1. § Rokkantellátási adót tartoznak fizetni a földadó, házadó, társulati adó, tantiemadó, keresti adó, jövedelem- és vagyonadó fizetésére kötelezett személyek.
2. § Mentesek a rokkantellátási adó alól:
1. azok a személyek, akik az 1. §-ban felsorolt adónemek egyikét sem tartoznak fizetni;
2. az ellátás tartama alatt a pénzbeli ellátásban részesülő vagy végkielégített hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák.
3. § (1) A rokkantellátási adófizetési kötelezettség általában az 1. §-ban felsorolt adónemekre nézve megállapított fizetési kötelezettséggel egyidejűleg kezdődik és ugyanazzal végződik.
(2) Az ideiglenes házadómentesség nem mentesít a rokkantellátási adók alól.
4. § A rokkantellátási adó kivetéséhez (követeléséhez) való jog elévül, ha az adót az alapadó kivetését, illetőleg az alkalmazottak kereseti adójának befizetését követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki, illetőleg nem követelték.
5. § (1) A földadó, házadó, társulati adó, tantiemadó, általános kereseti adó, jövedelemadó, illetőleg vagyonandó fizetésére kötelezetteknél az adóévben terhükre kivetett földadónak, házadónak, társulati adónak, tantiemadónak, általános kereseti adónak, jövedelemadónak és vagyonadónak aranykoronaértékben számított együttes összege alapján kell a rokkantellátási adót az alábbi fokozatok szerint kivetni:
| Ha az alapadók együttes összege aranykoronaértékben | akkor a rokkantellátási adó tétele aranykoronaértékben | ||||
| legfeljebb | 10 K, | 0.10 K | |||
| 10 K-nál több, de legfeljebb | 20 K, | 0.25 K | |||
| 20 K-nál több, de legfeljebb | 30 K, | 0.40 K | |||
| 30 K-nál több, de legfeljebb | 40 K, | 0.55 K | |||
| 40 K-nál több, de legfeljebb | 50 K, | 0.70 K | |||
| 50 K-nál több, de legfeljebb | 60 K, | 1.- K | |||
| 60 K-nál több, de legfeljebb | 70 K, | 1.30 K | |||
| 70 K-nál több, de legfeljebb | 80 K, | 1.60 K | |||
| 80 K-nál több, de legfeljebb | 90 K, | 2.- K | |||
| 90 K-nál több, de legfeljebb | 100 K, | 2.50 K | |||
| 100 K-nál több, de legfeljebb | 110 K, | 3.- K | |||
| 110 K-nál több, de legfeljebb | 120 K, | 3.50 K | |||
| 120 K-nál több, de legfeljebb | 130 K, | 4.- K | |||
| 130 K-nál több, de legfeljebb | 140 K, | 4.50 K | |||
| 140 K-nál több, de legfeljebb | 150 K, | 5.- K | |||
| 150 K-nál több, de legfeljebb | 160 K, | 6.- K | |||
| 160 K-nál több, de legfeljebb | 170 K, | 7.- K | |||
| 170 K-nál több, de legfeljebb | 180 K, | 8.- K | |||
| 180 K-nál több, de legfeljebb | 190 K, | 9.- K | |||
| 190 K-nál több, de legfeljebb | 200 K, | 10.- K | |||
| 200 K-nál több, akkor a rokkantellátási adó 5%. | |||||
(2) Akik közszolgálatban vagy magánszolgálatban állanak, azok az alkalmazottak kereseti adójának alapulvétele mellett külön tartoznak fizetni rokkantellátási adót, amelynek tétel papírkoronában, ha a kereseti adó
| heti K | ||||
| 10,000 K-t nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 100 | ||
| 10,000 K-án felül 13,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 200 | ||
| 13,000 K-án felül 19,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 300 | ||
| 19,000 K-án felül 22,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 400 | ||
| 22,000 K-án felül 25,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 500 | ||
| 25,000 K-án felül 28,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 600 | ||
| 28,000 K-án felül 34,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 900 | ||
| 34,000 K-án felül 42,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 1,200 | ||
| 42,000 K-án felül 46,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 1,500 | ||
| 46,000 K-án felül 50,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 1,800 | ||
| 50,000 K-án felül 55,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 2,100 | ||
| 55,000 K-án felül 60,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 2,400 | ||
| 60,000 K-án felül minden megkezdett 10,000 K után | a rokkantellátási adó | 400 |
| havi K | ||||
| 40,000 K-t nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 400 | ||
| 40,000 K-án felül 52,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 800 | ||
| 52,000 K-án felül 76,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 1,200 | ||
| 76,000 K-án felül 88,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 1,600 | ||
| 88,000 K-án felül 100,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 2,000 | ||
| 100,000 K-án felül 112,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 2,400 | ||
| 112,000 K-án felül 136,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 3,600 | ||
| 136,000 K-án felül 168,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 4,800 | ||
| 168,000 K-án felül 184,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 6,000 | ||
| 184,000 K-án felül 200,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 7,200 | ||
| 200,000 K-án felül 220,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 8,400 | ||
| 220,000 K-án felül 240,000 K-ig nem halad meg, | a rokkantellátási adó | 9,600 | ||
| 240,000 K-án felül minden megkezdett 40,000 K után | a rokkantellátási adó | 1,600 |
(3) Az állandó üzlethely nélkül működő házalók rokkantellátási adó fejében 4 aranykoronaértéket fizetnek. Ez az adótétel minden egyes segéd vagy igavonó állat után további 1-1 aranykoronaértékkel növekszik.
(4) A külföldi kereskedelmi utazók - ha általános kereseti adót kötelesek fizetni - 8 aranykoronaérték rokkantellátási adót fizetnek.
(5) A Károly csapatkeresztesek a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feltételek mellett az (1)-(3) bekezdések szerint járó adótételeknek a felét fizetik.
6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében említett rokkantellátási adót a községi előljáróság (városi adóhivatal) az alapadók kivetésének helyén veti ki.
(2) Az adózók a reájuk kivetett rokkantellátási adóról az adóívből szerezhetnek tudomást, erről részükre fizetési meghagyás nem adatik ki.
(3) Az állandó üzlethely nélkül működő házalókat és a külföldi utazókat terhelő rokkantellátási adót a községi előljáróság (városi adóhivatal) az általános kereseti adóval egyidejűleg szabja ki.
7. § Az alapadók változása esetében a rokkantellátási adó tételét újból meg kell állapítani és a mutatkozó különbözetet hivatalból kell előírni, illetőleg törölni. Az eljárást a pénzügyminiszter szabályozza.
8. § A szolgálati (munkabér) viszonyban álló adózóknak az 5. § (2) bekezdése alapján fizetendő rokkantellátási adóját a munkaadó köteles a kifizetett szolgálati illetményből (munkabérből) levonni és az alkalmazás helye szerint illetékes községnél (városnál) befizetni. Az eljárást a pénzügyminiszter szabályozza.
9. § A munkaadók kötelesek bejelenteni mindazokat az adatokat, amelyek a 8. § szerint általuk befizetendő rokkantellátási adó helyes összegének megállapítására szükségesek. Az adatszolgáltatás terjedelmét, idejét és módját a pénzügyminiszter szabja meg.
10. § (1) A rokkantellátási adó jogosságának és mérvének kérdésében az adóív kézbesítését, az 5. § (2)-(4) bekezdései alapján lerótt rokkantellátási adóra nézve pedig a levonás, illetőleg a befizetés napját követő 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni.
(2) A fellebbezést a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál) írásban kell benyujtani.
(3) A rokkantellátási adó alapjául szolgáló adók ellen beadott halasztó hatályú fellebbezés hatálya a rokkantellátási adóra is kiterjed.
(4) A 2. § 2. pontjában felsoroltak részéről beadott fellebbezésnek halasztó hatálya van.
11. § (1) A pénzügyigazgatóságnak a rokkantellátási adó jogossága és mérve kérdésében hozott határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak (1896:XXVI. tc.) van helye.
(2) A panasznak halasztó hatálya nincsen.
12. § (1) Adócsalást követ el az:
1. aki a bejelentésében vagy beadványában - ideértve a jogorvoslatot is - vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában tudatosan valótlan oly nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas:
2. aki a bejelentésében vagy beadványában - ideértve a jogorvoslatot is - avagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában általa ismert adatot az adó megrövidítésére irányuló szándékból elhallgat;
3. aki a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet, illetőleg adókedvezményt vesz igénybe.
(2) Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésén felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabható pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhet.
(3) Az alapadóra nézve elkövetett adócsalás, illetőleg jövedéki kihágás miatt kiszabandó pénzbüntetés megállapításakor a megrövidített vagy veszélyeztetett rokkantellátási adót is számításba kell venni.
13. § (1) Azok a hatósági közegek, akik a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben vagy az azok alapján kiadott rendeletekben az adó kivetése és biztosítása céljából rájuk rótt kötelességeiket mulasztás vagy cselekmény által megsértik, 50 aranykoronáig terjedhető rendbírsággal büntetendők.
(2) A rendbírságot elsőfokon a községi közegekkel és a városi adóhivatal alkalmazottaival szemben a m. kir. adóhivatal, a többi hatósági közegekkel szemben a pénzügyigazgatóság szabja ki.
(3) A m. kir. adóhivatal által kiszabott rendbírság ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz. A pénzügyigazgatóság által kiszabott rendbírság ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
(4) Az e szakasz alapján kirótt rendbírság az államkincstárt illeti meg.
14. § (1) Az alkalmazottaktól, az állandó üzlethely nélkül működő hálózatoktól és a külföldi kereskedelmi utazóktól járó rokkantellátási adót a kereseti adóval egyidejűleg kell befizetni.
(2) Az a munkaadó, aki az alkalmazottaitól járó rokkantellátási adót késedelmesen fizeti be, a késedelemnek minden megkezdett naptári hónapjára a késedelmesen befizetett adóösszeg 3%-át tartozik pótlék fejében fizetni.
(3) Ha a munkaadó, az említett adót, az erre kitűzött záros határidő alatt, az illetékes hatóság felhívására sem fizeti be, úgy vele szemben a további késedelem tartamára háromszoros pótlék kiszabásának van helye.
(4) Egyebekben a rokkantellátási adó könyvelését, esedékességét, beszedését, behajtását, biztosítását és behajtásának elévülését a közadók kezeléséről szóló törvényes rendelkezések szabályozzák.
15. § A rokkantellátási adó után semmiféle pótadót sem szabad kivetni.
16. § A rokkantellátási adóból származó bevételt a hadirokkantakra és egyéb hadigondozottakra, valamint a vitézségi érempótdíjak megváltására kell fordítani.
17. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és a hadiárvák járadékát az 1926. évi január hó első napjától kezdve a rokkantellátási adóból származó bevételekhez képest újból szabályozza.
18. § (1) Ez a törvény az 1926. évi január hó 1-ével kezdődő hatállyal, az alkalmazottakra nézve [5. § (2) bek.] pedig a pénzügyminiszter által meghatározandó időben kezdődő hatállyal kihirdetése napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve hajtja végre.
(2) A jelen törvény hatálya 1930. évi december hó 31-én érvényét veszti.
(3) A hadiváltságról szóló 1921:XIII. tc. hatályát veszti.
