1. § (1) A m. kir. postatakarékpéztár a jelen törvény életbelépésének időpontjától kezdve a pénzügyminiszter alá rendeltetik.
(2) Mindazokban az esetekben, amelyekben a postatakarékpénztárra vonatkozó jogszabályok értelmében eddig a kereskedelemügyi miniszter akár egyedül, akár a pénzügyminiszterrel egyetértve intézkedett vagy határozott, a jelen törvény életbelépésének napjától a pénzügyminiszter, - még pedig a kereskedelmi forgalmat, valamint a zálogházakat és ezzel kapcsolatos üzletágakat érintő, továbbá a postai közvetítő szolgálattal összefüggő ügyekben a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve - intézkedik vagy határoz.
2. § (1) A postatakarékpénztár az állami és a letéti csekkszámlák álladékának megfelelő összegeket a Magyar Nemzeti Banknál giroszámlán köteles elhelyezni, kivéve a folyószükséglet fedezésére igényelt készpénzkészletet, továbbá az 1918. évi XXII. tc. alapján a Pénzintézeti Központ által a közszolgálati alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak adható kölcsönök részben való nyujtására szolgáló és a Pénzintézeti Központnál elhelyezendő összegeket.
(2) A jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve a postatakarékpénztár a takarékbetéti, valamint az első bekezdés alá nem eső csekk- és clearing-forgalomból eredő s a folyó szükségletet meghaladó összegeket:
a) kamatozó kincstári utalványokban;
b) kamatozó magyar államadóssági kötvényekben és állami sorsjegyekben;
c) a pénzügyminiszter által kijelölendő kamatozó záloglevelekben és kötvényekben;
d) az 1925. évi IX. tc. 23. §-a alapján folytatott kézizálogkölcsön üzletágnál szükséges forgótőkében helyezheti el.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint elhelyezhető tőkék mindenkor együttvéve legfeljebb a takarékbetétek álladékának megfelelő összeget és a kereskedelmi csekkszámlákon mutatkozó betétek előző üzletévi átlagos összegének egyharmad részét tehetik, míg a fennmaradó részt a postatakarékpénztár a Magyar Nemzeti Banknál giroszámlán köteles elhelyezni.
(4) Abban az esetben, ha a jelen §-ban foglaltaknak megfelelő tőkeelhelyezésekből származó bevételek nem elegendők a postatakarékpénztár kiadásainak fedezésére, a különbözetnek az állam egyéb bevételeiből való megtérítéséről a pénzügyminiszter gondoskodik.
3. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a postatakarékpénztár mellé javasoló, felügyelő és ellenőrző hivatással bizottságot létesítsen. A bizottság szervezetét, összetételét és ügykörét a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.
4. § (1) A budapesti kir. zálogházak alapjának tulajdonában lévő ingóvagyon, valamint Budapest, IX. ker., Lónyay-utca 30/32. és Kinizsi-utca 2., 17,035 telekkönyvi, 9377/b. és 9378 helyrajzi számú ingatlan a postatakarékpénztár tartalékalapjának vagyonába megy át és annak növelésére fordítandó.
(2) Az 1900:XIII. tc. 4. §-a hatályon kívül helyeztetik s a volt belvárosi kir. zálogházi telek és épület, IV., Királyi Pál-utca 1., 246. és 247. telekkönyvi, 247. és 248. helyrajzi számú ingatlan a budapesti kir. zálogházak alapjának tulajdonából az állam tulajdonába megy át.
(3) Ugyancsak az állam tulajdonába megy át a budapesti kir. zálogházak alapjának tulajdonában levő Budapest, VI., Eötvös-utca 3., 4015. és 4016. telekkönyvi, 3978. és 3979/a. helyrajzi számú ingatlan.
(4) Az új zálogházi épület építési és berendezési költségeire az 1900:XIII. tc. 3. §-a alapján a m. kir. állampénztár által a budapesti kir. zálogházaknak előlegezett összegekből még fennálló tartozás megszüntettetik.
5. § Ezt a törvényt, amely kihirdetésének napján lép életbe, a pénzügyminiszter hajtja végre.
