1927. évi XIII. törvénycikk

a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról * 

1. § Tudósok, művészek és szakemberek magasabb kiképzése.

(1) Magyar tudósok, művészek és szakemberek magasabb kiképzésének előmozdítására külföldi magyar intézetek, valamint ösztöndíjak és kutatási segélyek szolgálnak, melyek a bel- és a külföldre szólnak. Ide kell sorolni a középfokú intézetek azon tanárjelöltjeit is, kik az angol, francia, német és olasz nyelv és irodalom oktatására készülnek. E kedvezmények adományozásánál a tanár-, tudós- és művészképzés szempontjaik kívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy minden téren, ú. m. a kormányzat, a külképviselet, a közegészségügyi, a szociálpolitika, a közgazdaság, a mezőgazdaság, a technikai, stb. terén kellő számmal legyenek olyan legmagasabb kiképzésben részesített szakemberek, akikre a nemzeti élet nagy kérdéseinek megoldása érdekében szükség van.

(2) A külföld legfőbb művelődési gócpontjaiban a vallás- és közoktatásügyi miniszter magyar intézeteket (Cellegium Hungaricum) létesíthet. (2. §)

(3) Olyan külföldi városokban végzendő tanulmányokra, amelyekben magyar intézetek nincsenek, kézi ösztöndíjak adatnak, amelyek azonban külföldi college-ekhez lehetnek kötve.

(4) A tudományos munkának Magyarországon való előmozdítására egyszeri kutatási segélyek vagy évi ösztöndíjak szolgálnak.

(5) Az ösztöndíjaknak és a külföldi magyar intézetek fenntartási költségeinek fedezetére szolgáló javadalmak:

a) az állami költségvetésben e célra megszavazott hitelek:

b) a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelésében lévő alapok és alapítványok jövedelmének e célra fordítható része;

c) az esetleges adományok, illetve ösztöndíjállomások;

d) visszatérített ösztöndíjak és kutatási segélyek (6. § c.), amelyek az Országos Magyar Gyüjteményegyetem által külön alapként kezelendők (6. § (3)).

2. § A külföldi magyar intézetek szervezete.

(1) A külföld legfőbb művelődési gócpontjaival való állandó kapcsolatunk intézményes biztosítására a külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) szolgálnak, amelyeknek célja az ottani tanulmányok megkönnyítése és az ösztöndíjasok vagy kutatók elhelyezése. A külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) tudományos kutató intézetből, művészképző intézetből és főiskolai kollégiumból állhatnak, mely osztályok közül kettőt vagy hármat is egyesíthetnek szervezetükben.

(2) A fennálló és a jövőben szervezendő külföldi magyar intézetek az Országos Magyar Gyüjteményegyetem hatósága alá helyeztetnek és onnan csak törvényes rendelkezéssel vonhatók ki. Ez a rendelkezés nem érinti a Magyar Történelmi Társulat és az Országos Magyar Gyüjteményegyetem közt a Bécsi Magyar Történeti Intézetre vonatkozólag fennálló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Magyar Gyüjteményegyetem közt a Római Magyar Történeti Intézetre vonatkozólag kötendő szerződés rendelkezéseit. Az állam az intézetek céljára ingatlanokat is szerezhet, amelyek az Országos Magyar Gyüjteményegyetem nevére telekkönyvezendők.

(3) A törvényhozás tudomásul veszi, hogy

a) Bécsben a m. kir. tiszti testőrségnek a VII. Museumstrasse 7. szám alatti és a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megszervezett palotája a bécsi magyar intézet célját szolgálja;

b) Berlinben a N. W. 7. Dorotheenstrasse 2. számú palotát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a berlini magyar intézet céljára megvásárolta.

Felhatalmazást ad továbbá a törvényhozás arra, hogy

c) Rómában a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1927/28. évi kezelés terhére római magyar intézet létesítésére ingatlant szerezhessen;

d) Zürichben a pénzügyminiszter által vásárolt épületben a zürich magyar intézet céljaira alkalmas helyiségek a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáthassanak.

A paloták, illetve helyiségek (d) pont) a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alól nem vonhatók ki és csupán közművelődési célokra használhatók fel.

(4) Az intézetek élén az államfő, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alkalmazott igazgató áll. Ha valamely államban több magyar intézet (tudományos kutató intézet, művészképző intézet és főiskolai kollégium) van, azok együttesen alkotják a külföldi magyar intézetet (Collegium Hungaricum) és az ilyen összintézmény élére az államfő a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kiváló tudományos tekintéllyel bíró férfiak sorából kurátort állíthat.

(5) A külföldi magyar intézeteknek az állami költségvetés terhére rendszeresített állást betöltő személyzete (igazgatók, tudományos és közigazgatási tisztviselők, altisztek stb.) az Országos Magyar Gyüjteményegyetem személyzetének létszámába tartozik. A külföldi magyar intézetek évi költségvetését a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tanácsának javaslatára állapítja meg. A hatósága alá helyezett intézmények számára az Országos Magyar Gyüjteményegyetem az 1922:XIX. tc. értelmében szabályrendeleteket alkot, amelyek érvényességéhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. E szervezeti szabályzatok állapítják meg a kurátorok és az igazgatók hatáskörét is. A külföldi magyar intézeteknek kurátorai és igazgatói, ha magyar állampolgárok, az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tanácsának hivatalból tagjai.

3. § Az ösztöndíj-tanács felállítása.

A magyar tudós, művész és szakemberképzés egységes tervszerű irányításának biztosítása végett ösztöndíj-tanácsot kell létesíteni, amelynek feladata, hogy

1. állandóan figyelemmel kísérje a tudományágak művelőinek megoszlását mind a szellemi, mind a természettudományok terén s a vallás- és közoktatásügyi vagy más érdekelt miniszternek jelentést tegyen arról, hogy mely tudományágakban van hiány;

2. felhívja a figyelmet olyan tehetségekre, akiknek tudományos kutatásra való kifejlesztése biztosítandó;

3. a bel- és külföldi tudományos munkálkodást állandóan figyelemmel kísérje a végből, hogy a tudósképzés érdekében az egyes tudományágak vezető tudósait vagy a legmegfelelőbb intézeteket kijelölhesse;

4. a bel- és külföldi ösztöndíjakra, továbbá a kutatási segélyekre és kiküldetésekre nézve jelöljön, illetőleg előterjesztést tegyen;

5. a külföldi művészképző intézetekbe kiküldendő ösztöndíjasokat (építészek, képzőművészek, zenészek, iparművészek) jelölje;

6. véleményt mondjon mindazokban a Tanács hatáskörébe tartozó ügyekben, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi vagy más miniszter élebe utal.

4. § Az ösztöndíj-tanács szervezete.

(1) Az ösztöndíj-tanács tagjai a következők:

a) a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghívott 15 egyetemi vagy műegyetemi vagy más főiskolai (nyilvános rendes, rendkívüli vagy magán) tanár,

b) az Országos Magyar Gyüjteményegyetem szervezetébe foglalt négy nagy közgyüjtemény főigazgatói, valamint a Gyüjteményegyetem tanácsa által kiküldött 2 tag,

c) a négy tudományegyetem jog- és államtudományi, orvosi, bölcsészeti és mathematika-természettudományi karai és a József-műegyetem szakosztályai által kiküldött 1-1 tag, a közgazdaságtudományi kar, az állatorvosi főiskola és a bánya- és erdőmérnöki főiskola, valamint az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola és az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola által kiküldött 1-1 tag,

d) az Országos Természettudományi Tanács intéző bizottsága (10 tag),

e) a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghívott 2 tudománypolitikus, 2 műépítész, 2 szobrász-, 2 festő- és 2 zeneművész;

f) a külföldi magyar intézetek kurátorai és igazgatói (2. §)

g) a legjelentékenyebb főiskolai internátusok vezetői közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghívott 4 tag.

(2) A tanács tagjai közt a szellemi és a természettudományok képviselői egyenlő számban legyenek. Ezért az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt tagok csak a tagoknak a b)-g) pontok alapján megtörtént kiküldetése után hívandók meg.

(3) Az ösztöndíjtanács megbízása öt évre szól. Ez alól csak a külföldi magyar intézetek kurátorai és igazgatói vétetnek ki (1. bekezdés f) pont), akik a Tanácsnak hivataluk egész tartamára tagjai. Minden év végén a tagok egyötöde kilép és helyükbe az új tagokat az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt szervek maguk küldik ki, az a), e) és g) pontjaiban megjelölt tagokat pedig a Tanács intéző bizottsága hozza a vallás- és közoktatásügyi miniszternél javaslatba, akit csak a visszautasítás joga illet meg. Olyan tagok, akiknek megbizatása lejárt, újból ajánlhatók. Az első négy évben sorsolás jelöli ki azokat a tagokat, akik kilépnek a tanácsból.

(4) A Tanács elnökét és alelnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő öt-öt évre nevezi ki olymódon, hogy az egyik a szellemi, a másik a természettudományok képviselői közül való legyen. A Tanács ügyvezető igazgatóját, aki mind a szellemi, mind a természettudományi ügyeket intézi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki.

(5) A Tanács az elnök és alelnök beszámításával tizenkéttagú intézőbizottságban és az egyes tudomány és művészeti ágaknak megfelelően szükség szerint alakítandó albizottságokban működik. Az intéző bizottság, melynek tagjait a Tanács meghallgatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, a szellemi és természettudományoknak megfelelően 5-5 tagból álló két szakbizottságra oszlik, amelyek a Tanács elnökének, illetőleg alelnökének vezetése alatt működnek. A szellemi tudományok szakbizottságát művészeti kérdések tárgyalásakor két művész egészíti ki. Az albizottságok az ügyeket szakszerűen előkészítik s az intéző bizottság illetékes szakbizottsága dönt. Az intéző bizottság az általános érdekű ügyeket a két szakbizottság együttes ülésén tárgyalja és dönti el. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt.

(6) A Tanács az Országos Magyar Gyüjteményegyetem önkormányzatának részese és annak révén az 1923:I. tc. 4. §-ában megállapított bírói jogvédelem rá is kiterjed. Elnöke és alelnöke tagja a Gyüjteményegyetem tanácsának. Az ösztöndíjtanács működésével kapcsolatos írásbeli teendőket az Országos Magyar Gyüjteményegyetem személyzete látja el.

5. § Az ösztöndíjakra való jelölés.

(1) A vallás- és közoktatásügyi miniszter megállapítja, hogy a következő költségvetési évben az 1. §-ban megjelölt forrásokból előreláthatólag hány és milyen ösztöndíjállomás és kutatási segélyekre milyen összeg és ezekből mennyi fog a szellemi és mennyi a természettudományok, valamint mennyi a művészetek művelőinek rendelkezésre állni és ezt, valamint a megállapított tudomány- és művészetpolitikai szükségletet legkésőbb március hó végéig közli az ösztöndíjtanács elnökével, aki az ösztöndíjállomásokra nyilvános pályázatot hirdet. Az ösztöndíj elnyerését az ösztöndíjtanács versenyvizsga letételétől is függővé teheti. Ebben az esetben a vizsga szervezésére vonatkozólag szabályzatot alkot, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagy jóvá.

Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem tudományos tisztviselőinek legalább 5%-a részére minden évben ösztöndíj biztosítandó.

(2) Az egyetemek és főiskolák, illetőleg az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanácsa vagy az Országos Természettudományi Tanács által minősített pályázók közül az ösztöndíjtanács jelöli ki azokat, akiket a vallás- és közoktatásügyi miniszternek indokolt javaslattal az ösztöndíj adományozására előterjeszt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a javaslat felett határoz, a jelöltekkel szemben azonban csak a visszautasítás joga illeti meg.

(3) Az ösztöndíj meghatározott időre, egyszerre legfeljebb egy évre engedélyezhető, de évről-évre meghosszabbítható. Az ösztöndíj indokolt esetben megvonható.

(4) A kutatási segélyek esetről-esetre, a szükség és a fedezet szerint az ösztöndíjadományozási eljárás szerint adományozhatók.

6. § Az ösztöndíjakkal kapcsolatos előnyök és kötelességek.

(1) Azok az ifjak, akik a tudományos ösztöndíjra méltóknak bizonyultak, az állami szolgálatban való alkalmazásnál előnyben részesítendők.

(2) Az egyetemi tanulmányok befejezését követő képesítő oklevél megszerzése után ösztöndíj élvezetében töltött idő az állami szolgálatba beszámítandó, ha a kinevezés az ösztöndíj élvezetét nyomban vagy legfeljebb két év megszakítással követi.

(3) Az ösztöndíjban vagy kutatási segélyben részesített tartozik:

a) tanulmányai vagy kutatása eredményéről az ösztöndíj vagy segély lejártakor az ösztöndíj-tanácsnak beszámoló jelentést tenni;

b) a vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánságára közszolgálatba lépni s abban legalább öt évig megmaradni;

c) az élvezett ösztöndíjat vagy segélyt az ösztöndíj-tanácsnak visszatéríteni, mihelyt azt az életkörülményei megengedik.

(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az e törvény alapján adományozott ösztöndíj élvezetében külföldön szerzett oklevelek Magyarországon való elismertetésének feltételeit a fennálló törvényes rendelkezésektől a viszonyok által indokolt esetleges eltérésekkel rendeletileg szabályozhassa.

7. § Végrehajtási záradék.

Ezt a törvényt a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre, aki az ösztöndíjügyről az országgyűlésnek minden évben jelentést tartozik előterjeszteni.


  Vissza az oldal tetejére