1. § A Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött kereskedelmi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az egyezmény szövege a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és a Lengyel Köztársaság elnöke: egyaránt attól az óhajtól vezéreltetve, hogy Magyarország és Lengyelország között a kereskedelmi érintkezést megkönnyítsék és fejlesszék, Kereskedelmi Egyezmény megkötését határozták el evégből és megnevezték meghatalmazottaikat, és pedig:
Ő Főméltósága Magyarország kormányzója: Kánya Kálmán Ő Excellenciáját, rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és Moldoványi Sándor urat, a m. kir. külügyminisztériumba beosztott követségi tanácsost, a Lengyel Köztársaság Elnöke: Michalowsky Zsigmond Ő Excellenciáját, rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és Weclawowicz Ottó urat, a lengyel kereskedelmi minisztérium osztályfőnökét, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő cikkekben állapodtak meg:
I. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai, akik a másik fél területén letelepedtek, vagy ott átmenetileg tartózkodnak, kereskedelmi és ipari tevékenységük megkezdése és folytatása tekintetében a másik fél területén ugyanazokat a jogokat, kiváltságokat, mentességeket, kedvezményeket és kivételeket fogják élvezni, mint a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet állampolgárai.
II. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik fél területén személyes jogviszonyukat, ingó és ingatlan tulajdonukat, jogaikat és érdekeiket illetőleg ugyanazon elbánásban fognak részesülni, mint amilyenben a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet állampolgárai részesülnek, vagy fognak a jövőben részesíttetni.
2. Joguk lesz arra, hogy ügyeiket a másik fél területén akár személyesen, akár szabadon választott meghatalmazott útján intézzék és joguk lesz - amennyiben az állam törvényeihez alkalmazkodnak - a bíróságok és hatóságok elé szabadon járulni. Élvezni fogják mindazokat a jogokat és mentességeket, melyek a belföldieket megilletik és érdekeik védelmére, úgy mint ezek, szabadon választott ügyvédeket és képviselőket vehetnek igénybe.
3. A másik fél területén űzött kereskedelmi vagy ipari tevékenységük után nem fognak más, vagy magasabb adók, illetékek, díjak vagy bármi más néven nevezett terhek fizetésére köteleztetni, mint aminők a belföldiektől szedetnek.
4. Mentesek lesznek olyan állami kényszerkölcsönök vagy kényszeradományok alól, amelyek háború alkalmával, vagy rendkívüli körülmények következtében vettetnek ki.
5. Mindegyik Szerződő Fél állampolgárai mentesek lesznek a másik fél területén minden személyes katonai szolgálati kötelezettség, valamint minden kötelező közigazgatási vagy bírói tevékenység alól, kivéve a gyámságot, úgyszintén minden pénzbeli vagy természetbeli szolgáltatás alól is, mely a személyes katonai szolgálat nem teljesítése esetén fizetendő. Másrészről a saját államunkban való katonai szolgálatuk teljesítésében semmilyen módon nem fognak gátoltatni. Úgy békében, mint háború idején csak oly katonai szolgáltatások és igénybevételek követelhetők tőlük, és csak abban a mérvben és azon elvek szerint, mint a belföldiektől. Kártalanítás tekintetében a belföldiekkel szemben alkalmazott szabályok fognak rájuk is alkalmazást nyerni.
III. Cikk. 1. Az egyik Szerződő Fél törvényei értelmében jogszerűen megalakult és annak területén székhellyel bíró részvénytársaságok és egyéb társaságok jogi személyisége a másik fél területén is elismertetik, hacsak meg nem engedett, vagy a közerkölcsökbe ütköző tevékenységet nem folytatnak, s ezek a fennálló törvények és szabályok betartásával a bíróságok előtt akár mint fel-, akár mint alperesek szabadon és akadálytalanul perbe bocsátkozhatnak.
2. A Szerződő Felek működésre bocsátott részvénytársaságai és egyéb társaságai a másik fél törvényeinek szem előtt tartása mellett annak területén letelepedhetnek, fióküzleteket és fiókvállalatokat alapíthatnak s kereskedelmi és ipari tevékenységet folytathatnak. Kivételt képeznek az olyan társaságok, amelyek közhasznú jellegüknél fogva minden nemzetre egyaránt kiterjedő korlátozások alá eshetnek, mint aminők a biztosító- és pénzügyi társaságok.
3. Ezeket a társaságokat, amennyiben az érvényben lévő vagy ezután életbeléptetendő törvények és szabályok alapján működésre bocsáttattak a Szerződő Felek területén, nem fogják más vagy magasabb adók, illetékek, vagy bármi néven nevezendő kincstári szolgáltatások terhelni, mint bármely harmadik állam társaságait.
4. Mentesek lesznek olyan állami kényszerkölcsönök vagy kényszeradományok alól, amelyek háború alkalmával vagy rendkívüli körülmények következtében vettetnek ki.
5. Adóztatás alá a társaságoknak csak az a vagyona vonható, amely az adót, illetéket vagy díjakat kivető állam területén tényleg feltalálható, úgyszintén csak azok az ügyletek, melyek ott bonyolíttatnak le.
IV. Cikk. Azok a belső adók és illetékek, amelyek az egyik Szerződő Fél területén az állam, egyes tartományok, községek vagy közintézmények számlájára szedetnek és valamely árú előállítását, elkészítését vagy fogyasztását jelenleg terhelik vagy jövőben terhelni fogják, a másik Fél termékeit nem sujthatják nagyobb mérvben vagy hátrányosabb módon, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hasonló termékeit, árúit és cikkeit.
V. Cikk. Az egyik Szerződő Fél vámterületéről származó minden nyerstermény és ipari cikk, mely a másik szerződő fél vámterületére, akár a fogyasztás számára, akár elraktározás, visszkivitel vagy átvitel céljára bevitelre kerül, a jelen szerződés fennállásának ideje alatt a legnagyobb kedvezményes elbánásban fog részesülni. Különösen nem vethetők más korlátozások alá, mint aminők a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet nyersterményeit és iparcikkeit sujtják.
Mindkét Szerződő Fél kötelezettséget vállal tehát aziránt, hogy a másik felet azonnal és minden egyéb feltétel nélkül részesíteni fogja mindazon kedvezményekben, kiváltságokban, mindennemű vám- és illetékengedményekben, melyeket a fentiekre vonatkozólag akár állandó, akár ideiglenes jelleggel egy harmadik nemzetnek már engedélyezett, vagy a jövőben engedélyezni fog.
VI. Cikk. Az V. Cikk határozmányainak érintetlenül hagyásával a lengyel vámterületről származó s onnan érkező ama nyersanyagok és iparcikkek, amelyeket a jelen szerződés A) mellékletét képező jegyzék felsorol, a magyar királyság vámterületére való behozataluk alkalmával az említett jegyzékben foglalt kedvezményes tarifát fogják élvezni.
Ugyancsak az V. Cikk határozmányainak érintetlenül hagyásával, a Magyar Királyság vámterületéről származó s onnan érkező nyersanyagok és iparcikkek, melyeket a jelen szerződés B) mellékletét képező jegyzék felsorol, a lengyel vámterületre való behozataluk alkalmával az említett jegyzékben szereplő százalékos mérsékléseket fogják élvezni. E százalékok a tarifának bármely emelése vagy leszállítása esetén változatlanok maradnak és alkalmazást nyernek mindazon pótlékokra és szorzószámokra is, amelyeket Lengyelország ezen termékekre alkalmaz, vagy a jövőben alkalmazni fog.
VII. Cikk. Az V. és VI. Cikk határozmányai nem nyernek alkalmazást:
a) ama kedvezmények tekintetében, melyeket a Szerződő Felek szomszédos államoknak a határforgalomban engedélyeztek vagy fognak engedélyezni,
b) egy vámunióval járó különös előnyökre,
c) azokra az ideiglenes vámszabályokra, melyek Felsősziléziát illetőleg Lengyelország és Németország között érvényben vannak.
VIII. Cikk. Magyarországba való kivitel esetén Lengyelországban és Lengyelországba való kivitel esetén Magyarországon nem fognak más vagy magasabb kiviteli vámok vagy illetékek szedetni, mint amilyenek ugyanilyen árúk után az e tekintetben legnagyobb kedvezményt élvező ország felé való viszonylatban szedetnek.
IX. Cikk. A végből, hogy a Szerződő Felek csupán az egymás területéről származó árúknak tarthassák fenn az V. és VI. Cikkekben részletezett kedvezményeket, joguk lesz arra, hogy a hozzájuk bevitelre kerülő termények és árúk mellé származási bizonyítványt megköveteljenek.
X. Cikk. 1. Vámköteles cikkek, melyek árúmintákul szolgálnak, a behozatali tilalom alá eső tárgyak kivételével, ideiglenes vámmentességet fognak élvezni mindkét részről, feltéve, hogy azok a vámalakiságok, melyek a teljes visszkivitelnek egy éven belül való megtörténtét biztosítják, betartatnak.
2. Valamelyik Szerződő Fél hatóságai által az árúmintákra alkalmazott ismertetőjeleket a másik fél hatóságai az azonosság igazolásául el fogják fogadni, szabadságukban állván mindazonáltal, amennyiben ezt szükségesnek vélik, az árúmintákat saját államuk jelével is ellátni.
3. A vámmentesség kedvezménye megvonható olyan kereskedelmi utazóktól és cégektől, melyek a fent meghatározott feltételeknek nem tesznek eleget.
XI. Cikk. 1. Azok a kereskedők, gyárosok és a Szerződő Felek egyikének azok a termelői, akik hazájuk illetékes hatóságai által kiállított iparigazolvány felmutatásával (mely igazolvány mintáját a Szerződő Felek egymással kölcsönösen közölni fogják) bizonyítják azt, hogy ott kereskedés és iparűzésre jogosítva vannak és hogy ugyanott a törvényesen megállapított adókat és illetékeket megfizetik, a másik fél területén akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók útján kereskedőknél, termelőknél vagy nyilvános eladási helyeken bevásárlásokat eszközölhetnek a nélkül, hogy ezért engedélyilletéket kellene fizetniök. Jogosítva vannak továbbá arra, hogy kereskedőknél vagy más személyeknél, akik kereskedelmük vagy iparuk számára a kérdéses árúkat felhasználják, megrendeléseket gyüjthessenek. E célból árúmintákat és mustrákat is vihetnek magukkal, a Szerződő Felek fenntartják azonban a jogot arra, hogy a házalást ezeknek a személyeknek megtiltsák, hacsak annak az országnak törvényei, melyben utaznak, ezt meg nem engedik.
2. A Szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással azokat a hatóságokat, amelyek az iparigazolványokat kiállítani jogosultak, valamint azokat a szabályokat is, amelyeket az utazóknak hivatásuk gyakorlatában be kell tartaniok.
3. Fenti rendelkezések nem nyernek alkalmazást a vándoriparra, sem a házalásra, sem pedig a kereskedelmet vagy ipart nem űző személyeknél való megrendelés-gyüjtésre, mely tekintetben mindkét Fél törvényhozása számára szabad kezet tart fenn.
XII. Cikk. A Szerződő Felek állampolgárainak vagy társaságainak tulajdonát képező hajók, valamint azok személyzete és rakománya a másik fél területén legalább is olyan kedvező elbánásban fognak részesülni, mint amilyent a saját vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hajói, személyzete és rakományai élveznek.
E megállapodás nem terjed ki azonban a parti hajózásra és azokra a hajózási vállalatokra, melyek kivándorlók szállításával foglalkoznak.
XIII. Cikk. A Szerződő feleket érdeklő vasúti és átviteli kérdések a jelen egyezményhez C) és D) alatt csatolt külön megállapodásokban tárgyaltatnak.
XIV. Cikk. 1. A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják egymásnak területükön a legtöbb kedvezményes elbánást mindazon közigazgatási vagy egyéb alakiságok tekintetében, amelyek jelen szerződés végrehajtásával egybefüggnek.
2. Megegyezés áll fenn azonban aziránt, hogy az előző cikkeknek a legtöbb kedvezményes elbánásra vonatkozó rendelkezései nem érintik azokat a törvényeket, rendeleteket s a kereskedelem és ipar, valamint a közbiztonsági, rendészeti s egyes foglalkozások gyakorlata tekintetében fennálló külön szabályokat, melyek mindkét országban érvényben vannak, vagy a jövőben életbe fognak léptettetni, amennyiben minden idegen alattvalóra érvénnyel bírnak.
XV. Cikk. A Lengyel Kormány, melyre a versaillesi békeszerződés 104. Cikkének, valamint a Lengyelország és Danzig szabad város között 1920 november 9-én kötött párisi egyezmény 2. és 6. Cikkének értelmében Danzig szabad város külügyei ellátásának kötelezettsége hárul, fenntartja magának a jogot arra, hogy Danzigot a jelen szerződéssel kapcsolatban szintén szerződő félnek jelentse ki, mint akit a jelen szerződésben foglalt jogok egyaránt megilletnek és a benne foglalt kötelezettségek szintén terhelnek.
E fenntartás nem vonatkozik jelen szerződés azon határozmányaira, melyeket a Lengyel Köztársaság Danzig szabad város tekintetében a vonatkozó szerződésekben biztosított jogainál fogva köt.
XVI. Cikk. 1. Jelen szerződés megerősítendő és a megerősítő okiratok a lehető legrövidebb időn belül Varsóban kicserélendők.
2. A szerződés a megerősítő okmányok kicserélését követő tizedik napon lép életbe.
3. A szerződés tizenöt hónapra köttetett. Ha azonban az idő lejárta előtt három hónappal valamelyik fél fel nem mondja, hallgatólagos megegyezéssel határozatlan időre meghosszabbítottnak fog vétetni és bármikor felmondható. Felmondás esetén a szerződés még három hónapon át érvényben marad, attól a naptól számítva, melyen a Szerződő Felek egyike közölte a másikkal, hogy a szerződés érvényét meg akarja szüntetni.
A Szerződő Felek kijelentik készségüket aziránt, hogy jelen szerződés életbeléptetésétől számított egy év multán haladéktalanul tárgyalásokba bocsátkoznak ama változtatások megállapítása céljából, melyeket szükségeseknek vélnek.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
| Az autonom magyar vámtarifa tételszáma | Az árú megnevezése | Egység | Vám magyar aranykoro- nákban | |||||||
| ex | 203 a. | Fűrészelt fa, nem gyalulva stb. | ||||||||
| 2 | Lombos fákból | 100 kg. | Vámmentes | |||||||
| 286 | Kalciumkarbid | 100 kg. | 12.- | |||||||
| ex | 322 | Az ásványolaj lepárlásának és kivonásának termékei: | ||||||||
| ex a) | 1. | Benzin, 0.700-nál kisebb fajsúllyal | 100 kg. | 12.- | ||||||
| ex c) | gázolaj | 100 kg. | 4.- | |||||||
| ex d) | kenőolaj | |||||||||
| 2. | másféle | 100 kg. | 7.- | |||||||
| h) | paraffin | 100 kg. | 15.- | |||||||
| 1. | Jegyzet a 322. t. sz. a) pontjához: nyersbenzin további feldolgozásra (lepárolásra) nyersásványolaj feldolgozására alkalmas berendezéssel bíró ásványolajfinomítók által külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett behozva | 100 kg. | 2.50 | |||||||
| 2. | Jegyzet a 322. t. sz. c) és d) pontjaihoz: ásványolajpárlatok további finomítás céljából külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett behozva | 100 kg. | 2.50 | |||||||
| 548 | Egyágú nyers pamutfonal: | |||||||||
| a) | az angol számozási mód szerint a 12. számig bezárólag | 100 kg. | 21.60 | |||||||
| b) | Az angol számozási mód szerint a 12. számon felül a 32. számig bezárólag | 100 kg. | 32.40 | |||||||
| c) | Az angol számozási mód szerint a 32. számon felül az 50-ik számig bezárólag | 100 kg. | 45.- | |||||||
| d) | Az angol számozási mód szerint az 50. számon felül | 100 kg. | 54.- | |||||||
| 549 | Két- vagy többágú nyers pamutfonal: | |||||||||
| a) | egyszer cérnázva: | |||||||||
| 1. | Az angol számozási mód szerint a 12. számig bezárólag | 100 kg. | 36.- | |||||||
| 2. | Az angol számozási mód szerint a 12. számon felül a 32. számig bezárólag | 100 kg. | 67.50 | |||||||
| 3. | Az angol számozási mód szerint a 32. számon felül az 50. számig bezárólag | 100 kg. | 99.- | |||||||
| 4. | Az angol számozási mód szerint az 50. számon felül | 100 kg. | 135.- | |||||||
| b) | Kétszer vagy többször cérnázva: | |||||||||
| 1. | Az angol számozási mód szerint a 12. számig bezárólag | 100 kg. | 54.- | |||||||
| 2. | Az angol számozási mód szerint a 12. számon felül a 32. számig bezárólag | 100 kg. | 99.- | |||||||
| 3. | Az angol számozási mód szerint a 32. számon felül az 50. számig bezárólag | 100 kg. | 144.- | |||||||
| 4. | Az angol számozási mód szerint az 50. számon felül | 100 kg. | 198.- | |||||||
| ex | 587 | Másutt nem említett gyapjúszövet: | ||||||||
| a) | négyzetméterenként 700 grammnál nagyobb súlyban | 100 kg. | 270.- | |||||||
| b) | négyzetméterenként legfeljebb 700 gramm, de 450 grammnál nagyobb súlyban | 100 kg. | 450.- | |||||||
| c) | négyzetméterenként legfeljebb 450 gramm, de 350 grammnál nagyobb súlyban | 100 kg. | 550.- | |||||||
| d) | négyzetméterenként legfeljebb 350 gramm, de 200 grammnál nagyobb súlyban: | |||||||||
| 1. | Nyersen | 100 kg. | 570.- | |||||||
| ex | 947 | Dohányzószerszámok: | ||||||||
| a) | pipaszár, szivar- és szivarkaszipka és szopóka: | |||||||||
| ex 5. valódi borostyánkőből, vagy azzal kapcsolatban | 100 kg | 1,700.- | ||||||||
| ex | 950 | Másutt nem említett árú valódi borostyánkőből | 100 kg | 1,700.- | ||||||
| Az 1924 június 26-iki lengyel vámtarifa számára | Az árú megnevezése | A mérséklés mérve %-ban | ||||
| ex | 15. 3 | Paprika | 40% | |||
| ex | 34. 4 | Magyar szalámi | 40% | |||
| ex | 37. 1 | Friss halak (élő vagy nem élő állapotban, jegelve is). | ||||
| c) | Az a) pont alatt fel nem sorolt élő halak, vízben (hordókban vagy tartálykocsikban behozva), teljsúlyban | 50% | ||||
A) Cikk. A Szerződő Felek kijelentik, hogy a kezelés módozatai, fuvardíjak, valamint a közadók és illetékek szempontjából - egyébként egyenlő feltételek mellett - semmi különbség nem fog tétetni a vasúti személy- és poggyászforgalomban a két fél területeinek alattvalói között.
B) Cikk. 1. A Szerződő Felek egyikének területéről szállított vagy oda rendelt árúk részére a másik szerződő fél vasutain azok a legmérsékeltebb díjtételek fognak rendelkezésre bocsáttatni, melyek ugyanazon irányban és ugyanazon vonalon a helyi vagy köteléki díjszabások alapján - ugyanazon feltételek mellett - származásukra vagy rendeltetésükre tekintet nélkül hasonló árúk részére rendelkezésre állanak.
2. Semmisnek és érvénytelennek tekintendő minden olyan tiltó kikötés, amely a fentemlített szállítmányokra nézve mérsékelt díjszabások alkalmazását kizárja.
3. A jelen cikk első bekezdésének határozmányai értelmében számított legmérsékeltebb díjtételeket, a csak meghatározott időre érvénybe léptetett díjszabások díjtételeinek kivételével, a Szerződő felek egyikének kívánságára a közvetlen díjszabásba be kell számítani.
4. A fentemlített szállítmányoknál azok származása vagy rendeltetése okából egyenlő feltételek mellett semmi megkülönböztetés nem fog tétetni sem a kezelés módozatai, sem pedig a szállítmányokat terhelő illetékek tekintetében.
C) Cikk. Az A) és B) cikkek határozmányai nem nyernek alkalmazást oly díjszabási mérséklésekre, amelyek jótékonysági, kulturális vagy emberbaráti célokra valamely múló szükség leküzdésére, közszolgálatban álló személyek részére - beleértve a vasúti szolgálatban állókat és azok családtagjait is - végül az állami igazgatás tulajdonát képező tárgyakra, vagy a vasúti üzem céljaira szolgáló árúkra engedélyeztettek.
D) Cikk. A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják egymást, hogy a vasúti díjszabás-ügy terén egymással szemben jóindulatú politikát fognak folytatni.
E) Cikk. A két Szerződő Fél gondoskodni fog arról, hogy, amennyire a valuta-viszonyok megengedik és figyelembevéve a tényleges szükségleteket, a területeik közötti, valamint az egyik Fél területe és egy harmadik állam területe között a másik Fél területén át irányuló személy- és árúforgalomban közvetlen díjszabások állíttassanak fel. Annak a kérdésnek eldöntésére nézve, hogy a személy- és árúforgalomban jelentkezik-e a közvetlen díjszabás szükségessége, vagy nem, elvileg a közvetlen díjszabást javaslatba hozó igazgatóság véleménye irányadó. A két Kormány, tekintettel az illető munkálatokra és költségekre, befolyást fog gyakorolni arra, hogy ily javaslatok csakis az elengedhetetlenül szükséges keretek között tétessenek. Ha e tekintetben a két vasútigazgatóság között nézeteltérés merülne fel, a két Kormány, miután előzőleg egymással megegyezett, határoz a kérdés fölött.
A két Szerződő Fél intézkedéseket fog tenni aziránt, hogy a vasútigazgatóságok mielőbb létesítsenek megállapodást a személy- és árúforgalomban való kölcsönös leszámolásra nézve.
A személyek, poggyászok és mindennemű árúk átvitelére vonatkozólag a Barcelonában 1921. év április hó 21-én kötött Egyezmény és Szabályzat az Átmenet Szabadsága Tárgyában, valamint az ugyanezen tárgyban 1923. év december hó 8-án Genfben kötött Egyezmény rendelkezései érvényesek a következő kiegészítéssel:
Amennyiben a két Szerződő Fél egyikének területe és egy harmadik Állam területe között a határok személy- és árúszállítása tekintetében lezáratnának, az érdekelt Szerződő Államok Kormánya fel lesz mentve ezen határrészen azon könnyítések megadása alól, amelyekre jelen szakasz vonatkozik.
A kölcsönös átmenő forgalomra vonatkozólag Szerződő Felek alkalmazni kötelesek a Kereskedelmi Szerződés C) mellékletét képező megállapodás A) és B) szakaszait.
A két Kormány megállapodik abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdenek a berni Nemzetközi Árúfuvarozási Egyezmény végrehajtását szabályozó rendelkezések 1. szakasza (3. pont) alapján olyan árúkra vonatkozólag, amelyek csak bizonyos feltételek alatt szállíthatók.
A két Kormány kölcsönösen közölni fogja egymással azon különleges feltételeket, amelyek a két Szerződő Államban a csomagolásra és a szállítások egyéb technikai feltételeire vonatkozólag érvényben vannak.
Azok a szállítmányok, amelyek a feladó állomás vámhivatala által ólomzárral ellátva érkeznek a belépő állomásra, újabb belső vámvizsgálat nélkül átszállíthatók.
2. A két Kormány kötelezi magát arra, hogy a másik Szerződő Fél kérésére a legnagyobb jóindulattal és késedelmeskedés nélkül fogja az átvitelre szükséges engedélyeket kiállítani.
A Lengyel Kormány az 1921. év március 18-án Rigában kötött békeszerződés 22. szakaszának 4-ik bekezdése alapján fenntartja magának azt a jogot, hogy a Lengyelországon át Oroszországba szállítandó fegyverek, lóanyag és hadifelszerelés átvitelét megtagadhassa.
A Magyarország és Lengyelország között kötött Kereskedelmi Egyezmény aláírása előtt alulírt meghatalmazottak az alábbiakban állapodtak meg:
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy a II. Cikk határozmányai, amelyek alapján a Magas Szerződő Felek állampolgárai ugyanazon perképességgel bírnak, mint a belföldiek, valamint a II. Cikk ama rendelkezése, hogy a részvénytársaságok és más társaságok a bíróságok elé szabadon járulhatnak, nem vonatkoznak a szegényjogon való perlés kedvezményére, sem pedig a perköltség biztosíték alóli mentességre (judicatum solvi).
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy a IV., V. és VI. Cikkek határozmányai nem nyernek alkalmazást az egyik Magas Szerződő Fél területén termelt olyan közönséges nyersterményekre és iparcikkekre, amelyek egy harmadik Államban már vámkezeltettek.
Miután Lengyelországban a bevitelre és kivitelre vonatkozólag a tilalmi és korlátozási rendszer mindmáig fennáll, a Lengyel Kormány kötelezi magát arra, hogy a két Állam közti forgalomban a kiviteli és behozatali engedélyek megadása iránt beadott kérvényeket a legnagyobb jóindulattal fogja kezelni.
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy a magyar vámtarifa 322. száma alá tartozó, Lengyelországból eredő ásványolajtermékek Magyarországba történő behozataluk alkalmával az árú tisztasúlya szerint vámoltatnak el, tehát a tartálykocsik vagy egyéb tartályok súlya levonatik.
A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy tiltó kikötés alatt az olyan díjszabási rendelkezések értendők, amelyek abból a kizárólagos célból létesíttettek, hogy megakadályozzák azt, hogy az ugyanazon nemű külföldi árú valamely kedvezményes díjszabás élvezetében részesüljön. Ellenben nem tekintetnek tiltó kikötéseknek a díjszabás olyan rendelkezései, amelyek abból a célból létesíttettek, hogy a belföldi fogyasztásnak bizonyos árúkban mutatkozó szükségleteit fedezzék, vagy a folyóvízi és tengeri kikötők fejlesztését biztosítsák, avagy pedig, hogy akár újabb szállítások szerzése, akár a vontatási költségek leszállítása által a vasutak észszerű kihasználásának ügyét szolgálják. Ennek az értelmezésnek megfelelőleg
1. tilalmi kikötésnek tekintendő:
a) az árú belföldi származásának kikötése. (Az árú oly megjelölésének kikötése, amelyet a másik Szerződő Fél tekintettel az árú különleges jellegére nem alkalmazhat, a belföldi származás kikötésével egyenlőnek tekintendő);
b) a helybe való feladás kikötése, hacsak az árúnak hajóval való odaszállításáról nem volna szó:
c) annak kikötése, hogy a kedvezményezett árú előállításához való nyersanyag vagy félgyártmány egészben vagy részben belföldi vonalakon szállíttatott légyen.
2. Megengedett kikötéseknek tekintendők:
a) a belföldön való fogyasztásra vonatkozó kikötés;
b) a hajóról vasútra, vagy viszont való átrakás kikötése;
c) valamely minimális mennyiségnek egy feladóval szemben bizonyos meghatározott időszakra való kikötése;
d) annak kikötése, hogy a szállításnak teljes vonatrakományokban kell történnie.
elvileg nem fog nyujtatni semmiféle olyan könnyítés a saját területen feladott árúk javára, amelyet a másik állam területén feladott árúk nem élvezhetnének. Különösen forgalmi korlátozások esetén elvileg nem állíttatnak fel sem a két Szerződő Fél területei közti forgalomra, sem az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén való forgalmára nagyobbmérvű korlátozások, mint amelyek a rendeltetési vagy az átmenetben érintett állam belforgalmára nézve vannak megállapítva.
Jelen jegyzőkönyv, mely magának a vonatkozó Kereskedelmi Egyezményt megerősítő okiratok kicserélésének ténye által és pedig a nélkül, hogy Szerződő Felek azt különösen megerősítették volna, Szerződő Felek által elfogadottnak és jóváhagyottnak tekintetik, két példányban állíttatott ki.
3. § Jelen törvény végrehajtásával a m. kir. külügy-, pénzügy-, földmüvelésügyi és kereskedelemügyi miniszterek bizatnak meg.
