1. § Magyar belvízi hajó (úszómű) az a hajó (úszómű), amelynek tulajdona legalább felerészben magyar állampolgároké. Ha a tulajdonos közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság, szövetkezet vagy más jogi személy, székhelyének belföldön kell lennie.
2. § Magyar belvízi hajó a hajó főhelyén, vagyis a hajófaron levő lobogórúdon mást, mint magyar nemzeti lobogót nem viselhet. Erre a rúdra más lobogót vagy jelzőt felhúzni nem szabad.
3. § Minden magyar belvízi hajót, amely az ország területén vagy azon kívül levő belvízen - ha nem is keresetképpen - személyek vagy áruk fuvarozására szolgál és amely a megengedett legnagyobb bemerüléskor több mint 20 tonna (a 1000 kilogramm) vizet szorít ki helyéből, a budapesti kir. törvényszéknél, mint központi telekkönyvi hatóságnál a központi telekkönyvi hivatal részéről vezetett hajólajstromba be kell jegyezni.
4. § A hajólajstrom a hajókra vonatkozó jogviszonyok bejegyzésére szolgál.
A hajólajstromban minden egyes hajóra vonatkozóan külön sorszám alatt külön lajstromívet kell nyitni.
A lajstromív birtokállási (A), tulajdoni (B) és teherlapból (C lap) áll.
A lajstromívek tekintetében a telekkönyvekre fennálló jogszabályokat megfelelően alkalmazni kell. Ehhez képest:
1. a birtokállási lapon a hajót tárgyilagos ismertető jelei szerint, különös jogi minőségének rövid megjelölésével, táblás átnézet alakjában kell bejegyezni; különösen be kell jegyezni a hajó nevét vagy számát, avagy egyéb ismertető jelét, a hajó jellegét, a hajótest építési anyagát, építési helyét és évét, az építő nevét és lakóhelyét, a hajó legnagyobb teherbírását, teherszállításra be nem rendezett géperejű hajóknál a befoglaló képességét, - géperejű hajóknál a hajtógép rendszerét, lóerőkben kifejezett teljesítőképességét, építési helyét és évét, - gőzhajóknál a gőzkazán tűzfelületét, engedélyezett használati gőznyomását, gyártási helyét, évét és számát, a hajólevél keltét, számát, kiállító hatóságát s az ezekben bekövetkezett változásokat;
a tulajdonos kérelmére a hajóleltárba felvett tartozékokat külön rovatba be lehet jegyezni;
2. a tulajdoni lapba be kell jegyezni a tulajdonos nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét, székhelyét), az 1. §-ban említett állampolgársági adatokat, közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni arányát (részbirtok) is, továbbá a tulajdonjog megszerzésének módját (jogcímét), a vételárat, a tulajdoni viszonyokban beálló változásokat, a hajó bejegyzésének törlését és a telekkönyvi jogszabályok szerint a tulajdoni lapra bejegyezhető egyéb körülményeket;
3. a teherlapra a hajót vagy annak egy részét terhelő zálog- és alzálogjogokat, szolgalmat és más, a hajót terhelő oly jogokat és terheket, amelyek az ingatlanokra fennálló jogszabályok szerint telekkönyvileg bejegyezhetők s azoknak változásait és törlését.
5. § A hajó bejegyzését a hajólajstromba a hajótulajdonos a budapesti kir. törvényszékhez mint központi telekkönyvi hatósághoz intézett, a központi telekkönyvi hivatalhoz benyujtott kérvényben köteles kérni.
A kérvényben a lajstromba bejegyzendő adatokat világosan elő kell adni és a tulajdonjogot, valamint a 4. § szerint bejegyzés tárgyául szolgáló egyéb adatokat hajólevéllel, hajóakolási bizonyítvánnyal, ezen felül gőzhajóknál gőzkazánhasználati engedéllyel, hajóleltárral stb. igazolni kell.
6. § A lajstromozó hatóság (3. §) a kérvény következtében, amennyiben az a kellékeknek megfelel, hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja azokat, akiknek a hajóra tulajdonjoguk vagy egyéb dologi joguk van, hogy igényüket a hirdetményben a körülményekhez képest kitűzendő, de harminc napot meg nem haladó határidő alatt a központi telekkönyvi hivatal főnökénél jelentsék be, minthogy ellenkező esetben a hajó az előadott kérelemhez képest a hajólajstromba be fog jegyeztetni.
A hirdetményt a lajstromozó hatóságnál, valamint a budapesti áru- és értéktőzsdén ki kell függeszteni, továbbá a folyamodó köteles azt a hivatalos lapban és valamely közlekedési szakközlönyben egyszer közzététetni. A lajstromozó hatóság hivatalból is elrendelheti, hogy a hirdetmény más, esetleg külföldi hírlapokban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzététessék.
A hirdetmény kibocsátásáról a folyamodót és azokat, akik a folyamodó előadása szerint érdekelteknek mutatkoznak, értesíteni kell.
7. § Ha a hirdetményben kitűzött határidő alatt a hajóra tulajdoni igényt vagy más dologi jogi igényt jelentenek be, a lajstromozó hatóság a bejelentőt végzéssel felhívja, hogy igényét a törvény rendes útján nyolc nap alatt keresettel érvényesítse s ezt igazolja, ellenkező esetben a kért bejegyzést, amennyiben annak egyéb akadályai nincsenek, teljesíteni kell. A kereset beadása esetében a hajó bejegyzését, amennyiben annak egyéb akadályai nincsenek, a per egyidejű feljegyzése mellett, a per kimenetelétől függő joghatállyal teljesíteni kell. Az egyéb dologi jogi igények iránti per igazolása esetében a pert fel kell jegyezni.
Ha a hirdetményben kitűzött határidő alatt a hajóra tulajdoni igényt nem jelentenek be, a hatóság a hajólajstromba bejegyzés tárgyában határoz.
8. § A bejegyzésről a központi telekkönyvi hivatal főnöke hajólajstromlevelet állít ki, ezt a folyamodónak kiadja s erről az érdekelteket, köztük a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséget is végzéssel értesíti.
A hajótulajdonjogban s a hajóra vonatkozó egyéb bejegyzett jogokban bekövetkezett változást a központi telekkönyvi hivatal főnöke a fél részéről minden esetben bemutatandó hajólajstromlevélbe is bejegyzi.
A lajstromozó hatóság a bejegyzésekről és az ezek alapjául szolgáló, okmánytárában lévő iratokról kívánatra hiteles másolatot ad ki.
A hajólajstrom nyilvános és a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti.
9. § A lajstromozott hajóra csak olyan jogot lehet bejegyezni, amely a magánjog szabályai szerint az ingatlanokra telekkönyvileg bejegyezhető.
A bejegyzéseknél a telekkönyvekre fennálló jogszabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a jelen törvény, vagy az annak alapján kibocsátott rendelet mást rendel.
10. § A lajstromba bejegyzett hajó vagy egyes részbirtokok tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződések csak akkor érvényesek, ha közokiratba vagy az 1911:I. tc. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokiratba vannak foglalva.
A lajstromba bejegyzett hajó vagy részbirtoka tulajdonjogának megszerzéséhez a hajólajstromba bejegyzés szükséges.
11. § Bérleti jog bejegyzését a lajstromba bejegyzett hajó tulajdonosa közokiratban vagy az 1911:I. tc. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokiratban engedheti meg.
A bérleti jog bejegyzésének ugyanaz a hatálya, mint az ingatlanra bejegyzett bérleti jognak.
A bérleti jog egyes tulajdonostársi jutalékra (részbirtok) nem jegyezhető be.
12. § A lajstromozott hajóra vagy annak egyes részbirtokára zálogjog csak a zálogjognak a hajólajstromba bejegyzésével szerezhető (hajójelzálogjog).
A hajójelzálogjog kiterjed a hajó alkotórészeire és olyan tartozékaira is, amelyek tulajdona nem a harmadik személyt illet.
A hajó tartozékaihoz számíttatnak mindazok a dolgok, melyek annak állandó használatára szolgálnak, így a hajócsónakok is. Kétség esetében a hajóleltárba felvett dolgok a hajó tartozékainak tekintetnek.
Ha a jelzálogjoggal terhelt lajstromozott hajó a tulajdonos javára tűzkár vagy más kár ellen biztosítva van, a jelzálogjog kiterjed a biztosító ellen kár esetében támasztható követelésre is. A tulajdonos a biztosítótól a kár fejében járó összegnek saját kezéhez megfizetését követelheti, ha biztosítékot ad arra, hogy ezt az összeget a biztosított hajó helyreállítására fordítja.
Egyebekben a hajójelzálogjogra és aljelzálogjogra az ingatlan-jelzálogjogra vonatkozó általános rendelkezéseket - kivéve, ha a jelen törvény mást rendel - megfelelően alkalmazni kell.
Egyetemleges jelzálogjog hajóra és ingatlanra együttesen nem szerezhető.
Lajstromozott hajóra megtartási jogot gyakorolni nem lehet.
A jelzálogjog bejegyzésének alapjául csak közokirat vagy az 1911. évi I. tc. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokirat szolgálhat, amelynek a következőket kell tartalmaznia:
1. a hajó nevét vagy számát, avagy egyéb ismertető jelét, a hajó jellegét és lajstromszámát;
2. a hitelező megjelölését név, állás vagy foglalkozás, lakás szerint;
3. a jelzálogjog bejegyzésének alapjául szolgáló jogügyletet és a követelés összegét járulékaival együtt;
4. a kiállító fél beleegyezését, hogy a jelzálogjog a lajstromba bejegyezhető;
5. az okirat kiállításának helyét és idejét.
A bejegyzést a lajstromozó hatóságnál a tulajdonos vagy a jogosított kérheti.
A bejegyzés megtörténtéről a záloghitelezőt a bejegyzési záradékkal ellátott okirat visszaadásával és a hajó tulajdonosát végzésileg kell értesíteni.
13. § A jelzálogjogra vonatkozó egyéb bejegyzés is csak közokirat vagy az 1911:I. tc. 317. §-ának megfelelően kiállított magánokirat alapján történhetik.
A jelzálogjoggal terhelt hajónak külföldre, külföldinek vagy a jelen törvény 1. §-a alá nem eső személy, társaság vagy más jogi személy részére történő elidegenítése vagy zálogba adása a jelzálogos hitelezővel szemben csak akkor hatályos, ha abba a 10. § 1. bekezdésében meghatározott módon beleegyezett vagy ha az adós a jelzálogos követelés kielégítésére szükséges összeget bírói letétbe helyezi.
14. § A hajólajstromba bejegyzett egyéb adatokban vagy jogviszonyokban bekövetkező változást, továbbá azt a körülményt, hogy a hajó elsülyedt, tönkrement vagy helyreállításra alkalmatlanná vált vagy hogy azt a tulajdonos külföldre, külföldinek vagy a jelen törvény 1. §-a alá nem eső személynek, társaságnak vagy más jogi személynek eladta vagy zálogba, adta a tulajdonos az ezen tények bekövetkezésétől számított harminc nap alatt a lajstromozó hatóságnak az 5. §-nak megfelelően bejelenteni köteles.
A bejelentést a lajstromozó hatóság a lajstromból kitűnő jogosultakkal közli s a szükséges intézkedéseket, esetleg a lajstromból törlést is, a jogosultak meghallgatása után végzéssel rendeli el.
A hajólajstromból egyéb okból törlést is csak a lajstrombejegyzések szerint jogosultak meghallgatása után lehet elrendelni.
A lajstromozott hajóra vonatkozóan bejegyzett jogokban örökösödés folytán történt változás bejegyzése tekintetében a hagyatéki bíróság az örökösödési eljárásnak az ingatlanokra vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával jár el.
15. § A lajstromozó hatóság nem végrehajtási ügyekben hozott végzései ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye, amelyre nézve az 1911. évi I. törvénycikknek a felfolyamodási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
16. § A lajstromozott hajóra és tartozékaira vonatkozó végrehajtás tekintetében, amennyiben a jelen törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási eljárásnak az ingatlanokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
17. § A hitelező a végrehajtási kérvényben a hajóra zárlatot kérhet, melyet a per bírósága rendel el és erről a lajstromozó hatóságot a zárlat feljegyzése végett értesíti.
Ily esetben a lajstromozó hatóság a végrehajtató ajánlatának figyelembevételével zárgondnokot nevez ki és azt a felek meghallgatása után a szükséges utasításokkal látja el. Egyebekben a zárgondnok jogkörére a végrehajtási eljárásról szóló törvényes rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A zárgondnok ellenkező utasítás hiányában köteles a végrehajtást szenvedett részéről már fuvarozás végett átvett rakományt rendeltetési helyére juttatni.
18. § A lajstromba be nem jegyzett belvízi hajóra vonatkozó végrehajtás az ingókra vonatkozó végrehajtási eljárás általános szabályai szerint történik.
A végrehajtást foganatosító bíróság a lajstromba be nem jegyzett belvízi hajóra foganatosított végrehajtásról értesíteni köteles a lajstromozó hatóságot is, amely erről jegyzéket vezet.
Ha valamely hajóra annak lajstromozása előtt végrehajtást foganatosítottak, a lajstromozással egyidejűen a végrehajtási zálogjogot hivatalból kell bekebelezni és a végrehajtást ennek a törvénynek szabályai szerint kell folytatni.
19. § Árverés esetében saját hajtóerővel nem bíró hajóknál és pedig fahajóknál a lajstromozott teherbírás minden tonnája után számított 60 pengő, vashajóknál 120 pengő, továbbá géperejű hajóknál a hajtógép minden lóereje után és pedig vontató vagy áruszállító csavaros géperejű hajóknál 350 pengő, kerekes géperejű hajóknál 530 pengő, minden személyhajónál 700 pengő szolgál a kikiáltási ár alapjául.
A tartozékok tekintetében az 1881:LX. tc. 159-160. §-ait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezek becsértékét a lajstromozó hatóság a felek meghallgatása után kinevezett szakértők véleménye alapján állapítja meg.
Az árverés határnapját és színhelyét a lajstromozó hatóság a felek meghallgatása után állapítja meg.
Az árverési hirdetményt a 6. § 2. bekezdése szerint kell közzétenni.
20. § Az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűen a lajstromozó hatóság, ha erre nézve már előbb intézkedés nem történt, az árverés alá kerülő hajóra bírói zárlatot rendel el.
A zárlatot a 17. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell foganatosítani.
Az árverési hirdetmény kibocsátásával egyidejűen az árverés elrendelését a lajstromban is hivatalból fel kell jegyezni.
21. § A hajótulajdonos ellen elrendelt csőd vagy csődönkívüli kényszeregyesség esetében a lajstromozott hajóra megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásnak, illetőleg a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásnak az ingatlanra vonatkozó rendelkezéseit.
22. § Ha olyan lajstromozott hajóra foganatosítanak végrehajtást vagy zárlatot, amely biztosítva van, a biztosítót is értesíteni kell. A biztosító a kár bekövetkezése esetében köteles a kártérítési összeget a hajótulajdonos költségére a lajstromozó hatóságnál bírói letétbe helyezni. A lajstromozó hatóság erről a letétről a lajstromba bejegyzett hitelezőket értesíti, akiknek jogukban áll a végrehajtató ellen elsőbbségi jogaikat érvényesíteni vagy pedig azt követelni, hogy a kártérítési összeg zár alá vétessék és a hajó helyreállítására fordíttassék.
23. § Aki a jelen törvény 12. §-a értelmében jelzálogjoggal terhelt hajót az összes jelzálogos hitelezők beleegyezése, vagy a jelzálogos követelés kielégítésére szükséges összegnek a 13. § értelmében történő bírói letétbe helyezése nélkül külföldre, külföldinek vagy a jelen törvény 1. §-a alá nem eső személy, társaság vagy más jogi személy részére elidegeníti vagy zálogba adja, - aki a jelen törvény értelmében belajstromozott hajót külföldön is lajstromoztatja vagy külföldön már lajstromozott hajót a jelen törvény alapján lajstromoztat, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, így különösen a Btk. 386. §-a alá nem esik, - vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és 3200 (háromezerkétszáz) pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Vétséget követ el s az 1. bekezdés szerint büntetendő a magyar belvízi hajó parancsnoka, ha a jelen törvény 2. §-ában foglalt tilalom ellenére a parancsnokság alatt álló magyar belvízi hajó főhelyén (2. nem magyar nemzeti lobogót visel vagy a parancsnoklása alatt álló magyar belvízi hajó ugyanezen a helyen idegen lobogót vagy jelzőt is visel. A bíróság bűnösség esetében a hajó parancsnokától a hajó parancsnokságához való személyes jogosítványát három évig terjedhető időre elvonhatja.
Aki a jelen törvényben megállapított kötelező bejelentést alapos ok nélkül elmulasztja, azt meghallgatása után a lajstromozó hatóság 800 (nyolcszáz) pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetheti. A kiszabott pénzbírságot el lehet engedni vagy mérsékelni lehet, ha a fél utólag kimutatja, hogy a bejelentés teljesítésében hibáján kívül akadályozva volt.
A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a jelen szakasz 1. és 3. bekezdéseinek eseteiben a hajólevél bevonását is elrendelheti.
24. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a belvízi hajók hatósági nyilvántartása, a jelen törvény hatályának az e törvény szerint lajstromozás alá nem eső belvízi kis hajókra, úszóművekre és úszó munkagépekre, úgyszintén épülőfélben levő hajókra kiterjesztése s általában a netán szükséges módosító, kiegészítő és részletes szabályok megalkotása tárgyában, szükség esetében a jelen törvény rendelkezéseitől eltérően is rendelettel rendelkezhessék s rendeletét módosíthassa és kiegészíthesse.
A jelen törvény rendelkezéseitől eltérő rendeleteket a törvényhozásnak be kell mutatni.
25. § A lajstromozott hajókra vonatkozó bejegyzésekkel kapcsolatos illetékeket a telekkönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos illetékszabályok alapelveinek szem előtt tartásával a m. kir. igazságügyminiszterrel és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve a m. kir. pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
26. § A jelen törvénynek a lajstromozásra vonatkozó s ezzel kapcsolatos rendelkezései az állam tulajdonában levő hajókra nem terjednek ki.
27. § E törvény életbelépésének napját és a végrehajtására szükséges rendelkezéseket a m. kir. igazságügyminiszterrel egyetértve a m. kir. kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
