Budapest Székesfőváros az 1910. évi 4%-os, az 1911. évi 4%-os és 1914. évi 4 1/2%-os részben külföldi valutára szóló kölcsöneinek végleges rendezése céljából külföldi valutára szóló kölcsöneinek végleges rendezése céljából külföldi hitelezőivel 1925. évi augusztus hó 14. napján Osztendében egyezményt létesített.
Ezen egyezmény - valamint annak végrehajtására vonatkozólag 1925. évi december hó 11-én Bázelben megállapított határozmányok - a kölcsönök kamatszolgálata és tőketörlesztésére vonatkozólag a következő feltételeket állapította meg:
Budapest Székesfőváros ezen kölcsönök kötvényei után kamatfizetési kötelezettségének 1925. évi december hó 31-ig annyiban már eleget tett, hogy az ezen időpontig esedékessé vált kamattartozások azokból az összegekből nyernek kiegyenlítést, amely összegeket Budapest Székesfőváros erre a célra rendelkezésre bocsátott azzal a garanciával, hogy a végösszeg 450,000 angol fontnál kevesebb nem lehet.
1926. évi január hó 1-től 1930. évi december hó 31-ig valamennyi kölcsönkötvények szelvényei után, mindenkor január 1-i és július 1-i esedékességgel, az eredeti kölcsönfeltételek szerint fizetendő kamat 75%-át tartozik fizetni. 1931. évi január hó 1-től a kamatfizetési kötelezettségre az eredeti kötvényfeltételek lépnek életbe.
Az eredeti kötvényfeltételek szerint 1919. év január hó 2. után visszaváltandó kötvények sorsolása hatálytalaníttatik és az összes kölcsönök törlesztése - amennyiben a visszafizetésre igényjogosultsággal bírnak - 1934. év július hó 1-ig felfüggesztetik.
Az 1934. évben és a következő évek folyamán a kötvények új törlesztési táblázatok alapján fizettetnek vissza úgy, hogy az 1910, évi 4%-os kölcsön 1980. évi január hó 1-én, az 1911. évi 4%-os kölcsön 1981. évi január hó 1-én és az 1914. évi 4 1/2%-os kölcsön pedig 1984. év január hó 1-én fizettetik teljesen és véglegesen vissza, visszavásárlás, felajánlás vagy sorsolás útján. A kisorsolt kötvények névértékükön váltatnak be.
Ezen egyezményhez mindegyik kölcsön forgalomban levő kötvényei névértékének legalább 60%-át vagy Budapest Székesfőváros által elfogadott kisebb százalékát képviselő kötvénytulajdonosoknak még hozzá kell járulni és az csak akkor emelkedik jogerőre.
Budapest Székesfőváros részéről az egyezmény megkötésénél az egyik alapfeltétel az lévén, hogy az egyezményhez hozzájáruló kötvénytulajdonosok kedvezőtlenebb helyzetbe ne juthassanak, mint azok, akik az egyezményhez hozzá nem járultak, ezért Budapest Székesfőváros arra kötelezte magát, hogy az egyezményben megállapítottnál jobb vagy kedvezőbb fizetési feltételeket a három külföldi kölcsön bármely kötvénytulajdonosa számára sem közvetve, sem közvetlenül felajánlani vagy engedélyezni nem fog.
Az egyezmény tehát csakis az annak feltételeit elfogadó, illetve az ahhoz hozzájáruló kötvénytulajdonosok jogviszonyát rendezi, de az egyezményhez nem csatlakozott kötvénytulajdonosoknak az eredeti kötvényen alapuló jogai az egyezményben rendezést nem nyertek.
Budapest Székesfőváros és külföldi hitelezői között 1925. év augusztus hó 14-én Osztendében létesített egyezményt, valamint az ennek végrehajtására vonatkozólag 1925. év december hó 11-én Bázelben megállapított határozmányok francia és magyar szövegét ezen indokoláshoz mellékletként csatolom.
Budapest Székesfőváros az egyezménynek ily feltételek mellett való elfogadásával fizetési képességének legvégső határáig ment el és az elvállalt kötelezettségének pedig csak akkor tud eleget tenni, ha gondoskodás történik arról, hogy Budapest Székesfőváros megóvassék attól, hogy az egyes az egyezményhez nem csatlakozott kötvénytulajdonosok az egyezményben meghatározott mértéken túlmenő igényt - vonatkozzanak azok akár a tőke vagy a kamat összegére, akár a teljesítés időpontjára - sem bírói úton, sem egyébként ne támaszthassanak.
Ezt a célt kívánja szolgálni a törvényjavaslat 1. §-a.
Az egyezmény II. Cikke értelmében Budapest Székesfővárosnak a háború előtt és háború alatt lejárt úgynevezett háborús tartozásai az egyezmény rendelkezései alól kivétetnek és ezekre nézve a trianoni békeszerződésben foglalt rendelkezések érintetlenek maradnak.
Budapest Székesfővárosnak ezen úgynevezett háborús tartozásaiért a magyar állam a trianoni békeszerződés 231. Cikkének b) pontja alapján szavatossággal tartozik.
Ebből a szavatosságból kifolyólag a magyar államnak visszkereseti joga van Budapest Székesfőváros ellen, melynek gyakorlását az 1923. évi XXVIII. tc. szabályozza.
Budapest Székesfővárosnak ezen egyezményben elvállalt fizetési kötelezettségeire való tekintettel kérdéses, vajjon az említett törvénycikk rendelkezéseinek Budapest Székesfővárossal szemben való változatlan végrehajtása nem veszélyeztetné-e Budapest Székesfőváros háztartását és nem tenné-e lehetetlenné, hogy Budapest Székesfőváros közigazgatási és szociális feladatainak eleget tegyen.
Ezért Budapest Székesfőváros gazdasági helyzetén enyhítendő, célszerű, ha a kormány felhatalmazást nyer arra, hogy Budapest Székesfővárossal az állam visszkereseti jogának érvényesítésére a szükséghez képest külön megállapodást létesítsen.
