1. § A Csehszlovák Köztársasággal 1927. évi május hó 31-én kötött kereskedelmi szerződés mellékleteivel, valamint a hozzátartozó zárójegyzőkönyvvel ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett okmányok szövege a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és a Csehszlovák Köztársaság Elnöke elhatározták, hogy a Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság között fennálló kereskedelmi összeköttetések megkönnyítése és fejlesztése céljából kereskedelmi szerződést kötnek, s meghatalmazottaikat megnevezték és pedig:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója: oppavári Nickl Alfréd követségi tanácsos urat, a m. kir. külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét,
a Csehszlovák Köztársaság Elnöke: Friedmann Gy. dr. urat, a külügyminisztérium gazdasági osztályának főnökét,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő cikkekben állapodtak meg:
I. Cikk. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai, hajói, árui, nyersterményei és ipari készítményei a másik Fél területén ugyanolyan kedvező elbánásban fognak részesülni, mint bármely harmadik állam állampolgárai, hajói, árui, nyersterményei és ipari készítményei.
II. Cikk. 1. A Szerződő Felek állampolgárai kölcsönösen a kereskedés és ipar megkezdése és folytatása tekintetében ugyanolyan kedvező elbánásban fognak részesülni, mint bármely más állam állampolgárai.
2. Az előző rendelkezésben nem alkalmazhatók a gyógyszerészi tevékenységre, a kereskedelmi alkuszok üzletére és a vándoriparra, beleértve a házalást is, valamint a mozgófényképszínházi vállalatok üzemére.
III. Cikk. A Szerződő Felek egyikének állampolgárai, kik a másik Fél területén vásárokat látogatnak, kölcsönösen ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a saját állampolgárok.
IV. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai személyes jogviszonyukat, ingó és ingatlan tulajdonukat, jogaikat és érdekeiket illetőleg kölcsönösen ugyanolyan kedvező elbánásban fognak részesülni, mint bármely más állam állampolgárai. Joguk lesz arra, hogy ügyeiket a másik Fél területén saját maguk intézzék, vagy azok intézésével saját választásuk szerint más személyt megbízzanak anélkül, hogy e tekintetben más megszorításoknak lennének alávetve, mint amelyeket az illető területen általános érvénnyel bíró törvények és rendeletek megállapítanak.
2. A másik Fél bíróságai és hatóságai elé szabadon és akadálytalanul járulhatnak, érdekeik védelme céljából igénybe vehetnek saját maguk által választott ügyvédeket vagy képviselőket anélkül, hogy e tekintetben más megszorításoknak lennének alávetve, mint amelyeket az illető területen érvényben álló törvények és rendeletek általában megállapítanak és minden tekintetben ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint bármely más állam állampolgárai.
V. Cikk. 1. A Szerződő Felek egyikének ama kereskedői, gyárosai és más iparosai, akik illetékes hazai hatóságaik által kiadott iparigazolvánnyal bizonyítják, hogy kereskedés és ipar űzésére jogosultak és hogy ugyanott a törvényesen megállapított adókat és illetékeket fizetik, jogosítva lesznek arra, hogy a másik Szerződő Fél területén akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók útján kereskedőknél vagy a termelőknél, vagy pedig nyilvános eladási helyiségekben bevásárlásokat eszközölhessenek. Kereskedőknél vagy más személyeknél, akik kereskedésükben vagy ipari üzemükben a vételre ajánlott áruhoz hasonló árut használnak fel, megrendeléseket is gyüjthetnek, anélkül, hogy ebből kifolyólag külön adó vagy illeték fizetésére lennének kötelezve.
2. Iparigazolvánnyal ellátott kereskedők vagy iparosok és szolgálatukban álló kereskedelmi utazók csak árumintákat vihetnek magukkal, nem pedig árukat is.
3. Az iparigazolványok meg kell, hogy feleljenek annak a mintának, mely a Genfben 1923. évi november hó 3-án a vámügyi alakiságok egyszerűsítése tárgyában kötött nemzetközi Egyezményben szerepel. *
4. A Szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással, hogy az iparigazolványok kiállítására, mely hatóságok jogosultak.
5. Az iparigazolvánnyal ellátott kereskedőknek vagy iparosoknak (kereskedelmi utazóknak) más, mint az igazolványon megnevezett kereskedők vagy iparűzők számára üzleteket kötni vagy közvetíteni nem szabad. Csak utazás közben gyüjthetnek megrendeléseket vagy eszközölhetnek vásárlásokat.
6. Mindazon alakszerűségek tekintetében, amelyeknek ily kereskedők vagy iparosok (kereskedelmi utazók) a Szerződő Felek területén alá vannak vetve, a két Szerződő Fél egymásnak ugyanolyan kedvező elbánást biztosít, mint aminőben bármely más nemzet részesül vagy fog részesülni.
VI. Cikk. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik Fél területén mentesek lesznek bárminemű személyes katonai szolgálat alól, úgy a szárazföldi, tengeri vagy légi haderőben, mint egyéb katonai vagy katonailag szervezett alakulatban, melynek célja az állam védelme, avagy a belső rend és biztonság fenntartása; szintúgy mentesek lesznek az ilyen szolgálat helyébe lépő minden illeték alól.
Kötelesek lesznek azonban magukat a személyes szolgálattól eltérő minden más szolgáltatásnak alávetni (mint aminők: igénybevételek, csapatok elszállásolása, előfogatok állítása stb.) ugyanabban a mértékben és ugyanazon szabályok szerint, mint amelyek a belföldiekre alkalmaztatnak. Másrészt semmi képpen sem fognak megakadályoztatni abban, hogy katonai kötelezettségeiknek saját államukban eleget tegyenek.
Mentesítve lesznek ugyancsak minden kötelező hivatalos tevékenység alól a jogszolgáltatás, az állami vagy helyhatósági közigazgatás terén, azon kötelezettség kivételével, hogy saját államuk állampolgárai fölött a gyámhatóságot (gondnokságot) elvállalják.
VII. Cikk. Részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi és ipari társaságok vagy pénzintézetek, ideértve a biztosítótársaságokat, valamint a termelő-, fogyasztási- és hitelszövetkezetek is, amelyeknek székhelye a Szerződő Felek egyikének területén van és ennek törvényei értelmében jogszerűen fennállanak, a másik Fél területén is az ott érvényben levő, idevágó törvények és rendeletek szem előtt tartása mellett minden jogukat érvényesíthetik és nevezetesen a biróságok előtt mint fel- vagy alperesek perbe bocsátkozhatnak.
VIII. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai, kereskedelmi és ipari társaságai, valamint hasonló egyesülései a kereskedés és ipar űzése tekintetében a másik Fél területén nem fognak más vagy magasabb adók, díjak vagy illetékek fizetésére köteleztetni, mint aminők a belföldiektől szedetnek.
2. A kereskedelmet és ipart terhelő bárminemű illeték kiszabásánál az ezen üzemekben forgalomba jövő áruk származása magába véve nem fogja ezen illetékek terhesebb kiszabását maga után vonni.
IX. Cikk. Oly részvénytársaságoknak és más kereskedelmi és ipari társaságoknak működésre való bocsátása, amelyek az egyik Fél területén jogszerűen fennállnak és a jelen Szerződés életbelépte után üzleti tevékenységüket a másik Fél területére kiterjeszteni óhajtják, amennyiben e célból külön engedélyre van szükségük, az illető állam területén érvényben álló törvények és rendeletek értelmében fog megtörténni; de úgy ebben, mint minden más tekintetben e társaságok ugyanazokat a jogokat fogják élvezni, mint valamely harmadik állam jogszerűen fennállóknak elismert hasonló társaságai.
X. Cikk. 1. Az olyan termelő- és szállítóvállalatok jogi kezelése, amelyek 1918. évi november hó 1-én a Szerződő Felek egyikének területén fennállottak és székhelyük a másik Fél területén volt, a jelen Szerződés szerves alkotórészét képező külön egyezményben nyer szabályozást (C melléklet).
2. Azok a részvénytársaságok, amelyek 1918. évi november 1-je előtt a két állam egyikének területén levő székhellyel alapítattak és már ezen napot megelőzően a másik Állam területén rendszeres üzleti tevékenységet folytattak, kötelesek a jelen Szerződés életbelépését követő három hónapon belül a másik Állam illetékes minisztériumánál, amennyiben ily kérvényt még be nem nyujtottak volna, az engedélyezést kérelmezni.
Kérvényük elintézéséig a kérdéses társaságok üzletüket régebbi jogosítványaik alapján az eddigi keretekben folytathatják. E társaságok az engedélyezési illetéket - amennyiben ily illeték az illető Állam törvényei szerint meg van állapítva - csakis az 1918. évi november 1-je után felemelt és az illető államban levő üzletük céljaira fordított részvény- és kötvénytőkéjük után tartoznak megfizetni. Üzletvitelükre az illető Állam területén minden más hasonló külföldi vállalatra érvényes általános szabályok mérvadók.
XI. Cikk. Az előző cikkek rendelkezései nem érintik azokat a különleges törvényeket, rendeleteket és szabályokat, amelyek a Szerződő Felek területén a kereskedelemre, iparra, rendészetre és a közbiztonságra vonatkozólag fennállanak vagy a jövőben hozatni fognak és az összes idegenekre általában alkalmazást nyernek.
A két Állam egyikének állampolgárai azon a címen, hogy a másik Állam területén tartózkodnak, semminemű közterhet sem fognak viselni. Abban az esetben, ha az egyik Állam ilyen terheket kiróna, a másik Államnak is jogában fog állani, hogy ilyen terheket hasonló mérvben és módon beszedjen.
XII. Cikk. Azok a belső adók, amelyek a Szerződő Felek egyikének területén bárki számlájára szedetnek és valamely áru előállítását, gyártását vagy fogyasztását jelenleg terhelik vagy a jövőben terhelni fogják a másik Fél termékeit semmiféle címen nem sújthatják nagyobb mértékben vagy terhelőbb módon, mint a hasonlónemű belföldi vagy más államból származó termékeket.
XIII. Cikk. 1. Mindkét Szerződő Fél, a saját területén, a másik Fél állampolgárai számára a tisztességtelen verseny ellenére hatásos védelmet fog nyujtani s e tekintetben őket a belföldiekkel egyenlő elbánásban fogja részesíteni.
2. Mindkét Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy alkalmazkodik a másik Fél területén érvényes és az illetékes hatóságok útján vele szabályszerűen közölt azokhoz a törvényekhez és rendeletekhez, amelyek a szőlő- (bor) gazdaság termékeire, a sörre, az ásványvizekre s az ásványvizek termékeire vonatkozó származási helyek megjelölésére (ideértve a vidék és ország megjelölését is) szolgáló elnevezések használatát szabályozzák. Az ezekbe a törvényekbe és rendeletekbe ütköző megjelölésekkel ellátott termékek behozatalát, kivételét, eladását, áruba bocsátását s általában forgalomba hozatalát meg kell tiltani és alkalmas rendszabályokkal meg kell torolni.
3. Csehszlovákia kötelezi magát, hogy meg fogja tenni a megfelelő intézkedéseket arra nézve, hogy a magyar állam területén termelt és a Csehszlovák Köztársaság területére behozott és ott áruba vagy forgalomba bocsátott fűszerpaprika, mint sajátosan magyar termék, megfelelő védelemben részesüljön, úgy minőségének hamisítása, mint eredetének hamis megjelölése ellen. E célból a magyar kormány a csehszlovák kormánnyal közölni fogja a paprika védelmére vonatkozó szabályokat.
4. Magyarországon általában „csehszlovák komló” vagy különösen „csehországi komló” („zateci komló”, „roudnicei komló”, „usteki komló”, „dubái komló”), „morvaországi komló” („trsicei komló”) elnevezés alatt csak olyan komló hozható forgalomba, melyet valamelyik csehszlovák hivatalos komlóhitelesítő intézet minősítőjeggyel ellátott s melyet ilyen hivatal hitelesítő bizonylata kísér a Csehszlovák Köztársaságban a komló eredetének megjelölésére érvényes törvényi szabályok szerint. Ennek a komlónak ezen felül eredeti csomagolásban kell lennie, vagyis olyan van, amelyen rajta van a származási hely, pecsét és ólomzár, mint ahogyan azt az említett csehszlovák szabályok előírják.
Magyarország kötelezi magát arra, hogy minden az előző bekezdésben megállapított határozmányokkal ellenkező esetben alkalmazni fogja az 1895. évi XLVI. törvénycikk vonatkozó rendelkezéseit. Ha Magyarország az idézett törvénycikk rendelkezéseit másokkal helyettesítené, az új törvény rendelkezések legalább is oly hatásos védelmet fognak biztosítani a csehszlovák komlónak, mint a régiek.
5. A Szerződő Felek kijelentik készségüket az iránt, hogy üldözni és büntetni fogják, az arra vonatkozóan ott érvényben levő szabályok szerint, a másik Fél mértékhitelesítő jegyeinek területükön elkövetetett hamisítását. Megegyezés áll fenn az iránt, hogy amennyiben a kérdéses szabályok a kölcsönösséget kikötik, ez fennállónak tekintendő.
XIV. Cikk. 1. Az egyik Szerződő Fél árui, nyerstermékei és ipari készítményei a másik Fél területére való bevitelüknél nem fognak más vagy kedvezőtlenebb elbánásban részesűlni, mint aminőben bármely más ország részesül és jelesül nem fognak sem magasabb, sem más vámokkal vagy illetékekkel - minden mellék- vagy pótilletéket beleértve - terheltetni, mint aminők bármely más termékei vagy árúi után szedetnek.
2. A Szerződő Felek területén a kikészítési forgalomban külföldi anyagok feldolgozásával előállított tárgyak is az illető terület ipari készítményeiként fognak tekinteni.
3. A másik Szerződő Fél területére irányuló kivitel után nem szedhetők sem más, sem magasabb kiviteli vámok vagy illetékek, mint aminők hasonló áruknak bármely más államba való kivitele után szedetnek.
4. A Szerződő Felek mindegyike kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a másik Szerződő Féllel való forgalomban a behozatalt és a kivitelt nem vetik alá egyéb tekintetben sem más vagy kedvezőtlenebb elbánásnak, mint aminőt bármely más állammal szemben alkalmaznak.
5. Ezt az elvet kell érvényesíteni jelesül a vámszabályok alkalmazásánál, a vámkezelésnél, a behozatalra kerülő áruk azonosításánál és vegyelemzésnél, valamint a vámok és illetékek lerovása körűl követett eljárásnál, a vámtételek alá való sorozásnál és a vámtarifa értelmezésénél, valamint az egyedáruságok mikénti kezelésénél.
6. A jelen cikk határozmányai nem nyernek alkalmazást azon különleges kedvezményekre, amelyek szomszédos államoknak a kisebb határszéli forgalom megkönnyítésére a határkerületek lakosai számára nyujtatnak.
XV. Cikk. A jelen szerződés A mellékletében felsorolt magyar származású vagy Magyarországon termelt nyerstermékek vagy ipari készítmények beviteli vámjai Csehszlovákiában, és a jelen szerződés B mellékletében felsorolt csehszlovák származású vagy Csehszlovákiában termelt nyerstermékek vagy ipari készítmények beviteli vámjai Magyarországon nem lehetnek magasabb azoknál, mint amelyek ezekben a mellékletekben fel vannak sorolva.
A csehszlovák vámtarifa vámjai, valamint jelen szerződés A mellékletében megállapított vámok, csehszlovák koronákban értendők.
Ha megállapíttatnék, hogy a csehszlovák korona árfolyama az 1925. évi s a dollár vagy a font sterling, vagy mindkét pénznem átlagárfolyamához viszonyított átlagárfolyamával szemben legalább 10 százalékos emelést vagy csökkenést mutat egy egész havi átlagban, a csehszlovák kormány valutahányadost fog életbe léptetni, hogy úgy az autonóm, mint a szerződéses vámok értéke ugyanaz maradjon, mint amilyennel az 1925. évben az említett pénznemek átlagárfolyamához viszonyítva bírtak.
A csehszlovák kormány, hogy a vámok ezen értékállandóságát biztosítsa, szükség esetén legalább havonta módosítani fogja a valutahányadost.
A valutaárfolyam megállapítása céljából a csehszlovák kormány a prahai, a new-yorki vagy a londoni tőzsde jegyzéseit fogja alapul venni.
A magyar vámtarifa vámjai, valamint a jelen Szerződés B mellékletében megállapított vámok aranyban értendők.
XVI. Cikk. A Szerződő Felek megállapodtak abban, hogy a kölcsönösen alkalmazni fogják a vámügyi alakiságok egyszerűsítése tárgyában Genfben 1923. évi november hó 3-án kötött nemzetközi Egyezmény rendelkezéseit.
XVII. Cikk. A területeiken való átvitelre vonatkozólag mindkét Szerződő Fél kölcsönösen alkalmazni fogja az átvitel szabadsága tárgyában Barcelonában 1921. évi április hó 20-án kötött Egyezmény és Szabályzat rendelkezéseit.
XVIII. Cikk. Magyarország teljes vám- és illetékmentességet biztosít oly csehszlovák átviteli küldeményeknek, amelyek magyar területen át a drégelypalánk-ipolytarnóci vonalon tört forgalomba, azaz részben közúton, részben vasúton szállítanak és e célból az említett vonal valamelyik magyar állomásán kerülnek feladásra vagy leadásra.
Ugyanilyen módon Csehszlovákia teljes vám- és illetékmentességet biztosít azoknak a magyar átvételi küldeményeknek, amelyek csehszlovák területen át az ipolypásztó-ipolysági és tiszaújlak-csap-sátoraljaújhelyi vonalon tört forgalomba, azaz részben közúton, részben vasúton szállítanak és e célból az említett vonalak valamelyik csehszlovák állomásán kerülnek feladásra vagy leadásra.
Az ily kedvezményes forgalom csak oly vámutakon engedtetik meg, amelyeken mindkét részről vámőrség van.
Az egyik Szerződő Félnek szabályszerűen kiállított, azonossági igazolvánnyal ellátott határvámközegei az átmenő küldeményeket a másik Szerződő Fél területén az országhatártól a pályaudvarig és viszont kísérhetik és a másik területen fekvő vasútállomáson vámkezelést végezhetnek.
Az ezen kedvezményes forgalomban követendő részletes eljárási módozatok a két Szerződő Fél vámigazgatásai által közös egyetértéssel fognak megállapíttatni.
A két kormány hajlandónak nyilatkozik arra, hogy hasonló forgalmat közös egyetértéssel s a szükséghez képest a határ mellett más részvonalakon is berendez és engedélyez.
XIX. Cikk. 1. A Szerződő Felek területei között a kereskedelem és hajózás kölcsönösen szabad lesz.
2. Mindazonáltal a Szerződő Felek fenntartják maguknak a behozatal és kivitel korlátozásának vagy megtiltásának jogát, amennyiben e tilalmak vagy korlátozások minden más hasonló helyzetben fekvő államra is alkalmazást nyernek, a következő esetekben:
a) állam- és közbiztonsági okokból;
b) egészségügyi rendészeti és állategészségügyi rendészeti okokból, valamint állatoknak és növényeknek betegségek, rovarok, élősdiek és más mindenfajta ellenségeik ellen való megvédése céljából;
c) hadi szükségletekre nézve rendkívüli viszonyok esetén;
d) a jelenleg létező vagy a jövőben létesítendő állami egyedáruságokat illetően;
e) oly célból, hogy azok a tilalmak vagy korlátozások, amelyeket a belföldi törvények hazai áruknak a belföldön való gyártása, forgalombahozatala, fogyasztása vagy szállítása tekintetében megállapítanak vagy meg fognak állapítani, az ugyanolyan külföldi árukkal szemben is alkalmazást nyerjenek.
A kiviteli és behozatali tilalmak és korlátozások ama áruk forgalmában sem fognak alkalmaztatni, amelyek a XX. Cikk 1. a) és b), valamint 2. pontja értelmében a be- és kivételben vámmentesek.
XX. Cikk. 1. A Szerződő Felek a vámtörvényeikben megállapított módozatok mellett a behozatali és kiviteli vámok alól időleges mentességet engedélyeznek az előjegyzési forgalomban az alábbi cikkek tekintetében:
a) kijavításra rendelt tárgyak;
b) mindennemű használt külső burkolatok, amelyek termékeknek az egyik Szerződő Fél területéről a másik fél területére való bevitelénél szállítatnak oly célból, hogy megtöltve vagy kiürítve ismét kivitessenek, vagy amelyek ismét belépnek, miután megtöltve, illetve kiürítve kivitelre kerültek, amennyiben nem vámmentesek, vagy a göngysúlyra vonatkozó határozmányok értelmében nem az áruhoz magához számíttatnak, vagy nincsenek a mindenkor érvényben álló vámszabályok értelmében más különleges eljárásnak alávetve. Fenti kikötések nem érintik a két a Fél érvényben levő autonóm rendelkezéseit a durva szövetből való olyan használt zsákok előjegyzési forgalma tekintetében, amelyek megtöltve kerülnek kivitelre és üresen jönnek vissza, vagy amelyek megtöltés céljából hozatnak be;
c) áruk (a fogyasztási cikkek kivételével), amelyek vásárokra vitetnek, vagy amelyek a vásári forgalmon kívül bizonytalan eladásra küldetnek; mindezek áruk, ha előre meghatározott időn belül eladatlanul visszahozatnak.
2. Áruk (az egyedárusági és fogyasztási cikkek kivételével), amelyek kizárólag mint minták használhatók, nem fognak behozatali és kiviteli vámok alá esni.
XXI. Cikk. A belhajózást illetőleg, a nélkül, hogy ezáltal a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítása tárgyában Párizsban 1921. évi július hó 23-án kelt Egyezménynek a nemzetközinek nyilvánított dunai vízhálózat rendjére vonatkozó szabályai * érintve lennének, a következő rendelkezések fognak alkalmazást nyerni:
A Szerződő Felek egyikének állampolgárai, javai és lobogói a másik Szerződő Fél valamennyi kikötőjében és összes belvízi hajózási útjain minden tekintetben ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint ennek a másik Szerződő Félnek állampolgárai, javai és lobogói.
Mindkét Szerződő Fél hajói és tutajai jogosultak nevezetesen mindennemű árut és utasokat a másik Szerződő Fél összes kikötőiből és be- és kirakodóhelyeiről vagy oda elszállítani, még pedig nem kedvezőtlenebb feltételek mellett, mint aminők az illető másik Fél lobogója alatt közlekedő hajókra és tutajokra alkalmazást nyernek.
E hajók és tutajok a parti állam hajóival és tutajaival teljesen egyenlő elbánásban fognak részesülni úgy a kikötők s a nyilvános ki- és berakodó helyek, valamint azok műszaki és egyéb berendezésének használatát, mint pedig mindennemű kikötődíjakat és illetékeket illetőleg, tekintet nélkül arra, hogy ezek a műszaki és egyéb berendezések az állam, községek, nyilvános testületek vagy magánengedményesek által kezeltetnek vagy tartatnak üzemben.
A díjak és illetékek csak a fent említett műszaki és egyéb berendezések tényleges használata után követelhetők.
A személyeknek és áruknak szállítását nem szabad más korlátozásoknak alávetni, mint amelyek a vám- és rendőri, a köz- és állategészségügyi, a be- és kivándorlási szabályokon, valamint a behozatali és kiviteli tilalmakon és korlátozásokon alapulnak.
Az átmenő hajók után semmiféle kísérleti vagy vizsgálati díj nem fizetendő. Esetleges hajókíséret alkalmával a hajótulajdonos mindazonáltal köteles gondoskodni a hajókísérő személyzetnek a hajón megfelelő díjtalan elhelyezéséről, s készpénzfizetés ellenében a tisztviselőknek a hajóra beosztott hajóstiszti, a legénységnek a hajóra beosztott legénységi élelmezést önköltségi áron kiszolgáltatni.
A két Szerződő Fél illetékes hatóságai által kiállítandó akolási és egyéb hajóokmányok kölcsönös elismerése a lehető legrövidebb időn belül megkötendő külön megállapodások tárgya lesz.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a vámellenőrzési és egyéb alakiságokat egyszerűsíteni fogják, hogy felesleges megállások elkerültessenek.
XXII. Cikk. A műutakat és egyéb utakat, kompokat és hidakat, amennyiben ezek a közforgalomnak szolgálnak, a másik Szerződő Fél állampolgárai azonos feltételek és ugyanazon díjak és illetékek fizetése mellett használhatják, mint aminőket a saját állampolgárok kötelesek fizetni.
XXIII. Cikk. A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy - mihelyt lehetséges - a légi forgalom kölcsönös szabályozására vonatkozó egyezmény megkötése céljából tárgyalásba fognak bocsátkozni.
XXIV. Cikk. A két állam posta-, távíró- és távbeszélő-viszonylataira, amennyiben azokat az érdekelt igazgatások között kötött vagy kötendő külön egyezmények határozmányai nem szabályozzák, az Egyetemes Postaegyesület, illetve a Távíró Egyesület érvényben álló szerződéseinek, egyezményeinek és foganatósító szabályzatainak határozmányai * nyernek alkalmazást.
XXV. Cikk. 1. A vasutakon azonos feltételek mellett lebonyolított személy- és poggyászforgalomban a két Szerződő Fél állampolgárai között semmi különbség sem fog tétetni sem a kezelés és szállítás, sem a fuvardíjak és az ezek után fizetendő közterhek tekintetében.
2. Azok az áruszállítmányok, amelyek akár a kölcsönös forgalomban, akár harmadik állammal vagy államokkal való forgalomban mindkét Szerződő Fél vasutait érintik, azonos feltételek mellett a Szerződő Felek vasutain sem a kezelés és szállítás, sem a fuvardíj és a fuvardíj után fizetendő közterhek tekintetében nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesíttetni, mint az egyes Szerződő Felek belforgalmában vagy harmadik állammal való kölcsönös forgalmában ugyanazon irányban és ugyanazon vonalon szállítandó hasonló áruk.
3. Ugyanez az elv nyer alkalmazást azokra az árukra is, amelyek más közlekedési eszközökkel, mint vasúton, szállíttatnak a határon át a másik Szerződő Fél területére és azután szállítattnak tovább vasúton. Ebben az esetben a vasúti fuvarköltségek tekintetében - beleértve az átrakási költségeket is - semmi különbség sem fog tétetni a két Szerződő Fél hajózási társaságai között.
4. Mindazon feltételek, amelyek a jelen cikkben kimondott alapelvekbe ütköznek, semmiseknek és érvénytelennek tekintendők.
5. A jelen cikk 1. és 2. bekezdéseiben kimondott elvek alkalmazása mellett elérhető legmérsékeltebb fuvardíjszámítást a Szerződő Felek egyikének kívánságára a két országot érdeklődő közvetlen díjszabások kidolgozásánál alapul kell venni.
6. Az előző határozmányok nem vonatkoznak azokra a díjmérséklésekre, amelyek jotékonysági célra, a közoktatás céljaira, vagy múlólagos országos csapások alkalmából, avagy a közszolgálati és vasúti alkalmazottak részére, vagy végül közlekedési vállalatok szolgálati küldeményeire engedélyeztetnek.
XXVI. Cikk. A vasúti szállítás lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket a vasúti forgalom tárgyában kötött Egyezmény, valamint a jelen Kereskedelmi Szerződés aláírása alkalmával felvett zárójegyzőkönyv tartalmazzák. Az Egyezmény a jelen Szerződés szerves alkotórésze és a mellékletben (D melléklet) foglaltatik.
XXVII. Cikk. Az alábbi külön Egyezmények a jelen Kereskedelmi Szerződésnek szerves alkatrészeit képezik és addig maradnak hatályban, mint ez utóbbi:
a) Egyezmény a kisebb határszéli forgalom szabályozása tárgyában (E melléklet);
b) Egyezmény a vámkereskedésnél való kölcsönös támogatás, a vámjövedéki kihágások megakadályozása, üldözése és megbüntetetése, valamint a vámjövedéki büntetőügyekben nyujtandó kölcsönös jogsegély tárgyában, a magyar és csehszlovák határszéli vámhelyeknek és az útlevélvizsgálatra hivatott határszéli ellenőrző-állomásoknak egy helyen való felállítására vonatkozó határozmányokkal együtt (F melléklet).
c) Állategészségügyi Egyezmény az állatok, állati nyerstermények és állati termékek forgalma tárgyában, az állatszállító vasúti kocsik és hajók fertőtlenítésére vonatkozó határozmányokkal együtt (G melléklet).
XXVIII. Cikk. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az egyik Fél munkatársával és alkalmazottaival a másik Fél területén való bánásmódot a munkások és alkalmazottak védelme és szociális biztosítása tekintetében közös egyetértéssel oly célból megvizsgálják, hogy alkalmas megállapodások által ezen munkások és alkalmazottak részére kölcsönösen oly bánásmódot biztosítsanak, amely számukra lehetőleg egyenlő értékű előnyöket nyujt. Ezek a megállapodások külön egyezménybe fognak foglaltatni.
XXIX. Cikk. A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy a konzulok (főkonzulok, konzulok, alkonzulok és konzuli ügynökök) alkalmazásával, valamint azok előjogaival, mentességeivel és hivatali tevékenységével összefüggő kérdéseket külön konzuli egyezmény számára tartják fenn.
Egyetértés áll fenn azonban arra nézve, hogy ezen egyezmény megkötéséig az egyik Szerződő Fél konzulai, a másik Szerződő Fél által történt működésre való bocsátásuk után és a viszonosság feltétele mellett, a másik Fél területén ugyanazon előjogokat, mentességeket és jogosítványokat fogják élvezni, amelyekben bármely más ország konzulai részesülnek, vagy részesülni fognak.
Megegyezés áll fenn továbbá arra nézve, hogy - tekintettel a viszonosság követelményeire - az egyik Fél konzuljainak a másik Fél területén a legnagyobb kedvezmény alapján előjogok, mentességek és jogosítványok nem engedélyezhetők nagyobb mértékben, mint amily mérvben azok ezen utóbbi Fél konzuli képviselőinek az előbbi említett Fél területén engedélyeztetnek.
XXX. Cikk. 1. Ha a Szerződő Felek közt a jelen Szerződés határozmányainak értelmezése vagy alkalmazása tekintetében nézeteltérés merül fel, ez - a Felek bármelyikének kívánságára - választott bíróság döntése alá bocsátandó.
2. A választott bíróság minden vitás esetre akként alakíttatik meg, hogy mindegyik Fél saját állampolgárai közül két alkalmas egyént rendel ki választott bíróul és hogy a Szerződő Felek elnöknek valamely harmadik állam polgárát választják meg. A Szerződő Felek fenntarják maguknak, hogy az adott esetben megnevezendő elnök személyére vonatkozólag egymással előre és bizonyos időtartamra megállapodjanak.
3. Az első vitás esetben a választott bíróság székhelye a panaszlott Szerződő Fél területén lesz, a másik vitás esetben a másik Szerződő Fél területén és így felváltva az egyik vagy a másik Fél területén. A választott bíróság székhelyét az a Fél határozza meg, amelynek területén a választott bíróságnak össze kell ülnie. Ugyanez a Fél tartozik a választott bíróság működéséhez szükséges helyiségeket, irodai és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani. A választott bíróság élén az elnök áll. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák.
4. A Szerződő Felek adott esetben vagy egyszersmindenkorra fognak a választottbírósági eljárásra nézve megegyezni. Ilyen megegyezés hiányában az eljárást maga a választott bíróság állapítja meg. Az eljárás írásbeli lehet, ha a két Fél között e tekintetben egyetértés áll fenn.
5. A tanuk és a szakértők megidézése és kihallgatása tekintetében mindegyik Szerződő Fél hatóságai a választott bíróságnak az illető kormányhoz intézendő megkeresésére ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári bíróságok megkeresésére.
XXXI. Cikk. Jelen Szerződés a lehető legrövidebb időn belül meg fog erősíttetni. A megerősítő okiratok kicserélése Budapesten fog megtörténni. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított 15 nap mulva lép életbe és addig marad érvénybe, amíg azt a Szerződő Felek egyike fel nem mondja. Ebben az utóbbi esetben azon naptól számított hat hónap eltelte után lép hatályon kívül, amely napon a felmondás a másik Szerződő Fél tudomására hozatott.
A Szerződés két francia nyelvű eredeti példányban Prahában kelt, 1927. évi május hó 31-én.
Minek hiteléül a meghatalmazottak jelen Szerződést aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
| A csehszlovák vámtarifa tételszáma | Árumegnevezés | Behozatali vám csehkoronában 100 kg-kint |
| ex 4 | Bors (fekete, fehér és vörös [spanyol paprika is], hosszúbors; törött borshulladék); piment (szegfűbors); gyömbér: | ||
| b) paprika | 180 |
| ex 23 | Búza, kétszeres, tönköly: | ||
| búza | 30 | ||
| 24 | Rozs | 38 | |
| ex 27 | Tengeri: | ||
| takarmányozás céljára szolgáló tengeri | 6 | ||
| ex 31 | Bab, borsó, lencse: | ||
| b) bab | 9 | ||
| 32 | Bükköny, csillagfürt: | ||
| a) bükköny | 6 | ||
| b) csillagfürt | vámmentes | ||
| 33 | Liszt és őrlemény (darált, törött, hántolt szemek; kása, dara, apródara) gabonákból és hüvelyesekből | 70 |
| Gyümölcs: | |||
| ex 35 | a) Friss szőlő: | ||
| csemegeszőlő, legfeljebb 11.5 kg teljsúlyú csomagokban, augusztus 1-től november 30-ig terjedő időszakban | 120 | ||
| ex 36 | Érett dió és mogyoró: | ||
| dió: | |||
| héjastól | 120 | ||
| héj nélkül | 140 | ||
| ex 37 | Külön meg nem nevezett friss gyümölcs: | ||
| ex a) Finom csemege gyümölcs: | |||
| sárgabarack július 1-től augusztus 15-ig | 34 | ||
| őszibarack július 1-től szeptember 30-ig | 80 | ||
| cseresznye és meggy június 1-től július 31-ig | 52.50 | ||
| ex 39 | Külön meg nem nevezett gyümölcs, elkészítve (szárítva, aszalva, sajtolva, összevagdalva, porrátörve vagy másképpen aprítva; sósvízbe vagy ecetbe rakva, hordókban; szilvaíz cukor nélkül): | ||
| gyümölcscefre (gyümölcsvelő, gyümölcspulp): | |||
| sárgabarackból | 40 | ||
| más gyümölcsből | 70 | ||
| Főzelék: | |||
| 41 | Hagyma és fokhagyma | 24 | |
| 42 | Friss káposzta | 16 | |
| ex 43 | Külön meg nem nevezett friss főzelék és étkezésre való másféle friss növény: | ||
| ex a) finom főzelék | |||
| korai burgonya: | |||
| április 1-től június 15-éig | vámmentes | ||
| június 16-ától július 31-ig | 80 | ||
| kelvirág november 1-től április 30-áig | 52 | ||
| paradicsom: | |||
| április 1-től július 31-ig | 60 | ||
| augusztus 1-től szeptember 15-ig | 50 | ||
| zöldborsó hüvelyben is, május 15-től június 15-ig | 35 | ||
| hüvelyesbab és zöldbab június 1-től augusztus 31-ig | 35 | ||
| spárga április 1-től május 31-ig | 130 | ||
| ugorka: | |||
| június 15-től július 15-éig | 70 | ||
| július 16-ától augusztus 31-éig | 50 | ||
| kelbimbó november 1-től március 31-éig | 40 | ||
| sóska március 1-től április 30-ig | 26 | ||
| karalábé: | |||
| április 1-től június 30-ig | 50 | ||
| július 1-től augusztus 31-ig | 10 | ||
| dinnye: | |||
| sárga (cukor) dinnye | 40 | ||
| görögdinnye | vámmentes | ||
| ex b) közönséges főzelék: | |||
| 1. burgonya | 5 | ||
| ex 2. másféle: | |||
| libatopp, sárgarépa, petrezselyemgyökér, lóbab és disznóbab, fekete retek, vörösrépa (salátarépa), ennivaló tök, tarlórépa, karalábégyökér, fehérrépa (kerekrépa) | 10 | ||
| Növények és növényrészek: | |||
| Magvak: | 50 | ||
| 46 | Mák (érett mákfejek is) | 50 | |
| ex 49 | Heremag: | ||
| a) baltacinmag | 35 | ||
| ex b) másféle: | |||
| bíborheremag | 40 | ||
| lucernamag | 84 | ||
| vörösheremag | 168 | ||
| ex 52 | Külön meg nem nevezett magvak: | ||
| külön meg nem nevezett magvak a cukorrépa- és takarmányrépamagvak, valamint a tűlevelű fák magvainak kivételével | 60 | ||
| 53 | Mindennemű mag, borítékokban és effélékben a kicsinyekben való elárusításra előkészítve | 500 | |
| Egyéb növények és növényrészek: | |||
| ex 62 | Külön meg nem nevezett növények és növényrészek: | ||
| b) szárítva vagy elkészítve (porrá törve vagy másképpen aprítva vagy festve) | 42 |
| darabonkint | |||
| 63 | Ökör | 360 | |
| 64 | Bika | 240 | |
| 65 | Tehén | 210 | |
| 66 | Növendékmarha | 126 | |
| ex 68 | Juh és kecske (kos, ürü és bak is): | ||
| juh (kos és ürü is) | 15.50 | ||
| ex 69 | Bárány és gödölye: | ||
| bárány | 10.50 | ||
| ex 70 | Sertés: | ||
| b) 100 kg-nál nehezebb, egészen 120 kg-ig bezárólag | 84 | ||
| c) 120 kg-nál nehezebb | 110 | ||
| ex 71 | Ló: | ||
| ex a) 2 évnél idősebb: | |||
| következő fajú, illetőleg törzsű melegvérűek: Lipica, Nónius, Furioso, Gidran, az angol-arab keresztezésűek, valamint az említett melegvérűeknek egymásközött való keresztezései | 900 | ||
| ex b) kétéves korig: | |||
| következő fajú, illetőleg törzsű melegvérűek: Lipica, Nónius, Furioso, Gidran, az angol-arab keresztezésűek, valamint az említett melegvérűeknek egymás között való keresztezései | 550 |
| 100 kg-kint | |||
| 73 | Mindennemű szárnyas (a szárnyasvad kivételével): | ||
| a) eleven: | |||
| lúd és kacsa | 33.60 | ||
| másféle | 56 | ||
| b) leölt, a belső részektől megtisztítva, kopasztva vagy a végtagoktól megfosztva is | 131.25 | ||
| ex 75 | Friss hal, édesvízi rák, szárazföldi csiga, scampi: | ||
| ex b) másféle: | |||
| édesvízi hal | 110 |
| 78 | Tej | vámmentes | |
| ex 79 | Baromfitojás, tojássárgája és tojásfehérje is, folyékony állapotban: | ||
| ex a) baromfitojás és folyékony tojásfehérje: | |||
| baromfitojás | 40 | ||
| 85 | Külön meg nem nevezett toll (ágytoll, tollszárak is); meg nem munkált dísztoll | vámmentes | |
| ex 86 | Friss, sózott vagy szárított hólyag és bél, aranyverőhártya; belekből készült kötél: friss, sózott vagy szárított hólyag és bél | 24 | |
| ex 87 | Külön meg nem nevezett állati termékek: | ||
| gyógyszérumok és oltóanyagok | vámmentes |
| Ételzsíradékok: | |||
| 89 | Disznózsír (háj); olvasztott disznózsír, szalonna; lúdzsír, olvasztva is | 150 | |
| 90 | Mesterséges vaj és margarin, továbbá egyéb külön meg nem nevezett ételzsíradékok | 105 | |
| Technikai célokra szolgáló zsíradékok és zsírsavak: | |||
| 101 | Külön meg nem nevezett zsíradék és zsírkeverék | 17.50 |
| ex 102 | Repceolaj hordóban, tömlőben és hólyagban: | ||
| repceolaj | 168 | ||
| Jegyzet: Repceolajalj a tényleges olajtartalom minden százaléka után | 1.44 | ||
| ex 104 | Fa-, kukorica-, mák-, sesám-, földidió-, bükkmag- és napraforgómagolaj hordóban, tömlőben és hólyagban: | ||
| napraforgómagolaj, az erre illetékes hatóság által kiállított bizonyítvány kíséretében, amely igazolja, hogy az olaj kizárólag a napraforgóvirág magvaiból készült | 84 |
| ex 108 | Égetett szeszes folyadékok: | ||
| ex b) likőr, puncseszencia és cukorral vagy egyéb anyagokkal kevert más égetett szeszes folyadékok; sósborszesz: | |||
| likőr és cukorral vagy egyéb anyagokkal kevert más égetett szeszes folyadékok | 2200 | ||
| ex d) más égetett szeszes folyadékok: | |||
| égetett szeszes folyadékok gyümölcsből, a „marasca” meggyből párolt maraschino-szesz kivételével | 1640 | ||
| ex 109 | Bor, gyümölcsbor, bor- és gyümölcsmust, gyümölcs- és bogyólevek, be nem sűrítve; | ||
| méhsör: | |||
| ex a) hordókban: | |||
| magyarországi származású és magyarországi eredetű bor a következő bortermelő vidékekről: Sopron, Neszmély, Buda-Sashegy, Mór, Somlyó, Badacsony, Balatonmellék, Somogy-Zala, Szekszárd, Villány - Pécs, Pest - Nógrád, Gyöngyös - Visonta, Eger, Miskolc-Abaúj, Tokaj - Hegyalja, Alföld, Nyírség, ha erre illetékes magyar hatóság által kiállított származási bizonyítvány kíséri. | |||
| ex b) palackokban: | |||
| magyarországi származású és magyarországi eredetű bor a következő vidékekről: Sopron, Neszmély, Buda-Sashegy, Mór, Somlyó, Badacsony, Balatonmellék, Somogy-Zala, Szekszárd, Villány - Pécs, Pest - Nógrád, Gyöngyös - Visonta, Eger, Miskolc-Abaúj, Tokaj - Hegyalja, Alföld, Nyírség, ha erre illetékes magyar hatóság által kiállított származási bizonyítvány kíséri | 487.50 | ||
| ex 110 | Pezsgőbor | ||
| magyarországi származású és magyarországi eredetű pezsgőbor, ha erre illetékes magyar hatóság által kiállított származási bizonyítvány kíséri | 1200 | ||
| 112 | Ásványvíz, természetes vagy mesterséges | 10.50 |
| 114 | Sütemény (bisquit, cakes, kalács, ostya, stb.): | ||
| töltetlen bisquit és töltetlen cakes; | |||
| kétszersült | 385 | ||
| másféle | 560 | ||
| ex 117 | Hús: | ||
| a) friss: | |||
| leölt és tisztított sertés, egész darabokban, egyenkint 140 kg-nál nagyobb súlyban vagy féldarabokban egyenkint 70 kg-nál nagyobb súlyban | 150 | ||
| másféle | 165 | ||
| ex 118 | Húskolbász: | ||
| úgynevezett magyar szalámi | 350 | ||
| ex 119 | Sajt: | ||
| ex b) másféle: | |||
| túró | 85 | ||
| ex 127 | Kakaótészta; csokoládé, csokoládépótló és csokoládégyártmányok: | ||
| csokoládé és csokoládégyártmányok | 1470 | ||
| diätetikus malátakészítmények | 720 | ||
| ex 128 | Hal-, hús- és héjjasállat- konzervek: | ||
| májpástétomok | 600 | ||
| 129 | Főzelékkonzervek (a 44/a szám alá tartozó aszalt főzelék kivételével): | ||
| paradicsomkonzerv | 200 | ||
| másféle | 420 | ||
| ex 130 | Gyümölcskonzervek, besűrített must, besűrített gyümölcs- és bogyólevek; tamarinda: | ||
| paradicsomlé besűrítve | 200 | ||
| gyümölcskonzervek; besűrített must, más besűrített | |||
| gyümölcs- és bogyólevek | 420 | ||
| ex 131 | Szelencékben, palackokban és effélékben légmentesen elzárt mindennemű eledel (a 114., 126. és 127. sz alatti megnevezettek kivételével): | ||
| máj- és húspástétomok | 600 | ||
| főzelékkonzervek: | |||
| paradicsomkonzerv | 200 | ||
| más főzelékkonzervek | 420 | ||
| befőttek üvegtartályokban | 480 | ||
| marmeládok és jamek | 560 | ||
| diätetikus malátakészítmények | 720 | ||
| ex 132 | Külön meg nem nevezett eledelek: | ||
| diätetikus malátakészítmények | 720 |
| 142 | Nyers vagy csak nagyjából faragott vagy, legfeljebb három oldalon fűrészelt kövek; nem hasított és nem fűrészelt kőlapok | vámmentes |
| Pamutáruk: | |||
| ex 189 | Közönséges, azaz 50-es számú és annál durvább fonalból készült szövetek, melyeknél 5 mm oldalú négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonal esik: | ||
| közönséges, azaz 50-es számú és annál durvább fonalból készült szövetek, melyeknél 5 mm oldalú négyszögre 38 vagy annál kevesebb fonal esik, az úgynevezett bagdad- és madrasszövetek kivételével: | |||
| a) símák, egyszerűen sávolyosak is: | |||
| 1. nyersen | 600 | ||
| 2. fehérítve | 800 | ||
| 3. festve | 1300 | ||
| 4. színnyomatosan: 1-4 színűek, vagy 2 színnel tarkán szőve | 1600 | ||
| 5. színnyomatosan: 5 vagy többszínűek, vagy több mint két színnel tarkán szőve | 1700 | ||
| b) mustrásak: | |||
| 1. nyersen | 800 | ||
| 2. fehérítve | 1000 | ||
| 3. festve | 1550 | ||
| 4. színnyomatosan: 1-4 színűek, vagy két színnel tarkán szőve | 1800 | ||
| 5. színnyomatosan: 5 vagy többszínűek, vagy több mint két színnel tarkán szőve | 1900 | ||
| ex 190 | Közönséges sűrű, azaz 50-es számú és annál durvább fonalból készült szövetek, melyeknél 5 mm oldalú négyszögre 38 fonalnál több esik: | ||
| közönséges sűrű, azaz 50-es számú és annál durvább fonalból készült szövetek, melyeknél 5 mm oldalú négyszögre 38 fonalnál több esik, az úgynevezett bagdad- és madrasszövetek kivételével: | |||
| a) símák, egyszerűen sávolyosak is: | |||
| 1. nyersen | 1000 | ||
| 2. fehérítve | 1200 | ||
| 3. festve | 1700 | ||
| 4. színnyomatosan: 1-4 színűek, vagy két színnel tarkán szőve | 1900 | ||
| 5. színnyomatosan: 5 vagy többszínűek, vagy több mint két színnel tarkán szőve | 2000 | ||
| b) mustrásak: | |||
| 1. nyersen | 1100 | ||
| 2. fehérítve | 1300 | ||
| 3. festve | 1850 | ||
| 4. színnyomatosan: 1-4 színűek, vagy két színnel tarkán szőve | 2100 | ||
| 5. színnyomatosan: 5 vagy többszínűek, vagy több mint két színnel tarkán szőve | 2200 |
| Fonalak: | |||
| ex 205 | Kenderfonalak (kenderrostból és kenderkócból, az ebbe az osztályba tartozó más fonóanyagokkal vegyesen is); külön meg nem nevezett fonalak: | ||
| a) egyes fonalak, nyersen | 72 | ||
| Len-, kender-, juta- stb. áruk: | |||
| ex 219 | Kötélverőáruk és műszaki cikkek: | ||
| a) Kötelek, alattságok 5 mm vagy annál nagyobb átmérővel, fehérítve, kátrányozva is | 216 | ||
| e) Külön meg nem nevezett kötélverőáruk és műszaki cikkek | 480 |
| ex 244 | Műselyem: | ||
| a) nyers vagy fehér, nem festve: | |||
| 1. egyágú | 1050 | ||
| 2. cérnázott | 1400 |
| ex 267 | Férfi- és fiúkalap: | darabonkint | |
| ex c) szalmából, háncsból, faszilánkból vagy egyéb anyagokból: | |||
| ex 1. felszerelés nélkül: | |||
| 8 mm-nél szélesebb szalagszerű szalmafonatból készült kalap, a letétbe helyezett minták fajtájára Párkány, Fülek, Sátoraljaújhely és Csap vámhivatalokon át behozva | 1.50 | ||
| ex 2. felszerelve: | |||
| 8 mm-nél szélesebb szalagszerű szalmafonatból készült kalap a letétbe helyezett minták fajtájára Párkány, Fülek, Sátoraljaújhely és Csap vámhivatalokon át behozva | |||
| csupán szalmazsinórral szerelve, de egyébként fel nem szerelve másként | 1.50 | ||
| felszerelve | 3 |
| ex 275 | Közönséges kefekötőáruk, azaz tovább meg nem munkált sörtéből (sörtepótlékból is), szalmából, piassavából és egyéb növényi anyagból valók, festetlen, fénymázolatlan vagy fényezetlen fával, vagy vassal szerelve is: | 100 kg-kint | |
| ex a) seprő szalmából, piassavából vagy egyéb növényi anyagokból: | |||
| seprő kölesszalmából | 105 | ||
| b) durva ecset | 430 | ||
| ex 276 | Külön meg nem nevezett kefekötőáruk (a műszaki célra szolgáló drótkefék kivételével): | ||
| ex a) közönséges anyagokból való szereléssel: | |||
| seprő kölesszalmából, a festékbe csupán mártott nyéllel | 105 | ||
| másféle seprő kölesszalmából | 150 |
| 286 | Kátrányos és kőpapiroslemez: | ||
| homokkal behintve | 36 | ||
| másféle | 72 | ||
| Papiros: | |||
| ex 292 | Papiros, fényképészeti célokra preparálva: | ||
| b) fényérzékeny | 600 | ||
| Papirosáruk | |||
| ex 300 | Külön meg nem nevezett áruk papirosból, papiroslemezből vagy papirospépből: | ||
| a) papirospépből, papiroslemezből, papirosból a 290 b), 294. és 296 c) szám alá tartozó papiros kivételével | 360 | ||
| ex b) egészen vagy részben a 290 b), 294. és 296 c) szám alá tartozó papirosból, továbbá minden ily áru képekkel vagy festményekkel: | |||
| tálca és csésze, aranyszegélylyel is, de egyébként képek vagy festmények nélkül | 360 | ||
| egyéb áruk, a dobozokban lévő levélpapiros, albumok, zsebjegyzőkönyvek, üzleti könyvek és hasonló könyvkötészeti cikkek kivételével | 720 |
| 309 | Külön meg nem nevezett áruk patentlemezekből vulkanizálva vagy nem, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is: | ||
| merített, varratnélküli áruk (a játékszerek kivételével), sebészeti keztyűk is | 1950 | ||
| játékszerek | 1200 | ||
| másféle | 1560 | ||
| 310 | Gyerekjátékszerek lágykaucsukból, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is: | ||
| labda | 800 | ||
| másféle | 900 | ||
| 311 | Cipészáruk, mindennemű textilárukkal vagy egyéb anyagokkal kapcsolatban is: | ||
| cipősarok | 720 | ||
| másféle | 600 | ||
| 313 | Keményített kaucsuk (kemény vagy bőrszerű keménységű)-táblák, -pálcák és -csövek, fényesítve is, de tovább ki nem dolgozva | 210 | |
| ex 320 | Műszaki cikkek: | ||
| ex e) pneumatik (tömlő és burkolat): | |||
| 2. másféle | 1000 | ||
| f) szigetelőanyag patentlemezből, vulkanizálva is | 910 | ||
| ex g) felszerelések technikai és elektrotechnikai célokra, műszerek stb. számára keményített kaucsukból, a 314 a) sz. alá tartozó, keményített kaucsukból való, nyersen préselt cikkek kivételével: | |||
| ebonitszekrények akkumulátorok részére | 405 |
| ex 350 | Párkányzatok, hevederek, pálcák és táblák, gyalulva, úgyszintén parketták (összeenyvezett vagy másképpen összeillesztett táblák); mindezek sem furnirozva, sem berakva: | ||
| ex a) nyersen: | |||
| párkányzatok, hevederek, pálcák és táblák, gyalulva | 50 | ||
| ex 351 | Furnirok, a furnirok összeenyvezésével előállított lapok is: | ||
| ex a) be nem rakva: | |||
| 1. nyersen | 105 | ||
| ex 356 | Külön meg nem nevezett áruk, közönséges fából, gyalulva is (símán vagy párkányozva), durván esztergályozva vagy durván faragva, összeenyvezve, egymásba illesztve vagy másképpen összeerősítve is: | ||
| ex b) nyersen, vasalásokkal vagy egyébként vassal vagy más nemtelen fémekkel kapcsolatban: | |||
| ex 2. kemény fából vagy furnirozva (közönséges fával): | |||
| hordó | 100 | ||
| ex c) pácolva, festve, firniszelve, fénymázozva, fényezve, továbbá mindezek az áruk bőrrel vagy közönséges anyagokkal kapcsolatban, a b) pont alá sorozottak kivételével: | |||
| ex 2. keményfából vagy furnirozva (közönséges fával): | |||
| bútor bükkfából, közönséges fával furnirozva is | 220 | ||
| ex 357 | Külön meg nem nevezett áruk finom fákból vagy ilyenekkel furnirozva, gyalulva (símán vagy párkányozva), durván esztergályozva vagy durván faragva, összeenyvezve, egymásba illesztve vagy másképpen összeerősítve is: | ||
| ex b) pácolva, festve, firniszelve, fénymázozva, fényezve, továbbá mindezek az áruk bőrrel vagy közönséges anyagokkal kapcsolatban, az a) pont alá tartozók kivételével: | |||
| bútor | 400 | ||
| ex 358 | Külön meg nem nevezett faáruk finoman esztergályozva, továbbá mindezek beégetett, bepréselt vagy maratott díszítésekkel, bőrrel vagy más közönséges anyagokkal kapcsolatban is; párnázott áruk, bevonat nélkül: | ||
| bútor | 600 | ||
| ex 359 | Külön meg nem nevezett faáruk, finoman áttört vagy szobrászmunkával; aranyozott, ezüstözött vagy bronzolt faáruk (a falécek és rámák kivételével); finoman festett faáruk; külön meg nem nevezett faáruk, finom anyagokkal kapcsolatban, a bőr, valamint a textilárukból való bevonatok kivételével: | ||
| bútor | 750 | ||
| ex 360 | Külön meg nem nevezett faáruk berakott munkával (boule-munkák, intarziák, famozaik); külön meg nem nevezett faáruk bármilyen bevonattal: | ||
| bútor | 900 |
| Táblaüveg: | |||
| ex 388 | Külön meg nem nevezett üveg, és zománcáruk: | ||
| ex b) kaucsukkal, bőrrel vagy vasból, vagy nemtelen fémekből készült, nem nikkelezett alkatrészekkel kapcsolatban: | |||
| falilámpa | 385 |
| 399 | Cement | 13.50 | |
| ex 401 | Asbestáruk: | ||
| ex a) asbestpapiros és asbestpapiroslemez, formázatlan: | |||
| asbestcementpala | 97.50 |
| ex 422 | Közönséges cserépedény, színesre égő közönséges agyagföldből: | ||
| mázatlan | 14 | ||
| ex 425 | Külön meg nem nevezett agyagáruk: | ||
| ex b) másfélék | |||
| ex 1. egyszínűek: | |||
| agyagpipa | 108 | ||
| ex 2. két- vagy többszínűek, színesszélűek, festettek, színnyomatosak, ezüstözöttek, aranyozottak: | |||
| agyagpipa | 180 | ||
| ex 426 | Másféle (máshova be nem sorozott) agyagáruk: | ||
| ex a) közönséges anyagokkal kapcsolatban: | |||
| agyagpipa | 210 | ||
| ex b) finom anyagokkal kapcsolatban: | |||
| agyagpipa | 700 | ||
| ex c) legfinomabb anyagokkal kapcsolatban: | |||
| agyagpipa | 1800 |
| Vasáruk: | |||
| ex 445 | Külön meg nem nevezett lemezáruk: | ||
| ex b) fekete lemezből, durván mázolva vagy kikészített (dresszirozott) lemezekből durván mázolva: | |||
| világítási testek és azok alkotórészei | 304 | ||
| ex c) leköszörülve, finoman mázolva vagy firniszelve, ólmozva, cinkelve, ónozva (bádogból is); közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| világítási testek és azok alkotórészei | 400 | ||
| ex d) festve, színnyomatosan bronzolva, fénymázozva; zománcozva vagy mintázott lemezekből; közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| 1. zománcozott lemezedény | 504 | ||
| ex 2. másfélék: | |||
| világítási testek és azok alkotórészei, fénymázozva | 450 | ||
| ex e) csiszolva, rezezve, sárgarezezve, nikkelezve, rézzel, rézötvényekkel vagy aluminiummal lemezelve, vagy ezüstözve; közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| világítási testek és azok alkotórészei, rezezve vagy sárgarezezve | 660 | ||
| világítási testek és azok alkotórészei, nikkelezve | 1400 | ||
| Szerszámok: | |||
| 452 | Kaszák és sarlók, fával kapcsolatban is | 128 | |
| 454 | Csákányok, kapák és lapátok (ideértve a vakolókat is), fával kapcsolatban is: | ||
| a) nyers állapotban, köszörült éllel is | 140 | ||
| b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva | 176 | ||
| ex 466 | Külön meg nem nevezett drótáruk: | ||
| ex b) finoman mázolva, ónozva, cinkezve: | |||
| függőlámpákhoz való drótvázak | 350 | ||
| drótszövetek és drótfonatok cinkezett drótból | 400 | ||
| ex c) más módon finoman megmunkálva, csiszolva vagy nikkelezve is; fonalakkal körülfont drót: | |||
| függőlámpákhoz való drótvázak fénymázozva vagy bronzolva | 400 | ||
| ex 473 | Lakatok és zárak, kulcsok és egyéb lakat- és zárlakatrészek: | ||
| ex a) közönséges lakatok és zárak, a biztonsági lakatok és zárak és a műlakatos munkákhoz tartozók kivételével: | |||
| 2. darabonkint 300 gr vagy ennél kisebb súlyúak | 660 | ||
| b) biztonsági lakatok és zárak, műlakatos munkával is | 930 | ||
| c) közönségesen vagy finoman megmunkált kulcsok, lakat- és zárlakatrészek, a lakat- és zárrugók kivételével: | |||
| kulcsok | 550 | ||
| másfélék | 715 | ||
| ex 481 | Külön meg nem nevezett áruk nem kovácsolható öntvényből, kovácsolható vasból való összekötő részekkel vagy fával kapcsolatban is: | ||
| ex c) finoman megmunkálva: | |||
| ex 3. darabonkint 5 kg-nál nagyobb egészen 40 kg súlyúak: | |||
| zománcozott edény | 315 | ||
| ex 4. darabonkint 5 kg vagy ennél kisebb súlyúak: | |||
| zománcozott edény | 315 | ||
| ex 482 | Műöntvény és más finom, nem kovácsolható öntvény, kovácsolható vasból való összekötőrészekkel vagy fával kapcsolatban is: | ||
| ex a) nyers állapotban vagy csak súrolva: | |||
| világítási testek és azok alkotórészei | 448 | ||
| ex b) más módon közönségesen vagy finoman megmunkálva, más közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| világítási testek és azok alkotórészei | 448 |
| Fémáruk: | |||
| ex 505 | Ólom- és ónlevelek (stanniol), fényesek, mustrásak, festettek vagy fénymázozottak; palackkupakok, tubusok és hasonló áruk ónból, ónozott ólomból vagy ólomötvényekből: | ||
| palackkupakok és tubusok ónból, ónozott ólomból vagy ólomötvényekből | 576 | ||
| ex 517 | Külön meg nem nevezett áruk rézből és egyéb másutt meg nem nevezett nemtelen fémekből vagy fémöttvényekből, közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | ||
| ex a) közönségesen megmunkálva: | |||
| peronoszporafecskendők | 600 | ||
| világítási testek és azok alkotórészei | 660 | ||
| másfélék, melegvízautomaták kivételével | 825 | ||
| ex b) finoman megmunkálva: | |||
| peronoszporafecskendők | 600 | ||
| világítási testek és azok alkotórészei | 1000 | ||
| másfélék, melegvízautomaták kivételével | 1800 |
| ex 527 | Gőzmozdonyok és szerkocsik; lokomobilok: | ||
| ex b) lokomobilok: | |||
| teljes vontatható lokomobilok mezőgazdasági célokra | 288 | ||
| ex 528 | Gőzgépek és egyéb külön meg nem nevezett motorok (a XLI. és XLII. osztályokba tartozó motorok kivételével); gőzmotorokkal elválaszthatatlanul összekapcsolt munkagépek (gőzkotrók, gőzdaruk, gőzkalapácsok, gőzszivattyúk, gőzfecskendők és effélék): | ||
| ex a) darabonkint 2 q vagy ennél kisebb súlyúak: | |||
| égési és robbanó motorok | 400 | ||
| ex b) darabonkint 2 q-nál nagyobb, egészen 25 q súlyúak: | |||
| égési és robbanó motorok | 320 | ||
| ex c) darabonkint 25 q-nál nagyobb, egészen 100 q súlyúak: | |||
| égési és robbanó motorok | 260 | ||
| ex d) darabonkint 100 q-nál nagyobb, egészen 1000 q súlyúak: | |||
| égési és robbanó motorok | 220 | ||
| ex e) darabonkint 1000 q-nál nagyobb súlyúak: | |||
| égési és robbanó motorok | 200 | ||
| ex 530 | Külön meg nem nevezett mezőgazdasági gépek és készülékek: | ||
| b) cséplőgépek | 180 | ||
| ex c) másfélék: | |||
| 2. vasból: | |||
| eketestek, ekefejek, kormánylemezek, szántóvasak és csoroszlyák | 171 | ||
| másfélék | 192 | ||
| ex 538 | Másféle, külön meg nem nevezett gépek és készülékek: | ||
| ex a) darabonkint 2 q vagy ennél kisebb súlyúak: | |||
| hengerszékek malmok részére | 450 | ||
| ex b) darabonkint 2 q-nál nagyobb, egészen 10 q súlyúak: | |||
| hengerszékek malmok részére | 420 | ||
| kőaprítógépek | 350 | ||
| ex c) darabonkint 10 q-nál nagyobb súlyúak: | |||
| hengerszékek malmok részére, kőaprítógépek | 300 |
| 539 | Dinamógépek és elektromotorok (az automobilmotorok kivételével), mechanikai berendezésekkel vagy készülékekkel szétválaszthatatlan kapcsolatban is; transzformátorok (forgó vagy álló átalakítók): | ||
| a) darabonkint 25 kg vagy ennél kisebb súlyúak | 1080 | ||
| b) darabonkint 25 kg-nál nagyobb, egészen 5 q súlyúak | 750 | ||
| c) darabonkint 5 q-nál nagyobb, egészen 30 q súlyúak | 708 | ||
| d) darabonkint 30 q-nál nagyobb, egészen 80 q súlyúak | 594 | ||
| e) darabonkint 80 q-nál nagyobb súlyúak | 396 | ||
| ex 540 | Villamos távíró-, csengetyű-, jelző- és vasúti biztosítókészülékek; telefonok és mikrofonok; villám ellen óvó készülékek (a villámhárítók kivételével); villamos mérő és számlálókészülékek: | ||
| ex a) darabonkint 5 kg vagy ennél nagyobb súlyúak: | |||
| csengetyű, jelző- és vasúti biztosítókészülékek | 2100 | ||
| másfélék a rádiótávíró- és rádiótávbeszélőkészülékek kivételével | 2400 | ||
| ex b) darabonkint 5 kg-nál kisebb súlyúak: | |||
| telefonok, mikrofonok a hozzátartozó villám ellen óvó készülékkel | 3600 | ||
| villamos mérő- és számlálókészülékek | 3900 | ||
| másfélék, a rádiótávíró- és rádiótávbeszélőkészülékek kivételével | 4200 | ||
| 541 | Kapcsoló- és kontaktkészülékek, felszerelt biztosítók és effélék, villamos vezetőkészülékek; mindezek foglalatokban (szelencékben és effélékben), darabonkint 250 grammnál nem nagyobb súlyúak | 2250 | |
| ex 542 | Villamoslámpák (ív-, izzó- és efféle lámpák); felszerelt foglalatok villamoslámpákhoz; felszerelt üvegtestek villamos fényjelenségek számára: | ||
| szerelt foglalatok és szerelt alzatok izzólámpákhoz | 1400 | ||
| villamos izzólámpák és ezek alkotórészei a szerelt izzólámpafoglalatok és szerelt izzólámpaalzatok kivételével | 2600 |
| Külön megnevezett sók és egyéb vegyületek: | |||
| ex 599 | Külön megnevezett kálium-, nátrium- és ammóniumsók: | ||
| ex c) kénsavas káli (duplikátsó, káliumszulfát); kettedkénsavas káli és nátron (kálium- és nátriumhidroszulfát); borkőkészítmények; hamuzsír (szénsavas káli, káliumkarbonát) 85%-ig terjedő szénsavas kálitartalommal: | |||
| ex 1. kénsavas káli; kettedkénsavas káli; hamuzsír 85%-ig terjedő szénsavas kálitartalommal: | |||
| hamuzsír 85%-ig terjedő szénsavas kálitartalommal | 42.75 | ||
| ex e) hamuzsír 85%-nál nagyobb szénsavas kálitartalommal; vízüveg, szilárd: | |||
| hamuzsír 85%-nál nagyobb szénsavas kálitartalommal | 81 | ||
| Egyéb vegyészeti segédanyagok és termékek: | |||
| ex 611 | Mindennemű enyv, vizahólyag is: | ||
| mindennemű enyv | 175.50 | ||
| ex 612 | Fehérje és albuminoidok; kazein, kazeogomme: | ||
| ex b) kazein, kazeogomme: | |||
| kazein | 72.50 | ||
| ex 613 | Keményítő (keményítőliszt is): | ||
| burgonyakeményítő és burgonyakeményítőliszt, ha a származási ország erre illetékes hatósága által kiállított igazolvány kíséri, amely tanusítja, hogy burgonyakeményítőről vagy burgonykeményítőlisztről van szó | 149.50 | ||
| búza- és tengerikeményítő, valamint búza- és tengerikeményítőliszt | 208 | ||
| 615 | Sajtolt élesztő | 385 | |
| Megjegyzés: Ez a vám magában foglalja a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együtt való készítése után járó adót. | |||
| ex 621 | Külön meg nem nevezett gázok folyékony állapotban: | ||
| Blau-gáz | 45 |
| ex 637 | Szappan: | ||
| ex a) közönséges: | |||
| Jegyzet: Kálikenőszappan lysoformot előállító gyárak részére külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 70 |
| ex 653 | Korpa (mandulakorpa is); rizshulladék; malátacsira; polyva; zsíros olajok gyártásának szilárd maradékai, őrölve is; moslék; répaszeletek kilúgozva: | ||
| korpa | vámmentes |
| A csehszlovák vámtarifa tételszáma | Árumegnevezés | Behozatali vám csehkoronában 100 kg-kint | |
| ex 16 | Elkészített hús (sonka is) és szalonna, szárítva sózva, pácolva, füstölve, főzve vagy egyébként elkészítve: | ||
| Sonka és füstölthús | 48 | ||
| 17 | Tej | vámmentes | |
| 18 | Tejfel és tejszín | 3 | |
| 22 | Liptói túró (brinza) | 10 | |
| ex 23 | Sajt: | ||
| ex b) lágy sajt: | |||
| Pogácsasajt (kvargli) | 8.50 | ||
| ex 71 | Cukor- és takarmányrépamag: | ||
| a) Cukorrépamag | vámmentes | ||
| ex 79 | Friss cseresznye és meggy: | ||
| Friss cseresznye június 1-től július 31-ig | 7.50 | ||
| ex jegyzetek a 77-84. tarifaszámokhoz: | |||
| 2. Cukrozatlan gyümölcsvelő (töretlenül v. áttörve), a szilvaíz kivételével, hordókban vagy másként nem légmentesen csomagolva | 10 | ||
| ex 116 | Fejes- és kelkáposzta: | ||
| Káposzta április 1-től december 1-ig | 2.30 | ||
| Kelkáposzta | 1.50 | ||
| ex 117 | Más friss vetemény és zöldség: | ||
| Kalarábé április 1-től június 30-ig | 7.20 | ||
| Karalábé július 1-től augusztus 31-ig, továbbá kalarábégyökér, libatopp, sárgarépa, petrezselyemgyökér, lóbab (disznóbab), fekete retek, vörösrépa (cékla), főzeléktök, tarlórépa (karórépa), fehérrépa (kerekrépa) | 1 | ||
| 120 | Katángyökér, friss és aszalt | 2 | |
| ex 121 | Komló, komlóliszt: | ||
| komló | 20 | ||
| ex 130 | Sör: | ||
| a) hordókban | 12 | ||
| Jegyzet: A vámtétel lekötése csak addig marad érvényben, amíg a csehszlovák vámtarifa 107 a) tarifaszámának vámtétele 84 csehkoronát nem halad meg. | |||
| ex 134 | Ásványvíz: | ||
| ásványvíz a zárójegyzőkönyvben megnevezett csehszlovák forrásokból | vámmentes | ||
| Megjegyzés: Az ásványvizeket, melyeknek a szerződéses vámtételre igényük van, az üres palackok súlya szerint a mindenkori palackvámmal kell kezelni. | |||
| ex 137 | Mindennemű tápszer a gyógytápszerek kivételével: | ||
| malátakészítmények | 120 | ||
| ex 142 | Őrlemények zabból: | ||
| zabliszt, zabpehely, zabderce nem a kis forgalom számára kiszerelve | 10 | ||
| ex 149 | Mindennemű sütemény (a 159 c) szám alá tartozó kivételével): | ||
| kétszersült, töltetlen | 55 | ||
| ex 162 | Más sózott, savanyított, ecetbe rakott vagy egyébként (de nem a 118. szám alatt említett módon) konzervált konyhavetemények s ekkép elkészített főzelékek, zöldségek és gombák: | ||
| ex a) hordókban: savanyított káposzta | 10 | ||
| ex 163 | Gyümölcskonzervek: | ||
| ex a) cukrozatlan (sűrítetlen és besűrített) gyümölcslé hordókban vagy egyébként nem légmentesen csomagolva: | |||
| cukrozatlan málmaszörp | 15 | ||
| ex e) kész gyümölcskonzerv, ideértve a cukrozott gyümölcsvelőt is, valamint sóval, ecettel vagy egyébként hidegen konzervált gyümölcs, cukrozatlan gyümölcsvelő, cukrozatlan gyümölcslé, cukrozatlan szílvaíz is, légmentesen csomagolva: | |||
| ex 1.3 kg és annál nagyobb teljsúlyú tartályokban: | |||
| málnaszörp és marmeládok nem légmentesen csomagolva | 60 | ||
| ex 2.3 kg-nál kisebb teljsúlyú tartályokban: | |||
| málnaszörp és marmeládok | 80 | ||
| ex 167 | Húskonzervek és húskivonatok: | ||
| ex d) más húskonzervek: | |||
| sonkakonzervek | 58 | ||
| ex 168 | Halak, héjasállatok és kagylósállatok füstölve és szárítva; ezekből készült konzervek olajba rakva és marinálva, ideértve az 50 kg-nál kisebb teljesúlyú tartályokban levő sózott halakat is: | ||
| ex a) hórdókban, ládákban és hasonló tartályokban: | |||
| ex 1. füstölt halak | 36 | ||
| ex 2. másfélék: | |||
| úgynevezett oroszhal | 50 | ||
| ex b) üvegekben vagy légmentesen elzárt dobozokban, tubuszokban és effélékben: | |||
| 2. más halkonzerv, ideértve a pasztákat is | 160 | ||
| ex 193. | Tüzifa, hasáb-, dorong- és rőzsefa, aprítva, fűrészelve és kötegelve is; fa- és fűrészhulladék; fűrészpor; fűrészporbrikett; üres fenyőtoboz; karácsonyfa: | ||
| tüzifa, hasábfa, dorongfa | vámmentes | ||
| ex 194 | Faszén, faszénbrikett: | ||
| faszén | vámmentes | ||
| ex 195 | Gömbölyű fa (épület- és szerfa, szálfa, rönkfa, bányafa, rúdfa) az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből, telítve is, ideértve a cellulózefát: | ||
| gömbölyű fa (épület- és szerfa, szálfa, rönkfa, bányafa, rúdfa) az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből, telítve is | vámmentes | ||
| ex 197 | Bárdolt, ácsolt vagy hasított fa az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből, ideértve a hornyolt és hornyolásnélküli zsindelyt és a kerítésoszlopot is: | ||
| bárdolt, ácsolt vagy hasított fa az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből | vámmentes | ||
| ex 198 | Vasúti talpfa, telítve is: | ||
| vasúti talpfa bükkfából, telítve is | vámmentes | ||
| ex 199 | Kádárfa, ide nem értve az illesztett, gyalult hordóalkatrészeket: | ||
| kádárfa, bükkfából, ide nem értve az illesztett, gyalult hordóalkatrészeket | vámmentes | ||
| 202 | Előmunkált bognárfa, nyersen, faragva, hasítva vagy fűrészelve | vámmentes | |
| ex 203 | Fűrészelt fa az európai erdőgazdaságban termelt fanemekből: | ||
| ex a) nem gyalulva, nem ajazva (hornyolva), nem szádalva (árkolva): 2. lombos fákból | vámmentes | ||
| ex b) gyalulva, ajazva (hornyolva), szádalva (árkolva), telítve vagy anyagában festve is: | |||
| ex 2. lombos fákból, ideértve a parkettdeszkácskát (ú. n. amerikai parketta): | |||
| parkettdeszkácska (ú. n. amerikai parketta) bükkfából | 7 | ||
| ex 205 | Nyers fabot és fanyél: | ||
| b) gépen (pálcagyalun) gömbölyítve, de nem esztergályozva | 4.50 | ||
| ex 246 | Másutt nem említett ásványok: | ||
| mindennemű kavics | vámmentes | ||
| Pöstyéni és trencsénteplici gyógyiszap, a kisforgalom számára kiszerelve is | vámmentes | ||
| ex 265 | Ritka földfémoxidok és ritka földfémkészítmények; wolframsav, molibdénsav: | ||
| titándioxid titánfestékek előállítására külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | vámmentes | ||
| ex 268 | Kloridok: | ||
| ex a) cinkklorid | 8 | ||
| ex 309 | A benzolsorozathoz tartozó kőszénkátrányolajok: | ||
| ex c) nehéz olaj (anthracenolaj, 360 C-ig terjedő forrásponttal): | |||
| A benzolsorozathoz tartozó nehéz kőszénkátrányolaj 1.05 és annál nagyobb fajsúllyal | 2.50 | ||
| ex 318 | Más feldolgozott szurok: | ||
| serfőző-, kádár-, kefekötő- és kötélverőszurok | 5.25 | ||
| ex 353 | Műgyanta, szilárd és folyós: | ||
| a) fenolgyanta | 30 | ||
| ex 363 | Szikkatívok és lakkok, ideértve a folyékony és szilárd festékmarószereket: | ||
| metagonfestékek bőrgyárak számára külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 45 | ||
| ex 366 | Nem szépített (fehérítetlen, festetlen, nem illatosított, formázatlan) nátron (mosó) szappan, tömbben vagy darabban: | ||
| Bengálviasz a letétbe helyezett minták szerint textil- és bőrgyárak számára külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 16 | ||
| ex 375 | Bőrtisztító, bőrpuhító, bőrcsínozó, bőrfényesítő és bőrkonzerváló szerek, cipőkrém, valamint cipészviasz: | ||
| molenel és gerhardine a letétbe helyezett minták szerint bőrgyárak számára külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 16 | ||
| ex 380 | Keményítőmézga (dextrin) és termékei: | ||
| növényi enyv, leogomme, gommeline; | |||
| másutt nem említett mézgapótlók; keményítőlisztet tartalmazó ragasztó- és appretálóanyagok, a 381. szám alá tartozók kivételével: | |||
| keményítőlisztet tartalmazó ragasztó- és appretálólóanyagok, a 381. szám alá tartozók kivételével, legfeljebb 1%-os cukortartalommal | 30 | ||
| ex 414 | Vegyi porfestékek: | ||
| f) cinkfehér, cinkszürke | 20 | ||
| ex 420 | Kréták, rajzszén, irónok: | ||
| ex c) irón és kréta fafoglalatban, továbbá mindennemű átfordítható, tölthető és töltő irón, bél nélkül is: | |||
| irón fafoglalatban | 200 | ||
| d) irónbél | 900 | ||
| ex 425 | Másféle tisztított (retifikált) illóolaj, továbbá menthol: | ||
| ánizsolaj, édesköményolaj | 144 | ||
| ex 430 | Amilacelát, amilbutirát, amilvalerianát, metilacetát és egyéb, a vámtarifa más számai alatt nem említett zamatos észterek: | ||
| amilacelát | 240 | ||
| ex 434 | Kozmetikai készítmények alkohol nélkül: | ||
| mariánske laznei fenyőtűkivonat | 60 | ||
| 447 | Szénkéneg | 10 | |
| ex 458 | Galénikus készítmények (kivonatok, tinkturák, kenőcsök, pilulák, gyógytapaszok) és más elkészített gyógyszerek, valamint felirataik, címcéduláik és effélék útján emberi vagy állati gyógyszereknek mondott mindennemű anyagok: | ||
| a) gyógyostyák | 200 | ||
| ex c) vegyileg egységes gyógyszerek a kisforgalom számára tablettákban kiszerelve: | |||
| a zárójegyzőkönyvben megnevezett forrástermékek | az érték 15%-a | ||
| ex d) másfélék: | |||
| a zárójegyzőkönyvben megnevezett forrástermékek, valamint az ugyanott megnevezett csehszlovák fogászati készítmények | az érték 15%-a, de legfeljebb 750 aranykorona 100 kg-kint | ||
| 462 | Fogászati vegyszerek, mint: kiszerelt fogcement, fogmintázó anyagok, fogemail, fogfényesítő anyagok | 20 | |
| 463 | Gyógycélokra preparált vagy kiszerelt vatták és kötőszerek | 140 | |
| ex 468 | Csomagoló- és más faforgács és szögletes gyufaszálka: | ||
| csomagolóforgács | 3.50 | ||
| ex 469 | Faszeg és gömbölyű fadrót: | ||
| b) másféle: | |||
| faszeg | 16 | ||
| gömbölyű fadrót | 12 | ||
| ex 470 | Ládák és ládarészek fából: | ||
| a) méretre szabott ládarészek: | |||
| 1. nyersen (gyalulatlanul, hornyolatlanul, enyvezetlenül, szegezetlenül) | 1.60 | ||
| 2. gyalulva vagy hornyolva, vagy enyvezve, vagy egyébként megmunkálva | 3.60 | ||
| ex 474 | Hordók, kádak és más kádármunkák, abronccsal vagy anélkül, valamint ezek részei: | ||
| ex b) keményfából: | |||
| hordók | 14.50 | ||
| ex 475 | Háztartási, gazdasági és ipari eszközök és szerszámok fából, továbbá másutt nem említett esztergályozott faáruk, más anyagokkal kapcsolatban is: | ||
| ex a) nyersen: | |||
| 2. másfélék, a kaptafák kivételével: | |||
| takácsvetélő, fonálcséve, vetélőcséve, vetélőkar | 35 | ||
| más műszaki cikkek a szövőipar számára | vámmentes | ||
| fadugó, préselve is | 8 | ||
| hordócsap | 20 | ||
| ex b) festve, fényezve vagy egyébként megmunkálva, kaptafák nyersen is: | |||
| hordócsap | 20 | ||
| ex 478 | Sportcikkek és tornaszerek fából: | ||
| ex a) csupán vassal vagy fémmel kapcsolatban: | |||
| ski | 35 | ||
| ex b) másfélék: | |||
| ski | 50 | ||
| ex 480 | Székülés, klozetülés fából: | ||
| székülés | 14 | ||
| 481 | Falécek bútorok, keretek stb. számára: | ||
| a) símán vagy párkányozva: | |||
| 1. nyersen, a 3. alattiak kivételével | 12 | ||
| 2. pácolva, festve, firniszelve, fénymázozva, a 3. alattiak kivételével | 20 | ||
| 3. borítóanyaggal fedve vagy abból készített díszítésekkel, továbbá fából kimart, kiégetett vagy préselt díszítésekkel, vagy furnirozva, nyersen, pácolva, festve, firniszelve, fénymázozva | 36 | ||
| 4. politurozva | 65 | ||
| 5. bronzolva, aranyozva, ezüstözve vagy finom festéssel díszítve | 70 | ||
| b) finoman áttört vagy szobrászmunkával, továbbá kirakott munkával | 100 | ||
| 482 | Keretek a díszműáruk kivételével: | ||
| a) szögletes keretek a 481 a) 1. alatti lécekből | 17 | ||
| b) szögletes keretek a 481 a) 2. alatti lécekből | 28 | ||
| c) szögletes keretek a 481 a) 3. alatti lécekből | 50 | ||
| d) szögletes keretek a 481 a) 4. alatti lécekből: | |||
| politurozott lécekből | 90 | ||
| másféle | 95 | ||
| e) szögletes keretek a 481 b) alatti lécekből, továbbá mindennemű nem szögletes keret nyersen | 140 | ||
| f) mindennemű nem szögletes keret kikészítve | 170 | ||
| ex 483 | Hajlított bútor és bútorrész: | ||
| a) kárpitozás nélkül | 30 | ||
| ex 489 | Másutt nem említett faáruk: | ||
| kész faredőnyök (zsaluk) textilanyagokkal vagy vassal és fémmel kapcsolatban is | 39 | ||
| ragasztott faszilánkdoboz csomagolási célokra | 25 | ||
| 491 | Nyers papirosfedéllemez | 4 | |
| 492 | Kátrányos vagy aszfalttal telített papirosfedéllemez: | ||
| a) homokkal vagy kaviccsal behintve | 5 | ||
| b) homokkal vagy kaviccsal be nem hintve | 10 | ||
| ex 495 | Más papiroslemez négyzetméterenkint 180 gramm vagy annál nagyobb súlyban: | ||
| a) kézilemez, tovább meg nem munkálva: | |||
| 1. négyzetméterenkint 385 gramm vagy annál nagyobb súlyban: | |||
| a) szürke lemez | 5.25 | ||
| 496 | Csomagolópapiros (a 498. szám alá tartozó kivételével): | ||
| a) négyzetméterenkint 30 gramm és annál nagyobb súlyban | 7.50 | ||
| Jegyzet: Cementzsákok készítésére szolgáló csomagolópapiros cementgyárak számára külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 6 | ||
| b) négyzetméterenkint 30 grammon aluli, de legalább 20 gramm súlyban | 14.50 | ||
| Jegyzet az 504 c) tsz.-hoz: gummoidlemezek, gummoidrudak és gummoidcsövek előállítására szolgáló gummoidpapiros külön engedély alapján a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett a 493. szám alatt mindenkori vámtételével fog kezeltetni. | |||
| ex 526 | Iró- és rajzfüzet, zsebjegyzőkönyv és másutt nem említett más könyvkötőcikk: | ||
| ex c) más kötésben: | |||
| könyvek bekötési táblái, az iparművészeti jelleggel bírók kivételével | 280 | ||
| ex 529 | Dobozgyártmányok: | ||
| ex f) más anyaggal bevont, díszített vagy szerelt doboz, etui és efféle, favázzal is, kivéve a g) alattiakat: | |||
| kagylókkal díszített dobozgyártmányok | 60 | ||
| ex 532 | Másutt nem említett papirosáruk, a nyomdatermékek kivételével: | ||
| gummoidáruk műszaki célokra, mint gummoidcsövek, -gyűrűk és effélék a letétbe helyezett minták fajtájára a zárójegyzőkönyvben megnevezett fővámhivatalokon behozva | 40 | ||
| ex Jegyzet az 533. tsz.-hoz: Könyv, folyóirat, zenemű bőrbe, pergamentbe, selyembe, bársonyba vagy hasonló nemesebb anyagokba kötve vagy ily anyagokkal kapcsolatban: | |||
| imakönyv celluloidba kötve is | 90 | ||
| ex 535 | Kosárkötőáru fűzvesszőből: | ||
| ex a) festetlenül: | |||
| ex 2. hántolt fűzvesszőből: | |||
| gyümölcskosár fedéllel | 15 | ||
| ex b) festve, lakkozva vagy más növényi anyaggal keverten fonva: | |||
| espartokosár | 250 | ||
| ex 536 | Kosárkötőáru nádból: | ||
| ex a) festetlenül: | |||
| ex 1. poroló | 90 | ||
| ex b) festve, lakkozva vagy más növényi anyaggal keverten fonva: | |||
| espartokosár | 250 | ||
| ex 537 | Szalmából, gyékényből, sásból, kákából vagy más növényi anyagokból készült fonás és kosárkötőáru: | ||
| ex c) másféle, bélés és díszítés nélkül: | |||
| durva, festetlen kosár faszilánkból | 20 | ||
| ex d) bélelve vagy egyébként más anyagokkal fonva vagy díszítve: | |||
| gördülőfüggönyök fapálcikákból: | |||
| 1. textilfonalakkal egészen körülfonva | 250 | ||
| 2. textilfonalakkal részben körülfonva | 135 | ||
| ex 540 | Kefe növényi és állati anyagokból: | ||
| ex a) fába vagy papiroslemezbe foglalva, vassal kapcsolatban is: | |||
| 1. kizárólag növényi anyagokból: | |||
| a) fényezetlen vagy fénymázolatlan foglalatban | 40 | ||
| bb) fényezetlen vagy fénymázolt foglalatban | 48 | ||
| ex 2. kizárólag állati anyagokból: | |||
| bb) fényezett vagy fénymázolt foglalatban | 200 | ||
| ex 3. vegyes anyagokból: | |||
| aa) fényezett vagy fénymázolt foglalatban | 150 | ||
| ex c) más foglalatban vagy más anyagokkal kapcsolatban: | |||
| fogkefe | 800 | ||
| ex 552 | Közönséges pamutszövet az angol származási mód szerint 50. számú és annál durvább fonalból, melyeknél egy négyzetcentiméterre láncirányban és vetülékirányban együtt 76 vagy annál kevesebb fonal esik: | ||
| a) síma, egyszerűen sávolyos is: | |||
| 1. nyersen, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 90 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 100 | ||
| 2. fehérítve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 165 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 180 | ||
| 3. festve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 205 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 225 | ||
| 4. 1 vagy két színnel nyomva, vagy 2 színnel tarkánszőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 225 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 250 | ||
| 5. 3 vagy 4 színnel nyomva, vagy 3 vagy 4 színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 235 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 255 | ||
| 6. 5 vagy több színnel nyomva, vagy 5 vagy több színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 240 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 265 | ||
| b) mustrás: | |||
| 1. nyersen, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 110 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 120 | ||
| 2. fehérítve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 190 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 205 | ||
| 3. festve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 225 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 245 | ||
| 4. 1 vagy 2 színnel nyomva, vagy 2 színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 250 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 275 | ||
| 5. 3 vagy 4 színnel nyomva, vagy 3 vagy 4 színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 260 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 280 | ||
| 6. 5 vagy több színnel nyomva, vagy 5 vagy több színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 265 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 290 | ||
| 553 | Közönséges sűrű pamutszövet az angol számozási mód szerint 50. számú és annál durvább fonalból, melynél egy négyzetcentiméterre láncirányban és vetülékirányban együtt 76-nál több fonal esik: | ||
| a) síma, egyszerűen sávolyos is: | |||
| 1. nyersen | 110 | ||
| 2. fehérítve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 195 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 200 | ||
| 3. festve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 240 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 245 | ||
| 4. 1-4 színnel nyomva, vagy két színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 275 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 285 | ||
| 5. 5 vagy több színnel nyomva, vagy több mint 2 színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 285 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 295 | ||
| b) mustrás: | |||
| 1. nyersen | 145 | ||
| 2. fehérítve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 235 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 240 | ||
| 3. festve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 275 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 285 | ||
| 4. 1-4 színnel nyomva, vagy két színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 310 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 320 | ||
| 5. 5 vagy több színnel nyomva, vagy több mint 2 színnel tarkán szőve, négyzetméterenkint: | |||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 320 | ||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 330 | ||
| ex 556 | Szabásosan szőtt (de nem nyers) vagy szabásosan nyomott fej- és vállkendő az angol számozási mód szerint 50. számú és annál durvább pamutfonalból, végben vagy kiszabva, egyszerűen beszegve is | 340 | |
| 557 | Szabásosan szőtt (de nem nyers) vagy szabásosan nyomott pamutzsebkendő végben, valamint az ú. n. tetra-szövet | 340 | |
| 558 | Szabásosan pamuttakaró a 604. tarifaszám alá tartozó kivételével, végben vagy kiszabva, egyszerűen beszegve is: | ||
| a) mindkét oldalán bolyhosan kikészítve | 150 | ||
| b) másféle | 250 | ||
| ex Jegyzet az 552-558. tarifaszámokhoz. | |||
| ex 1. Az 552., 553., 556. és 557. tarifaszámok alá tartozó végben mercerizált pamutszövet vagy ugyanezen tarifaszámok alá tartozó, egészben vagy részben mercerizált vagy fényesített pamutfonalból készült szövet az illető pamutszövet vámján felül | 20 | ||
| pótlék alá esik | |||
| ex 2. Az 552., 553., 556. és 557. tarifaszámok alá tartozó pamutszövetet, melyekben a selyem- vagy műselyemfonalak aránya legfeljebb 15%, közelebbi minőségben megfelelően mint pamutszövetet kell megvámolni olykép, hogy az illető szövet vámján felül fizetendő pótlék: | |||
| műselyemfonaltartalom esetén | 50% | ||
| valódi selyemfonaltartalom esetén | 75% | ||
| 559 | Bársony és bársonyszerű szövet pamutból: | ||
| a) négyzetméterenkint 450 gr és annál nagyobb súlyban: | |||
| 1. kordbársony | 400 | ||
| 2. másféle | 360 | ||
| b) négyzetméterenkint 450 gr-nál kisebb, de legalább 400 gr súlyban: | |||
| 1. kordbársony | 480 | ||
| másféle | 360 | ||
| c) 400 gr-nál kisebb súlyban | 540 | ||
| ex 562 | Lenfonal: | ||
| a) nyersen: | |||
| 1 egyágú: | |||
| aa) az angol számozási mód szerint a 8. számig bezárólag | 14.50 | ||
| bb) az angol számozási mód szerint a 8. számon felül a 14. számig bezárólag | 16.50 | ||
| cc) az angol számozási mód szerint a 14. számon felül a 20. számig bezárólag | 20 | ||
| dd) az angol számozási mód szerint a 20. számon felül a 35. számig bezárólag | 24.50 | ||
| ee) az angol számozási mód szerint a 35. számon felül az 50. számig bezárólag | 36 | ||
| az angol számozási mód szerint az 50. számon felül a 70. számig bezárólag | 1 | ||
| az angol számozási mód szerint a 70. számon felül | vámmentes | ||
| 2. többágú vagy cérnázott: | |||
| aa) az angol számozási mód szerint a 8. számig bezárólag | 28 | ||
| bb) az angol számozási mód szerint a 8. számon felül a 14. számig bezárólag | 32 | ||
| cc) az angol számozási mód szerint a 14. számon felül a 20. számig bezárólag | 40 | ||
| dd) az angol számozási mód szerint a 20. számon felül a 35. számig bezárólag | 52 | ||
| ee) az angol számozási mód szerint a 35. számon felül az 50. számig bezárólag | 72 | ||
| az angol számozási mód szerint az 50. számon felül a 70. számig bezárólag | 48 | ||
| az angol számozási mód szerint a 70. számon felül | 36 | ||
| ex b) fehérített vagy fényesített lenfonalak az illető nyersfonal vámján felül pótlék alá esnek, amely: | |||
| fehérített fonalaknál | 17 | ||
| fényesített fonalaknál | 24 | ||
| ex 563 | A kisforgalom számára kiszerelt lenfonal: | ||
| a) nyers: | |||
| 1. egyágú | 50 | ||
| 2. többágú vagy cérnázott | 110 | ||
| ex 570 | Lenfonalakból készült szövet: | ||
| a) mustrátlan, csak egy alapkötéssel: | |||
| 1. nyersen: | |||
| aa) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt legfeljebb 20 fonallal | 80 | ||
| bb) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 20-nál több, de legfeljebb 40 fonallal | 100 | ||
| cc) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 40-nél több, de legfeljebb 60 fonallal | 110 | ||
| dd) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 60-nál több fonallal | 135 | ||
| 2. fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve: | |||
| aa) négyzetcenkiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt legfeljebb 20 fonallal: | |||
| fehérítve | 110 | ||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 120 | ||
| bb) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 20-nál több, de legfeljebb 40 fonallal: | |||
| fehérítve | 130 | ||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 140 | ||
| cc) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 40-nél több, de legfeljebb 60 fonallal: | |||
| fehérítve | 150 | ||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 160 | ||
| dd) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 60-nál több fonallal | 200 | ||
| b) mustrás, váltakozó alapkötésekkel vagy más mustrával, a damaszt kivételével: | |||
| 1. nyersen: | |||
| aa) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt legfeljebb 20 fonallal | 100 | ||
| bb) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 20-nál több, de legfeljebb 40 fonallal | 115 | ||
| cc) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 40-nél több, de legfeljebb 60 fonallal | 140 | ||
| dd) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 60-nál több fonallal | 180 | ||
| 2. fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve: | |||
| aa) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt legfeljebb 20 fonallal: | |||
| fehérítve | 130 | ||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 140 | ||
| bb) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 20-nál több, de legfeljebb 40 fonallal: | |||
| fehérítve | 150 | ||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 160 | ||
| cc) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 40-nél több, de legfeljebb 60 fonallal: | |||
| fehérítve | 180 | ||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 200 | ||
| dd) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 60-nál több fonallal | 224 | ||
| 571 | Mindennemű damaszt, féllendamaszt is: | ||
| a) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt legfeljebb 40 fonallal: | |||
| fehérítve | 190 | ||
| másféle | 220 | ||
| b) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 40-nél több, de legfeljebb 60 fonallal, de féllendamasztok 60-nál több fonallal is: | |||
| fehérítve | 220 | ||
| másféle | 260 | ||
| cc) négyzetcentiméterenkint láncirányban és vetülékirányban együtt 60-nál több fonallal: | |||
| fehérítve | 260 | ||
| másféle | 300 | ||
| 572 | Batiszt, gaze, linon és más ritkás szövet lenből, kenderből, ramiéből | 750 | |
| 582 | Kártolt fonal és kártoltfonalszerűen font külön meg nem nevezett fonal: | ||
| a) nyers egyes fonal | 28 | ||
| b) nyers kettős vagy többesével sodrott fonal | 40 | ||
| c) fehérített, festett, színnyomatos vagy melirozott fonal: | |||
| 1. egyes fonal | 40 | ||
| 2. kettős vagy többesével sodrott fonal | 56 | ||
| ex 585 | Pokróc, takaró (a 604. szám alá tartozók kivételével), szűrposztó és daróc: | ||
| ex a) durva daróc- és padlóborító szövetek, túlnyomóan durva állati szőrfonalból csekély mennyiségű gyapjúval keverten is: | |||
| 1. négyzetméterenkint 1100 gr-nál nagyobb súlyban | 45 | ||
| 2. négyzetméterenkint legfeljebb 1100 gr, de 950 gr-nál nagyobb súlyban | 50 | ||
| 3. négyzetméterenkint legfeljebb 950 gr, de 800 gr-nál nagyobb súlyban | 60 | ||
| ex b) fínom: | |||
| ex 2. négyzetméterenkint legfeljebb 700 gr, de legalább 500 gr súlyban:pokróc és takaró | 240 | ||
| ex 3. négyzetméterenkint 500 gr-nál kisebb, de legalább 400 gr súlyban:pokróc és takaró | 240 | ||
| 586 | Szabásosan szőtt (de nem nyers) vagy szabásosan nyomott gyapjú fej- és vállkendő, végben vagy kiszabva, egyszerűen beszegve is: | ||
| a) négyzetméterenkint 420 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. tarkán szőve | 350 | ||
| 2. másféle | 425 | ||
| b) négyzetméterenkint legfeljebb 420 gr, de 200 gr-nál nagyobb súlyban | 425 | ||
| c) négyzetméterenkint legfeljebb 200 gr súlyban: | |||
| 1. színnyomatosan | 700 | ||
| 2. másféle | 650 | ||
| 587 | Másutt nem említett gyapjúszövet: | ||
| a) négyzetméterenkint 700 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. tiszta pamutláncfonallal, Budapesten való elvámolás mellett | 200 | ||
| 2. másféle | 225 | ||
| Jegyzet: Vég nélkül szőtt nemezek papírgyártás céljára négyzetméterenkint 800 gr-nál nagyobb súlyban, 2 méternél nagyobb szélességben | 100 | ||
| b) négyzetméterenkint legfeljebb 700 gr, de 450 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. tiszta pamutláncfonallal, Budapesten való elvámolás mellett | 320 | ||
| 2. másféle | 380 | ||
| c) négyzetméterenkint legfeljebb 450 gr, de 350 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. tiszta pamutláncfonallal, Budapesten való elvámolás mellett | 400 | ||
| 2. másféle | 460 | ||
| d) négyzetméterenkint legfeljebb 350 gr, de 300 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. nyersen | 400 | ||
| 2. festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve: | |||
| aa) tiszta pamutláncfonallal, Budapesten való elvámolás mellett | 400 | ||
| bb) másféle | 460 | ||
| négyzetméterenkint legfeljebb 300 gr, de 200 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. nyersen | 460 | ||
| 2. festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve | 530 | ||
| e) négyzetméterenkint 200 gr vagy annál kisebb súlyban: | |||
| 1. nyersen | |||
| aa) tiszta pamutláncfonallal, Budapesten való elvámolás mellett | 420 | ||
| bb) másféle | 500 | ||
| 2. festve vagy tarkánszőve: | |||
| aa) tiszta pamutláncfonallal, Budapesten való elvámolás mellett | 480 | ||
| bb) másféle | 570 | ||
| 3. színnyomatosan: | |||
| aa) tiszta pamutláncfonallal, Budapesten való elvámolás mellett | 520 | ||
| bb) másféle | 620 | ||
| Jegyzet az 586. és 587. tarifaszámokhoz: | |||
| Gyapjú fej- és vállkendőket, valamint másutt meg nem nevezett gyapjúszöveteket, melyekben a selyem- vagy műselyemfonalak aránya legfeljebb 15%, közelebbi minőségüknek megfelelően kell megvámolni a következő pótlékkal: | |||
| műselyemfonaltartalom esetén | 25% | ||
| selyemfonaltartalom esetén | 33 1/3% | ||
| 588 | Bársony és bársonyszerű szövet gyapjúból | 420 | |
| ex 589 | Nemez és másutt nem említett nemezáruk: | ||
| b) másféle nemez és másutt nem említett nemezáruk | 155 | ||
| ex 597 | Ernyőszövet tafota-, köper- vagy atlaszkötéssel tiszta selyemből, síma vagy mustrás, nem színnyomatos, ripszszerűen szőtt két erős széllel, legalább 46 és legfeljebb 57 cm szélességben, fekete vagy színes | 1800 | |
| ex 600 | Félselyemszövet, azaz olyan szövet, melynél vagy a lánc- vagy a vetülékfonal nem selyem, florett-, illetve műselyem, ha ez utóbbi fonalak aránya 15%-nál több: | ||
| a) láncfonalban vagy vetülékfonalban pamutból, lenből vagy gyapjúból, illetőleg műselyemből, a kreppszerűen szőtt szövetek kivételével: | |||
| 1. síma: | |||
| aa) nyersen | 1250 | ||
| bb) fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve | 1450 | ||
| 2. mustrás: | |||
| aa) nyersen | 1400 | ||
| bb) fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve | 1600 | ||
| b) láncfonalban és vetülékfonalban műselyemből, a kreppszerűen szőtt szövetek kivételével: | |||
| 1. síma: | |||
| aa) nyersen | 1500 | ||
| bb) fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve | 1750 | ||
| 2. mustrás: | |||
| aa) nyersen | 1700 | ||
| bb) fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve | 1900 | ||
| c) láncfonalban vagy vetülékfonalban pamutból, lenből vagy gyapjúból, illetőleg valódi selyemből, a kreppszerűen szőtt szövetek kivételével: | |||
| 1. síma: | |||
| aa) nyersen | 1800 | ||
| bb) fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve | 2200 | ||
| 2. mustrás: | |||
| aa) nyersen | 2000 | ||
| bb) fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkánszőve | 2500 | ||
| Jegyzet a 600. tarifaszámhoz. | |||
| 1. Ernyőszövet tafota-, köper- vagy atlaszkötéssel félselyemből, síma vagy mustrás, nem színnyomatos, melynél a szövet belsejében, tekintet nélkül a szövet széleire, egy négyzetcentiméterre kevesebb selyemláncfonal esik, mint a más fonóanyagokból való vetülékfonalak számának kétszerese, legalább 46 és legfeljebb 57 cm szélességben, fekete vagy színes | 800 | ||
| 2. Abrosz és asztalkendő szabásos mintákkal szőve, láncfonalban vagy vetülékfonalban műselyemből, illetőleg pamutból vagy lenből, négyzetméterenkint 200 gr-nál nagyobb súlyban, egyszerűen beszegve | 700 | ||
| 601 | Bársony és bársonyszövet félselyemből | 3000 | |
| ex 603 | Lábszőnyeg: | ||
| ex b) lábtörlő kókuszfonalból | 40 | ||
| d) más növényi fonóanyagból vagy durva állati szőrből készült fonalakból: | |||
| 1. nyiratlanul: | |||
| aa) nem bársonyszerűen szőve | 85 | ||
| bb) bársonyszerűen szőve | 100 | ||
| 2. nyirottan: | |||
| aa) jutazseniliaszőnyegek | 80 | ||
| bb) másféle | 125 | ||
| ex e) gyapjúfonalakból: | |||
| 3. másféle: | |||
| aa) nemezszőnyeg | 180 | ||
| másféle nyiratlanul | 140 | ||
| bb) nyirottan | 270 | ||
| Jegyzet: Az ú. n. bouclészőnyegek a letétbe helyezett minták fajtájára a zárójegyzőkönyvben megnevezett fővámhivatalokon át behozva | 110 | ||
| ex 604 | Szabásos mintákkal szőtt ágy-, asztal-, divánterítő és függöny, kiszabva vagy beszegve is: | ||
| a) pamutból vagy más növényi fonóanyagokból (a bobinet- vagy csipkeszerű függöny kivételével): | |||
| 1. nem bársonyszerűen szőve, négyzetméterenkint 150 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| aa) rávarrott rojtokkal vagy díszítésekkel | 240 | ||
| bb) másféle | 200 | ||
| ex 2. nem bársonyszerűen szőve, négyzetméterenkint legfeljebb 150 gr súlyban: | |||
| aa) díszítve | 500 | ||
| bb) díszítetlen | 400 | ||
| bársonyszerűen szőve, kiszabva vagy beszegve is: | |||
| aa) díszítve | 435 | ||
| bb) díszítetlen | 345 | ||
| ex b) gyapjúból: | |||
| 1. nem bársonyszerűen szőve: | |||
| aa) rávarrott rojtokkal vagy díszítésekkel | 330 | ||
| bb) másféle | 270 | ||
| ex 610 | Másutt nem említett viaszosvászon, viaszosmuszlin és viaszostafota: | ||
| ex a) színnyomás nélkül vagy színnyomással, de szabásos minta nélkül: | |||
| ex 2. négyzetméterenkint 500 gr-on aluli súlyban: | |||
| ponyvaszövetek és más, olajjal vagy zsírkeverésekkel impregnált vagy egyébként vegyileg preparált szövetek növényi fonóanyagokból (a 607., 609. és 678. tarifaszámok alá tartozók kivételével) négyzetméterenkint 500 gr-nál kisebb, de legalább 400 gr súlyban | 200 | ||
| Impregnált házizsákszövetek négyzetméterenkint 400 gr-nál kisebb súlyban | 280 | ||
| ex 611 | Kötszövött és kötöttáruk pamutból vagy más növényi fonóanyagból: | ||
| b) harisnya: | |||
| 1. varrás nélkül: | |||
| aa) tucatpáronkint 1 kg-nál nagyobb súlyban | 200 | ||
| bb) tucatpáronkint 1 kg vagy azon aluli, de 500 gr-nál nagyobb súlyban | 270 | ||
| cc) tucatpáronkint 500 gr vagy annál kisebb súlyban | 370 | ||
| 2. varrással | 680 | ||
| c) keztyű: | |||
| 1. varrás nélkül: | |||
| aa) tucatpáronkint 300 gr-nál nagyobb súlyban | 400 | ||
| bb) tucatpáronkint 300 gr vagy annál kisebb súlyban | 950 | ||
| 2. varrással: | |||
| aa) tucatpáronkint 300 gr-nál nagyobb súlyban | 820 | ||
| bb) tucatpáronkint 300 gr vagy annál kisebb súlyban | 1200 | ||
| d) más áruk, varással is | 360 | ||
| Jegyzet a 611 b) 1. tarifaszámhoz: | |||
| Harisnyák varrás nélkül, egészben vagy túlnyomó részben párhuzamosan haladó fonalakból, melyeket egy harmadik fonal is körülfonhat, 40%-os pótlék alá esnek. | |||
| Harisnyák varrás nélkül, egészben vagy túlnyomó részben két- vagy többágú vagy mercerizált pamutfonalakból, 60%-os pótlék alá esnek. | |||
| Jegyzet a 611 d) tarifaszámhoz: | |||
| Egészben vagy túlnyomó részben két vagy többágú vagy mercerizált pamutfonalakból előállított áruk | 570 | ||
| Jegyzet a 611. tarifaszámhoz: | |||
| Kötszövett és kötött árukat vigognefonalakból úgy kell megvámolni, mint a pamutfonalakból való ugyanazon árukat. | |||
| ex 612 | Kötszövött és kötöttáru gyapjúból: | ||
| b) harisnya: | |||
| 1. tucatpáronkint 1 kg-nál nagyobb súlyban | 350 | ||
| 2. tucatpáronkint 1 kg vagy azon aluli, de 500 gr-nál nagyobb súlyban | 575 | ||
| 3. tucatpáronkint 500 gr vagy annál kisebb súlyban | 575 | ||
| c) keztyű | 550 | ||
| Jegyzet a 611. és 612. tarifaszámhoz: | |||
| 1. Egyenesvonalú varrás (ú. n. tamburvarrás), selyem- vagy műselyemfonalakból a keztyűk megvámolásánál figyelmen kívül marad. | |||
| 2. Selyem- vagy műselyemfonalakból való díszítővarrással ellátott harisnyákat a megfelelő tarifatétel szerint kell megvámolni 25%-os pótlékkal. | |||
| 3. A 611. b)-d) és a 612. b)-c) tarifaszámok alá tartozó kötszövött és kötött árukat, az 1. és 2. jegyzetekben megjelöltek kivételével, ha azokban a selyem- vagy műselyemfonalak aránya legfeljebb 15%, a megfelelő tarifatételek szerint kell megvámolni 331/3%-os pótlékkal. | |||
| 4. Selyem- vagy műselyemfonalakon kívül más fonalakból való himzés a megvámolásnál figyelmen kívül marad. | |||
| ex 614. | Kötszövött és kötött áruk műselyemből vagy félselyemből (azaz, melyeknél a selyemfonalak aránya 15%-nál több, de legfeljebb 50%): | ||
| b) harisnya | 2500 | ||
| c) keztyű | 2800 | ||
| ex 619 | Paszománt-, zsinór- és gombkötőáruk: | ||
| a) méteráru: | |||
| 1. pamutból, lenből, kenderből, jutából vagy más növényi fonóanyagokból: | |||
| aa) zsinór 6 mm és annál nagyobb átmérővel | 325 | ||
| bb) másféle: | |||
| 100 folyóméterenkint 300 gr-nál nagyobb súlyban | 435 | ||
| 100 folyóméterenkint 300 gr vagy annál kisebb súlyban | 460 | ||
| ex 3. selymből, műselyemből vagy félselyemből, a kalapfonadékok kivételével: | |||
| aa) selyemből | 1800 | ||
| bb) műselyemből vagy félselyemből: | |||
| 100 folyóméterenkint 250 gr-nál nagyobb súlyban | 1400 | ||
| 100 folyóméterenkint 250 gr vagy annál kisebb súlyban | 1600 | ||
| ex b) szabásosan készítve vagy konfekcionálva: | |||
| 1. selyemből, műselyemből vagy félselyemből: | |||
| aa) selyemből | 2200 | ||
| bb) műselyemből vagy félselyemből | 2000 | ||
| ex 2. pamut- és lencérnagombok | 700 | ||
| ex 622 | Keskenyáruk: | ||
| ex b) jutából | 80 | ||
| c) pamutból, lenből vagy más növényi fonóanyagokból: | |||
| 1. aa) lámpabél, tömlő, heveder és hjtószíj | 200 | ||
| bb) cipőrugany: | |||
| 16 cm-nél nagyobb szélességben | 225 | ||
| 16 cm-nél kisebb, de 13 cm-nél nagyobb szélességben | 250 | ||
| 2. bársonyszalag | 750 | ||
| 3. másféle: | |||
| aa) nem mustrásan egy színben szőve | 450 | ||
| bb) nem mustrásan több színben vagy mustrásan szőve, továbbá ruganyos szalag nem mustrásan vagy mustrásan szőve | 450 | ||
| Jegyzet: Végben mercerizált keskenyáru vagy egészben vagy részben mercerizált vagy fényesített fonalból készült keskenyáru az illető keskenyáru vámján felül 20 K pótlék alá esik. | |||
| d) gyapjúból: | |||
| 1. tömlő, heveder, hajtószíj | 280 | ||
| 2. csapágykenőpárna | 500 | ||
| másféle, cipőrugany és ruganyos szalag is | 700 | ||
| ex 625 | Egyes darabonkint behozott férfi- és fiúruha, felsőkabát és gyermekruha; estélyi és alkalmi férfiruha; mindennemű férfi-, fiú- és gyermekruha, továbbá felsőkabát selyemmel, műselyemmel vagy félselyemmel bélelve vagy szőrmebéléssel vagy szőrmével egyébként kapcsolatban: mindennemű díszruha, egyenruha, libéria, mise és más egyházi ruha: | ||
| ú. n. mikádókabát közönséges szőrmével kapcsolatban | 20 | ||
| 626 | Férfi-, fiú- és gyermekfelsőkabát, amennyiben nincsen selyemmel, műselyemmel vagy félselyemmel bélelve vagy szőrmével kapcsolatban, ideértve az impregnált szövetből készült felsőkabátokat a 678. sz. alá tartozók kivételével: | ||
| a) darabonkint 1600 gr-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. béleletlenül vagy részben bélelve | 17 | ||
| 2. egészen bélelve | 22 | ||
| b) darabonkint 1600 gr vagy annál kisebb súlyban | 16 | ||
| Jegyzet: Béleletlen fiú- és gyermekfelsőkabátok legfeljebb 100 cm hosszúságban és mellben a begombolt kabáton mérve 88 cm-nél nem nagyobb bőségben, amennyiben külsejük szerint is fiú- vagy gyermekkabátokként kétségtelenül felismerhetők | 15 | ||
| ex 627 | Férfi-, fiú- és gyermekruha pamutból, lenből vagy más növényi fonóanyagból készült szövetből béleletlenül vagy saját anyagából félig bélelve: | ||
| a) férfiruha (nadrág, mellény és kabát 70 cm-nél nagyobb kabáthosszal) | 8 | ||
| b) fiúruha (nadrág, mellény, kabát 60 cm-nél nagyobb, de legfeljebb 70 cm kabáthosszal) | 6.50 | ||
| c) gyermekruha (térdnadrág és kabát legfeljebb 60 cm kabáthosszal) | 3.50 | ||
| Jegyzet: ú. n. tiroli gyermeknadrág velvetből vagy fusztiánposztóból | 2.40 | ||
| ex 628 | Mindennemű eddig fel nem sorolt férfi-, fiú- és gyermekruha: | ||
| gyapjúszövetből: | |||
| a) férfiruha (nadrág, mellény és kabát 70 cm-nél nagyobb kabáthosszal) | 19 | ||
| b) fiúruha (nadrág, mellény, kabát 60 cm-nél nagyobb, de legfeljebb 70 cm kabáthosszal) | 14.50 | ||
| c) gyermekruha (térdnadrág és kabát legfeljebb 60 cm kabáthosszal) | 8 | ||
| Jegyzet: Lüszterkabátok a magyar fővámhivataloknál letétbe helyezett szövetmintáknak megfelelő, síma kék vagy fekete lüszterszövetekből béleletlenül vagy saját anyagából félig bélelve, darabonkint 650 gr-nál nem nagyobb súlyban | 4 | ||
| ex 629 | Női és leány felsőruházatok, továbbá jelmezruhák: női kosztüm, kabát és szoknya gyapjuszövetből | 100 kg-kint a legmagasabb vám alá eső lényeges alkotórész vámján felül 100% | |
| ex 630 | Női, leány- és csecsemőfehérnemű, továbbá ágy- és asztalnemű, törülköző, zsebkendő és hasonló fehérnemű: | ||
| a) zsebkendő: | |||
| 1. egyszerű géppánttal, egyszerű likacsos varrással (ajourral) vagy áttört díszítéssel: | |||
| aa) pamutszövetből | 725 | ||
| bb) az 570. tarifaszám alá tartozó szövetből | 450 | ||
| cc) az 572. tarifaszám alá tartozó szövetből | 1150 | ||
| dd) az 596., 597., 599. és 600. tarifaszámok alá tartozó szövetekből | az alapszövet vámján felül 150% | ||
| 2. más díszítéssel: | |||
| aa) pamutszövetből | 1000 | ||
| bb) az 570. tarifaszám alá tartozó szövetből | 600 | ||
| cc) az 572. tarifaszám alá tartozó szövetből | 1350 | ||
| dd) az 596., 597., 599. és 600. tarifaszámok alá tartozó szövetekből | az alapszövet vámján felül 150% | ||
| b) ágy- és asztalnemű, valamint törülköző: | |||
| 1. egyszerű vagy rávarrott likacsos varrással (ajourral), géppánttal vagy áttört díszítéssel | az alapszövet vámján felül 20% | ||
| 2. más díszítéssel | az alapszövet vámján felül 70% | ||
| Jegyzet: Ágy- és asztalnemű, törülköző, zsebkendő egyszerű egyenesvonalú beszegéssel az alapszövet mindenkori vámja szerint minden pótlék nélkül kezelendő. | |||
| ex 631 | Férfi- és fiúfehérnemű: | ||
| a) gallér, kézelő és ingmell: | |||
| puha gallér | 550 | ||
| másféle | 600 | ||
| ex 633 | Másutt nem említett varrott áruk textilanyagból: | ||
| gyógyiszappal töltött varrott kompresszek | 12 | ||
| a 611 a) tarifaszám alá tartozó kötszövött és kötött kelmékből való áruk, félszabályosan vagy kiszabva és konfekcionálva, egészben vagy túlnyomórészben két- vagy többágú vagy mercerizált pamutfonalakból is | 570 | ||
| Jegyzet: Vigognefonalakból előállított kötszövött és kötött kelmékből való áruk ugyanolyan elbánás alá esnek, mint a 611 a) tarifaszám alá tartozó kötszövött és kötött kelmékből való áruk. | |||
| ex 640 | Mindennemű női- és leánykalap díszítve, továbbá csipkéből, tüllből, bársonyból, selyemből vagy más szövetből vagy a 637. és 639. számok alatt nem említett más anyagokból készült női- és leánykalap (a szűcsáru kivételével) díszítés nélkül is: | darabonkint | |
| kötszövött női- és leánysapkák gyapjúból (ú. n. svájci sapkák) a letétbe helyezett minták fajtájára | 1 | ||
| ex 645 | Hajtószíjbőr és más műszaki cikkek készítésére való bőr (ideértve a kötő- és varrószíjbőrt is): | 100 kg-kint | |
| b) ásványi cserzésű, vegyes cserzésű is | 40 | ||
| ex 647 | Növényi cserzésű zsírozott felsőbőr lábbeliek készítésére (szíjazatbőr is), természetes vagy fekete színű, nem lakkozva: | ||
| a) marhabőrből vagy lóbőrből | 100 | ||
| b) növendékmarha- vagy borjúbőrből (4 kg teljes darabsúlyig bezárólag) | 125 | ||
| Jegyzet a 647/a-b. tsz.-hoz: | |||
| Hasíték bélésbőr | 35 | ||
| Kifényesítésre alkalmas zsírozott hasítékbőr, nyakszélek és hasszél | 80 | ||
| A Jegyzetben megnevezett áruk a letétbe helyezett minták szerint a zárójegyzőkönyvben megnevezett fővámhivataloknál kerülnek megvámolásra. | |||
| c) juh-, bárány-, kecske- vagy gödölyebőrből | 200 | ||
| d) más bőrből | 100 | ||
| ex 648 | Ásványi cserzésű felsőbőr lábbeliek készítésére, nem lakkozva: | ||
| a) marhabőrből vagy lóbőrből: | |||
| 1. fekete | 280 | ||
| 2. színes | 340 | ||
| ex b) borjúbőrből: | |||
| 1. fekete | 380 | ||
| d) juh- vagy báránybőrből (chevrette): | |||
| 1. fekete | 250 | ||
| 2. színes | 300 | ||
| ex 649 | Cseres (félig cserzett) disznó-, bak-, kecske-, juh- és báránybőr festetlenül, tovább ki nem készítve, továbbá cseres keletindiai marhabőr (kipsz): | ||
| ex b) másféle: | |||
| juh- és báránybőr | 80 | ||
| 653 | Hajtószíj bőrből: | ||
| a) növényi cserzésű | 160 | ||
| b) ásványi cserzésű, ideértve a nyersbőrből valót | 245 | ||
| 645 | Varró-, kötő- és ütközőszíj bőrből: | ||
| a) növényi cserzésű | 100 | ||
| b) ásványi cserzésű, ideértve a nyersbőrből valót | 150 | ||
| ex 656 | Cipő bármely anyagból való különillesztett talppal: | páronkint | |
| ex a) a cipősarok tövétől a cipő orráig mérve legalább 23 cm hosszú: | |||
| 2. bélelt bőrfelsőrésszel, szövetbetéttel is: | |||
| aa) rámán varrott vagy ragasztott | 4 | ||
| bb) átvarrott vagy szegelt | 3.50 | ||
| ex 3. lakk-, bársony-, selyem-, atlasz-, brokát-, aranyozott, ezüstözött vagy bronzolt cipő, színpadi cipő, valódi és utánozott antilópcipő, továbbá prémezett cipő: | |||
| átvarrott lakkcipő | 4 | ||
| pamutbársonycipő bőrsarokkal | 1.50 | ||
| ex 4. más textilanyagból készült cipő, a kaucsuktalpú cipők kivételével: | |||
| ex aa) pamut-, féllen- és lenszövetből készült felsőrésszel: | |||
| vászonszerű, ripszszerű és chiffonszerű kötéssel: | |||
| természetes színben vagy fehérítve | 1.20 | ||
| festve | 1.60 | ||
| más pamut-, féllen- vagy lenszövetből (a 3. alá tartozók kivételével) | 2.10 | ||
| ex bb) bőrdíszítéssel: | páronkint | ||
| pamut-, féllen- és lenszövetből: | |||
| vászonszerű, ripszszerű és chiffonszerű kötéssel: | |||
| természetes színben, fehérítve vagy festve | 2 | ||
| más pamut-, féllen- vagy lenszövetből (a 3. alá tartozók kivételével) | 2.60 | ||
| ex 5. szandál, papucs, házicipő és tornacipő: | |||
| „hunyacipő” a letétbe helyezett minták fajtájára a zárójegyzőkönyvben megnevezett fővámhivatalokon keresztül behozva | 0.50 | ||
| ex b) a cipősarok tövétől a cipő orráig mérve 23 centiméternél rövidebb, de legalább 15 centiméter hosszú: | |||
| 2. bélelt bőrfelsőrésszel, szövetbetéttel is: | |||
| aa) rámán varrott vagy ragasztott | 2.40 | ||
| bb) átvarrott vagy szegelt | 2.10 | ||
| ex 3. lakk-, bársony-, selyem-, atlasz-, brokát-, aranyozott, ezüstözött vagy bronzolt cipő, színpadi cipő, valódi és utánozott antilópcipő, továbbá prémezett cipő: | |||
| átvarrott lakkcipő | 3 | ||
| ex 4. más textilanyagból készült cipő, a kaucsuktalpú cipő kivételével: | |||
| ex aa) pamut-, féllen- és lenszövetből készült felsőrésszel, bőrdíszítéssel is: | |||
| vászonszerű, ripszszerű és chiffonszerű kötéssel: | |||
| természetes színben vagy fehérítve | 0.75 | ||
| festve | 1 | ||
| más pamut-, féllen- és lenszövetből (a 3. alá tartozók kivételével) | 1.30 | ||
| c) a cipősarok tövétől a cipő orráig mérve 15 centiméternél rövidebb | 0.80 | ||
| ex 659 | Bőrkeztyű csupán kiszabva is, textilanyagokkal bélelve vagy egyébként kapcsolatban, vagy hímezve is: | ||
| textilanyagokkal nem kapcsolatban, sem hímezve vagy más módon díszítve, legfeljebb 35 centiméter hosszúságban | 1.20 100 kg-kint teljsúly után | ||
| ex 671a | Balataszíj | 100 | |
| ex 678b | Tenaxit | 300 | |
| 682 | Csomagolásra szolgáló öblösüveg, zárófelszereléssel, fonással vagy kosárral is: | ||
| a) palack (ásványvizes, sörös, boros, pálinkás, valamint paradicsomos palack): | |||
| 1. természetes színű | 5.75 | ||
| 2. nem természetes színű | 7 | ||
| b) másféle | 7 | ||
| Jegyzet: Pezsgősüveg, fel nem szerelt szikvizesüveg, gazeuseüveg, valamint üvegcse üvegből való csepegtetődugóval vagy hasonló különleges zárófelszereléssel | 4 | ||
| ex 684 | Világítási célokra szolgáló üvegáru: | teljsúly után | |
| a) lámpaüveg | 12 | ||
| ex b) másféle: | |||
| egyszerű kivitelben opálüvegből, zöldszínű üvegréteggel bevont üvegből, félig homályosítva, félig áttetsző vagy egyszerűen nem beégetett kézifestéssel vagy pantográfiával díszítve | 7 | ||
| ex 685 | Egészségügyi és kísérleti célokra szolgáló öblösüveg: | ||
| ex a) ampulla, fiola, üvegcső, ez utóbbi szerelés és léptékbeosztás nélkül | 4 | ||
| ex b) másféle szerelés és léptékbeosztás nélkül | 10 | ||
| 686 | Másutt fel nem sorolt öblös- és tömörüveg: | ||
| a) síma felülettel vagy homályosított körvonaldíszítéssel, vagy préseléssel, leköszörült szélekkel és fenekekkel is, de tovább nem finomítva | 12 | ||
| b) csillárfüggő, drótra fűzve is, valamint csillárgyöngyrojtok | 100 kg-kint tisztasúly után 18 | ||
| másféle | 33 | ||
| Jegyzet a 686. sz.-hoz: | |||
| Az e tételszám alá tartozó üvegáruk nikkel-, nikkelezett vagy ezüstözött, vagy nikkeltartalmú öntvényből való szereléssel 33 1/3% pótlék alá esnek. | |||
| Minden egyéb szerelés, kivéve az arany- és ezüstszereléseket, a megvámolásnál figyelmen kívül maradnak. | |||
| ex 688 | Öntöttüveg, nem polirozva: | 100 kg-kint teljsúly után | |
| b) drótbetéttel | 1 | ||
| c) üvegépítőtégla és üvegtetőcserép | 1 | ||
| d) másféle | 1 | ||
| ex 689 | Más táblaüveg, nem polirozva: | ||
| a) a maga természetes színében, tovább meg nem munkálva: | |||
| 1. legfeljebb 150 összeadott (szélesség + hosszúság) centiméter nagyságban | 100 kg-kint teljsúly után 14 | ||
| 2. 150-nél több, de legfeljebb 270 összeadott cm nagyságban | 14.50 | ||
| 3. 270 összeadott centiméteren felüli nagyságban | 16 | ||
| Jegyzet: Géppel húzott táblaüveg (ú. n. Fourcault-üveg) 4.5 mm és annál nagyobb vastagságban | vámmentes | ||
| ex 690 | Mindennemű táblaüveg polirozva: | ||
| a) a maga természetes színében, nem borítva, nem festve, nem díszítve, nem facettálva és nem hajlítva | vámmentesen | ||
| ex b) színes (anyagában vagy kívül festett), | |||
| borított, díszített, facettált, hajlított: | |||
| jelzőüveg, drótbetéttel is | 15 | ||
| lakásberendezési és bútorokhoz való tükrök | 50 | ||
| ex 695 | Tűzálló téglák és műszaki cikkek tűzálló anyagokból, mázzal vagy máz nélkül: | ||
| a) chamotteból, dinasból, továbbá kvarcitkő is | 1.80 | ||
| ex c) bauxitból, magnezitból vagy más tűzálló anyagból: | |||
| bauxitból | 2.40 | ||
| ex 696 | Saválló és lúgálló téglák és más műszaki cikkek (csövek is) kőanyagból vagy más égetett anyagból (a porcellánból valók kivételével), mázzal vagy máz nélkül: | ||
| csövek kőanyagból vagy más égetett anyagból (a porcellánból valók kivételével), mázzal vagy máz nélkül | 2.50 | ||
| 697 | Fal- és padozatburkolólap agyagból, legfeljebb 30 mm vastagságban (a tűzálló anyagból és a porcellánból való kivételével): | ||
| a) máz nélkül: | |||
| 1. egyszínű: | |||
| aa) 15 mm-nél nagyobb vastagságban | 5 | ||
| bb) 15 mm-nél nem nagyobb vastagságban | 7 | ||
| 2. többszínű: | |||
| aa) 15 mm-nél nagyobb vastagságban | 8 | ||
| bb) 15 mm-nél nem nagyobb vastagságban | 9.50 | ||
| b) mázzal | 18 | ||
| 698 | Csempe és más kályha- és tűzhelyalkotórész, épületdíszítés is, agyagból: | ||
| a) egyszínű (kivéve a fehér- vagy sárgásszínűt), sem aranyozva, sem ezüstözve | 9.50 | ||
| b) másféle | |||
| 1. fehér- vagy sárgaszínű | 14 | ||
| 2. másféle | 20 | ||
| ex 700 | Asztali, háztartási, egészségügyi és használati edények és efféle áruk agyagból, a porcellánból valók kivételével: | ||
| ex a) közönséges használatrakész fazekasedény színesre égő közönséges agyagföldből, valamint közönséges kőanyagból, máz nélkül | 2 | ||
| b) mázzal: | |||
| ex 1. közönséges fazekasedény színesre égő közönséges fazekasagyagból közönséges egyszínű mázzal (ólommázzal) egészben vagy részben bevonva | 7.50 | ||
| 2. fehér alapanyagból: | |||
| aa) kőanyagáruk fehéresre vagy sárgásra égő anyagból, a letétbe helyezett cserépminták szerint a zárójegyzőkönyvben megnevezett fővámhivatalokon keresztül behozva: | |||
| egyszínűek | 12 | ||
| másfélék | 18 | ||
| bb) másféle: | |||
| egyszínűek | 19 | ||
| másfélék | 25 | ||
| ex 701 | Másutt nem említett porcellánáruk: | ||
| a) edények és más asztali, háztartási és egészségügyi áruk: | |||
| 1. egyszínűek | 20 | ||
| 2. másfélék | 30 | ||
| b) műszaki cikkek (az elektrotechnikai cikkek kivételével) | 20 | ||
| ex c) másfélék, más anyaggal nem kapcsolatban | 36 | ||
| 709 | Út- és járdaburkolásra szolgáló kő bazaltból, gránitból vagy trachitból | vámmentes | |
| ex 711 | Szemcsézett, rovátkolt (charirozott) kőáru, továbbá 20 cm és annál kisebb vastagságban fűrészelt lemez: | ||
| c) gránitból, porfirból, sienitből és hasonló kemény kőből | 5 | ||
| ex 712 | Csiszolt vagy fényezett, ezüstözött, aranyozott vagy egyébként megmunkált kőáru; | ||
| díszítő szobrászmunkával ellátott mindennemű kőáru darabonkint 30 kg-nál nagyobb súlyban: | |||
| a) gránitból, porfirból, sienitből és hasonló kemény kövekből | 20 | ||
| 713 | Kész és félig kész (cementtel még fel nem öntött) malomkő darabokból összerakva vagy egy darabban; műmalomkő: | ||
| a) egy darabból való természetes malomkő (ú. n. tót malomkő) | 3 | ||
| b) másféle | 4.20 | ||
| ex 715 | Csiszolókorong, természetes vagy mesterséges anyagból, a homokkőből való kivételével: | ||
| csiszolókorong, fenőkő és köszörülőkő is, mesterséges anyagból | 30 | ||
| 722 | Nyersvas és vasöntvények: | ||
| nyersvas | 1.50 | ||
| vasöntvények | vámmentes | ||
| Jegyzet a 726. t. sz.-hoz: | |||
| Üreges fúróacél kerek, hatszögletű vagy nyolcszögletű keresztmetszettel a 726 a) t.-szám szerint, dobverőlécacél eredeti gyártási hosszban (vagyis két méternél hosszabb), nem lyukasztva és nem fúrva, valamint kígyós fúróacél, tömör vagy üreges, a 726 b) t.-szám szerint vámolandó meg. | |||
| ex 727 | Szerszám- és nemesacél: | ||
| ex a) szerszámacél: | |||
| 1. tuskókban (ingot) | 6 | ||
| 2. bugákban vagy lapkákban | 8 | ||
| 3. hengerelve vagy kovácsolva | 12 | ||
| b) nemesacél a c) alá tartozó kivételével: | |||
| 1. tuskókban (ingot) | 9 | ||
| 2. bugákban vagy lapkákban | 12 | ||
| 3. hengerelve vagy kovácsolva | 18 | ||
| c) különleges nemesacél: | |||
| 1. tuskókban (ingot)15 | |||
| 2. bugákban vagy lapkákban | 19.20 | ||
| 3. hengerelve vagy kovácsolva | 30 | ||
| ex 729 | Vas- és acéllemez: | ||
| d) mintázva | 64 | ||
| ex 731 | Átütött, lyukasztott vagy nem köralakra kiszabott vas- és acéllemez: | ||
| ex a) feketelemez: | |||
| átütött vagy lyukgatott | 27 | ||
| 734 | Varnélküli acélcső hidegen pontos falvastagságra húzva (preciziós cső): | ||
| a) 2.5 mm vagy annál nagyobb falvastagsággal | 50 | ||
| b) 2.5 mm-nél vékonyabb, de legalább 1 mm falvastagsággal | 65 | ||
| c) 1 mm-nél kisebb falvastagsággal | 140 | ||
| ex 737 | Rúgó: | ||
| ex c) más rúgó, a zsebórarugó kivételével: | |||
| ex 3. darabonkint 500 grammnál kisebb, de legalább 50 gramm súlyban: | |||
| bútorrúgó | 75 | ||
| 739 | Cső öntöttvasból: | ||
| a) nyersen vagy súrolva, vagy aszfaltozva (kátrányozva): | |||
| 1. 7 mm vagy annál nagyobb falvastagsággal: | |||
| aa) 300 mm-nél nagyobb belső átmérővel | 11 | ||
| bb) 300 mm vagy annál kisebb belső átmérővel | 12 | ||
| 2. 7 mm-nél kisebb falvastagsággal | 16 | ||
| b) megmunkálva: | |||
| 1. 7 mm vagy annál nagyobb falvastagsággal | 19 | ||
| 2. 7 mm-nél kisebb falvastagsággal | 26 | ||
| 740 | Csőkapcsolórész, idomdarab és perem öntöttvasból: | ||
| a) darabonkint 100 kg és annál nagyobb súlyban | 16 | ||
| b) darabonkint 100 kg-nál kisebb, de legalább 25 kg súlyban | 20 | ||
| c) darabonkint 25 kg-nál kisebb, de legalább 5 kg súlyban | 22 | ||
| d) darabonkint 5 kg-nál kisebb súlyban | 25 | ||
| Jegyzet a 740 c) és d) t.sz.-hoz: | |||
| Csőkapcsolórészek és idomdarabok öntöttvasból, darabonkint 10 kg-nál nem nagyobb súlyban, 6.5 mm-nél kisebb falvastagsággal (a csődarab külső és belső átmérője közötti különbségnek felét számítva, tekintetbe nem véve a szájnyílásnál szokásos erősítést) | 16 | ||
| ex 742 | Kályha és takaréktűzhely és ezek alkotórészei öntöttvasból: | ||
| ex a) alkotórészek, teljes kályhák és takaréktűzhelyek nyersen: | |||
| 1. teljes kályhák és takaréktűzhelyek | 18 | ||
| 2. kereskedelmi öntvény és pedig: | |||
| oldallemezek, egylyukas lemezek, üstlemezek, betétkarikák, rostélyok és rostélyrudak, tűzhelykeretek és tűzhelytáblák | 15 | ||
| ex b) megmunkált alkotórészek, továbbá teljes kályhák és takaréktűzhelyek köpenyekkel vagy megmunkált alkotórészekkel: | |||
| úgynevezett folytonégő kályhák és Meidinger-kályhák és ezek megmunkált alkotórészei: | |||
| nem nikkelezve, sem zománcozva, sem más módon különössen díszítve | 35 | ||
| másfélék | 60 | ||
| 743 | Öntött vasedény: | ||
| a) nyersen | 20 | ||
| b) megmunkálva | 45 | ||
| 745 | Másutt nem említett áruk öntöttvasból: | ||
| a) nyersen, súrolva is: | |||
| 1. darabonkint 100 q és annál nagyobb súlyban | 4.50 | ||
| 2. darabonkint 100 q-nál kisebb, de legalább 50 q súlyban | 4.80 | ||
| 3. darabonkint 50 q-nál kisebb, de legalább 20 q súlyban | 6.50 | ||
| 4. darabonkint 20 q-nál kisebb, de legalább 5 q súlyban | 8 | ||
| 5. darabonkint 5 q-nál kisebb, de legalább 1 q súlyban | 9 | ||
| 6. darabonkint 1 q-nál kisebb, de legalább 25 kg súlyban | 12.50 | ||
| 7. darabonkint 25 kg-nál kisebb, de legalább 5 kg súlyban: | |||
| féktuskók | 13 | ||
| másfélék | 17 | ||
| 8. darabonkint 5 kg-nál kisebb súlyban: | |||
| dörzsfémbunkó | 17 | ||
| másfélék | 18.50 | ||
| b) megmunkálva: | |||
| 1. darabonkint 100 q és annál nagyobb súlyban | 11 | ||
| 2. darabonkint 100 q-nál kisebb, de legalább 50 q súlyban | 16 | ||
| 3. darabonkint 50 q-nál kisebb, de legalább 20 q súlyban | 21 | ||
| 4. darabonkint 20 q-nál kisebb, de legalább 5 q súlyban | 26 | ||
| 5. darabonkint 5 q-nál kisebb, de legalább 1 q súlyban | 32 | ||
| 6. darabonkint 1 q-nál kisebb, de legalább 25 kg súlyban | 38 | ||
| 7. darabonkint 25 kg-nál kisebb, de legalább 5 kg súlyban: | |||
| féktuskók csatornázási öntvények | 30 | ||
| másfélék | 46 | ||
| 8. darabonkint 5 kg-nál kisebb súlyban: | |||
| dörzsfékbunkó | 30 | ||
| másfélék | 52 | ||
| ex 746 | Másutt nem említett áruk acélöntvényből, lágyított (temper, kovácsolható) és más különleges, például kéregöntvényből, nyersen, az acélöntvényből valók előnagyolva is: | ||
| c) darabonkint 50 q-nál kisebb, de legalább 20 q súlyban | 12 | ||
| d) darabonkint 20 q-nál kisebb, de legalább 5 q súlyban | 13 | ||
| e) darabonkint 5 q-nál kisebb, de legalább 1 q súlyban | 15 | ||
| f) darabonkint 1 q-nál kisebb, de legalább 25 kg súlyban | 17 | ||
| g) darabonkint 25 kg-nál kisebb, de legalább 5 kg súlyban | 21.50 | ||
| h) 1. darabonkint 5 kg-nál kisebb, de legalább 3 kg súlyban | 32 | ||
| 2. darabonkint 3 kg-nál kisebb, de legalább 1 kg súlyban | 35 | ||
| i) darabonkint 1 kg-nál kisebb, de legalább 100 gramm súlyban | 45 | ||
| j) darabonkint 100 grammnál kisebb súlyban | 52 | ||
| ex 747 | Síntalp, sínszék, sínalátétlemez, sínszorító és sínheveder: | ||
| ex a) darabonkint 1 kg és annál nagyobb súlyban: | |||
| sínalátétlemez és sínheveder kizárólag hengerelt anyagból | 12.50 | ||
| b) darabonkint 1 kg-nál kisebb súlyban | 30 | ||
| ex 749 | Vasúti kocsikerék, kocsikerékpár és kerékalkotórészek: | ||
| a) kerékabroncs: | |||
| 1. nyersen | 32 | ||
| 2. megmunkálva | 40 | ||
| b) más kerékalkotórészek, továbbá kocsikerék nyersen: | |||
| 1. 36 cm-nél nagyobb átmérővel | 22.50 | ||
| 2. 36 cm vagy annál kisebb átmérővel | 29 | ||
| ex c) más kerékalkotórészek, továbbá kocsikerék megmunkálva, valamint vasúti kocsikerékpár: | |||
| ex 1. 36 cm-nél nagyobb átmérővel: | |||
| aa) kocsikerék és vasúti kocsikerékpár abroncsos futófelület nélkül | 28.50 | ||
| bb) kocsikerék és vasúti kocsikerékpár abroncsos futófelülettel | 33 | ||
| ex 2. 36 cm vagy annál kisebb átmérővel: | |||
| aa) kocsikerék és vasúti kocsikerékpár abroncsos futófelület nélkül | 39 | ||
| bb) kocsikerékpár és vasúti kocsikerékpár abroncsos futófelülettel | 47.50 | ||
| 750 | Váltó, vágánykitérő- és kereszteződarabok: | ||
| a) folyóméterenkint 15 kg-nál nehezebb, illetőleg 80 mm-nél magasabb sínszerelvényhez | 25 | ||
| b) folyóméterenkint 15 kg súlyú vagy annál könnyebb, illetőleg 80 mm és annál alacsonyabb sűnszerelvényhez | 42.50 | ||
| ex 754 | Háztartási és gazdasági edények vaslemezből: | ||
| b) ólmozva, cinkezve, csiszolva, leköszörülve, mázolva, firniszelve | 36 | ||
| c) ónozva | 50 | ||
| d) zománcozva vagy egyébként finoman megmunkálva: | |||
| 1. díszített | 72 | ||
| 2. másféle | 72 | ||
| ex 755 | Másutt nem említett vaslemezáruk: | ||
| a) 1 mm vagy annál nagyobb vastagságú lemezből: | |||
| 1. nyersen, durván mázolva is | 18 | ||
| 2. leköszörülve, egy színben mázolva vagy firniszelve, ólmozva, vagy cinkezve | 36 | ||
| 3. ónozva | 50 | ||
| ex 4. festve, színnyomatosan, bronzolva, fénymázozva vagy mintázva, zománcozva vagy mintázott lemezből, nikkelezve, csiszolva, rézzel vagy sárgarézzel bevonva, rézöntvényekkel vagy aluminiummal lemezelve vagy ezüstözve: | |||
| festve, színnyomatosan, bronzolva, fénymázozva, zománcozva vagy mintázott lemezből csiszolva | 68 | ||
| ex b) 1 mm-nél vékonyabb lemezből: | |||
| 3. ónozva | 60 | ||
| ex 4. festve, színnyomatosan, bronzolva, vernirozva, fénymázozva, zománcozva vagy mintázott lemezből, nikkelezve, csiszolva, rézzel vagy sárgarézzel bevonva, rézöntvényekkel vagy aluminiummal lemezelve vagy ezüstözve: | |||
| háztartási, asztali és konyhai célokra szolgáló használati tárgyak, valamint zseblámpahüvelyek, bot- és ostornyélszorítógyűrűk | 80 | ||
| 758 | Csákány, kapa, irtókapa, lapát (vakoló is), ásó: | ||
| a) darabonkint 1 kg és annál nagyobb súlyban, de kapa és ásó tekintet nélkül a darabsúlyra | 20 | ||
| b) darabonkint 1 kg-nál kisebb súlyban | 25 | ||
| ex 769 | Másutt nem említett, kovácsolás vagy sajtolás útján előállított áruk vasból és acélból, ideértve a 4 mm-nél vastagabb lemezekből sajtolt árukat, továbbá mindennemű gépek és járművek másutt nem említett kovácsolt vagy sajtolt alkotórészeit, az automobilkeretvázak kivételével: | ||
| ex a) nyersen, súrolva is és előnagyolva: | |||
| 1. darabonkint 100 q és annál nagyobb súlyban | 6 | ||
| 2. darabonkint 100 q-nál kisebb, de legalább 50 q súlyban | 7.50 | ||
| 3. darabonkint 50 q-nál kisebb, de legalább 20 q súlyban | 9.50 | ||
| 4. darabonkint 20 q-nál kisebb, de legalább 5 q súlyban | 14 | ||
| 5. darabonkint 5 q-nál kisebb, de legalább 1 q súlyban | 21.50 | ||
| ex 6. darabonkint 1 q-nál kisebb, de legalább 50 kg súlyban | 33 | ||
| ex b) tovább megmunkálva: | |||
| 1. darabonkint 100 q és annál nagyobb súlyban | 9.50 | ||
| 2. darabonkint 100 q-nál kisebb, de legalább 50 q súlyban | 13.50 | ||
| 3. darabonkint 50 q-nál kisebb, de legalább 20 q súlyban | 22.50 | ||
| 4. darabonkint 20 q-nál kisebb, de legalább 5 q súlyban | 30 | ||
| 5. darabonkint 5 q-nál kisebb, de legalább 1 q súlyban | 38 | ||
| ex 6. darabonkint 1 q-nál kisebb, de legalább 50 kg súlyban | 66 | ||
| ex 773 | Réz, rézöntvények, ezekből készült félgyártmányok és másutt nem említett áruk: | ||
| ex h) másutt nem említett kész áruk: | |||
| ex 3. asztali és háztartási edény és eszköz vörös- és sárgarézből, ezüstözés vagy aranyozás nélkül: | |||
| bb) lemezből | 120 | ||
| 5. a 3. és 4. alatti áruk ezüstözve vagy aranyozva | 400 | ||
| ex 778 | Vasszeg: | ||
| b) sínszeg: | |||
| 1. 12 mm X 12 mm és annál nagyobb keresztmetszetben | 18 | ||
| 2. 12 mm X 12 mm-nél kisebb keresztmetszetben | 25 | ||
| ex e) másféle szeg (rajzszeg) kivételével: | |||
| porcellánfejű szeg, hangolószeg (szegalakú zongora- és citeraperckek), kártolószeg | 30 | ||
| ex 783 | Drótfonat és drótszövet: | ||
| ex c) fémből: | |||
| ex 2. drótszövet: | |||
| ex cc) 2 cm szélességben 40-nél több láncfonallal: | |||
| papírgyártási sziták bronzdrótból vég nélkül szőve 2.5 m és annál nagyobb szélességben | 240 | ||
| ex 786 | Másutt nem említett drótáruk, más anyagokkal kapcsolatban is: | ||
| ex a) vas- és acéldrótból: | |||
| háztartási cikkek ónozott vagy fényezett vasdrótból, valamint emeltyűs palackzárak, cinkezett vasdrótból, porcellángombbal és gumigyűrűvel is | 105 | ||
| mindennemű kártolók, valamint takácsbordadrót, kötegekben vagy karikákban is | 50 | ||
| ex 787 | Lánc: | ||
| ex b) más lánc és láncszem vasból és acélból: | |||
| 1. 15 mm és annál vastagabb láncszemekkel | 20 | ||
| 2. 15 mm-nél vékonyabb, de legalább 10 mm vastag láncszemekkel | 27 | ||
| 3. 10 mm-nél vékonyabb, de legalább 6 mm vastag láncszemekkel | 32 | ||
| ex 4. 6 mm-nél vékonyabb, de 2 mm-nél vastagabb láncszemekkel | 55 | ||
| ex 795 | Lámpák: | ||
| ex c) más lámpaáruk: | |||
| ex 5. lámpatalp, függőlámpa, asztali- és kézilámpa, falikar vaslemezből vagy fémből, továbbá vasúti kocsik belső világítására szolgáló vagy közúti járművekhez való lámpa: | |||
| kézi- és istállólámpás, valamint kocsilámpás | 55 | ||
| viharlámpa | 70 | ||
| ex 799 | Másutt nem említett késművesáruk: | ||
| ex d) másféle: | |||
| közönséges kés konyhai és háztartási használatra | 300 | ||
| szénavágókés a letétbe helyezett minták fajtájára a zárójegyzőkönyvben megnevezett fővámhivatalokon át behozva | 100 | ||
| ex 802 | Zárt vagy nyitott tartály és ezek megmunkált alkotórészei, tűzszekrények is: | ||
| ex a) vasból, fémszerelvényekkel is: | |||
| 2. másféle, ideértve a vízcsőelemekből összetett kazánt is | 28.50 | ||
| ex b) zárt tartály aluminiumból | 60 | ||
| 803 | Gőzkazánok tüzelőberendezései és ezek alkotórészei | 50 | |
| ex 804 | Hűtőberendezések, továbbá mindennemű nyitott kád keverő- és hűtőszerkezettel: | ||
| ex a) hűtőkompresszor: | |||
| 1. darabonkint 10 q és annál nagyobb súlyban | 50 | ||
| b) másféle: | |||
| 1. ha a vas- és fémszerelvények az összsúlynak legfeljebb 10%-át teszik | 28 | ||
| 2. másféle | 37.50 | ||
| ex 805 | Főző, lepároló, finomító, gőzölő, füllesztő, keverő, besűrítő és felületi sűrítő készülék, zárt üst és más effajta vegyipari készülék: | ||
| a zárójegyzőkönyvben megnevezett cukor-, sör- és szeszipari speciális készülékek, valamint kondenzátorok hűtőberendezések számára: | |||
| a) kizárólag vasból | 35 | ||
| ex b) vasból fémszerelvényekkel, mely utóbbiak súlya a teljes készülék összsúlyának 105-ánál nem nagyobb | 45 | ||
| ex c) túlnyomóan fémből (ezüstből is, ideértve a 804. t. sz. alatt megnevezett árukat is ezüstből), vasalkotórészekkel is: | |||
| 1. darabonkint 10 q-nál nagyobb súlyban | 90 | ||
| darabonkint 10 q és annál kisebb, de 5 q-nál nagyobb súlyban | 100 | ||
| ex 806 | Lokomobil: | ||
| ex b) más lokomobil, ideértve a magánjáró lokomobilokat és a gazdasági lokomtivot (traktort): | |||
| 1. gőzerőhajtással: | |||
| darabonkint 150 q-nál nagyobb súlyban | 45 | ||
| darabonkint 150 q és annál kisebb, de 50 q-nál nagyobb súlyban | 50 | ||
| ex 2. más erőhajtással (ideértve efféle vasúti mozdonyokat is), kivéve azokat, melyeknél a motornak fordulatszáma 400-nál nagyobb (nyersolajmotor esetén ellenben 500-nál nagyobb) és kivéve a traktorokat: | |||
| aa) darabonkint 50 q-nál nagyobb súlyban | 45 | ||
| bb) darabonkint 50 q és annál kisebb, de 20 q-nál nagyobb súlyban | 55 | ||
| cc) darabonkint 20 q és annál kisebb súlyban | 65 | ||
| ex 807 | Más dugattyús erőgép: | ||
| b) más gőzgép: | |||
| 1. darabonkint 100 q-nál nagyobb súlyban | 45 | ||
| 2. darabonkint 100 q és annál kisebb, de 5 q-nál nagyobb súlyban | 55 | ||
| ex c) Diesel-motor: | |||
| 2. másféle: | |||
| aa) darabonkint 200 q-nál nagyobb súlyban | 35 | ||
| bb) darabonkint 200 q és annál kisebb, de 50 q-nál nagyobb súlyban | 53 | ||
| cc) darabonkint 50 q és annál kisebb súlyban | 73 | ||
| ex d) más robbanó és égési erőgép: | |||
| ex 1. mindennemű, darabonkint 5 q-nál kisebb súlyú robbanó és égési erőgép a Diesel motor kivételével, amennyiben a fordulatszámuk 500-nál nem nagyobb: | |||
| aa) darabonkint 4 q-nál nagyobb súlyban | 65 | ||
| bb) darabonkint 4 q és annál kisebb, de 2 q-nál nagyobb súlyban | 80 | ||
| 2. másféle, ideértve a gázmotort generátorral: | |||
| aa) darabonkint 20 q-nál nagyobb súlyban | 39 | ||
| bb) darabonkint 20 q és annál kisebb, de legalább 5 q súlyban | 44 | ||
| ex e) gőzgépek, robbanó és égési erőgépek külön szállított készre dolgozott alkotórészei, a lendítőkerekek, forgattyútengelyek és szabályozók kivételével és ilyenfajta nem teljes gépek: | |||
| 1. ha az alkotórész darabsúlya 100 kg-nál nagyobb: | |||
| aa) ha az alkotórész darabsúlya 100 q-nál nagyobb | 40 | ||
| bb) ha az alkotórész darabsúlya 100 q és annál kisebb, de 10 q-nál nagyobb | 50 | ||
| cc) ha az alkotórész darabsúlya 10 q és annál kisebb, de 3 q-nál nem nagyobb | 55 | ||
| dd) ha az alkotórész darabsúlya 3 q-nál nem nagyobb | 70 | ||
| 2. ha az alkotórész darabsúlya 100 kg és annál kisebb, de 25 kg-nál nagyobb: | |||
| aa) ha az alkotórész darabsúlya 50 kg-nál nagyobb | 90 | ||
| bb) ha az alkotórész darabsúlya 50 kg-nál nem nagyobb | 110 | ||
| ex 809 | Gőz- és gázturbina és ezek alkotórészei: | ||
| a) darabonkint 50 q-nál nagyobb súlyban: | |||
| 1. darabonkint 1000 q-nál nagyobb súlyban | 50 | ||
| 2. darabonkint 1000 q és annál kisebb, de 500 q-nál nagyobb súlyban | 60 | ||
| 3. darabonkint 500 q és annál kisebb, de 100 q-nál nagyobb súlyban | 70 | ||
| 4. darabonkint 100 q-nál kisebb súlyban | 80 | ||
| ex 811 | Szivattyú (pulzométer is) és másutt nem említett fecskendők s mindezek alkotórészei: | ||
| a) centrifugál-, turbina- és dugattyús szivattyú, továbbá közvetlenül működő, valamint forgattyús, egy keretre szerelt gőzszivattyú: | |||
| 1. darabonkint 10 q-nál nagyobb súlyban | 25 | ||
| 2. darabonkint 10 q és annál kisebb, de 1 q-nál nagyobb súlyban | 40 | ||
| 3. darabonkint 1 q és annál kisebb súlyban | 56 | ||
| ex 813 | Légszivattyú, légritkító, légsűrítő (a hűtőkompresszor kivételével) és ezek alkotórészei: | ||
| a) darabonkint 10 q-nál nagyobb súlyban | 35 | ||
| ex 814 | Talajmívelőgép és ennek alkotórészei (az ekevas és ekefej kivételével): | ||
| b) vető-, ültető- és műtrágyázógép | 25 | ||
| c) más eke, továbbá korona és külön meg nem említett talajmívelőgép | 23 | ||
| 815 | Arató-, kaszáló- és gyüjtőgép s ezek alkotórészei: | ||
| a) aratógép | 14 | ||
| b) fűkaszálógép, szénagyüjtő, szénaforgató és más kaszáló- és gyüjtőgép | 27 | ||
| ex 817 | Cséplőgép és ezt kiegészítő gép, továbbá mindezek alkotórészei: | ||
| cséplőgépek darabonkint 20 q-nál nem nagyobb súlyban és az ezeket kiegészítő gépek, továbbá mindezek alkotórészei | 25 | ||
| ex 819 | Más mezőgazdasági gép és készülék és ezek alkotórészei: | ||
| a) szecskavágó-, répavágó-, kukoricamorzsoló és darálógépek: | |||
| szecskavágó | 26 | ||
| répavágó és kukoricamorzsoló | 27 | ||
| darálógép kézi hajtással | 22 | ||
| ex b) daráló-, örlő- és zuzómalmok és más tételekben fel nem sorolt mindennemű mezőgazdasági gépek: | |||
| burgonya- és répakiemelőgépek | 22 | ||
| másféle, tejcentrifugák is, ellenbem másféle tejgazdasági gépek és kukoricaszártépőgépek kivételével | 40 | ||
| ex 820 | Sajtók (a 823. és 824. számok alá tartozók kivételével) és ezek alkotórészei: | ||
| ex b) sajtók és szűrősajtók a cukor- és szeszipar részére: | |||
| 1. darabonkint 20 q-nál nagyobb súlyban | 28 | ||
| 2. darabonkint 20 q és annál kisebb, de 5 q-nál nagyobb súlyban | 35 | ||
| 3. darabonkint 5 q és annál kisebb, de 1 q-nál nagyobb súlyban | 50 | ||
| ex 826 | Szerszámgépek vas és fémek feldolgozására (a sajtók kivételével) s ezek alkotórészei: | ||
| ex a) régi pöröly, továbbá lyukasztógép és gépi olló: | |||
| lyukasztógép és gépi olló: | |||
| 3. darabonkint 5 q és annál kisebb, de 1 q-nál nagyobb súlyban | 40 | ||
| 4. darabonkint 1 q és annál kisebb súlyban | 48 | ||
| ex b) esztergapad, központosítógép, csavarvágó- és marógép: | |||
| esztergapad: | |||
| 1. darabonkint 20 q-nál nagyobb súlyban | 30 | ||
| 2. darabonkint 20 q és annál kisebb, de 10 q-nál nagyobb súlyban | 48 | ||
| 3. darabonkint 10 q és annál kisebb, de 5 q-nál nagyobb súlyban | 60 | ||
| 4. darabonkint 5 q és annál kisebb súlyban | 85 | ||
| ex c) fúrógép: | |||
| 4. darabonkint 5 q és annál kisebb, de 150 kg-nál nagyobb súlyban | 56 | ||
| 5. darabonkint 150 kg és annál kisebb súlyban | 65 | ||
| d) gyalugép: | |||
| 1. darabonkint 20 q-nál nagyobb súlyban | 28 | ||
| 2. darabonkint 20 q és annál kisebb, de 10 q-nál nagyobb súlyban | 47 | ||
| 3. darabonkint 10 q és annál kisebb, de 5 q-nál nagyobb súlyban | 60 | ||
| 4. darabonkint 5 q és annál kisebb súlyban | 70 | ||
| 827 | Szerszámgépek fa és más faragható anyagok megmunkálására s ezek alkotórészei: | ||
| a) darabonkint 25 q-nál nagyobb súlyban | 34 | ||
| b) darabonkint 25 q és annál kisebb, de 5 q-nál nagyobb súlyban | 47 | ||
| c) darabonkint 5 q és annál kisebb, de 1 q-nál nagyobb súlyban | 60 | ||
| d) darabonkint 1 q és annál kisebb súlyban | 68 | ||
| ex 834 | Mosógép és más mosóipari gépek s ezek alkotórészei: | ||
| ex a) palackmosógép és ennek alkotórészei | 54 | ||
| ex b) más mosógép, továbbá centrifuga és legfeljebb 20 q darabsúlyú vasalógép: | |||
| cukorgyártási centrifuga és ennek alkotórészei | 40 | ||
| ex 835 | Felvonó és más emelő berendezés, továbbá mindennemű szállító és rakodó berendezés, tolópad és fordítókorong, kotró- és kiásógép, markoló és tömegáruk kiemelésére szolgáló más berendezés s mindezek alkotórészei: | ||
| ex a) kézierővel berendezve: | |||
| ex 3. darabonkint 1 q és annál kisebb súlyban: | |||
| kocsiemelő | 45 | ||
| ex b) másféle: | |||
| 1. darabonkint 50 q és annál nagyobb súlyban | 36 | ||
| 2. darabonkint 50 q és annál kisebb, de 5 q-nál nagyobb súlyban | 45 | ||
| ex 836 | Másutt nem említett gépek és készülékek: | ||
| ex b) vasból: | |||
| ex 1. darabonkint 20 kg-nál nagyobb súlyban: | |||
| a zárójegyzőkönyvben megnevezett cukor-, sör-, maláta- és szeszipari speciális gépek | 33.50 | ||
| ex 2. darabonkint 20 kg és annál kisebb, de 5 kg-nál nagyobb súlyban: | |||
| húsdarálógépek és másféle háztartási gépek | 65 | ||
| ex 3. darabonkint 5 kg és annál kisebb súlyban: | |||
| húsdarálógépek és másféle háztartási gépek | 80 | ||
| 848 | Transzmissziótengely | 23 | |
| ex 849 | Tengelykapcsoló: | ||
| a) frikciós (dörzs) kapcsoló: | |||
| 1. darabonkint 10 kg és annál nagyobb súlyban: | |||
| aa) darabonkint 10 q-nál nagyobb súlyban | 60 | ||
| bb) darabonkint 10 q és annál kisebb, de legalább 10 kg súlyban | 75 | ||
| 2. darabonkint 10 kg-nál kisebb súlyban | 90 | ||
| ex 850 | Szíjtárcsa, kötélkorong és kötéldob, lendítőkerék: | ||
| ex a) vasból: | |||
| ex 1. 50 q és annál nagyobb súlyban: | |||
| lendítőkerék | 22 | ||
| ex 2. darabonkint 50 q-nál kisebb, de legalább 5 q súlyban: | |||
| lendítőkerék | 26.50 | ||
| ex 3. darabonkint 5 q-nál kisebb, de legalább 1 q súlyban: | |||
| szíjtárcsa | 30 | ||
| ex 4. drb-kint 1 q-nál kisebb súlyban: | |||
| szíjtárcsa | 40 | ||
| ex 851 | Fogaskerék, fogasrúd, csigakerék és lánckerék: | ||
| ex b) megmunkálva: | |||
| ex 1. darabonkint 50 kg és annál nagyobb súlyban: | |||
| fogaskerék és csigakerék | 45 | ||
| ex 2. darabonkint 50 kg-nál kisebb, de legalább 5 kg súlyban: | |||
| fogaskerék és csigakerék | 60 | ||
| ex 852 | Csapágy és másutt nem említett transzmisszióalkatrészek: | ||
| csapágy, a golyóscsapágy kivételével és másutt nem említett transzmissziós alkotórészek | 40 | ||
| ex 864 | Galvánelem: | ||
| szárazelem | 220 | ||
| 868 | Kész gyermekkocsi: | ||
| a) párnázás vagy kárpitozás nélkül | 80 | ||
| b) párnázva vagy kárpitozva: | |||
| 1. tető és rugók nélkül | 100 | ||
| 2. másféle | 130 | ||
| ex 914 | Vonóshangszerek: | ||
| ex b) teljes hangszerek: | |||
| 2. színezve és lakkozva | 100 | ||
| ex 917 | Fúvóhangszerek: | ||
| ex a) fából: | |||
| ex 2. másfélék: | |||
| bb) készen | 220 | ||
| ex b) fémből: | |||
| 3. kész hangszerek gépezettel és gépezet nélkül | 400 | ||
| ex 939 | Féldrágakövek, csiszolva foglalás nélkül: | ||
| a zárójegyzőkönyvben megnevezett féldrágakövek | 500 | ||
| ex 942 | Gomb: | ||
| ex a) fából, üvegből vagy porcellánból: | |||
| üvegből vagy porcellánból, valamint gyöngyfából | 60 | ||
| ex b) papírmaséból, vasból vagy fémből az e) alá tartozók kivételével: cipőgomb papírmaséból, inggomb acélból, gyermekkonfekció-gombok sárgarézlemezből (ú. n. horgonygombok), vasból vagy fémből való gyöngy és pikkely | 80 | ||
| vaspléhből való egyszerű gomb, nem nikkelezve, más anyaggal nem kapcsolatban | 150 | ||
| ex c) kődióból, csontból, szaruból, patából, celluloidból, galalithból, gagátból és másutt nem említett más anyagokból s ezekkel az anyagokkal kapcsolatos gomb az a) és b) alatti anyagokból, valamint szövetel bevont gomb és efféle gomb alkotórészei vasból vagy fémből: | |||
| kődióból, csontból, szaruból, patából, celluloidból és műszaruból (galalithból) és hasonlókból | 380 | ||
| ex d) gyöngyházból és azzal kapcsolatos gomb az a)-c) alatti anyagokból: gyöngy gyöngyházból külön engedély alapján, a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 200 | ||
| vasból vagy fémből való gombok gyöngyházzal kapcsolatban | 900 | ||
| másfélék | 1100 | ||
| ex e) vasból vagy fémből, aranyozva vagy ezüstözve vagy arannyal vagy ezüsttel lemezelve vagy zománcozva; mindennemű gomb mechanizmussal (a nyomógomb kivételével), továbbá féldrágakövekkel vagy gyöngy- és korállutánzatokkal vagy valódi kövek utánzataival kapcsolatos gomb: | |||
| gomb és gomb mechanizmus ezüstözve vagy ezüsttel lemezelve is, de nem aranyozva vagy arannyal lemezelve, sem zománcozva, más anyaggal kapcsolatban is | 1300 | ||
| gomb és gombmechanizmus aranyozva vagy arannyal lemezelve vagy zománcozva, más anyagokkal kapcsolatban is | 1500 | ||
| ex Jegyzet: Fel nem fűzött gyöngy fehér vagy színes üvegből vagy porcellánból, sem festve, sem aranyozva, sem ezüstözve, valamint ilynemű gyöngy, csupán a csomagolás és szállítás megkönnyítése végett felfűzve is | 10 | ||
| ex 943 | Tűáruk: | ||
| ex b) kapocs, nyomókapocs (nyomógomb), horog, ponyva- és fűzőkarika, rajzszeg, iratkapocs, nyakkendőszorító, gyűszű harisnyakötőkapocs és másutt nem említett efféle kis használati tárgyak vasból vagy fémből, nem ezüstözve vagy aranyozva, celluloiddal vagy hasonló anyagokkal bevonva is, ideértve a vasba vagy fémbe foglalt vagy azzal kapcsolatos zsebtükröket is: | |||
| csat, nyomókapocs (nyomógomb), gyűszű, kapocs, nyakkendőszorító (a 961. t. sz. alá tartozók kivételével) vasból vagy fémből, más anyaggal való kapcsolat nélkül, sem ezüstözve, sem aranyozva | 250 | ||
| ex c) az a) és b) alattiak ezüstözve vagy aranyozva: | |||
| csat, nyomókapocs (nyomógomb), gyűszű, kapocs, nyakkendőszorító (a 961. t. sz. alá tartozók kivételével) vasból vagy fémből, más anyaggal való kapcsolat nélkül, aranyozva vagy ezüstözve | 320 | ||
| ex 944 | Olló és zsebkés: | ||
| ex b) zsebkés: | |||
| 2. vasnyéllel (ideértve a kész zsebkéspengét) | 250 | ||
| 3. fanyéllel (kivéve a közönséges bugylibicskát) vagy fémnyéllel | 340 | ||
| ex 947 | Dohányzószerszámok: | ||
| ex b) pipafej és pipa: | |||
| ex 1. pipafej agyagból vagy porcelánból: | |||
| aa) nikkel vagy nikkelezett, vagy ezüstözött kupakkal: | |||
| porcelánpipa víztartóval (két részből álló pipafej) | 80 | ||
| bb) más kupakkal vagy kupak nélkül: | |||
| porcelánpipa víztartóval (két részből álló pipafej): | |||
| egyszínű | 24 | ||
| többszínű | 40 | ||
| ex 2. pipafej és pipa nem nemes fából szaruval, borostyánkővel, borostyánkőutánzattal, keménykaucsukkal vagy hasonló anyagokkal kapcsolatban: | |||
| pipa és pipafej nem nemes fából, keménykaucsukkal kapcsolatban is, nem nikkelezett vagy nem ezüstözött kupakkal is | 260 | ||
| ex 3. pipafej és pipa nemes fából, tajtékból vagy tajtékutánzatból, szaruval, borostyánkővel, borostyánkőutánzattal, keménykaucsukkal vagy hasonló anyagokkal kapcsolatban: | |||
| pipa bruyčrefából | 600 | ||
| ex 948 | Másutt nem említett áruk celluloidból és hasonló műanyagokból: | ||
| ex b) másfélék: | |||
| imakönyvek számára szolgáló bekötési táblák celluloidból vagy celluloiddal kapcsolatban | 280 | ||
| ex 952 | Kész bot, ernyő- és ostornyél: | ||
| ex b) ernyőnyél tengerentúli (egzotikus) fanemekből, továbbá kész bot és ostornyél bármely fanemből és nádakból: | |||
| ex 1. minden díszítés és díszítő faragás nélkül; síma, festetlen nádostornyél, kupakkal is: | |||
| síma, festetlen nádostornyél, kupakkal is | 80 | ||
| ex 2. bőrrel, szaruval, csonttal, agancscsal, fémmel, celluloiddal, galalithtal és másutt nem említett más anyagokkal vagy díszítő faragással díszítve; festett, csiszolt vagy más anyagokkal kapcsolatos nádostornyél: | |||
| festett, csiszolt vagy más anyagokkal kapcsolatos nádostornyél | 110 | ||
| ex 954 | Másutt nem említett templomfelszerelési és ájtatossági cikkek: | ||
| ex b) másfélék: | |||
| ex 1. fából: | |||
| ájtatossági cikkek kagylókkal díszítve, a letétbe helyezett minták szerint, a zárójegyzőkönyvben megnevezett fővámhivatalokon át behozva | 60 | ||
| ex 2. vasból vagy fémből, nem ezüstözve, sem aranyozva, továbbá bármely más anyagból (a textilanyagok kivételével): | |||
| ájtatossági cikkek különleges papiroslemezből, kagylókkal díszítve, a letétbe helyezett minták szerint, a zárójegyzőkönyvben felsorolt fővámhivatalokon át behozva | 60 | ||
| ex 961 | Ékszerutánzatok: | ||
| ex a) vasból, fémből, üvegből, porcellánból: | |||
| üvegből vagy porcellánból, tűvel kapcsolatban is, vasból vagy fémből való egyszerű foglalattal is | 170 | ||
| vasból vagy fémből | 200 | ||
| ex b) celluloidból és másutt nem említett anyagokból: | |||
| bros, collier, kalaptű, kalapdísz, női táskakeret, fülbevaló, gyermekgyűrű, karkötő, fémvirággal díszített keretek, munkák nem valódi gyöngyből és virágdíszítések üveggyönggyel, üvegkővel | 1000 | ||
| ex c) valódi elefántcsontból, teknősbékahéjból, gyöngyházból vagy borostyánkőből vagy az a) és b) alatt megnevezett anyagokból aranyozva vagy ezüstözve, arannyal vagy ezüsttel lemezelve, zománcozva, féldrágakövekkel vagy gyöngy- és korállutánzatokkal vagy valódi kövek utánzataival kapcsolatban: | |||
| az a) alatti áruk és a b)-ből megnevezett áruk féldrágakövekkel vagy gyöngy- és korallutánzatokkal vagy valódi kövek utánzataival kapcsolatban: | |||
| 1. aranyozva vagy ezüstözve, arannyal vagy ezüsttel lemezelve | 1000 | ||
| 2. zománcozva | 1200 | ||
| ex 962 | Díszműáruk: | ||
| ex a) papirosból vagy papirmaséból: | |||
| fényképkeretek kagylókkal díszítve | 60 | ||
| Jegyzet a 962. t. sz.-hoz: | |||
| 1. Díszműáruk üvegből: | |||
| a) vázák, virágállványok, bonbonnierek, fénykép-állványok, fémdrótra szerelve is, valamint más díszműáru üvegből, amennyiben nem esnek a 962. t. sz.-hoz tartozó zárójegyzőkönyvi határozmány alá, préselve, fújva, öntve, csupán a fenéken és a széleken lecsiszolva, homályosított díszítéssel is, de továb nem finomítva, természetes színükben, fehéren, anyagukban festve vagy más színű üvegréteggel bevonva vagy kívül festve is, de sem beégetett festékkel sem ezüstözve, sem aranyozva | 33 | ||
| b) ugyanezek az áruk köszörülve, polirozva vagy étetve, vagy más színű üvegréteggel bevonva, vagy beégetett festékkel festve vagy ezüstözve vagy aranyozva is | 140 | ||
| c) minden más üvegáru, ideértve a 962. t. sz.-hoz tartozó zárójegyzőkönyv-határozmányban megnevezetteket, amennyiben beégetett festékkel festve, aranyozva vagy ezüstözve vannak | 60 | ||
| d) az e tételszám alá tartozó üvegáruk nikkel-, nikkelezett vagy ezüstözött vagy nikkeltartalmú öntvényekből való szereléssel 33 1/3%-os vámpótlék alá esnek. | |||
| Minden más szerelés, az arany- és ezüstszerelések kivételével, a megvámolásnál figyelmen kívül marad. | |||
| 2. Díszműáruk agyagból (terrakottából, kőanyagból, kőagyagból, fayenceból) és porcellánból (biscuitból) | az érték 33 1/3%-a | ||
| A zárójegyzőkönyvben megnevezett és minőségük szerint megvámolandó áruk agyagból és porcellánból, nikkel-, nikkelezett vagy ezüstözött, vagy nikkeltartalmú öntvényekből való szereléssel 33 1/3%-os vámpótlék alá esnek. Minden más szerelés, az arany és ezüstszerelések kivételével, a megvámolásnál figyelmen kívül marad. | |||
| 3. Dohányzókészletek, asztali gyújtószerszámok, hamutálcák, kézi és asztali gyertyatartók, írókészletek, bonbonnierek, virágkosarak, névjegytálcák, vázák, virágcserepek, asztali állvány, tálcák, ékszer-, és pénzes- és hasonló kazetták, kávés, teás és likőrös készletek, mindezek, amennyiben különleges díszes kiállításuknál fogva dísz- vagy fényűzési tárgyak tulajdonjogait nem mutatják: | |||
| a) nem nikkelezve, nem ezüstözve, nem aranyozva: | |||
| aa) vaslemezből | 120 | ||
| bb) réz- és rézöntvénylemezből | 160 | ||
| b) nikkelezve, vaslemezből vagy réz- és rézöntvénylemezből | 240 | ||
| c) ezüstözve vagy aranyozva vaslemezből vagy réz- és rézöntvénylemezből | 400 | ||
| ex 964 | Más játékszer (ideértve a kész iparművészeti babákat): | ||
| ex a) fából vagy fonásanyagból: | |||
| ex 1. nyersen: | |||
| fából való játékszerek a faragott és esztergályozott társasjátékok kivételével | 40 | ||
| ex 2. festve, fényezve vagy más anyaggal kapcsolatban: | |||
| fából való játékszerek a faragott és esztergályozott társasjátékok kivételével | 80 |
1. Cikk. A csehszlovák kormány kijelenti, hogy az 1919. évi december hó 11-én kelt azon vállalatokra vonatkozó törvényt (Törvények és Rendeletek gyüjteményének 1920. évi 12. szám), amelyeknek székhelye a Csehszlovák Köztársaság területén kívül fekszik, csak annyiban fogja alkalmazni, amennyiben az ezen törvény által érintett vállalatok a Csehszlovák Köztársaság területén termelnek vagy szállítanak. Minden termelő és szállítói tevékenység, amely a Magyar Állam területén folyik, a törvény alkalmazása alól elvileg ki van véve. De kölcsönös egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a Csehszlovák Köztársaságban székhellyel bíró termelő- és szállítóvállalatokhoz tartozó melléküzemeknek fennállása (pl. egy cukorgyárnak mezőgazdasági bérletei és hasonlók) a csehszlovák kormányt, a 2. Cikk határozmányait nem értve, nem akadályozhatja abban, hogy az egész vállalat székhelyének a Csehszlovák Köztársaságba való áthelyezését kívánja, míg másrészt valamely magyar vállalat hasonló melléküzemeinek a Csehszlovák Köztársaságban való fennállása nem szolgálhat okul a vállalati székhely áthelyezésének vagy a vállalat megosztásának követelésére.
A csehszlovák kormány kijelenti, hogy az 1919. évi december hó 11-iki törvényt a Magyar Államot illetően csak olyan termelő- és szállítóvállalatokkal szemben fogja alkalmazni, amelyek 1918. évi november hó 1-én a Csehszlovák Köztársaság területén fennállottak és amelyeknek székhelye ugyanakkor a Magyar Állam területén volt.
2. Cikk. Olyan esetekben, amelyekben az ügy természetéből kifolyólag valamely olyan társaságnak, amelynek mindkét Állam területén termelő- vagy szállítóvállalata van, két vagy több társaságra való megosztása célirányosnak bizonyult, a megosztás végrehajtásához szükségesnek és hasznosnak talált bárminemű műveleteket mind a két Állam minden tekintetben támogatni fogja és azok elé semminemű, különlegesen pénzügyi-jogi természetű kormányintézkedések által akadályokat gördíteni nem fog. Ezen alkalomból a társasági vagyonállagot és tartalékokat az újonnan alakuló társaságok között aránylagosan fel kell osztani.
3. Cikk. Azok a Magyarországon székhellyel bíró társaságok, amelyeknek 1918. évi november hó 1-je előtt úgy a Csehszlovák Köztársaság, mint valamely harmadik állam területén is voltak termelő- vagy szállítóvállalatai, a csehszlovák kormány felszólítására kötelesek a Csehszlovák Köztársaság területén fekvő termelő- vagy szállítóvállalatukat önálló vállalattá átalakítani és e tekintetben a jelen Egyezményben a vállalatok megosztására vonatkozólag megállapított határozmányok nyernek alkalmazást.
4. Cikk. A szerződő kormányok egyikének nézete szerint a másik kormánynak a jelen Egyezmény alapelveinek meg nem felelő eljárására vonatkozó esetleges kifogásokat egyetértő rendezés céljából lehető sürgősséggel egymással közölni kell.
5. Cikk. A csehszlovák kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a székhely áthelyezésére nézve a jelen Egyezmény értelmében való felhívás kibocsátásakor az abból a célból szükséges lépések megtételéről gondoskodni fog, hogy a vállalat eddigi székhelye szerint a cégjegyzés vezetésére illetékes magyar bíróság és az illetékes magyar adóhivatal, illetve Budapesten az adófelügyelő, haladéktalanul értesítessék.
Amennyiben a székhely áthelyezésére vonatkozó felhívás már kibocsáttatott, az értesítés pótlólag fog eszközöltetni.
Megosztás esetében a csehszlovák kormány ezenfelül gondoskodni fog, hogy a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium idejekorán értesítessék.
A szándékolt székhelyáthelyezés a cégjegyzékben előjegyzendő. A magyar cégjegyzékben való törlés előtt a társasági hitelezőket követeléseik érvényesítésére fel kell szólítani. Az ezzel kapcsolatos eljárásra az 1875. évi XXXVII. tc. 202. és 205. §-ainak határozmányai értelemszerűleg azzal a módosítással nyernek alkalmazást, hogy a hitelezőknek a bejelentésre kéthavi időtartamot kell adni.
A felszólítási eljárás elmaradhat, ha vagy az illetékes bíróság a törlést ily eljárás nélkül megengedhetőnek nyilvánítja, vagy ha a vállalat az eddigi magyar főüzem helyébe a törvényes határozmányok szem előtt tartása mellett melléküzemet létesít.
Ezek után a törlést a magyar cégjegyzékben eszközölni kell.
6. Cikk. A termelő- és szállítóvállalatok székhelyének áthelyezésével és megosztásával kapcsolatban felmerülő adókérdések a következőképpen nyernek szabályozást:
A) Kereseti adó, társulati adó, bányaadó, hadiadó, illetve nyereségtöbbletadó, vagyonváltság.
1. Ezekre vonatkozólag a Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság között az egyenes adók tekintetében a belföldi és külföldi adóztatás kiegyenlítése, különösen a kétszeres adóztatás elhárítása céljából 1923. évi július hó 13-án kötött egyezmény határozmányai irányadók.
2. Mindazonáltal olyan esetekben, amikor az üzlettelepek a maguk egészében az egyik, a vállalat székhelye pedig a másik Államban van, a kereseti adónak, a társulati adónak, a bányaadónak, a hadiadónak (nyereségtöbbletadónak) az 1919. évtől egészen a székhelyáthelyezés napjáig való kivetése az által az Állam által lesz teljesítendő, amelyben az üzlettelepek feküsznek. A kivetést eszközlő Állam törvényei szerint megállapított kivetési alapnak 10%-a megadóztatás céljából a vállalat székhelyére eső hányadként a másik Államba fog átutaltatni. Az átutalás a kivetési munkálat másolatának átküldésével történik.
3. Azok a vállalatok, amelyek a jelen Egyezmény értelmében székhelyüket áthelyezik vagy megosztásra kerülnek és a székhelyáthelyezés, illetve megosztás napján olyan hadikölcsönök birtokában vannak, melyeknek értéke a székhelyáthelyezés vagy a megosztás alapjául szolgáló mérlegben ki van mutatva, jogosultak ezeknek a hadikölcsönöknek mérlegszerű értékét e székhelyáthelyezést vagy megosztást követő üzleti évtől kezdve 10 éven belül adómentesen leírni.
4. A vállalatok megosztása esetén (2. Cikk) az adómentesen leírandó hadikölcsönhányadnak megállapítása a 2. Cikk határozmányainak megfelelő módon fog történni.
5. A 3. és 4. bekezdésben említett hadikölcsöncímleteknek magyar megjelölése a cégnek a magyar cégjegyzékben való törlése előtt hatálytalanítandó.
6. A jelen Egyezmény értelmében székhelyüket áthelyező vagy megosztás alá kerülő részvénytársaságoknak az 1919. évre és az ezt az évet követő évekre előírt III. osztályú kereseti adója, jövedelemadója és hadiadója kérelmükre töröltetni fog és az illető évekre a kereseti adó és a hadiadó a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra vonatkozó törvények határozmányinak megfelelően fog megállapíttatni. Ezekben az esetekben a kivetések helyesbítése során az Államnak az elévülésre vonatkozó törvényes jogszabályai nem nyernek alkalmazást.
B) A vállalatok székhelyének áthelyezése, illetve megosztása alkalmával előforduló adóesetek.
I. Azok a vállalatok, amelyek székhelyüket a jelen Egyezmény értelmében helyezik át, ebből kifolyólag semmi néven nevezendő adó (illeték vagy vagyonváltság) alá nem fognak vonatni. Ez az alapelv a vállalatok megosztásának esetében is értelemszerűleg alkalmazandó. Ez a rendelkezés azonban sem abban az Államban, amelyben valamely vállalat főintézete, sem pedig abban, amelyben valamely vállalat fióktelepe fekszik, nem érinti a tartalékalap gyüjtésnek az érvényben levő szabályok értelmében való jövőbeni adóügyi elbírálását.
Azok a nyereségek, amelyek a székhelyáthelyezéssel vagy megosztással kapcsolatos tőketranzakciókból származnak, nem adóztathatók meg abban az esetben, ha ezek egy rendkívüli, a mérlegben külön passzív tételként kimutatandó tartalékalapba helyeztetnek és a vállalat lemond arról a jogáról, hogy a tartalékok jövőbeni adóköteles felhasználása esetén az utólagos megadóztatás ellen elévülési kifogást emeljen.
II. A vállalatok az ezen Egyezmény értelmében történő székhelyáthelyezésekből és megosztásokból kifolyólag mentesek:
a kereskedelmi, illetőleg cégjegyzékbe való bejegyzés és törlés után fokozatos és százalékos illetékek alól;
mindennemű átruházási illetékek alól;
a telekkönyvi bejegyzések illetéke alól;
a részvénykibocsátási illeték alól, azonban a részvénytőkének csakis ama része után, amely egyenlő az illetéket kiszabó Állam területén fekvő vagyonnak a külön mérlegbe kimutatott mérlegszerinti értékével;
az engedélyi illeték alól, azonban a részvény-, illetve kötvénytőkének csakis ama része után, amely az illetéket kiszabó Állam területén már 1918. évi november hó 1-je előtt is az üzem céljait szolgálta. A részvény-, illetve kötvénytőkének 1918. évi október hó 31-ike után eszközölt felemelése esetén ez az illeték csakis az ezt beszedő Államban tényleg felhasznált tőkehányad után fog kiszabatni;
továbbá a felsorolt illetékek után szedhető bármilyen autonóm pótlék alól, valamint azon esetleges önálló községi (városi) adók (illetékek) alól, amelyek a vagyonátruházások után szedetnek;
végül az általános forgalmi adó és fényűzési forgalmi adó alól.
7. Cikk. A vállalatok megosztását rendszerint a vagyontételek mérlegbeli értékének alapulvétele mellett kell végrehajtani.
8. Cikk. Ha valamely vállalat, amelynek székhelyét át kell helyezni, a munkaadó és a munkások közös vagy kizárólag a munkások járulékaiból alakult, az illető vállalat hivatalnokai, alkalmazottai és munkásai, valamint ezek családtagjai és a hátrahagyottak ellátására szolgáló alappal rendelkezik (különböző nyugdíj-, ellátási és más alapok), meg kell tenni az alkalmas intézkedéseket arra nézve, hogy ezen vagyonból - amennyiben annak állaga erre elégséges - a munkások és családtagjaik, s a hátrahagyottak megszerzett vagy már esedékes igényei abból kielégíttessenek, megegyezés állván fenn arra nézve, hogy a két állam állampolgárai e tekintetben egyformán kezelendők.
9. Cikk. A jelen Egyezmény által biztosított kedvezmények azon termelő- és szállítóvállalatok részére is engedélyeztetni fognak, amelyek a jelen Egyezmény határozatainak megfelelően már annak életbeléptetése előtt helyezték át székhelyüket vagy osztattak meg.
10. Cikk. A kereskedelmi Szerződés X. Cikke 2. pontjának első bekezdésében foglalt kötelezettség az üzlet folytatására irányuló kérvény benyujtására nem vonatkozik azokra a társaságokra, amelyek tekintetében a jelen Egyezmény értelmében a székhelyáthelyezés, illetve a megosztás már végrehajtatott vagy kedvezményezett.
11. Cikk. A jelen Egyezmény határozmányai ugyanoly módon alkalmazást nyernek azokra a vállalatokra, amelyek a Magyar Állam területén termelnek vagy szállítanak, székhelyük és üzleti vezetésük azonban a Csehszlovák Köztársaság területén van.
12. Cikk. Minden más, a vállalatok székhelyáthelyezéséből vagy megosztásából eredő kérdés külön megállapodásnak marad fenntartva.
13. Cikk. Ezen Egyezmény 6. Cikke B) II. pontjában az engedélyezési illetékre vonatkozó határozmányok azokra a termelő- vagy szállítóvállalatokra is alkalmazást nyernek, amelyeknél székhelyáthelyezés vagy megosztás a jelen Egyezmény értelmében nem fordult elő, amennyiben a kérdéses vállalatok székhelye már 1918. évi november hó 1-je előtt az egyik Szerződő Fél területén volt, a másik Fél területén pedig egy vagy több üzemhely fölött rendelkeztek és ezen üzemeiket a kereskedelmi Szerződés X. Cikke 2. pontjában foglalt határozmányok szerint tovább folytatták.
1. Cikk. A nemzetközi vasútügyre vonatkozólag a második általános közlekedési és átmeneti értekezlet által 1923. évi december hó 8-án Genfben hozott és aláírt Egyezmény és Szabályzat rendelkezésinek alkalmazásaképpen a Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy megtesznek minden szükséges intézkedést a végből, hogy a Szerződő Felek hálózatain át lebonyolódó nemzetközi vasúti forgalom rendessége biztosítassék és hogy az esetleg ennek akadályát képező nehézségeket késedelem nélkül elhárítják.
2. Cikk A kölcsönös forgalmi kapcsolatok - amennyire lehetséges - különösen a személy- és áruforgalomban jó összeköttetéseket biztosító kedvező menetrendek megállapítása útján, valamint egyes személykocsik és személykocsicsoportok közvetlen átfutása útján mozdítandók elő.
A Szerződő Felek gondoskodni fognak arról, hogy a vasútigazgatóságaik egyezzenek meg sürgős áruknak, nevezetesen élelmiszereknek, élő állatoknak, tüzelőanyagoknak, kőolajnak és kőolajtermékeknek teljes kocsirakományban vagy kocsicsoportokban való gyors és zavartalan szállítására nézve.
A Szerződő Felek utasítani fogják vasútigazgatóságaikat, hogy egymást kellő időben előzetesen értesítsék a nagyobb szállítmányokról és szükség esetén állapodjanak meg ily szállítások megfelelő végrehajtására nézve.
A Szerződő Felek gondoskodni fognak arról, hogy vasútigazgatóságaik mozdítsák elő a kölcsönös forgalom lebonyolítását, amennyire lehetséges, a kocsiknak a vonatba való besorozására vonatkozó kölcsönös kívánalmak figyelembevétele által.
3. Cikk. A vasúti kocsik átvételére, átadására, átmenetére és használatára nézve a vasúti személy- és tehergépkocsiknak a nemzetközi forgalomban való használatára vonatkozólag érvényben álló Szabályzatok rendelkezései érvényesek [A Nemzetközi kocsiszabályzat (R. I. V.) és a Nemzetközi személygépkocsi-szabályzat (R. I. C.)].
A vasúti kocsiknak a rendes mértéket meghaladó szükséglet esetében való rendelkezésre bocsátásánál a második Szerződő Fél területére irányuló forgalom kocsiigényeit ugyanazon százalékos arányban kell figyelembe venni, mint az egyéb viszonylatoknak ugyanoly sorozatú kocsikra vonatkozó igényeit.
4. Cikk. A vasútigazgatóságoknak minden rendelkezésre álló eszközzel törekedniök kell a forgalmi zavarok megszüntetésére.
Abban az esetben, ha a forgalmat forgalmi akadályok folytán felfüggeszteni vagy korlátozni kellene, az ezáltal érintett vasútigazgatóságoknak a leggyorsabban érintkezésbe kell lépniök a másik Állam vasútigazgatóságával avégből, hogy megállapodjanak vele azon módozatokra nézve, amelyek a másik Állam területére való átmenet biztosítására alkalmasak. Az illető vasútigazgatóságoknak a rendelkezésükre álló minden eszközzel végett kell vetniök a már bekövetkezett forgalmi zavaroknak.
5. Cikk. A Szerződő Felek közötti vasúti áruforgalom a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én Bernben létrejött és az 1895. évi július hó 16-án kelt Pótmegállapodásokkal és az 1898. évi június hó 16-án és az 1906. évi szeptember hó 19-én kelt Pótegyezményekkel módosított és kiegészített Nemzetközi Egyezmény alapján, valamint a nemzetközi vasúti Szállítmányozási bizottság által kidolgozott egységes kiegészítő határozmányok és az öt Egységes Egyezmény alapján, úgyszintén mindazon megállapodások, egyezmények és határozmányok alapján bonyolíttatik le, amelyek még a jövőben köttethetnek és amelyekhez a Szerződő Felek csatlakozni fognak.
Mindazonáltal tekintettel a forgalomnak még fennálló nehézségeire, a vasútigazgatóságok között létesítendő megállapodások a fentemlített Egyezményekkel szemben bizonyos eltéréseket állapíthatnak meg. Ezek az illető kormányok jóváhagyását igénylő megállapodások csak az okvetlenül szükséges időre és határok között létesíthetnek a berni Nemzetközi Egyezménnyel szemben eltéréseket. A Szerződő Felek a kereskedelmi forgalom érdekében megegyeznek abban, hogy ezek az eltérések nem vonatkozhatnak a vasútnak az áruk elvesztése és megsérülése, valamint a kiszolgáltatási határidő túllépése tekintetében fenálló felelősségének megszorítására.
Abban az esetben, ha a jelenleg érvényben álló berni egyezményt egy újabb Nemzetközi Egyezmény fogja helyettesíteni és a Szerződő Felek ez utóbbihoz csatlakoznak, akkor a Szerződő Felek ezt az új Egyezményt fogják elfogadni a fentemlített berni Egyezmény helyébe.
A Szerződő Felek kijelentik, hogy készek a vasúti személy- és poggyászfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt Nemzetközi Egyezmény Zárójegyzőkönyvének második bekezdése szerint, valamint a vasúti árufuvarozás tárgyában ugyancsak 1924. évi október hó 23-án Bernben aláírt Nemzetközi Egyezmény Zárójegyzőkönyvének I. bekezdése szerint kilátásba vett megállapodásokat létesíteni, mihelyt biztosítva lesz az, hogy ezek az Egyezmények egyrészt a Szerződő Felek, másrészt Németország, Ausztria, Olaszország és Svájc között való forgalomban életbe fognak lépni.
6. Cikk.A Szerződő Felek utasítani fogják vasútigazgatóságaikat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a személy- és áruforgalom szükségleteihez képest úgy a Szerződő Felek közti forgalomban, mint a Szerződő Felek egyikének területe és egy harmadik állam területe között a második Szerződő Fél területén átvonuló forgalombn a legrövidebb időn belül legalább a legfontosabb cikkekre és viszonylatokra közvetlen díjszabások állíttassanak fel.
A közvetlen díjszabások felállításánál lehetőleg figyelembe kell venni az illető szállítási vonalakra nézve hirdetményi úton engedélyezett díjmérsékléseket is.
7. Cikk. A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a közvetlen díjszabások létesítésénél felette kívánatos, hogy a fuvardíjak az egyes közvetlen díjszabásokban egy és ugyanazon pénznemben állapíttassanak meg.
8. Cikk. Minden díjszabást, díjszabásmódosítást és díjmérséklést úgy a belföldi, mint a nemzetközi köteléki forgalomban az életbeléptetésük előtt kellőképpen ki kell hirdetni. Titkos díjmérséklések, titkos díjvisszatérítések (refakciák) és egyéb titkos kedvezmények, amelyeknek az lenne a céljuk, hogy a kihirdetett díjszabások díjtételei aláigértessenek, nincsenek megengedve.
A Szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással a díjszabások és azok módosításának kihirdetésére vonatkozólag érvényben álló rendelkezéseket és szabályokat.
A Szerződő Felek utasítani fogják vasútigazgatóságaikat, hogy a vasúti díjszabások kölcsönös kicserélésére nézve egymással állapodjanak meg.
9. Cikk.A Szerződő Feleknek a határhoz legközelebb eső állomásai között való viszonylatokban úgy a személy-, mint az áruforgalomban minden fizetés annak a Szerződő Félnek törvényes pénzértékében teljesíthető, amelynek területén a fizetés történik, még abban az esetben is, ha a tekintetben jövő díjszabások a másik Szerződő Félnek pénzértékében vannak megállapítva.
A fizetésnek ez a szabályozása semmi tekintetben sem érinti az érdekelt vasútigazgatóságoknak a leszámolásra nézve létesítendő megállapodásait.
10. Cikk.A gördülő anyag, - beleértve a mozdonyokat, motoroskocsikat és hasonlókat is - úgyszintén az ezen anyagban levő és valamely vasút tulajdonát képező mindennemű ingó tárgy, továbbá valamely vasútnak pénztári készletei és a nemzetközi forgalomból eredő követelései más állam területén, mint amelyhez a tulajdonos a vasútigazgatóság tartozik, csak abban az esetben képezhetik lefoglalás tárgyát, ha a lefoglalás annak az államnak valamely bírósága által hozott ítélet alapján történik, amelyhez a tulajdonos vasút tartozik.
A határkerületek kölcsönös forgalmának megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek a következő megállapodásokat létesítették:
1. § Határkerület gyanánt a közös vámhatár mindkét oldala mentén fekvő azok a területsávok ismertetnek el, amelyeknek a közelebbi meghatározása a két kormány mindegyikének marad fenntartva. A határkerületek mélysége rendes körülmények között ne haladja meg a 10 km-t, mely kiterjedésnek megállapításánál mindkét oldal helyi szükségleteit figyelembe kell venni. A határkerületek, ott ahol a helyi viszonyok azt kívánják, a két kormány egyetértésével 15 km-ig kimélyíthetők.
A határkerületekben fekvő községek jegyzékét a Szerződő Felek közlik egymással.
2. § A határterületek állandó lakosai részére, akik hivatásuknál vagy foglalkozásuknál fogva a határvonalat egyszer vagy ismételten átlépni kénytelenek, a határátlépés megkönnyítése végett határszéli útiigazolványok adhatók ki.
Az állandó lakosokkal kivételesen egyenlő elbírálás alá esnek a mezőgazdasági időszaki munkások, ha munkaszerződés alapján a 15. és 16. Cikkben említett birtokok valamelyikén foglalkoztatnak.
3. § Határszéli útiigazolványok csak oly személyek részére állíthatók ki, akik bűnügyi és államrendészeti valamint jövedéki szempontból nem gyanúsak és kifogástalanoknak ismertetnek el.
4. § Határszéli útiigazolványok alábbi személyeknek állíthatók ki:
a) Földmíveseknek, földbirtokosoknak és bérlőknek.
b) Fentiek családtagjainak és segéderőinek, továbbá a határterületben gyakorlatra jogosult orvosoknak, állatorvosoknak és okleveles szülésznőknek, úgyszintén egyéb alkalmazottaknak és munkásoknak, akik a másik Szerződő Fél határkerületébe rendszeresen munkába járnak.
c) Oly személyeknek, akik a határvonalat méltánylást érdemlő okokból egy ízben (alkalmilag) akarják átlépni.
Az a) és b) alatt említett személyek részére a határszéli útiigazolványok 12 hónapi időtartamra állíttatnak ki.
Az ilyen határszéli útiigazolványok meghosszabbítása, illetőleg megújítása akadályokba nem fog ütközni, ha azok a körülmények, melyek a határszéli útiigazolvány eredeti kiállítására nézve mérvadók voltak, bebizonyíthatólag továbbra is fennállanak.
A c) alatt említettek részére a határszéli útiigazolványok 5 napig terjedhető időtartamra állíttatnak ki.
14 éven aluli gyermekek a határvonalat külön névre szóló határszéli útiigazolvány nélkül léphetik át felnőttek kíséretében, ha ezeknek a határszéli útiigazolványában meg vannak nevezve.
5. § Úgy az egyszeri, mint a többszöri határátlépésre jogosító határszéli útiigazolványokat az illetékes elsőfokú közigazgatási vagy rendőrhatóság állítja ki.
A 4. Cikk a) és b) pontja alapján kiállított határszéli útiigazolványok csak akkor jogosítanak a határvonal átlépésére, ha azok a túloldali elsőfokú közigazgatási vagy rendőrhatóság láttamozta.
Láttamozások a 3. Cikkben felsorolt okok miatt megtagadhatók. A láttamozások illetékmentesek és lehetőleg 8 napon belül eszközölendők.
A 4. Cikk c) pontja alapján kiállított határszéli útiigazolvány kiadásáról a másik Állam illetékes hatóságát a legrövidebb úton azonnal értesíteni kell.
6. § A 4. Cikk a) és b) pontjában felsorolt személyek határszéli útiigazolványuk alapján a másik Szerződő Fél határkerületében megszakítás nélkül 8 napig tarózkodhat, míg a 4. Cikk c) pontjában említett személyek megszakítás nélkül csak 3 napig, mely 3 napos időtartamban a ki és belépés napjai nem számíttatnak be.
7. § Határszéli útiigazolványok tulajdonosai illetéket a határátlépés alkalmával nem fizetnek, ellenben kötelesek magukat az érvényben levő ellenőrzési szabályoknak alávetni és határszéli útiigazolványukat felmutatni.
8. § A határvonalat csak azokon az utakon szabad átlépni, amelyeket az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel állapítanak meg, kivéve ott, ahol jelen Egyezmény (15. §) a természetes átmenő pontokon való átjárást kifejezetten megengedi.
9. § A határszéli útiigazolványok az idemellékelt három minta szerint állítandók ki, melyek közül a 4. Cikk a) és b) pontja alapján kiállítottakat a tulajdonos fényképével kell ellátni.
10. § A határszéli útiigazolványt érvényességi időtartama alatt is be kell vonni, ha kiállításának alapjául szolgált feltételek változást szenvednek, különösen pedig amikor tulajdonosának rendőri és jövedéki szempontból való gyanútlansága és kifogástalansága megszűnt; a bevonásról a másik Szerződő Fél illetékes hatósága haladéktalanul értesítendő.
11. § Azok a személyek, akik a fenti határozmányok alapján jutottak határszéli útiigazolvány birtokába és munkálkodás végett a másik Szerződő Fél területére járnak át, élelmiszereket, még pedig friss vagy egyszerűen elkészített húsból 2 kg-ot, gabonából előállított malomipari termékekből, valamint hüvelyes veteményekből 3 kg-ot, közönséges kenyérből és süteményekből 3 kg-ot meg nem haladó mennyiségben vám- és illetékmentesen vihetnek magukkal.
12. § Azok a zsákok és burkolatok, valamint azok a szállító eszközök (gépkocsik kivételével), amelyekkel a határszéli forgalomban előforduló árukat az egyik határkerületből az átellenes határkerületbe visznek és amelyeket onnan ugyanazon az úton üresen visszahoznak, vámmentesség élvezetében állanak.
13. § Elkészített gyógyszerek, melyeket a határkerületbeli lakosok szomszédos gyógyszertárakban a határkerület területén gyakorlatra jogosult orvosok és állatorvosok vényei alapján viszonyaiknak megfelelő kis mennyiségekben szereznek be, az illetékes hatóság engedélye nélkül is behozhatók és vám- meg illetékmentesen kezelhetők. Gyógyászati célokra szolgáló egyszerű drogue-áruk, valamint egyszerű gyógyszerészeti és vegyészeti készítmények, amelyek csomagolásukon pontos és félreérthetlen gyógyszerészeti megjelöléssel vannak ellátva és a mindkét oldalon érvényben lévő határozmányok szerint szabad árusítás tárgyát képezik, vény felmutatása nélkül is behozhatók.
Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az engedélyezett gyógyszerészeti különlegességek jegyzékét és az ebben beálló esetleges változásokat, valamint ennek kiegészítéseit kölcsönösen közlik egymással.
14. § A határkerületek kölcsönös forgalmában ott, ahol a helyi viszonyok azt kívánatosnak és megengedhetőnek tüntettik fel, az alábbi áruk mindaddig, amíg azok a vám- és illetékmentesség kedvezményét élvezik, szükség esetén megfelelő óvintézkedések betartása mellett vámhatóságilag megállapított mellékutakon is átvihetők:
természetes és mesterséges trágyaszerek, len és kender szárban, zöld és száraz takarmány (takarmányfüvek, széna, szalma, szecska), erdei alom, moha, sás, nád, közönséges építőhomok, kavics, surla darabokban, közönséges agyag, cserépagyag, tüzifa, tej (utóbbi kettő csak a határkerületbeli lakosok saját szükségletére), tőzeg, lápföld, nyers tapló.
15. § A mezőgazdasági üzem zavartalan lebonyolítását megnehezíteni vagy megakadályozni nem szabad sem abban az esetben, ha a földbirtokot vagy egyéb mezőgazdasági fekvőséget a határvonal átszeli, sem amikor az innenső és a túlsó oldalon elterülő birtokok közvetlen szomszédságban fekszenek. Áll ez különösen abban, hogy az ilyen fekvőségekhez tartozó gazdasági állatok és gazdasági eszközök, a birtok bevetéséhez szükséges vetőmag és a birtokon nyert mezőgazdasági és állattenyésztési termékek, a természetes átmenő pontokon vám- és illetékmentesen vihetők át a határvonalon a fekvőség egyik részéről annak másik részére.
16. § Azok a határkerületbeli lakosok, akik az átellenes határkerületben saját vagy bérelt birtokon mező- és erdőgazdasági munkát végeznek, az ezekhez a munkákhoz szükséges állatokat és eszközöket, és a szükséges vetőmagot és a megmunkált birtokon nyert mező- és erdőgazdasági termékeket vám- és illetékmentesen vihetik át a határvonalon. A vámhitel vámhatóságilag megállapított mellékutakon is történhet, ha a helyi viszonyok vagy a teljesítendő munkák neme azt szükségessé teszik és a vám biztosítása érdekében tett intézkedések betartatnak.
17. § Az átellenes határkerületekbe legelőre hajtott vagy onnan visszatérő állatok vám- és illetékmentesek, ha azonosságuk biztosítva van. Az ilyen állatoktól nyert termékek, mint tej, vaj, sajt, gyapjú és az időközben ellett szaporulat, ha az állatok számához és a legelés idejéhez arányos mennyiségben vám- és illetékmentesen hozhatók vissza. Amennyiben a helyi viszonyok megkívánják, a határvonal jelen esetben vámhatóságilag megállapított mellékutakon léphető át az ezzel kapcsolatosan életbeléptetendő helyi elővigyázati rendszabályok betartása mellett.
A vámhatóságok által a szükséglet mérvéhez képest megállapítandó só, marhasó, liszt és kenyér, melyet a legelés időtartama alatti fogyasztás céljára az átellenes határkerületen elterülő legelőre visznek át, ugyancsak vám- és illetékmentesen.
Eltévedt vagy lopott jószág a határvonalon keresztül vám- és illetékmentesen vezethető vissza, ha az állat iránti tulajdonjog kétségtelen vagy esetleg helyhatóságilag beigazolást nyert.
18. § Megmázsálás végett és átmeneti munkák céljára áthajtott állatok, valamint átmeneti használatra alkalmazandó mezőgazdasági gépek és eszközök az előjegyzési eljárásra megszabott vámbiztosító intézkedések fenntartása mellett vám- és illetékmentesek.
19. § Gabona, olajos magvak, kender, len, gyapjú, fa, cser és egyéb hasonló mezőgazdasági termékek, amelyeket a határterületbeli lakosok őrlés, zúzás, felaprítás, törés, vagy hasonló célokból az átellenes határkerületbe visznek át és feldolgozott állapotban visszahoznak, a kikészítési eljárásra nézve egyébként megszabott vagy - ha figyelemre méltó helyi viszonyok indokoltá teszik - enyhített feltételek mellett vám- és illetékmentesek.
A termékek azt a mennyiségét, amely a nyersanyagok helyébe ismét behozható vagy újra kiviendő, a szükséghez képest a Felek vámhatóságai egyetértően határozzák meg.
20. § A két határkerület lakosai között a saját szükségleteikre szolgáló olyan tárgyakra nézve fennálló forgalom megkönnyítése céljából, melyek javítás vagy kézművesekkel való megmunkáltatás végett vitetnek át és hozatnak vissza az egyik határkerületből a másikba, az innenső és átellenes vámhivatalok felhatalmaztatnak arra, hogy ezt a forgalmat mindkét viszonylatban engedélyezzék. A házi bérmunka a kézművesekkel való megmunkáltatással azonos elbírálásban részesítendő. Ruhaneműek előállítására felhasznált szöveteknek feldolgozási forgalmában a vámmentesség az előállításhoz szükséges hozzátétanyagokra is kiterjed.
21. § Az átellenes határkerületben szolgálati bérszerződések alapján mező- és erdőgazdasági, valamint bányászati üzemeknél munkára alkalmazott határkerületbeli lakosok az esetben, ha az átellenes határkerületből legkésőbb a munkahelyre való érkezéstől számított 6. nap leforgása előtt lakóhelyükre rendszerint visszatérnek, a vám biztosítása érdekében ilyen esetekre életbeléptetett hatósági intézkedések figyelembe vétele mellett, a vámhatárt vámhatóságilag megállapított mellékutakon is átléphetik és a munkához szükséges eszközöket továbbá a szolgálatban szerzett pénzbeli és természetbeni (kommenció) járandóságot, a tetszés szerinti időben gyakorolható visszavonás jogának fenntartása mellett, vám- és illetékmentesen vihetik át a határvonalon.
A természetbeni járandóságot azonban csakis vámúton szabad átvinni.
Az említett munkások élelmezésére lakóhelyükön elkészített eledelek ezek részére hasonlóképpen vámmentesen hordhatók át a határvonalon.
22. § A határkerületben állandóan letelepült és gyakorlatra jogosult orvosok, állatorvosok és okleveles szülésznők hivatásukat az átellenes határkerületben is gyakorolhatják az ott érvényben levő rendszabályok figyelembe vételének kötelezettsége mellett. Hivatásuk gyakorlása közben ezek vámhivatali igazolási jegy birtokában a határvonalon keresztül még kerékpárral vagy motorkerékpárral is a vámhivatal elé állítás és nappali időre való korlátozás nélkül mellékutakon is közlekedhetnek. E könnyítés tekintetében szükséges közelebbi intézkedésekben az innenső és átellenes vámhatóságok egyetértően állapodnak meg.
A magukkal vitt gyógyszerkészletből orvosságot csak halasztást nem tűrő végszükségben szabad kiszolgáltatni.
A védőoltás csak az érvényben levő rendszabályok keretén belül van megengedve.
A két kormány a tekintetben jövő egészségügyi személyek megfelelő tájékoztatása céljából kölcsönösen közli egymással a fenti egészségügyi hivatások végrehajtására vonatkozólag érvényben levő rendszabályokat és kölcsönösen kicseréli egymással a határkerületben gyakorlatra jogosult orvosok, állatorvosok és okleveles szülésznők névjegyzékét és értesíti egymást az ezekben beálló esetleges változásokról, illetve kiegészítésekről.
Fenti határozmányok ideiglenes megállapodás jellegével bírnak és oly végérvényes egyezménnyel pótlandók, melyben megállapodás történik annak engedélyezésére vonatkozólag, hogy az egészégügyi személyek hivatásukat a másik Állam területén gyakorolhatják.
23. § A határszéli forgalomban a mindennapi szükséglet kielégítésére szolgáló oly áruk, melyek egyébként behozatali vagy kiviteli engedélyhez vannak kötve, kis mennyiségekben átvihetők a határvonalon, ha az áru minősége és a határkerületbeli lakos állása alapján feltehető, hogy az áru saját használatra és nem kereskedés céljaira szolgál.
A határszéli vámhivataloknak a mennyiségek elbírálásánál megértéssel kell eljárniok.
24. § Az érvényben levő behozatali és kiviteli titalmak a 11., 12., 13., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21. és 23. Cikkekben engedélyezett forgalomra általánosságban nem nyernek alkalmazást.
A Szerződő Felek mindazonáltal fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a fentemlített forgalmat megfelelő módon ellenőriztethessék.
25. § A határszéli forgalomra nézve megállapított rendszabályok egyebekben nem érintik a két Államban fennálló forgalmi korlátozásokat, valamint a bizonyos termékekkel folytatott állami gazdálkodásra vonatkozó határozmányokat.
Az egyik Állam határkerületbeli lakosai azért, mert a másik Állam területén fekvő egyes birtokrészeiken gazdálkodást folytatnak, nem kötelezhetők arra, hogy ennek az Államnak javára szolgáltatásokat eszközöljenek.
26. § A határkerületbeli lakosoknak meg kell engedni, hogy a reájuk jelentősséggel bíró oly útvonalakat és utakat is használhassák, amelyek a másik Állam területét helyenkint szelik vagy túlnan a határvonal mentén vezetnek. Az áruátvitel ilyen utakon csak különleges engedély alapján történhet.
Ezeket az útvonalakat és utakat a postaforgalom is használhatja.
27. § A határkerületekre nézve előnyösnek és szükségesnek mutatkozó különleges személyi vagy gazdasági könnyítéseket a két Szerződő Fél illetékes hatóságai egyetértően engedélyezik.
28. § A határszéli forgalom számára megállapított könnyítések nem érintik a Felek kormányainak azt a jogát, hogy egészségügyi, állategészségügyi vagy hasonló tárgyban, mint például a növények védelmére vonatkozólag, szükségesnek talált rendszabályokat léptessenek életbe.
29. § A határkerületbeli lakosok árvíz esetén és a tűzoltóság tűzvész alkalmával a határvonalat úgy nappal, mint éjjel mellékutakon is határszéli útiigazolvány nélkül léphetik át.
(Az E melléklet 4. §-hoz.)
1. oldal.
A kiállító hatóság fejbélyegzője
| Szám...................................................................... | ...........................................................vámörskörlet |
HATÁRSZÉLI ÚTIIGAZOLVÁNY
Név.........................................................................................................................................
Foglalkozás............................................... Állampolgár.........................................................
Állandó lakhely......................................... Házszám..............................................................
A birtok (bérlet) neme............................................................................................................
A birtok (bérlet) helye............................................................................................................
Nevezett jogosult jelen útiigazolvány alapján a magyar-csehszlovák határvonalat (az itt megjelölt úton [utakon]).............................................................................................................
többször átlépni és a birtokán (bérletén) megszakítás nélkül egyfolytában 8 (nyolc) napig időzni.
14 éven aluli gyermekek neve................................................................................................
Érvényes 192........ évi február 28-ig.
Kelt....................................................
P. H.
..........................................
A kiállító aláírása.
2. oldal: Személyleírás.
3. oldal: Láttamozás.
4. oldal: A határszéli birtok (bérlet) leírása.
5. oldal: A gazdasági állatok leírása.
6. oldal: Munka- és gazdasági eszközök leírása.
7. oldal: A gazdasági és legelőállatoktól nyert termények leírása.
8-9. oldal: A gazdasági eszközök és állatok állományában beállott változások előjegyzése.
10-12. oldal: Hivatalos feljegyzések.
13-20. oldal: Tudnivalók.
21. oldal: Ellenőrzési feljegyzések.
22-27. oldal: Ki- és beléptetett vetőmagok és termények.
28-75. oldal: A kilépés-belépés naptári előjegyzése.
1. oldal.
A kiállító hatóság fejbélyegzője.
| Szám....................................................................... | .........................................................vámörskörlet |
HATÁRSZÉLI ÚTIIGAZOLVÁNY
Név.........................................................................................................................................
Foglalkozás............................................... Állampolgár.........................................................
Állandó lakhely.......................................... Házszám.............................................................
Az alkalmazás neme...............................................................................................................
Az alkalmazás helye...............................................................................................................
Nevezett jogosult jelen útiigazolvány alapján a magyar-csehszlovák határvonalat az itt megjelölt úton [utakon]..............................................................................................................
többször átlépni és munkahelyén megszakítás nélkül egyfolytában 6, illetőleg 8 napig időzni.
14 éven aluli gyermekek neve................................................................................................
Érvényes 192.......... évi december 31-ig.
Kelt......................................
P. H.
............................................
A kiállító aláírása.
2. oldal: Személyleírás.
3. oldal: Láttamozás.
4. oldal: A magával vitt szerszámok és munkaeszközök.
5. oldal: A magával vitt járművek, fogatolt, igás- és legelőállatok.
6-7. oldal: A szerszámok, munkaeszközök, járművek, fogatolt, igás- és legelőállatok állományában beállott változások előjegyzése.
8-10. oldal: Hivatalos feljegyzések.
11-18. oldal: Tudnivalók.
19. oldal: Ellenőrzési feljegyzések.
20-22. oldal: A kilépés-belépés naptári előjegyzése.
1. oldal: Címlap
2. oldal.
A kiállító hatóság fejbélyegzője.
| Szám........................................................................... | ..........................................................vámörskörlet |
ALKALMI ÚTILAP
Név.........................................................................................................................................
Foglalkozás...................................................Állampolgár......................................................
Állandó lakhely.............................................Házszám...........................................................
A határátlépés célja, oka........................................................................................................
A határátlépés végcélja..........................................................................................................
Nevezett jelen útilap alapján jogosult a magyar-csehszlovák határvonalat alábbi úton (utakon)......................................................................................................................................
menet-jövet egyszer átlépni és a határátlépés végcélján megszakítás nélkül 3 (három) napig időzni.
14 éven aluli gyermekek neve................................................................................................
Érvényes a kiállítás napjától számított 5 (öt) napig.
Kelt....................................
P. H.
................................................
A kiállító aláírása.
3. oldal: Személyleírás és ellenőrzési feljegyzések.
4. oldal: Tudnivalók.
1. Cikk. 1. A Szerződő Felek a következő határozmányok értelmében a vámkezelésnél, valamint a vámjövedéki kihágások megakadályozásánál, üldözésénél és megbüntetésénél egymást támogatni fogják és a vámjövedéki büntető eljárás végrehajtásánál egymásnak jogsegélyt fognak nyujtani.
2. A Szerződő Felek mindegyike utasítani fogja a közös határon működő vámhatóságait és vámigazgatási alkalmazottait, hogy a másik Félnek a vámügyre vonatkozó törvényeiről és szabályairól, - a behozatali, kiviteli és átviteli tilalmakat is ideértve - valamint az áruforgalmi statisztikára vonatkozó szabályairól a lehetőséghez képest szerezzenek tudomást és hogy azokat figyelembe vegyék.
2. Cikk. A közös határon működő vámhelyek az átellenben fekvő határszéli vámhelyek vezető tisztviselőinek az áruforgalomra vonatkozó minden hivatalos felvilágosítást meg fognak adni és általában mindenképpen igyekezni fognak, hogy az átellenben fekvő határszéli vámhelyeknek szolgálatuk ellátásánál a lehetőséghez képest segítséget nyujtsanak.
3. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyike köteles arra, hogy a másik Fél területére árukat csak kellő hatáskörrel felruházott beléptető hivatalokhoz vezető vámutakon és a napnak csak oly szakában bocsásson ki, hogy azok a túloldali hivatalhoz előreláthatólag még a hivatalos órák alatt érkezzenek be.
2. A vámutak és a közös határon működő közúti vámhivatalok hivatalos órái megállapodás útján megegyezően fognak megállapíttatni és a határátlépés tekintetében nyujtott könnyítések egymással közöltetni fognak.
4. Cikk. 1. Közforgalmú vasutakon személyeket, árut és poggyászt a vámhatáron át úgy nappal, mint éjjel, vasárnap és ünnepnapon is szabad szállítani.
2. A vasutak kötelesek a vámhatárt átlépő minden vonat menetrendjét és ennek minden változtatását a pályaudvarokon működő vámhivataloknak és kirendeltségeknek (vasúti vámhivataloknak) legkésőbb nyolc nappal az életbeléptetés előtt bejelenteni. A vonatok nagyobb késését, azok elmaradását, valamint a várható különvonatokat és egyéb mozdonyjáratokat idejekorán szintén be kell jelenteni.
5. Cikk. 1. Mindkét Fél gondoskodik arról, hogy a kölcsönös vasúti forgalomban az áruküldemények törzsbevallásokkal legyenek ellátva, amelyek a másik Fél vámhelyeinek adandók át; fenntartják azonban a Szerződő Felek maguknak, hogy a törzsbevallás csatolása alól rövid átmeneti vonalakra nézve kivételekben egyezzenek meg.
2. Az a vasút, amely a vámhatáron át a forgalmat közvetíti minden egyes oly vonat megérkezésekor, amely a szolgálati kocsin kívül megrakott kocsikat visz, a másik Fél vámhivatalának az a) minta szerinti vonatjegyzéket tartozik átadni.
3. A szomszéd Államba induló minden egyes oly vonatról, amely a szolgálati kocsin kívül megrakott kocsit visz, a másik Fél területén működő vámhelynek a vonat elindítása előtt a b) minta szerinti vonatjegyet kell átadni.
4. A szomszéd Állam céljaira más vámkísérő iratoknak a vasút részéről való kialakításra nincs szükség.
6. Cikk. 1. A vámjövedék biztosítása céljából mindkét Fél gondoskodni fog arról, hogy azok az áruk, amelyek nem a saját területük szabad forgalmából származnak, a másik Félnek átadandó kísérő okmányokban ilyennkként, a származási és a küldő ország megemlítésével, a vámhivatal részéről pontosan megjelöltessenek. Ilyen árukat az ily irányú közelebbi megállapodásoknak megfelelően a másik Fél valamely vámhivatalához közvetlenül is át lehet utalni. Ez alkalommal az esetleg meglevő vámhivatali zárak a saját vámhivatali zárakkal egyenlőknek ismertetnek el (11. Cikk) és a határátlépő helyeken működő mindkét részbeli vámhivatalok, amennyiben egy belföldi vámhivatalhoz való átutalásról van szó, csupán a kísérő okmányok lebélyegzésére szorítkozhatnak. Az utaló okmányokat ebben az esetben az a hivatal tartozik elintézni, amelyhez az utalás történt.
2. A Szerződő Felek ott, ahol határukon közvetlen sínösszeköttetés van és a szállító eszközök átmennek, azokat az árukat, amelyek szabályszerűleg lezárt kocsikban érkeznek be és ugyanazokban a kocsikban olyan belterületi helyre továbbíttatnak, ahol elintézésükre jogosított vámhivatal van, a határon való lerakástól és a vámhivatali vizsgálattól, valamint a csomagzár alkalmazásától mentesítik, amennyiben ezek az áruk a behozatalra szabályszerűen be vannak jelentve.
3. Azok az áruk, amelyek szabályszerűen lezárt kocsikban a Szerződő Felek egyikének területéről a másik Fél területén keresztül kiszállíttatnak, avagy a harmadik állam területéről a Szerződő Felek egyikének területén keresztül a másik Fél területére átrakás nélkül átszállíttatnak, a lerakástól és a vámhivatali vizsgálattól, valamint a csomagzár alkalmazásával úgy a belterületen, mint a határon mentesítendők, ha az átvitelre szabályszerűen be vannak jelentve.
4. Az előbbi határozmányok (2. és 3. pont) megvalósítása azonban attól függ, hogy az érdekelt vasútigazgatóságok kocsiknak a belterületi elintéző hivatalnál vagy a kiléptető hivatalnál sértetlen zárakkal való szabályszerű állítására kötelezve legyenek és hogy az átvitelben való könnyített kezelésnek a fennálló átviteli tilalmak szempontjából akadálya ne legyen.
5. A lerakás és mérlegelés alól a végleges vámkezelésre kerülő vámmentes árukat a határszéli vámhivataloknál rendszerint mentesíteni kell, ha azoknak vámhivatali vizsgálata lerakás nélkül végrehajtható. Az ily áruküldemények súlyának megállapításánál a vámhatóságok a vasúti szállítási okmányokban szereplő súlyt fogják alapul venni.
6. A 2. és 3. pontokban megjelölt könnyítések kivételesen abban az esetben is alkalmazandók a nélkül, hogy egyidejűleg szabályszerű vámkezelést kellene eszközölni, ha az áruk vámhivatali felügyelet mellett átrakatnak, amennyiben az átrakás a nyomtáv különbözősége miatt válik szükségessé vagy más okból el nem kerülhető.
7. A 2-6. bekezdésekben említett könnyítéseket élvezhetik oly áruk is, amelyek nem töltenek be teljesen egy vasúti kocsit, ha azok a vasúti kocsik vámbiztosító berendezésére vonatkozó szabályoknak megfelelően berendezett födött kocsi tökéletesen elzárt rekeszében szállíttatnak.
8. A 2-7. bekezdésekben foglalt megállapodások szerinti könnyítések nem nyernek alkalmazást, ha tervezett vámjövedéki kihágásról feljelentés érkezett vagy ennek alapos gyanuja forog fenn.
9. A vámkezelésre vonatkozó oly további könnyítések, amelyekre nézve a Szerződő Felek egyike harmadik államokkal megállapodott, a viszonosság feltétele mellett a másik Fél forgalmára is alkalmazást nyernek.
7. Cikk. 1. A személyszállító kocsikban a vámhatár átlépése alkalmával csak az utasok kézi poggyászát szabad elhelyezni.
2. A kézi és a feladott poggyász vámvizsgálatát oly gyorsan kell elvégezni, hogy a más vámhivatalhoz átutalt poggyászdarabokat is, amennyire csak lehetséges, a csatlakozó vonattal továbbítani lehessen.
3. Azokra az árukra, amelyek személyvonatokkal továbbíttatnak, ugyanazok a feltételek és alakiságok érvényesek, mint amelyek a tehervonatokkal továbbított árukra nézve irányadók.
4. Mindazonáltal az expressz-árukat, valamint a gyorsáruként feladott élőállatokat és gyors romlásnak kitett árukat a személyszállító vonatoknál a határszéli vámhivatal éppoly gyorsan tartozik elintézni, mint a poggyászt.
8. Cikk. 1. A Szerződő Felek az utas- és áruforgalom megkönnyítése céljából az egymással szemben fekvő határszéli vámhivatalaikat és az útlevélvizsgálatra hivatott határszéli ellenőrző állomásokat lehetőleg egy helyen fogják felállítani.
2. Az e tekintetben a teljes viszonosság biztosítása mellett megállapított határozványokat jelen Egyezmény melléklete tartalmazza.
3. Mindkét kormány ezenkívül intézkedni fog aziránt, hogy az utasforgalomnak a csatlakozó állomásokon végzett vámvizsgálata által támasztott nehézségek a lehetőséghez képest megszüntettessenek és hogy az átmenő utasforgalom az uti poggyásznak a másik Fél valamely belterületi vámhivatalához való közvetlen utalásának lehetővétételével megkönnyíttessék.
9. Cikk. A kocsik vámbiztosító berendezésére nézve az 1886. évi május hó 15-én megtartott berni Értekezleten a nemzetközi forgalomban a vámbiztosító berendezésre megállapított határozmányok, valamint azoknak esetleges módosításai és kiegészítései mérvadók.
10. Cikk. 1. A kísérő vámokmányoknak a közös határ átlépésének időpontjában, illetőleg a határelintézésnél az áru mellett kell lenniök.
Ha a határvámhivatal valamely árút a kísérő vámokmányok hiánya miatt nem intézhet el, ezt a körülményt a vasút kívánságára a vámhivatal a vasúti kísérő okmányokon igazolni tartozik.
2. A megvámolatlan áruk újbóli kivételének biztosítása céljából letett biztosítékok, valamint a kivitt áruk után járó adóelengedések vagy visszatérítések elintézése érdekében mindegyik Szerződő Fél a másiknak az ilyen áruknak a közös vámhatáron át történt belépését kívánatra igazolni fogja. A határátlépés igazolásául elégséges a határszéli beléptető hivatal hivatalos pecsétjének a kísérő iratokra való reányomása.
11. Cikk. A vámhivatali igazolások, zárak, pecsétek, bélyegzők és más jelek, a hordókon és más külső burkolatokon levő mértékhitelesítési bélyegek és jelek, a belvízi hajók merülési jelei és merülési igazolványai, ez utóbbiak a Szerződő Felek között még megállapítandó külön egyezmény határozmányaihoz képest és a vasúti kocsik hivatalos súly megjelölései a vámeljárásra nézve kölcsönösen elismerést nyernek.
12. Cikk 1. Mindkét Fél vámigazgatásának a közös határon működő közegei a mindkét oldal felé irányuló csempészet megakadályozása és felfedezése céljából egymást készségesen támogatni, észrevételeiket egymással sürgősen közölni kötelesek és barátságos szomszédi hivatalos viszonyt tartoznak fenntartani.
2. Az ehhez szükséges célszerű együttműködés megállapítása céljából a határon működő vámhivatalok és vámőrhelyek mindkét részbeli vezetői időnként és különleges alkalmakkor tanácskozásokat fognak folytatni.
13. Cikk. Mindkét Fél vámigazgatásainak közegei, akik a vámjövedéki kihágások megakadályozására és üldözésére hivatottak, a másik Fél vámszabályai ellen irányuló kihágásokat is kötelesek a rendelkezésükre álló minden törvényes eszközzel megakadályozni. Ezek a közegek ilyenkor épúgy kötelesek eljárni, mint a saját országuk vámszabályai ellen irányuló kihágásoknál.
14. Cikk. Az egyik Fél tekintetbe jövő vámhatóságai, a másik Fél vámszabályai ellen irányuló, tudomásukra jutott kihágásokról a másik Fél illetékes hatóságait azonnal értesítik és kívánatra az ügyiratokat és bizonyítékokat átküldik.
15. Cikk. 1. Mindegyik Szerződő Fél a másik Fél kívánságára az olyan személyeket, akik a másik Fél elleni üzlet- vagy szokásszerű csempészet gyanuját keltették fel maguk ellen, szemmel fogja tartani.
2. Ha gyanu merül fel aziránt, hogy az egyik Fél határkerületében áru készletek szükségen felüli mennyiségben és a másik Fél területére való csempészet céljából halmoztatnak fel, kívánatra az ilyen raktárak különleges felügyelet alá fognak helyeztetni.
16. Cikk. 1. A másik Fél vámszabályai ellen elkövetett kihágásokat illetőleg az alábbi esetekben a Szerződő Felek mindegyike a másik Fél illetékes hatósága indítványára a kihágást elkövetőket azon törvények szerint, azon bíróságok és hatóságok által, valamint azon alakiságok mellett fogja üldözésbe venni és büntetés alá vonni, amelyek a saját vámtörvényei ellen elkövetett hasonló kihágásokra vonatkoznak,
a) ha a vádlott azon állam polgára, amelyik az üldözés elrendelésére és a büntetés kiszabására illetékes; vagy
b) ha az illető a nélkül, hogy ennek az államnak polgára lenne, ezen állam területén lakik, hacsak átmenetileg is vagy ha a kihágást ennek a területéről követték el, avagy a vizsgálatot indítványozó megkeresés beérkezésekor vagy azután is, ennek az államnak területén feltalálható.
2. Abban az esetben, ha a büntetés összege a megrövidített vám- és illeték összeghez igazodik, a büntetést annak a Szerződő Félnek tarifája szerint kell megszabni, amelynek vám- és illetéktörvénye ellen a kihágás elkövettetett.
3. A másik Fél vámszabályainak áthágása alkalmával netalán elkövetett egyéb büntetendő cselekmények üldözése a jelen határozmányok által nem érintetik.
17. Cikk. A másik Szerződő Fél hatóságai vagy közegei hivatalos nyilatkozatainak ugyanazt a bizonyító erőt kell tulajdonítani, mint a saját hatóságok és közegek hivatalos nyilatkozatainak.
18. Cikk. 1. A másik Fél vámszabályai ellen elkövetett kihágások miatt indított vizsgálatoknál a büntető eljárással és a büntetés végrehajtásával járó kiadásokat és költségeket ugyanazon elvek szerint kell megállapítani és kivetni, mint a saját vámszabályok ellen elkövetett hasonló kihágások miatt indított vizsgálatoknál.
2. A kiadások ideiglenes fedezéséről az az állam gondoskodik, amelyben a vizsgálat folyik.
3. Az eljárás és büntetésvégrehajtás kiadásait és költségeit, amelyek a saját vámszabályok ellen elkövetett kihágás esetén az államot terhelik, mert azokat sem a terhelttől beszedni nem lehet, sem harmadik személyek által befizetett összegekből, sem a kihágásért szavatossággal tartozó tárgyak értéke által nincsenek fedezve, az az állam köteles megtéríteni, amely a vizsgálatot indítványozta.
19. Cikk. 1. A büntetésen kívül a megrövidített vámot is be kell szedni.
2. A vádlottól behajtott vagy a kihágás eladott tárgyaiért befolyó pénzösszegeket akként kell felhasználni, hogy azokból elsősorban az eljárási költségeket, másodsorban a másik Szerződő Fél megrövidített és megtérítendő illetékeit és harmadsorban a pénzbüntetéseket kell fedezni.
3. A befolyó büntetési összegek és az elkobzott tárgyak annak az államnak a tulajdonában maradnak, amely az eljárást lefolytatta.
4. A feljelentők és tettenérők jutalomban részesítése vámjövedéki kihágások esetében a Szerződő Felek saját szabályai szerint történik.
20. Cikk. A büntetések elengedésének és mérséklésének joga azt az államot illeti, amely az ítéletet hozta.
21. Cikk. A jelen egyezményben „vámjövedéki kihágások” alatt a be-, ki- és átviteli tilalmak megsértései is értendők.
22. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyikének bíróságai és pénzügyi hatóságai vámjövedéki kihágási ügyekben saját hatáskörükben oly módon nyújtanak egymásnak jogsegélyt, hogy tanukat és szakértőket eskü alatt kihallgatnak, hivatalos szemléket tartanak és idézéseket s ítéleteket kézbesíttetnek azoknak, akik nem a megkeresett államnak polgárai. Az utóbbiakat azonban a meg nem jelenés esetleges jogkövetkezményeire való utalás nélkül kell kézbesíteni.
2. E hivatalos eljárásoknál felmerülő költségeket és kiadásokat a megkereső állam megtéríteni köteles.
| ................................................vasút. | a) minta. |
VONATJEGYZÉK
a ..................................... határállomáson 192....... évi .................. hó ....... n beérkezett ............ számú vonatról.
| Beérkezési szám | Tulajdonjelzés | Megrakodva beérkező kocsik száma | Tartalom megjelölése | A vámhivatal megjegyzése a vámhivatali kezelésre nézve | |
A vasút meghatalmazottja:
Megjegyzés: A vasútnak csak a fejet és a vastagon bekerített részt kell kitölteni.
A vámhivatal keletbélyegzője.
| ......................................................vasút. | b) minta. |
VONATJEGY
.................... számú vonat
| tulajdonjelzés | Kocsiszám | Jegyzet | |
1. A Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti vasúti és közúti forgalomban a határátlépésnél történő vámkezelés és útlevélvizsgálat megrövidítése céljából mindkét Állam határszéli vámhelyei és határszéli ellenőrző-állomásai, amennyire azt a helyi viszonyok megengedik, a lehetőséghez képest egy helyen állítandók fel, amennyiben ez még meg nem történt volna.
Az egy helyen való felállítás elsősorban a vasúti forgalomban való kezelés céljaira, még pedig elvileg a határállomásokon vétetik kilátásba. Az egyes állomásokra vonatkozó végrehajtás időpontja a mindkét részről érdekelt szakhatóságok közt a legrövidebb úton létrehozandó megegyezéshez képest állapítandó meg. A határszéli ellenőrző-állomások és az országhatár közötti forgalom kezeléséről az egyes szakaszokra nézve külön megegyezés útján fog gondoskodás történni.
Ily állomásoknak egy helyen való további felállítása, főleg a közúti forgalomban, a jövőben esetenként fog tárgyalás alá vétetni.
2. Abból a célból, hogy az új vám- és határellenőrző-állomások felállításánál és a vámutak megnyitásánál az egyöntetű eljárás biztosíttassék, továbbá, hogy a vám- és határellenőrző-állomásoknak a vasúti és a közúti forgalom részére egy helyen történő elhelyezése mielőbb megkezdessék, a tervezett új vám- és határellenőrző állomások felállítását, valamint a vámutaknak a megnyitását mindkét Fél egymással idejében közölni fogja.
3. Mindkét Fél kifejezetten elismeri, hogy a határszéli ellenőrző- állomások egy helyen történő felállításának az a célja, hogy a hivatalos eljárást mindkét részről lehetőleg egyszerre lehessen elvégezni; e mellett az útlevelek megvizsgálása, az utasok és kézipoggyászuk vámhivatali megvizsgálásával kapcsolatban, lehetőleg magán a vonaton fog végeztetni. Kívánatos, hogy az egy helyen felállított határszéli ellenőrző-állomások hatásköre és hivatalos idejük lehetőleg megegyezzenek.
4. Mindkét Fél a végrehajtó közegeknek a szolgálat sima lebonyolítása érdekében kötelességévé teszi, hogy minden egyidejűleg végrehajtott hivatalos működésével a jó szomszédi viszonyok megfelelő barátságos eljárást kövessenek és hogy úgy a szolgálatban, mint a szolgálaton kívül is tapintatos magatartást tanusítsanak. Az olyan alkalmazottakat, akik ez ellen vétenek, a második Fél kívánságára vissza kell hívni.
Ugyanezt az eljárást kell a szomszéd Állam területén szolgálatot teljesítő azokkal az alkalmazottakkal szemben is követni, akik egyéb okokból, nevezetesen politikai vagy nemzeti izgatás miatt, ezen az idegen területen nyujtanak panaszra alapot vagy azokkal az alkalmazottakkal szemben, akikre a csempészet bűntette vagy vétsége, vagy hasonló, a szomszéd Állam ellen irányuló súlyosabb jövedéki kihágás bebizonyult.
Szolgálati és fegyelmi vétségekért az alkalmazottak honállamuk hatóságának felelősek.
5. A határhivatalok és azok alkalmazottainak elhelyezésére szolgáló helyiségek rendelkezésre bocsátásának a kérdésre külön megegyezések részére marad fenntartva.
A területileg illetékes Állam kötelezi magát, hogy a szomszédos Államot a vám- és útlevélellenőrző-állomások számára szükséges hivatalos helyiségek és az ezeknél működő közegeik, valamint ezek családtagjai részére a viszonyoknak megfelelő lakások megszerzése tekintetében, amennyiben nem áll módjában, hogy az elhelyezésről maga gondoskodjék, minden lehető támogatásban részesíteni fogja.
6. A Szerződő Felek az idegen területen létesített vagy létesítendő határellenőrző-állomások felszerelésére és használatára rendelt szerszámok, berendezési tárgyak és anyagok, az ezeken az állomásokon szolgálatot teljesítő alkalmazottak átköltözködési ingóságai, továbbá ezeknek az alkalmazottaknak kijavítás, tisztítás stb. végett hazájukba küldött és onnan visszaérkező holmijai, szolgálati egyenruhái és szolgálati fölszerelései tárgyai részére, hivatali előljáróiknak az igazolása mellett, az akadálytalan illetékmentes behozatalt és visszkivitelt biztosítják. Az ezeken az állomásokon működő alkalmazottak arra is jogosultak, hogy élelmi- és tüzelőszereket, valamint világítóanyagokat a saját háztartásukhoz szükséges mennyiségben hazájukból külön engedély nélkül szerezhessenek be.
7. A határellenőrző-állomások alkalmazottai, valamint felettes hatóságaiknak a hivatalos felügyelettel megbízott közegei részére a határon át való mindenkori szabad be- és kilépés pusztán csak szolgálati minőségükben és alkalmaztatásuknak hivatalos igazolása alapján biztosíttatik.
Az idegen közigazgatási területen állandó alkalmazásban álló közegeket annak az államnak illetékes határszéli vám-, illetve útlevélellenőrzőhatóságai, amelyek területén az állomás van, igazolványokkal kötelesek ellátni.
Az egy helyen felállított határhelyeken állandóan alkalmazott idegen végrehajtási közegek névjegyzékét a határhely belföldi főnökének az illetékes hatósághoz való juttatás céljából át kell adni. Ennek a hatóságnak joga van arra, hogy egyes személyek alkalmazása ellen kifogást emelhessen. A személyzetben beálló változásokat ezzel a hatósággal ugyanazon a módon előre közölni kell.
Amennyiben a belépő küldeményeknek a határvonalon túli növényegészségügyi megvizsgálása válnék szükségessé, a határ szabad átlépése az illető kísérleti intézetnek ezzel a vizsgálattal megbízott közegei számára meg fog engedtetni.
Amennyiben az állategészségügyi egyezmény értelmében csak közös egyetértéssel megállapítható, illetve megváltoztatható belépőállomásként közös határállomás fog kijelöltetni, az állategészségügyi vizsgálat ott foganatosítandó.
8. Gondoskodni kell arról, hogy a határszéli állomások alkalmazottai a másik Fél közigazgatása alatt álló területen szolgálatuk teljesítésében ne zavartassanak, hogy a vám beszedését akadálytalanul végezhessék, hogy hivatalos pénzeket és ügyiratokat akadálytalanul kézhez vehessenek és elküldhessenek, valamint, hogy hivatalos irataiknak és pénzeiknek biztonsága ne veszélyeztessék. A másik Fél határszéli állomásai részére biztosíttatik, továbbá a szolgálatból kifolyólag feltartott személyek, valamint a lefoglalt áruk fölötti korlátlan szabad rendelkezési jog s ezek megfelelő elhelyezéséről a területileg illetékes Állam tartozik gondoskodni.
A külföldi területen működő határellenőrző-állomások közegei ellen, avagy intézkedésükkel szemben tanúsított ellentállás esetén a területileg illetékes Állam köteles az ellentállás megszüntetéséhez és a hivatalos eljárás keresztülviteléhez szükséges kényszerítő intézkedéseket megtenni.
9. A vám- és ellenőrző-állomások jogosultak arra, hogy megjelölésükre az előírt, hazai nyelvű feliratokat és nemzeti színeiket alkalmazhassák.
A határellenőrző-állomások közegei jogosultak arra, hogy hivatalos állomásuk területén szolgálati ruhájukat (szolgálati jelvényeket) szolgálatban és szolgálaton kívül, valamint szolgálatban azon kívül az esetleges előírt oldalfegyvert is viselhessék.
A határellenőrző-állomások közegeinek tekintendők a vámtisztviselők és más pénzügyi közegek és az ezek szolgálati teendőinek ellátásával megbízott alkalmazottak, valamint az államrendőrség és a csendőrség közegei.
10. Mindkét Fél alkalmazottainak illetősége és állampolgársága, valamint szolgálati viszonyai az alatt az idő alatt, amíg a másik Államban tartózkodnak és ott szolgálatot teljesítenek, változást nem szenved.
11. Az egyik szerződő Államnak a másik Állam területén fekvő határhivatalaiban alkalmazott közegei csak a Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság között az egyenesadók tekintetében a belföldi és külföldi adóztatás kiegyenlítése, különösen a kétszeres adóztatás elhárítása céljából 1923. évi július hó 13-án kötött egyezmény megállapodásai értelmében vettetnek alá egyenesadóknak.
12. Az idegen Állam területén működő alkalmazottak kötelesek a szomszéd Állam forgalmi korlátozásaira és behozatali, kiviteli és átviteli tilalmaira figyelemmel lenni.
13. Az idegen Állam területén való alkalmazhatóság alól a fegyveres erő tagjai ki vannak zárva.
14. A szomszéd Állam területén fekvő határszéli ellenőrző-állomások alkalmazottai és azoknak velük együtt lakó család tagjai ugyanabban a védelemben részesülnek, mint a területileg illetékes Állam saját állampolgárai. Másrészt azonban kötelesek annak az Államnak büntető törvényeit, rendészeti, vámügyi és jövedéki szabályait betartani, amely Állam területén szolgálatukat ellátják.
15. Az alkalmazottak és családtagjaik, amennyiben ezek hazájuk állampolgárságát szintén megtartották, az idegen területen a fegyveres erő bármely részében való mindennemű katonai kötelezettség alól mentesíttetnek, úgyszintén bárminemű hadmentességi díjtól; továbbá mentesítve lesznek az összes közszolgálati kötelezettségek alól, viszont azonban semmiképpen sem fognak akadályoztatni abban, hogy saját hazájukban a katonai, vagy egyéb kötelezettségeinek eleget tehessenek.
16. Olyan személyek, akik az egyik Állam vámhatóságának engedélye alapján mások helyett iparszerűleg árubevallásokat eszközölnek, tevékenységüket a másik Állam megfelelő vámhivatalánál is kifejthetik, ha ez utóbbi állam erre vonatkozólag megállapított feltételeinek megfelelnek.
17. A közös határállomások tárgyában 1923 március 8-án létrejött megállapodás 1926 április 14-iki pótjegyzőkönyvének határozmányai, valamint az említett megállapodásnak határozmányai a vámhivatalokra, az útlevélellenőrző-állomásokra és az említett hivatalok alkalmazottaira csak akkor nyernek alkalmazást, ha a Magyarország és Csehszlovákia között kötött kereskedelmi szerződés hatályon kívül lépne.
1. Cikk. A Szerződő Felek egyikének területeiről a másiknak a területeire irányuló forgalmat állatokkal, beleértve a baromfit, állati nyersterményekkel és olyan tárgyakkal, amelyekkel állati fertőző betegségek ragályanyaga elhurcolható, meghatározott belépő állomásokra lehet korlátozni és azokon az állam részéről, melybe a bevitel történik, állatorvosi ellenőrzés alá lehet venni.
2. Cikk. Az 1. Cikkben megjelölt állatoknak és tárgyaknak az egyik Fél területeiről a másik Fél területeire vagy ezeken át történő szállításánál származási bizonyítvány szükséges. Ezt a helyi hatóság állítja ki. A bizonyítványnak olyan tartalommal kell bírnia, hogy annak alapján az állatok és tárgyak származását biztosan meg lehessen állapítani. Ha a bizonyítvány élő állatokról szól, annak az állatok pontos leírását és különös ismertető jeleit, úgyszintén rendeltetési helyét is tartalmaznia kell. A bizonyítványon továbbá az állam által alkalmazott vag az állami hatóság által e célból külön felhatalmazott állatorvos által az illető állatok egészségi állapota és az is igazolandó, hogy a származás hely én az elszállítás időpontjában az illető állatfajra átragadó, bejelentési kötelezettség alá eső ragadós állatbetegség, kivéve a gümőkórt, nem uralkodott.
Abban az esetben, ha:
a) keleti marhavész vagy ragadós tüdőlob,
b) tenyészbénaság, sertéspestis (sertésvész) vagy juhhimlő,
c) ragadós száj- és körömfájás
iránt fogékony állatok kerülnek kivitelre, ezenfelül igazolni kell, hogy ezek a betegségek sem a származási helyén, sem pedig a szomszédos községekben nem fordulnak elő és pedig:
a) az utolsó hat hónapon belül, kivéve a sertéseket, amelyeknél ezen idő 40 napra csökken;
b) az utolsó 40 napon belül;
c) az utolsó 21 napon belül.
Levágásra szánt állatokkal való forgalom esetén az állatorvosi igazolásnak a szomszédos községeket illetőleg azonban csak arra kell kiterjednie, hogy ezekben a községekben az a), b) és c) alatt megnevezett, az illető állatfajra átragadó betegségek az elszállítás időpontjában nem uralkodtak.
Egypatásokra és szarvasmarhákra a marhalevél csak egy állatról szólhat, juhra, kecskére, sertésre és baromfira több állatról is szólhat, marhalevél, illetve a származási és egészségi bizonyítvány.
A bizonyítványok 10 napig érvényesek. Ha ezen határidő szállítás közben jár le, a bizonyítványok további 10 napra csak úgy lesznek érvényesek, ha az állatokat az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e célból külön felhatalmazott állatorvos újból megvizsgálja és a leletet a bizonyítványba bejegyzi.
Ha a szállítás vasúton vagy hajón történik, az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által erre külön felhatalmazott állatorvos részéről a berakás előtt külön vizsgálat foganatosítandó és a lelet a bizonyítványba bejegyzendő.
A vasúton vagy hajón szállított baromfit ellenben berakás előtt csak akkor kell állatorvosi vizsgálat alá venni, ha az ilyen szállítmányokat kísérő állatorvosi egészségi igazolványok több mint három nap előtt állíttattak ki.
Hús és húskészítményekről szóló bizonyítványokon igazolni kell, hogy az áru olyan állatokból származik, melyeket hatósági állatorvos a szabályszerű vizsgálat alkalmával élő állapotban és levágás után egészségesnek talált.
Olvasztott faggyút és zsírt, denaturált töpörtyűt, gyárilag mosott és zárt zsákokba csomagolt gyapjút, zárt ládákba vagy hordókba rakott száraz vagy sózott beleket, bárzsmgot, gyomrot, hólyagot, sózott körmöket és szutyakot, szárított vagy sózott bőrt és szőrmét, nyúlszört és házinyúlszőrt, szárított szarvat, patát, körmöt és csontot, főzött és meszes szőröket és sörtét származási bizonyítvány nélkül is szabad forgalomba hozni.
3. Cikk. A felsorolt feltételeknek meg nem felelő szállítmányok, valamint oly állatok, amelyeken a határszéli állatorvos ragadós betegséget állapít meg vagy amelyeket ilyen betegségre gyanúsaknak talál, végre oly állatok, amelyeket beteg vagy gyanús állatokkal együtt szállítottak vagy amelyek ilyenekkel egyébként érintkeztek, a belépő állomáson visszautasíthatók. A visszautasítás okát a határszéli állatorvos a bizonyítványban megjelölni és aláírásával igazolni tartozik.
A visszautasítás megtörténtét és ennek indokát az eljáró határszéli állatorvos késedelem nélkül a legrövidebb úton közli azon Szerződő Fél határkerületének politikai hatóságával, amely Fél területéről a kivitelnek történnie kellett volna.
Ha az ilyen betegséget a bevitt állatokon már a határ átlépése után a rendeltetési országban veszik csak észre, a tényállást hatósági (állami) állatorvos közreműködésével jegyzőkönyvbe kell megállapítani és a jegyzőkönyv másolatát a másik Szerződő Félnek haladéktalanul meg kell küldeni.
Az ezen cikkben megjelölt esetek mindegyikében késedelem nélkül és közvetlenül értesíteni kell a másik Szerződő Fél netán megnevezett megbizottját (6. Cikk).
4. Cikk. Ha a Szerződő Felek egyikének területein a keleti marhavész lép fel, a másik Félnek jogában áll a kérődzők, sertések, állati nyerstermények és a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyak bevitelét és átvitelét a betegség veszélyének tartalmára megtiltani vagy korlátozni.
5. Cikk. Ha a Szerződő Felek egyikének területéről az állatforgalom útján olyan ragadós állatbetegséget hurcolnak be a másik Fél területeire, amely betegségre nézve bejelentési kötelezettség áll fenn vagy ha ilyen betegség a Szerződő Felek egyikének területén fenyegető módon uralkodik: a másik Félnek jogában áll az illető betegség iránt fogékony állatoknak, valamint olyan állati nyersterményeknek és tárgyaknak bevitelét, melyekkel a ragályanyag elhurcolható, a fertőzött és veszélyeztetett területekről a betegség veszélyének tartalmára korlátozni vagy megtiltani. Hasonló intézkedés tehető ragadós tüdőlob fellépése esetén a szarvasmarhák, a szarvasmarháktól származó állati részek, nyersanyagok és tárgyak bevitelére nézve, melyekkel e ragályanyag elhurcolható, valamint tenyészbénaság fellépése esetén egypatások bevitelére nézve, abban az esetben is, ha ezek a betegségek nem fenyegető módon uralkodnak.
Lépfene, sercegő üszök, vad- és bivalyvész, veszettség, takonykór, egypatások és szarvasmarhák ivarszervi hólyagos kiütése, egypatások, juhok és kecskék rühkórja, sertésorbánc, baromfikolera és tyúkpestis, valamint gümőkór miatt beviteli tilalmak nem alkalmaztatnak.
Nem érinti a jelen Egyezmény a Szerződő Felek állategészségügyi törvényeinek azon rendelkezéseit, melyek szerint abban az esetben, ha ragadós állatbetegségek a határon vagy ennek közelében lépnek fel, ezen betegségek távoltartása és elfojtása érdekében a két részrőli határszéli kerületek között a forgalom, úgyszintén a veszélyeztetett határkerületen átmenő forgalom rendkívüli korlátozások és tilalmak alá vehető.
6. Cikk. A Szerződő Felek kölcsönösen feljogosítják egymást arra, hogy abból a célból, hogy értesülést szerezhessenek az állatállományok egészségi állapotáról, az állatvásárok, vágóhidak és hízlalótelepek, veszteglőintézetek és effélék berendezéséről, valamint az érvényes állategészségrendőri szabályok végrehajtásáról, a másik államba megbízottakat előzetes bejelentés nélkül kiküldhessenek vagy ilyeneket oda állandóan is kirendelhessenek. A Szerződő Felek utasítani fogják hatóságaikat, hogy a másik Fél szakközegeit, mihelyt azok ezt a minőségüket igazolják, kívánságukra támogassák és nekik felvilágosítást adjanak.
7. Cikk. Mindegyik Szerződő Fél a ragadós betegségek mindenkori állásáról 15 naponkint időszakos kimutatásokat fog közzétenni és e kimutatásokat a másik Szerződő Félnek közvetlenül meg fogja küldeni.
A határszéli közigazgatási kerűletekben felmerülő ragadós betegségekről a hatóságok közvetlenül fogják egymást kölcsönösen és azonnal értesíteni.
Ha a Szerződő Felek egyikének területein keleti marhavész, ragadós tüdőlob vagy tenyészbénaság tör ki, erről és a betegségek elterjedéséről a másik Fél kormánya távirat útján közvetlenül fog értesíttetni.
8. Cikk. Olyan vasúti kocsik és hajók (hajórészek), amelyekben egypatások, hasított körmű állatok vagy baromfi szállítattnak, a vasúti vállalatok vagy hajózási vállalatok hozzátartozó szerelvényeivel együtt, az Állategészségügyi Egyezménnyel egyidejűleg megállapított és a jelen Egyezmény mellékletét képező határozmányoknak megfelelően kitisztítandók és fertőtlenítendők.
A Szerződő Felek az első bekezdéshez mérten az egyik Fél területein szabályszerűen foganatosított tisztítást és fertőtlenítést a másik Félre nézve is érvényesnek fogják elismerni.
9. Cikk. A kisebb határszéli forgalom szabályozására vonatkozó Egyezményben megállapított határkerületek állatforgalmára a nevezett Egyezmény határozmányai alkalmazandók, amennyiben az alábbiakban más intézkedések nem foglaltatnak.
1. A legeltetési forgalom a következő feltételek mellett történhetik:
A nyájak tulajdonosai a határátlépés alkalmával a legelőre hajtandó állatokról a helyi hatóságok által kiállított jegyzéket kötelesek két példányban hitelesítés (átvizsgálás és igazolás) céljából bemutatni, mely jegyzék a tulajdonos (kísérő) nevét, az állatok faját, ivarát és darabszámát, valamint azok legjellegzetesebb külső ismertető jeleit tartalmazza.
A helyi hatóság és valamely más község területén való áthajtás esetén ennek a községnek hatósága is a jegyzékben igazolni tartozik, hogy az illető községben nincsenek olyan betegség, mely bejelentési kötelezettség alá esik és az illető állatfajra átragadhat.
Azoknak a legelőre küldött állatoknak jegyzékében, amelyek 7 napnál hosszabb ideig maradnak a legelőn, az állam által alkalmazott vagy az állam által e célból külön felhatalmazott állatorvos által igazolandó, hogy a jegyzékben szereplő állatok a legelőre való elhajtást közvetlen megelőzően megvizsgáltattak és egészségesnek találtattak, valamint hogy abban a községben, amelyből az állatok a legelőre hajtatnak s más községeken való áthajtás esetén, hogy ebben az utóbbiban sem uralkodik olyan betegség, mely bejelentési kötelezettség alá esik és az illető állatfajra átragadhat. Ezeknek az állatoknak a legelőről való visszatérésekor az állam által alkalmazott vagy az állam által e célból külön felhatalmaztatott illetékes állatorvosnak az egészségi állapoton kívül igazolnia kell, hogy sem abban a községben, ahol az állatok legelőn voltak, sem azokban a községekben, amelyek területén az állatokat esetleg át kell hajtani, nem uralkodik olyan betegség, mely bejelentési kötelezettség alá esik és az illető állatfajra átragadhat.
2. Munkát végző állatok, igavonó állatok és hátaslovak, herélésre, mázsálásra vagy állatorvosi kezelésre szánt állatok forgalma mindkét irányban a fennálló vámszabályok betartása mellett megengedett, ha az állatok azonban község helyi hatósága által kiállított származási bizonyítvánnyal (marhalevéllel) vannak ellátva, amely községben az istálló van. Több állat számára közös bizonyítvány (marhalevél) is kiállítható. A bizonyítványon (marhalevélen) az 1. pont 2. bekezdésében megemlített adatokon kívül feltüntetendő a rendeltetési hely, a határátlépés célja, valamint az a körülmény, hogy az állatok az illető határkerületekből valók. Ezenfelül a helyi hatóságnak igazolnia kell, hogy a származási községben nem uralkodik olyan betegség, mely bejelentési kötelezettség alá esik és az illető állatfajra átragadhat.
3. Lépfenének, sercegő üszöknek, ivarszervi hólyagos kiütésnek, sertésorbáncnak és veszettségnek a községben való szórványos fellépése az 1. és 2. pontok alatt említett állatoknál nem akadályozza az igazolás kiállítását, ha ezek a betegségek nem azokban az udvarokban lépnek fel, amelyekből a határátlépésre szánt állatok származnak.
4. A vészmentesség igazolása munkát végző és legelőre hajtott állatoknál, ha azok többször lépik át a határt, 30 napig, fuvarozó üzemek állatainál, valamint herélésre, állatorvosi kezelésre vagy mázsálásra szánt állatoknál 10 napig érvényes és ezeknek a határidőknek lejárta után megújítandó.
5. Ha a legeltetés vagy a munkaidő tartama alatt a nyájak vagy a munkásállatok egy részében vagy abban a községben, amelyeknek területén a legelő, illetve a telek fekszik, avagy azon az úton, amelyen a nyájnak vagy munkásállatoknak a határátkelő helyre vissza kell térniök, olyan betegség tör ki, mely az illető állatfajra átragadhat, akkor az állatoknak a másik állam területére való visszahajtása tilos, hacsak kényszerítő körülmények (takarmányhiány, rossz időjárás stb.) kivételt nem tesznek szükségessé. Ilyen esetekben az állatok visszatérése csak az illetékes elsőfokú hatóságok által a betegség elhurcolásának megakadályozása végett egyetértőleg mrhállapított óvintézkedések betartásával történhetik.
6. Az 1. és 2. pontok alatt említett állatok a határ átlépésénél nem esnek határszéli állatorvosi vizsgálat alá. Az állatoknak azonban azonosságuk megállapítása végett a határ ugyanazon pontján kell visszatérni, amelyen kiléptek.
7. A határterületekben fekvő mezőgazdasági üzemek fenntartása netán szükséges különleges intézkedéseket a két állam központi hatóságai egyetértőleg teszik meg.
10. Cikk. A jelen Egyezmény életbelépésekor netán még fennálló, határozmányaival nem egyező korlátozások és tilalmak hatályon kívül helyezendők.
Oly vasúti kocsik, amelyekben egypatások, hasított körmű állatok vagy baromfik szállíttattak, a vasúti vállalatok hozzátartozó szerelvényeivel együtt további használatuk előtt és pedig az erre kijelölt fertőtlenítő állomásokon, a következő szabályok szerint tisztítandók és fertőtlenítendők:
1. A kocsik tulajdonképpeni fertőtlenítése előtt mindenkor el kell távolítani az almot, a trágyát, tollat, a kötélmaradványokat stb., úgyszintén alapos tisztogatás végzendő forró vízzel és az eltávolított hulladékok stb. megfelelően fertőtlenítendők. Ahol forró víz kellő mennyiségben nem áll rendelkezésre, nyomás alatt kiáramló hideg víz is alkalmazható, előbb azonban a kocsira tapadt szennyet forró vízzel való öblítéssel kell feláztatni. A tisztítás csak akkor tekinthető kielégítőnek, ha azzal a szállítmánytól származó minden tisztátlanság teljesen el van távolítva; a kocsik padlójának hézagaiba behatolt szennyrészeket is teljesen el kell távolítani, szükség esetén tompahegyű és letompított vaseszközökkel.
2. Magának a fertőtlenítésnek a kocsi vagy a használt kocsiszakasz minden részére ki kell terjednie és pedig azokban az esetekben is, ha a kocsi csak részben volt megrakva.
A fertőtlenítést következőképpen kell foganatosítani:
a) rendes körülmények között a padlót, a mennyezetet és a falakat legalább 50 Celsius fokra hevített olyan szódalúggal kell lemosni, amelynek készítéséhez legalább 3 kg szóda vétetett 100 liter vízhez. Szódalúg helyett az illető állam kormánya által egyenlő értékűnek elismert más lúg is vehető. A szükséges berendezésekkel ellátott állomásokon a szódalúggal való mosás helyett a padlónak, a mennyezetnek és a falaknak megfelelő készülékek alkalmazása mellett vízgőzzel való legalaposabb kezelése is meg van engedve; az alkalmazandó vízgőznek legalább két atmoszféra feszültséggel kell bírnia;
b) abban az esetben, ha a kocsi keleti marhavésszel, lépfenével, sercegő üszökkel, vad- és bivalyvésszel, ragadós száj- és körömfájással, takonykórral, sertésvésszel (sertéspestis), sertésorbánccal, baromfikolerával, tyúkpestissel fertőzött vagy ilyen fertőzés súlyos gyanúja forog fenn, az a) alatt előírt két eljárás egyike alkalmazandó és ezenfelül a padlók, a mennyezetek és a falak kresolkénsav-keverék háromszázalékos oldatával vagy kétszázalékos formaldehyd-oldattal gondosan beecsetelendők. A kresolkénsav-keverékek két rész nyers kresolnak (cresolum crudum a Szerződő Felek egyikének gyógyszerkönyve szerint) és egyrész nyers kénsavnak (acidum sulfuricum crudum a Szerződő Felek egyikének gyógyszerkönyve szerint) rendes hőfoknál való keverése útján kell előállítani. A háromszázalékos oldat előállítására a keverék, készítése után legkorábban 24 óra mulva, legkésőbben pedig 3 hónap mulva használható. Az oldatot 24 órán belül kell felhasználni.
A beecsetelés helyett az illető állam kormánya által alkalmasnak talált készülékkel való befecskendezés is alkalmazható.
3. A fertőtlenítés szigorított módja (2. b) rendszerint csak állategészségrendőri intézkedésre, e nélkül pedig akkor is alkalmazandó, ha a kocsikban hasított körmű állatok szállítattnak oly állomásokról, amelyeknek 20 kilóméteres kerületében a ragadós száj- és körömfájás uralkodik vagy még nem nyilvánítottak megszűntenek. Az illetékes közigazgatási hatóságnak jogában áll a szigorított fertőtlenítést (2. b) más esetekben is elrendelni, ha azt a megjelölt betegségek elhurcolásának megakadályozására elengedhetettlennek tartja.
4. Ha belső burkolással ellátott kocsikat kell szigorított fertőtlenítés (2. b) alá venni, akkor a burkolás leszedendő és éppúgy tisztítandó és fertőtlenítendő, mint a kocsi. A belső burkolás eltávolításától el lehet tekinteni akkor, ha a kocsiban csad darabonként csomagolt aprómarha szállíttatott.
5. Párnázott kocsiknál a párnázás, amelyeknek eltávolíthatónak kell lennie, kielégítő módon tisztítandó. Ha a kocsi a 2. b) alatt megnevezett betegségek valamelyikével fertőztetett vagy ha ilyen fertőzés súlyos gyanúja forog fenn, akkor a párnázást el kell égetni.
Magát a kocsit az 1-3. alatt előírt módon kell kezelni. Azokat a külföldi (a Szerződő Felek egyikéhez sem tartozó) kocsikat, amelyeknek a párnázása el nem távolítható, nem szabad ismét megrakni.
6. Oly kocsik, amelyek ládákban vagy ketrecekben elhelyezett egyes aprómarha vagy csomagolt élő baromfi szállítására használtattak, - a szigorított fertőtlenítésre vonatkozó 2. b) és 3. alatti határozmányok érintetlenül hagyásával - csak akkor tisztítandók és fertőtlenítendők az előző határozmányoknak megfelelően, ha alommal, takarmánnyal vagy ürülékkel beszennyeztettek.
7. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az elől említett fajú állatok szállítására szolgáló vasúti kocsikra a megrakás alkalmával vagy harmadik államból jövő kocsikra a területeikre való belépéskor sárgásszínű „Fertőtlenítendő” felírattal ellátott bárcák fognak mindkét oldalon felragasztani. Ha valamelyik kocsit szigorított fertőtlenítés alá kell venni (2. b) 3.) akkor azon az állomáson, ahol ezen fertőtlenítési mód alkalmazásának előfeltételei bekövetkeznek vagy ismertekké válnak, a kocsira „Szigorított módon fertőtlenítendő” felirattal és a közepén rányomtatott függőleges vörös sávval ellátott sárgaszínű bárcák ragasztandók rá. E bárcák fertőtlenítés után eltávolítandók és a helyükbe „Fertőtlenített...........-án órakor.............-ban” nyomtatott felirattal ellátott fehérszínű bárcák alkalmazandók amelyek csak a kocsi újbóli megrakásával távolítandók el.
Ládákban vagy ketrecekben elhelyezett egyes aprómarha vagy csomagolt élő baromfi szállítására használt kocsikat, amennyiben tisztításuk és fertőtlenítésük a 6. pont szerint szükséges, a rendeltetési állomáson kell megbárcázni.
Ha valamely kocsi az egyik Fél területeiről a második Fél területeire való átmenetekor nem volna a jelzett módon megbárcázva, akkor ez a hiány a határmenti állomáson az átvevő hivatal által pótolandó.
8. Üres vagy más árukkal, mint az elől említett állatfajok valamelyikével megrakott oly vasúti kocsik, amelyek a Szerződő Felek valamelyikének területeire belépnek és kívülről felismerhetőleg ilyen állatok szállítására használtattak, de nem tisztítattak és fertőtlenítettek az ezen Határozmányokban foglalt szabályok szerint, ha nem utasíttatnak vissza, az ezen Határozmányokban megállapított szabályok szerint tisztítandók és fertőtlenítendők.
9. Ezek a határozmányok megfelelő módon alkalmazandók hajóknál is olyan helyiségek tekintetében, amelyek állatok szállítására használtattak, vagy amelyekben állatok tartózkodtak.
10. Fenti határozmányok újonnan felmerülő szükségletekre való tekintettel mindkét kormány egyetértő megegyezése útján megváltoztathatók.
A Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság között a mai napon kötött Kereskedelmi Szerződés aláírása alkalmával az alulírott meghatalmazottak a következő kijelentéseket tették, amelyek a Szerződés szerves alkotórészét képezik.
Az I. Cikkhez. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a legnagyobb kedvezményes záradék nem vonatkozik olyan különleges szerződésekre, amelyeket valamelyik Szerződő Fél egy harmadik állammal az egyenes adózás kölcsönös szabályozására nézve kötött vagy a jövőben kötni fog. Mindazonáltal az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Fél területén az egyenes adózás tekintetében nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesülni, mint az ott lakó saját állampolgárok.
A II. Cikkhez. 1. Oly célból, hogy a külföldiek iparűzésének megkezdése és folytatása tekintetében a mindkét Államban fennálló s részben az alaki viszonosság elvén alapuló belföldi határozmányoknak kezelése megkönnyítessék, mindkét Szerződő Fél kijelenti, hogy a másik Fél állampolgárainak a kereskedelem és ipar megkezdését és űzését ugyanolyan feltételek mellett fogja megengedni, mint a belföldieknek. Ez a rendelkezés a jelen Szerződés XI. Cikkének határozmányait nem érinti.
2. A II. Cikk 2. pontja tekintetében a két Fél között egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a megrendelések gyüjtése oly személyeknél, akik az illető áruk ellőállításával és forgalombahozatalával nem hivatásszerűen foglalkoznak, a vándoriparral egyenlőnek tekintendő.
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a Kereskedelmi Szerződés II. Cikke 1. pontjában foglalt határozmányok nem vonatkoznak az orvosok és az okleveles bábák hivatásának gyakorlására.
A III. Cikkhez. A III. Cikk rendelkezései a mindenkori behozatali, illetve kiviteli határozmányokat nem érintik.
Az V. Cikkhez. 1. A forgalmi és a fényűzési adó nem tekintendő az V. Cikk 1. pontjának rendelkezése alá eső külön adónak vagy illetéknek, amennyiben a másik Szerződő Fél állampolgárait nem terheli nagyobb mértékben, mint a saját állampolgárokat.
2. Nemesfémáruk, amelyek kereskedelmi utazók által kizárólag mintákként való bemutatása céljából az előjegyzési eljárásban vámbiztosíték mellett kerülnek behozatalra és így a szabad forgalomba nem mehetnek át, az illetők kívánságára a fémjelzési kötelezettség alól mentesítendők, feltéve, hogy megfelelő biztosíték nyujtatik a mintáknak tényleges viszkivitelére.
A VIII. Cikkhez. A VIII. Cikk 1. pontjának határozmányai nem zárják ki oly illetékeknek beszedését, amelyek az egyik Fél kereskedelmi és ipari társaságainak, valamint hasonló társulatainak a másik Fél területén üzletvitelre való bocsátásáért szedetnek be, amennyiben hasonló belföldi társaságoknak alakulása, engedélyezése vagy üzletvitelre való bocsátása alkalmából aránylagosan azonos magasságú illetékek szedetnek be.
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy az engedélyezési illeték kirovásánál egyedül az illetéket beszedő államban befektetett tőkerész vehető számba.
A IX. Cikkhez. 1. Minthogy Magyarországon a Kereskedelmi Törvény külföldi részvénytársaságok letelepedéséhez csakis a Kereskedelmi Törvényben előírt föltételeknek az illetékes cégbíróság előtti igazolását kívánja meg és a letelepedés állami engedélyezéstől függővé téve nincsen, a Csehszlovák Köztársaságban ellenben a külföldi részvénytársaságok engedélyezése a közigazgatósági hatóságok hatáskörébe tartozik, azok a csehszlovák részvénytársaságok, amelyek a Magyarországon letelepülni óhajtanak, kötelesek mindaddig, amíg a jogszabályok eme különbsége fennáll, mielőtt cégbejegyzés céljából kérvényüket az illetékes cégbíróságnál benyujtanak, a magyar királyi kereskedelemügyi minisztériumnál a Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. tc.) 211. §-ában felsorolt feltételek egyidejű beigazolása mellett üzletvitelre való bocsátásukat kérelmezni s a cégbejegyzésért csakis a megtörtént engedélyezés után és az engedélyezési irat egyidejű felmutatása mellett folyamodhatunk. A megtörtént engedélyezés a magyar Kereskedelmi Törvény 211. § 7. pontjában megkívánt viszonosság igazolásának tekintendő. A magyar királyi kereskedelemügyi minisztérium az üzletvitelre való bocsátás iránt kérvények elintézésénél ugyanazokat az elveket fogja alkalmazni, mint amelyeket a csehszlovák kormány a magyar részvénytársaságok engedélyezésénél alkalmaz és a csehszlovák részvénytársaságokat ugyanolyan kedvező elbánásban fogja részesíteni, mint olyan harmadik államok részvénytársaságait, amelyekben külföldi részvénytársaságok letelepedéséhez állami engedély szükséges.
2. A csehszlovák kormány a magyar királyi kormánnyal közölni fogja azokat a szabályokat, amelyeket a magyar részvénytársaságok engedélyezésénél alkalmaz.
A VIII. és IX. Cikkhez. A VIII. és IX. Cikkekben tárgyalt társaságok alatt termelő-, fogyasztási- és hitelszövetkezetek nem értetnek.
A VIII. és IX. Cikkekhez és a X. Cikk 2. pontjához. A VIII. és IX. Cikkek és a X. Cikk 2. pontjának határozmányai bankokra és biztosítótársaságokra nem nyernek alkalmazást. A bankok és biztosítótársaságok üzletvitelre való bocsátásának kérdése külön megegyezések számára marad fenntartva.
A XIII. Cikkhez. 1. A XIII. Cikk 3. pontjában említett szabályok alatt azok a magyar törvények és törvényes rendeletek értendők, amelyek meghatározzák, hogy a magyar fűszerpaprika összetétele, minősége, földrajzi származása, növénytani eredete, termelése és forgalombahozatala tekintetében mik az irányadók.
2. Közös egyetértéssel megállapíttatik, hogy a minősítő jegy, mely a paprika földrajzi származásának, növénytani eredetének, osztályozásának, valamint ólomzárolásának bizonyítására szolgál, úgyszintén az ólomzárolt burkolat cimkéje, valamint más zárjegyek, melyek a természetes tisztaság, a finomság, a minőség (fajta), a földrajzi származás és növénytani eredet és a helyi eredet igazolását célozzák: magyar állami hatóságok által kiállított közokiratok, melyeket az erre illetékes hatóságok (vegykísérleti állomások) hatáskörükön belül és az előírt formában állítanak ki.
3. Egyetértés áll fenn aziránt, hogy a magyar paprikaküldeményekre alkalmazott ólomzárak és pecsétek, amennyiben a 2. pontban említett állami hatóságoktól származnak, úgy tekintendők, mint hivatalos intézetek által használt bélyegzők, pecsétek és minták, amelyek utánzása a csehszlovák törvények szerint büntetendők.
4. Egyetértően megállapíttatik, hogy az olyan burkolatok (tartályok, dobozok s hasonlók) használatát, amelyek a paprika minősége vagy származása tekintetében félreértéseket idézhetnek elő vagy ilyet előidézni szándékoznak, úgy a csehszlovák magánjogi, mint büntetőjogi törvények szerint meg kell torolni.
5. A magyar kormány oly célból, hogy az 1-4. pontokban lefektetett elvek alkalmazását a csehszlovák kormánynak lehetővé tegye, utóbbinak rendelkezésére fogja bocsátani a csomagoláshoz használt burkolatok (dobozok) mintáit, az állami minősítő jegyeket, címkéket, ólomzárakat, pecséteket és a burkolaton alkalmazásra kerülő más zárjegyeket, úgyszintén ama közegek aláírását, akik az állami minősítő jegyek (zárjegyek) aláírására fel vannak hatalmazva. A magyar kormány ezenfelül a csehszlovák kormány rendelkezésére fogja bocsátani kellő időn belül a magyar fűszerpaprika különböző fajtáinak jellegmintáit.
6. A csehszlovák kormány, mihelyt ennek belső törvényei előfeltételei meglesznek, oly módon fogja rendezni a magyar szaláminak nevezett kolbászáru kereskedelmi forgalmát, hogy a magyar szalámi csak a termelő cég (a cégjelzés) és a termelési hely megnevezésével kerülhet a Csehszlovák Köztársaság területén forgalomba. Ugyanakkor és ugyanolyan módon fogja szabályozni a magyar kormány a sonka forgalmát magyar területen.
7. A Szerződő Felek készségüket jelentik ki aziránt, hogy később tanulmányozni fogják, hogyan lennének a XIII. Cikk 2. pontjának rendelkezései esetleg más oly termékekre is kiterjeszetndők, amelyek jellegzetes tulajdonságaikat a talajból vagy az éghajlattól nyerik.
8. A csehszlovák kormány a végből, hogy a magyar borok elnevezéseinek védelmét biztosítsa, a XIII. Cikk 2. pontjában kilátásba helyezett közlés vétele után meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket aziránt, hogy a házasított borok (mustok) csak abban az esetben hozathassanak forgalomba „magyar” borok (mustok) elnevezés alatt, ha kizárólag magyar területen termelt borok használtattak fel úgy kezelésükre, mint házasításukra.
9. Külön egyezmény fogja megállapítani, mely borok nevezhetők el tokaji boroknak. Addig is azok a törvényes rendelkezések maradnak mérvadók, amelyek a kérdést a két államban jelenleg szabályozták.
A XIV. Cikkhez. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy az egyik Szerződő Fél területén átmenő, valamint a szabad kikötőkben vagy vámkülzetekben elhelyezett bármily származású áruk a másik Szerződő Fél területére való belépésüknél rendszerint nem fognak más vagy magasabb vámoknak vagy illetékeknek alávettetni, mint hogyha közvetlenül a származási országból vittetek volna be. Ez a határozmány úgy az átrakás, átcsomagolás és raktározás mellett, mint a közvetlenül átmenő árukra is alkalmazást nyer. Amennyiben a Szerződő Felek egyike saját kereskedelmének fejlesztése céljából saját nézete szerint oly intézkedésekre kényszerülne, amelyek ezen szabálytól eltérnek, a másik Félnek jogában fog állani, hogy a saját részéről is azonos vagy hasonló intézkedéseket tehessen.
Egyetértés áll fenn a Szerződő Felek között arra nézve, hogy a behozatali és kiviteli tilalmak tekintetében kölcsönös forgalmukban kizárólag a XIX. Cikk és a zárójegyzőkönyvnek a XIX. Cikkhez tartozó határozmányai mérvadók.
Az egyedáruságok kezelésére nézve kölcsönösen biztosított legnagyobb kedvezmény nem terjed ki az állami egyedáruság tárgyát képező árukra vonatkozó egyes szállítási szerződések kötésére.
A XV. Cikkhez. Az aranykoronának pengőértékre való átszámítására az 1925. évi XXXV. tc. 25. §-a úgy intézkedik, hogy egy aranykorona 1.1585365 pengővel egyenlő.
A XVIII. Cikkhez. Magyarország részéről Bénréve-Fülek, Hidasnémeti-Hernádcsány és Sátoraljaújhely-Kassa jelöltetnek meg, mint oly határmenti útvonalak, melyek az effajta átmeneti forgalom számára tekintetbe jönnek.
A XIX. Cikkhez. Ha a Szerződő Felek egyike, rendkívüli körülmények között, szükségesnek tartaná, hogy bizonyos árukra behozatali vagy kiviteli korlátozásokat vagy tilalmakat tartson fenn vagy léptessen életbe, e tárgyban a másik Féllel meg fog állapodni, hacsak előzetesen már meg nem állapodott.
A XX. Cikkhez. Azok az állatok, amelyeket a két Szerződő Fél egyikének területéről a másik területére vásárokra visznek és onnét el nem adva ismét visszahoznak, mindkét részről lehetőleg könnyített vámkezelésben fognak részesülni. Az azonosság megállapítása szempontjából az állatnak nem, szám és szín szerint való megjelölése, az esetleges különös ismertetőjelek felsorolása mellett, rendszerint elégségesnek fog tekintetni.
Az 1. bekezdés c) pontjának határozmányai nem érintik az áruforgalom korlátozásából folyó mindenkor érvényben lévő szabályokat.
A XXI. Cikkhez. Az a kérdés, hogy az egyik Szerződő Fél hajói a másik Szerződő Fél kikötői között fenntarthatnak-e és milyen mértékben rendszeres helyi járatok utasok és belföldi vagy belföldiesített áruk szállítására, külön egyezményekben fog szabályozást nyerni.
Azt a kérdést, hogy az egyik Szerződő Fél kikötőiben és nyilvános be- és kirakodási helyein a másik Fél állampolgárai a hajózási üzem folytatásához szükséges állandó berendezéseket (kikötőhelyek, daruk, raktárak és hajógyárak) létesíthessenek, még megkötendő külön egyezmény fogja szabályozni.
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy az egyik Szerződő Fél hajóin a másik Fél valamely kikötőjébe szállított s abból a célból, hogy onnan más hajón az utóbbi Fél más kikötőjébe vagy harmadik államba szállíttassanak, ott ideiglenesen kirakott áruk - az erre vonatkozóan érvényben lévő vámszabályok fenntartása mellett - a kérdéses kikötőben való kirakásuk következtében nem tekintetnek belföldiesítetteknek.
Arra a fenntartásra való tekintettel, amelyet a Csehszlovák Köztársaság a Barcelonában 1921. évi április hó 20-án kötött és a Nemzetközi érdekű hajózható utak ügyére vonatkozó Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének aláírása alkalmával tett, a két Szerződő Fél, alkalmas időben, külön megállapodást fog kötni azokra a szabályokra vonatkozólag, melyek a tervezett Duna-Elba-Odera-csatorna építésének befejezése esetén e víziútra alkalmazást fognak nyerni.
A XXV. Cikk 1-4. bekezdéseihez
A) A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy a díjmérséklések alkalmazására vonatkozó csak olyan feltételek tekintendők a XXV. Cikk szerint meg nem engedett feltételeknek, amelyek azt célozzák, hogy a mérsékelt díjszabás élvezetéből a külföldi eredetű hasonló árukat kizárják. Viszont megengedetteknek tekintetnek valamely díjmérséklés alkalmazására vonatkozó oly feltételek, amelyek abból a célból iratnak elő, hogy bizonyos cikkek tekintetében a belföldi fogyasztás kielégítése biztosítassék vagy hogy tengeri kikötők fejlődése előmozdítassék, nemkülönben az oly alkalmazási feltételek, amelyek a tulajdonképpeni vasúti üzlet érdekeinek figyelembevétele alapján állíttatnak fel (mint pl. forgalomszervezés, üzemi költségek csökkentése és hasonlók).
Ennek az értelmezésnek megfelelően,
I. meg nem engedettnek tekintetik:
a) az áru belföldi származásának a kikötése;
b) annak megkövetelése, hogy az áru oly néven vallassék be, mely egy hasonló fajtájú külföldi árura nem alkalmazható;
c) annak kikötése, hogy az áru arról a helyről származzék, ahol a feladási állomás van (helyben való föladás), vagy oly kikötés, hogy az áru feladási állomásra fuvarszekéren, iparvágányon, magánjellegű összekötő pályán, alsóbbrendű vasúton vagy meghatározott vasúti vonalakon hozassék;
d) annak kikötése, hogy a mérsékelt díjszabást élvező áru előállításához felhasznált nyersanyag vagy félgyártmányok hazai vasutakon szállíttattak légyen.
II. megengedettnek tekintetik:
a) a belföldi felhasználás kikötése;
b) annak kikötése, hogy az áru víziúton hozassék a feladási állomásra, tekintet nélkül arra, hogy a hajóból való átrakás magán a feladási állomáson történik vagy az áru az átrakóállomásról egy, a maga egészében ama állam területén fekvő iparvágányon hozatik a feladói állomásra, amelyben ez a feladási állomás fekszik;
c) ugyanezen feladó által, meghatározott időn belül, bizonyos legkisebb árumennyiség feladásának kikötése;
d) valamely áruból zárt vonat vagy meghatározott kocsicsoport alakítására elegendő mennyiségben való feladásának kikötése.
B) Abban az esetben, ha a Szerződő Felek egyike valamely harmadik államnak az egyenlő elbánás tekintetében a XXV. Cikk 1. és 2. bekezdései szerint engedélyezett kedvezményeken túlmenő kedvezményeket nyujtana, a másik Szerződő Fél ugyanezeket a kedvezményeket teljes joggal igényelheti a maga részére is.
A XXV. Cikk 6. bekezdéséhez
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy jotékonysági célra vagy a közoktatás céljaira adott kedvezmények például szegénység címén, az iskolai oktatás előmozdítására vagy templomok, iskolák és kórházak építésére és karbantartására fognak engedélyezteni. Csak egyes esetekben engedélyezett és gazdasági jelentőséggel nem bíró díjmérséklésekről van tehát szó.
A XXV. Cikkhez és a D) melléklethez
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a fentebbi összes rendelkezések más Államokkal való forgalomba csak az ezen Államokkal kötendő megfelelő egyezmények megkötésétől és csak ezen egyezmények rendelkezéseinek a keretén belül nyernek alkalmazást.
A XXV. Cikk és a D) melléklet rendelkezései expressz árukra is alkalmazást nyernek, amennyiben a Szerződő Felek megegyezésre jutnak arra nézve, hogy ily áruknak a két állam között való szállítása rendszeresítessék.
A XXX. Cikkhez. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a választott bíróságot csakis a két kormány hivathatja össze, nem pedig alárendelt hatóságok vagy magánosok, valamint hogy a választott bíróság összehívása csak akkor történjék meg, ha a nézeteltérés egyetértő tisztázása diplomáciai úton már eredménytelenül megkíséreltetett.
A 4. b) tsz.-hoz:
A szerződéses vámtétellel úgy az őrölt paprika, mint az érett vörös hűvelyekben (szárítottakban is) levő paprika fog kezeltetni.
A 27. tsz.-hoz:
A 100 kg-kint 6 cK-ás szerződéses vámtétel csak azokat a tengeri küldeményeket illeti meg, amelyeknek takarmányozási célra való rendeltetését a behozatal alkalmával a vámhivatal előtt az illetékes csehszlovák mezőgazdasági tanács, illetőleg a Podkarpatská Rus-i polgári igazgatás mezőgazdasági előadójának hivatalos tanusítványa igazolja.
A 33. tsz.-hoz:
1. Ha a csehszlovák kormány a 109/1926. számú törvény V. Cikke értelmében (rendkívüli inség esetén) a búza, illetőleg rozs vámját mérsékelné, egyidejűleg és ugyanazon időtartamra a búzaliszt, illetőleg rozsliszt, úgyszintén a búzából, illetőleg rozsból való örlemények vámja - annak az aránynak fenntartása mellett, amely az ebben a szerződésben a búzára, illetőleg rozsra s ezekből készült lisztre megállapított vámokban kifejezésre jut - olykép fog leszállíttatni, hogy a két vám közötti különbözet 20 cK-nál kisebb nem lesz; e különbözet további csökkentésére nem áll fenn szerződéses kötelezettség.
2. A magyar őrlemények, valamint minden más áru exportőrei is szabadon fognak rendelkezhetni a Csehszlovákiába eszközölt eladásaikból nekik juttatott csehszlovák koronákban járó összegek felett mindaddig, míg a kereskedelmi ügyletekből folyó devizákra a szabad rendelkezés joga Magyarországon is biztosítva van.
3. Ha a csehszlovák kormány a gabona kiőrlésére vonatkozólag magyar származású őrleményekre is alkalmazást nyerő szabályokat állapít meg, az illetékes magyar hatóságok részéről kiállított bizonylatok, amelyek igazolják, hogy az illető őrlemény a Csehszlovák Köztársaságban érvényes vonatkozó szabályoknak megfelel, elfogadtatnak s az ezekkel a bizonylatokkal kísért küldemények e tekintetben minden további vizsgálat nélkül a határon beengedtetnek.
Amennyiben a belföldi forgalomban a belföldi előállítású lisztre vonatkozólag e szabályok betartásának próbaszerű ellenőrzése fog gyakoroltatni, az ily ellenőrzés joga a magyar származású lisztre is fenntartatik.
4. A 109/1926. számú törvény VI. Cikkének 2. pontja által szabályozott behozatali jegy-rendszerre vonatkozólag a következő megállapodás létesül:
a) a hivatkozott törvényes határozvány értelmében kiadott behozatali jegyek át nem ruházhatók;
b) e behozatali jegyek érvényességének időtartama a kiállítás napjától számítva kilenc hónapot nem fog meghaladni;
c) a 33. tarifaszám alá tartozó liszt vagy őrlemények búzából vagy rozsból 100 kg-jának nyersanyagértéke 115 kg búzánál, illetőleg rozsnál magasabban nem fog megszabatni.
A 37. a) tsz.-hoz:
Egyetértés áll fenn abban a tekintetben, hogy valamely harmadik államnak cseresznyére, illetőleg meggyre esetleg nyujtott alacsonyabb szerződéses vám egyidejűleg magyar származású meggyre, illetve cseresznyére is alkalmazásra kerül.
A 39. tsz.-hoz:
A szilvaíz nem tekintetik gyümölcscefrének (gyümölcsvelő, gyümölcspulp).
A 64. és 65. tsz.-okhoz:
A magyar származású és eredetű simmentali fajta tenyészbikákra és tenyésztehenekre a csehszlovák-svájci kereskedelmi szerződés érvényességének tartamára az abban megállapított darabonkinti 180 cK-ás vámtétel nyer alkalmazást.
Az említett fajtájú tenyészmarha a behozatal alkalmával a kedvezményes vámmal kezeltetik, ha az importőr az illetékes csehszlovák mezőgazdasági tanács, illetőleg a Podkarpatská Rus-i polgári igazgatás mezőgazdasági előadójának előírt tanusítványát bemutatja, amelyet megerősít a behozatalnál való állatorvosi vizsgálattal megbízott csehszlovák hivatalos állatorvos lelete arról, hogy a vonatkozó magyar marhalevél adataival egybehangzóan a tanusítványban megjelölt fajtájú tenyészmarha behozataláról van szó.
A 70b. tsz.-hoz:
Azzal a fenntartással, hogy az 1926 június 22-én kelt 109. számú törvény II. Cikkének a 70. b) tsz.-hoz tartozó jegyzetben megállapított különleges szabályozás érvényben van, az 50 - 80 kg-ig terjedő súlyú sertésekre 1927 július 1-től 1928 június 30-áig 60 cK, 1928 július 1-től 1929 június 30-áig pedig 72 cK darabonkinti vám fog szedetni.
A 71. tsz.-hoz:
A következő fajtájú, illetőleg törzsű melegvérűek: Lipica, nagy és kis Nonius, Furioso, Gidran, az angol-arab kereszteződésűek, továbbá az említett melegvérűeknek egymásközti keresztezései a Csehszlovák Köztársaságba való behozatalnál 900, illetőleg 550 csehkoronás szerződéses vámot élveznek, ha az importőr a vámhivatalnak a behozatalánál való állatorvosi vizsgálattal megbízott csehszlovák hivatalos állatorvos bizonyitványát felmutatja arra nézve, hogy a magyar vonatkozó magyar marhalevél adataival megegyezően az említett melegvérű lovakról van szó.
A 78. tsz.-hoz:
A tej vámmentességének szerződéses lekötése nem vonatkozik a tejfölre.
A 101. tsz.-hoz:
Technikai (tisztítatlan) keményített zsiradékok (halzsír is) és olajok a 101. tsz. alá tartoznak.
A 102. tsz.-hoz:
A csehszlovák hatóságok felülvizsgálati jogának fenntartásával a vámkezelés alapjául a repceolajalj-küldemények tényleges olajtartalma fog vétetni, amelyet Budapest székesfőváros vegyészeti hivatalának és a győri törvényhatósági vegyvizsgáló állomásnak a lelete állapított meg.
A 104. tsz.-hoz:
Az arról szóló bizonyítvány, hogy az olaj kizárólag napraforgó magból készült, Budapest székesfőváros vegyészeti hivatala és a győri törvényhatósági vegyvizsgáló állomás részéről fog kiállíttatni.
A csehszlovák vámigazgatás számára fenntartatik az a jog, hogy e bizonyítványok adatainak helyességét a küldemények tartalma tekintetében felülvizsgálja.
A 108. a) tsz.-hoz:
A magyar származású borpárlat a Csehszlovák Köztársaságba való bevitelénél a francia eredetű cognac és armagnac számára mindenkor érvényes vámtételekkel fog megvámoltatni.
Ezidőszerint cognacra és armagnacra az 1923 augusztus 17-iki csehszlovák-francia kereskedelmi szerződésben megállapított vámtételek vannak érvényben, még pedig 1000 cs. korona a palackárura és 3000 cs. korona a hordóárura.
A 109. tsz.-hoz:
A Csehszlovák Köztársaságba való behozataluk alkalmával a magyar bort tartalmazó küldemények mellé a származási bizonyítványokon kívűl vegyelemzési bizonylatokat is kell csatolni.
A származási bizonyitványok kiállítására a következő hatóságok vannak felhatalmazva:
1. valamennyi m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség;
2. a kereskedelmi és iparkamarák;
3. a mezőgazdasági kamarák.
A vegyelemzési bizonylatok kiállítására a budapesti m. kir. szőlő- és borgazdasági központi kísérleti állomás jogosult.
A vegyelemzési bizonylatnak különösen tartalmaznia kell:
a fajsúlyt,
az alkoholtartalom fokát,
az összes savtartalmat,
az illó savakban való tartalmat,
a cukortartalmat,
az extrakt-tartalmat,
a cukormentes extrakt-tartalmat,
a hamu- (ásványi anyag) tartalmat.
A vegyelemzési bizonylat fel fogja tüntetni, hogy a vegyelemzés ugyanarra a borküldeményre vonatkozik, amelyről a vonatkozó származási bizonyítvány kiállíttatott.
A csehszlovák hatóságoknak joga a behozott borok vegyelemzésének felülvizsgálatára érintetlen marad.
A 110. tsz.-hoz:
A pezsgőbor-küldeményekről szóló származási bizonyítványokat az illetékes kereskedelmi és iparkamarák fogják kiállítani.
A 117. tsz.-hoz:
A 140 kg-on felüli és a 70 kg-on felüli egyenkinti súly alatt a belek nélküli, de a hájat és a veséket magában foglaló súlyt kell érteni.
A 118. tsz.-hoz:
Az úgynevezett magyar szalámi szerződéses vámtétele alá tartozik az a szalámi is, mely marhahúsból vagy marhahússal készült.
A 127., 131., 132. tsz.-okhoz:
Dietétikus malátakészítmények gyanánt 720 cK-ás szerződéses vámtétellel fognak kezeltetni az Ovomaltine, Szitmaltin és hasonló összetételű malátakészítmények, ha dietétikus szereknek vagy gyógyszereknek vannak is hirdetve, még ha általában más anyagokkal vagy jelentéktelen mennyiségben gyógyszereknek tekintendő anyagokkal vannak is elkészítve; ha azonban a malátakészítményeknél a gyógyszerek hozzáadása oly természetű, hogy az illető készítmény túlnyomóan gyógyszerhatást fejthet ki, az árut a 630. tsz. szerint elkészített gyógyszerként kell kezelni.
Ilyen, a 630. tsz. alá tartozó malátakészítényeknek tekintendők:
malátacsukamájolaj-kivonat (40% májolaj-tartalommal),
vasmalátakivonat (2% ferrum pyrophosphoricum cum ammonio citrico-tartalommal),
mészfoszfor-malátakivonat (2% calcium lactophosphoricum-taratlommal),
jódvas-malátakivonat (0.25% ferrum jodatum-tartalommal).
A 128. és 131. tsz.-okhoz:
Ugyancsak a májpástétomok szerződéses vámtételével fog kezeltetni egész, fel nem darabolt libamáj, zsírban étkezésre készen sterilizálva (foie naturel), továbbá áttört kenhető puhaságú libamáj, szarvasgomba hozzáadása nélkül (libamájkrém).
A 219. e) tsz.-hoz:
Műszaki cikkekként tekintendők a hevederek is.
A 275. és 276. tsz.-okhoz:
Köles szalma alatt a cirokszalma is értendő.
A 300. a) tsz.-hoz:
A szerződéses vámtétellel fognak fénymázozott tálcák és csészék is kezeltetni.
A 300. b) tsz.-hoz:
A szerződéses vámtétellel kezelendők a festőpatronok (festőminták) is.
A 311. tsz.-hoz:
Szövetanyagokból való cipőt kaucsuktalppal akkor is a 311. tsz. szerint kell kezelni, ha bőrrel való kapcsolatot mutat.
A 350. tsz.-hoz:
A csehszlovák kormány kijelenti készségét arra, hogy abban az esetben, ha a parketta-deszkácskák (a magyar vámtarifa 203. b) 2. számából) magyar vámtétele az ebben a szerződésben megállapított 7 aranykorona alá mérsékeltetnék, a gyalult párkányzatok, hevederek, pálcák és táblák (a csehszlovák vámtarifa 350. a) számából) vámtételét is 50 cK-ról az aritásnak a megfelelő színvonalra leszállítsa. A csehszlovák vámtétel leszállításának a magyar vámtétel mérséklésével egyidejűleg kell hatályba lépnie.
A 356. c) 2. tsz.-hoz:
A szerződéses vámtétellel kell kezelni az ott megnevezett bútorokat puhafa-alkotórészekkel (fiókkal és hasonlókkal) is.
A 338. tsz.-hoz:
Falilámpákként a szerződéses tétel értelmében az oly falilámpákat kell kezelni, amelyek fényforrásukat (petróleum, olaj, borszesz és hasonlók) magukban foglalják.
A 425. tsz.-hoz:
Gyári jelek, cégbélyegzők és tartalommegjelölések, melyek semminemű díszítést nem jelentenek, nem járnak azzal, hogy önmagukban egyszínű agyagáruk többszínűekként vámkezeltessenek.
Az olyan agyagedényeket (a magyar vámtarifa 700. b) 2. számának terjedelmével megegyezően), amelyek külső oldalukon más színűek, mint belső oldalukon s olyan agyagtárgyakat, amelyek az égetett agyagnak természetes színén kívül csak egyetlen más színt mutatnak, e miatt még nem kell többszínűekként vámkezelni.
A 426. a) tsz.-hoz:
A szerződéses vámtétellel kell kezelni a díszítéssel ellátott agyagpipákat is, közönséges anyagokkal kapcsolatban.
A 445., 482. és 517. tsz.-okhoz:
Világítási testek alatt lámpákat is kell érteni.
Világítási testek alkotórészei alatt ugyancsak értendők lámpatestek (fémbetétek), lámpaernyők, lámpaégők, ernyőtartók, lámpatestekhez tartozó nyílást változtató csavarzatok és lámpatestekhez tartozó csavarcsizmák, lámpaemelő csigák, lámpatalpak, falilámpákhoz tartozó falikarok és sugárvetők.
A 445. e) tsz.-hoz:
Megegyezés áll fenn arra vonatkozólag, hogy amennyiben az e tarifa tételhez tartozó másnemű nikkelezett árukra valamely harmadik állammal kötendő szerződésben 100 kg-kint 1400 cseh koronánál alacsonyabb vámtétel állapíttatnék meg, úgy ez utóbbi egyidejűleg az e vámtételhez tartozó nikkelezett lámpákra és nikkelezett lámpaalkotórészekre is alkalmaztatni fog.
Az 517. tsz.-hoz:
A peronoszporafecskendőkön esetleg előforduló kaucsuk- és bőrtömítések, valamint a 219. tarifaszámhoz tartozó hevederek és tömlők a megvámolásnál figyelmen kívül hagyandók.
Az 538. tsz.-hoz:
Kőaprításra szolgáló gépekként a szerződéses vámokkal a következő gépek fognak kezeltetni: kőtörők (pofástörők és körtörők), tégla, homokkő, agyag és hasonlók aprítására szolgáló desintegrátorok, valamint kőhasító gépek.
Az 540. tsz.-hoz:
E tarifaszám alá a vasúti biztosító- és jelzőkészülékeknek csak az elektromos részei tartoznak, mint: villamos blokkelemek, jelfogók (relais), vágányszámjelzőkészülékek, blokk-készülékek kapcsolásai, továbbá harangjelző-jeladók (Önműködők és nem önműködők), hívó-csengők, induktorok és hasonlók harangjelzőkészülékek részére. Ezzel szemben a nehéz állványzatok, alzatszekrények, irodai készülékek alzatjai, autómata súlyállványok és az említett készülékeknek hasonló nem elektromos részei, amennyiben vasból vannak, a 450. tarifaszám szerint vámolandók meg.
Az 542. tsz.-hoz:
Oly csillárokat, lámpákat stb., amelyekbe csak szigetelt drótok vannak behúzva, amelyek azonban izzólámpaalkotórészekkel még nincsenek felszerelve, az anyag minősége szerint közönséges anyagokkal kapcsolatos áruként kell kezelni.
A 613. tsz.-hoz:
Egyetértés áll fenn aziránt, hogy a burgonyakeményítőre és burgonyakeményítőlisztre vonatkozó bizonyítványokat az illetékes kereskedelmi és iparkamara fogja kiállítani. A csehszlovák vámigazgatás részére fennmarad az a jog, hogy e bizonyítványok helyességét megvizsgálja.
A 621. tsz.-hoz:
A Blau-gáz csak akkor kezeltetik a 45 cK-ás szerződéses vámmal, ha a küldeményt a termelési ország illetékes kereskedelmi és iparkamarája által kiállított s az áru behozatalára szolgáló acéltartályok tartalmáról szóló bizonyítvány kíséri.
Az ex 79. tsz.-hoz:
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy valamely harmadik államnak meggyre esetleg megadott alacsonyabb szerződéses vám egyidejűleg csehszlovák eredetű cseresznyére is alkalmazásra kerül.
A 134. tsz.-hoz:
A következő csehszlovák forrásokból eredő ásványvizeknek van ezidőszerint igényük szerződésszerű kezelésére:
Beloves (Idaforrás), Bilina-Kyselka, Bylany, Csiz, Darkov, Frantiskovy Lázne, (Wiesenquelle, Salzquelle, Franzensquelle, Nataliequelle, Stahlquelle, Glauberquelle), Karlovy Váry (Sprudel, Mühlbrunn, Schlossbrunn, Marktbrunn, Felsenqelle, Parkbrunn), Klasterec nad Ohri; Krondorf-Kyselka; Lázne Knyzvart (Richardquelle); Lozai alkalikus savanyúvíz; Luhaƒovice (Vincenzsquelle, Luisenquelle, Amandaquelle, Johanisquelle), Vratislavice nad Nisou, Mariánské Lázne (Glaubersalzquellen, Kreuzbrunnen és Ferdinandsbrunnen, Waldquelle, Rudolfsquelle, Ambrosiusbrunnen, Excelsiorquelle); Mattoniho Kysibelka, Nová Ves u Becová, Ondrásov u Berouna na Moravé, Pöstyén (Therma, Thermalvíz), Podebrady, Markartov (Radiovka), Lipóc (Salvatorforrás), Saratica, Sternov Teplice-Sanov, Zajecice, Brvany (Praga), Szulina (Koronaforrás), Baldóc (Deák- és Luciforrás), Slatina (Annaforrás), Polena, Szolyva, Szepesszombat (Tatra), Solocin (Margitforrás); Cigelka (Lajosforrás, Istvánforrás). A csehszlovák kormány kivánságára a m. kir. kormány ezt a jegyzéket más, csehszlovák eredetű ásványvizek fölvételével ki fogja egészíteni.
A 137. tsz.-hoz:
Gyógytápszereket nem ezen, hanem a 458. d) tsz. szerint kell kezelni. Gyógytápszereknek kell tekinteni az olyan tápszereket, amelyeket kifejezetten ilyenekként jelölnek meg vagy amelyek gyógyszert (Csukamájolajat, jódot, glicerofoszfátot stb.) tartalmaznak, avagy túlnyomó fehérjetartalommal birnak. Gyógymalátakészítményeknek kell különöskép tekinteni és így a 458. d) tsz. alá tartoznak a következők: malátacsukamájolajkivonat, vasmalátakivonat, mészfoszforkivonat, jódvasmalátakivonat és hasonlók.
A 139-145. tsz.-okhoz:
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy abban az esetben, ha magyar részről a malmok számára a kikészítési eljárás behozatali jegyek vagy az őrlési forgalom alakjában megengedtetik, a csehszlovák vámtarifa 33. tsz.-ról szóló zárójegyzőkönyvi határozatok 4. pontjában tárgyalt vonatkozásokban liszt és őrlemények (a csehszlovák vt. 33. tsz. tartalmának megfelelően) kivitele számára a kikészítési eljárás fentemlített alakjainak szabályozása alkalmával magyar részről semmilyen tekintetben sem fognak messzebbmenő kedvezmények adatni, mint amilyeneket a csehszlovák részről a fentidézett 4. pont értelmében szerződésszerűen elvállalt kötelezettségek megállapíttatnak.
A 168. a) 2. tsz.-hoz:
Az úgynevezett oroszhal alatt marinált halakat kell érteni fej-, has- és belsőrészek nélkül.
A 203. b) 2. tsz.-hoz:
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy abban az esetben, ha a más fából, mint bükkfából készült parkettadeszkácskák (ú. n. amerikai parketta) magyar vámja valamely harmadik állammal megkötendő szerződésben 7 aranykorona alá mérsékeltetnék, ez a mérséklés a bükkfából való parkettadeszkácskákra (ú. n. amerikai parkettára) is ki fog terjedni. Ennek a mérséklésből a más fából, mint bükkfából készült parkettadeszkácska (ú. n. amerikai parketta) magyar vámjának mérséklésével egyidejűleg kell érvénybe lépnie.
A 246. tsz.-hoz:
A pöstyéni és trencsénteplici gyógyiszap-küldeményekhez mellékelt használati utasítások ugyancsak vámmentesen fognak beengedtetni.
A 264. tsz.-hoz:
Ezen tsz. szerint kell megvámolni a mesterséges surlát, mint: carborundum, elektrit, szemcsézve és őrölve is.
A 363. tsz.-hoz:
Metagonfestékek acetonban, amylacetátban és hasonlókban szuszpendált és föloldott földfestékek, ragasztó- (sűrűsítő) anyagként hozzáadott celluloiddal. A metagonfestéket bőrgyárakban az egyenlőtlen bőrszínezés kiegyenlítésére használják s hordókba vagy bádogkannákba csomagolva kerülnek forgalomba.
A 458. c) tsz.-hoz:
A szerződéses tétel a következő forrástermékekre érvényes: Karlsbadi sprudelpasztillák, Marienbadi pasztillák, Bilini emésztő pasztillák, Podebradi pasztillák, Luhacovicei pasztillák. A m. kir. kormány a csehszlovák kormány kívánságára ezt a jegyzéket más csehszlovák származású forrástermékek felvételével ki fogja egészíteni.
A 458. d) tsz.-hoz:
A szerződéses tétel a következő forrástermékekre érvényes: csizi jódbrómsó, Darkaui jódsó, Franzensbadi sprudelsó, Franzensbadi láplúg, Franzensbadi lápsó, természetes Karlsbadi sprudelsó, természetes Karlsbadi sprudellúgsó, természetes Marienbadi forrássó, Marienbadi anyalúg, Marienbadi anyalúgsó, Mattoni-féle lápsó, Mattoni-féle láplúg. A m. kir. kormány a csehszlovák kormány kívánságára ezt a jegyzéket más csehszlovák eredetű forrástermékek felvételével ki fogja egészíteni.
A megállapított szerződéses vámok érvényesek továbbá dr. Scheuer Arthur következő fogorvosi készítményeire: formáldehydpaszta, formáldehyd-thymol-kokainpaszta, jodoform-gyökértömő, trikesolformalin-paszta, jodoform-thymol-kokainpaszta, marópaszta, növényi rostmarópaszta, exkaváció-kenőcs, jódolaj, post extractionem, trikresolformalinoldat, trikresolformalinoldat állati szénnel és trikresolformalineugenoldat, valamint „Stoma” trikresolformalin-gyökértömőpaszta és „Stoma” kámforfenol-gyökértömő paszta.
A 478. tsz.-hoz:
Skík kapcsolata bőr- vagy balataszíjakkal nem zárja ki azoknak a 478. a) tsz. szerinti megvámolását.
A 480. tsz.-hoz:
A 14 aranykoronás szerződéses vám alá esnek a kompenzációdeszkákból (Sperholz) való székülések is.
A 489. tsz.-hoz:
Ragasztott faforgácsdobozok. - Színes, beégetett, besajtolt cégjelek gyárjelek, árumegjelölések és hasonlók, díszítményekkel is, a megvámolásnál figyelmen kívül maradnak.
A 493. tsz.-hoz:
E tsz. alá tartozik gummoid lemezekben és meg nem munkált rudakban.
Az 526. c) tsz.-hoz:
Gyárilag készített könyvtáblák nem tekinthetők iparművészeti jelleggel bíró könyvbekötéseknek.
Az 532. tsz.-hoz:
Műszaki célokra szolgáló gummoidáruk, mint gummoidcsövek, gyűrűk stb., a letétbe helyezett minták fajtájára a budapesti, szobi és komáromi fővámhivataloknál vámoltatnak meg.
Az 535. b) és 536. b) tsz.-okhoz:
Espartokosarak alatt oly kosarak értendők, melyek váza fűzfavesszőből, illetve nádból van, espartofűvel befonva.
Az 535-537. tsz.-okhoz:
Lényegtelen szerelések vasból vagy fémekből és ezek öntvényeiből, valamint lényegtelen kapcsolatok (hurkok, védősarkak, stb.) bőrrel vagy műbőrrel nincsenek befolyással a tarifálásra, amennyiben nem jelentenek az áru kereskedelmi jellegét meghatározó díszítést.
Az 537. d) tsz.-hoz:
Textilfonalakkal részben körülfont fapálcikás görredőnyöknek azokat kell tekinteni, amelyeknél a textilfonalak a fapálcika-szövet szélességének kevesebb, mint felét fedik. A szerződéses vámok alá esnek azok a fapálcikás görredőnyök is, amelyeknél leoni drót fordul elő.
Az 552. és 553. tsz.-okhoz:
Pamutszövet gyanánt kell megvámolni azt a pamutszövetet is, melyben a vetülékfonal olyan hulladék- (vigogne) fonal, mely súly szerint legfeljebb 8% gyapjút (gyapjúhulladékot) tartalmaz.
Csinvatszövetek alatt értendők azok a három-, illetőleg négyfonalas csinvatsávolyok, melyekben két egyforma széles csík egymással megszakítás nélkül és a szövet egész szélességén keresztül változik olymódon, hogy a sávolyvonalak az egyik csíkban balra, a másikban jobbra haladnak.
Az 559. tsz.-hoz:
Fej- és vállkendők pamutbársonyból és bársonyszerű pamutszövetekből akkor is a tarifaszám alá tartoznak, ha hozzászőtt, hozzácsomózott vagy rávarott rojtokkal bírnak.
Rojtokkal ellátott kendők területének megállapításánál a rojtok félhosszát a hosszmérethez kell venni.
Az 570. tsz.-hoz:
A nem mustrás (csupán egy alapkötéssel bíró) lenszövetekhez tartoznak még:
1. a többágú fonalakból síma (vászonszerű) kötéssel szőtt szövetek, vagyis olyanok, melyeknél
a) a lánc egyszálú vetülék által két, három vagy több, de egymás között egyenlő csoportokra osztatik és a kötéspontok eltolódása a következő vetülékfonalnál szabályosan, mindig ezen két, három vagy több láncfonallal történik; vagy a lánc két, három vagy több szálból álló vetülék által szálankint (fonalankint) kereszteztetik és a kötéspontok eltolódása a következő vetülékfonalaknál mindig szabályszerűen egy-egy láncfonallal történik; vagy
b) úgy a lánc, mint a vetülék egyenlő nagyságú két, három vagy több fonalból álló csoportokat képeznek és a kötés szabályosan, mindig a fonalcsoportokban levő fonalak számával halad előre.
2. a) az összes egyszerű láncsávolyos (láncoldalas sávolykötésű) szövetek, a több fonalból álló lánccsoportokban levő fonalak számára való tekintet nélkül és
b) valamennyi egyszerű vetüléksávolyos (vetülékoldalas sávolykötésű) szövetek, melyeknél a láncfonalak a vetülkfonalak által a sávolyos kötés láncoldalához (láncsávoly) hasonlóan több fonalból álló csoportokra osztatnak, a kötéspontok eltolódása azonban minden következő vetülékfonalnál a láncfonalak által alkotott csoportban levő fonalak számával történik; ezáltal a szövet felületén rézsútos (diagonális) sávok keletkeznek, melyekben a vetülékfonalak a szövet felszínén mindig két, három vagy több láncfonal felett szabadon fekszenek;
c) a hat-, nyolc- stb. fonalas, ú.n. azonos oldalú sávolyos kötéssel bíró szövetek, melyeknél mindig három, illetőleg négy egymás mellett fekvő láncfonal felváltva, hol az egyszálú vetülék felett, hol pedig alatta fekszik és a kötéspontok eltolódása szabályszerűen egy-egy fonallal történik;
d) a következő tört sávolyos kötésű szövetek: azok a három-, illetőleg négyfonalas csinvatsávolyos szövetek, amelyekben két egyenlő szélességű csík váltakozik egymással s a csíkok egyikében a sávolyvonalak balra, a másikban jobbra haladnak; továbbá a négyfonalas szétszort kötési pontokkal bíró tört sávolyos kötésű szövetek, amelyeknél az egy fonalból álló vetülék a szövet kötésű szövet mintaelemében foglalt láncfonalakat oly módon köti, hogy a kötési pontok továbbhelyezése a mintaelem első vetülékénél egy, a másodiknál kettő, a harmadiknál három s a negyediknél két fonallal történik.
3. 1) Az összes lánc-, illetve vetülékoldalas atlaszok (satinek). Az atlaszkötés lényege abban áll, hogy az egyszálú vetülék által a láncfonalak két oly csoportra osztatnak, melyeknek egyike csupa egyszárú, a másikra pedig mindig egyenlő, de legalább négy fonalból álló csoportot alkot és a kötőpontok eltolódása a következő vetüléknél két vagy több láncfonallal történik. Ha az ily kötésnél a csoportos láncfonalak a vetülékfonalak fölé, az egyszálú láncfonalak pedig a vetülék alá esnek, úgy láncoldalas atlasz, ellenkező esetben vetülékoldalas atlasz áll elő.
2) Minden egyéb kötés és kötéskombináció esetén a lenszövetek mint mustrás szövetek vámolandók meg, mint pl. a mintázatos (effekt) sávoly (diagonál, diaper kötéssel), a huck-kötések (törülközőknél), a függönyös kötés (hímzési alapul szolgáló szöveteknél), krepp-kötés (fehérneműkonfekció-célokra szolgáló szöveteknél), kockás kötés (fürdőkendőkre való szöveteknél), vászonkötésnek, sávolyos vagy atlaszkötésnek kombinációi brosozott szegélyekkel, ripszsávokkal s effélékkel, valamint láncoldalas és vetülékoldalas atlaszok egyesítve és hasonlók.
Az 585. a) tsz.-hoz:
E tarifaszám alá a halinaposztó és a padlóburkolószövetek (tarkánszőve vagy színnyomatosan is) négyzetméterenkint 1000 gr-nál kisebb súlyban csak az esetben tartoznak, ha azok túlnyomóan durva állati szőrből csekély mennyiségű gyapjúval, gyapjúhulladékkal és növényi fonóanyagokkal vegyesen is készülnek. A halinaposztók és padlóburkolószövetek négyzetméterekint 800 gr vagy annál kisebb súlyban, anyagukra való tekintet nélkül, az 585. b) tarifaszám szerint kezelendők.
Az 585. b) 3. tsz.-hoz:
A szerződéses vámmal csak azok a takarók kezeltetnek, melyek a szélességben szegélyekkel bírnak vagy amelyek legfeljebb 21/2 méteres szabásos darabokban vannak leszabva.
Az 586. tsz.-hoz:
E tarifaszám alá tartoznak a hozzászőtt, hozzácsomózott vagy rávarrott rojtokkal ellátott kendők is.
Rojtokkal ellátott kendőknél a terület megállapításánál a rojtok félhosszát a hosszmértéknél figyelembe kell venni.
Az 587. tsz.-hoz:
Tiszta pamutlánccal készült gyapjúszöveteknek nem tekintendők az olyan szövetek, melyeknél a láncfonal:
a) pamutból más fonóanyaggal vegyesen,
b) pamuthulladékfonalból, más fonóanyagok hozzákeverése nélkül is,
c) más fonalakkal cérnázott pamutfonalakból áll.
Az 586. és 587. tsz.-okhoz tartozó jegyzethez:
A legfeljebb 15% műselyemfonal tartalmú gyapjúszövetekre megállapított szerződéses pótlék mellett olyan árukat is kell vámkezelni, amelyek gyapjú és műselyem keverékével font fonalakból készültek.
Az 597. és 600. tsz.-hoz:
E tarifaszámok alá tartoznak fej- és vállkendők selyemből (műselyemből), illetőleg félselyemből derékszögű mintákkal szabásosan szőve, egyszerűen beszegve is. Ezek a fej- és vállkendők semmi esetre sem fognak magasabb vám alá esni, mint az 597., illetőleg 600. tarifaszámok alá tartozó szövetek általában.
A 601. tsz.-hoz:
Fej- és vállkendőket félselyem zseniliából, hozzászőtt, hozzácsomózott vagy rávarrott rojtokkal is ugyanúgy kell kezelni, mint a 600. tarifaszám alá tartozó megfelelő félselyemszöveteket.
A 603. tsz.-hoz:
A bouclészőnyegek növényi fonóanyagokból és durva állati szőrökből, gyapjú vagy gyapjúhulladékok hozzákeverésével is, készülő, nyíratlan felületű és keményített hátú szőnyegek.
Bouclészőnyegek a letétbe helyezett minták fajtájára a budapesti, komáromi, szobi, soproni, győri, szegedi, debreceni, nyíregyházi, sátoraljaújhelyi, miskolci, pécsi, kaposvári, nagykanizsai, szombathelyi, székesfehérvári és barcsi fővámhivataloknál fognak vámkezeltetni.
A 603. e/1. tsz.-hoz:
Kézzel csomózott vagy géppel csomózott szőnyegek csupán azok a szőnyegek, melyeknél a bolyhokat képező fonaldarabok burokszerűen vannak becsomózva. Géppel előállított, de nem csomózott szőnyegek, melyeknél bár a minta a hátoldalon ugyancsak látható, amelyek azonban a csomózott szőnyegektől abban különböznek, hogy amazoknál a gyapjúszál a hátoldalról egy kampóval kihúzható, míg a csomózottszönyegeknél ez csak a színoldalról (a meghajlásnál) lehetséges, nem tekintendők csomózott szőnyegeknek, hanem másféléknek és a 603. e) 2. tsz. szám alatt vámkezelendők.
A 604. tsz.-hoz:
Hozzászőtt és hozzácsomózot rojtok díszítésnek nem számítanak s az elvámolásnál figyelmen kívül maradnak.
611. b) tsz.-hoz:
A varrásnélküli harisnyákat Standard-gépen a harisnyáknak megfelelő csőformában kötik s azokat rövid harisnyáknál csak a lábhegyen, hosszú harisnyáknál a harisnyák felső szegélyén is varrással látják el (a lábszáron varrás nincs). Ugyancsak varrásnélküli harisnyáknak kell tekinteni a Standard-gépen előállított olyan harisnyákat is, amelyek - a varrott harisnyák utánzásaképpen - a lábszáron ú. n. hamis varrással bírnak; ez a hamis varrás tű segítségével könnyen kifejthető anélkül, hogy ezáltal a harisnya megsérülne.
Varrással ellátott harisnyáknak tekintendők a cottongépen előállított áruk, amelyek nem csőformában, hanem a felvágott és kiterített harisnyának megfelelő idomban vannak kötve s amelyeket utólag a lábhegytől a harisnya felső végéig húzódó varrással összevarrnak.
A 611. b) tsz.-hoz:
Női harisnyák, melyeknek szára valódi selyemből, talpa, sarka, lábfeje és felső széle pamutfonalakból készült, a 613. b) tarifaszám alá tartoznak. A feleknek jogukban áll azonban az esetben is beigazolni, hogy a valódi selyemfonal-tartalom nem haladja meg az 50%-ot; ez esetben a megvámolást a 614. b) tarifaszám szerint kell megejteni.
A 622. tsz.-hoz:
Pamutból, lenből vagy más növényi fonóanyagból, valamint gyapjúból való szalagokat a 622. c), illetőleg d) tarifaszám alapján pótlék nélkül kell kezelni akkor is, ha 15%-ot meg nem haladó selyem- vagy műselyemtartalmuk van.
A 622. c) 1. tsz.-hoz:
E tarifaszám szerint kell kezelni a 13 cm-nél nagyobb szélességű cipőruganyt.
A 625. tsz.-hoz:
Mikádó-kabátok alatt félhosszú (legfeljebb 90 cm hosszú), az 587. a) és b) tarifaszám alá tartozó gyapjúszövetekből való felsőkabátok értendők, melyek gyapjú- vagy pamutszövettel vagy közönséges szőrmével vannak bélelve és esetleg hasonló szőrméből készült gallérral vannak ellátva.
A 626. tsz.-hoz:
Ez alá tartoznak a télikabátok, paletok, raglánok, felöltők, gallérok (pelerinek) és hasonlók.
Az e tarifaszám alá tartozó konfekcionált áruk részben bélelteknek (béleletleneknek) tekintendők akkor is, ha ugyanabból a szövetből való széles sávval (Besatz) vagy felső részükben ú. n. plaqueval vannak ellátva.
A 628. tsz.-hoz:
A jegyzetekben említett szövetminták a következő fővámhivataloknál helyeztetnek letétbe: Budapest, Debrecen, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Miskolc, Szeged, Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Szombathely, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Barcs.
A 627. és 628. tsz.-hoz:
Az e tarifaszámok alá tartozó nem teljes ruhák behozatala esetén minden egyes darab után a teljes ruhákra megállapított vámoknak következő hányadát kell vám gyanánt szedni:
| férfi- és fiú ruháknál: | ||
| nadrágért | 34%-ot | |
| mellényért | 16%-ot | |
| kabátért | 50%-ot | |
| gyermekruháknál: | ||
| nadrágért | 40%-ot | |
| kabátért | 60%-ot |
Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy rövid nadrágok gyermeknadrágoknak, hosszú nadrágok és mellények férfi- vagy fiúnadrágoknak, illetőleg férfi- vagy fiúmellényeknek tekintetnek. A kabátokra nézve a tarifamellékletben a 627. és 628. tarifaszámok alatt megállapított kabát hossza mértékadók. Sportnadrágok 36 - 40 cm-es félderékméretben és 50 cm-es lépéshosszban (a nadrág szárának belső hosszmérete) fiúnadrágoknak, sportnadrágok ennél nagyobb derékméretben és lépéshosszban (a nadrág szárának belső hosszmérete) férfinadrágoknak tekintendők.
A 630. tsz.-hoz:
Asztal- és ágynemű, törülköző és zsebkendő nem esnek vámpótlék alá, ha csupán a szövetszélnek behajtása nélkül tisztán annak megvarrása vagy a szövetszélnek nagyobb vagy kisebb szélességben egyszerű vagy többszörös behajtása és ezen behajtott szélnek megvarrása révén előálló szegély van s ezenfelül sem bármi néven nevezendő áttöréssel (ajourvarrás), sem díszítővarrással vagy más módon díszítve nincsenek.
Az áttörések kereszteződésénél előálló ú. n. pókok (csillagalakú fonalképek) a megvámolásnál figyelmen kívül maradnak.
Asztal- és ágynemű, törülköző és zsebkendő, melyekbe csak betűk, akár egymásba kulcsolva vagy díszesen (monogramm, díszbetű és hasonló) vagy nevek, számok vagy hasonlók vannak hímezve, nem kezelendők hímzések gyanánt.
A 633. tsz.-hoz:
Gyógyiszapborogatásokat tartalmazó küldeményekhez csatolt használati utasítások a megvámolás alkalmával figyelmen kívül maradnak.
A 640. tsz.-hoz:
Kötött és kötszövött sapkákat csecsemők, valamint ily sapkákat gyermekek számára, amennyiben teljes készletek része gyanánt kerülnek behozatalra s anyaguk és megmunkálásuk szerint a készletek egyéb részeinek megfelelnek, nem a 640. tsz., hanem az anyag minősége szerint mint kötött és kötszövött árukat kell megvámolni.
A 647. tsz.-hoz:
Hasítékbőr alatt a bőrnek húsoldaláról lehasított, természetes barkanélküli alsó része értendő, zsírozatlanul, úgy hogy szárazfogású. A hasítékbőr akár kemény, akár puha lehet. A kemény hasítékbőrt különösen béléscélokra (béléshasíték), csizmák céljára, bőrlábszárvédő készítésére és e félére használják, a puha hasítékbőrt pedig egyéb lábbeli készítésére.
Kifényesítésére alkalmas zsírozott hasíték alatt ugyancsak a bőrnek húsos oldaláról lehasított alsó része értendő, természetes barka nélkül, a zsírozott felsőbőrhöz hasonlóan lesímitva és lefaragva, zsírozva, festve is.
Nyak- és hasszélrészek - nagyságukra való tekintet nélkül - oly szélső részei a bőrfelületnek, amelyeket a hátrészről (krupon) vágtak le. A bőrnek azon része szerint - amely helyről a hulladékot levágták - ezt nyaknak vagy hasrésznek (hasirész, oldalrész, köröm, láb) nevezik.
A Jegyzetben említett minták a budapesti, szobi, győri és komáromi fővámhivatalnál helyeztetnek letétbe.
A 656. tsz.-hoz:
A csupán lakkbőrből való orral bíró vagy olyan cipők, amelyek csupán lakkbőrből való díszítő csíkokkal, csatokkal, beszegésekkel és kapocsdíszítésekkel vannak ellátva, nem tekintetnek lakkcipőknek. Az oly cipőket viszont, amelyek felsőrésze részben lakkbőrből, részben pedig más bőrből vagy szövetekből (szövetbetétből) készült, lakkcipők gyanánt kell kezelni.
A 656. b) tsz. szerinti cipők gyanánt kell kezelni (a cipősarok tövétől a cipő orráig mérve) legfeljebb 24 cm hosszú cipőket is, amennyiben a sarok 2 cm-nél nem magasabb s a cipő orra nem végződik hegyes alakban (ú. n. francia orrban).
Fordítva varrott cipők a 656. a) 2. bb), illetve 656. b) 2. bb) sz. alá esnek.
Pamut-, féllen- vagy lennszövetből való felsőrésszel bíró cipőket, még ha a szövet atlaszkötésű is, nem mint a 636. a) 3., illetve b) 3. tsz. alá eső atlaszcipőket, hanem a 656. a) 4., illetve b) 4. tsz. tételei szerint kell kezelni.
Hunjacipőknek tekintendők a hunjaposztóból (a halinaposztóhoz hasonló posztóból) - tekintet nélkül annak súlyára - készült házi cipők zsinegből vagy nemezből vagy egyéb textilanyagból való, zsineggel átvarrott talppal.
A 658. tsz.-hoz:
A bőrlábszárvédők megvámolásának alapja gyanánt a 643. és 646. tsz. nem jönnek tekintetben.
A 659. tsz.-hoz:
Az esetre, ha a textilanyagokkal kapcsolatos vagy hímzett vagy más módon díszített vagy 35 cm-nél hosszabb bőrkesztyűk 1.20 aranykoronás autonóm vámja felemeltetnék, egyetértés áll fenn aziránt, hogy a felemelt vám páronkint 2.10 aranykoronát meghaladni nem fog.
Tűzött varratok, díszítőgombok, díszítőcsatok és gomblyukbeszegések, gumihúzók, valamint csupán a szegély erősítésére szolgáló egyszerű bőrbeszegések ily esetekben díszítésnek nem tekinthetők. Díszítés nélkül bőrhajtókák a megvámolás alkalmával szintén figyelmen kívül maradnak.
A 678. b) tsz.-hoz:
Tenaxit alatt egy több mint 20% kaucsukkal itatott szövet értendő négyzetméterenkint 750 gr-nál nagyobb súlyban.
A 682. a) tsz.-hoz:
Szereletlen szikvíz- és gaseusepalackoknak tekintendők azok is, amelyeknek nyílásuknál kaucsukgyűrűvel vannak ellátva.
A természetes színű palackokhoz tartoznak a zöld és barna palackok, tekintet nélkül az esetleges festőanyag-hozzátételre.
A m. kir. kormány kész a magyar forrásvállalatok számára engedélyt adni arra, hogy az előjegyzési eljárásban összesen legfeljebb 843,000 drb természetes színű ásványvizes palackot hozhassanak be a Csehszlovák Köztársaságból, töltött állapotban való visszkivitel kötelezettsége mellett, amennyiben ily engedély iránti kérelmet előterjesztenek és igazolják, hogy a kérdéses palackokat 1926. évi július hó 1-e előtt rendelték s hogy azok saját cégfelírásukkal vagy védjegyükkel ellátva elszállításra készen állanak. E palackok behozatalát legkésőbb a jelen szerződés életbelépésétől számított 3 esztendőn belül kell lebonyolítani.
A 684. b) tsz.-hoz:
Az esetre, ha a más, mint egyszerű kivitelben opálüvegből vagy zöldszínű üvegréteggel bevont üvegből, félig homályosítva, félig átlátszóan vagy egyszerű, nem beégetett kézi festéssel vagy pantografiával készült, üvegből való világítási cikkek 10 aranykoronás autonóm vámja felemeltetnék, egyetértés áll fenn aziránt, hogy a felemelt vám a 20 aranykoronát nem fogja meghaladni.
A 686. a) tsz.-hoz:
E tarifaszám alá esnek nyers, préselt, öntött vagy fúvott üvegáruk, leköszörült dugaszokkal, csupán a széleken és fenéken lecsiszolva, homályos díszítésekkel is, de tovább nem finomítva, természetes színben, fehéren, anyagában festve vagy más színű üvegréteggel bevonva, amennyiben nincsenek beégetett festékekkel, ezüstözéssel vagy aranyozással díszítve s nincsenek a 962. tsz.-nál magasabb vám alá sorozva, mint amilyen a 686. a) tsz.-nál egyetértően van megállapítva.
A 686. b) tsz.-hoz:
E tarifaszám alá esnek az összes üvegáruk, köszörülve, csiszolva, maratva, más színű üvegréteggel bevonva is, festve vagy egyéb módon díszítve, amennyiben nincsenek beégetett festékekkel, ezüstözéssel vagy aranyozással díszítve s nincsenek a 962. tsz.-nál magasabb vám alá sorozva, mint amilyen a 686. b) tsz.-nál egyetértően van megállapítva.
A tisztasúly megállapítása alkalmával a következő gyöngysúly-levonásokat kell alkalmazni:
kosaraknál, rekeszeknél vagy félládáknál 13%,
ládáknál vagy hordóknál 23%.
A 688. tsz.-hoz:
A b) altétel alá esnek védőüvegek, valamint a drótbetéttel ellátott épület- és burkolatkövek is, csiszolva, úgyszintén formázva is. A c) altétel alá esnek építőkövek, úgy fújva, mint préselve is. A d) altétel alá esnek a nyers (síma) öntött üveg is, a bordás, ornament- és katedrálüveg, fehér és színes, továbbá betűk és burkolatkövek, ezek drótbetét nélkül.
A 698. a) tsz.-hoz:
E tétel alá esnek színescsempék is fehér horonnyal.
A 700. tsz.-hoz:
Az egyéb anyagokkal, pl. fémmel, celluloiddal stb. való kapcsolat az e tarifaszám alá eső áruk megvámolásánál nem jön tekintetbe.
E határozmány azonban nem vonatkozik az e tarifaszám alá eső azokra az árukra, amelyek a 962. tsz.-hoz tartozó zárójegyzőkönyvi határozmányban vannak megnevezve s amelyekre nézve a B) mellékletben a 962. tsz.-nál szerelési pótlék van megállapítva.
A 700. b) tsz.-hoz:
Gyári jelek, cégbélyegzők és tartalom megjelölések, amelyek díszítést nem jelentenek, nem járnak azzal, hogy önmagukban egyszínűekként vámkezeltessenek.
A 700. b) 2. tsz.-hoz:
A 700. b) 2. tsz.-hoz tartozó árukat, amelyek külső oldalukon más színűek, mint a belső oldalukon s olyan agyagtárgyakat, amelyek az égetett agyagnak természetes színén kívül csak egyetlen más színt mutatnak, e miatt még nem kell többszínűekként vámkezelni.
A 700. b) 2. α) tsz.-hoz:
Az e tarifaszám alá tartozó kőanyagáruk fehéresre vagy sárgásra égő anyagból a letétbe helyezett cserépminták szerint a budapesti, debreceni, pécsi, nagykanizsai, komáromi és szobi fővámhivataloknál fognak vámkezeltetni.
A 701. a) tsz.-hoz:
Gyári jelek, cégbélyegzők és tartalom megjelölések, amelyek semminemű díszítést nem jelentenek, nem járnak azzal, hogy önmagukban egyszínű anyagáruk többszínűekként vámkezeltessenek.
A 726. tsz.-hoz:
Ide tartoznak azok az acélfajták is, amelyeknek Brünnel-féle keménységi száma legfeljebb 200.
A 727. tsz.-hoz:
Mindaddig, amíg a m. kir. kormány fenntartja azt az ezidőszerint érvényben álló rendelkezést, mely szerint szerszám- és nemesacélt bugákban vagy lapkákban a 725. tsz. szerint kell vámkezelni, a 727. a) 3., b) 3. és c) 3. tarifaszámokra nézve megállapított vámtételek helyett a 725. tsz. tételéhez a következő pótlékok állapíttatnak meg:
| Aranykorona 100 kg-kint | ||
| a 727. a) 3. tszámnál | 6 | |
| a 727. b) 3. tszámnál | 10 | |
| a 727. c) 3. tszámnál | 18 |
Szerkezeti acéloknál 1% krómtartalom a 727. a) tsz. szerinti megvámolást nem zárja ki.
A 730. a) tsz.-hoz:
Kazán- és tartályfenekeket, búvónyílásokkal is ellátva, esztergályozott szélekkel, de szegecselés számára nem lyukasztva a 730. a) tsz. szerint kell megvámolni.
A 739. tsz.-hoz:
A holtfejek levágása és a csövek rövidítése esztergapadon vagy fűrésszel, nem tekintendő megmunkálásnak.
A 742. a) tsz.-hoz:
Mindennemű quintkályhát a 742. a) tsz. szerint kell megvámolni.
A 742. b) tsz.-hoz:
A felírásokkal ellátott címtáblák (amely felírások pl. a cégeknek, gyárijegynek, számnak és hasonlóknak megjelölésére szolgálnak), gombok, ajtófogantyúk nikkelezése a megvámolásnál figyelmen kívül marad.
A 745. tsz.-hoz:
Csatornázási öntvénynek tekintendő: aknakeretek és aknafedelek, csatornarácsok, esőszekrények, beömlőtölcsérek, csapszekrények, földalatti csapokhoz tartozó utcai szekrények stb. Ezek az áruk csuklókkal és kézifogantyúkkal lehetnek ellátva.
Csatornázási öntvény aszfaltozása nem vétetik megmunkálásnak.
A 739-745. tsz.-okhoz:
Öntöttvasáruk sorjának és varratának eltávolítása nem vétetik megmunkálásnak.
A 755. b) 4. tsz.-hoz:
Háztartási, asztali és konyhai célokra szolgáló használati tárgyaknak vétetnek: cukortartók, gyorsforralók, kávépörkölők, reszelők, lábtörlők, levélszekrények, dobozok és szelencék (a kereskedelmi célokra szolgáló burkolatokat kivéve), gyertyatartók, petróleumfőzők, szénvödrök, szemétlapátok, teatartók, tésztareszelők, spékelőtűk és hasonlók.
A 799. d) tsz.-hoz:
Konyhai és háztartási célokra szolgáló közönséges késeknek tekintetenek a főzelék-, húsvágó-, szalámivágó és hasonló kések egyszerű fanyelekkel.
A szénavágókések mintái a budapesti, miskolci, bánrévei, hidasnémetii és somoskőújfalui fővámhivataloknál helyeztetnek letétbe.
A XXXII. t. oszt.-hoz:
1. Gépek és készülékek az esetben is a teljes gépekre és készülékekre érvényes vám alá tartoznak, ha szétszedve hozatnak be s ha az egyes alkotórészek egyidejűleg vagy folytatólagosan különböző küldeményekben, több kocsirakományban is, érkeznek be.
2. Minden részszállítmány vámbevallásának ugyanazon vámhivatalnál, az első részszállítmány beérkezésétől számított legfeljebb 6 havi határidőn belül kell megtörténnie.
3. A szétszedve behozatalra kerülő teljes gépek és készülékek vámbevallásánál vagy az első részszállítmány vámbevallásánál az importőr a teljes gépek és készülékek tervrajzát vagy vázlatát, valamint a főalkotórészekre vonatkozó megközelítő súlyadataikat tartalmazó jegyzéket fog a vámhivatal elé terjeszteni.
A 804. tsz.-hoz:
A hűtőkompresszorok vámja szerint fognak megvámoltatni a hűtőkompresszorokkal összeépített hidegfejlesztő gépek is.
A b) 1. pontban említett összsúly alatt a hűtőberendezés összsúlyát kell érteni.
A 804. b) tsz.-hoz:
Az e vámtételnél szerződésileg megállapított vámok szerint kell megvámolni a következő berendezéseket és készülékeket is:
pépkavarók (refrigeránsok),
kristályosítók,
cefrekádak kavaróművel és tartozékkal,
ülepítőkádak kavaróművel és tartozékkal,
hűtőbárkák, aluminiumból is,
hűtőkádak,
permetező hűtőkészülékek,
erjesztőedények, aluminiumból is,
cefrézőkádak kavaróművel,
erjesztőkádak,
hűtők,
hűtőkészülékek (refrigeránsok) és közvetett hűtők,
hűtőcsőrendszerek közvetlen és közvetett hűtésre,
léghűtőkészülékek,
jéggenerátorok,
úszóhűtők kádak részére közvetett hűtőkkel.
A 805: tsz.-hoz:
Az e vámtételnél szerződésileg megállapított vámok szerint kell megvámolni a következő cukor-, sör- és szeszipari készülékeket:
A cukoripar részére:
diffúzőrök és diffúziós készülékek,
szaturátorok (telítőedények),
lekénező berendezések,
mészoltók,
bepárolókészülékek,
vácuumkészülékek,
léelőmelegítők.
A söripar részére:
sörlékádak kavaróművel és tartozékkal,
cefreüstök kavaróművel és tartozékkal,
komlóléemelők kavaróművel,
komlólészűrők kavaróművel.
A szeszipar részére:
gőzőlők,
lepárlókészülékek,
finomítókészülékek,
bepárlókészülékek,
keverőepruvetták.
A 807. d) tsz.-hoz:
Más robbanó- és égési erőgépek:
ide tartoznak kétütemű nyersolajmotorok is, valamint nyersolajmotorok 500 fordulatszámig.
A 811. tsz.-hoz:
E tsz.-hoz tartoznak a sör továbbítására szolgáló úgynevezett nyomásszabályozók is pusztán szivattyúval. Ellenben a hengerrel és légkazánnal ellátott, kompresszoros nyomásszabályozók a 813. tsz.-hoz tartoznak.
A 815. a) tsz.-hoz:
E tsz.-hoz tartoznak a kévekötők is, amelyeket az aratógépekre mindenkor érvényes vám szerint kell megvámolni.
A 817. tsz.-hoz:
A m. kir. kormány kötelezettséget vállal arra nézve, hogy abban az esetben, ha a 20 q-nál nagyobb darabsúlyú cséplőgépek vámja 25 aranykoronánál alacsonyabbra mérsékeltetnék, ugyanazon vámot egyidejűleg a 20 q-nál nem nagyobb darabsúlyú cséplőgépekre is kiterjeszti.
A 820. b) tsz.-hoz:
E vámtétel szerződésileg megállapított vámjai szerint kell megvámolni a következő sajtókat, szűrőket és osmosekészülékeket:
szeletsajtók,
brikettező gépek szárított szeletelt részére,
szűrősajtók a cukor- és söripar részére,
kockarúd- és táblarések,
cefreszűrők,
hidraulikus vagy transzmissiós hajtású hordóabroncsoló gépek,
mésztejelválasztók,
szűrők (nyitott alacsony nyomású szűrők, zárt szekrényes szűrők, spósiumszűrők),
aktív szénnel működő, létisztításra szolgáló készülékek, osmosekészülékek.
A 835. a) 3. tsz.-hoz:
A szerződéses tétel oly kocsiemelőkre vonatkozik, amelyek fogasrúd vagy csavar segítségével, kézi forgyttxúval vagy emelőkarral hozatnak működésbe.
A 836. tsz.-hoz:
E vámtétel szerződésileg megállapított vámja szerint a cukor-, sör-, maláta- és szeszipar különleges gépei és készülékei gyanánt a következő gépeket és készülékeket kell megvámolni:
A cukoripar részére:
répamosők kő-, levél- és szalmafogóval,
törkölyfogók,
nyerslékeverők (malaxőrök),
mészkemencék,
a spódium vagy az aktív szén regenerálására szolgáló spódiumkemencék,
kockavágógépek (cukorvágógépek),
cukorcsomagolókészülékek,
cukorkristályszárítók (szemcsézők, granulátorok)
cukorszitálóberendezések,
spódimmosógépek.
A sör- és malátaipar részére:
csiráztatódobok és aszalódobok,
hővezető fűtők (kaloriferek),
malátafogatók,
malátatisztító- és fényezőgépek,
malátacsirátlanítógépek,
dugaszeltávolítók,
hordóvizsgálógépek,
hordókat szuroktalanító gépek,
hordókba szurkot befecskendező gépek,
szűrőanyagmosógépek,
összekeverő készülékek,
palacktöltő készülékek,
dugaszológépek.
A szeszipar részére:
burgonyamosógépek,
tiszta élesztőt kitenyésztő készülékek (Hefereinzuchtapparate).
A 820. b) és 836. tsz.-okhoz:
A söripari gépekre és készülékekre megállapított szerződéses vámok alá esnek a sörelosztás (de nem kimérés) céljaira szolgáló italüzemi gépek és készülékek is.
A 852. tsz.-hoz:
Beszerelt golyóscsapággyal ellátott kész csapágytestek a szerződéses vám szerinti kezelés alól nincsenek kivéve.
A 939. tsz.-hoz:
A szerződéses vámmal a következő féldrágakövek vámoltatanak meg: ametiszt, aquamarin, beryl, karneol, krizoprász, nemes opál, nemes topáz, gránát jácintkő, jaspis, malachit, holdkő, obszidián, olivin (krizolit), onyx (fekete és fehér), peridot, turmalin, türkiz.
A 942. b) tsz.-hoz:
A 150 aranykoronás szerződéses vám alá esnek a szabadalmazott nyomószerkezetű nadrággombok is.
A 954. tsz.-hoz:
Az e tarifaszámnál megnevezett minták a budapesti, szobi és komáromi fővámhivataloknál fognak letétbe helyeztetni.
A 962. tsz.-hoz:
Az alább említett üvegből készült áruk (a beégetett festékekkel, ezüsttel vagy arannyal díszítettek kivételével) nem mint díszműáruk, hanem közelebbi minőségük szerint fognak megvámoltatni:
asztali készletek (pl. likőrös-, boros-, söröskészletek és efféle készletek, borhűtők; csészék, dobozok és tálcák saláta, befőtt, gyümölcs, biszkvit, tea, kávé, vaj, cukor, gyümölcsíz számára; bors-, sószórók és tartók; fogvájó-, asztalkendő tartók; palackok, kannák és korsók; olaj-, ecet- és fűszertartók; citromprések; csészék, tableták, asztali gyümölcstartók, kosárkák, gyümölcstartók, kis tálcák és effélék),
piperekészletek (pl. üveg- [flacon] készletek, kazetták, puderdobozok),
dohányzókészletek (pl. hamutartók, hamutálcák, szivar- és szivarkakazetták [dobozok], asztali gyújtószerszámok),
szoba- és asztali készletek (gyertyatartók, asztali gyújtószerszámmal is, íróasztali készletek, óratokok, zsebóraállványok, falitányérok).
Ugyanezek az áruk agyagból (terrakottából, kőanyagból, kőagyagból, fayenceből) és porcellánból (biszkvitből) szintén nem mint a 962. tsz. alá tartozó díszműáruk, hanem minőségük szerint kezelendők, amennyiben nincsenek beégetett festékkel vagy ezüstözéssel vagy aranyozással díszítve s amennyiben különösen díszes kiállításuk következtében dísztárgyak és fényűzési cikkek jellegét nem mutatják.
A 964. d) tsz.-hoz:
Egyetértés áll fenn aziránt, hogy gyermekeknek való kerti eszközök, gyermekfegyverek és hangot adó játékszerek a 964. d) tsz. autonóm vagy szerződéses szabályozása esetén nem fognak kedvezőtlenebb vám alá esni, mint az e tsz. alá eső egyéb áruk.
A szerződéses tarifamellékleteiben az alapvámokhoz megállapított pótlékokat az alaptétel mindenkori szerződéses vámja alapján kell számítani.
A magyar vámtarifa 130. tszámához és a csehszlovák vámtarifa 107. tszámához.
I. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy az egyik Szerződő Fél területén előállított és hivatalos elemzési bizonylattal ellátott sör a másik Szerződő Fél részéről úgy a bevitelnél, mint a belföldi forgalomban semmiféle más adóval, közszolgáltatással és illetékkel nem fog megrovatni, mint a hazai gyártmányú, hasonló nemű sör.
II. Megegyezés áll fenn továbbá arra nézve, hogy a sörszállítmányokhoz melléklendő elemzési bizonylatok esetleges kémlőpróbaszerű fölülvizsgálatnak fenntartásával kölcsönösen elismertetni fognak.
Az elemzési bizonylatok kiállítására jogosított hivatalos szerveket a Szerződő Felek egymással közölni fogják.
III. A Csehszlovák Köztársaságba leendő bevitel alkalmával csak az olyan sör fog különleges sör gyanánt kezeltetni, amelyet „különleges” szóval vagy valamely más, ennek a forgalomnak megfelelő kifejezéssel (pl. kiváló finom) jelölnek meg, valamint az a sör, amely 14° R-nál mérve több, mint 12 szaccharométerfokú sörlének felel meg.
Névjelzők alkalmazása (koronasör, szalonsör, márciusisör, udvarisör, baksör, kivitelisör, sör, ősforrás és hasonlók) nem jár a sörnek különleges sörként való megadóztatásával.
A megadóztatás tekintetében irányadó határtól való, 0.25 szaccharométer-foknál nem nagyobb eltérések figyelmen kívül maradnak, amennyiben nem fordulnak elő rendszeresen.
IV. Mindaddig, amíg a Csehszlovák Köztársaság különleges sörként a magasabb tétel szerint foktartamukra való tekintet nélkül is adóztat meg söröket, a m. kir. kormány a fényűzési adóztatás szempontjából hasonlóan járhat el.
Mihelyt a Csehszlovák Köztársaság a sörnek kizárólag a foktartalom alapján való megadóztatására térne át, magyar részről egyidejűleg szintén csak foktartalma alapján fog a sör utáni fényűzési adó kiszabatni.
Abban az esetben, ha a jövőben Magyarországon a sörök fényűzési adójánál az adó határa 12 szaccharométer-fokra (14° R-nál mérve) szállíttatnék le, a csehszlovák eredetű söröknél a 0.25 szaccharométer-fokot meg nem haladó eltérések figyelmen kívül fognak maradni, amennyiben nem fordulnak elő rendszeresen.
A magyar vámtarifa 565. a/1., illetve 623. b) tszámaihoz és a csehszlovák vámtarifa 205. d/1., illetve 219. b) tszámaihoz.
A Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kereskedelmi szerződés megkötésével egyidejűleg megegyezés jött létre a két állam cipészfonal- és zsineggyártó iparai között a belföldi piac biztosítására. E megállapodás értelmében a kereskedelmi szerződés nem tartalmaz semmiféle határozmányt a csehszlovák vámtarifa 205. d) 1. (cipészfonal, nyers), illetve 219. b) (zsineg) és a magyar vámtarifa 565. a) 1., illetve 623. b) tszámait illetőleg.
Arra az esetre, ha a két ipari csoport között létrejött megegyezést a megkötött kereskedelmi szerződés tartama alatt felbontanák vagy megszegnék, - történjék az esetleg valamely, még ezidőszerint fenn nem álló vagy a megegyezésben részt nem vevő üzem részéről is - a Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a csehszlovák vámtarifa 205 d) 1 (cipészfonal, nyers), illetve 219. b) (zsineg), valamint a magyar vámtarifa 565. a) 1., illetve 623. b) tszámának megfelelő vámjait a következőképpen fogják kiegyensúlyozni.
Amennyiben az adott időpontban az idézett magyar vámok nem lennének magasabbak, a csehszlovák vámtarifa ezidőszerinti autonóm vámjai felükre lesznek mérséklendők. Adott esetben ugyanerre a színvonalra, vagyis a csehszlovák autonóm vámtarifa jelenleg érvényben levő vámjainak felére lesznek mérséklendők a magyar vámtételek, amennyiben az utóbb jelzett színvonalnál magasabbak lennének.
A vámok kiegyensúlyozásának legkésőbben az e kiegyensúlyozás fönt körülírt előfeltételeinek megállapításától számított egy hónapon belül meg kell történnie. E kiegyensúlyozás előfeltételei nem tekintetnek fennforgónak akkor, ha a magyar vámtarifa 565. a) 1. tszáma alá tartozó cipészfonalaknak Csehszlovákiából Magyarországra szállított mennyisége nem haladja meg a negyedévi 1625 kg-ot.
Virement meg van engedve, azaz az egyik negyedévben ki nem használt mennyiség ugyanazon év következő negyedéveire átvihető.
Az 1927. évre az évi 6500 kg-nyi mennyiség kivételképpen 1000 kg-mal fölemeltetik, azaz ez évben a Csehszlovák Köztársaságból összesen 7500 kg cipészfonal hozható be Magyarországra a nélkül, hogy ezzel ennek a megegyezésnek a határozmányai megsértetnének.
Azt, hogy a kiegyensúlyozást foganatosítani kell, paritásos döntőbizottság állapítja meg, amely a szerződő államok egy-egy kormány képviselőjéből és az érdekelt iparágak egy-egy képviselőjéből áll s legkésőbb 14 nappal azután ül össze, hogy ezt az az állam kérte, amelynek vámjai az adott időpontban alacsonyabbak. A döntőbizottság ülésezésének helyét a panaszttevő félnek kell meghatároznia. A döntőbizottság egyhangúlag vagy szótöbbséggel határoz. Ha a döntőbizottság nem tud határozni, akkor legkésőbb további 14 nappal azután, hogy a panaszttevő fél a határozat létre nem jöttét megállapította, egy, a bizottság által egyhangúlag jelölendő elnök bevonásával újabb bizottsági határozat hozandó.
Ha a döntőbizottság az elnök személyére nézve nem egyezik meg, úgy sorshúzás dönt. Ha az e megegyezés értelmében hivatott tényezői vannak az államnak, amelynek érdekeltsége ellen a panasz irányul, saját hibájukból megakadályoznák a döntőbizottság összeülését vagy zavartalan működését, a kiegyensúlyozást éppen úgy foganatosítani kell, mintha a döntőbizottság határozatilag megállapította volna, hogy a kiegyensúlyozás előfeltételei fennforognak.
A magyar vámtarifa 458. tszámához és a csehszlovák vámtarifa 630. tszámához.
Gyógyszerészeti különlegességek és egyéb gyógyszerészeti készítmények bebocsátását illetőleg késznek nyilatkozik a két kormány, hogy a másik állam valamely készítményének általános forgalomba hozatalára és lajtsromozására vonatkozó bejelentést mindenkor jóindulatúan fogják megvizsgálni s hogy, amennyiben a készítmény a belföldre érvényes szabályoknak megfelel, annak forgalomba bocsátását nem fogják megtagadni.
Ha valamely csehszlovák vagy magyar eredetű készítmény a két szerződő állam valamelyikében bejelentésre kerül, az általános forgalomba való bocsátás és a lajstromozás nem fog csupán annál az oknál fogva megtagadni, hogy valamely hasonló vagy hasonszerű összetételű készítmény ott már forgalomba bocsátott vagy lajstromozva van.
A készítmények összetételének hasonszerűsége kölcsönösen nem fog szűkebb értelemben megítéltetni, mint azt az 1926. évi február hó 19-én kelt 26. számú csehszlovák kormányrendelet 1. §-a 1. pontjának ezidőszerint érvényben levő határozmányai előírják.
A Szerződő Felek valamelyike részéről bármely eredetű gyógyszerészeti készítményre engedélyezendő vámmérséklés a másik állam termékeire is érvényes lesz oly áruk számára, amelyek hatóalkotórészei ugyanazon összetételűek.
A 4. Cikkhez
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy forgalmi korlátozás vagy árutorlódás esetén a saját küldemények a másik Szerződő Fél küldeményeinek a rovására nem részesíthetők előnyben. Ily esetekben a másik Fél torlódott küldeményei a torlódott küldemények összességének megfelelő arányban továbbítandók, figyelembe véve az áruk természete által indokolt sűrgősséget (élő állatok, gyors romlásnak alávetett áruk).
Az 5. Cikkhez
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a vasúti árufuvarozásra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény Végrehajtási határozmányai 1. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint való tárgyalásokba fognak bocsájtkozni a végből, hogy a feltételesen szállítható tárgyakra nézve enyhébb feltételeket állapítsanak meg.
A 6. Cikk 2. bekezdéséhez
A hirdetményi úton egy évnél rövidebb időtartamra engedélyezett díjmérsékléseket tartalmazó közvetlen díjtételeket az illető közvetlen díjszabások függelékébe kell fölvenni oly rendelkezés mellett, amely szerint eme díjtételek érvénye az illető díjmérséklések érvényességi idejének lejártával automatikusan megszűnik.
1. Az első cikkhez. Csehszlovák részről kijelentik, hogy Pozsony és Losonc nem tartoznak a határkerületbe.
2. A 4. Cikkhez.. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy mindaddig, amíg az egyházmegyék és hitközségek határai az államhatárral összhangba nem hozattak, a Szerződő Felek lelkészei engedélyt kapnak arra, hogy a határvonalat istentisztelet és vallási szertartás (kivéve a hittanítást) ellátása céljából a 4. Cikk b) pontja szerint kiállított határszéli útiigazolvány alapján átléphessék.
Hasonlóképpen meg van engedve, hogy a Szerződő Felek határkerületbeli lakosai a fenti időtartam alatt templomlátogatás céljából a határvonalat a 4. Cikk b) pontjában meghatározott határszéli útiigazolványok alapján átléphessék.
A határkerületbeli lakosok a határkerületekben fekvő természetes gyógyfürdők igénybevétele céljából orvosi bizonyítvány alapján a gyógyfürdőzés idejére a 4. Cikk b) pontjában rendszeresített határszéli úti igazolvánnyal látandók el.
Határkerületbeli lakosok, akik a határkerületben hivatásszerűen űzik a halászatot vagy fuvarozóipart, a 4. Cikk b) pontja alapján kiállított határszéli útiigazolvánnyal léphetik át a határvonalat.
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy azoknak a határkerületi lakosoknak, akik a másik Szerződő Fél határkerületében fekvő kórházba orvosi bizonyítvány alapján kívánják felvétetni magukat, a kórházi ápolás tartamára a 4. Cikk c) pontjában megállapított alkalmi útilap állítandó ki.
3. Az 5. Cikkhez. Annak elkerülése céljából, hogy az útiigazolvány tulajdonosok a határszéli útiigazolványok kiállításával, láttamozásával, továbbá meghosszabbításával, illetőleg a lejárt határszéli útiigazolványok megújításával egybekötött eljárásból kárt szenvedjenek, Szerződő Felek az ezekre az eljárásokra hivatott hatóságokat utasítani fogják aziránt, hogy az eljárás síma és gyors lebonyolítása tekintetében mielőbb állapodjanak meg egymással.
4. A 15. és 16. Cikkhez. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a „mezőgazdasági termékek” forgalma a dohányleveleket nem foglalja magában.
Búzát csépelt állapotban a határvonalon keresztülhordani csak abban az esetben szabad, ha a cséplés a szántóföldön történt és onnan közvetlenül viszik át a határvonalon. Később csépelt búza csak akkor áll a vámmentesség kedvezményében, ha a határvonalon keresztül való betakarítás legkésőbb az aratási év december 15-éig történik és a gazdálkodó bizonylattal igazolni tudja, hogy a mennyiség a bevetett terület terméshozamának megfelel.
Mezőgazdasági termék számba megy a szőlőcefre, szőlőlé és még ki nem forrott must is, ha azt legkésőbb a szüretelési év november végéig viszik át a határvonalon és amennyiben későbbi beszállítás esetén beigazolást nyert, hogy a betakarított mennyiség a tekintetbe jövő szőlő kiterjedésének megfelel.
A hivatkozott cikkek rendszeresítette forgalomba behozott, illetőleg kivitt gőz- és motorüzemre berendezett mezőgazdasági gépeket (lokomobilok, ekék, boronák, cséplő-, szecskavágógépek és hasonlók) vámelőjegyzési eljárás alá kell venni.
5. A 28. Cikkhez. Közigazgatási úton eszközlendő későbbi megegyezésnek marad fenntartva azoknak a módozatoknak megállapítása, melyek mellett bizonyos területek számára, amelyek eddigi fogyasztási, illetőleg beszerzési forrásaiktól a határvonal által elvágattak, a vásári forgalom megnyitandó volna.
6. Megegyezés áll fenn aziránt, hogy a hivatásuk gyakorlása közben a másik Fél területére nem szándékosan áttévedt egyenruhás pénzügyőri, vámőri (vám) és csendőrségi közegeknek a szabad visszatérést minden nehézkes és hosszadalmas alakiság mellőzésével kell megengedni.
A 3. Cikkhez:
1. Alább következik a meglevő, illetve a tervbevett vámutaknak egyetértőleg megállapított jegyzéke:
| Sorszám | Vámút | |
| 1. | Tiszabecs-Tiszaújlak | |
| 2. | Szatmárcseke-Bodoló | |
| 3. | Beregsurány-Asztély | |
| 4. | Barabás-Mezőkászony | |
| 5. | Záhony-Csap (vasúti állomás) | |
| 6. | Záhony-Csap | |
| 7. | Damóc-Perbenyik | |
| 8. | Láca-Perbenyik | |
| 9. | Sátoraljaújhely-Saújhely gyártelep (vasúti állomás) | |
| 10. | Sátoraljaújhely-Saújhely gyártelep (vasúti állomás) | |
| 11. | Felsőregmec-Nagykázmér (3) | |
| 12. | Felsőregmec-Alsómihályi (3) | |
| 13. | Hoolóháza-Eskáros (3) | |
| 14. | Hidasnémeti-Kassa (vasúti álomás) | |
| 15. | Hidasnémeti-Kenyhec | |
| 16. | Krasznokvajda-Buzita (1) | |
| 17. | Szemere-Buzita (1) | |
| 18. | Hidvégardó-Torna (2) | |
| 19. | Hidvégardó-Torna (2) | |
| 20. | Tornanádaska-Torna (vasúti állomás) | |
| 21. | Bánréve-Sajószentkirály | |
| 22. | Bánréve-Lénárdfalva (2) | |
| 23. | Bánréce-Rimaszécs (vasúti állomás) | |
| 24. | Felsőutaspuszta-Péterfalva (2) | |
| 25. | Felsőutaspuszta-Halmágy (2) | |
| 26. | Somoskő-Macskalyuk | |
| 27. | Somoskőújfalu-Sátoros (Ragyolc) | |
| 28. | Somoskőújfalu-Fülek (vasuti állomás) | |
| 29. | Ipolytarnóc-Kalonda (vasúti állomás) (2) | |
| 30. | Ipolytarnóc-Kalonda | |
| 31. | Nógrádszakál-Rákospuszta | |
| 32. | Nógrádszakáll-Bussa | |
| 33. | Balassagyarmat-Gyarmatújfalu | |
| 34. | Balasagyarmat-Kóvár | |
| 35. | Drégelypalánk-Ipolyhidvég | |
| 36. | Drégelypalánk-Hont-Ipolyság (1) | |
| 37. | Drégalypalánk-Ipolyság (vasúti állomás) | |
| 38. | Kemence-Ilomok-Ipolyság | |
| 39. | Kemence-Ipolyvisk (2) | |
| 40. | Vámosmikola-Ipolypásztó | |
| 41. | Letkés-Ipolyszalka (3) | |
| 42. | Szob-Párkány (vasúti állomás) | |
| 43. | Esztergom-Párkány | |
| 44. | Piszke-Karva (2) | |
| 45. | Komárom-Komárom | |
| 46. | Komárom-Komárom (vasúti állomás) | |
| 47. | Gönyü-Kolozsnéma (2) | |
| 48. | Oroszvár-Pozsonyligetfalu | |
| 49. | Oroszvár-Pozsonyligetfalu (vasúti állomás) |
(1) Magyar részről, még nincs vámút gyanánt megnyitva.
(2) Csehszlovák részről még nincs vámút gyanánt megnyitva.
(3) Ezidőszerint sem magyar, sem csehszlovák részről még nincs vámút gyanánt megnyitva.
A magyar részről, illetve csehszlovák részről kifejezett azon kívánság, hogy a beregdaróc-beregszászi, aggtelek-starnyai és pöstyén-petői utak vámutakká nyilváníttassanak, külön vizsgálatok tárgyává fog tétetni.
2. A Szerződő Felek vámhatóságai a vámsegélyegyezmény határozmányainak alkalmazásánál szükségesnek mutatkozó rendszabályok tekintetében közvetlenül fognak a szükséghez képest megállapodásokat létesíteni.
1. Az Állategészségügyi Egyezmények határozmányai csak a Szerződő Felek valamelyikének területeiről származó állatokra stb. nyernek alkalmazást. Más országokból származó oly állatok vagy tárgyak bebocsátása, amelyek az egyik Fél területén keresztül a másik Fél területére közvetlen bevitel vagy átvitel céljából szállíttattnának, - amennyiben e tekintetben külön megállapodások nem létesítettek - a jelen Egyezmény keretén kívül esik.
2. A Szerződő Felek egyikének területéről a másik Fél területére bevitelre kerülő állatok a beviteli országban érvényben levő állategészségrendőri szabályok alá esnek.
A levágásra szánt állatok (szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és lovak) valamennyi állategészségrendőri felügyelet alatt álló és a kellő berendezésekkel ellátott közvágóhídra és vágóállatvásárra szállíthatók. A vágóhídak és vásárok jegyzéke egyetértőleg állapíttatik meg és csak kölcsönös egyetértéssel módosítható.
A nem levágásra szánt állatok (szarvasmarhák, juhok, kecskék) közvetlenül csak olyan gazdasági üzemekbe szállíthatók, ahol azok továbbtartása történik. Azok az állategészségrendőri óvintézkedések, melyeket a Szerződő Felek egyike ezen állatoknak a szabad forgalomba való bocsátása előtt szükségesnek talál, az elkerülhetetlenül szükséges legkisebb mértékre fognak korlátoztatni.
A nem levágásra szánt egypatások a Fél költségére a határon vagy pedig a rendeltetési helyen a leggyorsabban diagnosztikai eljárás alá veendők. Az átvitelre szánt egypatások nem esnek a diagnosztikai eljárás alá.
3. Élő állatoknak a Szerződő Felek valamelyikének területéről a másik Fél területén át vasúton vagy hajón való közvetlen átvitele amennyiben a Szerződő Felek valamelyikének területéről származó állatokról van szó és az állatok nem származnak lezárt területekről, a vágóállatok bevitelére nézve megállapított feltételek mellett engedtetik meg, feltéve, hogy biztosítva van, hogy a rendeltetési ország és esetleges átviteli országok a szállítmányokat átveszik.
Friss és elkészített húsnak, egyéb állati nyers terményeknek és termékeknek a Szerződő Felek valamelyikének területéről a másik Fél területén át vasúton ólomzárolt, teljesen elzárt vasúti kocsikban vagy hajón elkülőnített és elzárt helyiségekben való közvetlen átvitele, amennyiben a Szerződő Felek valamelyikének területéről származnak, korlátozás nélkül történhetik.
4. Az állatforgalomra nézve tekintetbe jövő belépő állomások az állategészségrendőri szolgálat gyors és akadálytalan lebonyolítása céljából kellő berendezésekkel látandók el.
A kölcsönös állatforgalomra nézve tekintetbe jövő belépő állomások az Egyezmény életbelépése előtt egyetértőleg állapíttatnak meg és ezek jövőben csak kölcsönös egyetértéssel módosíthatók.
5. A 150 négyzetkilométernél nagyobb községi területeknél és a nagyobb elkülönített birtokoknál vagy összefüggő birtoktesteknél ne legyen kizárva az, hogy azok területi alakulásukhoz mérten és az azzal kapcsolatos állategészségrendőri biztosítékok mérvéhez képest kisebb területekre felosztassanak. A felett, hogy mennyiben lehet helye az ilyen felosztásnak, valamint ezen kerületek természetes határainak megállapítása iránt a két Fél esetről-esetre fog megegyezni. Az ilyen felosztás a ragadós tüdőlobot illetőleg nem érvényes.
6. Az 50 darabnál kevesebből álló baromfiszállítmányoknak a határszéli forgalomban a Szerződő Felek egyikének területére való bevitele alkalmával csakis az Állategészségügyi Egyezmény 2. Cikke értelmében a helyi hatóság által kiállítandó származási bizonyítvánnyal kell ellátva lenniök. Egyebekben az említett 2. Cikk határozmányai ezekre a szállítmányokra nem alkalmaztatnak.
7. Istállótrágya határszéli forgalma, nem száraz és nem sózott állati belek, bárzsing, gyomor és hólyag forgalma a postai forgalomban és friss s elkészített hús (ló-, marha-, sertés-, kecske- és juhhús), valamint leölt baromfi határszéli forgalma a határszéli lakosság saját használatára és ezek magánpostai és utazási poggyászforgalma származási igazolvány kényszere alá nem esik.
8. A 6. és 7. pontokban említett határszéli forgalom alatt az egyik Szerződő Fél határkerületében fekvő elsőfokú közigazgatási kerületből érkező, a másik Fél hasonló kerületébe irányuló s ebben a kerületben való használatra rendelt áruk forgalma értendő.
9. Kutyák és macskák veszettsége a 2. Cikk első bekezdésében előírt származási bizonyítványoknak más háziállatokra való kiállítása tekintetében akadályul nem szolgálhat. Továbbá nem akadályozza a bizonyítványnak egypatásokra való kiállítását juhok és kecskék rühkórja, úgyszintén a bizonyítványokra juhokra és kecskékre való kiállítását az egypatások rühkórja.
10. Az Állategészségügyi Egyezmény 3. Cikkében fertőzésre gyanús állatokra nézve megállapított visszautasítás csak olyan állatokra fog kiterjedni, amelyek a beteg vagy gyanús állatokkal bebizonyíthatólag érintkeztek, főképpen tehát oly állatokra, amelyek ugyanabban a vasúti kocsiban vagy hajón egyidőben szállíttattak vagy ugyanazon az állomáson és ugyanazon a rakodón egy és ugyanazon a napon ki- vagy berakattak.
11. Az 5. Cikk értelmében érvényesíthető represszív és preventív tilalmak a fertőzőtt elsőfokú közigazgatási területre és a szomszédos elsőfokú közigazgatási területekre korlátozandók és csakis a betegség veszélyének tartamára maradhatnak érvényben.
Ha félő, hogy a tekintetbe jövő ragadós betegség további területekre is átterjedhet vagy lefolyása különösen rosszindulatú, ezek a rendelkezések a további területekre is kiterjeszthetők.
A ragadós betegség veszélyének tartama azon időpontig számítandó, amikor a ragadós betegség megszüntének hivatalos megállapításától kezdve a 2. Cikk 2. bekezdésében előírt határidők lejártak.
Amennyiben valamely ragadós betegség megszüntének hivatalos megállapítására nézve a megfigyelési határidő a Szerződő Felek területein különböző, a hosszabbik határidő a mérvadó.
Ragadós állatbetegség fellépése vagy behurcolása folytán korlátozások vagy tilalmak csak akkor legyenek érvényesíthetők, ha azok a belföldi állatállományok egészségi állapotának biztosítása céljából a betegség állása szerint tényleg fenyegető behurcolás veszélyének elhárítására elkerülhetetlenek.
12. Az Állategészségügyi Egyezmény 5. Cikkének utolsó bekezdésében foglalt határozmány nem terjed ki a hivatalosan lezárt kocsikban való átviteli vasúti forgalomra és az elkülönített és elzárt helységekben való átviteli hajóforgalomra; de ebben élőállatok hozzárakása, átrakása és minden szállítási késleltetés a fertőzött határkerületben tilos.
13. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a fertőtlenítő állomásokon felfektetendő ellenőrző könyvek bevezetése és a fertőtlenítés hatósági ellenőrzése céljából a szükséges intézkedések megtehetők.
14. Budapest és Praha egyes városkerületei önálló állategészségügyi kerületek gyanánt fognak kezeltetni. Budapestről és Prahából lovak rendszerint akkor is bevitelre is bocsáttatnak, ha azok a kiviteli Állam illetékes központi hatósága által igazolt olyan származási és egészségügyi bizonyítvánnyal vannak ellátva, amelyben a ló átvevője jelezve van és amelyen származási hely vészmentessége tekintetében egyébként előírt hatósági állatorvosi bizonyítvány helyett hivatalos igazolás foglaltatik arról, hogy az állatorvos által egészségesnek találtatott és hogy abban az udvarban, ahol az el volt helyezve és annak legközelebbi környékén lovakra átragadó bejelentésköteles betegség nem áll fenn.
15. Versenylovak és ügetőversenylovak, úgyszintén a díjlovaglásokra és lovasjátékokra szolgáló lovak, valamint azok kísérő állatai marhalevelek helyett külön bizonyítványokkal láthatók el. Ilyen bizonyítékok kiállítására az e részben tekintetbe jövő egyleteket egyetértőleg a két kormány fogja felhatalmazni. A bizonyítványokon rajta legyen az illető egylet pecsétje és láttamozása, továbbá a ló birtokosának neve és lakhelye, a ló pontos leírása, származási és rendeltetési helye, úgyszintén hatósági állatorvosi igazolása annak, hogy az állat egyedileg egészséges és hogy az a telep, amelyből az állat jön, az utolsó 40 napon át vészmentes volt.
16. A kimutathatólag cirkuszmutatványokra, állatkertekbe, vadaskertekbe és hasonló telepekre szánt és ez okból az általános forgalmon kívül levő állatok behozatala csupán arról szóló hatósági állatorvosi igazolások előmutatásához van kötve, hogy az állatok egyedenkint egészségesek, hogy vasúton a közönséges forgalomra szánt állatoktól elkülönítve szállíttattnak, a kirakáskor foganatosítandó állatorvosi vizsgálat alkalmával teljesen egészségesnek bizonyultak és a kirakási állomásról közvetlenül a rendeltetési helyre vitetnek.
17. Állatoknak, állati részeknek, termékeknek és nyersanyagoknak, valamint olyan tárgyaknak, melyekkel a ragályanyag elhurcolható, a Szerződő Felek egyikének területéről a másik Fél területén keresztül saját területére elzárt vasúti kocsikban való közvetlen átvitele korlátozás nélkül meg van engedve, feltéve, hogy az állatok egészségesek és a szállítmányok a vészmentes származásról szóló bizonyítványokkal el vannak látva. Határszéli ellenőrzésnek ezen forgalom tekintetében nincs helye.
3. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a Csehszlovák Köztársasággal 1927. évi május hó 31-én kötött kereskedelmi szerződést mellékleteivel, valamint a hozzátartozó zárójegyzőkönyvvel együtt a szerződés XXXI. Cikkében foglalt rendelkezésektől eltérőleg a megerősítő okiratok kicserélését megelőzőleg is ideiglenesen életbeléptethesse, feltéve, hogy a szerződést, mellékleteit és a hozzátartozó zárójegyzőkönyvet egyidejűleg a Csehszlovák Köztársaság kormánya is életbelépteti.
4. § Jelen törvény végrehajtásával a kormány bizatik meg s ez alkalommal a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg az 1924. évi XIX. törvénycikkben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg a belföldi forgalom számára kivételesen engedélyezett kikészítési eljárással kapcsolatban a vámtartozás keletkezésének időpontját.
