1. § A Stockholmban, 1924. évi augusztus hó 28-án kelt egyetemes postaszerződés és annak zárójegyzőkönyve ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az „Egyetemes Postaszerződés” és a Zárójegyzőkönyv szövege a következő:
köttetett:
a Délafrikai Unió, Albánia, Németország, az Amerikai Egyesült-Államok, az Amerikai Egyesült-Államok szigetbirtokainak összessége a Fülöpszigetek kivételével, a Fülöpszigetek, Argentinai Köztársaság, az Ausztráliai Commonwealth, Ausztria, Belgium, a Belga-Kongó gyarmat, Bolivia, Brazilia, Bulgária, Kanada, Chile, Kína, Kolombiai Köztársaság, Costa-Ricai Köztársaság, Kubai Köztársaság, Dánország, Danzig szabad város, Domingoi Köztársaság, Egyiptom, Ecuador, Spanyolország, a spanyol gyarmatok, Esztország, Etiopia, Finnország, Franciaország, Algir, az indokinai francia gyarmatok és protektorátusok, a többi francia gyarmatok összesége, Nagybritannia és a különböző brit gyarmatok és protektorátusok, Görögország, Guatémala, Haitii Köztársaság, Hondurasi Köztársaság, Magyarország, Brit-India, Ir szabad állam, Island, Olaszország, az olasz gyarmatok összessége, Japán, Chosen, a Japántól függő területek összessége, Lettország, Libériai Köztársaság, Litvánia, Luxemburg, Marokkó (a spanyol zóna kivételével), Marokkó (spanyol zóna), Mexikó, Nikaragua, Norvégország, Ujzéland, Panamai Köztársaság, Paraguay, Németalföld, Németalföldi India, az amerikai németalföldi gyarmatok, Peru, Perzsia, Lengyelország, Portugál, az afrikai portugál gyarmatok, az ázsiai és ausztráliai portugál gyarmatok, Románia, San-Marinoi Köztársaság, Salvador, a Saar-vidék, Szerb-Horvát- és Szlovén Királyság, Sziam Királyság, Svédország, Svájc, Cseh-Szlovákország, Tunisz, Törökország, a Szoczialista Szovjet Köztársaságok Uniója, Uruguay és a Venezuelai Egyesült Államok között.
Alulírottak, mint a fentebb felsorolt országok meghatalmazottai a Madridban 1920. évi november hó 30-án kötött egyetemes postaszerződés 27. Cikke alapján Stockholmban kongresszusra egybegyűlvén, az említett szerződést közös megegyezéssel és a jóváhagyás fenntartása mellett átvizsgálták és a következőképen újra szövegezték:
1. Cikk. Az egyesület meghatározása.
Azok az országok, amelyek a jelen szerződést megkötötték, a levelezéseknek postahivatalaik között történő kölcsönös váltása tekintetében egyetemes postaegyesület elnevezéssel egységes postaterületet alkotnak. Az egyetemes postaegyesületnek hasonlóképen feladata a különböző nemzetközi postai szolgálatok szervezetének és tökéletesítésének biztosítása is.
2. Cikk. Újabb csatlakozások. Eljárás.
Azoknak az országoknak, amelyek az egyesületnek nem tagjai, minden időben megengedik, hogy a szerződéshez csatlakozzanak.
A csatlakozási kérelmüket a svájci szövetség kormányánál és ennek útján az egyesület minden országának kormányánál kell notifikálniok.
3. Cikk. Az egyesület szerződése és egyezményei.
A levélpostai szolgálatot a szerződés határozatai szabályozzák.
Egyéb szolgálatok, így nevezetesen az értéklevelekre és értékdobozokra a nemzetközi postacsomagokra, a postautalványokra, a postai átutalásokra, a megbízásokra, a hírlapok és időszaki folyóiratok előfizetésére vonatkozó szolgálatok az egyesület országai közt az egyezmények tárgyát alkotják.
Ezek az egyezmények csak azokat az országokat kötelezik, amelyek azokhoz hozzájárultak.
Ezek közül az egyezmények közül egyhez vagy többhöz való hozzájárulás az előző cikk szabályai alá esik.
4. Cikk. Foganatosító szabályzatok.
Az egyesület igazgatásai közös megegyezéssel foganatosító szabályzatokban állapítják meg a szerződés és az egyezmények végrehajtásához szükséges általános és részletes szabályokat.
5. Cikk. Külön szerződések és szűkebbkörű egyesületek. Határmenti övek.
1. Az egyesület országainak joguk van a díjak leszállítása vagy postai viszonylatok minden más javítása céljából külön szerződéseket fenntartani és kötni, vagy ily célból szűkebbkörű egyesületeket fenntartani vagy értesíteni.
2. Másrészről az igazgatásoknak joguk van egymás között megállapodásokat létesíteni azokra a kérdésekre nézve, amelyek az egyesület egyetemét nem érintik avval a feltétellel, hogy ezekbe nem vesznek fel az egyesület okmányaiban foglaltaknál kedvezőtlenebb határozmányokat. Így nevezetesen a levélpostai küldeményekre vonatkozóan kölcsönösen megegyezhetnek, hogy azokra 30 kilométeres övön belül mérsékelt díjakat alkalmaznak.
6. Cikk. Belföldi törvényhozás.
Az egyesület szerződésének és egyezményeinek határozatai nem érintik az egyes országok törényhozási jogát mindazokban a kérdésekben, amelyekre nézve ezek az okmányok kifejezetten nem intézkednek.
7. Cikk. Az egyesületen kívül álló országokkal való összeköttetések.
Az egyesületnek ama igazgatásai, amelyek az egyesületen kívül álló országokkal összeköttetést tartanak fenn, kötelezve vannak ezeket az összeköttetéseket a levélpostai küldemények kicserélése céljából a többi igazgatásnak rendelkezésére bocsátani.
A szerződés határozmányai alkalmazást nyernek az egyesület országai és az egyesületen kívül álló országok közt történt levélpostai küldemények váltásánál mindazon esetekben, amikor ez a küldeményváltás a szerződő felek közül legalább kettőnek szolgálatát igénybeveszi.
8. Cikk. Gyarmatok, protektorátusok, stb.
A szerződés és az egyezmények tekintetében, nevezetesen, ami a kongresszusokon, konferenciákon és az összejövetelek közé eső időszakokban történő szavazás és az egyetemes postaegyesület nemzetközi irodájához való hozzájárulás költségeit illeti, az egyesület külön országának, illetve külön igazgatásának kell tekinteni.
1. a Belga-Kongó gyarmatot;
2. a Fülöpszigetek kivételével az Amerikai Egyesült-Államok szigetbirtokainak összességét értve ezek alatt a Hawai-, Porto-Rico-, Guam-szigeteket, valamint az Amerikai Egyesült-Államok birtokában levő Szűzek (Viérges) szigeteit;
3. a Fülöp szigeteket;
4. a spanyol gyarmatok összességét;
5. Algírt;
6. az indo-kínai francia gyarmatokat és protektorátusokat;
7. a többi francia gyarmatok összeségét;
8. az olasz gyarmatok összeségét;
9. Chosent;
10. a Japántól függő többi területek összeségét;
11. Németalföldi Indiát;
12. az amerikai németalföldi gyarmatokat;
13. az afrikai portugál gyarmatokat;
14. az ázsiai és ausztráliai portugál gyarmatokat.
9. Cikk. Az egyesület kiterjedése.
Az egyetemes postaegyesülethez tartozóknak kell tekinteni:
a) az egyesület országai által az egyesületen kívül álló országokban berendezett postahivatalokat;
b) Lichtenstein hercegséget, mint amely a svájci postaigazgatáshoz tartozik;
c) Faró és Grönland szigeteket, mint Dánország részeit;
d) az Afrika északi partjain levő spanyol birtokokat, mint Spanyolország részeit, Val Andorra köztársaságot, mint amely a spanyol igazgatáshoz tartozik;
e) Monakó fejedelemséget, mint amely a francia postaigazgatáshoz tartozik.
f) Walfisch-Bay-t, mint a délafrikai Unio részét; Basutoland-ot, mint amely a délafrikai Unio postaigazgatásához tartozik;
g) a Spitzberg szigeteken berendezett norvég postahivatalokat, mint amelyek Norvégország postaigazgatásához tartoznak.
10. Cikk. Választott bíróságok.
1. Abban az esetben, ha az egyesület két vagy több tagja között a szerződés és az egyezmények, vagy az egyik igazgatásnak eme okmányok alkalmazásából folyó szavatossága tekintetében véleménykülönbség merül fel, a vitás kérdést választott bírói ítélettel kell eldönteni. E célra az érdekelt igazgatások mindegyike oly egyesületi tagot választ, aki az ügyben nincs érdekelve.
Abban az esetben, ha a vitában állott igazgatások egyike hat havi illetve a tengerentúli államokat illetően kilenc havi határidőben a választott bírósági javaslatnak nem tenne eleget, a nemzetközi iroda a hozzá intézett megkeresésére saját maga felszólíthatja a mulasztó igazgatást a választott bírói kijelölésre vagy ezt hivatalból saját maga jelölheti ki.
2. A választott bírák határozatához a szavazatok abszolut többsége szükséges.
3. A szavazatok megoszlása esetében a választott bírák a vita eldöntésére egy, a vitás ügyben szintén nem érdekelt igazgatást választanak.
Ha nem tudnak megegyezni ily igazgatásban, akkor ezt a nemzetközi iroda jelöli ki az egyesületnek ama tagjai közül, amelyeket választott bírákul nem javasoltak.
4. A választott bírákat csak azok közül az igazgatások közül lehet kijelölni, amelyek a vitára okot adó egyezményt végrehajtják.
11. Cikk. Az egyesületből való kiválás. Az egyezményekben való részvétel megszünése.
Mindegyik szerződő félnek joga van az egyesületből kiválni vagy az egyezményekben való részvételét megszüntetni oly módon, hogy erről kormánya a svájci szövetség kormányát egy évvel előbb értesíti.
12. Cikk. Kongresszusok.
1. Az egyesület országainak meghatalmazottai a megelőző kongresszus okmányainak életbeléptetésétől számítva legkésőbb öt év múlva kongresszusra gyülnek egybe abból a célból, hogy ezeket az okmányokat felülvizsgálják illetve a szükséghez képest azokat kiegészítsék.
Mindegyik ország a kongresszuson magát a kormánya által szükséges felhatalmazással ellátott egy vagy több tejhatalmú meghatalmazottal képviselteti. Szükségképen ezzel más ország képviselete is megbízható. Megjegyzendő azonban, hogy valamely ország küldöttsége csak két ország képviseletével bízható meg, beleszámítva azt, amely őt eredetileg megbízta.
A tanácskozásnál minden országnak csak egy szavazata van.
2. Minden kongresszus megszabja a következő kongresszus összejövetelének helyét. A kongresszus összehívása a nemzetközi irodával való megegyezés alapján ama ország kormányának a gondja, ahol a kongresszus egybegyül. Ez a kormány van megbízva a kongresszuson hozott határozatoknak az egyesület kormányainál és országainál való notifikálásával is.
13. Cikk. Ratifikációk. A kongresszusok okmányainak életbeléptetése és tartalma.
A kongresszus okmányait mielőbb ratifikálni kell és a ratifikációt annak az országnak a kormányával kell közölni, ahol a kongresszus ülésezett.
Abban az esetben, ha a szerződő felek közül egy vagy több az általuk aláírt okmányok egyikét vagy másikát nem ratifikálja, ezek az okmányok ennek dacára érvényesek lesznek a ratifikáló államokra nézve.
Ezeket az okmányokat egyidejűleg kell életbeléptetni és azok időtartama ugyanaz.
Ellenkező intézkedés hiányában a valamely kongresszuson elfogadott okmányok életbeléptetésének napjával az előző kongresszus összes okmányai hatályukat vesztik.
14. Cikk. Rendkívüli kongresszusok.
Ha a szerződő országoknak legalább kétharmada kéri, vagy egy ilyen kérelmet támogat, a nemzetközi irodával történt megállapodás után rendkívüli kongresszus gyűl egybe.
A 12. és 13. Cikkben foglalt határozmányok a rendkívüli kongresszusok képviseleteire, tanácskozásaira és okmányaira is alkalmazást nyernek.
15. Cikk. A kongresszusok szabályzata.
Mindegyik kongresszus maga állapítja meg a munkálataihoz és tanácskozásaihoz szükséges szabályzatot.
16. Cikk. Értekezletek.
Ha az egyesület igazgatásainak legalább kétharmada kívánja, a tisztán igazgatási kérdések megvizsgálására értekezlet gyűlhet egybe.
Ezek összehívása a nemzetközi irodával történt megállapodás útján történik.
Az értekezletek maguk állapítják meg szabályzatukat.
17. Cikk. Bizottságok.
A valamely kongresszus vagy értekezlet által egy vagy több meghatározott kérdésnek tanulmányozására kiküldött bizottságokat a nemzetközi iroda hívja össze, miután a szükséghez képest megegyezett ama ország igazgatásával, ahol e bizottságoknak össze kell ülniök.
18. Cikk. A javaslatok beterjesztése.
Az összejövetelek közé eső időszakban minden igazgatásnak joga van a szerződésre és annak szabályzatára vonatkozóan a nemzetközi iroda közvetítésével a többi résztvevő igazgatáshoz javaslatokat tenni.
Ugyanezen jog illeti meg az egyezmények és ezek szabályzatai tekintetében ama országok igazgatásait, amelyek ez egyezményekben résztvesznek.
Minden az összejövetelek közé eső időszakban tett javaslat tárgyalás alá bocsátásához szükséges, hogy azt legalább két igazgatás támogassa, nem számítva a javaslatot tevőt. Ha a nemzetközi iroda nem kapja meg a javaslattal egyidejűleg a kellő számú támogató nyilatkozatokat, a javaslat nem kerül tárgyalás alá.
19. Cikk. A javaslatok megvizsgálása.
Minden javaslat a következő eljárás alá esik:
az igazgatásoknak hat hónapi határidőt adnak, hogy megvizsgálják a javaslatot és hogy esetleges észrevételeiket a nemzetközi irodával közöljék. Módosító javaslat nincs megengedve. A válaszokat a nemzetközi iroda összegyüjti és azzal a felhívással közli az igazgatásokkal, hogy mellette vagy ellene nyilatkozzanak. Azokat az igazgatásokat, amelyek a nemzetközi irodának a beküldött észrevételeket közlő e második körözvény keltétől számított hat hónapi határidőn belül nem küldik be szavazatukat, úgy kell tekinteni, mint akik a szavazástól tartózkodnak.
Ha a javaslat valamely egyezményre vagy annak szabályzatára vonatkozik, a fentemlített eljárásokban csak azok az igazgatások vehetnek részt, amelyek ehhez az egyezményhez hozzájárultak.
20. Cikk. Az elfogadás feltételei.
1. Ahhoz, hogy a javaslatok határozatokká váljanak, szükséges:
a) a szavazatok összesége, ha új határozatok létesítéséről vagy a szerződés I. és II. címei vagy a 33-36., 38., 48-53., 55., 56., 58., 60-63., 65-75., 77-80. Cikkei, továbbá a foganatosító szabályzat 1., 4., 17., 53., 66. és 86. Cikkei határozatainak módosításáról van szó;
b) a szavazatok kétharmada, ha nem az előbbi bekezdésben említett határozatok módosításáról van szó;
c) az abszolut szótöbbség, ha a szerződés vagy foganatosító szabályzata határozatainak magyarázatáról van szó, kivéve a 10. Cikkben említett és választott bíróság elé terjesztendő vitás esetet.
2. Az egyezmények határozzák meg, hogy milyen feltételek mellett fogadhatók el a reájuk vonatkozó javaslatok.
21. Cikk. A határozatok notifikálása.
A szerződésen és egyezményeken tett kiegészítések és módosítások diplomáciai nyilatkozat által válnak érvényesekké, amelyet a svájci szövetség kormánya van hívatva a nemzetközi iroda kérelmére kiállítani és a szerződő országok kormányainak megküldeni.
A szabályzatokon tett kiegészítések és módosítások megállapítása és az igazgatásokkal való közlése a nemzetközi iroda útján történik. Ugyanez áll a megelőző cikk c) pontjában említett magyarázatokra is.
22. Cikk. A határozatok életbeléptetése.
Minden elfogadott kiegészítés vagy módosítás legkorábban csak a notifikálástól számított három hónap múlva léptethető életbe.
23. Cikk. Általános feladatok.
1. Az egyetemes postaegyesület nemzetközi irodája elnevezés alatt Bernben a svájci postaigazgatás legfelsőbb felügyelete alá helyezett központi hivatal működik, amely az egyesület országai részére összekötő, felvilágosító és tanácsadó szervül szolgál.
Ennek az irodának a feladata nevezetesen a nemzetközi postaszolgálatot érintő mindennemű tudósítások összegyüjtése, rendezése, közzététele és szétosztása az érdekelt felek kívánságára vitás kérdésekben való véleményadás, a kongresszus okmányai módosítására vonatkozó kérelmeknek tárgyalásra való előkészítése, az elfogadott változások notifikálása és általában mindama szövegezési és magyarázó tanulmányok és munkálatok, amelyeket a szerződés, az egyezmények és szabályzataik rája bíznak és amelyek megtétele iránt a postaegyesület érdekében megkeresik.
2. Mint kiegyenlítő hivatal közreműködik mindama igazgatások között, amelyek erre felkérik a nemzetközi postai szolgálatra vonatkozó mindennemű számadások lebonyolításában.
24. Cikk. A nemzetköz iroda kiadásai.
1. Mindegyik kongresszus megállapítja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nemzetközi iroda rendes költségei évenként elérhetnek.
Ezek a költségeket, úgyszintén azokat a rendkívüli költségeket, amelyekkel valamely kongresszus, értekezlet vagy bizottság összejövetelei járnak és azokat a költségeket, amelyeket erre az irodára bízott rendkívüli munkálatok vonnak maguk után, az egyesület országai közösen viselik.
2. Az utóbbiak e célból hét osztályba vannak osztva, amelyek a költségek viselésében a következő arányban vesznek részt:
az 1. osztály 25 egységgel
a 2. osztály 20 egységgel
a 3. osztály 15 egységgel
a 4. osztály 10 egységgel
az 5. osztály 5 egységgel
a 6. osztály 3 egységgel
a 7. osztály 1 egységgel
3. Újabb csatlakozás esetén a svájci szövetség kormánya az érdekelt ország kormányával egyetértésben megállapítja azt az osztályt, amelybe ez utóbbi a nemzetközi iroda költségeinek megosztása tekintetében sorozandó.
25. Cikk. Az átszállítás szabadsága.
1. Az egyesület egész területén az átszállítás szabadsága biztosítva van.
2. A nemzetközi postacsomagok átszállításának szabadsága az ebben a szolgálatban résztvevő országok területére van korlátozva. Az értékküldeményeket zárlatokban azon országok területén is át lehet szállítani, amelyek az e fajta küldeményekre vonatkozó egyezményhez nem járultak hozzá, de ezeknek az országoknak a felelőssége csak az ajánlott küldeményekre megállapított felelősség mérvéig terjed.
26. Cikk. Az egyesület szolgálati igénybevételének joga.
Az egyesület országai elismerik minden személynek azt a jogát, hogy a szerződés és az egyezmények tárgyát alkotó szolgálatokat igénybevehetik.
27. Cikk. Meg nem állapított díjakkal való megterhelés tilalma.
Semmiféle olyan postai díjat, amelyet a szerződés és az egyezmények nem állapítanak meg, beszedni nem szabad.
28. Cikk. A szolgálat időleges felfüggesztése.
Abban az esetben, ha valamely igazgatás rendkívüli körülmények folytán kénytelen időlegesen és pedig vagy általánosságban vagy részben akár valamely másik igazgatás által neki átadott levélpostai küldemények továbbítását, akár egy vagy több különleges szolgálatot felfüggeszteni, köteles arról azonnal, szükség esetén táviratilag, az érdekelt igazgatást, vagy igazgatásokat értesíteni.
29. Cikk. Pénzegység.
A szerződésben és az egyezményekben pénzegységül vett frank alatt a 100 centimera osztott, 10/31-ed gramm súlyú és 0.900 finomságú aranyfrank értendő.
30. Cikk. Egyenértékek.
Az egyesület minden országában a díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok ennek az országnak pénznemében a frank értékének a lehető legpontosabban megfeleljenek.
31. Cikk. Nyomtatványok. Nyelv.
1. A nyomtatványokat, melyeket az igazgatások a kölcsönös viszonylatukban használnak, francia nyelven kell szövegezni sor alatti más nyelvű fordítással, vagy a nélkül, hacsak az érdekelt igazgatások egymással közvetlenül másként nem állapodtak meg.
2. A közönség használatára szolgáló azokat a nyomtatványokat, amelyek nincsenek francia nyelven nyomva, el kell látni ily nyelvű sor alatti fordítással.
3. Az 1. és 2. §-okban említett nyomtatványoknak, amennyire csak lehetséges a szerződés és az egyezmények szabályzataiban előírt méretekhez kell alkalmazkodniok.
4. Az igazgatóságok megállapodhatnak, hogy a kölcsönös viszonylatukban a szolgálati levelezésre mily nyelvet használjanak.
32. Cikk. Igazoló jegyek.
1. Minden igazgatás ama személyek részére, akik ezt kívánják, igazoló jegyeket állíthat ki, amelyek midennemű postai ténykedésnél igazoló okmányul szolgálnak ama országok postahivatalainál, amely országok nem közölték, hogy e jegyeket nem ismerik el.
2. Az az igazgatás, amelyik igazoló jegyet állíttat ki, jogosítva van e címen 1 franknál nem magasabb díjat szedni.
3. Az igazgatások mindennemű szavatosság alól mentesülnek, ha megállapítást nyer, hogy valamely postai küldemény kézbesítése vagy valamilyen utalványösszeg kifizetése szabályszerű igazoló jegy felmutatása alapján történt.
Hasonlóképpen nem felelősek azokért a következményekért, amelyek valamely szabályszerű igazoló jegy elvesztéséből, elsikkasztásából vagy csalárd használatából származnak.
4. Az igazolójegy a kiállítás napjától számított 3 évig érvényes.
33. Cikk. A levélpostai küldemények.
A „levélpostai küldemények” elnevezés vonatkozik a levelekre, egyszerű és válaszos levelezőlapokra, az üzleti papírokra, az árúmintákra és mindennemű nyomtatványküldeményekre, ideértve a vakok részére szolgáló dombornyomású küldeményeket is.
34. Cikk. Díjak és általános feltételek.
1. A bérmentesítési díjak, amelyek a levélpostai küldeményeknek az egyesület egész területén való átszállításáért járnak, beleértve a küldeményeknek a címzettek lakásán való kézbesítését is azokban az országokban, amelyekben a házhoz kézbesítő szolgálat be van vagy be lesz rendezve az alábbi táblázat adatainak megfelelően vannak megállapítva:
| Küldeményfaj | Súly- egység | Díj | Súly | Terjedelem | |||||||
| g. | centime | határa | |||||||||
| Levelek: | |||||||||||
| 1. súlyfokozat minden következő súlyfokozat | 20 | 25 | 2 kg | 45 cm bármely irányban tekercsalakban: | |||||||
| - | 15 | 75 cm hosszúság 10 cm átmérő. | |||||||||
| Levelező-lapok: | legna- gyobb | 15 cm hosszúságban 10.5 cm szélességben. | |||||||||
| egyszerű | - | 15 | - | ||||||||
| válaszos | - | 30 | - | leg- kisebb | 10 cm hosszúságban 7 cm szélességben. | ||||||
| Nyomtatványok | 50 | 5 | 2 kg * | ||||||||
| Vakok részére szolgáló dombornyomású | 45 cm bármely irányban | ||||||||||
| küldemények | 1000 | 5 | 3 kg | tekercsalakban: | |||||||
| Üzleti papirok | 50 | 5 | 2 kg | 75 cm hosszúság | |||||||
| Üzleti papirok, legkisebb díj | - | 25 | - | 10 cm átmérő | |||||||
| 45 cm hosszúság | |||||||||||
| Árúminták | 50 | 5 | 500 g | 20 cm szélesség | |||||||
| 10 cm vastagság, | |||||||||||
| tekercsalakban: | |||||||||||
| Árúminták, legkisebb díj | - | 10 | - | 45 cm hosszúság | |||||||
| 15 cm átmérő. | |||||||||||
Az igazgatásoknak joguk van a kölcsönös viszonylatukban a kiadók által közvetlenül postára adott hírlapok és időszaki folyóiratok részére a nyomtatványok általános díjából 50% díjmérséklést engedélyezni.
Ugyanezt a jogot nyerik a fűzött vagy kötött könyvekre vonatkozóan, kivéve azonban minden hirdetést vagy reklámot.
Ugyanez a szabály áll fenn a tudományos társaságok által egymásközt kicserélt irodalmi vagy tudományos küldeményekre is.
2. Minden ország a fenti táblázat adatai alapján megszabja a levélpostai küldeményekért beszedendő díjakat.
3. A levelekben nem szabad elhelyezni semmi olyan levelet, jegyzetet, vagy okmányt, amely nem a címzettnek vagy a vele együtt lakó személyeknek szól.
4. Az üzleti papírokban, az árúmintákban és a bármely fajtájú nyomtatványokban nem szabad semmiféle levelet, vagy más, aktuális és személyes levelezés jellegével bíró jegyzetet elhelyezni; ezeket a szabályzatban említett kivételektől eltekintve, úgy kell csomagolni, hogy azokat könnyen meglehessen vizsgálni.
5. A súlyra és terjedelemre a jelen cikk 1. §-ában megállapított korlátozások nem nyernek alkalmazást a postai szolgálat levelezésére, amelyről a 43. Cikk 1. §-ában van szó.
6. Az árúminta-küldemények nem tartalmazhatnak árúértékkel bíró tárgyat.
7. Különböző fajú levélpostai küldeményeknek egy küldeményben való egyesítése (egybecsomagolt küldemények) a szabályzatban foglalt feltételek mellett meg van engedve.
8. A szerződésben és szabályzatában foglalt kivételektől eltekintve nem továbbítanak olyan küldeményeket, amelyek a megkívánt feltételeknek nem felelnek meg.
A szállításra tévesen felvett küldemények a felvevő hivatalhoz visszaküldhetők. Ha a rendeltetési hivatal azokat a címzetteknek kézbesíti, akkor adott esetben alkalmazni kell azokat a díjakat és pótdíjakat, amelyek a levélpostai küldemények ama fajára vannak előírva, amelyekhez azok tényleg tartoznak.
9. A levelek díjszabása szerint bérmentesített küldemények tartalmazhatnak vámköteles tárgyakat is, ha a rendeltetési ország eme küldeményeknek levélalakban való bevitelét megengedi.
Ezeket a küldeményeket a címoldalon el kell látni a szabályzat előírásainak megfelelő rangjeggyel.
A rendeltetési ország igazgatásának joga van eme küldeményeket vámvizsgálat elé terelni, azokat hivatalból felbontani és vámdíjat szedni úgy, ahogy ezt a szabályai előírják.
35. Cikk. Bérmentesítés.
A levél és az egyszerű levelezőlapok kivételével a többi küldeményeket teljesen bérmentesíteni kell.
Azokat a válaszos levelezőlapokat, amelyeknek mindkét része a feladás idejében nincs teljesen bérmentesítve, a posta nem fogadja el a szállításra.
36. Cikk. Bérmentetlen vagy hiányosan bérmentesített küldemények díja.
Bármely bérmentetlen vagy hiányosan bérmentesített levélpostai küldemény a szabályzat 39. Cikkében egyes utánküldött küldeményfajokra előírt kivételektől eltekintve a címzett terhére a teljes, illetve a hiányzó bérmentesítési díj kétszeresének megfelelő pótdíj alá esik. Ez a díj nem lehet 10 centimenál alacsonyabb.
37. Cikk. Az egyesületen kívül váltott levélpostai küldemények.
1. Az egyesületen kívüli országokba szóló küldemények díja nem lehet alacsonyabb az egyesület rendes díjánál.
2. Az egyesületen kívül állú országokból eredő és valamely egyesület országának átadott bérmentetlen vagy hiányosan bérmentesített levélpostai küldeményeket a levélpostai hivatal megdíjazza ama szabályok szerint, amelyek az ő szolgálatában alkalmazást nyernek a hasonló küldemények származási országába szóló hasonló küldeményekre.
38. Cikk. Pótdíjak.
A 34. és 37. Cikkben meghatározott díjakon felül pótdíjat lehet szedni minden küldeményért, amelyet az egyesülethez nem tartozó igazgatás vagy az egyesületen belül különleges költségekre okot adó rendkívüli szolgálat útján szállítottak. A pótdíjnak arányban kell lennie ezekkel a költségekkel.
Abban az esetben, ha az egyszerű levelezőlap bérmentesítési díjában a megelőző bekezdés által engedélyezett pótdíj bennfoglaltatik, ugyanez a tarifa alkalmazást nyer a válaszos levelezőlap mindkét részére.
39. Cikk. Különleges díjak.
1. Az igazgatásoknak joguk van belföldi szabályaik által előírt pótdíjat szedni ama küldemények után, amelyeket indító szolgálatuknak közvetlenül az indítás előtt adnak át.
2. Azok a rendeltetési országok, amelyeknek szabályaik alapján joguk van vám alá eső tárgyakat tartalmazó küldeményeket kézbesíteni, eme küldemények elvámoltatásáért küldeményenként legfeljebb 50 centime díjat szedhetnek.
3. A rendeltetési ország jogosítva van a poste restante címzett küldeményekért a szabályainak megfelelő különleges díjat szedni.
40. Cikk. Express-küldemények.
1. A feladó kívánságára mindenféle levélpostai küldeményt a megérkezés után nyomban külön küldönccel házhoz kézbesítenek azokban az országokban, amelyeknek igazgatásai kölcsönös viszonylatukban e szolgálatot vállalják.
2. Ezek az „express”-nek minősített küldemények a rendes díjon felül külön díj alá esnek, amely díj legalább az egyszerű közönséges levél bérmentesítési díjának kétszerese és legfeljebb 1 frank. Ezt az összeget a feladónak előzetesen és teljesen le kell rónia.
3. Abban az esetben, ha a címzett lakása a rendeltetési postahivatal díjmentes kézbesítési kerületén kívül van, az express-kézbesítésért pótdíj szedhető, amely a belföldi szolgálatban megállapított ilyen díjat nem haladhatja meg.
Mindazonáltal ilyen esetben az express-kézbesítés nem kötelezhető.
4. Azokat a express-küldeményeket, melyek az előzetesen fizetendő díjak együttes összegéig teljesen bérmentesítve nincsenek, közönségesként kell kézbesíteni, hacsak azokat a felvevő hivatal nem kezelte már expressként.
41. Cikk. Tilalmak.
1. Tilos szállítani:
a) olyan tárgyakat, amelyek természetüknél vagy csomagolásuknál fogva a postai alkalmazottakra nézve veszélyesek lehetnek, vagy a levelezéseket bepiszkíthatják, vagy megrongálhatják;
b) robbanó, gyúlékony és veszélyes anyagokat;
c) élő állatokat, kivéve azonban a méheket és selyemhernyókat;
d) vámdíj alá eső tárgyakat a 34. § 9. pontjában említett esetek kivételével és a vámdíj fizetésnek kikerülése céljából nagyobb mennyiségben feladott árúmintaküldeményeket;
e) ópiumot, morfiumot, kokaint, és más kábítószereket;
f) trágár és erkölcstelen tárgyakat
g) mindazokat a tárgyakat, amelyek bevitele vagy forgalma akár a felvevő országban, akár a rendeltetési országban tilos.
Tilos továbbá nem ajánlott küldeményekben ércpénzt, bankjegyet, pénzjegyet, arany vagy ezüst tárgyakat, drágaköveket, ékszereket és más drágaságokat küldeni.
2. Azokat a küldeményeket, amelyeket tévesen vettek át a szállításra, a felvevő hivatalhoz kell visszaküldeni, kivéve azt az esetet, ha a rendeltetési ország igazgatása belföldi szabályai értelmében jogosítva van arról másképpen rendelkezni.
Mindazonáltal a robbanó, gyúlékony vagy veszélyes anyagok és a trágár vagy erkölcstelen tárgyak nem küldendők vissza a felvevő hivatalnak; ezeket a küldeményeket az az igazgatás, amely azok jelenlétét megállapította, a helyszínén megsemmisíti.
Abban az esetben, ha a szállításra tévesen elfogadott küldemenyeket sem nem küldik vissza a feladási helyre, sem nem adják át a címzettnek, erről a feladó igazgatást értesíteni kell a célból, hogy az esetleg szükséges intézkedéseket megtehesse.
3. Az egyesület minden országát megilleti egyébként az a jog, hogy a területén olyan díjmérséklés alá eső küldeményeknek zárlaton kívül való szállítását vagy kézbesítését megtagadja, amelyek az illető országban a kiadásra és forgalomba hozatalra vonatkozó törvényeknek, szabályoknak vagy rendeleteknek nem felelnek meg.
Ezeket a küldeményeket a felvevő hivatalhoz kell visszaküldeni.
42. Cikk. Bérmentesítési módok.
1. A bérmentesítés akár a felvevő országban a magánlevelezések bérmentesítésére szolgáló és érvényes postabélyeggel, akár a postaigazgatás által hivatalosan elfogadott és annak közvetlen felügyelete alatt működő bérmentesítőgép lenyomata útján történhetik.
2. Szabályszerűen bérmentesítettnek kell tekinteni: a válaszos levelezőlapoknak a kibocsátó ország benyomott vagy felragasztott postabélyegeivel ellátott válaszlapjait, azokat a küldeményeket, amelyek az első szállítási úton szabályszerűen bérmentesítve voltak és amelyek pótdíját a küldemény utánküldése előtt lerótták, valamint azokat a hírlapokat vagy hírlapkötegeket és időszaki folyóiratokat, amelyek „Abonnements-poste” (Postai előfizetés) vagy ezzel egyértelmű felírással vannak ellátva és amelyek a hírlap- és időszaki folyóiratelőfizetésre vonatkozó egyezmény alapján nyernek továbbítást.
3. A nyilt tengeren lévő postahajók levélgyűjtőszekrénye útján vagy a hajón levő postai alkalmazottak, illetve a hajóparancsnokok kezéhez adott levelezés, hacsak az érdekelt igazgatások közt ellenkező megállapodás nincs, annak az országnak postabélyegével és díjszabása szerint bérmentesíthető, amelynek tulajdonát képezik, vagy amelyhez a postahajó tartozik. Ha a hajón való feladás a járat két végpontján, vagy valamely közbeeső kikötőbe való tartózkodás alatt történik, a bérmentesítés csak annak az országnak a postabélyegével és díjszabása szerint érvényes, amelynek a vizén a postahajó tartózkodik.
43. Cikk. Portómentesség.
1. Portómentesek azok a postaszolgálatra vonatkozó levelezések, amelyeket egymásközt a postaigazgatások, ezek és a nemzetközi iroda, az egyesületi országok postahivatalai, valamint e hivatalok és az igazgatások váltanak, úgyszintén azok a küldemények, amelyeknek portómentességét a szerződés, az egyezmények és szabályzataik kifejezetten előírják.
2. A hadifoglyok részére szóló vagy az általuk feladott levelezések - kivéve az utánvéttel terhelt küldeményeket - mentesek minden postadíj alól, úgy a felvevő és a rendeltetési, mint az átszállító országokban.
Ugyanez a szabály áll fenn a hadifogoly levelezésekre is, amelyeket közvetlenül vagy a tudakozó irodák közvetítésével küldenek vagy kapnak. A hadifoglyok részére ily tudakozó irodák felállíthatók a hadviselő országokban vagy azokban a semleges országokban, amelyek saját területükön harcoló egyéneket befogadtak.
Valamely semleges államban befogadott és internált harcoló egyén a fenti rendelkezések alkalmazását illetően ugyanolyan elbánásban részesül, mint a tulajdonképpeni hadifogoly.
44. Cikk. Válaszdíjszelvények.
Az egyesület országaiban válaszdíjszelvényeket árúsítanak.
Ezeknek az eladási árát az érdekelt igazgatás határozza meg, de ez nem lehet kevesebb 40 centime-nál vagy ennek az összegnek az eladó ország pénznemében kifejezett egyenértékénél.
Minden válaszdíjszelvény az egyesület bármely országában becserélhető az illető országból eredő és külföldre szóló egyszerű közönséges levél bérmentesítési összegét képviselő postabélyegre vagy bélyegekre. Mindazonáltal a becserélésnek az eladás hónapját követő hatodik hónap letelte előtt meg kell történnie.
Azonfelül minden országnak jogában áll a válaszdíjszelvénynek és a válaszdíjszelvény becserélése ellenében bérmentesítendő küldeményeknek együttes átadását követelni.
45. Cikk. Visszavétel. Címváltoztatás.
1. A levélpostai küldemény feladója küldeményét visszaveheti vagy címét megváltoztathatja mindaddig, amíg a küldeményt a címzettnek nem kézbesítették.
2. Az erre vonatkozó megkeresést a feladó költségére postával vagy táviratilag továbbítják. A feladó a postával továbbítandó megkeresésekért az egyszerű ajánlott levél díját, a táviratilag továbbítandó megkeresésért a táviratnak díját fizeti, amelyhez, ha címváltozásról van szó, még a postaidíj járul.
46. Cikk. Utánküldés. Tértiküldemények.
1. A levélpostai küldeményeknek az egyesület területén belül való utánküldéséért, a szabályzatban megállapított kivételektől eltekintve semmiféle pótdíjat szedni nem szabad.
Ugyanez a szabály áll fenn a tértiküldeményeknek a feladóhoz való visszaküldésére is.
2. Az utánküldött vagy tértiküldemények a címzetteknek vagy feladóknak ama díjak megfizetése ellenében adhatók ki, amelyekkel azokat a feladáskor, a megérkezéskor, vagy az első útvonalon túl történt utánküldés következtében útközben terhelték meg.
3. A bármely okból kézbesítetlen küldeményeket haladéktalanul vissza kell küldeni a származási országba.
A címzettek rendelkezésére őrzött vagy poste restante címzett küldemények megőrzésének határidejét a rendeltetési ország szabályai határozzák meg. Mindazonáltal ez a határidő a tengerentúli országokkal való forgalomban hat hónapot, a többi viszonylatban pedig két hónapot nem haladhat meg. A származási országba való visszaküldést rövidebb határidő alatt kell foganatosítani, ha a feladó ezt a címiratban a rendeltetési országban ismert nyelven fogalmazott feljegyzéssel kéri.
4. Az értéknélküli nyomtatványokat nem küldik vissza, hacsak a címzett a küldemény külsejére írt megjegyzéssel a visszaküldést nem kérte.
5. A 39. Cikkben előírt „poste restante” díj utánküldés vagy tértikezelés esetén a küldeményt nem követi.
6. A 40. Cikk 3. bekezdésében meghatározott pótdij az express-küldemény utánküldése vagy tértikezelése esetében is beszedendő.
47. Cikk. Felszólalások.
1. Bármely küldeményért való felszólalásért legfeljebb 1 frankban megszabott díjat lehet szedni.
Az ajánlott küldeményekre vonatkozólag semminemű díj nem szedhető, ha a feladó már a tértivevényért járó külön díjat lefizette.
2. Felszólalni csak a feladási követő naptól számított egy évi határidőn belül lehet.
48. Cikk. Díjak.
1. A 33. Cikkben felsorolt levélpostai küldeményeket ajánlva lehet küldeni.
Mindazonáltal a levelezőlapokkal összefüggő „Válasz” ajánlva kezelését a küldemények eredeti feladói nem kérhetik.
2. Minden ajánlott küldeménynek a díját előre kell lefizetni. A díj áll:
a) a küldemény fajának megfelelő rendes bérmentesítési díjból;
b) a legfeljebb 40 centimeban megszabott ajánlási díjból.
3. Az ajánlott küldemény feladója részére a feladáskor díjmentesen feladóvevényt kell kiadni.
4. Azok az országok, amelyek az erőhatalomból származható kockázatot viselni hajlandók, jogosítva vannak minden ajánlott küldemény után legfeljebb 40 tentimeban meghatározott külön díjat szedni.
49. Cikk. Tértivevény.
Valamely ajánlott küldemény feladója tértivevényt kaphat, ha a küldemény feladásakor legfeljebb 40 centimeban megszabott díjat fizet.
A tértivevényt a felszólításokra a 47. Cikkben megállapított határidőn belül a küldemény feladása után is lehet kérni, az ezért fizetendő díj az előbbi bekezdésben megállapított díjnak kétszeresét nem haladhatja meg.
50. Cikk. A szavatosság terjedelme.
A következő cikkben felsorolt kivételektől eltekintve az igazgatások az ajánlott küldeményekért szavatossággal tartoznak.
A feladónak e címen kártérítésre van joga, amelynek összege küldeményenként 50 frank.
Ha a felszólalás díját lefizették és ha azt szolgálati hiba indokolja, e díjat is vissza kell téríteni.
51. Cikk. Kivételek a szavatosság elve alól.
Az igazgatások az ajánlott küldemények elvesztéseért való minden szavatosság alól mentesek:
a) erőhatalom esetén, mindazonáltal a szavatosság fennáll azzal a felvevő igazgatással szemben, amelyik az erőhatalomból származó kockázat viselését vállalta (48. Cikk, 4. §);
b) ha a küldeményről nem tudnak számot adni a szolgálati okmányoknak valamilyen erőhatalomból kifolyólag történt megsemmisülése folytán,
c) ha olyan küldeményről van szó, amelynek tartalma a 41. Cikk 1. §-ában előírt tilalmak alá esik;
d) ha a feladó a 47. Cikkben megszabott határidőn belül nem szólalt fel.
52. Cikk. A szavatosság megszűnése.
Az igazgatások szavatossága megszűnik azokért az ajánlott küldeményekért, amelyeket a belföldi szabályzatuk által előírt módon kézbesítettek.
A poste restante vagy a címzettek rendelkezésére őrzött küldeményekért való szavatosság megszűnik, ha a küldeményt oly személynek kézbesítették, aki a rendeltetési országban érvényes szabályok szerint személyazonosságát igazolta és akinek neve és állása a cím adataival egyezik.
53. Cikk. A kártérítés kifizetése.
A kártérítés kifizetése annak az igazgatásnak kötelessége, amelynek fennhatósága alatt áll a küldeményt felvevő hivatal, fennmaradván visszkereseti joga a felelős igazgatással szemben.
54. Cikk. Kifizetési határidő.
1. A kártérítést minél előbb, de legkésőbben a felszólalást követő naptól számított hat havi határidőn belül kell kifizetni. Ez a határidő a tengerentúli államokkal való forgalomban kilenc hónap.
2. A felvevő igazgatás jogosult a feladót az átszállító vagy a rendeltetési igazgatás terhére kártalanítani, ha az, bár szabályszerűen megkeresték, hat hónap leforgása alatt az ügyet nem intézte el; ez a határidő a tengerentúli országokban való viszonylatban kilenc hónap.
A felvevő igazgatás jogosult kivételesen kitolni a kártérítés elintézését az előbbi pontban említett határidőn túl, ha még nincs eldöntve a kérdés, hogy a küldemény elvesztése erőhatalom folytán következett-e be.
55. Cikk. A szavatosság meghatározása.
1. Az ellenkező bebizonyításáig valamely ajánlott küldeményért való szavatosság azt az igazgatást terheli, amely bár a küldeményt kifogás nélkül átvette és bár módjában állott a nyomozást minden szabályszerű eszköz igénybevételével megejteni, nem tudja kimutatni sem a címzettnek való kézbesítést, sem pedig, amennyiben szóba jöhet, a következő igazgatásnak való szabályszerű átadást.
Ha a küldemény szállítás közben veszett el és nem lehet megállapítani, hogy az mely ország területén vagy szolgálatában következett be, az érdekelt igazgatások a kárt egyenlő részben viselik. Mindazonáltal a kártérítés teljes összegét tartozik kifizetni a felvevő igazgatásnak az az első igazgatás, amely a felszólalás tárgyát képező küldeménynek a következő szolgálathoz való szabályszerű átadását nem tudja kimutatni. Ez az igazgatás szedi be a többi felelős igazgatástól a jogosult kártalanításból egyre-egyre eső hányadot.
2. Ha valamely ajánlott küldemény erőhatalomból származó küldemények folytán veszett el, az az igazgatás, amelynek területén vagy szolgálatában az elveszés történt, csak akkor felelős a felvevő igazgatással szemben, ha mindkét ország az erőhatalomból származó kockázat viselését vállalta.
3. A kártérítés kifizetésének ténye által a felelős igazgatás eme kártérítési összege erejéig a kártérített személynek akár a címzett, akár a feladó, akár valamelyik harmadik személy ellen esetleg fennálló visszkereseti jogaiba lép.
56. Cikk. A kártérítésnek megtérítése a felvevő igazgatással szemben.
A felelős igazgatás vagy amelynek számlájára az 54. Cikk értelmében a kifizetés történt, köteles a felvevő igazgatásnak a kártérítési összeget megtéríteni és pedig a kifizetés közlését követő három havi határidőn belül.
Ez a megtérítés úgy történik, hogy abból a hitelező igazgatásra költség ne háruljon és pedig postautalvánnyal, váltóval, vagy a hitelező országban forgalomban levő készpénzben. A három havi határidő eltelte után a felvevő igazgatásnak járó összeg a szóbanforgó határidő lejáratának napjától kezdve évi 7%-kal kamatozik.
Az az igazgatás, amelynek szavatosságát kellően megállapították és amely előzően a kártérítés kifizetését megtagadta, köteles elvállalni ezenfelül mindazokat a járulékos költségeket is, amelyek a nem igazolt késedelmes fizetésből eredtek.
Mindazonáltal az igazgatások megállapodhatnak abban, hogy időközönként számolnak el a feladóknak kifizetett és az általuk jogosnak elismert kártérítésekről.
57. Cikk. Szavatosság az ajánlott küldeményekért az egyesület határain kívül.
Az egyesületen kívül álló országokba szóló vagy onnan eredő, vagy ezen országokon átszállított ajánlott küldeményekért való felelősséget a következő határozatok szabályozzák:
a) az egyesület területén való szállítást illetően a szerződés határozmányai;
b) az egyesület határain kívül végzett szállítást illetően ama közvetítő egyesületi igazgatás által közzétett feltételeket.
58. Cikk. Díjak és feltételek. Folyósítás.
1. Az ajánlott levélpostai küldemények utánvétellel terhelhetők meg ama országok közt való forgalomban, amelyeknek igazgatásai eme szolgálat berendezésében megegyeztek.
Ellenkező megállapodás hiányában az utánvételnek összegét a küldemény származási országának pénznemében kell kifejezni.
Az utánvétel legmagasabb összege egyenlő a küldeményt felvevő országba szóló postautalványokra meghatározott legmagasabb összeggel.
Az utánvételes küldemények az ajánlott küldeményekre megszabott feltételeknek és díjaknak vannak alávetve.
A feladó ezenfelül fizet egy alapdíjat, amely nem lehet alacsonyabb mint 20 centime és nem lehet magasabb mint 50 centime, továbbá az utánvételi összeg 1/2 százalékának megfelelő aránylagos díjat. A felvevő igazgatásnak jogában áll eme díjakat a pénzegysége kívánalmainak megfelelően kikerekíteni.
2. A címzettől beszedett összeget a feladó részére utánvételi utalvánnyal küldik meg, amelynek kiállítása díjtalan.
Az igazgatásoknak joguk van a beszedett utánvételi összegek elszámolására más eljárási módban is megállapodni. Így nevezetesen elvállalhatják, hogy azokat a megállapítandó feltételek szerint, a küldemény rendeltetési országában levő postai folyószámlára befizetik.
59. Cikk. Az utánvételi összegek törlése.
Az utánvétellel terhelt ajánlott küldemény feladója kérheti az utánvétel törlését vagy leszállítását.
Az ilyen kérelmek ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, mint a visszavételre vagy címváltozásra vonatkozó kérelmek. (45. Cikk.)
60. Cikk. Szavatosság a küldemény elveszése esetén.
Az utánvételes ajánlott küldemény elveszése esetén a posta az 50. és 51. Cikkekben meghatározott feltételek szerint szavatol.
61. Cikk._A szabályszerűen beszedett összegekért való szavatolás.
A címzettől szabályszerűen beszedett összegek és pedig akár befizették azokat utalványra vagy postai folyószámlára, akár nem, a feladó részére biztosíttatnak a postautalvány-egyezmény, illetve a csekk- és postai átutalási-egyezmény határozatai szerint.
62. Cikk. Kártérítés az utánvételi összeg be nem szedése, illetve részben vagy csalárd módon való beszedése esetén.
1. Ha a küldeményt a címzettnek az utánvételi összeg beszedése nélkül kézbesítették, a feladónak joga van kártérítésre, feltéve, hogy a 47. Cikk 2. §-ában megszabott határidőn belül felszólalt és ha az összeg be nem szedése nem az ő hibájának vagy hanyagságának következménye, illetve a küldemény tartalma nem esik a 41. Cikkben foglalt tilalmak alá.
Ugyanez a szabály áll arra az esetre, ha a címzettől beszedett összeg kisebb a feltüntetett utánvételi összegnél vagy ha a beszedés csalárd módon történt.
A kártérítés semmi esetben sem haladhatja meg az utánvétel összegét.
2. A felelős igazgatás a kártérítési összeg kifizetésének ténye által és ezen összeg erejéig a feladónak minden, a címzett vagy harmadik személyek irányában esetleg fennálló visszkereseti jogaiba lép.
63. Cikk. Szabályszerűen beszedett összegek. Kártérítések. Fizetés és visszkereset.
A szabályszerűen beszedett összegeknek, úgyszintén a megelőző cikkben említett kártérítésnek kifizetése azt az igazgatást terheli, amelynek fennhatósága alá tartozik küldeményt felvevő hivatal; ennek azonban fennmarad visszkereseti joga a felelős igazgatással szemben.
64. Cikk. A kifizetés határideje.
Az 54. Cikkben foglalt, az elveszett ajánlott levelek kártérítésének fizetési határidejére vonatkozó határozatok alkalmazást nyernek az utánvételes küldeményekért beszedett összegek vagy a kártérítések kifizetésére is.
65. Cikk. A szavatosság meghatározása.
A szabályszerűen beszedett összegeknek, valamint a 62. Cikkben említett kártérítésnek a felvevő igazgatás által való kifizetése a rendeltetési igazgatás számlájára történik. A szavatosság ez utóbbit terheli, hacsak be nem tudja bizonyítani, hogy a hiba azáltal következett be, hogy a felvevő igazgatás valamely szabály rendelkezését nem tartotta be.
Ha valamely utánvételes küldeménynek a szolgálatból való eltünése folytán, az utánvételi összeget csalárd úton szedik be, az érdekelt igazgatások szavatossága az 55. Cikknek a közönséges ajánlott küldemények elveszésére előírt szabályai szerint állapítandó meg.
66. Cikk. Az előlegezett összegek megtérítése.
A rendeltetési igazgatás köteles a terhére előlegezett összegeket a felvevő igazgatásnak az 56. Cikkben megállapított szabályok szerint megtérítent.
67. Cikk. Utánvételi utalványok.
A bármely okból a címzettnek ki nem fizetett utánvételi utalvány összegét nem térítik vissza a kibocsátó igazgatásnak. Ezt az összeget az utánvételes küldeményt felvevő igazgatás az utalvány cimzettjének rendelkezésére tartja és az az elévülés törvényes határideje lejártával végérvényesen az említett igazgatásra száll át.
Minden egyéb tekintetben és a szabályzatban foglalt fenntartásokkal az utánvételi utalványok a postautalványegyezményben megszabott határozatok alá esnek.
68. Cikk. Az utánvételi díj és illeték megosztása.
Az 58. Cikk 1. § utolsó bekezdésében előírt díjakat a szabályzatban meghatározott feltételek mellett, a felvevő és rendeltetési igazgatások megfelezik.
Abban az esetben, ha a két igazgatás által szedett utánvételi díj összege nem egyenlő, a másik igazgatásnak megtérítendő hányadot a kisebb díj alapján kell számítani.
69. Cikk. A díjakra való igény.
A szerződés által kifejezetten említett esetek kivételével minden igazgatás megtartja teljes egészében az általa beszedett díjakat.
70. Cikk. Átszállítási díjak.
1. Az egyesület két postaigazgatása közt egy vagy több egyesületi igazgatás közvetítésével (közvetítő szolgálat) küldött zárlatokban váltott levélpostai küldeményekért mindegyik igazgatás részére, amelynek területén az átszállítás történik, vagy amelynek szolgálatai a szállításban résztvesznek, a következő táblázatban feltüntetett átszállítási díjak járnak:
| Kilogrammonként | ||||
| levél és levelező-lap után Fr. c. | egyéb küldemények után Fr. c. | |||
| 1. Szárazföldi átszállítás: | ||||
| 1000 km-ig | 0.75 | 0.10 | ||
| 1000 km-en felül 2000 km-ig | 1.- | 0.15 | ||
| 2000 km-en felül 3000 „ | 1.50 | 0.20 | ||
| 3000 km-en felül 6000 „ | 2.50 | 0.30 | ||
| 6000 km-en felül 9000 „ | 3.50 | 0.40 | ||
| 9000 km-en felül | 4.50 | 0.50 | ||
| 2. Tengeri átszállítás: | ||||
| 300 tengeri mérföldig | 0.75 | 0.10 | ||
| 300-on felül 1500 tengeri mérföldig | 2.- | 0.25 | ||
| Európa és Észak-Amerika közt | 3.- | 0.40 | ||
| 1500-on felül 6000 tengeri mérföldig | 4.- | 0.50 | ||
| 6000 tengeri mérföldön felül | 6.- | 0.75 | ||
2. Az olyan tengeri szállításért, amelynél a tengeri út 300 tengeri mérföldet nem halad meg, a megelőző §-ban említett díjak harmadrészét kell fizetni átszállítási díjul, ha az érdekelt igazgatás a szállított küldemények után már a szárazföldön teljesített szállításért díjat kapott.
3. Abban az esetben, ha a tengeri átszállítást két vagy több postaigazgatás végzi, az egész útért járó díjak levelekért és levelezőlapokért kilogramonként 6 frankot, egyéb postai küldeményekért pedig 0.75 frankot nem haladhatnak meg. Amennyiben ezeknek a díjaknak az összege 6 frankot, illetve 0.75 frankot meghalad, ezeket a díjakat a szállításban résztvevő igazgatások, amennyiben egymással másképpen nem egyeznek meg, egymásközt az átszállítás távolságának arányában osztják meg.
4. Közvetítő szolgálatnak kell tekinteni ellenkező megállapodás híján azokat a tengeri szállításokat, amelyeket két ország között az egyiküknek fennhatósága alatt álló hajó teljesít, úgyszintén azokat az átszállításokat, amelyeket valamely ország két hivatala közt egy másik ország fennhatósága alatt álló szolgálat közvetítésével végeznek.
5. Az egyesület két postaigazgatása közt egyenként váltott levélpostai küldeményekért darabonként és tekintett nélkül a súlyra, valamint rendeltetési helyre, a következő átszállítási díjak járnak:
| levelekért darabonként | 6 centime | |
| levelezőlapokért darabonként | 2 1/2 centime | |
| egyéb levélpostai küldeményekért darabonként | 2 1/2 centime |
Mindazonáltal az igazgatások jogosultak zárlatoknak tekinteni azokat a zárlaton kívül küldött küldeményeket, amelyeknek súlya 250 grammot meghalad.
6. Az átszállítási díj szempontjából egyéb küldeményeknek tekintendők a hírlapokra és időszaki folyóiratokra vonatkozó egyezmény alapján küldött hírlapok, hírlapkötegek és időszaki folyóiratok, úgyszintén az értéklevél és értékdoboz alapján küldött értékdobozok.
7. Bármely igazgatásnak joga van választott bíróság döntése alá bocsátani azokat a statisztikai eredményeket, amelyek véleménye szerint nagyon eltérnek a valóságtól. Ez a választott bíróság a 10. Cikkben meghatározott módon ül össze.
71. Cikk. Raktározási díjak.
A valamely postahajó által és egy másik postahajó által elszállítandó zárlatoknak raktározásáért a raktározó postaigazgatás javára zsákonként 50 centimeban megállapított díj jár, hacsak ez az igazgatás valamilyen szárazföldi vagy tengeri szállításért már nem kapott díjat.
72. Cikk. Átszállítási díj alól való mentesség.
Mindennemű szárazföldi vagy tengeri átszállítási díj alól mentesek a 43. Cikkben említett portómentes küldemények, a felvevő országba visszaküldött válaszlevelezőlapok, az utánküldött küldemények, a tértiküldemények, a tértivevények, a postautalványok és minden más a postai szolgálatra vonatkozó okmány, így nevezetesen a postai-átutalásra vonatkozó iratok. A tévirányított küldemények az átszállítási és raktározási díj szempontjából úgy tekintendők, mintha azok a rendes úton mentek volna.
73. Cikk. Rendkívüli szolgálatok.
A 70. Cikkben részletezett átszállítási díjak nem nyernek alkalmazást az oly különleges szolgálatoknál, amelyeket egyik postaigazgatás egy vagy több postaigazgatás kívánságára az egyesület területén külön rendez be vagy tart fenn. Az ily fajta átszállításra vonatkozó feltételeket maguk az érdekelt postaigazgatások egymásközt szabadon állapítják meg.
74. Cikk. Légiszolgálat.
1. A 70. Cikkben meghatározott átszállítási díjak nem nyernek alkalmazást a két vagy több ország közt a levélpostai küldemények szállítása céljából berendezett légiszolgálatokra.
2. Az egyes légiutakon teljesített szállításokért járó díjak egyenlően állapítandók meg minden oly igazgatásra nézve, amelyek az üzemi költségekhez nem járul hozzá.
3. A légipostai szolgálatba közvetlenül bekapcsolt országok postaigazgatásai az érdekelt társaságokkal egyetértésben megállapítják azokat a szállítási díjakat, amelyek területükön levő repülőtereken feladott zárlatoknak e társaságok gépeivel való szállításáért járnak. Mindazonáltal minden igazgatásnak, amelynek fennhatósága alá valamely légiszolgálat tartozik, jogában áll az eme szolgálat által teljesített szállítás díjait az egész útvonalra nézve közvetlenül attól az igazgatástól beszedni amelyik azt igénybe veszi.
Ama zárlatoknak útközben való átrakása, amelyeket folytatólagosan több különböző légiszolgálat szállít, kötelezően ama ország postája útján történik, ahol az átrakás végbemegy. Ez a szabály nem nyer alkalmazást akkor, ha az átrakás ugyanazon szolgálatnak folytatólagos szakaszain működő gépek közt történik.
Ha a zárlatokat valamely más légiszolgálat által való továbbküldés előtt raktározni kell, az érdekelt igazgatásnak joga van a 71. Cikkben megszabott feltételek alapján raktározási díjakra.
Eme esetleges raktározási díjakon felül az átrepült országoknak a területük felett légiúton szállított zárlatokért semminemű megtérítésre nincs igényük.
75. Cikk. Kifizetések és leszámolások.
1. Az átszállítási és raktározási díjak a felvevő ország igazgatását terhelik.
2. E díjakról való leszámolás ama statisztikai felvételek adatai alapján történik, amelyeket a szabályzatban meghatározott módon minden öt évben egyszer és pedig 28 napos időszakban vesznek fel.
3. Ha a két igazgatás között az átszállítási és raktározási díjak leszámolásában az évi tartozás 1000 frankot nem halad meg, a tartozó igazgatás e címen mindennemű fizetés alól mentesítve van.
76. Cikk. Átszállítási díjak az egyesületen kívül álló országokkal való viszonylatokban.
1. Azok az igazgatások, amelyek az egyesületen kívül álló országokkal forgalomban állanak, kötelesek segédkezet nyujtani az összes többi igazgatásoknak abból a célból, hogy ezek a levélpostai küldemények, úgy az egyesületen kívül, mint pedig annak területén, a 70. Cikkben meghatározott átszállítási díjak alá kerüljenek.
2. Az egyesületben és az egyesületen kívül esedékes tengeri átszállítási dijak összege azonban nem haladhatja meg kilogrammonként 15 frankot a leveleknél és levelezőlapoknál és 1 frankot a többi küldeményeknél. Adott esetben ezeket a díjakat a távolságoknak megfelelően a szállításban résztvevő igazgatások között meg kell osztani.
3. Az e cikk határozatai alá eső küldeményekért úgy az egyesület határain kívül, mint azon belül végzett szárazföldi vagy tengeri átszállítási díjakat ugyanolyan módon kell megállapítani, mint az egyesületi országok közvetítésével váltott levelezések átszállítási díját.
77. Cikk. Levélzárlatok váltása hadihajókkal.
1. A szerződéses országok egyikének postahivatalai és ugyanazon államok idegenben állomásozó hajórajának vagy hadihajóinak parancsnokai közt, avagy a hajórajok vagy hadihajók egyikének parancsnokai és ugyanazon ország más hajórajának vagy hadihajójának parancsnokai közt válthatók levélzárlatok más országokhoz tartozó szárazföldi vagy tengeri szolgálat közvetítésével.
2. Az e zárlatokban elhelyezett mindenfajta levelezések csak ama hajó tiszti vagy legénységi személyzetének szólhatnak, vagy csak ezektől származhatnak, amely hajó részére címezve vannak, illetőleg amelytől erednek a levélzárlatok; az erre alkalmazandó díjszabást és szállítási feltételeket a saját velföldi szabályai szerint annak az országnak postaigazgatása határozza meg, amely országhoz a hajó tartozik.
3. Ha csak az érdekelt igazgatások közt ellenkező megállapodás nincs, az a postaigazgatás, mely a szóbanforgó zárlatot indítja, vagy kapja, az átszállító postaigazgatásnak a 70. Cikk határozmányai értelmében kiszámított átszállítási díjat téríti meg.
78. Cikk. Az átszállítás szabadságának megsértése.
Ha valamely ország a 25. Cikknek az átszállítás szabadságára vonatkozó határozatait nem tartja be, az igazgatások jogosultak a postaszolgálatot vele megszüntetni. Ezek az igazgatások kötelesek ezt az intézkedést előzetesen távirat útján közölni az érdekelt igazgatásokkal.
79. Cikk. Kötelezettségek.
A szerződő országok kötelezik magukat arra, hogy a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozásuknál ilyeneket javaslatba hoznak a célból, hogy:
a) megtorolják úgy a nemzetközi válaszdíjszelvényeknek hamisítását és csalárd használatát, mint a küldemények bérmentesítésére való csalárd felhasználását utánzott vagy már használt postabélyegeknek, úgyszintén utánzott vagy már használt bérmentesítő géplenyomatoknak;
b) megtiltsák és megtorolják a postai szolgálatban használatos postai jelzőcéduláknak és bélyegzőknek gyártásával, eladásával, vételre kínálásával vagy szétosztásával űzött csalárd ténykedéseket, amennyiben a hamisítás vagy utánzat a csatlakozó államok bármelyikének igazgatása álta kibocsátott postai jelzőcédulákkal vagy betűzőkkel összetéveszthető;
c) megbüntessék a postai igazoló jegyek gyártásával vagy forgalombahelyezésével elkövetett csalárd ténykedést, úgyszintén eme jegyek csalárd használatát;
d) megakadályozzák és adott esetben megbüntessék ópiumnak, morfiumnak, kokainnak és más bódító szereknek postaküldeményekben való elhelyezését, hacsak az ezekben való elhelyezés az egyesület szerződése és egyezményei által kifejezetten nincs megengedve.
80. Cikk. A szerződés életbeléptetése és tartalma.
A jelen szerződés 1925. évi október hó 1-én lép életbe és bizonytalan ideig marad érvényben.
Minek hiteléül a fent elősorolt országok teljhatalmú megbízottai egy példányban aláírták a jelen szerződést, amelyik a svéd kormány levéltárában marad elhelyezve és amelyről mindegyik fél másolatot kap.
Kelt Stockholmban, 1924. évi augusztus hó 28-án.
Következnek az aláírások.
Alulírott meghatalmazottak a mai napon megkötött egyetemes postaszerződés aláírása előtt a következőkben egyeztek meg:
A szerződés 45. Cikkének határozatai nem nyernek alkalmazást Nagybritannia, valamint a britt birtokok, gyarmatok protektorátusok területén, amelyeknek belföldi törvényei nem engedik meg a feladó kívánságára a levélpostai küldemény visszavételét.
1. Minden országnak joga van a 34. Cikk 1. §-ában meghatározott díjakat legfeljebb 60%-kal felemelni vagy legfeljebb 20%-kal leszállítani az alábbi táblázat adatainak megfelelően:
| Alsó határok (aranyérték) centime | Felső határok (aranyérték) centime | ||||||
| Levelek | I. fokozat | 20 | 40 | ||||
| minden következő fokozat | 12 | 24 | |||||
| Levelező-lap | egyszerű | 12 | 24 | ||||
| válaszos | 24 | 48 | |||||
| Nyomtatványok (50 g-onként) | 4 | 8 | |||||
| Vakok részére szolgáló dombornyomású küldemények (1000 g-onként) | 4 | 8 | |||||
| Üzleti papirok (50 g-onként) | 4 | 8 | |||||
| Üzeleti papirok (legkisebb díj) | 20 | - | |||||
| Árúminták (50 g-onként) | 4 | 8 | |||||
| Árúminták (legkisebb díj) | 8 | - | |||||
A választott díjaknak egymás között lehetőleg ugyanolyan arányban kell lenniök, mint az alapdíjaknak, megmaradván minden országnak az a joga hogy díjait a pénzegysége kivánalmainak megfelelően kikerekítse.
2. Minden országnak joga van az egyszerű levelezőlap díját 10 centimera, a válaszos levelezőlap díját 20 centimera leszállítani.
3. A nyomtatványok díja kivételesen 50 grammos súlytételként 3 centimera mérsékelhető.
4. Minden országnak joga van tetszés szerint meghatározni, hogy az 50. Cikkben előírt kártérítés fejében a közönségének mily összeget fizet ki.
Mindazonáltal az érdekelt igazgatások közt való leszámolás alapja 50 frank.
5. A valamely ország által elfogadott díjszabás alkalmazást nyer a bérmentetlen vagy hiányosan bérmentesített küldeményekért szedendő díjakra is.
Ha egy igazgatás engedi, hogy a levél első súlyegységének díja 20 centime alá, a levelezőlapok és egyéb küldemények díja pedig az aránylagos összeg alá sülyedjen, a többi országnak joga van vele szemben a kötelező bérmentesítést alkalmazni és az eme országból eredő bérmentetlen, vagy hiányosan bérmentesített levélpostai küldeményeket portózás nélkül kézbesíteni. Magától értetődően az említett ország szintén jogosult a kötelező bérmentesítést elrendelni.
Egyébként minden országnak jogában áll valamely országgal való viszonylatban a válaszos levelezőlapokat a szállításból kizárni, ha a két ország díjai közt levő különbség olyan, hogy az ilyen levelezőlapok használata a közönség részéről való visszaélésre adhat okot.
Minden ország jogosult a neki célszerűnek látszó bármely rendszabályt alkalmazni annak megakadályozása végett, hogy területéről jövő küldeményeket ne szállítsanak át a határon külföldi postahivatalnál való feladás céljából. Így nevezetesen joga van belföldi díjaival megterhelni, vagy a feladás helyére visszaküldeni azokat a küldeményeket, amelyeket, az illető országban lakó személyek, vagy cégek ugyanezen ország területén levő személyek vagy cégek címére külföldön adnak vagy adatnak postára abból a célból, hogy az olcsóbb díjakat kihasználják. A díjak beszedésének módozatai az illető ország tetszésére vannak bízva.
Kivételesen meg van engedve, hogy azok az államok, amelyek belföldi törvényeiknél fogva nem alkalmazhatják a tizedes méterrendszer súlyegységét, ezt a kereskedelmi unciával (28.3465 gramm) helyettesíthetik, a leveleknél egy unciát 20 grammnak, a nyomtatványoknál, üzeletpapiroknál és árúmintáknál pedig 2 unciát 50 grammnak számítva.
Az igazgatások jogosultak a válaszdíjszelvények eladását nem vállalni.
Jogosítva vannak az ugyanannak a személynek ugyanazon a napon eladható vagy becserélhető válaszdíjszelvények számát korlátozni. Ebben az esetben elhatározásukról a nemzetközi irodát értesítik, amely ezt az egyesület igazgatásaival közli.
A perzsa és uruguayi igazgatásoknak joguk van a válaszdíjszelvényszolgálatot és a szelvények becserélését ideiglenesen nem vállalni.
Azok az országok, amelyek a szerződés 48. Cikke 2. §-ában említett ajánlási díjat 40 centimeban nem szabhatják meg legfeljebb 50 centimeig emelkedhető díjat szedhetnek.
A portugál igazgatásnak kivételesen joga van a 71. Cikkben előírt raktározási díjakra minden a lissaboni kikötőben átrakott zárlatért.
Az egyesülethez tartozó, de a kongresszuson nem képviselt Ecuador, Guatémala, a Hondurasi köztársaság, Nikaragua és Salvador részére a jegyzőkönyv nyitva marad, hogy az azon kötött szerződéshez és egyezményekhez, vagy ezek egyikéhez vagy másikához hozzájárulhassanak.
A jegyzőkönyv nyitva marad ugyan e célból az ausztráliai Commonwealth részére is, amelynek meghatalmazottja az okmányok aláírásakor nem lehetett jelen.
A jegyzőkönyv azon országok részére, amelyeknek képviselői csak a szerződést vagy a kongresszus által elfogadott egyes egyezményeket írták alá, nyitva marad abból a célból, hogy ezek a mai napon aláírt többi egyezményhez, illetve ezek egyikéhez vagy másikához hozzájárulhassanak.
A fenti XI. Cikkben említett csatlakozásokat az illető kormánynak diplomáciai úton a svéd királyi kormánynál és általa az egyesület államainál kell notifikálnia. A notifikálásra szolgáló határidő 1925. szeptember 1-én jár le.
Tizennégy igazgatás képviselőiből álló bizottság megbízatik azzal, hogy tanulmányozzák és kutassák, mi módon lehetne a kongresszusok munkáját egyszerűsíteni és menetét gyorsítani.
Tanulmányai eredményét az igazgatások elé terjesztik döntés végett oly időben, amely a legközelebbi kongresszuson való alkalmazását lehetővé teszi.
Ebből a célból az említett bizottság jogosítva van bármely hasznosnak tartott javaslatot tenni és ezek érvénybe lépnek, ha a leadott szavazatok többségét elnyerik.
A nemzetközi iroda látja el az így alakított bizottság irodai munkálatait és igazgatója résztvesz a tanácskozásokon.
Minek hiteléül az alulírott meghatalmazottak felvették a jelen zárójegyzőkönyvet, amelynek ugyanolyan ereje és érvénye lesz, mintha határozatai magában a vonatkozó szerződésnek szövegében lennének felvéve és azt egy példányban aláírták, amelyet a svéd kormány levéltárában helyeznek el és amelyről mindegyik fél egy másolatot kap.
Kelt Stockholmban, 1924. évi augusztus hó 28-án.
(Következnek az aláírások.)
3. § A jelen törvény végrehajtásával m. kir. kereskedelemügyi miniszter bízatik meg.
