1. § Magyarország a Nemzetek Szövetsége első Közgyűlésének Genfben 1920. évi december hó 13-án hozott Határozatával felállított Állandó Nemzetközi Bíróságnak Szabályzatát az ennek kötelező erejét megállapító Jegyzőkönyvnek megfelelően elfogadja.
2. § Az 1. §-ban említett Határozat, Aláírási Jegyzőkönyv és Szabályzat eredeti francia és angol szövege, valamint hivatalos magyar fordítása a következő:
Az Állandó Nemzetközi Bíróság felállítására vonatkozó határozat, amelyet a Nemzetek Szövetségének Közgyűlése Genfben 1920. évi december hó 13-án elfogadott
1. A Közgyűlés egyhangúlag kijelenti, hogy az általa eszközölt módosításokkal hozzájárul az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának az Egyességokmány 14. Cikke értelmében a Tanács által kidolgozott s hozzájárulás végett eléje terjesztett javaslatához.
2. Tekintettel az említett 14. Cikk különleges rendelkezéseire, a Bíróság Szabályzatát kellően megerősített s a Szabályzat kötelező erejét megállapító Jegyzőkönyv alakjában leendő elfogadás végett a legrövidebb időn belül a Nemzetek Szövetségének Tagjai elé kell terjeszteni. A Tanács bizatik meg azzal, hogy erről az előterjesztésről gondoskodjék.
3. Mihelyt a Jegyzőkönyvet a Szövetség Tagjainak többsége megerősítette, a Bíróság Szabályzata életbe lép s a Bíróságot egybe kell hívni, hogy az említett Szabályzatnak megfelelően ítélkezzék a Jegyzőkönyvet megerősítő Tagok vagy Államok között felmerülő vitás ügyekben, vagy más oly Államok vitás ügyeiben, amelyek előtt a Bíróság az említett Szabályzat 35. Cikkének 2. bekezdése értelmében nyitva áll.
4. Az említett Jegyzőkönyv hasonlóképpen nyitva marad az Egyességokmány Függelékében felsorolt Államok aláírására.
Aláírási jegyzőkönyv
A Nemzetek Szövetségének kellő felhatalmazással ellátott alulírott meghatalmazottak által képviselt Tagjai kijelentik, hogy a Nemzetek Szövetsége Állandó Nemzetközi Bíróságnak ide mellékelt s a Szövetség Közgyűlése által 1920. évi december hó 13-án Genfben egyhangúlag elfogadott Szabályzatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Ennek következtében kijelentik, hogy a Bíróság ítélkezését a fentebb említett Szabályzatban megállapított módozatok és feltételek mellett elfogadják.
A jelen Jegyzőkönyv, amely a Nemzetek Szövetsége Közgyűlésének 1920. évi december hó 13-án kelt határozata értelmében állíttatott ki, megerősítendő. Minden Hatalom megerősítő iratát a Nemzetek Szövetségének Főtitkárságához fogja intézni, amely gondoskodni fog annak a többi összes aláíró Hatalommal való közléséről. A megerősítő iratok a Nemzetek Szövetsége Titkárságának levéltárában maradnak elhelyezkedve.
A jelen Jegyzőkönyv a Szövetség Egyességokmányának Függelékében felsorolt Államok aláírására nyitva marad.
A Bíróság Szabályzata az említett határozatban jelzett módon lép életbe.
Kelt Genfben, egyetlen példányban, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles.
A Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának 14. Cikkében említett Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzata
1. Cikk. Függetlenül az 1899. és 1907. évi hágai Egyezményekkel szervezett Választott Bíróságtól, valamint a különös Választott Bíróságoktól, amelyekre az Államok ezentúl is szabadon bízhatják vitás ügyeik eldöntését: a Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának 14. Cikke értelmében Állandó Nemzetközi Bíróság állíttatik fel.
ELSŐ FEJEZET
A Bíróság szervezete
2. Cikk. Az Állandó Nemzetközi Bíróság független bírák testülete, akiket állampolgárságukra való tekintet nélkül a legnagyobb erkölcsi tekintélynek örvendő olyan személyek közül kell választani, akik hazájukban a legmagasabb bírói tiszt gyakorlásához megkívánt feltételeknek megfelelnek vagy akik a nemzetközi jog terén közismert jártassággal bíró jogtudósok.
3. Cikk. A Bíróság tizenöt tagból áll; még pedig tizenegy rendes és négy pótbíróból. A rendes és pótbírák számát a Nemzetek Szövetsége Tanácsának javaslatára a Közgyűlés esetleg felemelheti, azonban legfeljebb oly mértékben, hogy a rendes bírák száma tizenöt, a pótbíráké pedig hat legyen.
4. Cikk. A Bíróság tagjait a Választott Bíróság nemzeti csoportjai által jelölt személyek jegyzékéből az alábbi rendelkezések szerint a Közgyűlés és a Tanács választja.
Ami a Szövetségnek azokat a Tagjait illeti, amelyek az Állandó Választott Bíróságnál nincsenek képviselve, a jelöltek jegyzékét szintén nemzeti csoportok állítják össze, amely nemzeti csoportokat e célból Kormányaik ugyanazon feltételek mellett jelölik ki, mint amelyek a nemzetközi viszályok békés elintézéséről szóló 1907. évi hágai Egyezmény 44. Cikkében a Választott Bíróság tagjaira nézve meg vannak állapítva.
5. Cikk. Legalább három hónappal a választás előtt a Nemzetek Szövetségének Főtitkára írásbeli úton felhívja a Választott Bíróságnak az Egyességokmány Függelékében megnevezett vagy a Nemzetek Szövetségébe utóbb belépett Államokhoz tartozó tagjait, úgyszintén a 4. Cikk második bekezdése értelmében kijelölt személyeket, hogy meghatározott időn belül nemzeti csoportok szerint jelöljenek ki oly személyeket, akik a bírósági tagsággal járó tiszt betöltésére alkalmasak.
Egyik csoport sem jelölhet semmiféle esetben sem négy személynél többet, akik közül legfeljebb kettő lehet saját állampolgáruk. Semmiféle esetben sem jelölhető a betöltendő állások kétszeresénél nagyobb számú jelölt.
6. Cikk. Ajánlatos, hogy a jelölés megtétele előtt minden nemzeti csoport kérje ki a legfőbb bíróságnak, a jogi karoknak és akadémiáknak, a nemzeti tudományos akadémiáknak, valamint a jogot művelő nemzetközi akadémiák nemzeti osztályainak véleményét.
7. Cikk. A Nemzetek Szövetségének Főtitkára az ekként javaslatba hozott összes személyekről betűsoros jegyzéket állít össze; a 12. Cikk 2. bekezdésében említett esettől eltekintve, csak ezek a személyek választhatók.
A Főtitkár ezt a jegyzéket közli a Közgyűléssel és a Tanáccsal.
8. Cikk. A Közgyűlés és a Tanács egymástól függetlenül foganatosítja a választást, még pedig először a rendes, azután a pótbírákét.
9. Cikk. A választók minden választásnál figyelemmel lesznek arra, hogy a Bíróság működésében részvételre hivatott személyek ne csak egyénenkint feleljenek meg a kívánt feltételeknek, hanem összességükben biztosítsák a civilizáció nagy alakzatainak és a világ fő jogi rendszereinek képviseletét is.
10. Cikk. Megválasztottaknak azok tekintendők, akik a Közgyűlés és a Tanács szavazatainak abszolut többségét elnyerték.
Abban az esetben, ha a Közgyűlésnek és a Tanácsnak kettős választása a Nemzetek Szövetsége ugyanazon Tagjához tartozó állampolgárok közül egynél több jelöltre esnék, egyedül az idősebb tekintetik megválasztottnak.
11. Cikk. Ha az első szavazás után még marad betöltendő hely, ugyanilyen módon kell foganatosítani a második s ha szükséges, a harmadik szavazást.
12. Cikk. Ha a harmadik szavazás után is még marad betöltendő hely, akkor abból a célból, hogy minden egyes betöltetlen helyre a Közgyűlés és a Tanács által külön-külön való megválasztásra egy-egy személyt kijelöljön, akár a Közgyűlésnek, akár a Tanácsnak kívánságára, bármikor alakítani lehet egy hattagú Közvetítő Bizottságot, amelybe három tagot a Közgyűlés, három tagot pedig a Tanács nevez meg.
Ebbe a jegyzékbe egyhangú határozattal a kívánt feltételeknek megfelelő bármely személy felvehető, még ha nem is szerepelt a 4. és 5. Cikkekben említett jelöltjegyzékben.
Ha a Közvetítő Bizottság megállapítja, hogy a választás biztosítása nem sikerülhet, a Bíróságnak már megválasztott tagjai gondoskodnak a betöltetlen helyek betöltéséről oly módon, hogy a Tanács által meghatározott időn belül választanak azok közül a személyek közül, akikre akár a Közgyűlésben, akár a Tanácsban szavazat esett.
Ha a bírák között a szavazatok egyenlően oszlanak meg, a legidősebb bíró szavazata dönt.
13. Cikk. A Bíróság tagjait kilenc évre választják.
A tagok újra választhatók.
Bírói tisztjüket helyettesítésük bekövetkezéséig látják el. De a helyettesítés után is közreműködnek azoknak az ügyeknek elintézésében, amelyekben már résztvettek.
14. Cikk. A megüresedő helyek betöltésénél az első választásra nézve megszabott rendszer szerint kell eljárni. A Bíróságnak oly tag helyére választott tagja, akinek működési ideje még nem telt le, az elődje működési idejének végéig választatik meg.
15. Cikk. A pótbírák a jegyzék sorrendjében hivatnak be.
A jegyzéket a Bíróság állítja össze, még pedig elsősorban a választási elsőbbségnek s azután a kornak alapulvételével.
16. Cikk. A Bíróság tagjai semmiféle politikai vagy közigazgatási működést nem fejthetnek ki. Ez a rendelkezés a Bíróságnál való működésük gyakorlásának keretén kívül a pótbírákra nem nyer alkalmazást.
Kétség esetében a Bíróság dönt.
17. Cikk. A Bíróság tagjai semmiféle nemzetközi jellegű ügyben sem fejthetnek ki ügyvivői, tanácsadói vagy ügyvédi működést. Ez a rendelkezés a pótbírákra csak azokban az ügyekben nyer alkalmazást, amelyekben a Bíróságnál bírói működés kifejtésére behivatnak.
A Bíróság tagjai nem vehetnek részt oly ügy elintézésében, amelyben mint a felek egyikének ügyvivői, tanácsadói vagy ügyvédjei, valamely nemzeti vagy nemzetközi bíróság tagjai, vizsgálóbizottság tagjai vagy bármely más címen előzőleg már közreműködtek.
Kétség esetében a Bíróság dönt.
18. Cikk. A Bíróság tagjai csak abban az esetben mozdíthatók el tisztüktől, ha a többi tagok egyhangú döntése szerint már nem felelnek meg a kívánt feltételeknek.
A Bíróság Jegyzője ily esetben a Nemzetek Szövetsége Főtitkárának hivatalos értesítést küld.
Ily hivatalos értesítés a tagsági hely megüresedését jelenti.
19. Cikk. A Bíróság tagjai működésük gyakorlása közben a diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvezik.
20. Cikk. A hivatalos működés megkezdése előtt a Bíróság minden tagja teljes-ülésben ünnepélyes kötelezettséget vállal arra, hogy tisztét teljesen pártatlanul és legjobb lelkiismerete szerint fogja ellátni.
21. Cikk. A Bíróság háromévenkint maga választja meg Elnökét és Alelnökét; az Elnök és Alelnök újra választhatók.
A Bíróság maga nevezi ki Jegyzőjét.
A Bíróság Jegyzőjének tiszte nem összeférhetetlen a Választott Bíróság főtitkári állásával.
22. Cikk. A Bíróság székhelyéül Hága állapíttatik meg.
Az Elnöknek és a Jegyzőnek a Bíróság székhelyén kell lakniok.
23. Cikk. A Bíróság minden évben ülésszakot tart.
Ha a Bíróság ügyviteli szabályzata ellenkező rendelkezést nem fog tartalmazni, ez az ülésszak június 15-én kezdődik s addig tart, míg az ügyek elintézése szükségessé teszi.
Ha a viszonyok megkívánják, az Elnök a Bíróságot rendkívüli ülésszakra hívja egybe.
24. Cikk. Ha a Bíróság valamely tagja különös okból úgy véli, hogy valamely meghatározott ügyben nem vehet részt, erről az Elnököt értesíti.
Ha az Elnök úgy véli, hogy a Bíróság valamely tagja különös okból nem működhetne közre valamely ügyben, ezt az illetővel közli.
Ha ily esetekben a Bíróság tagjának és az Elnöknek véleménye nem egyező, a Bíróság dönt.
25. Cikk. A Bíróság, kifejezetten megállapított kivételektől eltekintve, teljes-ülésben gyakorolja tisztét.
Ha a tizenegy rendes bíró jelenléte nincs biztosítva, ez a szám a pótbírák behívásával érendő el.
Mindazonáltal ha tizenegy bíró nem hívható össze, a Bíróság megalakítására kilenc bíró jelenléte is elegendő.
26. Cikk. A munkaügyek s különösen a Versaillesi Békeszerződés XIII. részében (Munka), valamint a többi békeszerződés megfelelő részeiben említett ügyek tekintetében a Bíróság az alábbi módozatok szerint fog eljárni:
A Bíróság három éves időszakokra öt bíróból álló külön tanácsot alakít; a bírák kijelölésénél, amennyire lehetséges, figyelemmel kell lenni a 9. Cikk rendelkezéseire. Ezenkívül még két bírót kell kijelölni, akik a megjelenésben akadályozott bírákat helyettesítik. A felek kérelmére ez a tanács fog eljárni. Ily kérelem hiányában a 25. Cikkben megállapított számú bíróból álló Bíróság jár el. Minden esetben a Bíróság mellett négy szakülnök is közreműködik, akiknek csak véleményező szavazatuk van s akik a vitás érdekek képviseletére hivatottak.
Ha az előző bekezdésben említett tanácsban csak a felek egyikének van saját állampolgárságú bírája, az Elnök felkér egy másik bírót, hogy a 31. Cikk értelmében a másik fél által választott bírónak engedje át helyét.
A szakülnököket minden egyes esetben a 30. Cikkben megszabott eljárási szabályok mellett a „Munkaügyi ülnökök” jegyzékéből kell választani; ezt a jegyzéket a Nemzetek Szövetségének minden egyes Tagja által jelölt két-két személy s a Nemzetközi Munkahivatal Igazgató tanácsa által jelölt ugyanoly számú személyek nevéből kell összeállítani. A Tanács a Versaillesi Békeszerződés 412. Cikkében, valamint a többi békeszerződés megfelelő cikkeiben előírt jegyzékből felerészben a munkások képviselőit, felerészben pedig a munkaadók képviselőit fogja kijelölni.
A munkaügyekben a Nemzetközi Munka Hivatalnak joga van a Bíróság részére minden szükséges tájékoztatást megadni s e célból e Hivatal Igazgatójával minden írásban benyujtott periratot közölni kell.
27. Cikk. Az átmenő forgalomra vonatkozó és a közlekedési ügyek s különösen a Versaillesi Békeszerződés XII. részében (kikötők, vízi utak, vasutak), valamint a többi békeszerződés megfelelő részeiben említett ügyek tekintetében a Bíróság az alábbi módozatok szerint fog eljárni:
A Bíróság hároméves időszakokra öt bíróból álló külön tanácsot alakít; a bírák kijelölésénél, amennyire lehetséges, figyelemmel kell lenni a 9. Cikk rendelkezéseire. Ezenkívül még két bírót kell kijelölni, akik a megjelenésben akadályozott bírákat helyettesítik. A felek kérelmére ez a tanács fog eljárni. Ily kérelem hiányában a 25. Cikkben megállapított számú bíróból álló Bíróság jár el. Ha a felek kívánják, vagy ha a Bíróság így dönt, a bírák mellett négy szakülnök is közreműködik, akiknek csak véleményező szavazatuk van.
Ha az előző bekezdésben említett tanácsban csak a felek egyikének van saját állampolgárságú bírája, az elnök felkér egy másik bírót, hogy a 31. Cikk értelmében a másik fél által választott bírónak engedje át helyét.
A szakülnököket minden egyes esetben a 30. Cikkben megszabott eljárási szabályok mellett a „Forgalmi és közlekedésügyi ülnökök” jegyzékéből kell választani; ezt a jegyzéket a Nemzetek Szövetségének minden egyes tagja által jelölt két-két személy nevéből kell összeállítani.
28. Cikk. A 26. és 27. Cikkben említett külön tanácsok a vitában álló felek belegyezésével másutt is ülésezhetnek mint Hágában.
29. Cikk. Az ügyek gyors elintézésének érdekében a Bíróság évenkint egy három bíróból álló tanácsot is alkot, amely sommás eljárással dönt, ha a felek kívánják.
30. Cikk. A Bíróság ügyviteli szabályaiban állapítja meg a módot, hogyan gyakorolja bírói tisztét. Különösen szabályozni fogja a sommás eljárást.
31. Cikk. A vitában álló felekhez tartozó állampolgárságú bíráknak joguk van közreműködni a Bíróság elé került ügyben.
Ha a Bíróságnak csak az egyik félhez tartozó állampolgárságú bírája van, a másik fél, ha saját állampolgárságú pótbírája van, kijelölheti azt, hogy az ülésben résztvegyen. Ha ily pótbíró nincs, választhat egy bírót, első sorban azok közül a személyek közül, akiket a 4. és 5. Cikkeknek megfelelően választásra javaslatba hoztak.
Ha a Bíróságnak egyik félhez tartozó állampolgárságú bírája sincs, a felek mindegyike az előző bekezdésben említett módon kijelölhet vagy választhat egy-egy bírót.
Ha több fél együtt szerepel a vitás ügyben, az előző rendelkezések alkalmazása szempontjából egy félnek számítanak. Kétség esetében a Bíróság dönt.
A jelen cikk 2. és 3. bekezdése szerint kijelölt vagy választott bíráknak meg kell felelniök a jelen okmány 2., 16., 17., 20. és 24. Cikkeiben megállapított feltételeknek. E bírák bírótársaikkal teljesen egyenlő módon működnek közre.
32. Cikk. A rendes bírák a Nemzetek Szövetségének Közgyűlése által a Tanács javaslatára megállapítandó évi tiszteletdíjat kapnak. Ez a tiszteletdíj a bírói működés tartama alatt nem csökkenthető.
Az Elnök működésének tartamára ugyanily módon megállapított külön tiszteletdíjat kap.
Az Alelnök, a bírák és a pótbírák ugyanilyen módon megállapított tiszteletdíjat kapnak működésük tartamára.
Azok a rendes és pótbírák, akik nem laknak a Bíróság székhelyén, megkapják a működésük teljesítéséhez szükséges utazási költségek megtérítését.
A 31. Cikk értelmében kijelölt vagy választott bírák tiszteletdíjai ugyanily módon nyernek szabályozást.
A jegyző illetményeit a Bíróság javaslatára a Tanács állapítja meg.
A Nemzetek Szövetségének Közgyűlése a Tanács javaslatára külön szabályzattal fogja megállapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bíróság személyzete nyugdíjban fog részesülni.
33. Cikk. A Bíróság költségeit a Nemzetek Szövetsége viseli oly módon, amint azt a Tanács javaslatára a Közgyűlés megállapítja.
MÁSODIK FEJEZET
A Bíróság illetékessége
34. Cikk. Csak Államok vagy a Nemzetek Szövetségének Tagjai léphetnek fel a Bíróság előtt.
35. Cikk. A Bíróság nyitva áll a Nemzetek Szövetségének Tagjai, úgyszintén az Egyességokmány Függelékében említett Államok előtt.
Azokat a feltételeket, amelyek mellett az más Államok előtt is nyitva áll, az érvényben levő szerződések különös rendelkezéseinek fenntartásával a Tanács állapítja meg, még pedig mindenesetre akként, hogy a felekre nézve a Bíróság előtt egyenlőtlenség semmiképpen sem származhassék.
Ha oly Állam szerepel félként, amely a Nemzetek Szövetségének nem Tagja, a Bíróság állapítja meg, hogy az ily fél a bírósági költségekhez mily összeggel köteles majd hozzájárulni.
36. Cikk. A Bíróság illetékessége kiterjed minden ügyre, amelyet a felek elébe terjesztenek, úgyszintén az érvényes szerződésekben és egyezményekben megállapított minden különös esetre.
A Szövetség Tagjai és az Egyességokmány Függelékében említett Államok akár a jelen okmányhoz csatolt Jegyzőkönyv aláírása vagy megerősítése alkalmával, akár később kijelenthetik, hogy ezentúl jogérvényesen s minden külön egyezmény nélkül, mindazon Tagokkal vagy Államokkal szemben, amelyek ugyanezt a kötelezettséget vállalták, a Bíróság ítélkezését kötelezőnek ismerik el oly jogi természetű viták összes vagy csak egyes csoportjaira nézve, amelyeknek tárgya:
1. valamely nemzetközi szerződés értelmezése;
2. a nemzetközi jog bármely kérdése;
3. bármely ténynek megállapítása, amely ha bebizonyul, valamely nemzetközi kötelezettség megsértését jelentené;
4. a jóvátétel módja vagy terjedelme, amely valamely nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendő volna.
A fentebb említett nyilatkozat egyszerűen és fenntartás nélkül, avagy több vagy bizonyos Taggal szemben a viszonosság kikötése ellenében, avagy végül bizonyos határidőre tehető.
Ha abban a kérdésben, hogy a Bíróság illetékes-e, nézeteltérés merül fel, a Bíróság dönt.
37. Cikk. Ha valamely érvényes nemzetközi egyezmény vagy szerződés a Nemzetek Szövetsége által alakítandó bíróság ítélkezésére utal, ezt a hatáskört a Bíróság gyakorolja.
38. Cikk. A Bíróság alkalmazza:
1. az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló államok részéről kifejezetten elismert szabályokat tartalmaznak;
2. a nemzetközi szokást, mint jog gyanánt elfogadott általános gyakorlat bizonyítékát;
3. a civilizált nemzetek részéről elismert általános jogi elveket;
4. az 59. Cikk rendelkezésének érintetlenül hagyása mellett a bírósági határozatokat, valamint a legkiválóbb publicisták tanait, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.
Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében ex aequo et bono ítélkezzék.
HARMADIK FEJEZET
Eljárás
39. Cikk. A Bíróság hivatalos nyelve a francia és az angol. Ha a felek megegyeznek arra nézve, hogy az egész eljárás franciául folytattassék le, az ítéletet e nyelven kell kihirdetni. Ha a felek megegyeznek arra nézve, hogy az egész eljárás angolul folytattassék le, az ítéletet e nyelven kell kihirdetni.
Ha a felek között az alkalmazandó nyelv tekintetében nem létesült megállapodás, a felek perbeszédeiknél tetszés szerint használhatják e két nyelv bármelyikét és a Bíróság határozatát ilyenkor franciául és angolul hozza meg. Ebben az esetben a Bíróság egyidejűleg megállapítja, hogy a két szöveg közül melyik a hiteles.
A Bíróság a felek kérelmére megengedheti más nyelvnek, mint a franciának vagy angolnak használatát.
40. Cikk. Az ügyeket a Bíróság elé az eset körülményeihez képest vagy a megegyezésnek a Jegyzői Hivatallal való hivatalos közlésével, vagy ugyanoda intézett keresettel kell vinni; mindkét esetben meg kell jelölni a vita tárgyát és a vitában álló feleket.
A Jegyzői Hivatal a keresetet minden érdekelttel haladéktalanul közli.
Egyúttal a Főtitkár közvetítésével értesíti a Nemzetek Szövetségének Tagjait.
41. Cikk. A Bíróságnak, ha úgy véli, hogy a viszonyok ezt megkívánják, jogában áll megállapítani, hogy mindegyik fél érdekében ideiglenesen mily jogfenntartó rendszabályokat kell alkalmazni.
A végleges határozat meghozataláig ezeket a rendszabályokat haladéktalanul közölni kell a felekkel és a Tanáccsal.
42. Cikk. A feleket ügyvivők képviselik.
A felek a Bíróság előtt tanácsadók és ügyvédek közreműködését igénybe vehetik.
43. Cikk. Az eljárásnak két szaka van; az egyik írásbeli, a másik szóbeli.
Az írásbeli eljárás magában foglalja az iratoknak, elleniratoknak és esetleg válaszoknak, valamint a bizonyítékul szolgáló ügydaraboknak és okiratoknak a bíróval és a féllel való közlését.
A közlés a Bíróság által megállapított sorrendben és határidőkben a Jegyzői Hivatal közvetítésével történik.
Az egyik fél által bemutatott minden ügydarabot hiteles másolatban közölni kell a másik féllel.
A szóbeli eljárás a tanuknak, szakértőknek, ügyvivőknek, tanácsosoknak és ügyvédeknek a Bíróság részéről való meghallgatásából áll.
44. Cikk. Az ügyvivők, tanácsadók és ügyvédek kivételével minden más személlyel való közlés esetében a Bíróság közvetlenül annak az Államnak Kormányához fordul, amelynek területén a közlést foganatosítani kell.
Ugyanígy kell eljárni, ha a helyszínen kell foganatosítani bizonyításfelvételt.
45. Cikk. A tárgyalást az Elnök és ennek távollétében az Alelnök, akadályoztatásuk esetében pedig a jelenlevő bírák legidősebbike vezeti.
46. Cikk. Az ülés nyilvános, kivéve ha a Bíróság másként határozott vagy ha mindkét fél a nyilvánosság kizárását kéri.
47. Cikk. Minden ülésről jegyzőkönyv készítendő, amelyet a Jegyző és az Elnök írnak alá.
Egyedül ez a jegyzőkönyv hiteles.
48. Cikk. A Bíróság rendelkezéseket bocsát ki a per vezetésére, továbbá a felek végső következtetéseinek előterjesztése tekintetében irányadó alakszerűségek és határidők megállapítására és megtesz minden intézkedést, amely a bizonyítékok felvételéhez szükséges.
49. Cikk. A Bíróság még a tárgyalás előtt is felhívhatja az ügyvivőket, hogy minden okiratot szolgáltassanak be és minden felvilágosítást adjanak meg. A felhívás megtagadása esetében hivatalos iratot kell erről felvenni.
50. Cikk. A Bíróság bármely pillanatban megbízhat bármely általa választott személyt, testületet, hivatalt, bizottságot vagy szervet vizsgálat lefolytatásával vagy szakértői vélemény adásával.
51. Cikk. A tárgyalás során a tanukhoz és szakértőkhöz minden szükségesnek látszó kérdés intézhető azok mellett a feltételek mellett, amelyeket a Bíróság a 30. Cikkben említett ügyviteli szabályokban megállapít.
52. Cikk. A bizonyítékoknak és a tanuvallomásoknak a megállapított határidőkön belül történt felvétele után a Bíróság kizárhat minden oly új tanuvallomást vagy okiratot, amelyet az egyik fél a másiknak beleegyezése nélkül akarna előterjeszteni.
53. Cikk. Ha a felek egyike nem jelenik meg vagy nem terjeszt elő védekezést, a másik fél kérheti a Bíróságtól, hogy kérelme szerint határozzon.
A Bíróság, mielőtt így határozna, nemcsak azt tartozik megállapítani, hogy illetékessége a 36. és 37. Cikkek értelmében fennáll, hanem azt is, hogy a kérelem tényleg és jogilag helytálló-e.
54. Cikk. Miután az ügyvivők, ügyvédek és tanácsosok a Bíróság felügyelete alatt minden szükségesnek látszó bizonyítékot előterjesztettek, az Elnök a tárgyalást berekeszti.
A Bíróság tanácskozás végett tanácsülésre vonul vissza.
A Bíróság tanácskozása titkos és az is marad.
55. Cikk. A Bíróság határozatait a jelenlevő bírák szótöbbségével hozza.
Szavazategyenlőség esetében az Elnöknek vagy helyettesének szavazata dönt.
56. Cikk. A határozatot indokolni kell.
A határozatban meg kell említeni a határozathozatalban résztvett bírák neveit.
57. Cikk. Ha a határozat egészen vagy részben nem fejezi ki a bírák egyhangú véleményét, a határozattal egyet nem értő bíráknak joguk van a határozathoz csatolni külön véleményüket.
58. Cikk. A határozatot az Elnök és a Jegyző írják alá. A határozatot az ügyvivők előzetes értesítése után nyilvános ülésben kell felolvasni.
59. Cikk. A Bíróság határozata csak a vitában álló felekre s csak a döntés alá bocsátott ügyben kötelező.
60. Cikk. A határozat végleges és fellebbezhetetlen. A határozat értelme és jelentősége tekintetében felmerülő véleményeltérés esetében bármelyik fél kérelmére a Bíróság dönt.
61. Cikk. A határozat felülvizsgálatát a Bíróságtól csak oly tény felmerülte alapján lehet kérni, amely döntő befolyást gyakorolhat s amely a határozat kihirdetése előtt mind a Bíróság, mind a felülvizsgálatot kérő fél előtt ismeretlen volt, kivéve ha a fél saját gondatlanságából nem szerzett róla tudomást.
A felülvizsgálati eljárást a Bíróság határozattal rendeli el, amely kifejezetten megállapítja a felülvizsgálat elrendelésére alkalmas új tény fennforgását és ez alapon a kérelem elfogadhatóságát.
A Bíróság a felülvizsgálati eljárás elrendelését a határozat előzetes végrehajtásától teheti függővé.
A felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az új tény felmerülésétől számított hat hónap alatt kell előterjeszteni.
62. Cikk. Ha valamely Állam úgy véli, hogy a vitában jogilag érdekelve van, a Bírósághoz beavatkozói minőségben való részvétele érdekében kérelmet intézhet.
Ily kérelem esetében a Bíróság dönt.
63. Cikk. Ha oly egyezmény értelmezéséről van szó, amelyben a vitában álló feleken kívül más Államok is részesek, a Jegyző ez utóbbiakat haladéktalanul értesíti.
Ily esetben az egyezményben részes Államoknak joguk van az eljárásba beavatkozni s ha e jogukkal éltek, a határozattal eldöntött értelmezés egyúttal reájuk nézve is kötelező.
64. Cikk. Ha a Bíróság másként nem határoz, mindegyik fél maga viseli eljárási költségeit.
3. § A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg.
