1. § A trianoni békeszerződés X. részének az elzász-lotharingiaiakra való alkalmazása tárgyában a francia köztársaság kormánya és a magyar kormány közt az 1922. évi július hó 5. napján Budapesten kötött Megállapodás a magyar állam törvényei közé iktattatik.
A Megállapodás eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Miután a francia kormány és a magyar kormány elhatározták, hogy a trianoni békeszerződés X. részének az elzász-lotharingiaiakra való alkalmazása tárgyában megállapodást kötnek, az alulírott meghatalmazottak ebben a tárgyban a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. A trianoni békeszerződés X. része III. címének és az 1921. évi január hó 31-i Egyezménynek rendelkezései alkalmazandók lesznek a következő tartozásokra:
1. az 1918. évi november hó 11. napja előtt lejárt azokra a tartozásokra, amelyekkel Magyarországban lakó magyar állampolgárok Franciaországban lakó elzász-lotharingiaiaknak tartoznak;
2. az 1921. évi július hó 26. napja előtt esedékessé vált Franciaországban lakó elzász-lotharingiaiakat megillető azokra a tartozásokra, amelyek Magyarországban lakó magyar állampolgárokkal létesített oly ügyletekből vagy szerződésekből erednek, amelyeknek teljesítése az 1918. évi november hó 11. napja után egészben vagy részben felfüggesztetett;
3. az 1921. évi július hó 26. napja előtt esedékessé vált, elzásziaknak vagy lotharingiaiaknak járó kamatokra olyan értékpapirok után, amelyeket Magyarország bocsátott ki, feltéve, hogy ezeknek a kamatoknak magyar állampolgárok vagy semlegesek részére való kifizetését a háború alatt nem függesztették fel;
4. az 1921. évi július hó 26. napja előtt esedékessé vált és elzásziaknak vagy lotharingiaiaknak járó tőkeösszegekre olyan értékpapirok után, amelyeket Magyarország bocsátott ki, feltéve, hogy az ily tőkeösszegnek magyar állampolgárok vagy semlegesek részére való kifizetését az 1921. évi július hó 25. napja előtt nem függesztették fel.
A trianoni békeszerződésnek és az 1921. évi január hó 31-iki Egyezménynek fentemlített rendelkezései viszonosan francia állampolgárokkal (elzász-lotharingiaiakkal) és a francia köztársasággal szemben fennálló oly magyar követelésekre is alkalmazandók lesznek, melyek a jelen cikk 1-4. pontjaiban felsorolt francia követeléseknek megfelelnek.
Az ily tartozások kiegyenlítése tekintetében alkalmazandó átszámítási árfolyam az 1918. évi november hó 11. napját megelőző hónap alatt a genfi tőzsdén jegyzett átlagos árfolyam lesz.
Az említett tartozások kiegyenlítése céljából Elzász-Lotharingiában a trianoni békeszerződés X. része III. címében foglalt feltételek figyelembe vételével külön felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalt lehet szervezni, amihez megjegyzendő, hogy az említett hivatalt úgy lehet tekinteni, mint a fentidézett címhez tartozó Függelék 1. §-ánk értelmében vett „központi hivatalt”.
2. Cikk. Az elzásziaknak és lotharingiaiaknak magánjavai, jogai és érdekei Magyarországban a trianoni békeszerződés X. része IV. címének rendelkezései alá esnek.
3. Cikk. A trianoni békeszerződés X. része V. címében foglalt intézkedések hatályon kívül helyezésével mindazok a szerződések, amelyek az 1918. évi november hó 30-iki francia rendeletnek Elzász-Lotharingiában történt kihirdetése napját megelőzően egyfelől elzász-lotharingiaiak (természetes és jogi személyek) vagy Elzász-Lotharingiában lakó más francia állampolgárok, másfelől pedig a magyar állam, vagy Magyarországban lakó magyar állampolgárok közt létesültek és amelyeknek teljesítése a fegyverszünet, vagy valamely ezt követő francia törvényhozási intézkedés következtében felfüggesztetett, érvényben maradnak.
Mindazonáltal hatálytalanokká válnak azok a szerződések, amelyeknek közérdekből való felbontását a francia kormány Magyarországgal az említett szerződés életbeléptetésétől számított hat havi határidőn belül közölte volna, kivéve azokra a tartozásokra és más pénzbeli kötelezettségekre nézve, amelyek ily szerződésben kikötött cselekmény- vagy fizetésnek az 1918. évi november hó 11. napja előtt történt teljesítéséből erednek. Ha ez a felbontás a felek valamelyikére nézve jelentékeny hátránnyal járnak, a károsult fél méltányos kártalanításban fog részesülni, amely kizárólag a befektetett tőke alapján számítandó ki, az elmaradt haszon figyelmen kívül hagyásával.
Az elévülési, perindítási és jogvesztési határidők tekintetében Elzász-Lotharingiára vonatkozólag a trianon békeszerződés X. része V. címe 235. és 236. Cikkeinek rendelkezései nyernek alkalmazást oly módosítással, hogy a „háború kezdete” kifejezést az „1918. évi november hó 11. napja” kifejezéssel kell helyettesíteni, a „háború tartalma” kifejezést pedig az „1918. évi november hó 11. napjától az említett békeszerződés hatálybalépésének napjáig terjedő időtartam” kifejezéssel.
4. Cikk. A jelen megállapodás francia és magyar nyelven állíttatott ki. Eltérés esetében a francia szöveg az irányadó.
A jelen megállapodás a két kormány által való elfogadása után meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok, mihelyt lehetséges, Budapesten ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül az e végből kellően meghatalmazott alulirottak a jelen megállapodást aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
2. § Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, hogy az 1. §-ban jelzett Megállapodást rendeletileg életbeléptette.
3. § Ez a törvény a kihirdetésének napján lép életbe.
Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
