél több képviselőt választanak, képviselőiket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, a többi választókerület mindenike az általános többségi rendszer szerint egy-egy képviselőt választ.

(2) Azokban a választókerületekben, amelyekben a választás lajstromosan történik, a szavazás titkos, egyebütt a szavazás nyilvános.

(3) Ahol a képviselőket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, ott minden lajstrom jelöltjei közül ugyanannyi lesz a pótképviselő, mint ahány képviselői hely az illető kerületet illeti.

(4) Rendszerint minden község (város) egy szavazókört alkot, azokban a községekben (városokban) azonban, ahol az összeírt választók száma az ezret jelentékenyen meghaladja, a belügyminiszter a szükséghez képest több szavazókör létesítését elrendelheti.

(5) A belügyminiszter által megállapított számú szavazókörök beosztása és a beosztás esetleges megváltoztatása a község (város) feladata. E végből köteles a községi előljáróság (városi tanács) a belügyminiszter rendeletének vétele után haladéktalanul a község (város) területén - utcák, terek, esetleg házszámok (puszták, tanyák, lakott helyek) szerint elhatárolva - a megállapított számú szavazókört megalakítani.

(6) A szavazókörök beosztását csak különösen fontos okból lehet megváltoztatni, és az ilyen változtatás csak a következő országgyűlési képviselőválasztási időszakban lép hatályba.

14. § A szavazás kötelező ott, ahol titkos.

NEGYEDIK FEJEZET

A központi választmány és az összeíró küldöttségek

1. A központi választmány

15. § (1) A választók névjegyzékének elkészítése és évenkinti kiigazítása, úgyszintén a képviselőválasztások előkészítése végett minden törvényhatóságban, továbbá minden olyan rendezett tanácsú városban, amely külön választókerületet alkot, vagy amely több rendezett tanácsú városból alakított választókerület székhelye, központi választmányt kell alakítani.

(2) Olyan választókerületben, amely kivételesen két vármegyei vagy városi törvényhatóság területéből alakul, a központi választmány tennivalóit a választási székhely szerint illetékes központi választmány látja el.

16. § (1) A központi választmány az elnökből, továbbá a törvényhatósági bizottságnak illetőleg rendezett tanácsú város képviselőtestületének közgyűlése által választott tagokból áll.

(2) A központi választmány elnöke törvényhatóságban a törvényhatóság első tisztviselője, rendezett tanácsú városban a polgármester, több rendezett tanácsú városban alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló város polgármestere, vagy ezek törvényes helyettesei.

(3) A központi választmány jegyzőjét vagy helyettesét évenkint az elnök rendeli ki a törvényhatóságnak, a rendezett tanácsú városnak, több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló rendezett tanácsú városnak jegyzői közül. A jegyző ebben a minőségben nem tagja a központi választmánynak.

17. § (1) A központi választmányba ott, ahol ennek hatásköre egy választókerületre terjed ki: tizenkét tagot; ott, ahol kettőre: tizennyolcat; ott, ahol háromra: huszonnégyet; ha pedig háromnál több kerületre terjed ki hatásköre: minden további kerület után még két-két tagot kell választani.

(2) Több rendezett tanácsú városból alakított választókerület központi választmányába az első bekezdésben meghatározott számban választandó tagokból minden város képviselőtestülete egyenlő számú tagot választ. Azt, hogy olyan központi választmányba, amelynek hatásköre két törvényhatóságra terjed ki, az előző bekezdésben meghatározott számban választandó tagokból az érdekelt törvényhatóságok mindegyike hány tagot válasszon, meghallgatásukkal a belügyminiszter dönti el.

(3) A választás titkos szavazással szavazólapok útján; lajstromosan és az arányos képviseleti rendszer szerint történik.

(4) A központi választmányba minden választókerületből lehetőleg két tagot kell választani.

18. § (1) A központi választmány tagjainak választását a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a rendezett tanácsú város képviselőtestületének közgyűlésén legalább két hónappal előbb kell megtartani, mint amikor a régi választmány megbízása a törvény értelmében lejár. A közgyűlésre szóló meghívóban közölni kell, hogy a közgyűlés tárgyául a központi választmány tagjainak választása ki van tűzve. Több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a választás megtartása végett az egyes városokat a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármestere keresi meg, akit a választás eredményéről a választás megalakítása céljából értesíteni kell.

(2) A központi választmány tagjává csak az választható, aki a megválaszthatóságból a 22. § (3) bekezdése szerint nincs kizárva és vagy az illető törvényhatósági (rendezett tanácsú város) területén valamely képviselőválasztókerület választóinak névjegyzékébe fel van véve, vagy az illető törvényhatóság bizottságának tagja.

(3) A megbízás január hó 1. napjától számított három naptári évre szól.

(4) A választásról a tagokat jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni kell. Az, aki a választást nem fogadja el, köteles ezt az elnöknek az értesítéstől számított nyolc nap alatt bejelenteni.

(5) Annak helyébe, aki a tagválasztást nem fogadta el, lemondott, tagságát elvesztette [22. § (3) bekezdése], vagy meghalt, a legközelebbi közgyűlésen új tagot kell választani.

(6) A törvényhatósági bizottság (városi képviselőtestület) közgyűlésének az ellen a határozata ellen, amellyel a központi választmány tagjait megválasztja, a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A közigazgatási bíróság a panaszt soron kívül sürgősen intézi el.

19. § (1) A központi választmány elnöke és helyettes elnöke, tagjai, jegyzője és helyettes jegyzője működésük megkezdése előtt a következő esküt teszik le:

„Esküszöm, hogy a központi választmányra (a központi választmány elnökére, jegyzőjére) ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!”

(2) A központi választmány elnöke az esküt a törvényhatósági bizottság, illetőleg a városi képviselőtestület közgyűlésében, a helyettes elnök ugyanitt, vagy a központi választmány előtt teszi le. A tagok az esküt vagy annak a közgyűlésnek színe előtt teszik le, amelyen megválasztattak, vagy a választmány, vagy elnöke előtt. A jegyző és helyettes jegyző az elnök előtt teszi le az esküt. Az elnök az eskü letételéről jegyzőkönyvet készít.

(3) Aki közvetlenül előzőleg elnöke, helyettes elnöke, tagja, jegyzője vagy helyettes jegyzője volt a központi választmánynak, s mint ilyen az esküt letette, nem köteles azt újra letenni.

20. § (1) A központi választmány hivatalos nyelve a magyar.

(2) A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit.

(3) Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghívó útján értesíti. A meghívót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán (városházán) való kifüggesztés útján közzé kell tenni. Rendkívül sürgős esetekben az elnöknek jogában áll a központi választmányt haladéktalanul összehívni.

(4) Az általános képviselőválasztások alkalmával a központi választmány a szükséghez képest naponkint ülésezik.

21. § (1) A központi választmány a szükséghez képest elhatározhatja, hogy az ideiglenes névjegyzék összeállítását és az ellene benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalását több osztályban fogja végezni. E végből tagjai közül a szükséges számban kijelöli azokat, akik az osztályokban a központi választmány elnökén és helyettesén kívül az elnöki tennivalókat végzik. Osztályelnökül lehetőleg olyan tagot kell kijelölni, aki egyszersmind törvényhatósági tisztviselő.

(2) A központi választmány az osztályokba úgy sorozza be tagjait, hogy egy-egy osztály az elnökön kívül legalább négy tagból álljon és hogy lehetőleg minden osztálynak legyen legalább egy tagja mindazokból a választókerületekből, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja.

(3) Az osztályok részére a jegyzőket a szükséges számban a központi választmány elnöke rendeli ki a törvényhatóság jegyzői közül.

22. § (1) A központi választmány ülései nyilvánosak.

(2) Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül legalább négy tagnak, osztályülésben legalább két tagnak jelenléte szükséges.

(3) Aki egy féléven át egy ülésen sem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti választmányi tagságát és a legközelebbi tagválasztásnál nem választható meg újra.

(4) A központi választmány viszonylagos szótöbbséggel dönt.

(5) A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz.

(6) A központi választmány minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolása mellett, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelenvolt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában kell elhelyezni és róla három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyminiszterhez felterjeszteni.

(7) A központi választmány a belügyminiszterrel, más közigazgatási hatóságokkal, a bíróságokkal, továbbá hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik.

23. § (1) A központi választmánynak a választójogot érintő határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A központi választmánynak egyéb határozatai a határozathozatalt követő tizenöt nap alatt a törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetők.

(2) A belügyminiszter a választójogi szabályokba ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti és amennyiben intézkedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében az érintett szabályokat helytelenül alkalmazta és az idő rövidsége és új határozat hozatalát kizárja: a belügyminiszter ebben a kérdésben érdemileg intézkedik.

2. Az összeíró küldöttségek

24. § (1) Azokban az években, amelyekben az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét ki kell igazítani [28. § (1) bek.], a központi választmány január hó 5-ik napjáig minden község (szavazókör) részére egy vagy több összeíró küldöttséget alakít. Kivételesen több szavazókörben is ugyanarra a küldöttségre lehet bízni az összeírást.

(2) Ha ugyanegy szavazókörben több összeíró küldöttség működik, a központi választmány mindegyik küldöttség működési körét tüzetesen megállapítja.

(3) A központi választmány megállapítja, hogy az összeíró küldöttség minden szavazókörben, mely helyen vagy helyeken fog megjelenni.

25. § (1) Az összeíró küldöttség három rendes és egy póttagból áll.

(2) A községi vagy körjegyző a hivatali működésének területén levő szavazókörben vagy szavazókörökben az összeíró küldöttségnek vagy küldöttségeknek állásánál fogva rendes tagja.

(3) Az összeíró küldöttség többi tagjait a központi választmány választja. Megválasztani csak azt lehet, aki az illető törvényhatóság (rendezett tanácsú város) területén valamely választókerületben a választók névjegyzékébe fel van véve, és magyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen vannak magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti.

(4) Az összeíró küldöttség elnökét és helyettesét a küldöttség rendes tagjai közül a központi választmány jelöli ki.

(5) Az összeíró küldöttség elnökét és többi tagjait megválasztásukról írásban kell értesíteni.

26. § (1) Az összeíró küldöttség elnöke és többi tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt teszik le:

„Esküszöm, hogy az összeíró küldöttségre ruházott összes tennivalókban híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!”

(2) Az esküt az összeíró küldöttség elnöke: a központi választmány elnöke előtt, vagy a lakóhelye szerint illetékes járási főszolgabíró (r. t. városi polgármester) előtt, tagjai pedig a küldöttség elnöke előtt teszik le. Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet, ha az esküt nem ő vette ki, a központi választmány elnökéhez kell megküldeni.

(3) Az összeíró küldöttség elnökét és tagjait, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

ÖTÖDIK FEJEZET

A választók névjegyzéke

1. Általános rendelkezések

27. § (1) A választók névjegyzékét községek szerint, ha pedig a község több szavazókörből áll, szavazókörök szerint kell szerkeszteni.

(2) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választónak családi és utónevét, férjezett nőnél ezenfelül leánynevét, továbbá - ha megállapítható - születésének helyét és évét, végül állását (foglalkozását), lakóhelyét és választói jogcímét; törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a választó szüleinek a nevét is, nagy- és kisközségekben pedig az azonos nevű választók megkülönböztetésére használt melléknevét vagy más megjelölést. Ha a választó több jogcímnek felel meg, a névjegyzéknek valamennyi igazolt jogcímet tartalmaznia kell.

(3) A névjegyzék mintáját a belügyminiszter állapítja meg.

28. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke állandó, amelyet öt évenkint, még pedig elsőízben az 1926-ik évben teljesen újra kell összeállítani, a közbeeső években pedig évenkint kell kiigazítani.

(2) Mielőtt az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének új összeállítása kezdetét venné, ezt közvetlenül megelőzően, de ettől teljesen függetlenül, az ország minden lakosát állandó lakásán, esetleges ideiglenes távollétéra való tekintet nélkül, pontosan össze kell írni.

(3) Az összeírás a hatóság részéről szolgáltatott ürlapokon (jegyzéken) történik, amelyeken az egyes lakások lakóinak pontos és hiánytalan összeírását a családfő (lakás fölött rendelkező), azt pedig, hogy a jegyzékbe a ház valamennyi lakása és valamennyi lakója fel van véve, a ház gondozója (tulajdonos, haszonélvező, házkezelő, házfelügyelő stb.) sajátkezű aláírásával bizonyítja.

(4) Ha kiderül, hogy az arra köteles személynek aláírásával megerősített adatok a valóságtól eltérnek - akár azért, mert a lakások vagy a bennük lakó személyek közül egy vagy több a jegyzékből kimaradt, vagy abba ott nem lakó személy vétetett fel, akár azért, mert valamelyik lakóra vonatkozóan a választójogára kiható olyan adat került a jegyzékbe, amelynek valótlanságáról az adatok helyességét tanusító személynek tudnia kellett, - a vétkes személyre a jelen törvény 141. és 142. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A lakosság összeírásának szabályait, valamint a jegyzékek (kataszter) megőrzésének és felhasználásának módját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg - e jegyzékek ama rendeltetésének a szem előtt tartásával, hogy azok segítségével megakadályozható legyen jogosult személyeknek az országgyűlési képviselő-választók névjegyzékéből való kihagyása, vagy abba jogosulatlanoknak a felvétele.

2. Az összeírás előkészítése

29. § (1) Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének új összeállítása a választójogosultak vallomásszolgáltatása alapján történik.

(2) A vallomást hivatalos egyéni számlálólapokon kell szolgáltatni, amelyeknek nyomtatványürlapjaival a belügyminiszter a m. kir. központi statisztikai hivatal útján látja el a községi jegyzőt és a városi tanácsot.

(3) A számlálólapoknak tartalmazniok kell mindazokra az adatokra vonatkozó kérdéseket, amelyek a választójog megállapításához szükséges személyi kellékekről (családi és utónév, születési hely és év, állás, foglalkozás, lakóhely, a szülők családi és utóneve), valamint a választói jogcímről szolgáltatnak tájékoztatást.

(4) A számlálólapokat a névjegyzék összeállításának évében január 1-15-ike között, a fél állandó lakóhelyén, a január 1-jén fennállott állapotnak megfelelően kell kitölteni.

(5) A számlálólapokat városokban a fél sajátkezűleg tölti ki és a vallomás helyességét sajátkezű aláírásával erősíti meg. Azok helyett, akik a számlálólapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból nem tudják sajátkezűleg kiktölteni és aláírni, valamint a távollevők helyett azt az illető egyén viszonyait ismerő hozzátartozója is kitöltheti. Az, aki a számlálólapot más helyett kitölti, köteles azt aláírni, és a félhez való viszonyát, valamint a sajátkezű kitöltés és aláírás akadályát a számlálólapon feltüntetni. A számlálólapokon feltüntetett adatok valóságáért a kitöltő és az az érdekelt fél, akinek megbízásából amaz eljárt, egyaránt felelősek (141. §). A számlálólap a magyar államnyelven kívül más olyan hazai élőnyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömegesen használnak.

(6) Városokban a kitöltött számlálólapokat a város által e végből kiküldött hatósági közegek lakásról-lakásra járva szedik össze, azok adatait a helyszínén egyfelől az összeírási jegyzékek [28. § (3) bek.] adataival összehasonlítják, és a mutatkozó eltéréseket, ha azok nyomban nem tisztázhatók, jegyzékbe foglalják; másfelől a választói jogcímek valóságáról a bizonyító okiratok megtekintése alapján meggyőződést szereznek, és megállapításuk eredményét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyeknek beszerzését a fél kéri, a számlálólapra feljegyzik.

(7) Az eljáró hatósági közeg mindazok nevét, akik véleménye szerint a választójog kellékeinek megfelelnek, a helyszínén lakóházankint készített jegyzékbe foglalja, és ennek a jegyzéknek másodpéldányát az illető házban - feltűnő helyen - kifüggeszti. A jegyzékre a kifüggesztéstől számítva 15 nap alatt a ház minden lakója írásban megjegyzést tehet, és ezt a ház gondozójánál [28. § (3) bek.], a város tanácsánál vagy közvetlenül a központi választmánynál nyujthatja be. A ház gondozója köteles a nála benyujtott megjegyzést haladéktalanul megküldeni a város tanácsához, az pedig a számlálólapokkal együtt a központi választmányhoz.

(8) Nagy- és kisközségekben a számlálólapokat az előljáróság tagjai házról-házra járva és az (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezések szem előtt tartásával töltik ki és gyüjtik össze.

(9) Az előljáróság által összeállított és összegyüjtött számlálólapok adatait a községi bíró és jegyző vagy helyetteseik együttesen pontosan átvizsgálják, és az érdekelt felek megidézése útján pótolják a mutatkozó hiányokat, eloszlatják a felmerülő aggályokat; mindennek megtörténtét pedig minden egyes számlálólapon sajátkezű aláírásukkal tanusítják.

(10) A polgármester és a községi jegyző köteles az átvizsgált számlálólapokat és az esetleg készített jegyzékeket ( (6) bekezdés) - az ideiglenes névjegyzék összeállítása végett - legkésőbb március 31-ig a központi választmányhoz beterjeszteni.

(11) A polgármester a számlálólapokat választókerületenkint az utcák nevének betűrendjében, házszámok szerint, a községi jegyző pedig a választók nevének betűrendje szerint rendezve köteles beterjeszteni.

(12) Minden állami, törvényhatósági vagy községi hatóság, intézet vagy közüzem, továbbá minden közintézet, közalap, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat vezetője köteles a vezetése alatt álló hatóság, intézet, üzem, intézmény vagy vállalat állandó alkalmazottairól, valamint a nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézet fenntartója az intézetnél alkalmazott tanári személyzet tagjairól és egyéb állandó alkalmazottairól évenkint pontos jegyzéket készíteni, és azt az alkalmazottak lakóhelye szerint illetékes község előljáróságához (város tanácsához) január 1-31-ike közt megküldeni. A jegyzék mintáját és elkészítésének részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(13) A (12) bekezdésben említett jegyzékek a névjegyzék teljességének és helyességének biztosítására szolgálnak, és e végből azokat a számlálólapokkal együtt a központi választmányhoz kell megküldeni.

30. § (1) Az összeíró küldöttség január hóban ülést tart, és tagjai között a község (város) egyes részeit a névjegyzék előkészítésével járó tennivalók elvégzése céljából felosztja.

(2) Az összeíró küldöttség egyes tagjai az összeírás előkészítését február hó végéig kötelesek befejezni, és a számlálólapokat a rendelkezésre álló hivatalos adatokkal, továbbá az 1918. évre érvényes, valamint a legutolsó névjegyzékkel együtt az összeíró küldöttség rendelkezésére kötelesek bocsátani.

31. § (1) Aki az elemi népiskola negyedik osztályát, illetőleg hatodik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel a választójog szempontjából egyenlő értékű iskolát vagy tanfolyamot végzett el, ha az említett osztály, iskola vagy tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló eredeti vagy hiteles másolatban kiállított bizonyítvánnyal nem rendelkezik, a bizonyítvány beszerzését a központi választmánytól kérheti. A kérelemben a kérelmező személyi adatain felül meg kell jelölni, hogy az illető osztály, iskola vagy tanfolyam elvégzése mely iskolában, és legalább hozzávetőleg mikor történik. A kérelmet a községi előljáróság (városi hatóság) útján is elő lehet terjeszteni.

(2) Ha valaki az általa kitöltött számlálólapon világosan megjelölte, vagy egyéb úton bejelenteti, hogy az elemi népiskolát, vagy ezzel egyenértékű, vagy ennél magasabb tanfolyamot melyik községben, tanintézetben és időben végezte el, a központi választmány az ideiglenes névjegyzék összeállítása alkalmával hivatalból köteles meggyőződést szerezni arról, hogy az illető személy az előírt iskolai képzettség kellékével rendelkezik-e vagy sem, még ha az (1) bekezdésben említett kérelmet nem terjesztette is elő.

(3) Ha az érdekelt kérelmére, vagy hivatalból beszerzett bizonyítvány az összeírás előkészítése előtt jut el a központi választmányhoz, ez köteles azt, az összeírás előkészítésénél leendő felhasználás céljára, a községi (kör-) jegyzőnek (városi tanácsnak) megküldeni.

(4) Azt a választót, aki a kiigazítás évére érvényes névjegyzékbe fel van véve, az elemi népiskola negyedik, illetőleg hatodik osztálya sikeres elvégzésének hiánya miatt csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha a megkeresett iskolai hatóság értesítése szerint az illető osztályt ott nem végezte el.

(5) Azt a választót, aki a kiigazítás évére érvényes névjegyzékbe fel van véve, ha a megcsonkítatlan Magyarország területén született (3. §), a magyar állampolgárság hiánya miatt csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha legalább lakóhelyének illetékes hatósága megkerestetett, és annak értesítése szerint nem lakott négy éven át egyfolytában a községben.

3. Az összeírás

32. § (1) Az összeíró küldöttség működésének kezdő napját legkésőbb március hó 10. napjára a küldöttség elnöke tűzi ki, és mind a kitűzött napot, mind azt, hogy a küldöttség mely helyiségben fog működni, legalább nyolc nappal a küldöttség működésének megkezdése előtt a községi előljáróság, illetőleg a város polgármestere útján a szokásos módon (megfelelő számú falragaszon, községekben esetleg dobszóval) kihirdeti. A hirdetésnek tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy az összeírás hivatalból történik, azonban választójogának igazolása végett a küldöttség előtt bárki megjelenhet, idézésre pedig mindenki megjelenni és felhívásra okiratait felmutatni köteles.

(2) Ha a küldöttség működését elháríthatatlan akadály miatt a kitűzött napon nem kezdhetné meg, az elnök ezt, valamint a kitűzött új határnapot az (1) bekezdésben említett módon közhírré teszi. Az új határnapot lehetőleg akként kell kitűzni, hogy a közhírré tétel és a működés megkezdése közt legalább 3 napi időköz legyen.

33. § (1) Az összeíró küldöttség eljárása nyilvános.

(2) Az összeíró küldöttség ülésein az elnökön kívül legalább még egy tagnak jelenléte szükséges.

(3) A községi előljárók közül azok, akiket az összeíró küldöttség erre felhív, az összeírásnál megjelenni és a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek.

(4) Az összeíró küldöttség hivatalból vizsgálja, hogy kik felelnek meg a választójog kellékeinek. Méltánylást érdemlő esetekben az összeíró küldöttség egyes hivatalos adatok megszerzése iránt a fél helyett hivatalból is intézkedhetik. Amely esetekben a központi választmány hivatalból köteles hivatalos adatkat megszerezni, ez a kötelezettség az összeíró küldöttségeket is terheli.

(5) Az elemi népiskola negyedik, illetőleg hatodik osztályának, vagy ezzel egyenértékű tanintézetnek (tanfolyamnak) sikeres elvégzését vélelmezni kell akkor, ha az illetőről köztudomású, vagy állásából (foglalkozásából) nyilvánvaló, hogy a négy, illetőleg hat elemi iskolai képzettséget, illetőleg egyenlő értékű műveltséggel rendelkezik. Ez a vélelem áll különösen a szellemi munkára alkalmazott köz- vagy magántisztviselőre, továbbá arra, aki a háborúban vitézségi érmet kapott, vagy a katonai szolgálat körében altiszti fokozatot ért el; továbbá arra is, aki önállóan folytat ipari (kereskedelmi) üzletet vagy vállalatot, amely a saját és családja eltartását biztosítja; valamint a vele együttélő feleségére is, ha férjének most körülírt üzletében vagy vállalatában tevékenyen részt vesz. Áll végül ez a vélelem arra a földművesre, vagy vele együttélő feleségére is, akinek valamelyike a bármelyiküknek olyan saját, vagy mindkettőjüknek olyan közös földbirtokának önállóan gazdálkodik, amelynek kataszteri tiszta jövedelme legalább 60 aranykorona.

(6) A küldöttség hivatalból köteles a névjegyzék tervezetébe felvenni mindazokat, akik akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott, vagy egyébként tudomására jutott adatok szerint a választójog kellékeinek megfelelnek. Azt, aki e kellékeknek megfelel, a névjegyzék tervezetébe kívánságára való tekintet nélkül fel kell venni.

(7) Azt, aki választójogának igazolása végett a küldöttség előtt személyesen megjelent, a jelentkezés sorrendjében meg kell hallgatni. Idézésre a küldöttség előtt mindenki köteles megjelenni és felhívásra iratait bemutatni.

(8) Arra, aki idézésre alapos ok nélkül nem jelenik meg a küldöttség előtt, a küldöttség elnöke ötven arany koronáig terjedhető pénzbírságot szabhat. Eredménytelenség esetében a pénzbírság ismételten kiszabható. Erre a jogkövetkezményre a megidézettet az idézésben figyelmeztetni kell. A küldöttség elnökének pénzbírságot megállapító határozata ellen fellebbezésnek van helye a központi választmányhoz.

34. § (1) A névjegyzék tervezetébe azt kell felvenni, aki a választói joghoz megkívánt kellékekkel az összeírás időpontjában rendelkezik.

(2) Életkor tekintetében a névjegyzék tervezetébe való felvételhez elég, ha a felveendő férfi huszonnegyedik életévét, a felveendő nő pedig harmincadik életévét még abban a naptári évben betölti, amelyben az összeírás történik. Azokat, akik egyetemet vagy más főiskolát végeztek, a névjegyzék tervezetébe életkorukra való tekintet nélkül fel kell venni.

(3) A választót csak egy névjegyzékbe szabad felvenni, még pedig annak a községnek (szavazókörnek) névjegyzékébe, ahol a választónak az összeíráskor rendes lakóhelye van.

(4) Azt, aki az államfőtől vagy a magyar kormánytól eredő kinevezés vagy megbízás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít közszolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként e törvény hatályának területén kívül van alkalmazva, annak a községnek (szavazókörnek) névjegyzékébe kell felvenni, amelyben kinevezése vagy megbízása (alkalmazása) előtt utoljára lakott, vagy amelyben adót fizet. Kívánatára őt Budapest székesfővárosban az általa megjelölt valamely szavazókörnek névjegyzékébe kell felvenni.

35. § (1) Ha az összeíró küldöttségnek rendelkezésére álló hivatalos adatok azt tüntetik fel, hogy valaki valamely választói jogcímnek megfelel, és a küldöttség az illetőnek a névjegyzék tervezetébe való felvételét általa tartott nyomozás, vagy egyébként tudomására jutott adat alapján mégis mellőzi, az ilyképen mellőzöttekről a küldöttség külön összeállítást szerkeszt, amelynek megfelelő rovatában a mellőzés indokát röviden meg kell jelölni.

(2) Ha a küldöttség olyan választót vesz fel a névjegyzék tervezetébe, aki a rendelkezésre álló adatok szerint az előző évben más község, illetőleg szavazókör névjegyzékébe volt jogerősen felvéve, ezt a körülményt a névjegyzék jegyzet-rovatában feltünteti.

(3) A névjegyzék tervezetébe való felvételt a 7. §-ban felsorolt valamely kizáró ok miatt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az illetékes hatóság értesítésével, vagy eredeti vagy hivatalos másolatban kiállított határozatával, vagy valamely hivatalosan vezetett nyilvántartás adataival igazolva van [7. § (5)]. Ezeket az adatokat szükség esetében hivatalból kell beszerezni.

(4) Elmebetegség okából a névjegyzék tervezetébe nem lehet felvenni azt, akinek elmebetegségét gondnokság alá helyező itélet megállapította. Ilyen itélet hiányában elmebetegség okából csak annak a felvétele mellőzhető, akinek elmebetegségét hatósági orvos bizonyítványa állapítja meg.

36. § (1) Az összeíró küldöttség a névjegyzék kiigazítása alkalmával a névjegyzékbe felvettek közül kihagyja azt, aki akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott, vagy egyébként tudomására jutott adat szerint:

1. választójogát elvesztette; vagy

2. tévesen volt a névjegyzékbe felvéve; vagy

3. elköltözött más szavazókörbe vagy községbe [38. § (4)]; vagy

4. meghalt.

(2) A választójog elvesztésének, vagy a téves felvétel törlésének okát röviden meg kell jelölni.

(3) A választó elköltözésének esetében, ha új lakóhelye ismeretes, értesíteni kell az illetékes központi választmányt a végből, hogy a választó újabb lakóhelyén legyen a névjegyzékbe felvehető.

(4) Ki kell hagyni a névjegyzék tervezetéből azt is, akire nézve a 7. §-ban felsorolt valamely kizáró ok következett be, és a kizáró ok alapjául szolgáló körülmények az előző § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vannak igazolva, illetőleg megállapítva.

4. A névjegyzék tervezete

37. § (1) Az összeíró küldöttség minden községről, ha pedig a község több szavazókörre oszlik, minden szavazókörről külön példányban, lehetőleg betűrendben készíti el a névjegyzék tervezetét; városokban a névjegyzék tervezetét az utcanevek betűrendjének és a házak sorszámának megfelelő rendben, lakóházankint kell elkészíteni.

(2) A névjegyzék kiigazítása alkalmával az újonnan felvetteknél az újonnan történt felvételt a névjegyzék tervezetének jegyzetrovatában fel kell tüntetni. Egyszersmind fel kell tüntetni az érvényben levő névjegyzék jegyzetrovatában azoknak a kihagyását, akiket az új névjegyzék tervezetébe nem vettek fel.

(3) A névjegyzék tervezetét - még pedig a kiigazításkor az érvényben levő névjegyzéknek az előbbi bekezdés szerint jegyzetekkel ellátott példányával együtt - köteles a küldöttség működésének befejezése után, az összeírásban résztvett tagok aláírásával ellátva, a központi választmánynak legkésőbb március hó 31-ig megküldeni. Egyidejűleg köteles a küldöttség a központi választmánynak a 35. §-ban említett összeállítást is megküldeni.

5. Az ideiglenes névjegyzék

38. § (1) A központi választmány a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok választóira vonatkozó névjegyzékek tervezetét haladéktalanul megküldi az országos bűnügyi nyilvántartó hivatalnak annak megállapítása végett, hogy a tervezetekbe felvett egyének valamelyikére a nyilvántartás adatai szerint nem forog-e fenn a 7. § (1) bekezdés 9., 11., 15. vagy 16. pontjában megállapított valamely kizáró ok.

(2) A központi választmány a névjegyzékek tervezetét április 15. napjától kezdve naponkint folytatólag tartott üléseiben vizsgálat alá veszi, a hivatalos adatokból vagy egyébként szerzett tudomása alapján módosítja, és ez alapon városokban az utcanevek betűrendjének és a házak sorszámának megfelelő rendben összeállítja az ideiglenes névjegyzéket. Különös figyelmet fordít ez alkalommal a központi választmány arra, hogy olyan választó, aki a névjegyzék tervezetének jegyzetrovatában foglalt feljegyzés szerint az előző évben más község, illetőleg szavazókör névjegyzékébe volt felvéve, ebből az utóbbi névjegyzékből indokolt esetben kihagyassék.

(3) A központi választmány, amennyiben a rendelkezésre álló adatok engedik, köteles az összeírás óta időközben történt változásokat is figyelembe venni.

(4) A korábbi névjegyzékbe felvett valamely választót elköltözés címén, vagy azon a címen, hogy ismeretlen, csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha a választókerületből történt elköltözésének bizonyítékait, vagy azt a hatósági értesítést, hogy fel nem található, a központi választmány megszerzi.

(5) A „régi jogon” [1. § (3) bek.] felvett választót már akkor ki kell hagyni a névjegyzékből, ha a központi választmány olyan bizonyítékot szerzett, hogy abból a községből elköltözött, amelynek névjegyzékébe őt az 1918. évre felvették. Egyebekben a 31. § rendelkezései irányadók.

(6) A központi választmány az ideiglenes névjegyzéket minden választókerületre nézve községenkint, illetőleg szavazókörönkint, még pedig nagy- és kisközségekben szoros betűrendben két-két példányban, városokban pedig lakóházankint három-három példányban állítja össze.

(7) Egyszersmind a kihagyottakról, valamint az újonnan felvettekről ugyanilyen módon két, illetőleg három példányban külön jegyzéket állít össze (kihagyottak, újonnan felvettek jegyzéke), amelynek jegyzetrovatában a kihagyás okát feltünteti.

(8) Mind az ideiglenes névjegyzéket, mind a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékét a központi választmány elnöke és jegyzője névaláírásukkal hitelesítik.

(9) A munkálatok befejezésével a központi választmány a választókerület összes ideiglenes névjegyzékeinek, továbbá a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékeinek egy példányát a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármesteréhez vagy községi előljáróságához, az ideiglenes névjegyzéknek, továbbá a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékének az egyes nagy- és kisközségek választóira vonatkozó részét az illető községhez egy-egy példányban, a városok választóira vonatkozó részét pedig az illető városokhoz két-két példányban küldi meg. Egyúttal köteles mindazokat, akik az érvényben lévő névjegyzékben előfordulnak, vagy az új névjegyzék tervezetébe felvétettek, az ideiglenes névjegyzékből azonban kihagyattak, a kihagyásról - az oknak megjelölésével - postai úton, tértivevénnyel közvetlenül értesíteni.

(10) A központi választmány egyidejűleg, de legkésőbb május hó 1. napjáig a magyar államnyelven és a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más hazai élőnyelven is hirdetményt bocsát ki, amelyben közhírré teszi, hogy az ideiglenes névjegyzék hol és mely időben lesz közszemlére kitéve, továbbá hogy a névjegyzék ellen felszólalásnak és a felszólalás ellen észrevételnek van helye, végül hogy a felszólalások és az észrevételek hol és mennyi idő alatt nyujthatók be.

(11) Ezt a hirdetményt azokon a helyeken, ahol az ideiglenes névjegyzéket közszemlére kell kitenni, a községi előljáróság, illetőleg a város polgármestere köteles a szokásos módon közzétenni.

39. § (1) A választókerület összes választóinak ideiglenes névjegyzékét, a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékével együtt, a választókerület székhelyén; az egyes városok és községek választóinak ideiglenes névjegyzékét pedig, ugyancsak a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékével együtt, az illető rendezett tanácsú városban vagy községben május hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag közszemlére kell kitenni, és városokban ugyanaz alatt az idő alatt az egyes házak lakóira vonatkozó névjegyzéket, valamint a kihagyottak és az újonnan fölvettek jegyzékét az illető házban feltűnő helyen ki kell függeszteni.

(2) A közszemlére kitétel a városházán vagy községházán, Budapest székesfővárosban pedig ezenfelül az egy-egy közigazgatási kerületbe tartozó választókra nézve a kerületi előljáróságnál is, naponkint reggel 8 órától déli 12 óráig vasárnap is történik.

(3) Ez alatt az idő alatt az ideiglenes névjegyzéket, továbbá a kihagyottak jegyzékét a községi előljáróság (tanács, kerületi előljáróság) tagjának vagy megbízottjának jelenlétében mindenki megtekintheti és köznapokon délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja.

6. Jogorvoslatok az ideiglenes névjegyzék ellen

40. § (1) Az ideiglenes névjegyzékbe történt jogosulatlan felvétel ellen bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel.

(2) A felszólalásokat május hó 16. napjától ugyane hónap 30. napjáig bezárólag írásban lehet benyujtani.

(3) A felszólaló köteles felszólalását indokolni, és mellékelni, illetőleg bemutatni azokat az okirati bizonyítékokat, amelyeknek megszerzése az egyesnek módjában állhat, azokra a bizonyítékokra pedig, amelyeknek megszerzése az egyesnek nem állhat módjában, akként köteles felszólalásában utalni, hogy azok feltalálhatók vagy beszerezhetők legyenek.

(4) Annak, aki fel akar szólalni, minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat köteles haladéktalanul rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a felszólalásában felhozottak bizonyítására szükségesek.

(5) A felszólalás olyan változásra is alapítható, amely az összeírás óta állott elő. A felszólalásban új bizonyíték is felhozható.

(6) A felszólalást a központi választmányhoz kell intézni, és városokban a polgármesternél, Budapesten a kerületi előljáróságnál, községekben a községi (kör-) jegyzőnél kell benyujtani.

(7) A felszólalónak, ha kívánja, a felszólalás átvételéről elismervényt kell adni.

(8) A felszólalásokat benyujtásuktól kezdve június hó 14. napjáig bezárólag a 39. §-ban megszabott órákban és helyen naponkint közszemlére kell kitenni és azokat ugyanezen § rendelkezései szerint le lehet másolni.

41. § (1) A felszólalásokra mindazok, akiket a 40. § szerint a felszólalás joga megillet, május hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag írásban észrevételeket nyujthatnak be.

(2) Az észrevételt a 40. §-nak megfelelően kell benyujtani.

(3) A felszólalásokat és az észrevételeket érkezésük sorrendjében külön e célra nyitott iktatókönyvbe kell beiktatni és a határidő leteltével az iktatókönyvvel, az ideiglenes névjegyzékkel, valamint a kihagyottak és az újonnan felvettek jegyzékével [38. § (7)] együtt a központi választmánynak azonnal meg kell küldeni.

(4) Ha a törvényes határidőben felszólalást nem nyujtottak be, azt a központi választmánynak be kell jelenteni.

42. § (1) A felszólalások és az észrevételek felett a központi választmány július hó 31. napjáig köteles határozni. A határozatot indokolni kell és azt az indokokkal együtt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) Azt a felszólalást vagy észrevételt, amely a 40., illetőleg a 41. § rendelkezéseinek nem felel meg, a központi választmány érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítja.

(3) A központi választmány első ülésére szóló meghívóban közölni kell azt a sorrendet, amelyben a központi választmány az egyes választókerületek, szavazókörök és a hozzájuk tartozó községek névjegyzékei ellen benyujtott felszólalásokat és az ezekre tett észrevételeket tárgyalni fogja.

(4) A sorrendet megállapító határozatot az ülést megelőző napon a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) székházán is ki kell függeszteni.

43. § (1) A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatait, ideértve a 42. § alapján hozott visszautasító határozatokat is, az ideiglenes névjegyzékben észlelt hiányokra és helyesbítésekre vonatkozó összes határozatokkal együtt, augusztus hó 1. napjától 15. napjáig bezárólag a központi választmány székhelyén, a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) székházánál, az egyes városok és községek ideiglenes névjegyzékére vonatkozó határozatokat pedig az illető községben (rendezett tanácsú városban) a 39. §-ban megszabott órákban naponkint közszemlére kell kitenni.

(2) Annak, aki saját személyét illetőleg szólalt fel, az elutasító határozatot kézbesíteni kell.

(3) Ezenfelül az olyan határozatot, amely az ideiglenes névjegyzékbe felvettek törlését rendelte el, kézbesíteni kell annak, akinek választójogára a határozat vonatkozik.

44. § (1) A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A felszólalást elutasító határozat ellen csak a felszólaló, az annak helytadó határozat ellen pedig csak a kihagyott fél élhet panasszal a közigazgatási bírósághoz.

(2) Az, akinek a 43. § szerint a határozatot kézbesítették, a kézbesítést követő 15 nap alatt, más jogosult legkésőbb augusztus hó 5. napját követő 15 nap alatt panaszát a központi választmány elnökénél írásban nyujthatja be. A panaszban új okirati bizonyítékok is felhozhatók, időközben történt változásokra azonban a panasz nem alapítható. Minden panasz csak egy személyre vonatkozhatik.

(3) A központi választmány a panaszokra és a bizonyítékokra megteheti észrevételeit és az összes panaszokat együttesen a reájuk vonatkozó iratok és saját észrevételei kíséretében szeptember hó 1. napjáig felterjeszti a közigazgatási bírósághoz.

(4) Az, akinek a 43. §-ban említett határozatot olyan időben kézbesítették, hogy a panasz benyujtására engedett határidő reá nézve augusztus hó 31. napja után jár le, a panaszt a kézbesítést követő 15 nap alatt, legkésőbb azonban október 15. napjáig még benyujthatja. Az ilyen panaszt a központi választmány a közigazgatási bírósághoz haladéktalanul felterjeszti.

45. § (1) A központi választmány azt, aki a magyar állampolgárságot elvesztette, valamint azt is, akire nézve a 7. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok felmerül, az ideiglenes névjegyzékből október hó 15. napjáig hivatalból törli: egyébként azonban az ideiglenes névjegyzéken a közszemlére kitételtől kezdve hivatalból nem változtathat.

(2) A központi választmány annak, akit a névjegyzékből az előző bekezdés értelmében hivatalból törölt, határozatát azonnal kézbesítteti. A határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye, amelyet a kézbesítést követő 15 nap alatt, legkésőbb azonban november hó 15. napjáig kell benyujtani a központi választmány elnökénél. A központi választmány a panaszt a közigazgatási bírósághoz haladéktalanul felterjeszti.

46. § (1) A központi választmánynak a választójogot érintő határozatai ellen benyujtott panasz felett a közigazgatási bíróság az általános közigazgatási osztályból alakított háromtagú tanácsban határoz. A tanács tagjai közül legalább egynek bírói képesítése legyen. A szükséghez képest több tanács alakítható.

(2) Az ügyek elintézése nyilvános előadással és rendszerint az iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül történik. Ha azonban a bíróság az ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja, szóbeli és közvetlen tárgyalás tartását rendelheti el.

(3) A közigazgatási bíróság szükség esetében az iratok kiegészítését és a tényállás bővebb felderítését is elrendelheti.

(4) Egyebekben az ilyen ügyek elintézésének módját a minisztérium által megállapított ügyrend határozza meg.

(5) A közigazgatási biróság köteles a panaszokat december hó 1. napjáig érdemlegesen elintézni és az ügyiratokat a központi választmányhoz visszaküldeni.

7. A végleges névjegyzék

47. § (1) Ha a központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatai ellen a 44. § értelmében panaszt senki sem nyujtott be és a központi választmány a 45. § értelmében a megengedett határidő lejártáig törlést nem foganatosított, vagy foganatosított ugyan, de a törlés ellen panaszt senki nem nyujtott be, vagy ha a közigazgatási bíróság az ideiglenes névjegyzékre vonatkozó valamennyi panaszt érdemlegesen elintézte: a névjegyzék véglegessé válik.

(2) A központi választmány a végleges névjegyzéket a 37. §-nak megfelelően, de szoros betűrendben és minden választót sorszámmal ellátva, annyi példányban állítja össze, amennyire a 48. §-ban foglaltak szerint szükség van.

(3) A végleges névjegyzék valamennyi hiteles példányát az elnök és a jegyző aláírják és azok hű és gondos kiállításáért személyesen felelősek.

48. § (1) A végleges névjegyzék egy példányát a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, két példányt a törvényhatóság, illetőleg a rendezett tanácsú város levéltárában kell elhelyezni, egy példány megfelelő részeit az érdekelt városoknak és községeknek, Budapesten az illető kerületi előljáróságnak kell megküldeni.

(2) A választókerület székhelye szerint illetékes királyi közjegyzőnél is egy-egy példányt kell elhelyezni.

(3) Ha a névjegyzék elhelyezésére több közjegyző illetékes, a központi választmány a névjegyzéket szavazókörönkint megfelelően szétbontja és azt a választókerületben székhelylyel bíró királyi közjegyzők közt, a közjegyzői irodák helyi fekvésének lehető figyelembevételével osztja szét akként, hogy ahhoz az illető szavazókör választóközönsége legkönnyebben hozzáférjen; a választóközönséget pedig hirdetménnyel tájékoztatja, hogy mely szavazókörök névjegyzéke melyik közjegyzőnél található.

(4) A végből, hogy a közjegyző a tévesen hozzá forduló választót szükség esetében tájékoztathassa arról, hogy saját ügyében melyik másik közjegyzőhöz kell fordulnia, a központi választmány - a végleges névjegyzék megfelelő részének megküldésével egyidőben - mindegyik közjegyzőnek pontos kimutatást küld arról, hogy a kerület választóinak névjegyzékét miként osztották szét.

(5) A kir. közjegyző az őrizetére bízott példányt díjtalanul veszi hivatalos őrizet alá és az érvényességi időt követő naptári év leteltével megsemisítheti. Az 1918. évre érvényes névjegyzéket nem szabad megsemmisíteni.

(6) A központi választmány a végleges névjegyzéket évenkint december hó 31. napjáig köteles a most megjelölt helyekre eljuttatni.

49. § (1) A végleges névjegyzék az összeállítás (kiigazítás) évét közvetlenül követő naptári évre érvényes.

(2) Ugyanazon képviselőválasztásnál, ideértve a pótválasztást is, az egész választás alatt azt a névjegyzéket kell használni, amelynek alapján a választás megkezdődött, habár az az év, amelyre az a névjegyzék érvényes volt, időközben le is járt.

50. § (1) A névjegyzékre vonatkozó összes kivonatokat, bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - díjtalanul kell kiállítani.

(2) A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek.

(3) A végleges névjegyzéknek az érdekelt városok és községek részére megküldött példányát bárki megtekintheti, lemásolhatja, vagy lemásoltathajta és erre városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáróság, községekben az előljáróság kívánatra köteles a hivatalos órák alatt módot nyujtani.

(4) A végleges névjegyzéknek a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában őrzött példányairól teljes vagy részleges másolatot, az írásdíj előzetes lefizetése mellett, bárki kaphat. A kérelmet a központi választmány elnökének írásban kell benyujtani. A másolatot a kérvény beiktatásától számított nyolc nap alatt elismervény mellett kell kiadni.

(5) A névjegyzéknek a belügyminisztériumban őrzött példányáról, az írásdíj előzetes lefizetése mellett, szintén adható másolat.

(6) Mind a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában, mind a belügyminisztériumban őrzött példányok másolatainak írásdíját a belügyminiszter állapítja meg.

(7) A kir. közjegyző a névjegyzéknek őrizetére bízott példányáról bárkinek köteles hitelesített teljes vagy részleges másolatot kiszolgáltatni, továbbá tanusítványt adni arról, hogy valakinek a neve a névjegyzékben előfordul, vagy nem fordul elő. A kir. közjegyző a másolatokért és tanusítványokért a szabályszerű díjakat számíthatja fel.

(8) Ha a központi választmány elnöke a másolat kiadását megtagadja vagy késlelteti, a fél ez ellen a közigazgatási bíróság elnökéhez fordulhat.

(9) A közigazgatási bíróság elnöke a központi választmány elnökét felhívja, hogy záros határidő alatt a másolatot adja ki és a megtagadás vagy késedelem okait terjessze elő. A jelen esetre is alkalmazni kell a 173. §-ban foglalt rendelkezést.

HATODIK FEJEZET

A választás

1. A választás kitűzése és előkészítése

51. § (1) Az országgyűlés összehívásának megtörténtekor a belügyminiszter a képviselőválasztások megtartására tíz napi határidőt állapít meg akként, hogy rendeletének a hivatalos lapban való közzétételétől a választásokra megállapított határidő utolsó napjáig legalább harminc napi, a választásokra megállapított határidő utolsó napjától pedig az országgyűlés megnyitásáig legalább tíz napi időköz maradjon. A választás napját lehetőleg vasár- vagy ünnepnapra, vagy olyan napra kell kitűzni, amelyre a törvény munkaszünetet rendel.

(2) Az általános választásokat a központi választmány az összes választókerületekben, amelyekre hatásköre kiterjed, a belügyminiszter által megállapított határidőn belül ugyanarra a napra tűzi ki.

(3) Az időközi választás napját a központi választmány úgy tűzi ki, hogy a képviselőház határozatának vételétől a választás napjáig legalább 15 napi és legfeljebb 20 napi időköz maradjon.

52. § A központi választmány az általános választásokat kiíró belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt megjelenése után haladéktalanul, időközi választásnál pedig a képviselőház határozatának vételétől számítva három nap alatt összeül, hogy a választással kapcsolatos intézkedéseket megtegye.

53. § (1) A választással járó tennivalókat a választókerületenkint alakuló választási bizottság végzi.

(2) A választási bizottság elnökből, választási biztosból, négy tagból és négy póttagból áll.

(3) A választási bizottság elnökét a központi választmány az illető választókerület választói közül választja.

(4) Választókerületenkint egy választási biztost és ennek egy helyettesét a kerület székhelye szerint illetékes kir. ítélőtábla teljese ülése az ítélőtábla területén működő bírák sorából jelöli ki. A kijelölésről a kir. ítélőtábla a kijelölteket azonnal értesíti, és a kijelöltek névsorát a belügy- és az igazságügyminiszterhez bejelenti.

(5) Ha a választási biztos az ajánlottak (62. §) valamelyikével olyan fokú rokonságban vagy sógorságban van, mely őt az 1911:I. tc. 59. §-ában megállapított összeférhetetlenségi viszonyba hozza, tennivalóit helyettese látja el.

(6) A választási bizottság négy tagját és négy póttagját - a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatása után - a választási biztos hívja meg.

(7) A választási bizottságnak elnöke, tagja és póttagja csak az lehet, aki magyarul beszél és ír, és a választókerület országgyűlési képviselőválasztóinak névjegyzékébe fel van véve.

(8) Mielőtt működésüket megkezdenék, a választási bizottság elnöke a központi választmány elnöke előtt, tagjai és póttagjai a választási bizottság elnöke előtt, a választási biztos és a helyettes választási biztos pedig annak a bíróságnak főnöke (elnöke, vezetője) előtt, amelynek személyzetéhez tartoznak, és ha valamelyikük maga a bíróság főnöke volna, ez a bíróságnak rangban legidősebb tagja előtt a következő szövegű esküt teszi le:

„Esküszöm, hogy a választási bizottság elnökére (választási biztosra, a választási bizottságra) bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen!”

(9) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(10) A választási bizottság jegyzőjét a választókerület székhelye szerint illetékes járási főszolgabíró (városi polgármester) az alája rendelt közigazgatási tisztviselők sorából küldi ki. A jegyző a választási bizottság elnöke előtt az előző rendelkezéseknek megfelelően esküt tesz.

(11) A választási bizottság a hatáskörébe utalt tennivalókat ülésben intézi. Az ülést a választási elnök tűzi ki, és annak idejéről és helyéről minden tagot idejekorán értesít. Ha valamelyik tag a megjelenésben akadályozva van, az elnök póttagot köteles helyette az ülésre meghívni. A választási biztost csak olyan ülésre kell meghívni, amelyen reá a törvény [84. § (2), 87. § (1), (2), (5), 91. § (6), 93. § (6)] külön feladatot ró.

(12) A választási bizottság határozatait viszonylagos szótöbbséggel hozza. Határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz.

(13) Ha a választási bizottság tagjai az ülésen nem jelentek meg határozatképes számban, a halaszthatatlanul sürgős tennivalókat a választási bizottság helyett a választási elnök teszi meg.

(14) A választási bizottság minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolása mellett, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és két jelen volt tag hitelesít.

(15) A választási bizottság elnökét és tagjait, valamint a választási biztost, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(16) Ha a döntésre - a törvény értelmében [84. § (2), 87. § (1), (2), (5), 91. § (6)] - a választási elnök és a választási biztos együttesen hivatott, és véleményük nem egyezik, a választási biztos állásfoglalása az irányadó, a választási elnöknek eltérő véleményét pedig jegyzőkönyvbe kell iktatni.

(17) Ha a törvény [93. § (6), (7)] a döntést a választási bizottság hatáskörébe utalja, de ha a választási biztos véleménye a bizottság döntésétől eltér, ezt az eltérő véleményt jegyzőkönyvbe kell iktatni.

54. § (1) A választási bizottság a szavazás vezetésére - legkésőbb a választás napját megelőző tizenkettedik napon - az alábbi rendelkezések figyelembevételével, az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság meghallgatása mellett, szavazatszedő küldöttségeket alakít.

(2) Minden szavazókör részére külön szavazatszedő küldöttséget kell alakítani.

(3) A választási bizottság állapítja meg, hogy az ugyanabban a városban (városi választókerületben) vagy községben működő több szavazatszedő küldöttség közül az egyes szavazatszedő küldöttségek mely szavazókörben működjenek, továbbá hogy melyik szavazatszedő küldöttség elnöke lesz hivatva a csend és a rend fenntartásáról a város (városi választókerület), illetőleg a község egész területén gondoskodni.

55. § (1) A szavazatszedő küldöttségeket úgy kell megalakítani, hogy mindegyik egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy jegyzőből és egy helyettes jegyzőből álljon.

(2) A szavazatszedő küldöttség elnökévé és tagjává csak olyan választót lehet kijelölni, aki magyarul beszél és ír, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen vannak magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti, végül akinek az illető választókerületben van a rendes lakóhelye.

(3) Községi (kör-) jegyzők hivatali működésük területén a kijelölést fegyelmi felelősség terhe mellett kötelesek elfogadni.

(4) A szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait kijelölésükről írásban értesíteni kell.

(5) Az elnök vagy jegyző tennivalót akadályoztatása esetében helyettese végzi.

(6) A szavazatszedő küldöttség elnöke és tagjai vagy nyomban kijelölésük után, vagy a kijelölésükről szóló értesítés kézbesítésétől számított negyvennyolc óra alatt a választási elnök előtt a következő esküt teszik le:

„Esküszöm, hogy a szavazatszedő küldöttségre (a szavazatszedő küldöttségi elnökre) ruházott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül járok el, Isten engem úgy segéljen!”

(7) Aki az esküt a fenti határidőben nem teszi le, vagy kérelmére az eskü letételére a választási elnöktől halasztást nem kap, annak helyét azonnal mással kell betölteni.

(8) A választási elnök engedélye alapján a küldöttségi elnök az esküt kivételesen a választás napján az eljárás megkezdése alkalmával a szavazatszedő küldöttségi tagok előtt, a küldöttségi tagok pedig ugyanakkor a küldöttség elnöke előtt is letehetik.

(9) A megüresedett helyeket a választási bizottság tölti be. A szavazási eljárás egész tartama alatt azonban a küldöttségi tagok helyett másokat a szükséghez képest a küldöttségi elnök nevez ki.

(10) Ha a szavazatszedő küldöttségi elnöknek az eskü letételéről nincs tudomása, a szavazatszedő küldöttség tagjai az eskü letételét igazoló bizonyítványt a szavazatszedő küldöttségi elnöknek legkésőbb a választási eljárás megkezdése előtt kötelesek bemutatni.

(11) A küldöttségi elnök által kinevezett küldöttségi tag az esküt működésének megkezdése előtt a küldöttségi elnök kezébe teszi le.

(12) Az eskü letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(13) A szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait, ha nem laknak működésük helyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

56. § (1) Azt a helyiséget, amelyben a szavazás történik, minden szavazatszedő küldöttségre nézve a választási bizottság állapítja meg. A szavazóhelyiség megállapítását a választási bizottság a szavazatszedő küldöttség elnökére is bízhatja.

(2) Középületeket, alkalmas más nyilvános helyiségeket, továbbá használatban nem álló magánépületeket, ha azokat a választási bizottság vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök a szavazás céljára kijelöli, szavazóhelyiségül át kell engedni.

(3) A nem közcélt szolgáló épületek vagy helyiségek átengedéseért térítés jár, amelynek mértékét - a választási bizottság előterjesztése alapján - a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság első tisztviselőjének határozata ellen tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez.

57. § (1) A választási elnök a választási eljárást megelőzőleg - a közigazgatási (rendőri) hatóság és a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghallgatása után - gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon az esetleg szükséges karhatalom, és ezt a közigazgatási (rendőri) hatósággal egyetértve az egyes szavazókörökbe beosztja.

(2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a választók szabadságának biztosítása végett - különösen gyülekezési helyeik kijelölése, és azokkal, valamint a szavazási helyiségekkel való szabad közlekedésük biztosítása érdekében - a közigazgatási (rendőri) hatóság meghallgatásával a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik, és intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatja.

(3) A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket a szavazatszedő küldöttségi elnök akkor, ha a pártok bizalmiférfiai már ki vannak jelölve, ezek meghallgatásával és akkép köteles megtenni, hogy a csend és a rend fenntartása, és a választóknak a szavazatszedő küldöttséggel való érintkezése biztosíttassék, hogy továbbá a választók számára kijelölt gyülekezési helyek a szavazó helyiségtől lehetőleg egyenlő távolságra essenek, és végül hogy a választók élelmiszerekkel ellátásukról gondoskodhassanak.

(4) A választókerület székhelyén és az olyan városi választókerületben, amely nem áll több rendezett tanácsú városból, a választási elnök gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel a választási székhely, illetőleg az említett városi választókerület egész területén. Ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnök csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén gondoskodik a csend és rend fenntartásáról, és a közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között, és a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett rendelkezhetik.

(5) Másutt a csend és a rend fenntartásáról a szavazókör egész területén a szavazatszedő küldöttségi elnök gondoskodik; e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel.

(6) A csend és a rend fenntartására hivatott közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel való rendelkezésben az erre illetékes elnököt - és pedig kizárólag esetről-esetre adott felhatalmazás alapján - csak a helyettes elnök, vagy az illetékes közigazgatási (rendőri) hatóság helyettesítheti. A választási és szavazatszedő küldöttségi elnök ellen, valamint a közbiztonsági közegek és a kirendelt fegyveres erő felett rendelkezésre hivatott közigazgatási (rendőri) tisztviselő ellen, ha a közbiztonsági közegeket, vagy a kirendelt fegyveres erőt más célból, mint a csend és a rend fenntartása érdekében veszi igénybe, továbbá ha a közbiztonsági közegek vagy a fegyveres erő feletti rendelkezési jogát másra mint illetékes hatósági közegre ruházza, fegyelmi eljárásnak van helye.

(7) A karhatalomnak a választási eljárás folytán szükségessé vált kiegészítése, úgyszintén az illető választókerületben rendelkezésre álló karhatalom beosztásának megváltoztatása iránt a választókerület egész területére nézve a választási elnök intézkedik.

(8) A választás vagy szavazás színhelyén fegyverrel csak azok jelenhetnek meg, akik azt hivatalos vagy szolgálati állásuknál fogva viselik.

58. § (1) A választási bizottság magyar nyelven és a kerületben tömegesen használt más hazai élőnyelveken is hirdetményt tesz közzé, amelyben tudatja:

a) a választás napját és megkezdésének időpontját;

b) a szavazatszedő küldöttségi elnökök, helyettes elnökök, jegyzők és helyettes jegyzők nevét, megjelölve azt is, hogy az egyes szavazatszedő küldöttségek mely helyiségben fognak működni, továbbá hogy az ugyanabban a városban (választókerületben) vagy községben működő egyes szavazatszedő küldöttségek működési köre miként állapíttatott meg, és hogy ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnökök közül ki van hivatva a csend és a rend fenntartásáról a város (városi választókerület), illetőleg a község egész területén gondoskodni;

c) az ajánlás átnyújtásának helyét és időpontját;

d) a választási eredmény kihirdetésének helyét;

e) a választási eljárásnál szem előtt tartandó egyéb intézkedéseket, különösen a szavazás módjára, titkos szavazás esetében a követendő eljárásra vonatkozó részletes tájékoztatást, valamint a szeszes italok forgalomba hozására a 61. §-ban megállapított tilalmat.

(2) Ezt a hirdetményt a választókerület minden községe előljáróságának (városa polgármesterének) meg kell küldeni, és ez köteles a hirdetményt legalább tíz nappal, pótválasztás esetében legalább öt nappal a választás napja előtt a szokásos módon (esetleg dobszó útján) közzétenni.

59. § (1) A központi választmány köteles a választási elnöknek a választókerület választóinak teljes névjegyzékét, a szavazatszedő küldöttségi elnöknek pedig az illető szavazókör választóinak névjegyzékét hiteles alakban kellő időben rendelkezésre bocsátani.

(2) A községi előljáróság (városi polgármester, Budapesten a kerületi előljáró) köteles általános képviselőválasztásoknál a választások határidejét kitűző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt közzététele után, időközi választásnál pedig a központi választmány értesítésének vétele után három nap alatt a választók névjegyzékébe felvett minden választónak olyan igazolványt kézbesíttetni, amely a választói névjegyzék megfelelő