1. § A m. kir. Szabadalmi Felsőbíróság megszűnik és a bírói hatásköre a m. kir. Kúriára száll át.
2. § Az államfő a m. kir. Kúriához az igazságügyminiszter előterjesztésére a m. kir. József műegyetem tanárai közül ötévi időtartamra szabadalmi ülnököket nevez ki.
3. § A m. kir. Kúria az 1. § szerint eléje tartozó ügyekben elnökből, két kúriai bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. Elnöke a m. kir. Kúria valamelyik tanácsának elnöke vagy helyettese.
Az ülnökök működési díjban részesülnek, amelyet az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapít meg.
Az ülnökök által elkövetett fegyelmi, vétségek és a vagyoni felelősség megállapítása tárgyában ugyanaz a bíróság ítél, mint a m. kir. Kúria bíráinak hasonló ügyeiben.
Az 1895:XXXVII. tc. 26. §-ának még hatályon kívül nem helyezett rendelkezései, valamint az 1920:XXXV. tc. 6. §-a hatályukat vesztik.
4. § A m. kir. szabadalmi bíróság felett a felügyeletet a m. kir. kereskedelemügyi miniszter közvetlenül gyakorolja.
Az 1895:XXXVII. tc. 4. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti.
5. § A m. kir. Kúriának szabadalmi ügyekben irányadó eljárási és ügyviteli szabályait az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszter meghallgatásával állapítja meg.
6. § Az 1920:XXXV. tc. 4. §-a 4. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A m. kir. szabadalmi bíróság elnökévé csak az nevezhető ki, aki a szabadalmi bíróságnál vagy más királyi bíróságnál ítélőbírói minőségben a bírói státus II. vagy magasabb fizetési csoportjában (előbb VI., vagy magasabb fizetéssel egybekötött rangosztályban) együttvéve legalább öt évet töltött.
7. § E törvény 6. §-a a törvény kihirdetésének napján, többi rendelkezése pedig az igazságügyi és kereskedelemügyi miniszter által meghatározandó napon lép életbe és azt az igazságügyi, a kereskedelemügyi és a pénzügyminiszter hajtják végre.
A netalán szükséges átmeneti rendelkezéseket a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
