1. § Az apaállatok körét a jelen törvény alkalmazása tekintetében a földmívelésügyi miniszter határozza meg.
2. § A köztenyésztésre szánt apaállatokat egészségügyi és tenyésztési szempontból évenkint hatóságilag meg kell vizsgálni.
Oly helyeken, ahol a zugfedeztetés elterjedése miatt a szükségesnek mutatkozik, a földmívelésügyi miniszter a köztenyésztésre nem szánt hím állatok megvizsgálását is elrendelheti.
A vizsgálatokat községenkint (városonkint) vagy több község összevonásával alakított körzetenkint az érdekképviselet bevonásával szervezett hatósági vizsgálóbizottságok végzik.
A vizsgálóbizottságok szervezetét és működését a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
Az állami lótenyészintézetek állományában lévő ménekre a bizottságok hatásköre nem terjed ki.
3. § Az apaállatok évenkinti rendes megvizsgálása díjmentes, a tenyésztésre jogosító igazolvány kiadása díjköteles.
A vizsgálattal felmerülő költségeket - addig is, amíg állattenyésztési alap létesítéséről törvény rendelkezik - a törvényhatóság viseli.
4. § A vizsgálóbizottság a köztenyésztésre alkalmasnak talált apaállatot tulajdonosának (birtokosának) kérelmére tenyészapaállatnak nyilvánítja és erről tenyésztésre jogosító igazolványt ad ki.
A tenyésztésre jogosító igazolvány a megállapított tenyésztési irányban, a tenyésztési idényre, de legfeljebb egy évre és rendszerint csak az illető közigazgatási járás (város, község) területére érvényes, érvényességét ugyanolyan tenyészirányt követő más területre csak az arra illetékes vizsgálóbizottságok terjesztheti ki.
5. § Köztenyésztésre csakis tenyésztésre jogosító igazolvánnyal ellátott tenyészapaállatot szabad a megállapított tenyészirányban használni.
Köztenyésztésnek kell tekinteni a jelen törvény szempontjából különböző személyek tulajdonában (birtokában) levő állatok párosítását, kivéve, amennyiben valamely tulajdonos (birtokos) a saját anyaállataihoz is használt apaállatát állattartás kikötésével szegődött éves alkalmazottainak anyaállataikkal való párosításra átengedi.
6. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és
a) hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki tenyésztésre jogosító, érvényes (4. § 2. bek., 5. § 1. bek.) igazolvánnyal el nem látott állatot másnak tenyésztési célra átenged, vagy ily állatot másnak nőstény állatával együtt legeltet, úgyszintén az is, aki nőstény állatját másnak tenyésztésre jogosító érvényes igazolvánnyal el nem látott állatával párosítja,
b) egy hónapig terjedhető elzárással és hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az az állattulajdonos (birtokos), aki az előző bekezdésben említett kihágásokat nyereségvágyból vagy foglalkozásszerűen követi el,
c) hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a jelen törvénynek, vagy az ennek alapján kiadott rendeletnek rendelkezéseit szándékosan, vagy gondatlanul az a) és b) alá nem eső módon megszegi vagy kijátssza, így különösen állatjának vizsgálatra bocsátását elfogadható ok nélkül elmulasztja, vagy az oly állatot, melynek kiherélését az elsőfokú hatóság elrendelte, a 8. § utolsó bekezdésében foglalt tilalom ellenére eladja.
Az a) és b) pont alatti kihágások tekintetében a büntető eljárás megindítása tizennyolc hó alatt évül el.
E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a földmívelésügyi miniszter bíráskodik.
7. § Ha a 6. § alá eső cselekményt vagy mulasztást az állatról rendelkező egyén háztartásának tagja vagy alkalmazottja követte el és az állat birtokosát felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítése körül akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, az állat birtokosát is a 6. §-ban meghatározott büntetéssel kell büntetni; ha pedig a cselekményt a háztartás tagja, vagy az alkalmazott az állat felett rendelkező egyén utasítására követte el, a Kbtk. 27. §-át kell alkalmazni.
8. § A 6. § a) és b) pontja alá eső kihágás esetében a kihágást megállapító ítéletben a tulajdonos (birtokos) állatjának kiherélését is el kell rendelni, ha tenyésztésre jogosító igazolvánnyal nincs ellátva.
A 6. § c) pontja alá eső kihágás megállapítása esetében a büntetés kiszabásáról a vizsgálóbizottságot a vizsgálat megtartása végett haladéktalanul értesíteni kell. Ha a vizsgálóbizottság megállapítja, hogy az állat tenyésztésre alkalmatlan és tenyésztésre jogosító igazolvánnyal nincs ellátva, erről az elsőfokú hatóságot értesíti, amely az ily állat kiherélését elrendeli.
E § első és második bekezdése esetében a kiherélést a tulajdonos (birtokos) veszélyére és költségére a harmadfokú hatóság döntése után kell végrehajtani.
Oly helyeken, ahol a zugfedeztetés elterjedése miatt a köztenyésztésre nem szánt hím állatok megvizsgálása is elrendeltetett (2. § második bekezdése), a vizsgálóbizottság a tenyésztésre alkalmatlannak talált hím állat kiherélését elrendeli.
A kiherélést elrendelő határozat ellen a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, ennek döntése ellen pedig további fellebbezésnek van helye.
Ily esetekben a kiherélést a tulajdonos (birtokos) veszélyére, de a törvényhatóság költségére, jogerős döntés után kell végrehajtani.
Ha valamely állat kiherélését az első fokú hatóság elrendelte, az ily állatot a határozat jogerőre emelkedéséig s ha a jogerős határozat a kiherélést rendeli el, annak végrehajtásáig eladni tilos.
9. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe s életbelépésével az 1894:XII. tc. 28., 29. és 31. §-ai, valamint 94. §-ának g) pontja hatályukat vesztik.
E törvényt a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
