Görögországhoz való kereskedelempolitikai viszonyunk ez ideig szabályozva nem volt. A görög áruk Magyarországon a magyar autonom vámtarifa tételei, míg a magyar áruk Görögországban a görög vámtarifa maximális tételei szerint vámoltatnak el. Ez utóbbi körülmény a magyar mezőgazdasági és ipari exportot, melynek Görögország már háború előtt elég jelentős piaca volt, súlyos helyzet elé állítja, miután úgy a régi, mint az életbeléptetendő 2 kolonnás új görög vámtarifa maximális tételei igen magasak, azonkívül Görögország több állammal kötött kereskedelmi egyezményt, melyek a szerződő államoknak a görög vámtarifa alacsonyabb vámtételeit biztosítják és így a magyar cikkeket a görög piacon kereskedelmi szerződés hiányában versenyképtelenné tennék.
A magyar kormány méltányolva azon fontos gazdasági érdekeket, melyek Görögországhoz való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséhez fűződnek, már 1924. év elején felvette a görög kormánnyal a szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat, melyek a folyó év június havában eredményes befejezést nyertek.
Az egyezménynek Magyarországra nézve különös jelentősége az, hogy kölcsönösségi alapon biztosítja mindkét fél számára a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást, minek folytán gyáriparunk versenyképessége a görög piacokon biztosítva van. Ezzel szemben a magyar kormány a Görögországból bejövő, illetőleg onnan származó korinthusi apró szőlő vámtételét 150 arany koronáról 12 aranykoronára mérsékelte, s azon kötelezettséget vállalta, hogy évi 400,000 kg. dohányt vásáról a jövőben Görögországban. Az ott termelt kitünő minőségű dohányot az adott mennyiségben dohányjövedékünk jól felhasználhatja.
Jelen szerződés 6 havi időtartamra van kötve, felmondási határideje 3 hó, a szerződés a felmondás nem gyakorlása esetén automatikusan 3-3 hóra meghosszabbíttatik. Remélhető, hogy jelen szerződés életbeléptetésével a két ország közötti kereskedelmi forgalom nagyobb fejlődésnek fog indulni.
