1. § A miniszternek az 1921:XXXII. törvénycikken alapuló ellátási ügyekben, valamint az e törvénynek alapján ellátásban részesülő egyének családi pótlék ügyeiben hozott határozata ellen, - kivéve az alább felsoroltakat, - a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.
2. § Nincs helye a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, sem a kérelemnek helyt adó, sem a kérelmet megtagadó határozat ellen a következő esetekben:
a) a miniszter által az 1921:XXXII. tc. 9. §-a, 15. §-ának c), f), k) és m) pontja, 40. §-a 7. pontjának második bekezdése, 41. §-ának e) pontja, 49. §-ának c), f) és h) pontja, valamint ugyanezen § utolsó bekezdése, 53. §-ának b) pontja, 58. §-ának c), f) és i) pontja, valamint ugyanezen § utolsó bekezdése alapján engedélyezhető ellátások engedélyezésének kérdésében;
b) az 1921:XXXII. tc. 10. §-ának hatodik, hetedik és nyolcadik bekezdése, 42. §-ának 3. pontja, 55. §-ának harmadik bekezdése, továbbá az 1912:LXV. tc. 42. §-ának ötödik bekezdése és az 1912:LXV. tc. 55. §-ának negyedik bekezdése alapján engedélyezhető kedvezményes nyugdíjak, özvegyi nyugdíjak és nevelési járulékok engedélyezésének kérdésében;
c) az 1921:XXXII. tc. 39. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján az elmebetegek részére engedélyezhető pótlék, valamint az 1921:XXXII. tc. 28. §-ának c) pontja esetében, úgyszintén a 5100/1924. M. E. számú rendelet V. fejezete 10. pontjának az 1921:XXXII. tc. 28. §-át kiegészítő utolsó bekezdése alapján engedélyezhető sérülési pótdíj kérdésében:
d) a tizenhetedik életévét betöltött gyermek részére az 1921:XXXII. tc. 58. §-ának g) pontja alapján meghagyható vagy újból folyósítható nevelési járulék meghagyásának vagy újbóli folyósításának kérdésében;
e) az 1921:XXXII. tc. 61. §-a alapján engedélyezhető árvajáradék engedélyezésének, valamint 66. §-ának második bekezdése, továbbá 67., 68., 69. és 70. §-ai alapján engedélyezhető járadékok engedélyezésének és megállapításának kérdésében;
f) a nyugdíj vagy más ellátás kegyelem útján felemelésének, a megszakítás miatt be nem számítható szolgálati időnek kegyelem útján való beszámíthatásának vagy ellátásoknak kegyelem útján való engedélyezésének kérdésében;
g) az állandó nyugellátást élvező hivatásos katonai egyének részére gazdasági önállóságuk előmozdítása céljából az 5100/1924. M. E. számú rendelet V. fejezetének az 1921:XXXII. tc. 75. §-a helyébe lépett 14. pontja alapján engedélyezhető nyugdíjelőleg engedélyezése kérdésében;
h) az 1921:XXXII. tc. alapján járó ellátások végrehajtás alá vételének, valamint az állami követeléseknek az 1921:XXXII. tc. alapján járó ellátásokra történt érvényesítésének kérdésében;
i) abban a kérdésben, vajjon beállottak vagy megszűntek-e az állandó vagy időleges nyugállományba helyezésének az 1921:XXXII. tc. 2., 3., 4. és 8. §-ában meghatározott előfeltételei vagy sem;
k) a miniszter által az 1921:XXXII. tc. 8. és 9. §-ai alapján engedélyezhető családi pótlék engedélyezésének kérdésében.
3. § A jelen törvény életbelépése előtti időben jogérvényesen eldöntött ügyekben, feltéve, hogy ezek az ügyek nem tartoznak a jelen törvény 2. §-ában említett esetek közé, a törvény életbelépésének napjától számított harminc napon belül lehet a közigazgatási bíróságnál panasszal élni.
A közigazgatási bíróság a járandóságokat csak a törvény életbelépésének napjától ítélheti meg.
4. § A jelen törvény 1927. évi május hó 1. napján lép életbe.
