1. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a kincstári házhaszonrészesedést 1926. évi február hó 1-jétől kezdődő hatállyal megszüntesse.
2. § (1) Felhatalmaztatik a kormány, hogy az 1924:IV. tc. 3. §-ának a) pontja alapján felvett törlesztéses kölcsön hozadékából további 290,000.000,000 koronát hasznos beruházásokra fordíthasson.
(2) Felhatalmaztatik továbbá arra is, hogy az 1924/25. költségvetési évben a vármegyéknek, városoknak és ármentesítő társulatoknak előlegképpen engedélyezett és időközben visszafizetett 348,000.000,000 koronát ugyancsak hasznos beruházásokra fordíthassa.
(3) Utasíttatik a kormány, hogy az e szakaszban foglalt felhatalmazás alapján teljesítendő hasznos beruházásokról a nemzetgyűlésnek az 1926. év végéig jelentést tegyen.
3. § Jóváhagyatik a pénzügyminiszternek az az intézkedése, amellyel a cukorrépa forgalmi adó kulcsát az 1925/26. évi termelési időszaktól kezdődőleg az adóalapnak 2%-ára csökkentette.
4. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az államkincstárnak a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez az 1916:XIV., az 1920:XXXVII., az 1923:XXXII. és az 1924:I. törvénycikkek alapján adott hozzájárulását - további „B” sorozatú üzletrészeknek névértékben való átvételével - a szükséghez mérten kiegészíthesse. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter arra is, hogy a Pénzintézeti Központ veszteségi tartalékalapjának kiegészítésére a szükséghez mérten megfelelő összeget bocsásson a nevezett intézet rendelkezésére.
5. § Az 1921:XXVI. tc. 5. §-a, valamint az 1923:VIII. törvénycikknek ezt kiegészítő 13. §-a akként módosíttatnak, hogy az ezekben a szakaszokban megállapított határidők az 1927. év végéig meghosszabbíttatnak.
6. § A lottójövedékre vonatkozólag az 1897:VII. tc. által módosított 1868:XV. tc. alapján érvényben lévő szabályok a következőképpen módosíttatnak:
1. A pénzügyminiszter csak olyan tárgysorsjátékok rendezésére adhat engedélyt, amelyeknél a kibocsátani szándékolt sorsjegyek száma 30,000 darabot, azok egyenkinti névértéke 12,500 koronát és így az összes sorsjegyekért fizetendő betétek végösszege 375.000,000 koronát meg nem halad, a nyereménytárgyak pedig hazai iparcikkek és egyéb ingóságok (áruk). Ingatlanok, lakások, üzletek, vállalatok, továbbá készpénz, értékpapirok (magán- vagy közkötelezvények, sorsjegyek, részvények) kisorsolására engedély nem adható.
2. Az 1. pontban megjelölt sorsjátékok rendezésére a pénzügyminiszter csak kifejezetten közjótékonysági vagy kulturális egyesületnek adhat engedélyt oly módon, hogy egy-egy egyesület évenkint legfeljebb csak egy sorsjátékot rendezhet.
Egyes személyeknek a pénzügyminiszter legfeljebb 20.000,000 korona értékű ingóságok kisorsolására adhat engedélyt az esetben, ha a kérdéses ingóságok kisorsolását nem nyerészkedési célból, hanem szorult anyagi helyzetük javítása érdekében tervezik.
3. Az engedélyes vállalkozó a sorsjáték rendezését másra át nem ruházhatja, hanem azt feltétlenül saját kezelésben, a saját számlájára kell rendeznie oly módon, hogy e célból semmiféle idegen szervezet (pénzintézet stb.) közreműködését igénybe nem veheti.
4. Az üzleti életet és ezzel kapcsolatosan a verseny szabad kialakulását érintő sorsjátékok és tombolajátékok rendezésére engedély egyáltalában nem adható. Ilyen, az üzleti életet érintő célokra a 2. pont alapján engedélyezett sorsjátékok sorsjegyei sem egészben, sem részben át nem engedhetők és fel nem használhatók.
5. A sorsjátékok engedélyezésének egyéb feltételeit a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
6. Aki az e §-ban foglalt rendelkezéseket vagy pedig a pénzügyminiszternek az e § 5. pontja alapján kiadott rendelkezéseit megszegi, jövedéki kihágást követ el és függetlenül az esetleg megrövidített engedély- és nyereményilleték alapján a hatályban álló törvényes határozmányok értelmében kiszabható pénzbüntetéstől, 12.500,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
7. § A dohányjövedéki kihágások és szabálytalanságok után megállapított pénzbüntetések mértékének emeléséről szóló 1921:VII. tc. hatályon kívül helyeztetik.
8. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy belföldi fogyasztásra szánt bor szesztartalmának emelése céljából rendeletileg megállapítandó ellenőrzési feltételek és az 1924:IX. tc. vonatkozó rendelkezéseinek betartásával borpárlatnak szeszadó- és kincstári részesedésmentesen való felhasználását megengedhesse.
9. § E törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.
