1. § A Törökországgal 1926. évi december hó 20-án Angorában kötött Letelepedési Egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az Egyezmény eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Magyarország egyrészről és Törökország másrészről, azon óhajtól vezéreltetve, hogy a magyar állampolgároknak Törökországban és a török állampolgároknak Magyarországon való letelepedésére vonatkozó feltételek megállapíttassanak.
Letelepedési egyezmény kötését határozták el és e célból meghatalmazottaikká kijelölték és pedig:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója: tahvári és tarkeői Tahy László urat, Magyarország rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Törökországban; és
Ő Nagyméltósága a Török Köztársaság Elnöke: Ali Djenany bejt, a török nagynemzetgyűlésben Ghazi Aintab képviselőjét, volt kereskedelemügyi minisztert; és
Ali Chevki bejt, külügyminisztériumi államtitkár,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő határozmányokban állapodtak meg:
1. Cikk. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai teljes mozgási, tartózkodási és letelepedési szabadságot fognak élvezni a másik Fél területein, feltéve, hogy alkalmazkodnak az illető országban érvényben álló törvényekhez, szabályokhoz és rendeletekhez.
Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a jelen egyezmény rendelkezései nem vonatkozván a bevándorlás kérdésére, nem érintik a Szerződő Felek egyikének sem azon jogát, hogy az országukba való bevándorlást szabadon engedélyezzék vagy megtiltsák.
2. Cikk. A két Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy akár törvényes ítélet folyományakép, akár az erkölcsrendészetre, az egészségügyi ellenőrzésre vagy a koldulásra vonatkozó törvények vagy rendeletek alapján, akár az állam belső vagy külső biztonsága okából egyes esetekben a másik Fél állampolgárainak megtiltsa a területén való letelepedést vagy tartózkodást és hogy őket ugyanezen okokból ki is utasítsa. A másik Fél kötelezi magát, hogy a kiutasítottakat családjukkal együtt mindenkor újólag befogadja, ha állampolgárságuk az illetékes konzul által igazolást nyert.
A kiutasított személyek szállítási költségei a kiutasító Fél határáig vagy behajózási kikötőjéig ez utóbbi Fél terhére esnek.
3. Cikk. Mindegyik Szerződő Fél állampolgárai jogosultak ugyanolyan feltételek mellett, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet állampolgárai arra, hogy a másik Fél területén az illető törvényhozás által megszabott esetek kivételével az illető ország törvényeinek és rendeleteinek betartása mellett mindennemű ingó vagy ingatlan javakat szerezzenek, birtokoljanak vagy elidegenítsenek. E javak felett szabadon rendelkezhetnek vétel, eladás, ajándékozás, átruházás, házassági szerződés, végrendelet, törvényes örökösödés útján és bármi más módon.
A fentemlített esetek egyikében sem kötelesek más vagy bármi néven nevezendő magasabb terhet, illetéket vagy adót viselni, mint amelyek az illető ország állampolgáraira meg vannak vagy meg lesznek állapítva.
4. Cikk. Mindegyik Szerződő Fél állampolgárai a viszonosság feltétele mellett jogosultak a másik Fél területén az illető ország törvényeit és rendeleteit megtartva mindenféle ipart és kereskedést űzni és mindazon mesterségeket és foglalkozásokat gyakorolni, amelyeket a törvények és szabályok vagy a szokás nem tartott fenn kizárólag az illető ország állampolgárai részére.
5. Cikk. Egyik Szerződő Fél állampolgárai sem fognak azért, hogy a másik Fél területén tartózkodjanak vagy letelepedjenek, vagy hogy ott bármiféle kereskedést, ipart, mesterséget vagy foglalkozást űzzenek, más vagy bármi néven nevezendő magasabb adót, illetéket vagy terhet viselni, mint amelyeket az illető ország állampolgáraitól szednek.
Egyik Szerződő Fél állampolgárai sem fognak a másik Fél területén akár saját személyük, javaik, jogaik vagy érdekeik után, akár e javak megszerzése, birtoklása vagy élvezete után, akár pedig e javaknak átengedése, átírás vagy öröklés útján történő átruházása után más vagy magasabb teherrel, illetékkel, egyenes vagy közvetett adóval sujtatni, mint amelyek az illető ország polgáraitól követelhetők.
6. Cikk. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai mentesek a másik Fél területén mindennemű kötelező katonai szolgálat alól, úgy a szárazföldi hadseregben, haditengerészetben és légi haderőben, mint minden egyéb katonai szervezetben, valamint minden egyéb kötelezettség és teher alól, amely e szolgálatot helyettesíti.
Mentesek továbbá minden kényszerkölcsön és egyéb e nemű adózás alól.
7. Cikk. Egyik Szerződő Fél állampolgárainak javai sem sajátíthatók ki a másik Fél területén más, mint törvényesen közérdekűnek elismert okból és akkor is csak méltányos és előre fizetett kártalanítás fejében. Minden kisajátítás csak előzetes nyilvánosságrahozatal útján hajtható végre.
8. Cikk. Az egyik Szerződő Fél területén székelő és ott az ország törvényei szerint alakult részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi társulatok, ideértve az ipari, pénzügyi, biztosító, közlekedési és szállítmányozási vállalatokat, a másik Fél területén is törvényesen fennállóknak ismertetnek el és jogosultak arra, hogy a bíróság előtt pereket vigyenek, akár mint felperesek, akár mint alperesek.
Az említett társaságoknak a másik Fél területén kereskedelmi vagy ipari működésre való bocsátása attól függ, hogy alávessék magukat az illető területen életben lévő vagy életbeléptetendő törvényeknek és szabályoknak.
Az említett és a második bekezdés értelmében letelepedett társaságok a másik Fél területén kereskedelmi vagy ipari működésük folytatásáért nem fognak más vagy magasabb adót, díjat vagy illetéket fizetni, mint amire az illető országbeli társaságok vannak kötelezve.
Az utóbbi társaságok a viszonosság feltételezése mellett és amennyiben az ország törvényeihez alkalmazkodnak, mindennemű ingó és ingatlan javakat, amelyek működésükhöz szükségesek, szerezhetnek, ami azonban úgy értendő, hogy ily esetekben maga a javak szerzése nem lehet a társaság célja.
9. Cikk. Mindegyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Fél területén személyük és javaik törvényes és bírói védelme tekintetében ugyanazt az elbánást élvezik, mint a saját nemzetbeliek.
Ennek értelmében szabadon és akadálytalanul járulhatnak a bíróság elé és ugyanazon feltételek mellett állhatnak perbe, mint az ország polgárai.
Addig is, míg a két Fél e tekintetben külön egyezményt köt, perköltségekért való biztosítékra és az ingyenes jogsegélyre vonatkozólag a belföldi törvények és rendelkezések mérvadók.
10. Cikk. A két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy a személyi állapottal kapcsolatos kérdéseknek, így a házasság, a házastársi közösség, a házasság felbontása, az ágytól és asztaltól való elválasztás, a hozomány, az apaság, a leszármazás, az örökbefogadás, a cselekvési képesség, a nagykorúság, a gyámság, a gondnokság, az ingó vagyon feletti rendelkezés korlátozása, a végrendeleti és törvényes öröklés, vagyonfelosztás és felszámolás és általában a Szerződő Felek állampolgárai családjogi kérdéseinek rendezése tárgyában külön egyezményt köt.
A jelen rendelkezés nem érinti a konzuloknak az anyakönyvvezetésre vonatkozó és a nemzetközi jog által elismert jogkörét.
11. Cikk. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a 3. Cikkben kimondott legnagyobb kedvezményes elbánás címén egyik Szerződő Fél sem igényelhet állampolgárai számára más vagy nagyobb jogokat, mint aminőket ő maga a másik Szerződő Fél állampolgárai részére biztosít.
12. Cikk. A jelen egyezmény egy hónappal a megerősítő okmányok kicserélése után lép életbe és öt év tartamára szól. Ha a Szerződő Felek egyike sem mondja fel az egyezményt legalább egy évvel a fenti időtartam lejárta előtt, akkor az egyezmény felmondásáig érvényben marad, a felmondás azonban csak egy év után válik hatályosság.
Az egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok Budapesten fognak kicseréltetni a lehető legrövidebb időn belül.
Aminek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
3. § Jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bízatik meg.
