A szesznek motórikus célra felhasználása az oly országokban, amelyek a belső szükségletet meghaladó szesztermeléssel rendelkeznek és benzinbehozatalra szorulnak, nemcsak nemzetgazdasági, hanem honvédelmi szempontból is rendkívül fontos, mert ily módon egyrészt a szeszfeleslegek felhasználására nyílik alkalom és a benzin behozatala legalább részben feleslegessé válik, másrészt az illető országok a motorok hajtására szolgáló üzemanyag szempontjából jelentékeny mérvben függetleníteni tudja magát a külföldtől. Csonka-Magyarországon is az a helyzet, hogy egyrészt a motorok hajtására szolgáló benzint külföldről kell beszerezni, másrészt a belső szükségletet meghaladó szesztermelés van, amelynek igen jelentékeny részét a mindenkori világpiaci áralakulás mellett az előállítási költségnél lényegesen alacsonyabb árakon kell külföldön értékesíteni. A szesztermelésnek a belső szükségletet meghaladó mérvben való gyakorlását pedig az teszi szükségessé, hogy különben az egyes szeszfőzdékre is oly kis mennyiségű szesz előállítása esnék, amely egyrészt nagyon megdrágítaná a szesz előállítását, másrészt ily kis mennyiségű szesztermelés mellett nem lehetne azokat a mezőgazdasági célokat biztosítani, amelyek különösen a mezőgazdasági szesztermelésnek a feladatai. Az ország megcsonkítása folytán ugyanis a magyar szesztermelés igen súlyos helyzetbe került, mert a megmaradt területen levő szeszfőzdék termelése a békében több mint 500,000 hl volt, amivel szemben Csonka-Magyarország belső szükséglete legfeljebb 150,000 hl-re tehető. Fontos közgazdasági érdekek, nevezetesen az intenzívebb mezőgazdálkodás lehetősége viszont azt kívánják, hogy a szesztermelés lehetőleg minél nagyobb mérvben gyakoroltassék, mert ily módon válik lehetővé az egyébként nehezen értékesíthető nyersanyagok, elsősorban a burgonya feldolgozása, ily módon válik lehetővé nagyobbmérvű moslék előállítása, ami a marhahízlalás és tejgazdaság szempontjából fontos és ily módon válik lehetővé a több trágyatermelés révén az arra szoruló mezőgazdaságok talajának javítása. Ezenkívül közgazdasági szempontból az is kívánatos, hogy a szesztermelés lehetőleg olymérvű legyen, hogy minél több szeszt tudjunk külföldre exportálni. Ezért fontos a szesztermelésnek minél nagyobb mérvű kiterjesztése. De fontos az is, hogy a szesztermelés minél nagyobb részének a belföldön való állandó elhelyezése biztosíttassék, mert csak az erős belső fogyasztás szolgálhat a külföldi értékesítés szilárd alapjául.
A szesznek motórikus felhasználása körül a külföldön, de különösen Franciaországban, igen kedvező eredményeket értek el. Ezek a kedvező eredmények megokolttá tették, hogy a szóbanlevő kérdéssel mi is behatóan foglalkozzunk. Hosszas előzetes tanácskozások, tanulmányozások és kísérletek után 1926 április havában az egész kérdés műszaki elbírálására tárcaközi bizottság küldetett ki és ezzel kapcsolatosan a Magyar kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet megbízatott, hogy a szesznek motórikus célra való felhasználása kérdésének felderítéséhez még szükségesnek mutatkozó vizsgálatokat, laboratóriumi és gyakorlati kísérleteket mielőbb folytassa le abból a szempontból, vajjon a francia rendszerrel, illetve az ott bevezetett eljárással megoldottnak tekinthető-e a szesz motórikus célokra való felhasználásának kérdése.
A Magyar kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet a lefolytatott kísérleti vizsgálatok során megállapította, hogy 1. a 15-20% szesztartalmú benzin a tiszta benzin helyettesítésére a motorok átalakítása vagy különösebb beszabályozása nélkül alkalmas, 2. ezekkel a keverékekkel ugyanazt a maximális teljesítményt lehet elérni, mint a benzinnel, kritikus esetekben legfeljebb a karburátort kell megfelelően nagyobb permetező furatokkal ellátni. Sőt előnye a keverék használatának, hogy korai gyujtásokra kevésbbé hajlamos, mint a benzin, ennélfogva bizonyos körülmények között még nagyobb teljesítményt is szolgáltathat, mint a benzin, 3. a valamivel nagyobb fogyasztást azzal lehet kompenzálni, hogy a szesz kg-kinti ára a benzin árának körülbelül 2/3-ában állapíttatik meg, 4. a jelzett arányú keverék használata a motorra nézve nincs nagyobb káros hatással, mint a benzin, 5. az indíthatóság tekintetében a keverék nem kedvezőtlenebb, mint a benzin, 6. a keverék az állandósága tekintetében csak annyiban tüntet fel különbséget a benzinnel szemben, hogy a víz hozzákeverésétől még jobban kell óvni, mint a benzint, mert a víz hatására a keverék szétválik. Ehhez képest a nevezett intézet, illetve a kiküldött tárcaközi bizottság azt a javaslatot tette, hogy a motorhajtásra szánt benzinnek szesszel való kötelező keverése rendeltessék el és erre a célra csak 99.5%-on felüli szesz legyen felhasználható és az ilyen szesz a benzinhez 20-25 térfogat-százalék arányában legyen keverendő és hogy a benzines szeszkeverék árának megállapítása lehetőleg az egyes anyagok fűtőértékének arányában történjék.
Miután ily módon a szesz motórikus célra való felhasználásának kérdése műszaki szempontból minden irányban tisztázódott, az Országos Szeszértékesítő rt. kebelében a keveréshez szükséges szesz előállítása és rendelkezésre bocsátása tárgyában tárgyalások indultak meg. Ezen tárgyalások 1927. évi május 17-én nyertek befejezést. A tárgyalások eredménye szerint az Országos Szeszértékesítő rt. egyelőre évi 50,000 hl, tehát mintegy 40,000 q szesznek rendelkezésre bocsátására vállalt kötelezettséget, amely egyelőre mintegy 10%-os keverést tesz lehetővé. Nagyobb mennyiségű szesznek rendelkezésre bocsátását az Országos Szeszértékesítő rt. ezidőszerint azért nem vállalhatja, mert a fentiek szerint a benzinhez keverendő szesz árát a benzin árához viszonyítva kell megállapítani. Ily módon pedig a jelenlegi exportáraknál is alacsonyabb ár áll elő, amely az előállítási költségeknél lényegesen alacsonyabb és így ezen alacsonyabb árakon csak oly mennyiségű szeszt szabad számításba venni, amely a szesz előállítási költségét kiadó átlagárat nem csökkenti az előállítási költségek alá. Természetesen amint a szesztermelés a jövőben megfelelő kiterjeszthető lesz és ily módon az előállítási költségek is csökkenni fognak, a benzinhez keverendő szesz aránylagos mennyisége megfelelően felemelhető lesz, éppen ezért az említett intézet a tárcaközi bizottság felhívásához képest most azirányban folytat kísérleteket, hogy a 30, 50, 75% szesztartalmú benzinkeverék használatánál a motorok gyakorlati használhatósága nem csökken-e.
Mindezekhez képest felhatalmazást kérek arra, hogy a szóbanlevő törvényjavaslatban felsorolt intézkedéseket a földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértően megtehessem. Ezek a felhatalmazások csak általános irányelveket tartalmazásnak, ellenben a részletes intézkedéseket rendeleti úton szándékozom a földmívelésügyi és a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően megtenni már csak azért is, mert hiszen a gazdasági életet érintő kérdésekben az érdekeltek nagyon hamar megtalálják a törvény megkerülésének módját és így nem célszerű az ilyen törvényekbe részletes intézkedéseket felvenni. Ily módon ugyanis a kormánynak módjában van a felmerülő szükséghez, illetve a megváltozott viszonyokhoz képest a részletes intézkedéseket tartalmazó rendeletet megváltoztatni, illetve azonnal megfelelően intézkedni.
