1. § Amerikai Egyesült-Államokkal kötött 1925. évi június hó 24-én Washingtonban kelt Barátsági, Kereskedelmi és Konzuli Szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § A szerződés szövege a következő:
A Magyar Királyság és az Amerikai Egyesült-Államok attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a közöttük fennálló áldásos békekötelékeket oly megállapodások által erősítsék meg, amelyek hivatva vannak arra, hogy kölcsönös területeiken népeik szellemi, kulturális, gazdasági és kereskedelmi törekvéseinek megfelelően a barátságos érintkezést előmozdítsák, barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződés megkötését határozták el és e célból meghatalmazottaikként megnevezték:
Magyarország Kormányzója: gróf Széchényi László Magyarország rendkívüli követét és meghatalmazott minisztert az Amerikai Egyesült-Államoknál és az Amerikai Egyesült-Államok elnöke: Frank B. Kellogg, az Egyesült-Államok Secretary of State-jét.
Akik érvényes és teljes meghatalmazásaik kölcsönös kicserélése után a következő cikkekre nézve állapodtak meg:
I. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél állampolgárai a másik Fél területeire léphetnek, azokon utazhatnak és letelepedhetnek; lelkiismereti szabadságot és vallásszabadságot élveznek; akadálytalanul űzhetnek mindennemű hivatásos, tudományos, vallási, jótékonysági, ipari és kereskedelmi tevékenységet, amelyet a helyi törvények nem tiltanak; tulajdonukban tarthatnak, emelhetnek vagy bérelhetnek és elfoglalhatnak megfelelő épületeket és bérbe vehetnek telkeket, hogy ott letelepedjenek, vagy azokat tudományos, vallási, jótékonysági, ipari, kereskedelmi és temetkezési célokra felhasználják; tetszésük szerint alkalmazhatnak ügynököket és általában kifejthetnek mindennemű tevékenységet, amely velejár vagy szükséges ahhoz, hogy a fentemlített kedvezményeket oly mértékben élvezhessék, mint a belföldiek, vagy ezután a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek állampolgárai, amennyiben alávetik magukat a fennálló törvényeknek és rendeleteknek.
Egyik Magas Szerződő Fél állampolgárai sem kötelezhetők a másik Fél területein más vagy magasabb belföldi adók vagy illetékek viselésére, mint aminőkre a belföldiek kötelesek és fizetnek.
A Magas Szerződő Felek állampolgárai, amennyiben alkalmazkodnak a belföldi törvényekhez, akadálytalanul fordulhatnak a törvény által létesített bármelyfokú bírósághoz jogaik érvényesítése és védelme végett.
A Magas Szerződő Felek állampolgárai amennyiben alkalmazkodnak a belföldiekre megállapított feltételekhez, a másik Fél területein személyüket és vagyonukat illetőleg állandó védelemben és biztonságban részesülnek és e tekintetben élvezni fogják a védelemnek azt a fokát, amelyet a nemzetközi jog megkövetel. Vagyonuk törvényes eljárás és megfelelő kártérítés nélkül el nem vehető.
II. Cikk. Tekintettel arra a védelemre, melyet oly nemzeti, állami és tartományi törvények biztosítanak, amelyek balesetért vagy halálért magánjogi felelősséget állapítanak meg és valamely sértett fél hozzátartozóinak, örököseinek vagy a reá utalt személyeknek jogot adnak keresetre vagy pénzbeli kártérítésre, amennyiben a sértett fél a Magas Szerződő Felek egyikének állampolgára, fentemlített hozzátartozói, örökösei vagy a reá utalt személyek a másik Fél területein ugyanazon jogokat és kedvezményeket ugyanolyan feltételek mellett fogják élvezni, amelyekben a belföldiek részesülnek, tekintet nélkül külföldi voltukra vagy arra, hogy tartózkodási helyük a sérülés bekövetkezésének helyén kívül fekszik.
III. Cikk. A Magas Szerződő Felek állampolgárainak a másik Szerződő Fél területén lévő lakásai, áruházai, gyárai, telepei és egyéb üzlethelyiségei, valamint ezeknek tartozékai, amelyek az I. Cikkben megjelölt bármely célra szolgálnak, sértetlenek lesznek. Az ilyen helyiségekben és azok tartozékaiban házkutatást tartani, továbbá könyveket, iratokat vagy számlákat átvizsgálni vagy azokat ellenőrizni, csupán a belföldiekre megállapított feltételek mellett a törvények, rendeletek és szabályrendeletek által előírt módon engedhető meg.
IV. Cikk. Ha valamely személy, aki a Magas Szerződő Felek területein fekvőség vagy más ingatlan birtokosa, vagy azokban érdekelt, elhalálozna és ennek következtében ilyen ingatlan vagy érdekeltség az állam törvényei értelmében vagy végrendeleti intézkedés folytán a másik Fél egy akár ott tartózkodó, akár nem ott tartózkodó állampolgárának örökségébe vagy tulajdonába menne át, amennyiben ezt annak az államnak törvényei, ahol a birtok fekszik vagy az érdek van, ki nem zárják, az örökség eladására három év engedélyezendő, mely határidő méltányosságból meg is hosszabbítható, ha a körülmények azt szükségessé teszik; a javakból származó jövedelem korlátozás és beavatkozás nélkül felvehető, továbbá mentes minden hagyatéki, örökségi és kezelési illetékektől és terhektől, kivéve azokat, amelyeket hasonló esetekben azon állam polgárai is tartoznak fizetni, amelyből az illető származik.
Mindegyik Magas Szerződő Fél állampolgárai a másik Fél területein lévő bármely ingóvagyonukkal szabadon rendelkezhetnek, végrendelet és adományozás által vagy más módon; azok örökösei, hagyományosai és az általuk megajándékozottak állampolgárságára való tekintet nélkül és akár ott tartózkodnak, akár nem, a mondott ingó vagyont örökölhetik, azt akár személyesen vagy az ő nevükben eljáró egyének által birtokba vehetik, továbbá tetszésük szerint megtarthatják vagy azzal rendelkezhetnek és csupán oly adók és illetékek fizetésére kötelezhetők, aminőket azon állam alattvalói, amelynek területein a dolog létezik vagy amelyhez tartozik, hasonló esetekben fizetni tartoznak.
V. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél állampolgárai a másik Fél területein vallásuk szabad gyakorlásában, amint az a fentebbiekben megállapíttatott, minden sérelem és zaklatás nélkül, vallásos meggyőződésükből vagy más okból kifolyólag, istentiszteletet tarthatnak úgy saját házaikban, mint e célra szolgáló más épületekben, amelyeket megfelelő helyeken szabadon emelhetnek és fenntarthatnak, feltéve, hogy tanításaik és vallásuk gyakorlata nem közerkölcsellenes; joguk van továbbá arra, hogy halottaikat vallásos szokásaiknak megfelelően az erre szánt és e célra fenntartott alkalmas és megfelelő helyeken eltemethessék, amennyiben alávetik magukat a temetkezési hely méltányos halálozási és egészségügyi törvényeinek és szabályrendeleteinek.
VI. Cikk. A Magas Szerződő Felek egyikének egy harmadik állammal való háborúja esetén az illető Félnek joga van a saját területein állandóan tartózkodó azon személyeket, akik a törvényeknek megfelelően formálisan kijelentették abbeli szándékukat, hogy az állampolgárságot naturalizáció által megszerzik, katonai szolgálattételre sorozni, kivéve ha az illetők a háború kitörésétől számított 60 napon belül a háborút vivő Fél területeiről eltávoznak.
VII. Cikk. A Magas Szerződő Felek területei között kereskedelmi és hajózási szabadság áll fenn. Mindegyik Magas Szerződő Fél állampolgárai, úgy mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek állampolgárai, hajóikkal és rakományaikkal szabadon jöhetnek a másik Fél határain belül fekvő mindazon helyekre, kikötőkbe és vizekre, amelyek a külkereskedelem és hajózás számára nyitva vannak vagy a jövőben megnyittatnak. Ezen szerződésben semmi sem értelmezhető olyképpen, ami által a magas Szerződő Felek valamelyikének abbeli joga korlátoztatnék, hogy az emberi, állati és növényélet védelmét biztosító oly egészségügyi tilalmakat és megszorításokat állítson fel, amilyenek neki alkalmasnak látszanak, vagy hogy rendőri vagy adótörvények keresztülvitelére vonatkozó rendeleteket bocsásson ki.
Mindkét Magas Szerződő Fél feltétlenül kötelezi magát arra, hogy a behozatalban a másik Fél terményeire, termékeire vagy ipari készítményeire nem fog más vagy magasabb vámokat kivetni, más feltételeket szabni és más tilalmakat felállítani, mint aminők bármely más idegen állam hasonló terményeire, termékeire vagy ipari készítményeire a behozatalnál fennállanak vagy alkalmaztatni fognak.
Mindkét Magas Szerződő Fél ugyancsak feltétlenül kötelezi magát arra, hogy a másik Fél területeire kivitt cikkekre nem fog kivetni más vagy magasabb vámokat, nem fog más korlátozásokat vagy tilalmakat felállítani, mint aminők bármely más idegen államba kivitt cikkekre nézve alkalmaztatnak.
Bármily jellegű kedvezmény, amelyben a Magas Szerződő Felek bármelyike valamely idegen állam cikkeit, mint annak terményeit, termékeit vagy ipari készítményeit részesíti, ugyanakkor és feltétlenül, minden kérvényezés és ellenszolgáltatás nélkül a másik Szerződő Fél áruira, mint annak terményeire, termékeire és ipari készítményeire is kiterjesztendők.
Mindegyik Magas Szerződő Fél kötelezi magát a behozatali és kiviteli vámok összegét és beszedését illetőleg, a másik Fél állampolgárait, hajóit és javait mindazon kedvezményekben, kiváltságokban és előnyökben részesíteni, amelyeket valamely harmadik állam állampolgárainak, hajóinak és javainak engedélyezett és tekintet nélkül arra, hogy az ily kedvezményben részesített államnak ilyen bánásmód ellenszolgáltatás nélkül vagy viszonzásul kölcsönös ellenszolgáltatások ellenében nyujtatott. Mindazon kedvezmények, kiváltságok és előnyök, amelyeket a Szerződő Felek egyike valamely harmadik állam állampolgárainak, hajóinak vagy javainak a jövőben engedélyezne, ugyanakkor és feltétlenül, minden kérés és ellenszolgáltatás nélkül alkalmazandók a másik Szerződő Félre saját magának, állampolgárainak és hajóinak javára.
Mindazon cikkek, amelyek az Egyesült-Államok kikötőibe azok hajóin idegen államokból törvényszerűen behozatnak vagy behozhatók lesznek, ugyanolyan módon hozhatók be az Egyesült-Államok kikötőibe magyar hajókon, a nélkül, hogy más vagy magasabb vámoknak, vagy bárminemű illetékeknek lennének alávethetők, mint aminők az Egyesült-Államok hajóin behozott cikkekre vonatkoznak; és viszont, mindazon cikkek, amelyeket Magyarország kikötőibe magyar hajókon idegen államokból törvényszerűen behoznak vagy a jövőben behozni fognak, ugyanúgy hozhatók be Magyarország kikötőibe az Egyesült-Államok hajóin, a nélkül, hogy más vagy magasabb vámoknak, vagy bárminemű illetékeknek lennének alávethetők, mint aminők idegen államokból magyar hajókon behozott cikkek után szedetnek.
E cikk rendelkezései nem vonatkoznak arra a bánásmódra, amelyben az Egyesült-Államok Kuba kereskedelmét részesítik az 1902. december 11-én az Egyesült-Államok és Kuba között kötött kereskedelmi egyezmény rendelkezései értelmében; nem vonatkoznak továbbá semmi más, a jövőben az Egyesült-Államok és Kuba közt kötendő kereskedelmi szerződésre és a jelen vagy a jövő törvényei alapján az Egyesült-Államoknak bármely más tartozékaival és a Panama-csatorna övével folytatott kereskedelemre.
VIII. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél állampolgárai és árui ugyanolyan elbánásban fognak részesülni a másik Fél területein a belső adókat, az átviteli vámokat, a beraktározási illetékeket és más könnyítéseket, valamint a vámvisszatérítéseket és jutalmakat illetőleg, mint annak a saját állampolgárai és azok árui.
IX. Cikk. A Magas Szerződő Felek egyikének területén annak nemzeti, állami és tartományi törvényei szerint és alapján alakult vagy a jövőben létesítendő és ugyanazon területen székhellyel bíró részvénytársaságok és egyéb társaságok és egyesületek jogi állása akár haszon elérésére alakulnak, akár nem, a másik Fél által elismerendő, feltéve, hogy nem alakulnak olyan célra, melyet az illető állam törvényei tiltanak. Joguk lesz továbbá a vonatkozó törvények rendelkezései szerint a bíróságokhoz akadálytalanul járulni az igazságszolgáltatásnak a törvény által létesített összes fokaiban mind keresetindítás, mind jogaik megvédése érdekében.
Mindegyik Magas Szerződő Fél társaságainak és egyesületeinek a másik Fél által elismert az a joga, hogy annak területein letelepedhessenek és ott fióktelepeket állíthassanak fel és ugyanott működhessenek, egyedül az illető Szerződő Félnek nemzeti, állami és tartományi törvényeiben szabályozott beleegyezésétől függ.
X. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél állampolgárai a másik Fél területein kölcsönösen és a szerint, hogy az ott megszabott feltételeknek eleget tesznek-e, élvezni fogják mindazon jogokat és kiváltságokat, amelyekben minden más állam polgárai részesülnek vagy a jövőben részesülni fognak, pénzbeli vagy egyéb haszonra irányuló részvénytársaságok alakításánál vagy azokban való részvételnél, ideértve részvények terjesztésének, egyesítésének, vásárlásának, tulajdonának és eladásának jogát, valamint ilyen társaságok és egyesületekben vezetői és hivatali állások elfoglalásának jogát. A felsorolt jogok gyakorlásánál és ilyen társaság és egyesület alapítására és vezetésére vonatkozó szabályzat és eljárás tekintetében ezen állampolgárok nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesülni, mint amilyenben a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet állampolgárai jelenleg vagy a jövőben részesülnek. Oly társaságok és egyesületek jogai, amelyeket a Magas Szerződő Felek egyikének területein a másik Fél állampolgárai alapítanak, ellenőriznek és azokban részesednek, hogy bármilyen működésüket kifejthessék, azon államnak már érvényben lévő vagy a jövőben hozandó nemzeti, állami és tartományi törvényei és rendeletei által szabályoztatnak, amely állam területein fenti testületek és társulatok működésüket kifejteni óhajtják. A fenti rendelkezések nem vonatkoznak politikai egyesületek alakítására vagy azokban való részvételre.
Továbbá mindegyik Magas Szerződő Fél területein kölcsönösen és az ott megszabott feltételeknek eleget téve, élvezni fogják mindazon jogokat és kiváltságokat, amelyekben ama Fél területein a szénbányászásnál, valamint a foszfát, olaj, bitumenes pala, gáz és nátrium kitermelésénél bármely más állam polgárai részesülnek.
XI. Cikk a) A Magas Szerződő Felek joghatósága alá eső területeken letelepedett gyárosok, kereskedők és iparosok a másik Fél joghatósága alá tartozó területen belül, akár személyesen, akár ügynökök vagy alkalmazottaik által, mint kereskedelmi utazók működhetnek, ha az utóbbitól egyszeri illeték lefizetése ellenében erre engedélyt kapnak, amely az illető állam joghatósága alá tartozó egész területen érvényes.
Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek valamelyike háborút folytatna, fenntartja magának azt a jogot, hogy e cikk rendelkezései alapján vagy más címen megakadályozza joghatósági területén belül olyan ellenséges állampolgárok vagy más idegenek működését, akiknek jelenlétét a közrend vagy az állam biztonsága szempontjából ártalmasnak minősíti.
b) Hogy a kérvényező a fentemlített engedélyt magának biztosítsa, köteles a gyárosok, kereskedők és iparosok tartózkodási helyén olyan igazolványt szerezni, amely kereskedelmi utazói minőségét igazolja. Ezen igazolvány, amelyet mindkét államban az e célra meghatározandó hatóság fog kiállítani, azon állam konzulja által láttamozandó, amelyben a kérvényező működni óhajt; ezen állam hatóságai a bemutatott igazolvány alapján ki fogják állítani az állami engedélyt az a) pont rendelkezései szerint.
c) Kereskedelmi utazók árumintáikat eladhatják a nélkül, hogy az előírt behozatali engedélyt meg kellene szerezniök.
d) Kereskedelmi értéknélküli minták vámilleték nélkül hozhatók be.
Megjelölt, lebélyegzett vagy megrongált minták, amelyek más célra nem használhatók, kereskedelmi értéknélküli tárgyaknak tekintendők.
e) Kereskedelmi értékkel bíró minták ideiglenesen behozhatók a törvényes vámok lefizetésére való biztosíték nyujtása ellenében azon esetre, ha ismét ki nem vitetnének az országból hat (6) hónapi határidőn belül.
A minták azon részeire, amelyek nem kerültek ismét kivitelre, vám fizetendő.
f) A vámformaságok lehetőleg egyszerűsítendők a végből, hogy a minták továbbítását ne késleltessék.
g) Házalók és más elárusítók, akik egyenesen a fogyasztóknak adják el áruikat, még akkor sem tekintendők kereskedelmi utazóknak, ha abban az államban, ahol működnek, nincs állandó üzleti székhelyük; azonban alávetendők az üzleti tevékenységük után fizetendő illetékek azon nemének, amely reájuk vonatkozik.
h) Engedély nem követelhető:
1. olyan személyektől, akik a kereskedelem és szükségleteinek tanulmányozása szempontjából utaznak, még akkor sem, ha azok kereskedelmi összeköttetéseket kezdeményeznek, feltéve, hogy árukat nem adnak el;
2. olyan személyektől, akik helyi ügynökségek által működnek, amelyek fizetik az engedélyilletékeket vagy más üzletre vonatkozó jövedelmi adókat;
3. olyan utasoktól, akik kizárólag vevők.
i) Jelen cikk bármely rendelkezéseit érintő minden engedmény, amelyet a Szerződő Felek egyike a jövőben akár törvény vagy szerződés, vagy egyezmény által biztosít, azonnal kiterjesztendő a másik Félre is.
XII. Cikk. a) Valahányszor a XI. Cikk rendelkezései megengedik és az abban megállapított jogok sérelme nélkül történhetik, a Magas Szerződő Felek bármelyike életbeléptethet oly rendelkezéseket, melyek a XI. Cikk alapján adott engedélyek megújítását vagy átruházását szabályozzák, vagy az engedélyekkel való bármily visszaélés megtorlására pénz- és egyéb büntetéseket állapítanak meg.
Ha ezen szabályzatok az engedélyek megújítását megengedik, a megújításért járó illeték nem lesz nagyobb, mint az, amely az eredeti engedélyért volt fizetendő.
Amennyiben ezen szabályzatok az engedély átruházását megengedik, úgy az, akire az engedély átruháztatik, új személyazonossági bizonyítványának megérkeztéig mint kereskedelmi utazó működhetik, ha kellő biztosítékot tud nyujtani arra nézve, hogy minden tekintetben jogos utóda annak, aki az engedélyt eredetileg kapta volt s hogy ugyanolyan személyazonossági bizonyítványt fog felmutatni, mint az, aki az engedélyt eredetileg kapta volt. A minták vámzárolása azonban csak akkor oldható fel, ha az említett bizonyítvány megérkezett.
b) A kereskedelmi utazó személyazonossági bizonyítványának kiállítására nézve nem a kereskedelmi utazók saját, hanem azon cég állampolgársága mérvadó, melyet a kereskedelmi utazó képvisel.
A Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy vámtisztviselőiket vagy más illetékes hatóságaikat felhatalmazzák, miszerint ily engedélyeket a személyazonossági bizonyítvány és a minták hitelesített jegyzékének bemutatása után mint azon központi hivatalok képviselői, melyek engedélyek kiállítására és szabályozására hivatvák, kiállíthassanak. Nevezett tisztviselők az illető okmányokat azonnal azon központi hivatalhoz tartoznak áttenni, melynek az engedéllyel ellátott ezek után kellőképpen bejelenti abbeli szándékát, hogy engedélyének megújítását vagy átruházását kérni fogja, amennyiben ezen cselekmények megengedhetők - vagy pedig az országból való távozásának esetén - vámzárlatának megszüntetését kéri. Szabályszerű értesítésnek e tekintetben azon idő fog tekintetni, amely a rendes postafordultával való levélváltásra szükséges, ehhez adva még öt köznapot, hivatalos elintézés céljából.
c) Magától értetődik, hogy az utazó csakis oly cikkek eladásával fog foglalkozni, melyek üzletágához tartoznak. Eladhatja mintáit, amely esetben köteles az azokra eső vámot lefizetni, de nem adhat el más, magával hozott vagy neki küldött oly cikkeket, melyek nem világosan az általa képviselt üzletághoz tartoznak.
d) A kereskedelmi utazók által megfelelő mennyiségben magukkal hozott hirdetési anyag kereskedelmi értéknélküli mintáknak fog tekintetni. Oly tárgyak, amelyek értéke azáltal csökkent, hogy azok hirdetési célokra lettek felhasználva és amelyek ingyenes szétosztásra szánvák, amennyiben megfelelő mennyiségben hozatnak be, szintén értéknélküli mintáknak fognak tekintetni. Magától értetődik azonban, hogy ezen előírás az illető ország vámtörvényeinek lesz alávetve. Azok a minták, amelyeket kereskedelmi utazó magával visz, személyes poggyászának részeként fognak továbbíttatni s az utána érkező minták közönséges teheráruval szemben elsőbbségben fognak részesülni.
e) Ha az eredeti engedély hat hónapnál hosszabb időtartamra lett adva vagy ha az engedély meg lett újítva, a mintákra vonatkozó vámzár megfelelően meghosszabbítandó. Magától értetődik azonban, hogy ezen szabály a két ország vámtörvényeivel összhangba hozandó.
XIII. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyikének területén, a territorális vizeket beleértve, oly személyek és áruk számára, amelyek a másik Szerződő Fél területéről jönnek vagy azon mennek át, - kivéve azon személyeket és árukat, amelyek részére az illető állam területére való lépés, illetve behozatal a törvény által tiltható - az átvitelnek a nemzetközi tranzit-forgalomnak legmegfelelőbb útvonalakon, vasúton, hajózható víziutakon és csatornákon, kivéve a Panama-csatornát, valamint oly víziutakat és csatornákat, melyek az Egyesült-Államok nemzetközi határait képezik, teljesen szabadnak kell lennie. Átutazó személyekre és átszállított árukra átutazási, illetve átszállítási illeték nem vehető ki, azokra nézve szükségtelen késedelmek vagy korlátozások nem tarthatók fenn s ezen személyek és áruknak adók, kedvezmények stb. tekintetében a saját állampolgárokat megillető elbánásban kell részesülniök.
Átmenő szállítmányok az illető vámhivatalnál bejegyzendők, de azok vám- és hasonló illetékek fizetésétől mentesítendők.
Az átviteli illetékeknek mérsékelteknek kell lenniök, s tekintettel kell lenniök a forgalom következményeire.
XIV. Cikk. A Magas Szerződő Felek megegyeznek arra nézve, hogy egymás konzuli tisztviselőit azon kikötőikbe, helyiségeikbe és városaikba befogadják, melyekre nézve ez jónak látszik és amelyek bármely más idegen ország konzuli képviselői számára nyitva vannak.
A Magas Szerződő Felek mindegyikének konzuli tisztviselői - hivatalos működésük megkezdése után - a másik Szerződő Fél területén kölcsönösen mindazon jogokat, kiváltságokat, szabadságokat és mentességeket élvezik, mint amelyeket a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek ugyanazon rangfokozatú tisztviselői élveznek. Nevezett tisztviselőket, mint hivatalos közegeket, a központi vagy helyi hatóságok részéről, amelyekkel az őket befogadó államban hivatalosan érintkeznek, megkülönböztetett tisztelet illeti meg.
A Magas Szerződő Felek mindegyikének kormánya a másik fél azon konzuli tisztviselőinek, akik a kinevező államfő által aláírt s az ország nagy pecsétjével ellátott kinevezési okmányt mutatnak be, a szükségelt exequaturt díjmentesen tartozik megadni és oly alárendelt vagy helyettes konzuli tisztviselőt, aki valamely már befogadott felsőbb konzuli tisztviselő által, kormányának jóváhagyása mellett vagy annak a kormánynak bármely más illetékes tisztviselője által kellőkép kineveztetett, oly okmánnyal tartoznak ellátni, amely az illető állam törvényei értelmében szükséges ahhoz, hogy a kinevezett a konzuli teendőket elláthassa. Exequaturnak vagy a helyett alárendelt tisztviselő részére kiállított egyéb okmánynak előmutatása esetén az illető konzuli tisztviselőnek megengedendő, hogy hivatalos működését megkezdhesse és a jelen szerződésben biztosított jogokat, előjogokat és mentességeket élvezhesse.
XV. Cikk. Oly konzuli tisztviselők, kik annak az államnak polgárai, melytől megbizatásukat nyerték, nem tartóztathatók le, kivéve azon esetben, ha oly bűncselekmények elkövetésével vannak terhelve, amelyek az őket elfogadó államban vétségnél súlyosabb bűncselekménynek minősülnek s az azokat elkövető egyénnek megbüntetését vonják maguk után. Ezen tisztviselők katonai beszállásolástól, valamint bárminemű katonai, haditengerészeti, közigazgatási vagy rendőri jellegű szolgálattól mentesítendők.
Bűnügyekben a vád vagy védelem konzuli tisztviselő tanukénti megjelenését kívánhatja. Az erre vonatkozó meghívás lehetőleg tekintettel legyen a konzuli méltóságra és a hivatali kötelességre s az illető konzuli tisztviselő a meghívásnak tegyen eleget.
Konzuli tisztviselők polgári ügyekben az őket befogadó állam bíróságainak vannak alávetve oly fenntartással, hogy amennyiben az illető tisztviselő az őt kinevező állam polgára és nyereségre irányuló magántevékenységet nem folytat, tanuvallomása, kényelmére való kellő tekintettel, lakásán vagy hivatalában veendő fel. Kívánatos azonban, hogy az illető tisztviselő önkéntesen tegyen vallomást a per tárgyalásán, valahányszor ez hivatalos működésének komolyabb megzavarása nélkül lehetséges.
XVI. Cikk. Oly konzuli tisztviselők, valamint konzuli alkalmazottak, akik az őket kinevező államnak polgárai, - hacsak azon államban, melyben működnek, nyereségre irányuló foglalkozást nem folytatnak, - mentesek az összes nemzeti, állami, tartományi és városi adóktól, személyüket és vagyonukat illetőleg, kivéve azon adóktól, amelyek azon államban, ahol működnek, ingatlanok birtoklásáért vagy tulajdonáért, vagy ily ingatlan jövedelméért fizetendők. A konzuli tisztviselők és alkalmazottak, amennyiben az őket kinevező államnak polgárai, illetményeik, valamint hivatalos ténykedéseikért járó díjak és illetékek után adót nem fizetnek.
A Magas Szerződő Felek bármelyikének területén fekvő oly telkek és épületek, melyeknek a másik Magas Szerződő Fél törvényes vagy méltányosság szerinti tulajdonosa s amelyeket a tulajdonos kizárólagosan kormányzati célokra használ, mindennemű adó alól - legyen az nemzeti, állami, tartományi vagy városi - mentesek, azon illetékek kivételével, melyek oly szolgálatokért vagy oly helyi, közérdekű javításokért hajtatnak be, melyek az illető ingatlanoknak javára szolgálnak.
XVII. Cikk. Konzuli tisztviselők hivatalaiknak külső kapuja fölé helyezhetik el az őket kinevező állam címerét megfelelő felírással, mely a hivatal hivatalos megnevezését juttatja kifejezésre. Ezen tisztviselők hivatalaikon - azokat is beleértve, melyek a két ország fővárosaiban vannak - országuknak zászlaját kitűzhetik. Szintúgy minden csónakra vagy hajóra is, melyet konzuli működésük gyakorlása közben használnak, kitűzhetik a zászlót.
A konzuli hivatalok és levéltárak mindenkor sérthetetlenek. Azokba semmi körülmények közt sem szabad behatolni a befogadó állam semmiféle hatóságának. Nem szabad a hatóságoknak semmiféle ürügy alatt sem valamely konzuli hivatal iratait vagy abban letétbe helyezett dolgokat megvizsgálni vagy lefoglalni. Konzuli hivataloknak nem szabad menedékül szolgálniok. Konzuli tisztviselőtől nem kívánható, hogy hivatalos iratokat bíróságnál mutasson be vagy tanuvallomást tegyen azok tartalmát illetőleg.
Valamely konzuli tisztviselő halála, hivatalra való képtelensége vagy távolléte esetében alantas konzuli tisztviselő hiányában oly titkárok vagy irodavezetők, kiknek hivatalos jellege azon állam kormányának, melyben a konzulátus működik, előzetesen be volt jelentve, az elhalt, hivatalra képtelenné vált vagy távol lévő konzuli tisztviselőnek konzuli teendőit ideiglenesen elláthatják s e működésük alatt mindazon jogokat és mentességeket élvezik, melyek az illető tisztviselőt megillették.
XVIII. Cikk. Konzuli tisztviselők, kik az őket kinevező államnak állampolgárai, hivatali területükön honfitársaikat jogaikban, melyek szerződésszerűleg vagy más alapon megillették, megvédendők a nemzeti, állami, tartományi vagy városi hatóságokhoz fordulhatnak. Ezen jogok megsértése miatt panasz teendő. Ha az illetékes hatóság elmulasztaná az orvoslás vagy védelem nyujtását, ez annak szükségét igazolná, hogy diplomáciai úton történjék közbenjárás és diplomáciai képviselő távollétében a főkonzul vagy a fővárosban székelő konzuli tisztviselő egyenesen az ország kormányához fordulhat.
XIX. Cikk. Konzuli tisztviselők saját hazájuk törvényeinek alapján bármely a hivatali területen belül fekvő alkalmas helyen a hazájuk hajóin időzőket vagy bármely honfitársukat vagy oly személyt, aki a konzuli tisztviselő hazájának területén bír állandó lakással, kihallgathatnak. Ezen tisztviselők írásba foglalhatják, tanusíthatják és hitelesíthetik saját honfitársaik egyoldalú ügyleteit, okiratait és végrendeleteit, továbbá oly szerződéseket, melyekben az egyik fél honfitársuk. Felvehetnek, tanusíthatnak, bizonyíthatnak és hitelesíthetnek bármely írásba foglalt okiratot, amely a konzuli tisztviselőt kinevező ország területén fekvő ingatlan tulajdonának átruházását vagy megterhelését foglalja magában, vagy testesíti meg, valamint egyoldalú ügyleteket, okiratokat, végrendeleteket és szerződéseket, amelyek a konzuli tisztviselőket kinevező ország területén fekvő ingatlanra vagy ugyanezen ország területén lebonyolítandó ügyletre vonatkoznak, ideszámítva azon egyoldalú ügyleteket, okmányokat, végrendeleteket és szerződéseket is, melyek kizárólag azon államnak polgáraitól származnak, melyben a nevezett tisztviselők működnek. Ily módon kiállított bizonyítékok és okiratok, valamint azok másolatai és fordításai a konzuli tisztviselő hivatalos pecsétjével ellátva, a Szerződő Felek területén az esethez képest mint eredeti okmányok vagy hitelesített másolatok bizonyító erővel bírnak s azoknak oly jogerejük és joghatályuk van, mintha az illető konzuli tisztviselőt kinevező országban közjegyző vagy más kellőkép felhatalmazott közhivatalnok előtt jöttek volna létre, illetve lettek volna kiállítva, feltéve, hogy ezen okiratok azon állam törvényeinek és rendeleteinek megfelelően szerkesztettek és állíttattak ki, amelyben felhasználtatnak.
XX. Cikk. Ha a Magas Szerződő Felek egyikének állampolgára a másiknak területén elhal a nélkül, hogy elhalálozásának helyén örökösei vagy általa kinevezett végrendeleti végrehajtó ismeretes lenne, az elhalálozásról az illetékes helyi hatóságok azonnal értesíteni tartoznak azon állam legközelebbi konzuli tisztviselőjét, amelynek állampolgára volt az elhalt, hogy az érdekeltek megfelelően értesíthetők legyenek.
Ha a Magas Szerződő Felek egyikének állampolgára a másik területén végintézkedés vagy végrendelet nélkül hal meg, azon konzuli tisztviselő, akinek hivatali területén az elhunyt elhalálozása idején lakott, amennyiben az ország törvényei ezt megengedik, és addig, amíg hagyatéki gondnok neveztetik ki és a gondnoki kirendelő határozat megerősíttetik, feljogosítottnak fog tekintetni arra, hogy az elhunyt honfitársa után maradt vagyont gondjaiba vegye megőrzés és megóvás végett. Ily konzuli tisztviselőnek jogában áll a hagyatéki gondnokot ellenőrző bírói vagy más hatóság belátása szerint magát gondnoknak kineveztetni, amennyiben helyi törvények ezt megengedik.
Ha valamely konzuli tisztviselő valamely elhalt honfitársa hagyatékának gondnokságát elvállalja, ilyen minőségben a kinevező bírói vagy más hatóság fennhatóságának ugyanolyan mértékben alá van rendelve, mint azon országnak bármely állampolgára, melyben a kinevezés történik.
XXI. Cikk. A Magas Szerződő Felek bármelyikének konzuli tisztviselője azon honfitársai érdekében, akik nem laknak azon államban, ahol a konzul működik, a tárgyalás alatt álló hagyatékokból vagy az úgynevezett munkásbiztosítási törvények vagy más hasonló rendelkezések alapján kiutalt részleteket átveheti azzal a feltétellel, hogy az összes ilymódon átvett összegeket saját állama illetékes hatóságai útján az igényjogosultak kezeihez juttatja, továbbá hogy azon hatóságoknak vagy hivataloknak, melyek a kiutalást az ő útján végzik, a kiszolgáltatás tényleges megtörténtéről megfelelő bizonyítékokat szolgáltat.
XXII. Cikk. A Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy kölcsönösen megengedik, hogy a másik Szerződő Fél konzuli hivatalainak hivatalos használatára rendelt bútorzat, felszerelés és készlet teljes vámmentesen és minden vizsgálattól mentesen legyen behozható és a vámmentes behozatal előjogát a másik Szerződő Fél állampolgárságával bíró konzuli tisztviselők, azok családjai, valamint kíséretei poggyászára és személyes használatra szolgáló ingóságaira is - akár vele együtt érkeztek meg azok állomására, akár pedig hivatalos működésének valamely későbbi időpontjában - kiterjesztik, annak kikötése mellett azonban, hogy semmiféle oly tárgy, melynek behozatala a Magas Szerződő Felek valamelyikének törvényei szerint tiltva van, ne legyen behozható.
Magától értetődik azonban, hogy ezen előjog nem illeti azon konzuli tisztviselőket, akik abban az országban, ahová kineveztettek, valamely nyerészkedésre irányuló magánfoglalkozást űznek. Kivételt képeznek ez alól a hivatali felszerelések.
XXIII. Cikk. A fenti vagy ezutáni megállapodások tárgyát képező korlátozások vagy kivételek fenntartásával a Magas Szerződő Felek országai alatt, melyekre ezen szerződés rendelkezései vonatkoznak, mindazon föld- és vízfelületek, valamint a légi terek értendők, melyek felett a Szerződő Felek fenségjogot igényelnek és gyakorolnak, a Panama-csatorna kerületének kivételével.
XXIV. Cikk. Jelen szerződésben semmi sem értelmezhető olykép, hogy azáltal bármikép is korlátoztassanak vagy csorbíttassanak azon jogok, előjogok és előnyök, melyeket az 1921. augusztus 29-én Magyarország és az Egyesült-Államok közt a barátsági viszony helyreállítása céljából kötött szerződés, egyrészről Magyarországnak vagy polgárainak, másrészről az Egyesült-Államoknak vagy polgárainak nyujt.
XXV. Cikk. Jelen szerződés a megerősítő okiratok kicserélése utáni 30. napon lép életbe és tíz évig marad érvényben.
Ha egy évvel a jelzett tízéves időtartam lejárta előtt a Magas Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a szerződés valamely cikkének intézkedéseit módosítás vagy kihagyás útján változtatni vagy pedig a szerződést a mondott időtartam elmultával megszüntetni kívánja, úgy a szerződés az említett időtartam elmulta után és egy évig azon időpont után, amelyben a Magas Szerződő Felek bármelyike értesítette a másikat abbeli szándékáról, hogy a szerződés megváltoztattassék vagy hatálytalaníttassék, teljes erőben és hatályban marad.
XXVI. Cikk. Jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok Budapesten mielőbb ki fognak cseréltetni.
Aminek bizonyságául a Szerződő Felek meghatalmazottai a szerződést aláírták és pecsétjükkel látták el.
3. § Jelen törvény végrehajtásával a m. kir. Külügy-, Belügy-, Pénzügy-, Kereskedelem-, Földmívelésügyi és Igazságügyi miniszterek bízatnak meg.
