1926. évi VII. törvénycikk

a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról * 

1. § A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről.

A magyar nemzet jövőjébe vetett tántoríthatatlan hitéről és életerejéről azzal is tanuságot tesz, hogy művelődési színvonalának emelése céljából elsősorban a mezőgazdasági népesség, különösen az Alföld tanyai lakosságának gyermekei részére népiskolákat létesít és (tantermeket és tanítói lakásokat) épít.

Ennek a célnak megvalósítására népiskola állítása és építése hivatalból mindenütt elrendelhető, ahol egy természeti vagy jogi személynek, vagy többeknek tulajdonában, vagy hitbizományi birtokában levő, legalább másfél, legfeljebb négy kilométer sugarú területen (körzetben) szétszórtan vagy tömörülve az utolsó három év átlagát számítva legalább 20 család vagy 30 mindennapi tanköteles lakik és a körzeten belül valamennyi tanköteles befogadására alkalmas más iskola nincs. A községek (városok) külterületén ekként keletkező érdekeltségi jellegű népiskola mint közintézet önálló jogi személy; szervezetét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, fenntartóját a 4. §-ban meghatározott érdekeltség alkotja, mely úgy a létesítés, mint a fenntartás terheit viseli.

Ott, ahol az érdekeltség a 3., illetőleg a 6. § szerint a terhek viselésére egyáltalában nem vagy csak részben képes, az iskola létesítésének, illetve fenntartásának terhe egészben vagy részben a községre, mint az 1868. évi XXXVIII. tc. 23. §-ában megjelölt kötelezett fenntartóra hárul. A község a csekély anyagi erővel rendelkező érdekeltségnek eme terheit külön kötelezés nélkül önként is magára vállalhatja.

Ott, ahol a körzet lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ez a vallásfelekezet a közoktatásügyi miniszter által megállapítandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja.

A törvény alapján létesülő iskolák költségeihez a 3. és a 6. § értelmében a rendelkezésre álló hitelek keretén belül az állam is hozzájárul.

Olyan külterületek érdekében, melyeknek tankötelesei a tanyák szétszórtságánál, a közlekedési viszonyok kedvezőtlenségénél vagy más oknál fogva tanyai iskola körül célszerűen nem csoportosíthatók, a beiskolázás biztosítása végett tanyai internátust, esetleg napközi otthont kell létesíteni. Ahol ilyen internátus vagy napközi otthon létesül, a tanköteles gondviselője törvényes kötelezettségének az internátusba (napközi otthonba) való beadással tesz eleget. Az internátus (napközi otthon) állítási és fenntartási költségeinek viselése tekintetében a törvénynek a külterületi iskolákra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A jogviszonyok részleteit a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti úton szabályozza.

2. § Országos Népiskolai Építési Alap.

Az állam által elvállalt költségek fedezésére „Országos Népiskolai Építési Alap” létesül, amelynek bevételei:

1. az 1924/25. évi kezelés terhére nyujtott 350,000 aranykorona hozzájárulás,

2. az 1925/26. évi állami költségvetésbe beállított 2.000,000 aranykorona hozzájárulás,

3. az 1925. évi XXIII. tc. 2. §-a alapján eszközölhető hasznos beruházásként engedélyezett 2.000,000 aranykorona hozzájárulás,

4. az alap további táplálása céljából az 1926/27. évtől kezdve az állam évi költségvetésébe beállítandó és az állam részéről engedélyezendő egyéb összegek.

Az „Országos Népiskolai Építési Alap” állásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként, a költségvetés előterjesztésekor a nemzetgyűlésnek (országgyűlésnek) jelentést tesz. Az alap kezelésére vonatkozó szabályzatot a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

3. § Az állam hozzájárulása az iskola építéséhez.

A törvény alapján létesülő iskola építéséhez az állam építési (átalakítási) terveket és előméret-költségvetéseket ad; a tervek használata kötelező. Az állam ezenkívül gondoskodik az illetékes államépítészeti hivatal útján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálásáról.

Ha az érdekeltségnek vagy az érdekeltség egy részének anyagi helyzete szükségessé teszi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti a községet az építési költségek megfelelő részének viselésére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az építési költségek fedezéséhez az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt s indokolt esetben az alapba visszatérítendő mérsékelt kamat mellett törlesztéses építési kölcsönt is engedélyezhet.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra is, hogy elsősorban a megfelelő iskolaépülettel nem bíró mezőgazdasági jellegű községek (városok) belterületén szükséges népiskolák építésére az Országos Népiskolai Építési Alapból államsegélyt vagy kölcsönt adhasson.

4. § Az iskola érdekeltsége és az iskola létesítése költségeinek megoszlása.

E törvény értelmében a külterületi iskola érdekeltségéhez tartoznak mindazok a természeti és jogi személyek, akiknek az iskola körzetén belül (1. §) ingatlanuk vagy általános kereseti vagy társulati adó alá eső foglalkozásuk vagy jövedelmük van.

Az iskola létesítéséhez (telek megszerzése, építés, első berendezés) az érdekeltség a telek és a szükséges anyagok megszerzésének költségeivel, továbbá kézi- és igásmunkával, valamint készpénzzel járul.

Az iskola létesítésének költségeit, kivéve a kézi- és igásmunkát, az érdekeltek a körzet területéről származó jövedelmük arányában tartoznak viselni, még pedig a jövedelemadókötelesek a jövedelmi adó megállapításánál alapul vett jövedelem arányában, azok pedig, akik jövedelmi adót nem fizetnek, a föld-, ház-, kereseti és társulati adó kivetése alapjául szolgáló jövedelem arányában.

Az érdekeltségnek azok a tagjai azonban, akik csupán kereseti adóval vannak megróva, az iskola létesítésének költségeivel, kivéve a kézi- vagy igásmunkát, csakis abban az esetben terhelhetők meg, ha kereseti adójuk évi összege meghaladja a 20 pengőt és ha legalább két év óta a körzeten belül laknak vagy legalább két év óta ott foglalkozásuk vagy jövedelmük van.

Az érdekeltségnek az a tagja, akinek az iskola körzetében ingatlana nincs, ha az iskola létesítése költségeinek kirovásától számított egy éven belül a körzetben eddig folytatott foglalkozását abbanhagyja, a körzetből elköltözik és e szándékát a kirovás időpontjától számított nyolc nap alatt bejelenti, a költségek alól, kivéve a kézi- vagy igásmunkát, mentesül.

Az e törvény értelmében létesített iskola céljaira, ha az iskola egytanítós, 2 katasztrális hold, minden további tanító után 1-1 katasztrális hold nagyságú telek szerzendő meg. E követelményt a vallás- és közoktatásügyi miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben felére mérsékelheti. Ez a telek a körzet oly pontján jelölendő ki, amely mindenhonnan könnyen megközelíthető s építésre alkalmas, egészséges, száraz helyen fekszik.

A községi és az érdekeltségi jellegű iskolák építéséhez szükséges kézi- vagy igásmunkával az érdekeltség valamennyi tagja hozzájárulni köteles. Ha az építéshez szükséges anyagok a község területén szerezhetők be, a kézi- és igásmunka az anyagoknak előállítási vagy rakodó helyükről, máskülönben a vasúti vagy hajóállomástól az építés helyére való fuvarozásra minden esetben igénybe veendő. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó arra az esetre is, ha az építési anyagokat nem vasúton vagy hajón szállítják az építés helyére. A kézi- és igásmunkának igénybevételére az ebben a törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a községi közmunkára vonatkozó azokat a rendelkezéseket, amelyeket az 1890. évi I. tc.-nek az 1920. évi XXVII. tc. 3. §-a folytán módosult 49. és 50. §-ai a közutakra vonatkozóan tartalmaznak. A kézi- és igásmunka megállapítása és kirovása egyébként az 1890. évi I. tc. 49. és 50. §-ban meghatározott elvek szerint és megnevezett hatóságok által történik.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter a 3. § utolsó bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az Országos Népiskolai Építési Alapból segéllyel vagy kölcsönnel támogatott belterületi iskolák elhelyezéséhez szükséges telkek megszerzése s a kézi- és igásmunka biztosítása tekintetében a fenti rendelkezéseket megfelelően szintén érvényesítheti.

5. § Eljárás az iskola létesítésének megvalósítására.

Magyarország iskolahálózatának kiépítése céljából a vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak oly rendszeres munkálatot küld meg, amelyben statisztikai adatok alapján ki vannak jelölve mindama helyek, ahol népiskola létesítése szükségesnek látszik. Ezeknek az adatoknak a helyi viszonyokkal és szükségletekkel való egybevetése és a továbbiak előkészítése céljából a közigazgatási bizottság kiküldött tagja, az államépítészeti hivatal vezetője és a kir. tanfelügyelő útján helyszíni szemlét és az érdekeltekkel (ideértve az illetékes felekezeti hatóságok képviselőit is) tárgyalást tart, amelyen ki kell terjeszkedni a következő kérdésekre:

1. a helyi viszonyok szükségessé teszik-e a fent említett rendszeres munkálatban megjelölt területen iskola létesítését?

2. állami, községi, érdekeltségi vagy felekezeti jellegű iskola állíttassék-e?

3. mely területek tankötelesei utaltassanak be az iskolába s ha érdekeltségi jellegű iskola létesítése látszik célszerűnek, miként kell az iskola körzetét megállapítani?

4. mely ponton legyen az iskola épülete?

Ugyanaz a terület több körzetbe nem sorozható.

A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a közigazgatási bizottság határoz s a minisztérium rendszeres munkálatának megfelelően a törvényhatóság egész területére kiterjedőleg meghozandó összefoglaló határozatában a javasolt iskolákat két csoportra osztja, a szerint, hogy fenntartóik az iskola építésére saját anyagi forrásaikból vagy csak államsegély, illetve kölcsön (3. §) igénybevétele mellett képesek.

Azokat az érdekeltségeket, illetve községeket, amelyek államsegély igénybevétele nélkül képesek az iskola építésére, a közigazgatási bizottság az építés záros határidőn belül való végrehajtására kötelezi, amely három évnél hosszabb nem lehet. Ahol államsegély (kölcsön) engedélyezése szükségesnek látszik, a közigazgatási bizottság a kötelezést kimondó határozatában javaslatot tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszternek államsegély (kölcsön) engedélyezése és - figyelemmel a teherbíró képességre - az államsegély (kölcsön) mértéke iránt s határoz az iskolák felállításának sorrendjére nézve is, tekintettel a sürgősségre.

A közigazgatási bizottság határozata ellen fellebbezésnek van helye a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A kir. tanfelügyelőt hivatalból fellebbezési jog illeti meg. A határozat jogerőre emelkedése után a telekszerzés, az építkezés foganatosítása, az építési költségvetés elkészítése, a szükséges közterhek kivetése és behajtása iránt a közigazgatási bizottság intézkedik.

6. § Fenntartási terhek, tanító kinevezése.

Amíg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által beterjesztendő szerves népoktatási törvény, amely a népiskolára vonatkozó részletes rendelkezéseket is tartalmazni fogja, életbe nem lép, az ezen törvény alapján létesített népiskolák ügyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az alábbi elvek alapján rendeleti úton szabályozza:

a) Az iskola összes dologi szükségleteinek (bútor- és taneszközbeli felszerelés pótlása, fűtés, világítás, takarítás, tatarozás, tűzkár ellen való biztosítás stb.) költségei az érdekeltséget terhelik. Abban az esetben, ha az érdekeltség anyagi helyzete e költségeknek vagy ezek egy részének viselését lehetetlenné teszi, ezeket a község tartozik fedezni.

b) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az e törvény alapján létesített iskolákhoz a szervezéskor tényleges szolgálatban álló állami vagy nyugdíjazott tanítót (tanítónőt) tanítóvá (tanítónővé) a fenntartó meghallgatásával kinevezhessen, ez a jog azonban a minisztert egy iskolánál csak egyszer illeti meg. Ezeknek illetményeit az érdekeltség viseli, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter fizetéskiegészítő államsegélyt engedélyezhet. A 4. § hatodik bekezdése értelmében a tanítók részére biztosított terület használatának értéke a tanítók javadalmazásába nem tudható be.

7. § Iskolák fenntartására szolgáló külön adó.

Az e törvény értelmében létesülő külterületi érdekeltségi iskola fenntartási költségeit külön adó útján kell fedezni. E külön adó, amelyet az érdekeltek a körzet területéről származó jövedelmük arányában tartoznak viselni, a jövedelmi adóköteleseknél a jövedelmi adó alapjául szolgáló jövedelem, azoknál, akik jövedelmi adót nem fizetnek, a föld-, ház-, kereseti vagy társulati adó kivetésének alapjául szolgáló jövedelem arányában vetendő ki és a jövedelem 3%-áig terjedhet. E külön adó mértékét a törvényhatósági közigazgatási bizottság határozatilag állapítja meg; e határozat ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fellebbezésnek van helye. A külön adót a községi előljáróság veti ki és hajtja be.

Ott, ahol az iskolai körzet több község területére terjed ki, a törvényhatósági közigazgatási bizottság hivatalból megállapítja, melyik legyen a székhely-község. A székhely-község előljáróságának előterjesztése alapján a törvényhatósági közigazgatási bizottság állapítja és osztja meg az iskola fenntartásának költségeit az érdekeltségnek az egyes községek területéhez tartozó részei között. Az iskola körzetéhez tartozó községek kötelesek a területükön levő részérdekeltségektől beszedett összegeket havonkint a székhely-község előljáróságához juttatni.

8. § Az érdekeltségek hozzájárulásának behajtása.

A jelen törvény alapján az érdekeltségek tagjai részéről fizetendő iskolaállítási költségek és külön adók közadók módjára hajtandók be.

9. § A tankötelesek fuvarozása.

Az iskolalátogatás kötelezettségének biztosítása érdekében a közigazgatási bizottság a fuvarral (gépi szállító eszközzel) rendelkező körzetbeli lakosokat szükség esetén kötelezheti a tanköteleseknek az iskolához és visszaszállítására.

10. § Kisajátítási jog.

Az e törvény alapján létesülő iskolák céljaira szükséges ingatlanokra (az iskolaépület és a tanítói lakás számára szükséges telek, játszótér, gazdasági gyakorlóterület, tanítói kert) az 1881. évi XLI. tc. rendelkezései értelmében kisajátításnak van helye. A kisajátítási jogot a kereskedelemügyi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszter megkeresésére engedélyezi. A kisajátítás alá eső terület a kereskedelemügyi miniszternek a kisajátítási jog engedélyezésével kapcsolatban adandó egyszerű engedélye alapján az 1881. évi XLI. tc. 86. §-ában megállapított eljárási szabályok megtartásával elfoglalható.

Amennyiben a jelen törvényben említett célokra szükséges földterületet 20 kat. holdnál nagyobb területtel nem rendelkező hivatásos földmívestől kellene igénybe venni, - ha a község határában olyan földbirtok van, melynek tulajdonosa 150 kat. hold vagy ennél nagyobb mezőgazdaságilag mívelhető területtel rendelkezik, - a kisajátítási eljárás során a kisajátítást szenvedő, kívánságára, ebből a birtokból a kisajátított területnek megfelelő becsértékű, mezőgazdaságilag mívelhető területtel kárpótlandó.

11. § Államépítészeti hivatalok közreműködése.

Az e törvény alapján végrehajtandó építkezésekre nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter az államépítészeti hivataloknak részletes utasítást ad és normálterveket és előméret költségvetéseket bocsát rendelkezésükre.

12. § Állami elemi iskolák fenntartási terhei.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az 1928. évi december 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálat során a szervezési szerződések rendelkezéseitől eltérőleg is az állami elemi iskolák dologi és egyéb fenntartási terheinek fedezésére kötelezhesse a községeket (városokat).

13. § A törvény életbelépése és végrehajtása.

Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a belügy-, igazságügy-, kereskedelemügy- és pénzügyminiszterekkel egyetértőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.

Addig, amíg a közigazgatási bizottság az 5. § értelmében az egész törvényhatóság területére vonatkozó szerves munkálat alapján határozatait meg nem hozta, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolák szervezését és építését külön kiküldöttjei útján is előkészítheti.

E törvény életbeléptetésével, amely Budapest székesfőváros területére nem vonatkozik, az 1868. évi XXXVIII. tc. 47. §-a és az 1921. évi XXX. tc. 6. §-ának negyedik bekezdése hatályukat vesztik.


  Vissza az oldal tetejére