1. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal az ezen törvény mellékleteként becikkelyezett szerződést a m. kir. államkincstár nevében jogérvényesen megköthesse.
2. § Felhatalmaztatik a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, hogy az itt becikkelyezett szerződés érvényességének tartama alatt a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság részvényeiből a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg a m. kir. államkincstár részére részvényeket megszerezhessen.
Minden részvénybeszerzésről és az esetenkint megszerzett részvények számáról a törvényhozásnak jelentés teendő.
3. § A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság által a jelen törvénybe iktatott szerződés tartama alatt kibocsátott új részvények vagy új elsőbbségi kötvények kibocsátásával járó szerződések és egyéb okiratok után teljes bélyeg- és illetékmentesség engedélyeztetik.
4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter bízatik meg.
Az 1. §-ban idézett szerződés szövege a következő:
Szerződés,
mely egyrészről a Magyar Királyi Államkincstár nevében a m. kir. kereskedelemügyi miniszter és másrészről a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság között ezen társaság hajózási szolgálatának ellátása iránt a következőkben köttetett:
1. § A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság kötelezettséget vállal, hogy jelen szerződés tartama alatt a hajózási idény teljes mérvű felhasználásával minden évben a következő hajójáratokat fogja rendszeresen fenntartani és pedig:
I. személyszállítással egybekötött árujáratokat:
1. naponkint egy járatot Budapest és Mohács között oda és vissza,
2. naponkint két járatot Budapest és Esztergom között oda és vissza,
3. május hó 16-tól szeptember hó végéig naponkint egy harmadik járatot Budapest és Esztergom között oda és vissza,
4. hetenkint hat járatot Csongrád és Szeged között oda és vissza,
5. hetenkint hat járatot Szolnok és Csongrád között oda és vissza;
II. árujáratokat:
6. hetenkint két járatot Budapest és Regensburg között oda és vissza,
7. hetenkint három gyorsított járatot Budapest és Bécs között oda és vissza,
8. hetenkint két járatot Mohács és Győr között oda és vissza,
9. hetenkint egy járatot Budapest és Giurgiu között oda és vissza,
10. hetenkint egy járatot Giurgiu és Galac között oda és vissza,
11. hetenkint egy járatot Szeged és Titel között oda és vissza.
A jelen § 1. tétele alatt megjelölt vonalon egyelőre hetenkint csak hat járat tartandó fenn, azonban az 1927. év folyamán a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által megállapítandó időpontban a heti hetedik járat is megindítandó és ettől kezdve jelen szerződés tartama alatt ezen vonalon rendes napijáratok tartandók fenn.
2. § A társaság szerződéses járathálózatának magyar szakaszain rendes körülmények közt 38 állomást és 12 megállóhelyet fog üzemben tartani. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter kívánására a társaság a szerződéses járatok magyar szakaszain új állomásokat is fog létesíteni.
Minden belföldi új állomás üzembehelyezéséről a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek jelentés teendő és a belföldi állomások csakis a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyével szüntethetők meg.
3. § A társaság a szerződés 1. §-ában megnevezett vonalakon a közbenső társasági állomások forgalmát is rendszeresen ellátni tartozik.
A társaság járatrendjei akként lesznek felállítandók, hogy az egyes viszonylatokba eső járatok egymással lehetőleg közvetlen kapcsolatba hozassanak.
4. § A társaság különös feladatát képezi, hogy belföldi teljes állomáshálózatából a hazai kivitel fejlődését alkalmas intézkedésekkel előmozdítsa.
Ha egyes viszonylatokban oly mennyiségű árú áll rendelkezésre, amely a menetrendszerű járatokkal kellő időben el nem szállítható, a társaság a forgalom megfelelő ellátására külön járatokat fog indítani.
5. § Azokat a hajókat, amelyek a társaság hajóállományából szerződéses szolgálatok teljesítésére alkalmazhatók, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelöli ki.
Ezek a hajók a társaság szerződéses hajóállományába tartoznak és ezek közül hajót a társaság csakis akkor adhat el, ha ehhez a m. kir. kereskedelemügyi miniszter minden egyes esetben előzetesen engedélyt adott.
6. § A társaság szerződéses hajóállományát állandóan jókarban és a szerződéses szolgálat teljesítésére üzemben, illetőleg üzemre kész állapotban tartani köteles.
Ha a társaság szerződéses hajóállományában bármely okból apadás áll be, köteles a társaság az illető hiányzó hajó helyébe legkésőbb egy félév alatt egy új megfelelő hajót megrendelni és legkésőbb egy további év alatt szerződéses forgalomba állítani.
Az előző bekezdésben említett határidők személyszállító hajók pótlása esetén egy-egy félévvel meghosszabbíthatók.
7. § Új személyszállító hajók szerződéses forgalomba csak akkor állíthatók, ha azok a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által az előzőleg megtartott hivatalos próbajárat alapján e célra megfelelőeknek találtattak. A társaság a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a próbajáratokon résztvevő két-két közege után az ez alkalomból felmerült szabályszerű utiköltségeket és napidíjakat megtéríteni tartozik.
8. § A társaság szolgálatának könnyebb elláthatása céljából saját műhelyt tart fenn és annak állandóan üzemképes berendezéséről és tervszerű fejlesztéséről gondoskodik.
9. § A társaság az általa beszerzendő hajóknak terveit és költségelőirányzatait előzetesen a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek jóváhagyása alá terjeszteni tartozik.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter által kívánt módosításoknak megfelelően átdolgozott tervek és költségirányzatok a társaság által szintén előterjesztendők.
Személyszállító hajók építése alkalmával a társaság gondoskodni fog arról, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által a végleges tervrajzokkal szemben kívánt kisebb módosítások vagy kiegészítések, amelyek az építés folyama alatt keresztülvihetők, végrehajtassanak.
10. § A társaság minden hajóépítésnél, amelyet nem saját műhelyeiben végeztet, a tekintetbe vehető hazai hajógyárakat ajánlattételre fel fogja szólítani. Megrendelést külföldi hajógyárban a társaság kivételes viszonyok között is csak akkor tehet, ha ehhez a m. kir. kereskedelemügyi miniszter esetről-esetre előzetes engedélyt adott.
11. § A társaság Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában, az S. H. S. királyság területén, Bulgáriában és Romániában megfelelő képviseleteket fog állandóan fenntartani. A képviseletekben beálló változásokat a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek be kell jelenteni.
12. § A társaság menetrendjei jóváhagyás végett a m. kir. kereskedelemügyi miniszter elé terjesztendők.
Az utasforgalom számára berendezett járatok menetrendjeinek megállapításánál a vasúti csatlakozásokra kellő figyelem fordítandó.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter fenntartja magának, hogy a menetrendek módosítását követelhesse és a társaság az ez alapon kapott felhívásoknak megfelelni tartozik.
A társaság jóváhagyott menetrendjei több példányban a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez és a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséghez beterjesztendők.
A szerződéses járatoknak miként történt teljesítéséről a netaláni eltérések kellő igazolása mellett a társaság a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek az általa meghatározandó időközökben jelentést tenni tartozik.
13. § A társaság összes szerződéses járatait kizárólag saját hajóval és rendes körülmények között a szerződéses hajóállományába tartozó hajókkal fogja teljesíteni.
Mindaddig, amíg a társaság saját elhatározásából Budapest és Bécs között darabáruk szállítása mellett személyszállító járatokat tart fenn, ezen járatok mindegyike a jelen szerződés 1. §-ának 7. tétele alatt említett egy-egy gyorsított árujáratnak be fog számíttatni.
Amennyiben a rendelkezésre álló társasági hajóállomány ezt megengedi, a társaság a szerződés 1. §-ának 8. tétele alatt említett járatokat mint gyorsított árujáratokat motorhajókkal fogja teljesíteni.
14. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter kívánságára a m. kir. államvasutaknak e célra tekintetbe vehető vízmenti állomásain a társaság szolgálatának bevonásával átrakodó állomások fognak létesíttetni.
Az átrakodó állomások forgalmának ellátására és fejlesztésére vonatkozó kérdések közelebbi szabályozása iránt a m. kir. államvasutak és a társaság között a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását igénylő külön egyezmények fognak létesíttetni.
15. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ezirányú rendelkezése alapján az előző § szerint létesített átrakodó állomások forgalmának fejlesztésére a m. kir. államvasutak és a társaság között a fennforgó forgalmi igényekhez képest közös átrakodási díjszabások fognak megállapíttatni amelyekbe mindkét részről lehetőleg az illető cikkre és viszonylatban rendelkezésre álló legolcsóbb díjtételek fognak beszámíttatni. A m. kir. államvasutak nevezetesen abban az esetben, ha a külfölddel való közvetlen vasúti forgalomban külön díjmérsékléseket engedélyeznek, ezeket a m. kir. kereskedelemügyi miniszter rendeletére a társaság közreműködésével lebonyolított külföldi átrakodási forgalmaknak is ugyanazon mértékben rendelkezésre fogják bocsátani.
16. § A társaságnak jogában áll - amennyiben ezt szerződéses kötelezettségeinek megsértése nélkül teheti - szabadhajózást űzni.
Köteles azonban e tekintetben is a m. kir. államvasutakkal egyetértve és egymást kiegészítve eljárni, mely célból a kölcsönös támogatás mindkét részről kiköttetik és biztosíttatik.
Minden vitás kérdésben, mely a m. kir. államvasutak és a társaság között bármely okból felmerül, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter végérvényesen határoz.
17. § A társaság köteles egyes hajóit (a szükséghez képest egész hajóállományát) a hozzátartozó teljes üzemi felszereléssel és személyzettel együtt a m. kir. kormány rendelkezésére bocsátani, ha erre a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől árvíz vagy más egyéb elemi csapás következtében, avagy emberélet vagy vagyon megmentése céljából felhívást kap.
Az ezen esetekben teljesítendő szolgálatok költségeinek felszámítása és megtérítése iránt, valamint az ily alkalmakból eredhető és a m. kir. államkincstárt terhelő különleges káresetek kijelölése iránt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter és a társaság között külön megállapodás fog létesíttetni.
18. § A társaság egész üzletvitelében, minden elhatározásánál és minden ténykedésénél a hazai érdekekre kiváló figyelemmel lenni és azokat lehetőség szerint mindenkor előnyben részesíteni tartozik.
Viszont oly intézkedésektől, amelyek a hazai érdekekre hátrányt vagy sérelmet eredményezhetnek, a társaság tartózkodni köteles.
19. § A társaság hajózási szolgálatának teljesítésénél elsősorban a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekek, nevezetesen a magyar belforgalmi, a magyar kiviteli és a magyar behozatali érdekek mennél jobb és mennél előnyösebb kielégítéséről tartozik gondoskodni. Tisztán külföldi forgalmat a társaság csak akkor közvetíthet, ha ezt a hazai forgalom hiánytalan ellátása mellett teheti.
Azokat a kívánságokat, melyeket a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a díjtételek megállapítására nézve a hazai forgalom érdekében nyilvánít, a társaság lehetőség szerint teljesíteni fogja.
20. § A társaság szolgálata teljesítésénél a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott üzletszabályzat szerint tartozik eljárni.
Ezen üzletszabályzat csakis a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyével módosítható.
21. § A társaság szerződésszerű járatain nem alkalmazhat magasabb fuvardíjakat és a felekre nézve kevésbbé kedvező szállítási feltételeket, mint aminők ugyanazon viszonylatokban az egyenlő tekintet alá eső rendszeres járatokon más vállalatok által ugyanakkor rendesen alkalmaztatnak.
A társaság szerződéses járatai rendszeres díjszabásokat tartozik kidolgozni és ezek a m. kir. kereskedelemügyi miniszter előzetes jóváhagyását igénylik.
22. § A társaság személy- és podgyászszállítási díjszabásai minden tekintetben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter intézkedései körébe tartoznak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek ennélfogva joga van az általa jóváhagyott személy- és podgyászszállítási díjszabásra nézve a viszonyok alakulásához képest bármikor módosításokat kívánni és ezeket a társaság három hónapon belül életbeléptetni tartozik.
Azok a módosítások, amelyeket a személy- és podgyászszállítási díjszabásra nézve a társaság kezdeményez, csakis a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása esetén léptethetők életbe.
A jelen szerződés 1. §-ának 1., 2. és 3. tételei alatt megnevezett járatokon a Budapest székesfőváros közélelmezése érdekében szállított friss élelmiszerekre külön díjszabás fog alkalmaztatni.
23. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélye nélkül a társaság jóváhagyott árudíjszabásainak általános határozmányait a felek hátrányára meg nem változtathatja és a díjszabásokban foglalt díjtételeket fel nem emelheti. Különleges illetékek, pótlékok vagy bárminemű mellékköltségek szintén csak annyiban számíthatók fel, amennyiben a jóváhagyott díjszabásokon alapulnak.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával kiadott díjszabások értelmezése körül a társaság és a felek közt felmerülő vitás esetekben - ha azok a m. kir. kereskedelemügyi miniszter elé vitetnek - a társaság magát a m. kir. kereskedelemügyi miniszter döntésének alávetni tartozik.
Ha a jóváhagyott díjszabások kiegészítése válik szükségessé, ez iránt sürgős esetekben a társaság a díjszabásokban foglalt alapelveknek megfelelően és az illető új viszonylatra vagy új árura nézve arányosan kiterjeszthető díjszabásszerű eljárás alkalmazása mellett saját hatáskörében is tehet ideiglenes intézkedéseket, köteles azonban ezekről az intézkedésekről a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek legfeljebb egy hónapon belül jelentést tenni és ezen intézkedések a jövőre nézve csupán a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával állandósíthatók.
24. § A társaság jóváhagyott díjszabásait és az azokhoz tartozó pótlékokat kinyomatni és mérsékelt díj ellenében az összes érdekelteknek rendelkezésére bocsátani köteles. A kereskedelmi és iparkamaráknak, a mezőgazdasági kamaráknak, valamint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által kijelölt más hazai testületeknek a díjszabási kiadványok megfelelő számú példányai a társaság által díjmentesen küldendők meg. A hivatalos használatra szolgáló példányok a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által megjelölt számban szintén díjmentesen bocsátandók rendelkezésre.
A díjszabási kiadványok megjelenéséről és arról, hogy azok mely áron kaphatók, a Budapesten megjelenő „Vasúti és Közlekedési Közlöny”-ben vagy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyével valamely más közlönyben mindenkor hirdetés teendő közzé. Kisebb terjedelmű díjszabási határozmányok az illető közlönyben teljes szövegükben teendő közzé.
25. § A társaság kötelezettséget vállal, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter esetről-esetre nyert felhíváshoz képest hazai termékekből és iparcikkekből külföldi rendeltetésű mintaküldeményeket díjmentesen fog szállítani.
26. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek joga van a jóváhagyott árudíjszabások általános határozmányainak módosítását vagy a díjszabásokban foglalt díjtételek leszámítását a hazai forgalom érdekében bármikor kívánni.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter által ez irányban kívánt módosítások a társaság által haladéktalanul foganatosítandók, de biztosíttatik a társaság, hogy díjmérséklések tekintetében oly követelések, melyeknél fogva az új díjtétel a társasági önköltségen alul maradna, a társasággal való külön megegyezés nélkül támasztatni, illetve fenntartatni nem fognak.
A társasági önköltségek esetről-esetre az üzleti számlát terhelő összkiadások (ideszámítva a leírásokat és le nem vonva az államsegély összegét) alapján fognak kiszámíttatni.
27. § A társaság köteles mindazokban a szerződéses viszonylatokban, melyeket a m. kir. kereskedelemügyi miniszter e célból kijelöl, a m. kir. államvasutakkal a hazai kivitel számára közvetlen díjszabásokat létesíteni.
Ezekbe a közvetlen díjszabásokba a m. kir. államvasutak más megállapodás hiányában a társaság viteldíjrészleteit a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott rendes kiviteli díjszabás illető tételeinek 10%-os mérséklésével állíthatják be.
Szükség esetén a társaságtól messzebbmenő mérséklések is fognak a közvetlen díjszabások céljaira kívántatni, de oly követelések, amelyek folytán a társaság viteldíjrészletei az előző 26. § utolsó bekezdése szerint számítandó önköltségeken alul maradnának, a közvetlen díjszabások céljaira sem fognak támasztatni, illetve fenntartani.
28. § A társaság más vállalatokkal mindennemű oly megállapodást, mely közvetlenül vagy közvetve a fuvardíjak lekötésére, a szolgálat megosztására vagy a szabad versenynek bármely más módon való korlátozására vagy szabályozására irányul, csakis azon feltételek alatt létesíthet, amelyekhez előbb a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását megadta.
A társaság az előző bekezdés szempontja alá eső kérdésekben az egy évnél hosszabb időre tervezett megállapodások iránt más vállalatokkal tárgyalásokat is csak akkor vehet fel, ha ehhez előbb a m. kir. kereskedelemügyi miniszter elvi engedélyét elnyerte és köteles a társaság az engedélyezett tárgyalások menetéről a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek mindenre kiterjedő jelentéseket tenni.
29. § A társaság az általa közvetített összes személy- és áruforgalomról a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által megkívánt részletezés szerint havi és évi statisztikát fog összeállítani és a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek bemutatni.
Az egész évre szóló statisztikai adatok a m. kir. központi statisztikai hivatalnak is megküldendők.
30. § A társaság a m. kir. külügyminiszter, valamint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter megkeresésére a hivatalból utazó állami tisztviselőknek, altiszteknek és egyéb állami alkalmazottaknak, nemkülönben a m. kir. folyamőrség, a m. kir. vámőrség és a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség hivatalból kiküldött közegeinek hajóin díjmentesen utazást engedélyezni tartozik. Díjmentes utazást fog a társaság engedélyezni azon vagyontalan magyar állampolgároknak is, akik a m. kir. követségeknek vagy konzulátusoknak a társasághoz intézett írásbeli felhívására külföldről hazaszállítandók.
A határrendőrségi és egyéb közbiztonsági közegek részére, nemkülönben a folyamőrségi, a vámőrségi és pénzügyőrségi közegek részre - amennyiben egyenruhában utaznak - a társaság a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával megállapított külön díjszabás szerint olcsóbb menetdíjakat fog alkalmazni.
Az állami és törvényhatósági alkalmazottak és családtagjaik számára azokat a kedvezményeket, amelyek e tekintetben a m. kir. államvasutak által általános érvénnyel engedélyeztetnek, a társaság személyszállító járatain minden külön ellenszolgáltatás nélkül meg fogja adni.
A külföldre átnyúló személyszállító járatok nem belföldi viszonylataiban a társaság az illetékes kereskedelmi és iparkamarák által megfelelő igazolvánnyal ellátott hazai kereskedelmi utazók számára az egyszerű menetekre szóló rendes díjakból 25%-nyi mérséklést fog engedélyezni.
A díjmentes vagy kedvezményes utazásoknál a hálóhelyek és élelmezés, valamint a podgyászszállítás tekintetében kedvezmények nem járnak.
31. § A társaság kötelezettséget vállal, hogy a katonaságot és az utazó egyes katonai egyéneket, nemkülönben a katonai útipodgyászt a polgári utasok számára fennálló személy- és podgyászszállítási díjszabás feléért, a katonai áruküldeményeket pedig az árudíjszabás I. számú rendes osztályának féláru díjaiért szállítani.
32. § A társaság, amennyiben azt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a postai forgalom közvetítésére felhasználja, a postaüzemhez tartozó közegnek tekintetik és mint ilyen a postatörvényeknek és szabályoknak alávetve.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter fenntartja magának, hogy az összes postát, vagyis a bárhonnan eredő vagy a bárhová szóló mindennemű levélzárlatokat, pénzes küldeményeket, értékleveleket, értéknyilvánítással ellátott vagy el nem látott postai csomagokat jelen szerződés tartama alatt a társaságnak személyszállításra berendezett járatain szállíttassa a nélkül, hogy a társaság ezért bármily címen díjazást igényelhetne.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az előző bekezdésben fenntartott jogával egyelőre csak a társaság magyar állomásai között szállítandó postára nézve fog élni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek joga van a társaság személyszállító járatait úgy a külfölddel való postaforgalomnak, mint a tisztán külföldi kikötők között érvényesülő postaforgalomnak közvetítésére bármikor igénybe venni, előbb azonban idevonatkozólag a társasággal a kiviteli módozatok szabályozása céljából külön tárgyalások fognak tartatni.
Ha kivételes körülmények között kívánatosnak mutatkoznék, hogy a társaság postaszolgálat ellátása iránt külföldi postaigazgatásokkal közvetlen szerződéses viszonyba lépjen, a társaság a külföldi postaigazgatásokkal a tárgyalásokat csak a m. kir. kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélyével indíthatja meg. Az e szempont alá eső szerződések tervezetei a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek bemutatandók és a szerződések csak akkor köthetők meg, ha ehhez a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyólag hozzájárult.
Amennyiben a társaság valamely állomáson történt felszólítás folytán nem szerződésszerű, hanem egyes esetekben szükségessé vált postaszállítást teljesített, erről a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek minden egyes esetben jelentést köteles tenni. Az ily rendkívüli postaszolgálatról a társaság félévenként egy összesített és áttekinthető kimutatást is terjeszt fel.
A m. kir. posta kívánságára köteles a társaság oly helyeken, hol semmiféle postahivatal nincs, magánfelektől bárhová szóló postai küldeményeket átvenni és a postának tovább adni.
A m. kir. postának joga van intézkedni, hogy a postát a társaság hajóin saját közege kísérje; a hajón levő postaközeg megfelelő elhelyezéséről és - mérsékelt áron - ellátásáról a társaság gondoskodni tartozik.
A m. kir. postahivatalok mindazon esetekben, amidőn az általuk egy-egy hajó részére átadandó postaküldemények értéke a 20,000, azaz húszezer pengőt meghaladja, az összértéket a posta kezelésével megbízott hajótiszt részére a jelzett küldemények átszolgáltatásakor egyidejűleg kézbesítendő átadójegyzékekben feltüntetni fogják.
A társaság a neki átadott postai küldeményekért az alábbi bekezdésben meghatározott mértékig a belföldi postai szabályoknak vagy a m. kir. postát kötelező nemzetközi postaszerződések mindenkori határozmányainak mérve szerint egész vagyonával felel, tűzkár és egyéb erőhatalom eseteiben azonban csak akkor, ha a küldemény a társaságnál biztosítva volt.
A társaságnak az előző bekezdésből folyó felelőssége az egy-egy hajóján egyszerre elhelyezve levő postaküldeményekért rendszerint 100,000, azaz egyszázezer pengő értékig terjed, ezen értéken felül pedig csak akkor, ha a postaküldemények az illető értéktöbblet erejéig a m. kir. posta kívánságára és terhére a társaságnál biztosítva voltak.
A társaság a posta által szállítás végett reábízott postaküldeményeken kívül a posta kizárólagos szállítási joga alá tartozó küldeményeket nem szállíthat és köteles arra is ügyelni, hogy ily tiltott szállítást alkalmazottjai se végezzenek.
A fenti tilalom alól kivételt képez a társaság igazgatóságának és ügynökségeinek alárendelt közegeikkel, valamint egymásközt váltott és saját alkalmazottaikkal saját hajóikon közvetített szolgálati levelezése. Ez a levelezés díjmentességet élvez. Az ily leveken a küldő és címzett nevének, valamint a következő felírásnak: „A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság szolgálati levelezése” kell feltüntetve lennie.
A társaság által teljesítendő postaszolgálat lebonyolításának közelebbi módozatai a m. kir. postaigazgatás és a társaság között kötendő egyezményben fognak szabályoztatni. A m. kir. postaigazgatás és a társaság között felmerülő vitás kérdéseket mindkét félre nézve végérvényesen a m. kir. kereskedelemügyi miniszter dönti el.
33. § A köztekintetekből és hazai érdekekből kiadott szabályok és egyéb általános jellegű rendelkezések a társaságra mindenben kiterjednek; ezek szempontjából a társaság az állami szerződésből folyó szolgálat címén kivételekre vagy kedvezményes elbírálásra nem tarthat számot.
34. § Jelen szerződés a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által történt aláírása napján az 1914. évi XXII. tc.-be iktatott szerződés helyébe lép és 1952. évi június hó 30-ig marad érvényben.
35. § A társaság szerződéses kötelezettségeinek szabályszerű és hiánytalan teljesítéséért
a) az 1927. évi július hó 1-ét megelőző időre a jelen szerződés megkötése után azonnal 240,000 azaz kettőszáznegyvenezer pengő és még ugyancsak az 1926/27. költségvetési év folyamán további 750,000, azaz hétszázötvenezer pengő,
b) 1927. évi július hó 1-től kezdve pedig állami költségvetési évenkint 1.500,000, azaz egymillióötszázezer pengő
államsegélyben részesül, megjegyezvén, hogy az évi segély két egyenlő részletben és pedig minden költségvetési évben október és április hónapban fog a társaság szabályszerű nyugtára kifizettetni. Az első félévi részlet 1927. évi október hó folyamán fizettetik ki.
Az egyes segélyrészletek a társaság javára mindenkor azzal a fenntartással folyósíttatnak, hogy amennyiben a társaságnak a segélyrészlet alapját képező időszakban tanusított eljárása folytán segélylevonások pótlólag fognak megállapíttatni, ezek a levonások a későbbi segélyrészletekből fognak visszatartatni.
36. § Mindazon kedvezmények, melyek a társasággal egy tekintet alá eső más vállalatok részére az egyszeri vagyonadók, rendkívüli adók, illetékek és hasonló megterhelések tekintetében megadatnak, egyenlő módon a társaságra is kiterjesztetni fognak.
37. § A társaság működése állandóan miniszteri biztos felügyelete alatt áll.
A miniszteri biztos a társaság eljárását minden irányban megfigyelni és ellenőrizni köteles. Ennélfogva a miniszteri biztos által teendői ellátásánál kívánt minden felvilágosítás és segédkezés a társaság részéről készséggel és hiánytalanul megadandó.
A miniszteri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit bármikor megtekintheti és a társaság vezérigazgatójától, illetve a vezérigazgató által kijelölt társasági közegektől az ellenőrzés gyakorlására megkívánt adatokat követelheti.
A társaság üzletvitelében előforduló minden fontosabb eseményről és a társaság által célba vett minden fontosabb elhatározásról a miniszteri biztosnak azonnal jelentés teendő.
A miniszteri biztos a társaság minden igazgatósági ülésre és minden közgyűlésére meghívandó.
A miniszteri biztos a társaság mindazon intézkedései vagy határozatai ellen, amelyeket a fennálló törvényekkel, a társaság szerződéses kötelezettségeivel, a társaság alapszabályaival vagy az állami érdekekkel ellentétben levőknek tart, óvást fog emelni.
Ezen óvás által az illető intézkedés vagy határozat hatálya 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a miniszteri biztos jelentése alapján végérvényesen határoz.
A miniszter biztos jogosítva van a társaság ügymenetére vonatkozólag indítványokat tenni, melyeket a társaság beható tárgyalás alá venni és azokban határozatot hozni köteles.
A miniszteri biztos akadályoztatása esetére a m. kir. kereskedelemügyi miniszter helyettes miniszteri biztost fog kiküldeni.
A miniszteri biztos díjazására a társaság 1927. év július 1-től kezdve évi 8000, azaz nyolcezer pengőt fog minden év július havában a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által megjelölendő valamely állami számlára egyszerre és előre lefizetni.
38. § A m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség az általa a fennálló rendeletek szerint gyakorolt ellenőrzésen kívül a társaság hajózási szolgálatának szerződésszerű teljesítését külön ellenőrzi.
A főfelügyelőségnek ezen külön ellenőrzés közben tett intézkedései ellen a társaság 15 napon belül a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez fellebbezhet, ki ezután az illető ügyben végérvényesen határoz.
39. § Amennyiben az évnek április hó elsejétől szeptember hó végéig terjedő időszakában a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által elismert erőhatalmi akadály folytán a szerződésszerű járatok viszonylataiban egyes járatok vagy járatrészek teljesítése elmaradt, a társaság az elmaradt járatokat vagy járatrészeket még ugyanazon hajózási idény tartama alatt megfelelően pótolni köteles. Ha ezen pótlás bármely okból elmarad, a társaság államsegélyéből levonásnak van helye, mely levonás minden elmaradt járatkilométer után 1 pengő 50 fillért tesz ki.
Ha azonban a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által elismert erőhatalmi akadály oly huzamos ideig tart, hogy ennek folytán az illető szerződésszerű viszonylatban egymásután több mint három járat maradt el, ez esetben az elmaradt teljesítményeknek mily mértékben és mily módon való pótlása iránt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter esetről-esetre fog határozni és levonás csak annyiban fog alkalmaztatni, amennyiben a társaság a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a pótlásra vonatkozó ezen intézkedéseit a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által igazoltnak nem talált eljárás mellett végre nem hajtotta.
Az előző bekezdés rendelkezései a márciusban, valamint október és november hónapokban előforduló járatmulasztásoknál nemcsak a huzamos ideig tartó erőhatalmi akadályok eseteiben, hanem általánosságban nyernek alkalmazást.
Ha szerződésszerű viszonylatokban járatok vagy járatrészek oly indokokból maradtak el, amelyeket a m. kir. kereskedelemügyi miniszter saját egyoldalú megítélése szerint erőhatalmi tényezőknek el nem ismer, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a fent jelzett levonások elrendelésén felül a társaságot bírság alá is vetheti, mely bírság esetenkint 2000 pengőig terjedhet.
40. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek joga van az előző §-ban megállapított bírságolási eseteken kívül a társaságot szerződéses kötelezettségének teljesítésénél elkövetett bármely más mulasztásért vagy szabálytalanságért is esetenkint 4000 pengőig terjedhető bírság alá vetni.
A bírságok kivetése előtt a társaság igazolásának záros határidő alatt való előterjesztésére fel fog szólíttatni. Annak elbírálása, hogy a társaság által felhozott igazolások elfogadhatóknak tekinthetők-e, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter szabad elhatározásának tartatik fenn.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter - ha a jóváhagyott díjszabásokkal szemben meg nem engedett magasabb díjtételek alkalmazását állapítja meg - ugyanekkor a bírságolási eljárástól függetlenül a társaság által illetéktelenül beszedett díjtöbbletnek visszatérítését rendelheti el. A társaság köteles az illető visszatérítési összeget a fél részére leendő átutalás végett a vonatkozó felhívástól számított nyolc napon belül a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium házipénztárában letétbe helyezni, mi ha meg nem történnék, az illető összeg a társaság államsegélyéből fog igénybe vétetni.
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a menetdíjak vagy fuvardíjak ezen visszatérítésére vonatkozó ügyeket csak akkor fogja tárgyalás alá venni, ha az illető fél igazolja, hogy az ezen ügyben már előbb közvetlenül a társasághoz intézett írásbeli megkeresése alapján a felmerült ellentétek kiegyenlítése elérhető nem volt.
41. § A kivetett bírságok - ha azokat a társaság a hozzáintézett felszólítástól számított 15 napon belül le nem fizette - a m. kir. kereskedelemügyi miniszter rendelkezése alapján a társaság államsegélye megfelelő részletének visszatartásával fognak érvényesíttetni és elszámoltatni.
Mindazon esetekben, amelyekre jelen szerződés a társaság államsegélyének levonását vagy visszatartását megállapítja, a vonatkozó intézkedéseket a m. kir. kereskedelemügyi miniszter minden bírói közbenjárás nélkül önállóan teheti meg.
42. § Azok az esetek, melyekben a szolgálat teljesítése körül a fennálló szabályokkal szemben felmerülő eltérések a szerződés 39. §-ában tárgyalt bírságok alá nem fognak vonatni, különösen a következő indokokból merülhetnek fel, úgymint: háború, mozgósítás, kikötők vagy állomások elzárása, zavarok, vesztegzár, járványok, árvíz, sekélyvíz, hajózási lehetetlenség és a hazai forgalmat képező áruk kirakásának vagy berakásának elháríthatatlan akadályai.
A társaság eljárása azonban abból a szempontból is el fog bíráltatni - és e részben a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a szerződésben kikötött bírságolási joga korlátozva nincs - hogy a fentjelzett rendkívüli körülmények között az illető eltéréseknek tényleg csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékig való szorítására a társaság kellő gondosságot kifejtett-e?
43. § Ha a társaság szerződéses szolgálatának teljesítése közben ugyanazon természetű mulasztások és szabálytalanságok sűrűbben ismétlődnek és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter azt látná, hogy a társaság részéről e tekintetben célzatos eljárás forog fenn, a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek joga van - ha egyéb eljárást megindítani nem kíván - a szerződés 39. és 40. §-aiban meghatározott bírságokat azoknak háromszoros összegéig fokozatosan felemelni.
Ha a társaság valamely viszonylat szerződésszerű kiszolgálását mentségül el nem fogadható kényszerítő ok nélkül a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek legalább egy-egy havi időközökben háromszor megújított figyelmeztetése dacára akként elhanyagolja, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter az illető szolgálatot a szerződés szempontjából megfelelőnek nem tartja: a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek jogában áll ezt a szolgálatot a társaság költségére és veszélyére más úton biztosítani, e célra a társaság államsegélyét igénybe venni és a társasággal szemben ezenfelül fennmaradó követelését szabadon választott úton érvényesíteni.
44. § A társaság magyar cége: „Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság”, székhelye: Budapest.
A társaság szerződéses járathálózatának rendes állomásain megfelelően szervezett állandó képviseletekről gondoskodik.
A társaság hirdetményei a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny) közzéteendők.
45. § A társaság belföldön és hajóin rendszerint csakis magyar állampolgárokat alkalmazhat; a külföldön alkalmazott közegek is lehetőleg magyar állampolgárok legyenek.
A m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség kiszolgált altisztjeinek alkalmazása tekintetében a társaság aláveti magát a segélyezett vasúti és gőzhajózási vállalatokra nézve e tekintetben fennálló törvényes határozatoknak.
46. § A társaság elnökének, alelnökeinek, vezérigazgatójának és igazgatóinak - valamint legalább háromnegyed részben az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak is - magyar állampolgároknak kell lenniök.
Az elnöknek és alelnököknek, a vezérigazgatónak, valamint a részvényesek által választandó igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak megválasztása a m. kir. kereskedelemügyi miniszter megerősítését igényli.
A szerződés tartama alatt jogában áll a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek két tagot és a m. kir. pénzügyminiszternek egy tagot a társaság igazgatóságába kinevezni.
47. § A társaság közgyűléseiről és igazgatósági üléseiről felvett jegyzőkönyvek a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztendők.
48. § Mindaddig, amíg a társaság az állammal szerződéses viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállítására, elsőbbségi kölcsönök felvételére, az alapszabályok módosítására és a társaság feloszlatására vagy más társasággal való egyesülésére vonatkozó közgyűlési határozatok a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértő jóváhagyását igénylik. Az ily határozatok ennélfogva csak akkor foganatosíthatók, ha ehhez a m. kir. kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást adott.
49. § A társaság számadásai a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által e célra kiküldött közegek felülvizsgálata alatt állnak.
A társaság mérlegei a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértő jóváhagyását igénylik. A mérlegre vonatkozó tárgyalásoknak soronkívüli elintézése a társaság részére biztosíttatik.
50. § A társaság - amennyiben üzleti viszonyai ezt megengedik - azon lesz, hogy állomási berendezéseit tökéletesítse és szerződéses hajóállományát a kor igényeinek megfelelő új hajókkal gyarapítsa. Ezen új beruházások megállapítása minden alkalommal a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását igényli.
51. § Amennyiben a forgalmi viszonyok vagy a hazai kereskedelmi érdekek alakulása következtében a szerződésszerű járatok egyikének vagy másikának módosítása vagy valamely fontosabbnak jelentkező járatberendezéssel való felcserélése, avagy egyes esetekben a szerződésileg előírt beruházásoktól eltérés mutatkoznék szükségesnek, a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek jogában áll a szerződéses szolgálatban változtatásokat eszközölni olyképpen, hogy a változások folytán elmaradó teljesítmények helyébe a társaság egyetértésével megállapított megfelelő értékű új szolgálatok lépjenek életbe.
52. § Jelen szerződés tartama alatt más folyamhajózási vállalat nem fog előnyösebb feltételek mellett állami segélyben vagy támogatásban részesíttetni, mint amilyen feltételek a társasággal szemben ugyanazon időben alkalmaztatnak.
53. § A társaság - amennyiben üzleti viszonyai ezt megengedik - igyekezni fog a hazai forgalom érdekében új járatokat berendezni a nélkül, hogy e címen államsegélyre igényt tarthatna.
Arra az esetre, ha a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a jelen szerződéssel biztosított járatok viszonylatain kívül eső oly újabb folyami hajózási járatok berendezését és fenntartását kívánná, amelyeket a társaság a rendelkezésére álló tőkéit meghaladó beruházások folytán csak külön államsegély mellett vállalhatna el, ezen járatokra nézve a társaságot elsőbbség csak akkor illeti meg, ha a m. kir. kereskedelemügyi miniszter saját szempontjából a társaság idevonatkozó ajánlatát más vállalatok ajánlatával szemben legalább is egyenértékűnek tartja.
Az előző bekezdésben körülírt módon elsőbbség biztosíttatik a társaságnak arra az esetre is, ha a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a jelen szerződésben szabályozott hajózási szolgálatot a szerződés lejártával továbbra is szerződésszerűen biztosítani kívánja.
54. § Az előírt járatteljesítmények teljes befejezésükig jelen szerződés rendelkezései alatt állanak. A szerződés lejártakor még be nem fejezett vagy pótlásra váró járatok szabályszerű teljesítéséről a társaság gondoskodni tartozik.
A szerződésszerű járatok a kiindulási kikötőig teljesített rendes visszautazással vétetnek befejezetteknek.
A szerződés utolsó félévére eső államsegély a rendes esedékességi időben csak felerészben fog a társaság javára folyóvá tétetni, a másik fele pedig csak akkor fog folyósíttatni, mire a még függő és a szerződés lejártát követő időre is átnyúló járatteljesítményeknek mikénti végrehajtása szabályszerű elbírálást nyert és csak annyiban, amennyiben ez netaláni levonások vagy bírságok céljaira igénybe nem vétetett.
55. § A társaság hajójáratok berendezése és fenntartása iránt mással szerződéses viszonyba csak akkor léphet, ha ehhez a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyét előzetesen elnyerte.
56. § Abban az esetben, ha a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg közölt felszólítása folytán a társaság az ezen §-ban alább körülírt teljesítményeket elvégezi és a felsorolt új járatokat megindítja, a társaságnak a 35. §-ban meghatározott államsegélye évi 450,000, azaz négyszázötvenezer pengővel évi 1.950.000, azaz egymilliókilencszázötvenezer pengőre fog felemeltetni. A segélyemelés az új járatok megindítását magában foglaló naptári félév végéig a járatteljesítmények első teljes hónapjától kezdve havi utólagos részletekben külön fog a társaság részére folyóvá tétetni, az említett naptári félév leteltét követő időre pedig már a felemelt segély fog minden évben április és október hó folyamán esedékes félévi részletekben folyósíttatni.
Ehhez képest a társaság kötelezettséget vállal, hogy - amennyiben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg ezt az 1929. évi január hó 1-étől 1930. évi december hó 31-ig terjedő idő alatt kívánni fogja - a jelen szerződés 1. §-ában felsorolt járatokon felül az idevonatkozó felszólítástól számított hat hónapon belül a következőkben felsorolt további új szerződéses hajójáratokat fogja berendezni és a szerződés hátralevő egész tartama alatt fenntartani, ú. m.:
I. személyszállítással egybekötött árujáratokat:
a) az egész hajózási idény alatt naponkint egy járatot és május hó 16-ától szeptember hó 30-áig naponkint egy második járatot Budapest és Nógrádverőce között oda és vissza,
b) hetenkint hat járatot Tiszasüly és Szolnok között oda és vissza;
II. árujáratokat:
c) hetenkint egy rendes járatot Budapest és Bécs között oda és vissza,
d) hetenkint egy járatot Gönyü és Bécs között oda és vissza,
e) hetenkint egy második járatot Budapest és Giurgiu között oda és vissza.
A szerződés 1. §-ának 4. és 5. tételei alatt szereplő (Csongrád-szegedi és Szolnok-szegedi) vonalon a társaság a jelen §-ban felsorolt új járatok berendezését követő évtől kezdve naponkint közlekedő rendes járatokat fog fenntartani.
Az ezen § b) tétele alatt említett Tiszasüly-szolnoki járatok megindítását követő hatodik évtől kezdve a társaság ezen vonalon is naponként közlekedő rendes járatokat fog fenntartani.
A m. kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság kötelezettséget vállal továbbá, hogy a jelen § második bekezdése alapján hozzáintézett felszólítás keltétől számított három éven belül a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által az ezen szerződés 5. §-a alapján kijelölt szerződéses hajóállomány három személyszállító gőzössel, öt vontatógőzössel, három motorhajóval és 48 uszályhajóval gyarapítani fogja.
Azon összeg erejéig, amely a szerződéses hajóállománynak az előző bekezdésben említett gyarapítására a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott beruházási terv és előirányzatok szerint szükséges, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg a szükséghez képest a társaság részvénytőkéjének felemelését vagy újabb elsőbbségi kölcsön felvételét jelen szerződés 48. §-a alapján engedélyezni fogja.
A fentebb előírt új beruházások megtörténtével a társaság szerződéses hajóállománya 17 személyszállítógőzösből, 35 vontatógőzösből, 6 motorhajóból, 250 uszályhajóból és 11 tartányuszályból fog állni.
A jelen § alapján beszerzendő új gőzösök forgalombahelyezése után a társaság az eddigi szerződéses hajóállományba kisegítő hajókként felvett gőzösöknek szerződéses szolgálatban való alkalmazását megfelelően csökkenteni fogja.
A jelen §-ban fentebb meghatározott új beszerzéseken felül a társaság a jelen § második bekezdése alapján hozzáintézett felszólítás keltét követő harmadik évben és ettől számítva minden további harmadik évben köteles a szerződéses hajóállományban csak kisegítő szolgálatra elfogadott gőzösök helyébe egy-egy új gőzöst forgalomba állítani. Azt, hogy minő rendeltetésű és mily teljesítőképességű gőzös fog a szerződéses hajóállományból kivétetni, esetenkint a társaság meghallgatása után a m. kir. kereskedelemügyi miniszter határozza meg.
A jelen szerződésnek összes határozmányai minden vonatkozásban a társaságnak az ezen §-ban meghatározott összes teljesítményeire is változatlanul kiterjednek.
57. § A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság és a társaság között a Budapest székesfőváros határában teljesítendő hajózási szolgálat ellátása tárgyában 1917. évi április hó 23-án kötött s a m. kir. kereskedelemügyi miniszter és a m. kir. pénzügyminiszter által 1917. évi augusztus hó 20-án együttesen jóváhagyott szerződés jelen szerződésnek életbeléptével (34. §) hatályát veszti és a társaság a Budapest székesfőváros területére eső helyi hajózási szolgálat címén államsegélyre nem tarthat igényt.
A társaság kötelezettséget vállal, hogy a székesfőváros területén eddig fenntartott három átkelési járatot, úgy mint a Vigadó-tér és Tabán, az Árpád-utca és Szilágyi Dezső-tér s végül a Hungária-út és Óbuda között közlekedő átkelési járatokat, jelen szerződés tartama alatt - mindaddig, amíg a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ezt kívánni fogja - külön államsegélyre való igény nélkül továbbra is teljesíteni fogja.
58. § A társaság jelen szerződését csak a m. kir. kormány előzetes engedélyével ruházhatja másra.
59. § Ha a társaság csődbe jut, a m. kir. kormánynak a jelen szerződésben a társaság irányában elvállalt összes kötelezettségei minden bírói beavatkozás nélkül nyomban megszűnnek.
60. § A jelen szerződésből folyólag netán felmerülő peres ügyekben a szerződő felek a per tárgyának értéke szerint a budapesti központi kir. járásbíróság, illetve amennyiben a per a törvényszék hatáskörébe tartozik, a budapesti kir. törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
61. § A jelen szerződésből folyó bélyeg- és illetéköltségeket a társaság viseli.
62. § Jelen szerződés, melynek szövege az 1922:XXIII. törvénycikkel állapíttatott meg, a társaságra nézve alapszabályszerű aláírása napjától, az államra nézve pedig azon naptól kezdve válik jogérvényessé, amelyen azt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter aláírta.
63. § Jelen szerződés a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban őrzendő egy eredeti példányban állíttatik ki; a társaság részére hivatalos másolat fog kiadatni.
