1926. évi XIII. törvénycikk

a Pénzintézeti Központról szóló 1920:XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról * 

1. § Az 1920:XXXVII. tc. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az 1916. évi XIV. törvénycikk értelmében szövetkezetként alakult Pénzintézeti Központ célja a Magyarország területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek ápolása és előmozdítása.

A Pénzintézeti Központ e végből:

1. tagjainál a 10. § értelmében felülvizsgálatot (revizió) tart; állandóan figyelemmel kíséri a hazai pénzintézetek üzletvitelét és ügyvitelét s az így szerzett adatokat megfelelően feldolgozza; a pénzügyminiszter utasítására a bank- és pénzváltóüzlettel foglalkozó kereskedelmi cégeknél, valamint értékpapirkereskedőknél közhiteli szempontból felülvizsgálatot tart;

2. közreműködik abban, hogy a pénzpiac egészséges fejlődése érdekében a pénzintézetek ügyvitele és ügykezelése a lehetőség szerint egyöntetű elvek alapján történjék, továbbá, hogy a pénzintézetek ügyvitelében a közgazdaság érdekeinek megfelelő elvek érvényesüljenek:

3. tagjainak, különösen olyankor, amikor hitelszükségletüknek a rendes hitelforrások útján való kielégítése nehézségekbe ütközik, hitelt nyujthat;

4. közreműködik abban, hogy olyan pénzintézetek, amelyeknél a felülvizsgálat eredménye szerint szükséges, egészséges alapra legyenek helyezhetők vagy más pénzintézettel egyesüljenek vagy pedig felszámoljanak; a Pénzintézeti Központ ilyen esetben, valamint nyilvános számadásra kötelezett ipari, kereskedelmi és biztosító vállalatok feloszlása esetében felszámolóként vagy hasonló minőségben járhat el és általában pénzintézetek és nyilvános számadásra kötelezett ipari, kereskedelmi és biztosító vállalatok feloszlatása esetében elvállalhatja a feloszlás végrehajtásának intézését, valamint azokat a tennivalókat, amelyeket külön jogszabály reáruház;

5. közreműködik oly állami hitelműveletek végrehajtásában, amelyeket a pénzügyminiszter törvényes felhatalmazás alapján foganatosít és ellátja az államadósságokkal kapcsolatosan azokat a tennivalókat, amelyekkel a pénzügyminiszter megbízza;

6. a pénzügyminiszter megbízásából gondoskodik az állami osztálysorsjáték rendezéséről (1917. évi IX. tc. 16. §-a);

7. tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottaknak kölcsönöket nyujt (1918. évi XXII. tc.);

8. a m. kir. posta vezérigazgatóságával, valamint saját tagjaival megállapodásokat létesíthet, amelyek értelmében tagjai a m. kir. postahivatalokhoz befizetett készpénzeket a Pénzintézeti Központ szavatossága mellett kölcsönként igénybe vehetik;

9. a pénzpiac érdekében pénzintézetek együttes műveleteiben részesedést vállalhat;

10. vállalatok, testületek és magánosok megkeresése alapján elvállalhatja ezek részére a könyvvizsgálat (revizió) körébe eső vagy hasonló munkálatok elvégzését, könyvelések és mérlegek állandó vagy időszakos felülvizsgálását kereskedelmi társaságok alapításánál és más ügyletek során a bizalmi személy ügykörébe eső feladatokat, végül vállalatok és cégek felszámolása esetében felszámolóként vagy hasonló minőségben járhat el;

11. közművelődési és más közérdekű egyesületek és intézetek megkeresésére vagy az illetékes miniszter felhívására elvállalhatja az ilyen egyesület (intézet) pénzügyi ügykezelésének, könyvvitelének és általában gazdálkodásának a felülvizsgálását (revizió);

12. ellátja mindazokat a tennivalókat, amelyeket külön törvény reáruház.

2. § Az 1920:XXXVII. tc. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az 1. §-ban megállapított ügykörben a Pénzintézeti Központ mindennemű jogügyleteket köthet. Az 1. § 4-7. és 9. pontjaiban említett ügykör kivételével azonban a Pénzintézeti Központ nem tagoknak hitelt nem engedélyez és iparvállalatok alapításával, érdekeltségek vállalásával, ingatlanügyletekkel és haszonbérleti ügyekkel csak az 1. § 4. és 9. pontjaiban említett ügykörben és csak annyiban foglalkozik, amennyiben erre elkerülhetetlenül szükség van.

A Pénzintézeti Központ tagjainak pénzfeleslegeit folyószámlán kamatozásra átveheti, de egyébként iparszerű betéti üzletet nem folytat és betéti könyveket nem állít ki.

A Pénzintézeti Központ az 1. §-ban körülírt célokra visszleszámítolási vagy más hitelt vehet igénybe.

A Pénzintézeti Központ a tényleg befizetett üzletrészek összegének a pénzügyminiszter által megállapítandó hányada erejéig értékpapirokat vásárolhat és ilyenek adásvételét a tagok részére közvetítheti, valamint bárki részére korlátlanul közvetítheti a magyar állam kibocsátásainak adásvételét.

Egyébként a Pénzintézeti Központ fölös tőkéit azonnal folyóvá tehető elsőrendű külföldi követelésekbe helyezheti el.

A Pénzintézeti Központ a tagok váltóinak telepítési helyéül szolgálhat és tagjainak kívánságára elvállalhatja váltóknak és más követeléseknek beszedését, továbbá tagjai részére, illetve ezek megbízásából kifizetéseket és egyéb üzleti tennivalókat teljesíthet, ideértve tőzsdei ügyletek közvetítését is.

A Pénzintézeti Központ lebonyolítja azokat az ügyleteit, amelyek eddigi alapszabályai szerint üzletkörébe tartoztak, de amelyekkel a jelen törvény szerint nem foglalkozhatik.

3. § Az 1920:XXXVII. tc. 12. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

A minisztérium a jelen §-ban foglalt rendelkezéseket olyan nyilvános számadásra kötelezett ipari és kereskedelmi vállalatokra is kiterjesztheti, amelyek valamely pénzintézet érdekkörébe tartoznak s az e részben irányadó szabályokat rendelettel állapítja meg.

4. § Ezt a törvényt, amely kihirdetésének napján lép életbe, a pénzügyminiszter hajtja végre.