1927. évi XIV. törvénycikk

a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndíjáról * 

I. FEJEZET

Az ösztöndíj célja, feltételei és tartama

1. § Az állam a közszolgálati alkalmazottak gyermekeit tanulmányi ösztöndíjban részesíti. E célból az 1927/28. tanév szükségleteire az államháztartás 1926/27. évi feleslegéből egymillió pengő bocsáttatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére. A későbbi években pedig a szükséges javadalomról az állami költségvetés keretében kell gondoskodni.

E törvény szempontjából közszolgálati alkalmazottak gyermekei alatt állami, törvényhatósági, községi és egyházi tényleges vagy nyugdíjas (özvegyi nyugdíjas) alkalmazottak, ideértve a m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség alkalmazottait is, törvényes avagy törvényesített édes és mostoha, valamint örökbefogadott gyermekei értendők.

2. § Az előző szakasz első bekezdésében jelzett javadalomból 400-1000 pengős évi ösztöndíjakat kell létesíteni. Az ösztöndíj internátusi, illetőleg kollégiumi hely megváltásában is állhat.

Ezen határokon belül az évenként betölthető ösztöndíjak számát, azok nagyságát és esetleges fokozatos felemelésüket a felmerülő szükséglethez képest a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel határozza meg.

3. § Az előző szakaszban körülírt feltételek mellett a közszolgálati alkalmazott gyermeke csak akkor részesíthető ösztöndíjban:

a) ha sem a gyermeknek, sem a törvény értelmében eltartására kötelezett szüleinek nincs számottevő vagyona, illetőleg jövedelmük a gyermek neveltetésére elégtelen;

b) ha a gyermek erkölcsi magaviselete kifogástalan;

c) ha tanulmányi előmenetele jeles vagy legalább általános jó, de e mellett valamelly tantárgyból különösen kiváló;

d) ha valamely középiskolának rendes tanulója vagy pedig egyetemi vagy főiskolai hallgató.

A középiskolai tanulóval a felsőkereskedelmi iskolai és a tanítóképző intézeti tanuló egyenlő szempont alá esik.

Középiskolai tanuló csak akkor részesíthető ösztöndíjban, ha legalább a VI. osztályt elvégezte. Ha azonban valamely középiskolai tanuló rendkívüli szellemi képességgel bír s ennek megfelelő jeles előmenetelt mutat fel, az ezen szakaszban megszabott többi feltételek mellett még a VI. osztály bevégzése előtt is részesíthető ösztöndíjban.

4. § Ha a 3. §-ban meghatározott feltételek fennforgása mellett valamennyi arra érdemes tanulónak ösztöndíj nem adományozható, előnyben azokat kell részesíteni:

a) akik erkölcsi magaviseletük és tanulmányi előmenetelük alapján érdemesebbek;

b) akiknek szülője oly hivatalos állomáshelyen teljesít szolgálatot, illetőleg oly helyen lakik, ahol az ösztöndíj céljainak megfelelő közép-, illetőleg felsőbb tanintézet nincs;

c) akik, mint közszolgálati alkalmazottak hadi és egyéb árvái, nem rendelkeznek neveltetésükhöz kellő anyagi erővel;

d) akiknek, valamint szüleiknek vagyoni helyzete kedvezőtlenebb;

e) akiknek szülei kívülök több gyermeket nevelnek fel;

f) akiknek atyja vagy legközelebbi hozzátartozója - akitől eltartása függ - harctéri szolgálata folytán rokkantság által munkaképességében lényegesen kárt szenvedett.

5. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel határozza meg azt az arányszámot, amely szerint az egyes életpályákra készülők a rendelkezésre álló ösztöndíjakban részesülnek, miközben különös tekintettel kell lennie arra, hogy a középfokú iskolák és ezek között elsősorban a középiskolák számára elégséges számmal nevelődjenek megfelelő képzettséggel bíró tanerők. Ezt az arányszámot a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyes pályák javára kultúrpolitikai szükség szerint időnként megváltoztathatja.

6. § Az ösztöndíj élvezete kiterjed az egész tanulmányi időre a középiskolai tanári oklevélnek rendes időben való megszerzéséig, más pályákra készülőknél addig, míg a doktori oklevelet, illetve a tanulmányokat befejező más oklevelet a rendes időben megszerzik.

Oly ösztöndíjasok, akik beható kiképzésük céljából oklevelük megszerzése után előre megállapított terv szerint szemináriumokban, klinikán vagy laboratóriumokban kutatásokat végeznek, kivételesen az ösztöndíj élvezetében ezen időn túl is két évig meghagyhatók.

7. § Egy időben két ösztöndíjat senki sem élvezhet. Az ösztöndíj a a családi pótlék élvezését nem érinti. Az ösztöndíj adományozásának nem akadálya, hogy az ösztöndíjas a budapesti Eötvös Kollégiumnak tagja vagy valamely más internátusban kap ingyenes lakást, esetleg teljes ellátást. Hogy ily esetben az ösztöndíj összegét kell-e és mennyivel mérsékelni, azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

II. FEJEZET

Az ösztöndíjügy igazgatása

8. § Oly tanulóknak, akik a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezték be, addig, míg a középiskolai tanulmányi igazgatás összpontosítva marad, az ösztöndíjat a vallás- és közoktatásügyi miniszter adományozza.

9. § Minden középiskola tanári testülete évenként hivatalból szemeli ki azokat a tanulókat, akiket az ösztöndíjra legérdemesebbeknek tart s erről az igazgató az illetékes tankerületi főigazgatónak, illetőleg a felsőkereskedelmi és tanítóképző iskolai főigazgatónak jelentést tesz. A tankerületi főigazgató, illetőleg a felsőkereskedelmi és tanítóképző iskolai főigazgató pedig minden évben összesített jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki ezen jelentés alapján dönt az adományozás tárgyában.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként a tankerületi főigazgatóval, illetőleg a felsőkereskedelmi és tanítóképző iskolai főigazgatóval közli, hogy kerülete számával hány ösztöndíj adományozására van kilátás.

Tanári testületi ajánlás nélkül ösztöndíj senkinek nem adományozható.

10. § Egyetemi hallgatók részére az ösztöndíjat az egyetemi karok, illetőleg a középiskolai tanárképzőintézet igazgatósága, műegyetemi hallgatók részére a műegyetemi tanács, az Országos M. Kir. Képzőművészeti Főiskola és a M. Kir. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói részére pedig az illető főiskola tanári testülete adományozza. Az adományozó testület az adományozást a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenti. A polgári iskolai tanárjelöltek ösztöndíjaira nézve, a tanárképzés átszervezésére való tekintettel, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti úton intézkedik.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként az adományozó testülettel közli, hogy ez utóbbi hány ösztöndíjat adományozhat.

11. § A középiskolák igazgatói és a tankerületi főigazgatók, valamint a főiskolai hatóságok felügyelnek arra, hogy az ösztöndíjak rendeltetésüktől el ne vonassanak. Felügyelnek továbbá arra is, vajjon az ösztöndíjélvezők megfelelő erkölcsi magaviseletet tanusítanak-e és vajjon tanulmányaikban felmutatnak-e kellő előmenetelt.

Az adományozó hatóság évről-évre határoz a felől, hogy az ösztöndíjas az előző évben felmutatott előmenetele alapján az ösztöndíjat megtartja-e vagy sem. Ha az ösztöndíj célellenesen használtatik fel vagy ha élvezője nem mutatkozik ösztöndíjra érdemesnek, az adományozó hatóság az ösztöndíjat megvonja.

12. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hivatalos lapban évenkint közzéteszi azoknak a tanulóknak nevét, tanulmányuk minőségét és fokát, szüleik nevét és állását, akik e törvény alapján ösztöndíjat élveznek, valamint hogy ösztöndíjban a 4. § melyik pontjai alapján részesült.

13. § A 6. § második bekezdése értelmében megengedhető meghosszabítás tárgyában az illetékes főiskola részletesen indokolt javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz.

III. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

14. § Nyilvánossági joggal felruházott tanintézetekben az ifjúság körében vagy az ifjúság által eszközlendő gyüjtésre, bármi is legyen a gyüjtés célja, engedély nem adható.

15. § E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízatik meg s felhatalmaztatik, hogy e célból a szükségséges rendeleteket kibocsássa.

16. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.