1. § 1. Az 1922:XI. tc. I. fejezete 1. §-ában foglalt táblázatos kimutatás akként módosul, hogy:
a) a magyar kir. vámőrség fegyverszükséglete a következőkben állapíttatik meg:
kézi lőfegyverek, karabélyok, szuronyok 5225 db (ehhez képest a táblázaton feltüntetett végösszeg 59,235-re emelkedik);
hadi pisztolyok 1100 db (ehhez képest a táblázaton feltüntetett végösszeg 29,022-re emelkedik);
kard 1160 db (ehhez képest a táblázaton feltüntetett végösszeg 21,721-re emelkedik);
b) a kimutatás folytatólag a következő szöveggel egészíttetik ki:
A m. kir. államrendőrség kizárólagos használatára 12 páncélkocsi. E páncélkocsik egy gépfegyverrel szerelhetők fel, de hernyóláncokkal vagy olyan készülékekkel, melyek utakon kívül való használhatóságukat lehetővé tennék, nem láthatók el.
c) A kimutatás utolsó vízszintes rovataként felveendő:
„Gáz elleni védőkészülék” és e cím alatt a „m. kir. honvédség” és az „összesen” függélyes rovatokba írandó: „52,500”.
2. Az 1922:XI. tc. 1. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A békeszerződés 119. Cikke értelmében tilos használni és gyártani: lángvetőt, fojtó-, mérgező- vagy hasonló gázokat, valamint más hasonló folyadékokat, anyagokat, az említett gyártmányok gyártására, megőrzésére és használatára szolgáló különleges anyagokat. Ez a tilalom kiterjed az említett anyagok előállítását célzó eljárások és készülékek alkalmazására is. Szigorúan tilos bárhol is kísérletezni ilynemű gázokkal. Egyetlen kivételt képeznek a védőálarcok működésének ellenőrzésére szánt kísérletek. Ezen utóbbi kísérletek csak a védőálarcokat gyártó üzem laboratoriumában végezhetők;
páncélkocsit - a m. kir. államrendőrség számára kivételképpen engedélyezetteken kívül (jelen § 1. pontja b) betűje), - tankot vagy hadicélt szolgáló más ilyen gépet.
Hadianyagként való felhasználásra önmagában alkalmas, vagyis a jelen törvény 2. §-ának 1. pontjában felsorolt hadianyag közé tartozó tárgyak előállítására irányuló találmányokat kizárólag a m. kir. kormány ellenőrzése alatt működő állami hadianyaggyárban szabad hasznosítani.
2. § Az 1922:XI. tc. 2. § helyébe a következő rendelkezés lép:
1. A békeszerződés 115. Cikke értelmében az alább felsorolt hadianyagot csakis az állami gyárban szabad előállítani:
1. ágyú, tarack és mozsár;
2. lövegtalp, csőelőrevivő készülék és ágyúk, tarackok és mozsarak felszerelési kellékei;
3. ágyúk, tarackok és mozsarak lőszere;
4. ágyúk, tarackok és mozsarak befejezett lövedékelemei;
5. aknavetők lövegtalpai és felszerelése;
6. aknavetők lőszere;
7. minden hordozható hadifegyver, gépfegyver (a pisztolyok közül hadifegyvernek tekintendő: 1. mindenféle kaliberű pisztoly, önműködő pisztoly és revolver, melynek csöve 10 cm-nél hosszabb; 2. a csőhosszra való tekintet nélkül minden pisztoly, melynek kalibere 6.5 mm-nél nagyobb;
8. kard, lándzsa, szurony;
9. mindenféle mintájú lőszer, hordozható hadifegyver és gépfegyver részére;
10. kézi és fegyvergránátok;
11. hadilőpor;
12. a jelen felsorolásban előforduló minden fegyver alkatrészei és pótrészei;
13. különleges tüzérségi lőszerkocsik és fémből készült katonai kocsik.
A gyár üzemét akként kell megállapítani, a gépi berendezését is akként kell megszabni, hogy a gyártható mennyiségek az alábbi mennyiségeket meg ne haladják:
| kézilőfegyver, karabély szurony | havonta | 300 db | |
| hadipisztoly | havonta | 80 db | |
| gépfegyver | havonta | 5 db | |
| géppisztoly | havonta | 5 db | |
| löveg a hozzávaló talppal | évente | 2 db | |
| aknavető | évente | 2 db | |
| lőszer kézilőfegyver, karabély, gépfegyver, pisztoly és géppisztoly számára | munkanaponként | 50,000 db | |
| tüzérségi lőszer | munkanaponként | 40 lövésre | |
| aknaverő lőszer | munkanaponként | 10 lövésre | |
| kézigránát | évente | 175,000 db | |
| kifogástalan lőpor, beleszámítva a polgári célokra, továbbá a gránátok belső töltéséhez szükséges mennyiséget | évente | 125 tonna | |
| nitrocelulose, beleszámítva a lőpor és egyéb hadianyag gyártásához szükséges mennyiséget is | évente | 110 tonna |
A jelen törvény 1. §-ának 1. bekezdésében felsorolt alakulatok számára szükséges preciziós és optikai készülékek, valamint a lőszergyártáshoz szükséges gyutacsok a magániparban is előállíthatók, de az ezekből évente megrendelhető mennyiség az alábbi mennyiségeket meg nem haladhatja:
20 irányzótávcső,
10 irányzótű,
10 ütegtávcső,
20 tájoló,
25 távolságmérő,
20 collimátor és gyutacsok a megállapított lőszer mennyiségéhez mérten.
2. Az állami hadianyaggyár négy különböző részben elkülönítve az alábbiak szerint állíttatik fel:
I. Hadilőpor gyártására:
A balatoni lőporgyár Fűzfő mellett. Ez az üzem kerítéssel elkülönítendő a környéken levő egyéb polgári gyáraktól;
II. Ágyúk és aknavetők gyártására:
A diósgyőri állami vasgyár mellett egy üzem. Ez az üzem elkülönítendő és megkülönböztetendő a gyár egyéb üzemeitől;
III. Lőfegyverek és gépfegyverek gyártására:
A budapesti fegyver- és gépgyár mellett egy üzem. Ez az üzem a szomszédos polgári műhelyektől teljesen elkülönítendő;
IV. Tüzérségi és gyalogsági lőszer, valamint kézigránát egyesített gyártására és ezen lőszerek töltésére:
Csepelen a Weisz Manfréd-gyár mellett több épületből álló üzem, mely kerítéssel teljesen elkülönítendő.
Az üzemnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
a) úgy a műszaki, mint az igazgatósági központi vezetésnek állami kézben kell lennie;
b) az üzem különböző szakaszainak az előbbi bekezdésben említett központi vezetésnek alárendelve ugyancsak állami vezetés alatt kell állaniok. A szomszédos magánüzemeknek minden műszaki vagy igazgatási beavatkozását teljesen ki kell zárni;
c) az üzem részére szükséges helyiségeket az államnak kell vásárolnia vagy bérbe kell vennie. A gyártás csak állami tulajdont képező gépekkel és állami munkásokkal végezhető;
d) a gyártás különböző fokozatainak folytatólagos megállapításánál alapelvül kell szolgálnia, hogy a magánipar az állami üzemnek csak nyersanyagot és csak oly módon előkészített cikkeket szállíthat, melyek katonai jelleggel nem bírnak. Azon pillanattól kezdve, midőn a gyártás a gyártott cikkeknek katonai jelleget ad, a gyártást kizárólag az állami üzem szakaszaiban kell eszközölni;
e) az állami gyárban munkaszünetek elkerülése érdekében polgári iparcikkek is előállíthatók, azonban azzal a korlátozással, hogy ehhez a munkához is csak az engedélyezett személyzet és gépek (3. §) használhatók fel;
f) az állami üzem négy részének a fenntiekben meghatározott módon való felállítása után az állami üzem említett részei mellett lévő magánüzemek nem foglalkozhatnak többé hadianyag-gyártással, ez kizárólag csak az állami üzem fenntemlített részeiben történhetik.
3. § Az 1922:XI. tc. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az állami üzem négy részében felállított gépek számát, valamint a hadianyaggyár személyzetének létszámát a honvédelmi miniszter állapítja meg és a gépek jegyzékét, valamint a személyzeti létszámot a jelen törvény életbelépésétől számított hat héten belül a Honvédségi Közlönyben kihirdeti. A gépi berendezés számán, valamint a személyzeti létszámban eszközlendő minden változtatást, legalább 14 nappal annak keresztülvitele előtt ugyancsak ki kell hirdetni a Honvédségi Közlönyben.
4. § Az 1922:XI. tc. 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:
A békeszerződés 118., illetőleg 119. Cikke értelmében tilos mindennemű fegyvernek, lőszernek és hadianyagnak Magyarországba behozatala vagy Magyarországból kivitele.
A jelen § szempontjából a következő eszközök és anyagok tekintetnek hadianyagnak:
1. mindenféle mintájú ágyú, tarack és mozsár;
2. mindenféle mintájú lövegtalp, csőelőrevivő készülék és ágyúk, tarackok és mozsarak felszerelési kellékei;
3. mindenféle kaliberű ágyú, tarack és mozsár lőszere;
4. ágyúk, tarackok és mozsarak mindenféle kaliberű befejezett lövedék elemei;
5. mindenféle kaliberű és mintájú aknavetők lövegtalpai és felszerelései;
6. mindenféle kaliberű és mintájú aknavetők lőszere;
7. minden hordozható hadifegyver, minden mintájú gépfegyver és szállítási eszközei (géppisztolyok és revolverek közül hadifegyvernek tekintendő: 1. mindenféle kaliberű pisztoly, melynek csöve 10 cm-nél hosszabb; 2. a csőhosszra való tekintet nélkül minden pisztoly, melynek kalibere 6.5 mm-nél nagyobb);
8. kard, lándzsa, bajonett stb.
9. mindenféle mintájú lőszer hordozható hadifegyver és gépfegyver részére;
10. katonai célzó, időzítési, távolságmérő és hangmérő készülékek;
11. katonai megfigyelő kocsik, létrák és felszerelés;
12. katonai célú optikai készülékek;
13. kézi- és fegyvergránátok;
14. a háború folyamán használt mérgező készítmények és általában minden olyan méreggyártmány, amely ipari, mezőgazdasági, vagy orvosi célra nem alkalmas, de mint méregkészítmény háború idején felhasználható. A folyékony chlórnak behozatala és kivitele kivételképen meg van engedve;
15. füstfejlesztő, lángvető és gázfejlesztő készülékek;
16. hadilőpor, nevezetesen a nitrocellulose és nitroglicerin összetételű lőporok.
Kivételképpen mégis meg van engedve a behozatala és kivitele:
a) nitrocellulose vagy nitroglycerin összetételű vadászlőpornak, vadász- és sportfegyverek részére készült töltényekben (fémtokokban) vagy legfeljebb egyenként 2 kg súlyú fémdobozokban (a szállítás faládákban történik, amelyeknek teljes súlya 50 kg-nál több nem lehet). Vadászlőpor alatt az alkalmazásban levő hadifegyverekben kitaszító erő szempontjából használhatatlan lőport kell érteni;
b) a vadász- és sportfegyverek céljaira szolgáló fekete lőpornak;
17. robbantószerek és különösen a nitrátos robbantószerek, azaz a molekulákban kettőnél több nitrát részt tartalmazó szerves robbantó készítmények.
Kivételképen mégis meg van engedve a behozatala és kivitele:
a) a trinitronaphtalinnak;
b) a legalább 5% metabinitrotoluen-nal elegyített és 74°-nál nem magasabb fagyponttal bíró (száraz termék) nyers trinitrotoluennak;
c) a töltényekbe foglalt vagy 2 kg-nál nem súlyosabb csomagokba zárt bányarobbantószereknek.
Bányarobbantószerek alatt a következőket kell érteni:
a nitroglicerin bázisú dinamit vagy dinamit cellák típusú robbantószereket;
a 25%-nál kevesebb szerves nitrát származékot tartalmazó ammoniáknitrátos robbantószereket;
a 35%-nál kevesebb szerves származékot tartalmazó chlorátos és perchlorátos robbantószereket;
a bányászati célokra készült feketelőpor-típusú keverékeket beleértve a bányazsinórokat is.
A tiszta vagy ásványi sókkal kevert ammoniákos nitrát nem tekinthető gyakorlatilag felhasználható robbantószernek és így az azzal való kereskedés szabad.
Ezenkívül kivételképpen meg van engedve évenként 5 tonna trinitrotoluennak bányagyújtózsinórok céljaira való behozatala.
18. Nitrocellulose és nitrocellulose alapú keverékek, tekintet nélkül arra, hogy nitroglicerint tartalmaznak-e vagy sem.
Kivételképen meg van engedve a behozatala és kivitele:
a) a 12.5%-nál csekélyebb nitrogéntartalmú oldható gyapotoknak, (collodiumos gyapotok);
b) oly kocsonyásított nitrocelluloset tartalmazó nitrocellulose alapú keverékeknek (celluloid stb.), amelyeknek összes nitrátos nitrogén tartalma nem több 10.9%-nál és több mint 10% kámforral vagy valamely holt anyaggal vannak telítve;
c) a celluloid számára szolgáló nyersanyagnak; oly félig kocsonyásított keverék, amely 10.9%-nál kevesebb nitrátos nitrogént és 18%-nál több kámfort vagy kámforpótlékot tartalmaz;
d) a fénymáz, kenőcsök stb. készítésére szánt oldatoknak, oly nitrocellulose felbomlása útján előállított folyékony oldatok, melyek 12.5%-nál kevesebb nitrogént vontak el valamely acetonos, alkoholos, alkoholéteres vagy más hasonló oldóanyagból;
19. robbantók és gyutacsok;
Kivételképen meg van engedve a bányarobbantók és gyutacsok (beleértve a villamos bányarobbantókat is) behozatala és kivitele.
20. robbantó zsinórok;
21. hadi- vagy vadászfegyver töltényekhez szükséges gyujtók.
Kivételképen meg van engedve a behozatala és kivitele:
a) a vadásztöltényekhez szükséges gyujtóknak, feltéve, hogy azok a használatban levő hadifegyverek töltényeihez nem használhatók;
b) a fényűzési fegyverek részére szánt lőszernek;
22. páncélautók, tankok és hasonló gépek;
23. páncélvonatok;
24. lövészárokvédőanyag;
25. katonai hidak és azok építőanyaga;
26. lőszerszállításra szolgáló különleges kocsik;
27. katonai fényszórók;
28. jelző és világító rakéták;
29. tábori drótnélküli távíróberendezések és mindenféle más típusú katonai jeleket leadó, felvevő és felfogó készülékek;
30. tábori telefonkészülékek;
31. árkászkocsik;
32. mozgó tábori konyhák;
33. különleges tűzérségi vontatókocsik és katonai célokra átalakított gépkocsik;
34. tábori mozgó kovácsműhelyek;
35. tábori műhelyek, katonai jellegű tábori eszközök;
36. szerszámok és különleges gépek, fegyverek és lőszer gyártására;
37. katonai mintájú villamos és hidrogén energiatermelő kocsik;
38. tábori sütődék;
39. a jelen jegyzékben előforduló mindennemű fegyver alkatrészei és pótrészei;
40. kifejezetten katonai jellegű lószerszámok;
41. kifejezetten katonai jellegű ruházat és felszerelés, személyek vagy alakulatok részére;
42. minden a 11., 22., 26., 31., 32., 33., 34., 35., 37. és 38. tétel alatt nem foglalt gördülő katonai anyag.
5. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a 2. § 2. pontjában foglalt rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére legfeljebb 720,000 pengőt az 1926/27. költségvetési évben felhasználhasson. A felhasznált összeget a honvédelmi tárca 1926/27. évi költségvetésében a Csapatok cím 3. rovatán kell elszámolni.
6. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a honvédelmi és a pénzügyminiszter bízatik meg.
