Európa gazdasági életében való elhelyezkedésünk feltételeiből folyó szükségességek között első helyet foglalnak el a külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződések és ezeknek megvalósítására irányuló kereskedelempolitikai programmunknak egyik fontos pontja, hogy Franciaországhoz való gazdasági viszonyunkat is szerződésileg rendezzük. Egy magyar-francia kereskedelmi szerződés hiánya nagy mértékben hátráltatta a magyar-francia gazdasági forgalom fellendülését s ezen körülménynek tulajdonítható, hogy fontos mezőgazdasági és ipari cikkeink, melyeknek Franciaország adott feltételek mellett kiváló piacot nyujthatna, a francia vámtarifa maximális tételeinek alkalmazása miatt a Franciaországgal szerződéses viszonyban levő országokból jövő árukkal a versenyt nem voltak képesek felvenni.
Ezen úgy reánk, mint analóg körülmények miatt Franciaországra nézve is egyaránt hátrányos helyzet kielégítő rendezése céljából indíttattak meg folyó évi július hóban Budapesten a kereskedelmi szerződési tárgyalások a francia kormány kiküldötteivel, amelyek a folyó évi október hó 13-án aláírt kereskedelmi egyezményhez vezettek.
A Franciaországban jelenleg fennálló kereskedelempolitikai törvényes rendelkezések nem engedik meg a francia kormánynak, hogy valamely külállamot az abszolut legnagyobb kedvezményben részesítse, mégis az általunk biztosított legnagyobb kedvezmény fejében sikerült a bennünket leginkább érdeklő kiviteli cikkeket illetőleg a Franciaországba és gyarmataiba való bevitelnél a francia vámtarifának ú. n. minimális, azaz ama legalacsonyabb tételeit biztosítani, melyeket Franciaország jelenleg vagy a jövőben bármely más állam áruinak nyujthat (élőállatok, hús, vad, élelmiszerek, tokaji bor, sör, likőrök, villanyossági kellékek, mezőgazdasági felszerelések és gépek stb., stb.). Ezen kikötés a szerződés III. Cikke értelmében magában foglalja egyébként a legnagyobb kedvezményes elbánás kritériumát.
A legfőbb kedvezményen kívül vámmérséklést adunk tekintélyes számú francia árura, mivel szemben ugyancsak számos ipari és mezőgazdasági cikkünkre (közönséges bor, gépalkatrészek, kémiai termékek, kenderfonál, villamos számlálók, acél- és vasáruk, bútorok stb., stb.) percentuális vámengedményeket nyerünk.
Amennyiben Franciaország a fentemlített kedvezményekben részesülő cikkeket illetőleg Ausztriának vagy Csehszlovákiának a jövőben ezen kedvezményeknél előnyösebb elbánást biztosítana, úgy ezen elbánásban a mi áruink is feltétlenül és azonnal részesülni fognak, éppen így egyes külön felsorolt cikkeink bizonyos megkötéssel azokban a vámmérséklésekben is, amelyeket Franciaország a jövőben esetleg Németországnak fog nyujtani.
Amennyiben Franciaország egy későbbi időpontban Csehszlovákiának vagy Ausztriának a már felsoroltakon kívül más termékekre biztosítana oly elbánást, mely előnyösebb, mint a hasonló magyar árukkal szemben alkalmazott bánásmód, úgy jogunk lesz ezen kedvezményeket megfelelő ellenszolgáltatások fejében részükre is igényelni.
Mint fent már említve lett, a szerződés mindkét fél részére engedményeket tartalmaz a borbevitelre nézve is. Mi tokaji és közönséges fehér borra kaptunk 3000-3000 hl-re kontingált vámmérséklést, illetve a francia minimális vámtétel alkalmazását, míg az általunk nyujtott kedvezmény csakis a francia bortörvény által mint ilyen védett regionális fajborokra terjed ki származási névbizonylat stb. kötelezettsége mellett.
Az egyezmény valamennyi egyéb nem a tarifális részre vonatkozó rendelkezése legszigorúbban a kölcsönösség elvén alapul s kiemelendők a tranzitforgalomra és fuvarlevelekre vonatkozó határozmányok, melyek e kérdéseket eddig kötött szerződéseinknél sokkal behatóbban és részletesebben szabályozzák.
Az egyezmény egy évre köttetett és ennek letelte után háromhavonként két havi felmondási lehetőséggel hallgatólagosan hosszabbítható. Az egyezménynek igen fontos s érdekeinket különösen szemmeltartó rendelkezése az a határozmány, hogy 1926. július hó 1-étől kezdve mindkét szerződő félnek felmondás szükségessége nélkül joga lesz esetleges módosítások keresztülvitelét kérni, mely esetben kéthónapi idő áll rendelkezésre a felmerült kívánságok letárgyalására, azzal, hogy megegyezés létre nem jötte esetében az egyesség hatálya megszűnik. Ezen kikötés biztosítja azt, hogy azokat a határozmányokat, melyekről a tapasztalat azt igazolná, hogy érdekeinkre esetleg nem kielégítők, kiküszöbölhessük a szerződésből.
