1. § Az állampolgárok kölcsönös törvényes védelme iránt Olaszországgal kötött, 1922. évi április hó 6-án Rómában kelt Egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Egyezmény Magyarország és Olaszország között az állampolgárok kölcsönös törvényes védelme iránt.
Magyarország és Olaszország szabályozni óhajtván azokat a kérdéseket, amelyek állampolgáraik törvényes védelmére vonatkoznak,
e célból egyezményt óhajtván kötni, a Magas Szerződő Felek meghatalmazottaikká kinevezték:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója: hidvégi Nemes gróf urat, rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert;
Ő Felsége Olaszország Királya: Imperiali Guglielmo márki úr Ő Excellenciáját, a Királyság szenátorát, nagykövetet;
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik letétele után a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek személyük és vagyonuk törvényes és bírói védelme tekintetében. E célból szabadon fordulhatnak a bíróságokhoz és ugyanolyan feltételek és alakszerűségek mellett állhatnak perben, mint a belföldiek, különösen a szegénységi jogot és a perköltség biztosítását illetően.
2. Cikk. A szegénységi bizonyítványokat mindkét Szerződő Fél állampolgárai számára lakóhelyük, vagy ilyennek hiányában tartózkodóhelyük hatóságai fogják kiállítani.
Ha ezek a hatóságok nem tartoznának a Szerződő Államok valamelyikéhez, a bizonyítványt a kérelmező államának diplomáciai vagy konzuli tisztviselője állíthatja ki.
Ha a kérelmező nem lakik abban az országban, amelyben a kérelmet előterjesztette, a szegénységi bizonyítványt annak az országnak diplomáciai vagy konzuli tisztviselője fogja díjmentesen hitelesíteni, ahol a kérelmet elő kell terjesztenie.
A szegénységi bizonyítvány kiállítására illetékes hatóság felvilágosításokat kívánhat a másik Szerződő Fél hatóságaitól a kérelmező vagyoni helyzetéről.
Az a hatóság, amely a szegénységi jog iránt előterjesztett kérelem tárgyában hivatva van határozni, jogosítva lesz saját hatáskörének korlátai között a nála beterjesztett bizonyítványokat és felvilágosításokat ellenőrizni.
3. Cikk. Az a fél, akit valamelyik Szerződő Fél illetékes hatósága a szegénységi jogban részesített, ezt a kedvezményt ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírói hatóságai előtt történt perbeli cselekményeknél is élvezni fogja.
4. Cikk. Az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztoló határozatok alapján, amelyek a Szerződő Államok valamelyikében olyan felperes vagy beavatkozó ellen keletkeztek, aki a másik Szerződő Fél állampolgára, a végrehajtást az Igazságügyminisztérium közvetítésével, vagy ha annak helye van, az érdekelt fél részéről közvetlenül előterjesztett kérelemre a másik Szerződő Államban az illetékes hatóság ingyenesen fogja elrendelni.
Ugyanez a szabály nyer alkalmazást azokra a bírói határozatokra, amelyek az eljárási költségek utólag állapítják meg.
5. Cikk. A költségekben és kiadásokban marasztaló határozatok alapján a végrehajtást a felek meghallgatása nélkül kell elrendelni, de elrendelése után a fellebbvitel útja azon ország törvényhozásának megfelelően, ahol a végrehajtást foganatosítják, az elmarasztalt fél számára nyitva marad.
Az a hatóság, amely a végrehajtási kérelem tárgyában a határozat hozatalára illetékes, csak annak vizsgálatára szorítkozik:
1. vajjon azon ország törvénye szerint, ahol az elmarasztaló határozat keletkezett, a határozat kiadmánya tartalmazza-e mindazokat a kellékeket, amelyek hitelességéhez szükségesek;
2. vajjon ugyanazon törvény szerint a határozat jogerőre emelkedett-e.
A 2. bekezdés 1. és 2. pontjában megszabott feltételek teljesítésének igazolására elég, ha a megkereső Állam illetékes hatósága tanusítványt állít ki arról, hogy a határozat jogrőre emelkedett.
Ennek a hatóságnak illetékességét a megkereső Állam Igazságügyminisztériuma bizonyítja.
6. Cikk. Polgári, kereskedelmi és büntető ügyekben a Magas Szerződő Felek bírói hatóságai az ügyiratok kézbesítésénél és a megkeresések továbbításánál Államuk Igazságügyminisztériumai útján érintkeznek egymással.
Mindazonáltal polgári és kereskedelmi ügyekben megokolt és rendkívül sürgős esetekben a bírói hatóságok közvetlenül érintkezhetnek egymással.
7. Cikk. Mindkét Szerződő Hatalom bírói hatóságai az előbbi cikkben említett megkereséseket és ügyiratokat saját államuk nyelvén szerkeszthetik.
Mindazonáltal az előző cikk 2. bekezdésében említett esetekben az irathoz vagy megkereséshez a megkeresett Állam nyelvén készült fordítást is csatolni kell.
8. Cikk. A kézbesítéseket és megkereséseket a megkeresett Állam törvényei szerint kell teljesíteni.
Mindazonáltal polgári és kereskedelmi ügyekben a kézbesítéseket a megkereső hatóság részéről kívánt különös eljárás szerint lehet teljesíteni, föltéve, hogy ez nem ellenkezik a megkeresett Állam törvényeivel.
Polgári és kereskedelmi ügyekben a megkeresések teljesítése ugyanilyen feltételek mellett a megkereső hatóság kérelmére hasonlóképpen különös eljárás szerint történhetik.
A megkereső hatóságot, ha kívánja, értesíteni kell a megkeresés teljesítésének idejéről és helyéről, hogy az éredekelt feleknek módjukban legyen ott megjelenni.
9. Cikk. A kézbesítésről szóló bizonyítványokat és a megkeresések teljesítésére vonatkozó iratokat a megkeresett Állam Igazságügyminisztériuma a megkereső Állam Igazságügyminisztériumához küldi meg.
10. Cikk. A megkeresés teljesítése csak akkor tagadható meg:
1. ha a megkeresett Államban a megkeresés teljesítése nem tartozik a bírói hatalom hatáskörébe;
2. ha az az Állam, amelynek területén a megkeresést teljesíteni kellene, azt a közrendre vagy a belföldi közjogra sérelmes természetűnek tartja.
A megkeresett hatóság illetéktelensége esetében a megkeresést hivatalból át kell tenni ennek az Államnak olyan bírói hatóságához, amely az utóbbi Állam törvényhozása által megállapított szabályok szerint illetékes, amikor is ez az Állam a megkereső Állam Igazságügyminisztériumát erről értesíteni fogja.
11. Cikk. Polgári és kereskedelmi ügyekben a Magas Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának a jogot arra, hogy ügyiratokat olyan érdekeltek részére, akik állampolgárai, közvetlenül posta útján, vagy saját diplomáciai vagy konzuli tisztviselői útján küldjön meg.
12. Cikk. Kézbesítésekért és megkeresésekért polgári és kereskedelmi ügyekben semmiféle díj- vagy költségmegtérítésnek nincsen helye.
Mindazonáltal a megkeresett Állam követelheti a megkereső Államtól a tandíjaknak és szakértői díjaknak, valamint azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyeket hatósági közegnek tanuk önkéntes meg nem jelenése miatt szükségessé vált közreműködése, vagy esetleg a megkereséseknél és a kézbesítéseknél a különös eljárás alkalmazása okozott.
13. Cikk. Büntető ügyekben a bírói hatóság megkeresés útján kérheti a másik bírói hatóságtól a megkeresett Állam hatóságainak birtokában levő bizonyítékok és iratok közlését.
A megkeresésnek - hacsak különös tekintetek nem akadályozzák, - eleget kell tenni oly feltétellel, hogy a kérdéses tárgyakat és iratokat a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell küldeni.
14. Cikk. Ha valamely bűnperben tanunak vagy szakértőnek személyes megjelenése válik szükségessé, a bírói hatóság idézését a jelen egyezményben megszabott módon kell továbbítani és a kézbesítést a megkeresett Állam fogja eszközöltetni, hacsak különös tekintetek nem ellenzik. Az idézés költségei a megkereső Államot terhelik.
Az idézésben meg kell jelölni azt az összeget, amely utiköltség és időmulasztás fejében fizetendő, úgyszintén az egész összegből annak az előlegnek nagyságát, amelyet a megkeresett Állam a tanunak vagy szakértőnek a megkereső Állam terhére kifizethet.
Az a tanu vagy szakértő, aki a megkereső Állam bírói hatósága előtt önként megjelenik, bármilyen honosságú is, nem üldözhető és le nem tartóztatható, sem előzőleg elkövetett bűncselekmények vagy előzőleg történt elítélések alapján, sem pedig olyan ürügy alatt, hogy részes azokban a bűncselekményekben, amelyeket a tanu kihallgatására vagy a szakértő véleményére okot szolgáltató bűnvádi ügyben bírálnak el, mindaddig, amíg vallomásához és a hazájába visszatéréséhez szükséges idő el nem telik.
Ha az az egyén, akinek megjelenését kérik, a másik Államban fogva van, onnan ideiglenes átadása kérhető oly kötelezettséggel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt vissza kell őt küldeni.
Ebben az esetben azonban szükséges az érdekelt egyén beleegyezése is, ha nem a megkereső Állam polgára.
15. Cikk. Ha a Magas Szerződő Felek egyikének állampolgárát a másik Állam területén szabadságvesztéssel sujtott cselekmény miatt elítélik, az utóbbi köteles a jelen Egyezményben megszabott módon a határozat kivonatát annak az Államnak bírói hatóságával közölni, amelyhez az elítélt tartozik.
16. Cikk. Büntető ügyekben a megkeresések teljesítésével okozott költségek a megkeresett Állam kormányát terhelik.
Mindazonáltal a szakértők meghallgatása folytán felmerült költségek a megkereső Állam terhére esnek.
17. Cikk. Mindkét Szerződő Fél Igazságügyminisztériuma a másik Szerződő Fél bírói hatóságától származó hivatalos megkeresésére közölni fogja a területén érvényben lévő törvények szövegét, vagy esetleg a vitás jogi kérdésben szükséges felvilágosításokat.
A megkeresésben tüzetesen meg kell jelölni azt a jogi kérdést, amelyre a felvilágosítások megadandók.
18. Cikk. A Magas Szerződő Felek valamelyikének területén az illetékes hözhatóságok által kiállított és hivatalos pecséttel ellátott közokiratok hitelességük szempontjából a másik Fél területén épp olyan érvényűek, mint az utóbbinak saját területén kiállított közokiratok a nélkül, hogy diplomáciai vagy konzuli hatóságtól hitelesítésükre volna szükség.
19. Cikk. Nem szorulnak diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítésre azok a magánokiratok sem, amelyeket a két Szerződő Fél valamelyikének területén állítottak ki, ha hitelességüket az illetékes hatóság vagy közjegyző tanusítja.
20. Cikk. A jelen egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat mielőbb ki kell cserélni.
Csak a megerősítő okiratok kicserélése után fog hatályba lépni és hatályban fog maradni a Magas Szerződő Felek egyike részéről történt felmondás napját követő hat hónapig.
Ennek hiteléül az alulírott meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták.
