1. § Az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1924. évi augusztus hó 29-én a légi forgalom szabályozása tárgyában aláírt ideiglenes szerződés, a zárójegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződés és zárójegyzőkönyv eredeti magyar és német szövege a következő:
A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság ugyanattól az óhajtól áthatva, hogy népeink között a légi forgalmat előmozdítsák, elhatározták, hogy ebből a célból ideiglens légi forgalmi Szerződést kötnek és meghatalmazottaikként megnevezték:
A Magyar Királyság Kormányzója Őfőméltósága: dr. daruvári Daruváry Géza urat, belső titkos tanácsos, magyar királyi külügyminisztert,
az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke: Calice Ferenc urat, rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert.
A meghatalmazottak jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. Mindkét Szerződő Állam a másik Szerződő Állam szabályszerűen engedélyezett légi járóműveinek békeidőben az ezen Szerződésben foglalt rendelkezések megtartása mellett a felségjoga alá eső területen az ártalmatlan légi forgalom gyakorlásának jogát biztosítja.
2. Cikk. A jelen Szerződés rendelkezései a szabad léggömbök forgalmára csak annyiban érvényesek, amennyiben ezeknek megtartása, ennek a forgalomnak sajátossága szerint lehetséges.
Légi járóműveknek ezen Szerződés értelmében csak magán légi járóműveket lehet tekinteni, a posta-, a vám-, a rendőrségi vagy más szolgálatot teljesítő légi járóműveket azonban nem.
3. Cikk. Egy légi járóművet sem szabad mindkét Szerződő Államban lajstromozni.
4. Cikk. A Szerződő Államok között a határ csupán a közös megállapodással megjelölendő helyeken repülhető át.
5. Cikk. Mindkét Szerződő Államnak jogában áll, hogy a légi forgalmat területének bizonyos részein megtiltsa. Azokat a területrészeket, amelyek felett ezek szerint a légi forgalom tilos, az egyik Szerződő Állam a másik Szerződő Állammal közölni fogja.
6. Cikk. Minden légi járómű, amely tiltott terület fölé kerül, köteles az átrepült Állam légügyi rendelkezéseiben megállapított vészjelet megadni és köteles ezen Államnak a tiltott területén kívül eső, valamely légi kikötőjében haladéktalanul leszállni.
7. Cikk. A légi közforgalom rendelkezésére álló légi kikötőket mind a két Állam légi járművei igénybe vehetik.
A Szerződő Államok területeire a leszállás vagy ezek területeiről a felszállás csupán vámvizsgálat teljesítésére alkalmas, a közforgalom rendelkezésére álló légi kikötőben történhetik. A leszállás a határ és a légi kikötő között tilos. Egyes esetekben hatósági engedéllyel a le- és felszállás vámvizsgálatra alkalmas más helyeken is történhetik; a közbenső leszállás ebben az esetben is tilos. Abban az esetben, ha kényszerleszállás történik és pedig akár vámvizsgálat előtt annak az Államnak a területén, ahol a felszállást végezték, akár vámvizsgálat előtt annak az Államnak a területén, ahová a légi járómű berepült, a legközelebbi vámügyi, rendőri vagy községi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell; az értesített hatóság további intézkedéséig a személyzetnek és az utasoknak a légi járművön kell maradniok és sem a légi járómű alkatrészeit és tartozékait, sem pedig rakományát eltávolítani nem szabad. Ezeknek a rendelkezéseknek a foganatosításáért a légi járómű vezetője és annak járatója egyetemlegesen felelősek.
Mindegyik Szerződő Állam közli a másik Szerződő Állammal a közforgalomnak ezidőszerint rendelkezésére álló légi kikötők jegyzékét, amelyből az is kitűnik, hogy hol nyílik alkalom vámvizsgálatra. Ezen jegyzék minden módosítását és a légi kikötők használatának minden, akár csak átmeneti jellegű korlátozását a másik Szerződő Állammal haladéktalanul közölni kell.
8. Cikk. A légi járóműveknek nemzeti jellel és hazájukban megszabott egyéb jelzésekkel kell ellátva lenniök. Ezek a jelzések olvashatók és láthatók legyenek, hogy a járómű azonosságát repülés közben meg lehessen állapítani.
A légi járóműveknek el kell látva lenniök a hazájukban a légi közlekedésre nézve megszabott igazolványokkal és a jelen Szerződésben vagy egyebütt megszabott egyéb okmányokkal. A személyzethez tartozóknak - vagyis mindazoknak a személyeknek, akik az utasokon kívül a légi járóművön tartózkodnak - amennyiben a légi járóművön valamely a hazájukban külön engedélyhez kötött tevékenységet végeznek, el kell látva lenniök a hazájukban a légi közlekedésre nézve megszabott igazolványokkal. A személyzet többi tagjának oly igazolványokkal kell ellátva lennie, amelyek személyazonosságukat és állampolgárságukat igazolják.
Azok az igazolványok, amelyeket a légi járóművek és azok személyzete részére légi közlekedés céljából az egyik Szerződő Államban állítottak ki vagy elismertek, a másik Szerződő Államban éppen úgy érvényesek, mint az azoknak megfelelő és ez utóbbi Szerződő Állam részéről kiállított vagy elismert igazolványok.
Mindegyik Szerződő Állam fentartja magának azt a jogot, hogy a saját területén belül lebonyolítandó légi forgalomban megtagadja azoknak a képesítési igazolványoknak az elismerését, amelyeket az ő állampolgárai részére a másik Szerződő Állam ad ki.
9. Cikk. A személyzetnek és az utasoknak - a 8. Cikkben foglalt rendelkezések érintetlenül hagyásával - el kell látva lenniök szabályszerűen kiállított és láttamozott útlevelekkel, valamint általában azokkal az igazolványokkal, amelyek a két Állam közötti átmenő forgalomban érvényes általános határozmányok szerint megköveteltetnek, hacsak a Szerződő Államok más megállapodások keretében másként nem egyeztek meg.
10. Cikk. Az egyik Szerződő Állam légi járóműveit a másik Szerződő Állam felségjoga alá eső területen nem fémvezetékes hírszolgálati berendezéssel csak annyiban szabad ellátni és ezt a berendezést csak annyiban szabad használni, amennyiben az a két Szerződő Állam megállapodásai szerint meg van engedve.
11. Cikk. Légi járóműveknek, azok személyzetének és utasainak fegyvert, lövőszert, mérget és mérges gázokat vagy robbanó anyagot sem szállítani, sem magukkal vinni egyáltalán nem, postagalambokat, valamint fényképező gépeket pedig csupán amaz Állam illetékes hatóságainak engedélyével szabad, amely Állam légterében a légi járómű tartózkodik.
12. Cikk. Légi járóműveknek, amelyek utasokat vagy tárgyakat visznek magukkal, az utasok névjegyzékével és a tárgyakat minőségük és mennyiségük szerint feltüntető jegyzékkel, valamint a megkívánt vámbevallásokkal kell ellátva lenniök.
Ha a légi járómű érkezésénél a rakományjegyzék és a szállított dolgok között eltérés mutatkozik, az érkezési kikötő vámhivatal a másik Szerződő Állam illetékes vámhivatalával közvetlenül léphet érintkezésbe.
13. Cikk. A postának légi járóművekkel történő továbbítása a két Szerződő Állam postaigazgatóságai által külön megállapodásokkal közvetlenül fog szabályoztatni.
14. Cikk. Mindegyik Szerződő Állam a másik Szerződő Állam légi járóműveit, a megszabott igazolványokat és egyéb okmányokat saját területén fel- és leszállás alkalmával minden esetben megvizsgálhatja.
15. Cikk. Személyeknek és dolgoknak azon Állam területére légi járműveken történő iparszerű szállítása, amely Állam kötelékébe a légi járómű nem tartozik, valamint személyeknek és dolgoknak ezen Állam területéről ezen belül vagy ezen át történő iparszerű szállítása csupán ezen Állam illetékes hatósága részéről a légjáró vállalatnak adott különleges engedély alapján eszközölhető.
16. Cikk. Holt teherként csupán finom homok dobható le és víz önthető ki.
17. Cikk. Holt teherként más dolgokat útközben csak akkor szabad ledobni vagy másként eltávolítani, ha az az Állam, amelynek felségjoga alá eső területén a cselekmény történik, erre nézve külön engedélyt adott.
18. Cikk. Mindkét Szerződő Állam közölni fogja egymással a felségjoguk alá eső területen a légi forgalomban mérvadó összes rendelkezéseket, valamint a részükről engedélyezett légi járóműveket.
19. Cikk. A Szerződő Államok megállapodnak abban, hogy az egyik Szerződő Állam légjáró vállalatai és légi járóművei, valamit ezeknek személyzete és utasai a másik Állam felségjoga alá eső területen a légi forgalom tárgyában fennálló rendelkezéseknek, valamint általános törvényeknek vagy más határozmányoknak vannak alávetve, hacsak a jelen Szerződés másként nem rendelkezik.
20. Cikk. Mindegyik Szerződő Állam ezen Szerződést bármely időpontban három hóra felmondhatja. Mindkét Szerződő Államnak joga van azonban rendkívüli körülmények között a légi forgalmat saját területe fölött azonnali hatállyal korlátozni vagy egészben avagy pedig részben megtiltani.
21. Cikk. Ez a Szerződés megerősítendő és a megerősítő okiratok Wienben mielőbb kicserélendők. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő tizedik napon lép életbe.
22. Cikk. Ez a Szerződés két példányban állíttatik ki, még pedig magyar és német eredeti szövegben. A Szerződés értelmezésénél kétségek esetében a német szöveg irányadó, minthogy a tárgyalások német nyelven folytak.
Az alulirottak ezt a Szerződést ennek hiteléül aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között a légi forgalom tárgyában a mai napon kötött ideiglenes Szerződés aláírása alkalmával alulirottak, kormányaik meghatalmazásával ellátva a következő egybehangzó nyilatkozatot tették:
1. A 4. Cikknek megfelelő oly határszakaszok gyanánt, amelyeken a határ átrepülhető, további intézkedésig a következők jelöltetnek ki:
a) a magyar-osztrák határnak az a szakasza, mely a Duna jobb partján a csehszlovák határnál kezdődik és délfelé öt km-re terjed;
b) a Hegyeshalomtól északra és délre 5-5 km-re terjedő szakasz és
c) a szombathely-nagyszentmihályi országúttól északra és délre 5-5 km-re terjedő szakasz.
A két Szerződő Állam kormányai fenntartják maguknak a jogot, hogy a két Állam illetékes hatóságai között közvetlenül létesítendő megállapodások útján más pontokat jelöljenek meg, amelyeken a határ átrepülhető.
2. A két Szerződő Állam kormányai fenntartják maguknak a jogot, hogy biztonsági okokból megállapodásokat létesítsenek a légi járműveknek nem fémvezetékes hírszolgálati berendezésekkel leendő kötelező ellátása tárgyában.
3. A két Szerződő Állam kormányai fenntartják maguknak a jogot, hogy a két Állam illetékes hatóságai között közvetlenül kötendő megállapodások útján a Szerződés 15. Cikkének rendelkezéseivel szemben megfelelő könnyítéseket engedélyezzenek.
4. Személyeket vagy dolgokat iparszerűen nem szállító légi járóművek azon Szerződő Állam területére szándékolt berepüléséhez, amely Állam kötelékébe a légi járómű nem tartozik, valamint ily légi járóműnek ezen területen belül vagy ezen területen át szándékolt repüléséhez további intézkedésig a légi járómű járatója által beszerzendő engedély szükséges. Ezt az engedélyt a másik Szerződő Állam azon hatóságai adják meg, amelyek az útlevelek láttamozására illetékesek. A berepülés ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a légi jármű járatója ezzel a hatósággal idejekorán közli mindazokat az adatokat, (tervbevett leszálló helyeket, a repülés idejét és irányát stb.), amelyek a repülés ellenőrzését ezen Állam felségjoga alá eső területen lehetővé teszik. Az engedély megtagadására csak állambiztonsági okok szolgálhatnak.
Az engedély után az illetékes hatóságok részéről kölcsönös egyetértéssel megállapítandó díjakat kell fizetni.
Átrepülési engedély csak az esetben fog megadatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a szomszéd Állam felségjoga alá eső területet illetőleg be- vagy átrepülési engedélyt adott.
A két Szerződő Állam kormányai fenntartják maguknak, hogy ezen pont rendelkezéseit a két Állam illetékes hatóságai közvetlen tárgyalás útján módosítsák vagy egyáltalában hatályon kívül helyezzék.
5. A két Szerződő Állam kormányai késznek nyilatkoznak arra, hogy abban az esetben, ha a Szerződésben szabályozott légi forgalom felett felügyelet gyakorlása válnék szükségessé, a két Állam illetékes hatóságai között közvetlenül létesítendő megállapodások alapján a másik Szerződő Állam légi kikötőiben rendőri- vagy vámkirendeltségeket létesítsenek.
Ez a Zárójegyzőkönyv a Szerződés kiegészítő részét alkotja és azzal egyidejűleg lép hatályba. A Zárójegyzőkönyv két példányban állíttatik ki és pedig magyar és német eredeti szöveggel. A Zárójegyzőkönyv értelmezésénél kétségek esetében a német szöveg irányadó, minthogy a tárgyalások német nyelven folytak.
3. § Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter és a külügyminiszter bízatnak meg.
