1. § A magyar Nemzeti Banknak az 1924:V. tc. kiegészítő részét alkotó alapszabályai a mellékletben foglalt módon kiegészíttetnek és módosíttatnak.
A melléklet a jelen törvény kiegészítő részét alkotja.
2. § A Magyar Pénzjegynyomda Részvénytársaság ingatlan és ingó vagyonának - ideértve a jogokat és követeléseket is - a Magyar Nemzeti Bankra való átruházására vonatkozó jogügyletek és az azokkal kapcsolatosan kiállítandó okiratok illetékmentesek.
3. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.
36/a Cikk. Ha a főtanácshoz tartozó ügyekben (24. Cikk) halaszthatatlan intézkedés szükséges, a végrehajtóbizottság határoz. A végrehajtóbizottság az elnökből, a két alelnökből és a főtanács által saját kebeléből választott három főtanácsosból áll. A végrehajtóbizottságot az elnök hívja össze. A bizottság határozatképes, ha legalább négy tagja, az elnököt is beleszámítva, jelen van. A határozatok a jelenlevők szavazatainak általános többségével hozatnak. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntő. A határozatokat a főtanácsnak a legközelebbi ülés alkalmával tudomására kell hozni.
37. Cikk. Az összes üzletágak fővezetése a vezérigazgatót illeti. A vezérigazgató a főtanács és a végrehajtóbizottság tanácskozásain véleményező joggal részt vesz és annak javaslatokat tehet.
A vezérigazgató az elnöknek az üzlet alakulásáról, a bank eszközeiről és helyzetéről kimerítő jelentést tesz és az üzletvezetőség részéről a főtanács elé terjesztendő javaslatokat idejében az elnök tudomására hozni tartozik.
A vezérigazgatót akadályoztatás esetén a rangban legidősebb igazgató helyettesíti.
46. Cikk. A kormánybiztosnak jogában áll a közgyűlés, a főtanács (33. Cikk), a végrehajtóbizottság (36/a Cikk) és az üzletvezetőség havi üléseiben (41. Cikk), de csak tanácskozási joggal jelen lenni és minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítésére szükséges.
A kormánybiztosnak a feladatát képező felügyelet gyakorlására szükséges betekintés a bank üzletvitelébe mindig megengedendő.
A kormánybiztosnak jogában áll a közgyűlés, a főtanács, a végrehajtóbizottság vagy az üzletvezetőség határozatai ellen óvást emelni, ha a határozatot a fennálló törvényekkel vagy az alapszabályokkal ellenkezőnek tartja.
47. Cikk. A kormánybiztos óvásának a közgyűlés, a főtanács, a végrehajtóbizottság vagy az üzletvezetőség valamely határozata ellen halasztó hatálya van.
Ily óvás esetére a kormánnyal tárgyalni kell. Ha azonban az óvás az üzletvezetőség valamely határozata ellen irányul, az ügy mindenekelőtt a főtanács elhatározása alá bocsátandó.
Ha a kormánnyal való tárgyalás nem vezet megegyezésre, az ügyet minden más eljárás kizárásával választott bíróság dönti el.
A m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasz jogát (50. Cikk) ez a rendelkezés nem érinti.
A választott bíróság a m. kir. Kúria elnökéből, aki a választott bíróságban elnököl és négy tagból áll, kik közül kettőt a m. kir. minisztérium, kettőt a bank nevez ki.
A választott bíróság a kormány és a főtanács előzetes meghallgatása után általános szótöbbséggel határoz.
A választott bíróság semmiféle eljárási szabályokhoz nincs kötve, de tartozik mégis határozatait indokolni.
A választott bíróság eljárása tárgyában és határozatai ellen sem felfolyamodásnak, sem bármely egyéb jogorvoslatnak - ideértve az érvénytelenítésre irányuló keresetet is - helye nincs.
123. Cikk. A tanácsadónak joga van a közgyűlés, a főtanács, a végrehajtóbizottság és az üzletvezetőség ülésein tanácsadói joggal résztvenni.
A tanácsadónak joga van e testületek határozatai ellen óvást emelni, ha azokat az alapszabályokkal ellenkezőknek tartja. Ennek az óvásnak halasztó hatálya van. Ha az óvás az üzletvezetőség valamely határozata ellen irányul, az ügy mindenekelőtt a főtanács elé terjesztendő. Ha a főtanáccsal való érintkezés nem vezet eredményre, úgyszintén általában, ha az óvás megtörténte után a bankvezetőség és a tanácsadó között megegyezés nem jő létre, az óvás felett, a bankvezetőség meghallgatása után, a Nemzetek Szövetségének főmegbízottja vagy ha ez az állás nincs betöltve, az a személy dönt végérvényesen, akit a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke megbíz.
Ez a rendelkezés az 51. Cikk harmadik bekezdésében szabályozott eljárást nem érinti.
A tanácsadó kívánatára a főtanács ülése nyolc napon belül, az üzletvezetőség ülése a tanácsadó által megállapítandó időn belül összehívandó. A közgyűlés, a főtanács, a végrehajtóbizottság és az üzletvezetőség üléseinek jegyzőkönyveit, amelyeken a tanácsadó jelen volt, az utóbbi is aláírja.
125. Cikk. A 64. Cikk ötödik és a 85. Cikk utolsó bekezdésében említett esetekben, valamint azokban az esetekben, amelyekben az elnököt illeti a döntés a főtanácsban vagy a végrehajtóbizottságban, az elnök csak a tanácsadóval megegyezve fogja szavazatát gyakorolni.
99. Cikk. A bank egész évi tiszta jövedelméből az összes költségek levonása után mindenekelőtt öt százalék az alkalmazottak nyugdíjigényeinek biztosítása végett alkotandó nyugdíjalapba helyezendő. A közgyűlés azonban az évi jövedelmek mérvéhez képest és a kormány hozzájárulásával a nyugdíjalapba akkora külön javadalmazásokat utalhat be, amelyek az alkalmazottak nyugdíjigényeinek biztosítására biztosítástechnikai alapon megejtett számítás szerint szükséges tőkének a szabadalom tartama alatt való gyüjtését lehetővé teszik. A költségek levonása után mutatkozó tiszta jövedelem további tíz százaléka a tartalékalapba helyezendő. Mihelyt a tartalékalap a befizetett részvénytőke húsz százalékát eléri, annak javadalmazása öt százalékra száll alá. Azután a részvénytőke nyolc százaléka aranyban a részvényeseket illeti.
A tiszta nyereség azután fennmaradó részéből mindaddig, amíg az egész osztalék a részvénytőke tíz százalékát meg nem haladja, egyharmadrész a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, míg a többi kétharmad az államot illeti.
A tiszta nyereség maradékából egynegyed a részvényeseknek jutó osztalékhoz számíttatik, míg a többi háromnegyed az államot illeti.
A tiszta jövedelemből az államnak jutó rész az állam adósságának (53. és 54. Cikk) törlesztésére fordítandó.
Az osztalék az azt elhatározó közgyűlés után aranyban fizettetik ki.
