1. § Az 1894:XVI. tc. (Öe.) 7. §-a a következő - 7. és 8. - bekezdésekkel egészíttetik ki:
Az örökösödési eljárás során kir. közjegyző ügykörébe utalt tennivalókra az a közjegyző illetékes, akinek hatásköre az eljárásra illetékes járásbíróság területére kiterjed. Ha a járásbíróság területére több közjegyző hatásköre terjed ki, örökösödési ügyekre vonatkozó működési körüket az igazságügyminiszter határozza meg.
A járásbíróságnak a megelőzésen alapuló illetékességét (4. bekezdés) megalapítja az olyan beadvány vagy megkeresés is, amely a területén működő, vagy a 7. bekezdés alapján kijelölt közjegyzőhöz érkezett, valamint az a cselekmény is, amelyet az ilyen közjegyző hivatalból teljesített.
2. § Az Öe. 11. §-ának 1. és 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A halálesetet az arra hivatott hivatalos közeg minden esetben hivatalból köteles felvenni, még akkor is, ha az örökösödési eljárást nem kell hivatalból megindítani.
Oly kiskorú halála esetében azonban, aki tizenkettedik életévét nem töltötte be, ha utolsó rendes lakóhelyén halt meg és halálakor még mind a két szülője - házasságon kívüli gyermek halála esetében anyja - életben van, a halálesetet csak akkor kell hivatalból felvenni, ha valószínű, hogy a kiskorú után vagyon maradt vagy pedig, ha a haláleset felvételét hatóság vagy bárki más kívánja.
3. § Az Öe. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A halálesetet felvevő hivatalos közeg köteles a felvételi ívet az elhalálozást tudató halottkémi jelentés vételétől - holtnaknyilvánítás vagy a halálozás tényének bírói ítélettel megállapítása esetében pedig a hagyatéki bíróság rendeletének vételétől - számítandó nyolc nap alatt a 7. § 7. bekezdése (e törvény 1. §-a) szerint illetékes kir. közjegyzőhöz elküldeni.
Ha kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy van érdekelve: a halálesetfelvételnek egy másik példányát ugyanezen idő alatt meg kell küldeni a gyámhatóságnak (71. §) A halálesetfelvételi ív másolatának a pénzügyi hatósághoz megküldéséről a pénzügyi törvények rendelkeznek.
Az átvett végrendeletet, valamint az esetleg zár alá vett okiratokat és más iratokat a közjegyzőnek küldött példányhoz kell csatolni.
A fent megszabott kötelesség elmulasztása esetről-esetre húsz pengőig terjedhető rendbírsággal büntetendő. A rendbírság az államkincstárt illeti és a községre illetékes járásbíróság szabja ki. A rendbírságot kiszabó határozat ellen csak előterjesztést lehet tenni a járásbírósághoz. Az előterjesztés tárgyában hozott határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye. A kiszabott rendbírságot tizenöt nap alatt kell megfizetni, ellenkező esetben közadók módjára kell behajtani.
4. § Az Öe. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A közjegyző, akihez a halálesetfelvételi ívet és esetleg a 16. §-nak megfelelő külön jelentést beküldötték, a halálesetfelvételi ívet haladéktalanul megvizsgálja. Ha
1. az örökhagyó külföldi állampolgár volt és utána olyan vagyon maradt, amelyet az örökhagyó államának ki kell adni, vagy
2. nem utolsó rendes lakóhelyén halt meg, vagy
3. szóbeli vagy olyan írásbeli végrendeletet hagyott hátra, amelyet a 24. § 3. bekezdése (a jelen törvény 5. §-a) szerint nem a közjegyzőnek kell kihirdetnie, vagy
4. a közjegyző úgy találja, hogy biztosítási intézkedések elrendelése, kiegészítése, vagy más bírósági intézkedés szükséges, vagy a felek valamelyike eziránt kérelmet terjesztett elő,
a halálesetfelvételi ívet és az ügyre vonatkozó esetleges egyéb iratokat, valamint szükség esetében az őrizetbe vett pénzt és egyéb értékeket is haladéktalanul beterjeszti a járásbírósághoz. Ellenkező esetben a halálesetfelvételnek netán szükséges kiegészítése iránt intézkedik, a beküldött pénzt és értéket őrizetbe veszi, ha a haláleset következtében különös intézkedés vagy értesítés szükséges, ennek megtételéről gondoskodik, az általa felvett, nála letett, hozzá küldött, vagy neki átadott írásbeli végrendeletet kihirdeti (24. § 3. bekezdése, jelen törvény 5. §-a).
A járásbíróság, amelyhez a kir. közjegyző a halálesetfelvételi ívet beterjesztette, a biztosítási intézkedések tárgyában határoz, a 24. § 3. bekezdése (a jelen törvény 5. §-a) alá nem eső írásbeli végrendeletet kihirdeti, a szóbeli végrendelet tanuit kihallgatja, az erről készített jegyzőkönyvet kihirdeti s mindezek megtörténte után az iratokat és az ügyben őrzött készpénzt és értékeket a közjegyzőnek visszaadja, ha pedig az örökösödési eljárásra más járásbíróság illetékes: ehhez teszi át.
A hagyatéki bíróság, amelyhez az iratokat áttették, az előbbi bekezdésben meghatározott intézkedéseket - ha az áttevő bíróság még meg nem tette - a megteszi, azután az iratokat az illetékes közjegyzőnek kiadja.
Az iratokat az illetékes járásbírósághoz áttevő járásbíróságnak az áttételt megelőző végzései és intézkedései ellen felebbvitelnek helye nincs. A netaláni sérelmek orvoslását az örökösödési eljárásra illetékes bíróságnál lehet kérni.
Ha a meghalt külföldi állampolgár volt: a bíróság a tizenegyedik fejezet rendelkezései szerint jár el.
5. § Az Öe. 24. §-a és 3. és 4. bekezdésként a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:
A 7. § 7. bekezdése (a jelen törvény 1. §-a) szerint illetékes közjegyző az általa felvett, nála letett vagy olyan végrendeletet, amelyet a halálesetfelvételi ívhez mellékelve vagy egyébként hozzá küldöttek vagy neki átadtak, maga hirdeti ki, a halálesetfelvételi ívhez csatolt végrendeletet azonban csak akkor, ha a 22. § értelmében a halálesetfelvételi ívet nem kell azonnal a járásbírósághoz beterjesztenie. A kihirdetett végrendeletet eredetiben, általa felvett vagy nála letett végrendeletet másolatban, valamint a kihirdetésről felvett jegyzőkönyv másolatát a közjegyző a járásbírósághoz terjeszti be.
A 28. és a 29. § rendelkezéseit megfelelően akkor is alkalmazni kell, ha a végrendeletet a közjegyző hirdeti ki.
6. § Az Öe. 35. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A hagyaték leltározását rendszerint a községi jegyző (körjegyző), városokban az erre kirendelt közeg végzi.
A halálesetet felvevő községi vagy városi közeg a leltározást a 2. § 1., 2., 3. és 4. pontjai esetében hivatalból teljesíti. Azokban az esetekben, amikor a hagyatéki eljárás hivatalból a 4. § alapján vagy kérelemre indul meg, vagy amikor csupán a leltározást kérték (36. § 1920:XXXIV. tc. 37. § 6. bek.), a leltározás iránt a közjegyző intézkedik.
A közjegyző rendszerint a vagyontárgyak fekvése szerint illetékes községi (városi) közeghez fordul a leltározás végett. Maga végezheti azonban a közjegyző a leltározást, ha úgy látja, hogy a felektől előterjesztett adatok alapján helyszíni felvétel nélkül elkészítheti a leltárt.
A hagyatéki bíróság kérelemre vagy a közjegyző javaslatára a közjegyzőre az előbbi bekezdés esetén kívül is, valamint bírósági végrehajtóra is bízhatja a leltározást. Az ilyen intézkedésről a községi (városi) közeget a közjegyző (bírósági végrehajtó) haladéktalanul értesíti.
A hivatalból leltározó vagy a leltározás iránt megkeresett községi (városi) közeg a működési területén kívül eső vagyontárgyak leltározása iránt megkeresés útján intézkedik, kivéve, ha leltározásuk iránt a bíróság (4. bekezdés) vagy a közjegyző (3. bekezdés) már intézkedett. A megkeresést ahhoz a községhez (városhoz) kell intézni, amelynek területén a leltározandó vagyontárgyak vannak. Megkeresés nélkül is köteles az arra hivatott közeg leltározni, ha megtudja, hogy működése területén olyan vagyontárgyak vannak, amelyek leltározás alá esnek, kivéve, ha arról értesült, hogy leltározásuk iránt más intézkedés történt.
A leltározást az arra hivatott személy a halálesetfelvétel munkájának befejezésétől, illetőleg a megkeresés vagy megbízás átvételétől számított nyolc nap alatt megkezdeni és minél gyorsabban befejezni köteles.
Az előbbi bekezdések szabályai állanak akkor is, ha a leltár kiegészítése vagy pótleltározás szükséges. Ilyen esetben azonban a leltározásnak közjegyzőre vagy végrehajtóra bízásáról a községi közeget nem kell értesíteni.
Ha a leltározást (pótleltározást) vagy a leltározásnak közjegyző által teljesítését az érdekeltek bármelyike vagy az, akinek birtokában a leltározandó tárgy van, ellenzi, a közjegyző a bíróság határozatát kéri.
7. § Az Öe. 37., 38. és 44. §-a hatályát veszti.
8. § Az Öe. 45. §-a 3. bekezdésként a következő rendelkezéssel egészítettik ki:
Az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve úgy rendelkezhetik, hogy az előbbi bekezdésekben meghatározott telekkönyvi kivonatokat, bizonyítványokat és okiratokat a hagyatéki tárgyalásra illetékes közjegyző készítse el vagy szerezze meg.
9. § Az Öe. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az örökösödési eljárás illetékes közjegyző a 2. és a 4. § eseteiben hivatalból, más esetekben a 3. § értelmében jogosított személy megkeresésére a leltár megérkezése és esetleges hiányainak pótlása után, illetőleg a részéről foganatosított leltározás befejezésével vagy azzal egyidejüleg hagyatéki tárgyalást tart, kivéve, ha a leltározás során merültek fel olyan körülmények, amelyek alapján a 22. § (jelen törvény 4. §-a) 1. bekezdése szerint az iratokat a járásbíróság elé kell terjeszteni.
Ez alkalommal, ha kiskorú, gondnokság alatt álló vagy gondnokság alá helyezendő személy, méhmagzat, még születendő személy, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy mutatkozik érdekeltnek, megkeresi a gyámhatóságot (71. §), hogy szabályszerű képviseletükről gondoskodjék és a képviselők nevéről és lakhelyéről őt sürgősen értesítse. Ugyanígy jár el, ha a gyám vagy a gondnok kirendelésének szüksége később merül fel.
Az örökösödési eljárást a bíróság is elrendelheti, ha azt találja, hogy a közjegyző annak megindítását szabályellenesen mellőzte. E mellett a körülményekhez képest az 52. § 4. bekezdését (a jelen törvény 11. §-ának 2. bek.) is alkalmazhatja.
10. § Az Öe. 51. §-a hatályát veszti.
11. § Az Öe. 52. §-a - 4., 5. és 6. bekezdésként - a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:
Ha a hagyatéki bíróság akár hivatalból, akár valamelyik fél panaszára azt észleli, hogy a közjegyző valamely hagyatéki ügyet elhanyagol, késedelmesen vagy egyébként rosszul lát el: a közjegyzőt meghallgatása után száz pengőig terjedhető pénzbírsággal sujthatja, mely ismételten is kiszabható. Szükség esetében a hagyatéki ügy elintézését a hibás közjegyzőtől el is vonhatja és helyben székelő más közjegyzőre, ha pedig ilyen nincsen: bírósági tagra bízhatja.
Az előbbi bekezdés értelmében hozott határozat ellen beadott felfolyamodásnak csak a pénzbírság behajtására van halasztó hatálya.
A pénzbírság a kir. kincstárt illeti és közadók módjára hajtandó be.
12. § Az Öe. 99. §-a utolsó bekezdésének helyébe a következő 3-8. bekezdések lépnek:
Ha az örökösödési bizonyítvány kiadását több örökös kéri, be kell mutatni a kiegyezett örököstársak közt létrejött, okiratba foglalt egyességet.
Az előbbi bekezdések értelmében bemutatott egyesség tekintetében a járásbíróság az örökösödési bizonyítvány kiadása előtt a kérelem előterjesztőit és a köteles részre jogosítottakat meghallgathatja.
Azt, hogy az örökhagyó végrendeletet nem hagyott hátra, külön igazolni csak akkor kell, ha a halálesetfelvételi ív tartalma vagy más körülmények arra mutatnak, hogy az örökhagyó végrendelet hátrahagyásával halt meg.
A kérvényhez az örökhagyó nevén álló ingatlanok hitelesített telekkönyvi kivonatát is csatolni kell.
A kérvényt a járásbírósághoz címezve, a 7. § 7. bekezdése szerint illetékes közjegyzőhöz kell benyujtani.
Örökösödési bizonyítvány kiadását nem lehet kérni, ha a közjegyző kérelemre vagy a három hónapi határidő letelte folytán már határnapot tűzött a hagyaték tárgyalására.
13. § Az Öe. 100. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a közjegyző úgy találja, hogy az örökösödési bizonyítványra irányuló kérelem kiegészítésre szorul vagy elutasítandó: az iratokat határozati tervezettel a járásbírósághoz terjeszti be. Ha a járásbíróság az örökösödési bizonyítvány iránti kérelmet jogerősen elutasította és örökösödési eljárásnak van helye, az iratokat további eljárás végett a közjegyzőnek kiadja. Ha ellenben úgy találja, hogy a kiegészítés megtörténte után vagy a kiegészítés elrendelése nélkül helye van a kérelem teljesítésének, a további intézkedéseket - ideértve a hirdetmény kibocsátását is - maga teszi meg.
Ha a közjegyző úgy találja, hogy a kérelem teljesítésének nincs törvényes akadálya: hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja mindazokat, akik az örökség tárgyát tevő ingatlanra mint örökösök, kötelesrészre jogosultak vagy utóörökösök jogot támasztanak, hogy igényeiket negyvenöt nap alatt nála jelentsék be, mert ellenkező esetben a hagyatéki bíróságnak az örökösödési bizonyítvány tervezetét be fogja terjeszteni.
A hirdetményt a bíróságnál ki kell függeszteni s meg kell küldeni a gyámhatóságnak is (71. §), valamint kifüggesztés avagy a szokott módon való közzététel végett azon község vagy községek előljáróságának is, amelynek területén az örökhagyó utolsó lakhelye volt és amelynek területén vannak a hagyatékhoz tartozó ingatlanok. Ezenfelül rendszerint a hivatalos lapba is egyszer be kell iktatni a hirdetményt.
Elmarad a hírlapi hirdetés:
a) ha az 1920:XXXIV. tc. 41. §-ában szabályozott adóbizonylattal igazolva van, hogy a hagyatéki ingatlanoknak illetékszabás szempontjából kiszámítható törvényszerű legkisebb értéke ezer pengőt meg nem halad;
b) tekintet nélkül az ingatlanok értékére, ha az előterjesztett adatok szerint az örökösödésre az örökhagyó leszármazói, atyja, anyja és ezek leszármazói - vagy kizárólag, vagy az örökhagyó házastársával együtt - vannak hivatva és a halálesetfelvétel adatai s a bíróság rendelkezésére álló más adatok sem mutatják, hogy öröklési jog másokat is illet.
A b) pont alapján nem mellőzhető a hírlapi közzététel akkor, ha az örökhagyó halálesete nem az örökhagyónak utolsó rendes lakhelyén vagy a jelen törvény hatályterületén kívül volt felvéve.
A negyvenöt napi határidő a hírlapi közzététel napját s a hírlapi közzététel mellőzése esetében a bíróságnál történt kifüggesztés napját követő naptól számítandó.
A hirdetményi határidő lejárta után a közjegyző az iratokat elintézési tervezettel ellátva a bírósághoz mutatja be.
14. § Az Öe. 99. §-ának 3-5. bekezdése (jelen törvény 12. §) és 100. §-a (jelen törvény 13. §) megfelelően alkalmazandó az Öe. 104. § alapján kért örökösödési és 106. §-a alapján kért hagyományi bizonyítványra is.
15. § Az Öe. 122. §-a a következő bekezdéssel egészíttetik ki:
A díj összegét a bíróság akkor állapítja meg, amikor az üggyel először foglalkozik.
16. § Az Öe. 21., 23., 34. §-ában és 48. §-ának 1. bekezdésében járásbíróság helyett közjegyzőt kell érteni.
Az Öe. 16. §-ában és 26. §-ának második bekezdésében említett jelentéseket akár a járásbírósághoz, akár a 7. § 7. bekezdése (a jelen törvény 1. §-a) szerint illetékes közjegyzőhöz lehet intézni.
Az Öe. 25. §-ának 1. és 2. bekezdése úgy módosul, hogy a végrendeletet a 7. § 7. bekezdése (a jelen törvény 1. §-a) szerint illetékes közjegyzőnek az örökhagyó halálától kezdve át lehet adni.
Ha a bíróságnál tettek olyan bejelentést vagy terjesztettek elő olyan kérelmet, melynek elintézése a közjegyző ügykörébe tartozik: a bíróság a bejelentést vagy a kérelmet a közjegyzőnek adja ki.
17. § A kir. közjegyzőt a hagyatéki ügyek intézésében ezentúl is a bírói kiküldött jogállása illeti.
A kir. közjegyző az Öe. 22. és 50. §-ának esetein kívül is köteles az iratokat a járásbíróság elé terjeszteni, amikor a felek valamelyike bírósági intézkedést kér, vagy a közjegyző megállapítása szerint bírósági intézedésre van szükség.
A bíróságnak semmiféle határozatát vagy intézkedését nem lehet jogorvoslattal azon a címen megtámadni, hogy teljesítése a közjegyző ügykörébe tartozott volna.
18. § E törvény életbeléptetésének napját az igazságügyminiszter állapítja meg.
Ezt a törvényt a belügyminiszterrel egyetértve az igazságügyminiszter hajtja végre.
