1. § A jelzálogjognál fogva a jelzálogos hitelező a követelésének biztosítására lekötött ingatlanból - a jelzálogból - kielégítést kereshet.
2. § Jelzálogjogot feltételes vagy jövőbeni követelés biztosítására is lehet alapítani.
3. § Az ingatlan hányadrészén jelzálogjogot csak akkor lehet alapítani, ha az ingatlan több személy közös tulajdona és a tulajdonostárs egész illetősége tárgya a terhelésnek.
4. § Jelzálogjog ugyanegy követelés biztosítására több jelzálogtárgyat is terhelhet úgy, hogy mindegyik jelzálog az egész követelésért egyetemlegesen felel (egyetemleges jelzálogjog).
5. § Jelzálogos követelés, valamint más oly ingatlant terhelő dologi jog is lehet jelzálogjognak - a jelzálogjog aljelzálogjognak - tárgya, amely átruházható vagy amelynek gyakorlását másnak át lehet engedni.
Az ilyen jelzálogjogra az ingatlant terhelő jelzálogjog szabályait kell alkalmazni, amennyiben abból, hogy a jelzálogjog tárgya jelzálogos követelés vagy ingatlant terhelő dologi jog, más nem következik.
A telekkönyvbe bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet.
6. § Jelzálogjog jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogjog megalapításához beleegyezését adja és hogy a jelzálogjogot a hitelező javára a telekkönyvbe bejegyezzék.
7. § A jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésében meg kell jelölni a hitelezőt és meg kell határozni a követelést, amelynek a jelzálogjog biztosítására szolgál. A követelést összegszerűen pénzben (belföldi vagy külföld pénznemben) vagy számolási értéknek, vagy pedig megszabott mennyiségű és minőségű gabonának, más terménynek vagy aranynak pénzbeli egyenértékben kell meghatározni. A nem pénzben meghatározott követelés pénzbeli egyenértékének kiszámítására irányadó időpontokat és a teljesítés egyéb módozatait a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratban kell megállapítani.
Ha a jelzálogjoggal biztosított követelés kamatozó vagy ha a tőkén felül egyéb mellékszolgáltatás van kikötve, a kamatot vagy a más mellékszolgáltatást százalékszerűen vagy egyébként határozottan ki kell tüntetni.
A követelés egyéb közelebbi meghatározásai tekintetében, különösen a számolási érték, valamint a gabona, más termény vagy arany pénzbeli egyenértékének kiszámítására irányadó időpontok és a teljesítés egyéb módozatai tekintetében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra lehet utalni.
Ha a jelzálogjog oly hitelintézet kölcsönkövetelésének biztosítására szolgál, amelynek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg, a bejegyzésben elegendő az alapszabályokra utalni azoknak a mellékszolgáltatásoknak megjelölése végett, amelyek a kamaton felül alapszabályszerűen járnak.
8. § A jelzálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A követelés átruházásával a jelzálogjog is átszáll az új hitelezőre.
9. § Ha a jelzálogos hitelezőt oly tulajdonos, aki nem személyes adós, kielégíti, a jelzálogos követelés a kielégítéssel a kezesre irányadó szabályoknak megfelelően ő reá száll át, amennyiben a kielégítés alapján a személyes adóstól vagy mástól megtérítést követelhet.
Ugyanez a szabály megfelelően áll akkor is, ha a jelzálogos követelés és a jelzálog tulajdona egy személyben egyesül.
10. § Ha a jelzálogos hitelezőt oly személyes adó elégíti ki, aki nem tulajdonosa a jelzálogjognak, a jelzálogjog a követelés kielégítésével reá száll át annyiban, amennyiben a kielégítés alapján a jelzálogjog tulajdonosától vagy ennek valamelyik jogelődjétől megtérítést követelhet.
Ugyanez a szabály megfelelően áll akkor is, ha a jelzálogos követelés és a személyes adósság egy személyben egyesül.
11. § Amennyiben a jelzálogjog a követelés átruházásával vagy kielégítésével a szerzőfélre, a jelzálogjog tulajdonosára vagy másra száll át, mind a volt jelzálogos hitelező, mind az, akire a jelzálogjog átszállott, követelheti a másiktól, hogy egyezzék bele az átszállásnak telekkönyvi bejegyzésébe.
12. § A jelzálogjog megszűnik, ha a jelzálogjogot végrehajtási árverésen eladják és a tulajdonjognak az árverési vevő javára szóló bekebelezéskor az érdekeltek a jelzálogjogot fenn nem tartják vagy ha a hitelező a jelzálogból vagy egyéb oly tárgyból, amelyre a jelzálogjog kiterjed, végrehajtás útján kielégítést nyer.
13. § A jelzálogjognak jogügylettel megszűntetéséhez a hitelezőknek lemondó nyilatkozata (törlési engedély) és a jelzálogjog telekkönyvi kitörlése szükséges.
14. § Ha a követelés elévült vagy oly kifogás áll útjában, amely érvényesítését mindenkorra kizárja, a jelzálog tulajdonosa a hitelezőtől követelheti, hogy a jelzálogjogról mondjon le és egyezzék bele telekkönyvi bejegyzésének törlésébe.
Ugyanez áll oly esetben is, ha a követelés bírói úton nem érvényesíthető.
15. § Ha a jelzálogos hitelező vagy tartózkodóhelye ismeretlen, a jelzálog tulajdonosának kérelmére a bíróság a hitelezőt hirdetményi eljárás útján hozott határozattal jelzálogos követelésére nézve kielégítettnek és a jelzálogjogot megszűntnek nyilváníthatja, ha a tulajdonos a hitelező kielégítésére vagy a követelés felmondására jogosítva van és a követelés összegét, valamint a telekkönyvben kitett kamatlábnak megfelelő, a kérelem előterjesztésének napjától visszafelé számított három évnél nem régibb hátralékos kamatot, úgyszintén a tőkével egyenlő rangsorban kielégítendő egyéb mellékszolgáltatásokat a jelzálogos hitelező részére visszavonhatatlanul bírói letétbe helyezi.
Ha a követelés lejárata felmondástól függ és a felmondásra határidő van szabva, az előbbi bekezdésben meghatározott kamaton felül bírói letétbe kell helyezni a telekkönyvben kitett kamatlábnak megfelelő azt a kamatot is, amely a kérelem előterjesztésének napjától számított felmondási idő végéig jár.
Ha a hitelező a bírói határozat után harminckét év alatt a letéti hatóságnál az összeg felvétele végett nem jelentkezik, joga a letett összegre megszűnik és a letevő a letett összeget visszaveheti még akkor is, ha a visszavétel jogáról lemondott.
16. § Ha a jelzálogos hitelező vagy tartózkodóhelye ismeretlen és a jelzálogjogra vonatkozó utolsó telekkönyvi bejegyzés óta harminckét év eltelt a nélkül, hogy a tulajdonos a jelzálogos hitelező jogát az elévülés félbeszakítására alkalmas módon elismerte volna, a jelzálog tulajdonosa kérheti, hogy a bíróság hirdetményi eljárás útján hozott határozattal a jelzálogjogot megszűntnek nyilvánítsa.
Ha a követelés fizetésének ideje naptár szerint van meghatározva, a harminckét évi határidőt a eljárat napjánál és ha a követelést részletekben kell kiegyenlíteni, az utolsó részlet lejáratának napjánál korábbi időtől nem lehet számítani. A követelés elismerése esetében a határidő az elismeréssel újra kezdődik.
17. § A tulajdonos a telekkönyvben feljegyeztetheti, hogy ingatlanát hat hónapon belül a feljegyzésben megjelölendő összegnél nem nagyobb összegig jelzálogjoggal meg akarja terhelni.
Ha a bejegyzést a feljegyzésben kitett határidő alatt kérik, a bejegyzett jog a feljegyzés hatályosságának kezdetéhez igazoló ranghelyet kap.
Ugyanezek a szabályok állanak a jelzálogjog átruházására vagy aljelzálogjoggal terhelésére.
18. § Ha a jelzálogos követelés egészen vagy részben megszűnik, vagy ha a jelzálogos hitelező jelzálogjogáról egészen vagy részben lemond, a jelzálog tulajdonosa a jelzálogjog telekkönyvi kitörléséig a megszűnés vagy a lemondás terjedelmében a jelzálogjog ranghelyével rendelkezhetik.
E rendelkező jogánál fogva a jelzálogjog tulajdonosa az eddigi jelzálogjog telekkönyvi kitörlésével egyidejűleeg a jelzálogjog rangsorában akár az eddigi, akár új hitelező javára az eddiginél nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat. Ha a követelés csak részben szűnt meg vagy a hitelező jelzálogjogáról csak részben mondott le és a törölt jelzálogjog rangsorában a jelzálog tulajdonosa új jelzálogjogot alapít, ezt a fennmaradó jelzálogjog rangsorban megelőzi.
19. § A tulajdonos a jelzálogjog telekkönyvi kitörlése alkalmával a telekkönyvben feljegyeztetheti, hogy a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntartja a törölt jelzálogjognál nem terhesebb új jelzálogjog bejegyzésének céljára. Ez a fenntartás tulajdonváltozás esetében az új tulajdonosnak is javára szolgál.
20. § Ha a jelzálogjog telekkönyvi törlését nem a jelzálog tulajdonosa kéri, erről a tulajdonost a telekkönyvi hatóság a törlés elrendelése előtt értesíteni köteles. A tulajdonos az értesítés vételétől harminc nap alatt kérheti a telekkönyvi hatóságnál az új jelzálogjog bejegyzését vagy kérelmének előterjesztésétől számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos e határidő alatt ily kérelmet nem terjeszt elő vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a telekkönyvi hatóság a jelzálogjog törlése tárgyában határoz.
21. § A tulajdonos a jelzálogjog megalapításakor a hitelező irányában nem mondhat le arról a jogáról, hogy e jelzálogjog kitörlése esetében a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhetik vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthatja.
Későbbi hitelező vagy harmadik személy irányában azonban a tulajdonos lemondhat arról a jogáról, hogy a jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével a jelzálogjog törlése után rendelkezhessék vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa. Az ily lemondást a telekkönyvben fel lehet jegyezni.
22. § Ha a jelzálogjogot végrehajtási árverésen eladják vagy haszonvételére végrehajtást foganatosíttatnak a nélkül, hogy a kielégítési sorrend megállapítása előtt a követelés megszűnte vagy a hitelező lemondása alapján a jelzálogjogot a telekkönyvben törölték volna vagy a jelzálog tulajdonosa a törlés alkalmával fejlegyzett ranghelyfenntartás alapján új jelzálogjogot bejegyeztetett volna, a jelzálogjog ranghelye a kielégítési sorrend megállapításában figyelmen kívül marad. Amennyiben azonban a jelzálogjog tulajdonosa a követelés kiegyenlítéseért harmadik személytől megtérítést követelhet vagy ily követelés harmadik személy javára a tulajdonossal szemben áll fenn, a még nem törölt jelzálogjog hatálya e követelés biztosítására fennmarad.
23. § A jelzálog nemcsak a követelés bejegyzett összegének, továbbá a bejegyzett kamatnak és mellékszolgáltatásnak szolgál fedezetül, hanem a törvénynél fogva fedezetéül szolgál a követelés törvényes kamatának, a jelzálogos követelés felmondásával járó költségnek és a követelésnek a jelzálogból való kielégítésével járó per- és végrehajtási költségnek.
24. § A jelzálogjog nem ad jogot a jelzálog birtokára, a jelzálog gyümölcseinek szedésére vagy egyéb hasznainak élvezetére.
Semmis az oly megállapodás, amely a jelzálog birtokát vagy a jelzálogos követelés kamatai fejében a gyümölcsök szedésének vagy egyéb haszon élvezetének jogát a hitelezőnek biztosítékul átengedi.
25. § A jelzálogjog az ingatlant alkotórészeivel és tartozékaival együtt terheli.
26. § A jelzálogjog kiterjed az oly ingatlanrészre is, amely a telekkönyvben hozzájegyzéssel a jelzálogjog bejegyzése után lett a terhelt ingatlan alkotórészévé. A hozzájegyzett ingatlanrészt már terhelő jogok azonban, hacsak az érdekeltek másként nem állapodtak meg, ez ingatlanrész tekintetében rangsorban megelőzik a másik ingatlanra a hozzájegyzés előtt már bejegyzett jogokat.
Ellenben nem terjed ki a jelzálogjog közös tulajdonban álló ingatlan tekintetében az oly tulajdon hányadra, amely a jelzálogjoggal terhelt hányaddal a terhelés után egy tulajdonostárs tulajdonába kerül. A tulajdonos a szerzett jogok sérelme nélkül kérheti a jelzálogjog kiterjesztését.
27. § Az ingatlantól elvált termények és egyéb alkotórészek, amennyiben elválásuk a rendes gazdálkodás szabályai szerint történt, az elválással felszabadulnak a jelzálogjog alól, hacsak azokat a jelzálogos hitelező javára már előbb végrehajtás alá nem vonták.
A rendes gazdálkodás szabályai ellenére elvált termények és egyéb alkotórészek a jelzálogos hitelező javára elválásuk után is lekötve maradnak; az ekként elvált termények és egyéb alkotórészek azonban felszabadulnak a jelzálogjog alól, ha elidegenítik és az ingatlanról elviszik vagy e nélkül is, ha az elválástól egy év eltelik, feltéve, hogy azokat a jelzálogos hitelező javára már előbb végrehajtás alá nem vonták.
Az elvált terményekre és egyéb alkotórészekre nem érvényesítheti jelzálogjogát a jelzálogos hitelező annak hátrányára, aki az elvált termények vagy egyéb alkotórészek tulajdonát, a jelzálogjogot rangban megelőző joga alapján szerezte meg vagy aki a terményeken vagy egyéb alkotórészeken jóhiszeműen szerzett tulajdont vagy más dologi jogot, kivéve, ha a szerzés ingyenes volt.
28. § A jelzálogjog nem terjed ki az ingatlannak oly tartozékára, amely nem az ingatlan tulajdonosáé vagy amely nincs az ingatlannal tartósan összekapcsolva.
Nem terjed ki továbbá mezőgazdaságban vagy erdőgazdaságban a gazdálkodásra rendelt gépekre és egyéb eszközökre, még ha az ingatlannal tartósan össze is vannak kapcsolva.
A tartozék ugyanoly korlátok között, mint az elválással a termények és egyéb alkotórészek, tartozéki minőségének megszűnésével felszabadul a jelzálog alól.
29. § Ha az ingatlan bérbe vagy haszonbérbe van adva, a jelzálogjog kiterjed a jelzálogos hitelező javára lefoglalt és a lefoglalás előtt még be nem szedett arra a bér- vagy haszonbérkövetelésre, amely a lefoglalás után jár le.
Ha a tulajdonos a bér- vagy haszonbérkövetelést a lefoglalás előtt előre beszedte, másra átruházta vagy róla más módon rendelkezett, ez a rendelkezése a jelzálogos hitelezővel szemben a bér- hagy haszonbérkövetelést csak annyiban mentesíti a jelzálogjog alól, amennyiben a bér- vagy a haszonbér a foglaláskor folyó és a reá következő negyedévi bér- vagy félévi haszonbérfizetési időszaknál nem későbbi időre járna; a későbbi időre járó bérért vagy haszonbérért a bérlő vagy a haszonbérlő felelős marad.
Ha a bérlet vagy a haszonbérlet a telekkönyvbe be van jegyezve és a bér- vagy haszonbérkövetelés beszedése vagy a róla történt rendelkezés a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak megfelel, az előbbi bekezdésben említett korlátozás csak azoknak a jelzálogos hitelezőknek javára szolgál, akiknek jelzálogjoga a bérlet vagy a haszonbérlet telekkönyvi bejegyzését megelőzi. A bérlet és a haszonbérlet telekkönyvi bejegyzése ilyen esetben biztosítéki jelzálogjogot alapít meg annak az összegnek fedezésére, amelyet a bérlőnek vagy a haszonbérlőnek bér- vagy haszonbérként újra kellett fizetnie.
30. § Ha a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonával lelki teher joga vagy más oly jog van összekapcsolva, amelynek alapján az ingatlan mindenkori tulajdonosának visszatérő időszakokban teljesítendő szolgáltatások járnak, a jelzálogjog e szolgáltatásokra irányuló követelésre ugyanoly szabályoknak megfelelően terjed ki, mint a bér- vagy a haszonbérkövetelésre.
31. § Ha oly tárgy, amelyre a jelzálogjog kiterjed, az ingatlan tulajdonosának vagy annak a javára, aki az ingatlant sajátjaként birtokában tartja, tűzkár vagy más kár ellen biztosítva van és a jelzálogos követelést a biztosítónak a biztosítási összeg folyósítása előtt bejelentik, a jelzálogjog kiterjed a biztosító ellen kár esetében támasztható követelésre is.
A biztosító elleni követelés felszabadul a jelzálogjog alól, ha a biztosított tárgyat helyreállítják vagy pótolják.
Mindaddig, amíg a jelzálogjogot a tulajdonos ellen érvényesíteni nem lehet, mind a tulajdonos, mind a jelzálogos hitelező egymástól követelheti, hogy a kár fejében járó összegből a biztosított tárgyat helyreállítsák vagy pótolják, amennyiben ez a rendes gazdálkodásnak megfelel. A tulajdonos a biztosítótól a kár fejében járó összegnek saját kezéhez megfizetését követelheti, ha a jelzálogos hitelező részére biztosítékot ad arra, hogy ezt az összeget a biztosított tárgy helyreállítására vagy pótlására fordítja.
32. § A jelzálogos hitelező kikötheti, hogy ha a jelzálog romlásnak indul és a romlás a jelzálogi fedezetet veszélyezteti, a tulajdonostól megfelelő határidő kitűzésével a jelzálog helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását követelhesse a veszély elhárítása végett. Az ily kikötést a telekkönyvbe föl lehet jegyezni. A biztosíték további jelzálogi fedezet nyujtásában vagy pénzösszegnek bírói letétbe helyezésében állhat.
Ha a tulajdonos az előbbi bekezdésben említett kikötés esetében a hitelező felhívásának a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a jelzálogos hitelező a jelzálog tulajdonosa ellen a még nem esedékes jelzálogos követelésére nézve is kielégítési jogát érvényesítheti, hacsak a tulajdonos a veszélyt a megszabott módok egyikén utóbb el nem hárította; viszont a tulajdonosnak is joga van a még nem esedékes jelzálogos követelést kielégíteni. Nem kamatozó követelést az esedékesség előtt oly összeg lefizetésével kell kielégíteni, amely a fizetés napjától az esedékesség napjáig járó törvényes kamataival együtt megfelel a követelés összegének.
33. § Ha a tulajdonos vagy harmadik személy a jelzálogot rongálja vagy általában olyasmit tesz, ami a jelzálogi fedezetet veszélyeztető mértékben a jelzálog romlását idézheti elő, a jelzálogos hitelező a veszélyeztető cselekmény bírói eltiltását kérheti.
A bíróság a jelzálogos hitelező kérelmére a veszély elhárítására szükséges intézkedéseket is elrendeli, ha a jelzálogi fedezetet veszélyeztető cselekményt a tulajdonos maga viszi végbe vagy ha a tulajdonos harmadik személynek ily cselekménye ellen vagy valamely egyébként fenyegető kárral szemben a szükséges intézkedéseket meg nem teszi.
34. § A jelzálogjog hatálya alá eső tartozékok romlása, rongálása vagy a rendes gazdálkodás szabályaival ellenkező eltávolítása, amennyiben a jelzálogi fedezetet veszélyezteti, a jelzálog romlásával vagy rongálásával egy tekintet alá esik.
35. § Ha a jelzálogos követelést megosztják, a részletzálogjogok ellenkező rendelkezés hiányában egyenlő rangsorban maradnak. A részjelzálogjogok egymásközötti rangsorának megváltoztatásához a tulajdonos hozzájárulása nem szükséges.
36. § A jelzálogjog a jelzálog elidegenítését vagy további megterhelését nem gátolja. A jelzálogos hitelezővel kötött ellenkező megállapodás semmis.
37. § A jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonában megállapított változás nem érinti a személyes adós kötelezettségét.
Ha az új tulajdonos az átruházó irányában a jelzálogos tartozás átvállalására kötelezi magát, a személyes adós a hitelezővel szemben csak akkor szabadul, ha az új tulajdonos a tartozást átvállaló szerződést a jelzálogos hitelezővel megköti. Ha azonban a jelzálog a jelzálogos követelést teljesen fedezi és a jelzálogos hitelező az átvállalási szerződés kötése végett hozzá intézett ajánlat elfogadását alapos ok nélkül megtagadja vagy az elfogadás felől tizenöt nap alatt nem nyilatkozik, a jelzálog új tulajdonosának joga van a hitelezőt a még nem esedékes jelzálogos követelésre nézve is kielégíteni.
38. § Jelzálogjoggal terhelt ingatlan egy részének a jelzálogos teher átvitelével kapcsolatos lejegyzését a jelzálogos hitelező csak annyiban ellenezheti, amennyiben a lejegyzés a jelzálogi fedezetet veszélyezteti.
Tehermentes lejegyzéshez a jelzálogos hitelező beleegyezése szükséges. Ha azonban a lejegyzendő részlet az egész jelzáloghoz képest oly csekély, hogy a jelzálogi fedezet biztonságát a tehermentes lejegyzés nem veszélyezteti, a tulajdonos a jelzálogos hitelezőtől követelheti, hogy a tartozás arányos törlesztése fejében egyezzék bele a tehermentes lejegyzésbe.
39. § A jelzálog tulajdonosát, ha nem személyes adós, a jelzálogos hitelező kielégítése mint személyes kötelezettség nem terheli; csak tűrni köteles, hogy a hitelező a jelzálogból kielégítést szerezzen.
A tulajdonosnak azonban jogában áll a jelzálogos hitelezőt teljesítés vagy beszámítás útján kielégíteni, ha a követelés ő irányában lejárt vagy ha a személyes adós jogosítva van a teljesítésre.
40. § Ha a jelzálogos követelés lejárta a hitelező felmondásától függ, a felmondás a jelzálogjog tekintetében csak akkor hatályos, ha a jelzálogos hitelező a tulajdonoshoz intézte. Ha a felmondás joga az adóst illeti, a jelzálogjog tekintetében az szükséges, hogy a követelést a jelzálogos hitelezőnek a tulajdonos mondja fel. A hitelező javára - tekintet nélkül jó- vagy rosszhiszeműségére - azt, aki a telekkönyvben tulajdonosként be van jegyezve, tulajdonosnak kell tekinteni.
A felmondás a tulajdonosnak vagy a jelzálogos hitelezőnek külön jogutódja ellen csak akkor hatályos, ha a felmondás a telekkönyvben be van jegyezve vagy ha a külön jogutód a felmondásról jogának szerzésekor tudott vagy ha szerzése ingyenes volt.
41. § A jelzálogos hitelezőnek jogában áll akár követelését a személyes adós ellen, akár a jelzálogjogból folyó kielégítési jogát a jelzálog tulajdonosa ellen, akár mind a kettőt érvényesíteni.
42. § A jelzálogjog érvényesítése tekintetében a jelzálogos hitelező javára - tekintet nélkül jó- vagy rosszhiszeműségére - azt, aki a telekkönyvben tulajdonosként be van jegyezve, tulajdonosnak kell tekinteni. Ez azonban nem érinti a be nem jegyzett tulajdonosnak azt a jogát, hogy a jelzálogjog tekintetében őt megillető kifogásokat a hitelező ellen érvényesítheti és hogy a hitelező kielégítheti.
43. § A jelzálog tulajdonosa a jelzálogos hitelezővel szemben a jelzálogjog tekintetében őt saját személyében megillető kifogásokon felül mindazokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyeket a személyes adós érvényesíthet a követelés ellen. Nem veszti el a jogát azzal, hogy a személyes adós a jelzálogjog megalapítása után lemondott a kifogásról.
Ha a személyes adós meghalt, a jelzálog tulajdonosa nem hivatkozhatik arra, hogy a személyes adós örököse a hagyaték elégtelensége miatt megtagadhatja a teljesítést.
44. § A jelzálog tulajdonosa saját ellenkövetelésein felül beszámíthatja a jelzálogos hitelezőnek mindazt, amit a személyes adós jogosítva van beszámítva.
Ha a személyes adósnak több beszámítható ellenkövetelése van, a tulajdonost a beszámítás jogának gyakorlása esetében a személyes adós irányában az a kötelezettség terheli, hogy a személyes adós ellenkövetelései közül azt fordítsa beszámításra, amelynek beszámítása a személyes adósra előnyösebb.
45. § Ha a jelzálogos követelést a hitelező átruházta és a követelést az új hitelező érvényesíti a tulajdonos az új jelzálogos hitelezővel szemben megteheti mindazokat a kifogásokat is, amelyek őt a közte és a volt jelzálogos hitelező közötti jogviszonynál fogva a jelzálogjog tekintetében megilletik, valamint az új jelzálogos hitelezőnek beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyeket a volt jelzálogos hitelezőnek beszámíthatott.
46. § Az új hitelező a jelzálogjog tekintetében nem köteles hatályosnak elismerni a volt hitelező részére a jelzálogjog átruházásának telekkönyvi bejegyzése után teljesített szolgáltatásokat vagy más oly jogügyletet, amely a tulajdonos vagy a személyes adós és a volt jelzálogos hitelező között a jelzálogos követelésre nézve a jelzálogjog átruházásának telekkönyvi bejegyzése után jött létre.
47. § A telekkönyvi bejegyzés hatályának és a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályai a jelzálogból való kielégítés tekintetében a jelzálogjogon felül kiterjednek a jelzálogjoggal biztosított követelésre is.
Csak az e szabályokból folyó korlátok között lehet érvényesíteni a jelzálogos hitelezővel szemben az előző §-ok szerint érvényesíthető kifogásokat és beszámítási jogot is.
48. § A jelzálogos követelés lejárt kamataira, a kamathoz hozzászámított tőketörlesztő részletekre és egyéb lejárt mellékszolgáltatásokra, valamint a jelzálogot terhelő költségekre irányuló követelés átruházása esetében a tulajdonos és az új hitelező közötti jogviszonyt, tekintet nélkül a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésére, egészen az engedmény szabályai szerint kell megítélni. Ugyanez áll azokra a kamatokra, a kamathoz hozzászámított tőketörlesztő részletekre és egyéb mellékszolgáltatásokra is, amelyek a tulajdonosnak a követelés átruházásáról kapott értesülésétől féléven belül járnak el.
Az új hitelező e követelések tekintetében nem hivatkozhatik a telekkönyvi bejegyzés hatályának és a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályaira.
49. § A jelzálogos hitelezőt teljesítés vagy beszámítás útján bármely harmadik személy kielégítheti és ezzel a követelést magához válthatja, ha a tulajdonos már jogosítva van a jelzálogos hitelezőt kielégíteni és hozzájárulását a telekkönyvi szabályoknak megfelelő okiratban kijelenteni. A hozzájárulást visszavonni nem lehet.
Ha a hitelező jelzálogjogát a tulajdonos ellen bírói úton érvényesíti, bármely harmadik személy, aki a telekkönyv szerint a jelzálog tekintetében érdekelt, a tulajdonos hozzájárulása nélkül is jogosítva van a jelzálogos hitelezőt teljesítés vagy beszámítás útján kielégíteni és ezzel a követelést magához váltani. Ugyanez a jog megilleti a tulajdonostársat, továbbá a jelzálog bérlőjét vagy haszonbérlőjét és más olyan birtokosát is, aki a jelzálogjog érvényesítése következtében birtokát vesztheti el.
A jelzálogos követelés a kielégítéssel átszáll arra, aki magához váltotta.
50. § Ha a jelzálogos hitelezőt a jelzálog tulajdonosa egészen vagy részben kielégíti, a tulajdonos a kiadások megtérítése ellenében a hitelezőtől a kielégítéssel egyidejűleg a jelzálogjog teljes vagy részleges törlésére alkalmas írásbeli nyilatkozatnak, amennyiben pedig a jelzálogos követelés a kielégítéssel reá átszáll, az átszállás telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges írásbeli nyilatkozatnak kiállítását követelheti.
Ugyanez áll, ha a jelzálogos hitelezőt a személyes adós vagy harmadik személy elégíti ki.
Amennyiben a telekkönyvi bejegyzés megfelelő változtatásához egyéb okirat is szükséges, a jelzálogos hitelezőtől ennek a kiszolgáltatását is lehet követelni.
Ha a hitelező az okiratokat kiadta, követelheti a jogváltozás telekkönyvi feltüntetéséhez szükséges jogcselekmények megtételét.
51. § A hitelezőnek jelzálogjogát, amennyiben a törvény mást nem rendel, keresettel kell érvényesítenie (jelzálogjogi kereset).
A jelzálogos követelés érvényesítésére irányuló pert a telekkönyvbe fel lehet jegyezni azzal a joghatállyal, hogy a per feljegyzésénél fogva az ítéletnek vagy bírói egyességnek a jelzálogból való kielégítés tekintetében teljes hatálya lesz minden oly joggal szemben, amelyet a telekkönyvbe a feljegyzés után jegyeznek be.
52. § A jelzálogos hitelező a jelzálogjog tárgyaiból végrehajtás útján kap kielégítést.
Semmis a tulajdonos és a jelzálogos hitelező között a követelésnek a tulajdonossal szemben beálló lejárta előtt létrejött oly megállapodás, hogy a jelzálogos hitelezőnek joga van kielégítésül az ingatlan tulajdonának átruházását követelni vagy az ingatlant végrehajtás útján kívül értékesíteni.
53. § A jelzálog értékesítéséből befolyt összeget a jelzálogos hitelezők között rangsor szerint kell felosztani.
Egyenlő rangsorban álló hitelezőknek, amennyiben a befolyt összeg követelésüknek teljes összegét nem fedezi, arányos kielégítéshez van joguk.
54. § A jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének rangsorában nyernek kielégítést:
1. a követelés bejegyzett tőkeösszege;
2. a jelzálogjoggal biztosított kamatok közül a végrehajtási árverés napjáig lejárt, három évnél nem régibb időről hátralékos, valamint az árverés napjától tovább folyó kamatok;
3. a jelzálogjoggal biztosított egyéb kamatok és más mellékszolgáltatások, valamint a jelzálogos követelés felmondásának költsége és a követelés behajtásának per- és végrehajtási költsége, amennyiben biztosításukra biztosítéki jelzálog van a jelzálogjog rangsorában bejegyezve.
A jelzálogjoggal biztosított azok a kamatok és egyéb mellékszolgáltatások, valamint a jelzálogjoggal biztosított azok a költségek, amelyek a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének rangsorában nem nyernek kielégítést, a jelzálogot rangsor szerint terhelő összes követelések kiegyenlítése után a maradványból a jelzálogjogok rangsorában kerülnek kifizetésre.
55. § Ha a hitelező jelzálogjogáról lemond vagy más jognak telekkönyvi elsőbbséget enged, elveszti jogát azzal szemben, akire a követelés vagy a jelzálogjog kielégítés esetében átszállana, de csak annyiban, amennyiben ennek megtérítési követelése a lemondás vagy az elsőbbség engedése nélkül a jelzálogban fedezetet talált volna.
56. § Ha a jelzálogjog ugyanegy követelés biztosítására több jelzálogtárgyat mint egyetemleges jelzálogjog (4. §) terhel, mindegyik jelzálog az egész követelésért felel akként, hogy a jelzálogos hitelező követelésére tetszése szerint akár egészen, akár felosztva kereshet kielégítést a jelzálogokból vagy azoknak bármelyikéből.
Amíg a jelzálogos hitelező egész követelésére kielégítést nem nyert, követelésének ki nem elégített részére nézve mindegyik jelzálog egyetemlegesen marad lekötve.
57. § Az egyetemleges jelzálogjog terhe a többi telekkönyvi érdekeltnek egymásközötti viszonyában az egyes jelzálogok között a kielégítést megelőző évben reájuk eső föld- és házadó arányában, ha pedig valamelyikük ily adó alá nem esik, a kielégítés idejében volt értékük arányában oszlik meg.
Ha az egyetemleges jelzálogjog azáltal keletkezett, hogy a már fennálló jelzálogjogot utólag más ingatlanra terjesztették ki, ilyen esetben a jelzálogjog terhét az előbb és az utóbb terhelt ingatlan telekkönyvi érdekeltjeinek egymásközötti viszonyában kizárólag a korábban terhelt jelzálog viseli.
A tulajdonosok e szabályoktól eltérően állapodhatnak meg; az eltérő megállapodásra azonban a többi telekkönyvi érdekelt hátrányára csak akkor lehet hivatkozni, ha a telekkönyvben az ő jogukat megelőzően be van jegyezve.
58. § Ha a hitelezőt egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésére a jelzálogok valamelyikének oly tulajdonosa elégíti ki, aki nem személyes adós, amennyiben a tulajdonos a kielégítés alapján a személyes adóstól vagy mástól megtérítést követelhet (9. §) a jelzálogos követelés ő reá száll át, de nem mint egyetemleges jelzálogjog, hanem mindegyik jelzálogra abban az arányban felosztva, amelyben az egyetemleges jelzálogjog terhe a többi telekkönyvi érdekeltnek egymásközötti viszonyában az egye jelzálogok között megoszlik (57. §).
Ugyanez a szabály megfelelően áll akkor is, ha a jelzálogos követelés és a jelzálog tulajdona egy személyben egyesül.
59. § Ha a hitelezőt egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésére oly személyes adós elégíti ki, aki az egyetemlegesen terhelt jelzálogok egyikének sem tulajdonosa, amennyiben a személyes adós a kielégítés alapján valamelyik jelzálog tulajdonosától vagy ennek valamelyik jogelődjétől megtérítést követelhet (10. §), e követelésének biztosítására a jelzálogjog az illető jelzálogra nézve a kielégítéssel reá száll át, de csak annak az összegnek erejéig, amely az egyetemleges jelzálogjog terhéből a többi telekkönyvi érdekelteknek egymásközötti viszonyában az illető jelzálogra arányosan esik (57. §).
Ugyanez a szabály megfelelően áll akkor is, ha a jelzálogos követelés és a személyes adósság egy személyben egyesül.
60. § Ha a hitelezőt egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésére valamelyik jelzálognak oly tulajdonosa elégíti ki, aki egyúttal személyes adós, amennyiben ez a tulajdonos a kielégítés alapján a többi jelzálog tulajdonosától vagy valamelyik jogelődjüktől megtérítést követelhet, a jelzálogjog az előbbi § értelmében száll át reá.
61. § Ha az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelés egészen vagy részben megszűnik, vagy ha a hitelező egyetemleges jelzálogjogáról egészen vagy részben lemond, mindegyik jelzálog tulajdonosa az egyetemleges jelzálogjog ranghelyével a megszűnés vagy a lemondás terjedelmében csak a saját ingatlana tekintetében és csak annak az összegnek erejégi rendelkezhetik, amely az egyetemleges jelzálogjog terhéből a többi telekkönyvi érdekeltnek egymásközötti viszonyában saját ingatlanára arányosan esik. (57. §)
62. § Ha a hitelező egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésére oly jelzálogjogból, amelynek tulajdonosa nem személyes adós, vagy a hozzátartozó egyéb jelzálogtárgyakból végrehajtás útján nagyobb összeg erejéig nyert kielégítést, mint amekkora összeg erejéig az egyetemleges jelzálogjog a többi telekkönyvi érdekeltnek egymásközötti viszonyában az egyes jelzálogokat arányosan terheli, a tulajdonost megillető megtérítési követelést a többlet tekintetében a végrehajtási tömeg javára, ha pedig minden terhet kielégítettek, a végrehajtás alá vont jelzálog tulajdonosának javára kell érvényesíteni. A végrehajtási tömegben érdekeltek jogainak a többi jelzálog tulajdonosa elleni érvényesítésére a bíróság ügygondnokot rendel.
63. § Jelzálogjogot követelés biztosítására akként is lehet alapítani, hogy a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályai a jelzálogból való kielégítés tekintetében a biztosított követelésre nem terjednek ki, a hitelező követelésének bizonyítása végett a telekkönyvi bejegyzésre nem hivatkozhatik és a hitelezőt vagy bárkit a jelzálogjognál fogva megillető jogok csupán a követelés szerint igazodnak (biztosítéki jelzálogjog).
A biztosítéki jelzálogjora, amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a közönséges jelzálogjog szabályait kell alkalmazni.
64. § A biztosítéki jelzálogjogot a telekkönyvben mint ilyet kell megjelölni.
65. § Ha a biztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés lejárta a hitelező vagy az adós felmondásától függ, a jelzálogjog érvényesítéséhez nem szükséges, hogy a követelést a hitelező a tulajdonosnak vagy a hitelezőnek a tulajdonos mondja fel.
66. § Oly követelés biztosítására, amely bemutatóra szóló papírból, váltóból vagy más forgatható papírból származik, a telekkönyvbe csak biztosítéki jelzálogot lehet bejegyezni. Az ily követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjogot biztosítéki jelzálogjognak kell tekinteni akkor is, ha a telekkönyvben nincs ilyennek megjelölve.
Ily követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjogra további jogokat telekkönyvi bejegyzés nélkül az ily követelések átruházására és terhelésére vonatkozó szabályok szerint lehet szerezni.
A követelés megszerzője a papír bemutatása mellett a volt jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül is kérheti, hogy a jelzálogjog átszállását javára a telekkönyvbe bejegyezzék.
A jelzálogjog tekintetében a telekkönyvi bejegyzésben megnevezett hitelező képviseli a mindenkori hitelezőt.
67. § Bemutatóra vagy rendeletre szóló részkötvények alakjában létesített vagy létesítendő kölcsönkövetelés biztosítására a főkötvény alapján biztosítéki jelzálogjogot lehet bejegyezni a számszerűleg és névértékben megjelölendő részkötvények mindenkori birtokosai javára; ez a jelzálogjog s részkötvénybirtokosokat kötvényeik névértékének arányában illeti meg és sem átruházás, sem aljelzálogjog vagy más dologi jog tárgya nem lehet.
A főkötvényben a hitelezők részére a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezések megtétele végett képviselőül kell kirendelni oly hitelintézetet vagy oly hitelintézet tagintézetét, amelynek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg, vagy a kormányhatóság jóváhagyja. A képviselő kirendelését a telekkönyvben a jelzálogjogról szóló bejegyzésben fel kell tüntetni.
68. § Biztosítéki jelzálogjogot oly követelés biztosítására, amely hitelviszonyból, ügyvitelből, szavatosságból, károkozásból vagy egyéb meghatározott jogviszonyból származhatik, akként is lehet alapítani, hogy a követelés összegszerű megállapítása nélkül csak azt a legmagasabb összeget - a keretet - határozzák meg, amelynek erejéig a jelzálogjog a hitelezőnek felel (keretbiztosítéki jelzálogjog).
A keretbiztosítéki jelzálogjogra aljelzálogjogot vagy más dologi jogot szerezni nem lehet.
69. § A keretbiztosítéki jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésében a hitelező megjelölésén felül azt a legmagasabb összeget - keretet - kell kitüntetni, amelynek erejéig a jeluzálog a hitelezőnek felel; egyebekben a követelésnek és annak a jogviszonynak megjelölése végett, amelyből a jelzálogjoggal biztosított követelés származhatik, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra (biztosítéki okirat) lehet utalni.
A követelésnek bármilyen jogalapon járó kamatjáért és egyéb mellékszolgáltatásáért, hacsak biztosításukra jelzálogjog külön nincs bejegyezve, a jelzálog csak annyiban felel, amennyiben a követelés e járulékaival együtt a bejegyzett keretet meg nem haladja.
Az ekként bejegyzett zálogjogot biztosítéki jelzálogjognak kell tekintetni akkor is, ha a telekkönyvben nincs ilyennek megjelölve.
70. § Amennyiben a biztosítéki okiratban megjelölt jogviszony másra átruházható, a hitelező a jogviszonnyal együtt a keretbiztosítéki jelzálogjogot is átruházhatja. Ha a hitelező csak a biztosított jogviszonyt vagy csak az abból származó követelést ruházza át, a jogviszony vagy a követelés átruházásával a jelzálogjog nem száll át az új hitelezőre. A hitelezőnek a jelzálogjogot átruházó nyilatkozata magában foglalja a jogviszony átruházására irányuló nyilatkozatot is.
A jelzálogjog átruházása a telekkönyvi szabályoknak megfelelő alakban kiállított írásbeli átruházó nyilatkozattal és a biztosítéki okiratnak átadásával megy végbe.
A hitelező a jelzálogjogot a telekkönyvben bejegyzett keret egy részének erejéig is átruházhatja oly módon, hogy a részátruházó nyilatkozatnak az eredeti biztosítéki okiratra reávezetése után az így kiegészített okiratnak hitelesített másolatát adja át az új hitelezőnek. Az így kiállított másolat a jelzálogjog átruházott része tekintetében az eredeti biztosítéki okirat helyébe lép.
Az átruházás telekkönyvi bejegyzése nem szükséges. Az új jelzálogos hitelező azonban a biztosítéki okiratnak, részátruházás esetében pedig a biztosítéki okirat hitelesített másolatának, valamint az átruházó nyilatkozatnak felmutatása mellett a volt jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül is kérheti, hogy a jelzálogjog átruházását javára a telekkönyvbe bejegyezzék.
71. § Ha a hitelező a keretbiztosítéki jelzálogjogot az előbbi §-nak megfelelően átruházza, a jelzálog az átruházott keretben csupán azokért a követelésekért és járulékaikért felel, melyek az átruházás előtt a korábbi hitelező javára jöttek létre és róla az új hitelezőre szintén átszállottak vagy az így átszállott követeléseknek helyébe léptek, vagy amelyek a biztosított jogviszonyból az új hitelező javára a jogviszonyban érdekelt adós ellenében az átruházás után keletkeztek.
72. § A keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonában beállott változás önmagában nem érinti a biztosítéki okiratban megjelölt felek közötti jogviszonyt és annak biztosítását. A jelzálog a bejegyzett kereten belül felel a jogviszonyból mind a tulajdonváltozás előtt, mind az ezt követőleg keletkezett követelésekért és járulékaikért.
73. § Ha a keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának és a jogviszonyban érdekelt adósnak hozzájárulásával a jelzálogos hitelezővel kötött megállapodás alapján az eddigi adós helyébe új adós lép a biztosítéki okiratban megjelölt jogviszonyba, a jelzálog a bejegyzett kereten belül az említett jogviszonyból addig létrejött követeléseken és járulékaikon felül csak azokért a követelésekért és járulékaikért felel, amelyek ebből a jogviszonyból az új adós terhére ezentúl keletkeznek.
A hozzájárulást és a megállapodást a telekkönyvi szabályoknak megfelelő okiratba kell foglalni. A megállapodást a telekkönyvbe be kell jegyezni. A megállapodás a telekkönyvi bejegyzés előtt jóhiszeműen jogot szerző harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
74. § Ha a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszonyban érdekelt felek - a hitelező vagy az adós - személyében örökösödés következtében áll be változás, az ily változás a jogviszony biztosítását nem érinti, hacsak a jogviszonyból más nem következik. A jelzálog a bejegyzett kereten belül a jogviszonyból a változás előtt létrejött követeléseken és járulékaikon felül azokért a követelésekért és járulékaikért is felel, amelyeket az átszállt jogviszonyból a hitelező örököse javára vagy az adós örököse terhére a változás után keletkeztek.
75. § A keretbiztosítéki jelzálogjog érvényesítéséhez a követelésen felül a biztosítéki okirat felmutatása és annak a kimutatása szükséges, hogy az okirat birtokosát a jelzálogjog a telekkönyvi bejegyzés szerint vagy az átruházó nyilatkozatoknak a telekkönyvben bejegyzett hitelezőig visszamenő összefüggő láncolata szerint megilleti.
76. § Ha a keresetbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszony megszünt és a hitelezőnek e jogviszonyból származó követelése nincsen, elévült vagy a követelésnek oly kifogás áll útjában, amely érvényesítését mindenkorra kizárja, a jelzálog tulajdonosa a hitelezőtől követelheti, hogy a jelzálogjogról mondjon le és egyezzék bele telekkönyvi bejegyzésének törlésébe.
Hitelviszony biztosítására bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog tekintetében a jelzálog tulajdonosa, ha a hitelezőnek a hitelviszonyból származó követelése nincsen, elévült vagy a követelésnek oly kifogás áll útjában, amely érvényesítését mindenkorra kizárja, a hitelezőtől a lemondást és beleegyezését a telekkönyvi törlésbe a hitelviszony megszűnésének kimutatása és a jogviszonyban érdekelt adós hozzájárulása nélkül is bármikor követelheti, hacsak a jogviszonyból más nem következik.
A keresetbiztosítéki jelzálogjog telekkönyvi törléséhez, ha a törlési engedélyt nem a telekkönyvi bejegyzés szerint igazolt hitelező állítja ki, a biztosítéki okirat felmutatása és annak kimutatása is szükséges, hogy az okirat birtokosát a jelzálogjog az átruházó nyilatkozatoknak a telekkönyvileg bejegyzett hitelezőig visszamenő összefüggő láncolata szerint megilleti.
77. § Elveszett vagy megsemmisített biztosítéki okiratot a megsemmisítést kimondó bírói határozat, az átruházó nyilatkozatot pedig a bíróságnak az átruházást vagy törvénynél fogva beálló átszállás esetében az átszállást kimondó határozata vagy a volt hitelezőnek az átszállást az átruházásra megszabott alakban kiállított elismerő nyilatkozata pótolja.
78. § A keretbiztosítéki jelzálogjog átruházása esetében a telekkönyvi bejegyzésben megnevezett hitelező a jelzálogjog tekintetében a biztosítéki okirat mindenkori birtokosának törvénynél fogva képviselője.
79. § A mindenkori hitelező képviseletére hivatott személy (66. §., 67. és 78. §) minden későbbi hitelezőt jogosító és kötelező hatállyal a biztosítéki jelzálogjog tekintetében rendelkezéseket tehet, olyan rendelkezéseket pedig, amelyeket a jelzálogtulajdonos a hitelezőtől követelhet, köteles is tenni, úgyszintén a hitelező helyett a jelzálogjog érvényesítésében is eljárhat.
A képviselő jogkörét a jelzálogjog átruházásakor a felek korlátozhatják; a korlátozás azonban nem terjedhet ki olyan rendelkezésekre, amelyeket a jelzálog tulajdonosa a hitelezőtől követelhet. A korlátozás harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a telekkönyvben be van jegyezve, vagy ha harmadik személy jogának szerzésekor a korlátozásról tudott, vagy ha szerzése ingyenes volt.
80. § A hitelező, az adós és a tulajdonos megállapodása alapján a bejegyzett biztosítéki jelzálogjogot másnemű biztosítéki jelzálogjoggal vagy közönséges jelzálogjoggá, a közönséges jelzálogjogot biztosítéki jelzálogjoggá bármikor át lehet változtatni, úgyszintén a keretbiztosítéki jelzálogjogot a biztosítéki okiratban megjelölt jogviszonyon felül vagy a helyett más jogviszonyból származható követelésekre is ki lehet terjeszteni.
Az átváltoztatást a telekkönyvbe be kell jegyezni.
Az átváltoztatáshoz nem szükséges az egyenlő rangsorban álló vagy a később bejegyzett jogosultak hozzájárulása.
81. § Jelzálogjogot akként is lehet alapítani, hogy az az ingatlant személyes követelés nélkül terhelje úgy, hogy a jogosult meghatározott összeg erejéig csak a jelzálogból kereshet kielégítést (telekadósság).
A telekadósságra, hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik, a közönséges jelzálogjog szabályait kell alkalmazni, amennyiben abból, hogy a telekadósságnak személyes követelés nem előfeltétele, más nem következik.
82. § Telekadósságként alapított jelzálogjogot telekadósság elnevezéssel kell a telekkönyvbe bejegyezni.
A telekadósság tőkeösszegén felül kamat és más mellékszolgáltatás is bejegyezhető a telekkönyvbe.
A telekadósság kamataira a jelzálogos követelés kamataira vonatkozó szabályok irányadók.
83. § A telekadósság tőketartozásának lejáratához a tulajdonos vagy a hitelező felmondása szükséges. A felmondás ideje egy év.
A felek e szabályoktól eltérően is megállapodhatnak és a felmondást ki is zárhatják. A tulajdonos felmondási jogát azonban harminckét évnél hosszabb időre kizárni nem lehet.
84. § A telekadósság tőkéjét, kamatait és az egyéb mellékszolgáltatásokat, eltérő megállapodás hiányában a telekkönyvi hatóság székhelyén kell fizetni.
85. § A jelzálog tulajdonosa a telekadósság tekitnetében az alapul fekvő viszonyból eredő jogokat csak a közvetlen szerző eleln vagy ennek oly jogutóda ellen érvényesíthet, aki a telekadósság szerzésekor az alapul fekvő jogviszonyt ismerte, vagy akinek szerzése ingyenes volt.
86. § A telekadósságot másnemű jelzáloggá, másnemű jelzálogjogot telekadóssággá a felek megegyezésével és telekkönyvi bejegyzéssel bármikor át lehet változtatni. Az átváltoztatáshoz nem szükséges az egyenlő rangsorban álló vagy a később bejegyzett jogosultak hozzájárulása.
87. § Ha a jelzálogos hitelező olyan hitelintézet vagy olyan hitelintézetnek tagintézete, amelynek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg vagy a kormányhatóság jóváhagyja, kérelmére a jelzálogjogról jelzálogadóslevelet, a telekadósságról telekadóslevelet lehet kiállítani.
A telekadóslevélre, hacsak a törvény eltérően nem rendelkezik, a jelzálogadóslevélre vonatkozó alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben abból, hogy a telekadósságnak személyes követelés nem előfeltétele, más nem következik.
88. § Jelzálogadóslevél kiállítását a jelzálogjog eredeti bejegyzésekor vagy a bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okirat bemutatásával utóbb is lehet kérni.
89. § Jelzálogadóslevél kiállításához a jelzálog tulajdonosának írásbeli beleegyező nyilatkozata szükséges.
A jelzálogadóslevél kiállítását a telekkönyvben fel kell jegyezni.
90. § Ha még nem telt el az a határidő, amely alatt a jelzálog telekkönyvi tulajdonosa ellen a tulajdonjog bejegyzésének eredeti érvénytelensége miatt a törlési keresetet jóhiszemű harmadik szerzőre is kiterjedő hatállyal meg lehet indítani, jelzálogadóslevelet csak akkor lehet kiállítani, ha ahhoz a jelzálogtulajdonoson felül az ily módon már meg nem támadható telekkönyvi előző írásbeli nyilatkozattal szintén hozzájárult.
91. § Jelzálogadóslevelet nem lehet kiállítani, ha a telekkönyvben a jelzálog tulajdonosa ellen a jelzálogjogot megelőző ranghelyen törlési vagy kiigazítási per, elidegenítési vagy terhelési tilalom, utóörökösödési jog vagy harmadik személy javára oly korlátozás van bejegyezve, amely a tulajdonosnak akár élők közötti, akár halál esetére szóló elidegenítési vagy terhelési jogát kizárná.
Ugyanez áll, ha a telekkönyvben arra a jelzálogjogra nézve van ily per vagy korlátozás, vagy pedig jelzálogjogi per, aljelzálogjog vagy más dologi jog bejegyezve, amelynek alapján a jelzálogadóslevelet ki kellene állítani.
92. § Jelzálogadóslevelet nem lehet kiállítani, ha a követelés feltételes, vagy ha a hitelező viszontszolgáltatásra van kötelezve.
93. § Biztosítéki jelzálogjogról jelzálogadóslevelet nem lehet kiállítani.
94. § A jelzálogadóslevelet a telekkönyvi hatóság állítja ki a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat alapján.
95. § A jelzálogadóslevél érvényességéhez szükséges: a jelzálogadóslevél elnevezés, a jelzálogos hitelező nevének, székhelyének, a jelzálogos követelésnek, a terhelt ingatlannak és a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése rangsorának megjelölése, végül a kiállító telekkönyvi hatóság tagjainak aláírása és hivatali pecsétje.
A telekkönyvi hatóság a jelzálogjoggal biztosított követelésről szóló eredeti okiratot a jelzálogadóslevélhez hozzáfűzi és a hozzáfűzést pecsétjével megerősíti.
A jelzálogadóslevél alakját és tartalmát egyebekben a telekkönyvi rendtartás állapítja meg.
96. § A jelzálogos követelés kamatairól és a kamatokhoz hozzászámított tőketörlesztő részleteiről a jelzálogadóslevél mellett bemutatóra szóló szelvényeket lehet kiállítani.
97. § Ha a jelzálogos követelést megosztják, a telekkönyvi hatóság kérelemre az esetleg már kiadott eredeti jelzálogadóslevél és a hozzáfűzött okirat bevonása után mindegyik részről részjelzálogadóslevelet állíthat ki. Részjelzálogadóslevél kiállításához a jelzálog tulajdonának külön beleegyező nyilatkozata szükséges.
98. § A részjelzálogadóslevél érvényességéhez szükséges: a részjelzálogadóslevél elnevezés, a jelzálogos hitelező nevének, székhelyének, a jelzálogos részkövetelésnek, a terhelt teleknek és a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzése rangsorának megjelölése, végül a kiállító telekkönyvi hatóság tagjának aláírása és hivatali pecsétje.
A részjelzálogadóslevelet sorszámokkal kell megjelölni. A telekkönyvi hatóság az egyes részjelzálogadósleveleket a jelzálogjoggal biztosított követelésről szóló okiratnak hitelesített másolatával kiegészíti és pecsétjével megerősíti.
A részjelzálogadóslevél alakját és tartalmát egyebekben a telekkönyvi rendtartás állapítja meg.
99. § Ha a jelzálogos követelésről jelzálogadóslevél van kiállítva, a jelzálogos követelést csak a jelzálogadóslevél útján lehet átruházni vagy megterhelni.
Ily esetben a jelzálogos követelés átruházáshoz vagy megterheléséhez szükséges, hogy a hitelező a jelzálogadóslevelet írásbeli átruházó vagy terhelő nyilatkozattal - a szerzőfél megnevezésével - ellássa és a szerzőfélnek átadja.
A jelzálogadóslevél átruházója vagy terhelője a jelzálogadóslevél átruházásról vagy terheléséről a szerzőfél megnevezésével és lakóhelyének (székhelyének) közlésével haladéktalanul köteles írásban értesíteni azt a hitelintézetet, amelynek részére a jelzálogadóslevelet kiállították, mihelyt ez a hitelintézet a közlést kívánja.
A telekadóslevelet bemutatóra szóló értékpapírként is ki lehet állítani. Ha a telekadóslevél bemutatóra szól, a jelzálogos követelés átruházásához vagy megterheléséhez a telekadóslevél birtokának átadása elegendő.
100. § Ha a követelés járulékainak biztosítására biztosítéki jelzálogjog is van bekebelezve, a jelzálogos követelés átruházásával ez is átszáll a jelzálogadóslevél birtokosára.
101. § A jelzálogadóslevél birtokosának hitelezői minőségét a törvénynek megfelelő alakban kiállított átruházó vagy terhelő nyilatkozatoknak a telekkönyvbe bejegyzett hitelezőig visszamenő összefüggő láncolata tanusítja. A jelzálogadóslevél ekként igazolt jóhiszemű birtokosának jogát nem érinti a megelőző átruházó vagy terhelő nyilatkozatok valamelyikének esetleges érvénytelensége.
Elveszett vagy megsemmisült jelzálogadóslevelet a megsemmisítést kimondó bírói határozat, az átruházó nyilatkozatot pedig a bíróságnak az átruházást, törvénynél fogva beálló átszállás esetében az átszállást kimondó határozata vagy a volt hitelezőnek az átszállást elismerő nyilatkozata pótolja.
Bemutatóra szóló telekadóslevél birtoka a hitelezői minőség kimutatására önmagában elegendő.
102. § Ha jelzálogadóslevél van kiállítva, a jelzálogjog átruházását, átszállását vagy terhelését a jelzálogadóslevél kiállítására vonatkozó telekkönyvi feljegyzés törlése előtt csak a feljegyzés törlésétől függő joghatállyal lehet a telekkönyvbe bejegyezni.
103. § Ha a jelzálogadóslevelet a törvényszabta előfeltételek meglétében állították ki, a tulajdonjog vagy a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének eredeti érvénytelensége miatt törlési keresetet a jelzálogadóslevél jóhiszemű megszerzőjére is kiterjedő hatállyal indítani nem lehet.
Egyébként - amennyiben a törvény mást nem rendel - a telekkönyvi bejegyzés hatályának és a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályai a jelzálogadóslevél birtokosa javára is éppúgy nyernek alkalmazást, mint az oly jelzálogos hitelező javára, aki a jelzálogjogot telekkönyvi bejegyzéssel szerezte (47. §).
104. § Ha a jelzálogadóslevél tartalma a telekkönyvi bejegyzéstől eltér, a telekkönyv tartalma irányadó. Amennyiben azonban a telekkönyv tartalmának helytelensége a jelzálogadóslevélből vagy az arra vezetett feljegyzésből kitűnik, a jelzálogadóslevél birtokosa a telekkönyv tartalma alapján a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályaira nem hivatkozhatik.
105. § A jelzálogjog érvényesítéséhez a jelzálogadóslevélnek vagy az azt pótló okiratnak felmutatása is szükséges.
Oly hitelező, aki a jelzálogjogot jelzálogadóslevél útján szerezte meg, jelzálogjogát a jelzálog tulajdonosa ellen csak akkor érvényesítheti, ha azt a hitelintézetet, amelynek részére a jelzálogadóslevelet kiállították, a teljesítésre vagy a jelzálogadóslevél visszaváltására felhívta és ez a hitelintézet a teljesítést és a visszaváltást megtagadta. A felhívás megtörténtét és a teljesítés megtagadását az említett hitelintézet írásbeli nyilatkozatával vagy közjegyzői tanúsítvánnyal kell kimutatni.
106. § A tulajdonos a jelzálogos hitelező kielégítése fejében a jelzálogadóslevélnek és ezenfelül, ha szelvények is ki voltak állítva, a még le nem járt szelvényeknek is egyidejű visszaadását követelheti.
Amennyiben még le nem járt szelvények hiányoznak, a tulajdonos névértéküket a tőkéből levonhatja.
107. § Ha a hitelezőt csak részben elégítik ki, a tulajdonos a jelzálogadóslevél visszaadását nem követelheti. A hitelező azonban köteles a részleges kielégítést, valamint a jelzálogos követelésnek egyéb részleges változásait a jelzálogadóslevélen feltüntetni és a jelzáloglevelet a jelzálogjog részleges törlése vagy az egyéb változás telekkönyvi bejegyzése végett a telekkönyvi hatóságnak bemutatni.
Ha a jogváltozást sem a telekkönyvbe be nem jegyezték, sem a jelzálogadóslevélben fel nem tüntették, a jelzálogadóslevél későbbi jóhiszemű visszterhes szerzője csak annyiban köteles a jogváltozást magára nézve kötelezőnek elismerni, amennyiben lejárt vagy a kielégítéstől számított fél évnél nem későbbi időben lejáró kamat vagy egyéb mellékszolgáltatás vagy pedig olyan költség kiegyenlítéséről van szó, amelyért a jelzálog felel.
Ha a jelzálogadóslevélhez szelvények is vannak kiadva (96. §), a tulajdonos csak a szelvény ellenében fizethet hatályosan.
108. § A jelzálogjogot a telekkönyvben mindaddig nem lehet törölni, amíg a jelzálogadóslevelet a telekkönyvi hatóságnak vissza nem szolgáltatták vagy bíróilag semmisnek nem nyilvánították.
109. § Ha a hitelező vagy tartózkodó helye ismeretlen és a bíróság a jelzálogjogot hirdetményi eljárás alapján megszűntnek mondja ki (15., 16. §), e határozatban egyúttal a kiszolgáltatott jelzálogadóslevelet semmisnek kell nyilvánítani.
Ha azonban a hirdetményi eljárásnak a jelzálogos összeg bírói letétbe helyezése szolgált alapjául, a letéti hatóságnál a letett összeg felvétele végett jelentkező hitelező jogosultságát a semmisnek nyilvánított jelzálogadóslevéllel is igazolhatja.
110. § A jelzálogos hitelező a jelzálogadóslevelet bármikor hatálytalaníthatja.
A hatálytalanításhoz szükséges, hogy a hitelező a jelzálogadóslevelet a telekkönyvi hatóságnak visszaszolgáltassa és hogy a telekkönyvi hatóság a jelzálogadóslevél kiállítására vonatkoz telekkönyvi feljegyzést törölje.
111. § Az a hitelintézet (87. §), amelynek részére a jelzálogadóslevelet kiállították, a jelzálogjog tekintetében a jelzálogadóslevél mindenkori birtokosának törvénynél fogva képviselője. Ezenfelül ugyanúgy szavatos a jelzálogadóslevél minden későbbi jogszerű birtokosának, mint a jelzálogos követelés engedményezője.
Képviselői minőségében a hitelintézet a jelzálogadóslevél minden későbbi jogszerű birtokosát jogosító és kötelező hatállyal a jelzálogjog tekintetében rendelkezéseket tehet, oly rendelkezéseket pedig, amelyeket a jelzálog tulajdonos a hitelezőtől követelhet, köteles is tenni, úgyszintén a jelzálogadóslevél birtokosa helyett a jelzálogjog érvényesítésében is eljárhat; a képviselő továbbá a jelzálogtulajdonos vagy a személyes adós kívánságára bármikor köteles a jelzálogadóslevél birtokosáról és hollétéről felvilágosítást adni. (99. § 3. bek.)
112. § A képviselő jogkörét a jelzálogjog átruházásakor a felek korlátozhatják; a korlátozás azonban nem terjedhet ki olyan rendelkezésekre, amelyeket a jelzálog tulajdonosa a hitelezőtől követelhet. A korlátozás harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a telekkönyvben be van jegyezve vagy ha a harmadik személy jogának szerzésekor a korlátozásról tudott vagy ha szerzése ingyenes volt.
A tőkét rendszerint csak a jelzálogadóslevél igazolt birtokosának kezéhez lehet fizetni. Ha azonban a jelzálogadóslevél a képviseletre jogosult hitelintézet birtokában van, az adós a tőkét a képviselő hitelintézet kezéhez is hatályosan kifizetheti, tekintet nélkül a jelzálogadóslevélre vezetett átruházó és terhelő nyilatkozatokra.
Ha a jelzálogadóslevélhez szelvényeket nem adtak ki, vagy ha a szelvények a képviselő hitelintézet birtokában vannak az adós a jelzálogos követelés lejárt kamatait és tőketörlesztő részleteit a jelzálogadóslevél birtokosa részére a képviselőnél is lefizetheti.
113. § Ha a jelzálogadóslevél mindenkori birtokosának képviseletére hivatott hitelintézet megszűnik, a jelzálog tulajdonosának vagy a jelzálogadóslevél birtokosának kérelmére a telekkönyvi hatóság képviselőül erre vállalkozó más oly hitelintézetet jelöl ki, amelynek részére jelzálogadóslevelet lehet kiállítani. Az új képviselőt a telekkönyvbe be kell jegyezni.
Ha a hitelintézet megszűnésének esetében új képviselő bejegyzését nem kérik vagy alkalmas hitelintézet a képviseletre nem vállalkozik, a jelzálogos hitelezőn felül a jelzálog tulajdonosa is kérheti, hogy a telekkönyvi hatóság a jelzálogadóslevél bevonásával a jelzálogadóslevél kiállítására vonatkozó telekkönyvi feljegyzés törlésével a jelzálogadóslevél birtokosát a telekkönyvbe jelzálogos hitelezőként egyidejűleg bejegyezze.
114. § Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy amennyiben a jelen törvény életbeléptetésével kapcsolatban szükségesnek látja, a telekkönyvi rendtartásnak, a végrehajtási eljárásnak, általában a nem peres eljárásnak a szabályait a fennálló jogszabályok alapelveivel összhangban a törvényhozás rendelkezéséig ideiglenes rendelettel kiegészíthesse és módosíthassa.
Ingatlanok végrehajtási árverésének korlátozását tartalmazó rendelkezést sem az előbbi bekezdés, sem az 1922:XVII. tc. 6. §-ában kapott felhatalmazás, sem pedig az 1924:IV. törvénycikkben foglalt felhatalmazások alapján nem lehet rendeletben megállapítani.
115. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog esetében a biztosítéki okiratra írt átruházó nyilatkozat, továbbá a jelzálogadóslevél, a részjelzálogadóslevél, valamint az ezekre írt átruházó vagy terhelő nyilatkozatok, végül a telekadóslevél és átruházása tekintetében az illetékügyi rendelkezéseket az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítsa meg.
116. § E törvény életbelépésével hatályukat vesztik a fennálló jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek az e törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozhatnak; hatályukat vesztik különösen a helyettesíthető ingóságokra vonatkozó jelzálogjog bejegyzéséről szóló 1923:XXXVIII. tc. és a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló 1925:XV. tc. 6-10. §-ai.
117. § E törvény életbelépésének idejét, az életbeléptető és az átmeneti szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre.
