1. § A vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezmény a hozzátartozó mellékletekkel és aláírási jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Felhatalmazást nyer a minisztérium, hogy az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény határozmányait - amennyire azt a vasúti forgalom érdekében szükségesnek találja - a vasúti üzletszabályzat módosítása, esetleg ennek hatályon kívül helyezése mellett új üzletszabályzat kibocsátása útján az ezen egyezmény hatálya alá nem eső fuvarozási ügyletekre is rendelettel kiterjeszthesse, még azon részeiben is, amelyek a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. tc.) rendelkezéseitől eltérnek.
3. § A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy a vasúti fuvarozásra feltételesen felvehető tárgyakra vonatkozó határozmányoknak a szerződésben részes államok kormányai által elhatározandó módosításaihoz Magyarország nevében hozzájárulhasson és az ekként létrehozandó megállapodásokat rendeleti úton életbe léptethesse.
4. § A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást nyer arra is, hogy egyrészt azokkal az államokkal, amelyek a vasúti árufuvarozás tárgyában az 1892:XXV., 1894:XVII., 1901:XXV. és 1908:XLIV. törvénycikkek alapján ez idő szerint érvényben álló egyezménynek a Magyarországgal való és a Magyarországon áthaladó forgalom tekintetében az ennek a törvénynek 1. §-ában megjelölt egyezménnyel való helyettesítésére hajlandók, valamint azokkal az államokkal is, amelyek a most érvényes egyezményben nem részesek ugyan, azonban az új egyezményt életbeléptetni kívánják, erre vonatkozólag megegyezéseket létesítsen és ezeket rendeleti úton érvényesíthesse; másrészt pedig a fentebb említett, most érvényes egyezmény érvényességét ama államoknak Magyarországgal való és Magyarországon átvonuló forgalmára vonatkozólag, amelyek ebben az egyezményben részesek és azt esetleg továbbra is érvényben hagyni kívánják, a megokolt időtartamra fenntarthassa, különben pedig a 60. Cikk értelmében felmondhassa.
5. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy e törvény életbeléptetésének idejét rendelettel állapítsa meg.
Az 1. §-ban említett egyezmény megszűntével ez a törvény hatályát veszti.
6. § Ennek a törvénynek végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter, a törvénykezés tekintetében pedig az igazságügyi miniszter bízatik meg.
Az 1. §-ban említett egyezmény, a hozzátartozó mellékletek és aláírási jegyzőkönyv szövege a következő:
A fent elősorolt államok kormányai felismervén annak szükségességét, hogy a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött és 1895. évi július 16-án, 1898. évi június 16-án és 1906. évi szeptember 19-én módosított nemzetközi egyezményben, amelyben e kormányok legnagyobb része részes, számos módosítás tétessék,
elhatározták, hogy az általuk közös egyetértéssel kidolgoztatott és a Bernben 1923. évi június 8-án aláírt jegyzőkönyvben foglalt tervezet alapján a vasúti árufuvarozás tárgyában új egyezményt kötnek és evégből Meghatalmazottaikul megnevezték, és pedig:
Következik a meghatalmazottak megnevezése.
Magyarország:
terjékfalvi Parcher Félix urat, ügyvivőt Svájcban.
Akik Morize János úrnak, a Saarvidék kormánybizottsága kiküldöttjének jelenlétében és annak közreműködésével,
a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő cikkekben állapodtak meg:
1. § Ezt az egyezményt alkalmazni kell mindazokra az áruküldeményekre, amelyek közvetlen fuvarlevéllel adatnak fel olyan fuvarozásra, amely legalább két szerződő állam területét érinti és kizárólag az egyezmény 58. Cikkének megfelelően szerkesztett jegyzékbe felvett vonalakon bonyolódik le.
2. § Ennek az egyezménynek alkalmazása alól mindazonáltal kivétetnek:
1. az olyan küldemények, amelyeknek feladási és rendeltetési állomása egy- és ugyanannak az államnak területén fekszik és amelyek valamely más állam területét csak átmenetben érintik:
a) ha azokat a vonalakat, amelyeken keresztül az átmenet történik, a feladási állam valamely vasútja tartja üzemben;
b) még akkor is, ha a vonalakat, amelyeken keresztül az átmenet történik, nem a feladási állam valamely vasútja tartja üzemben - feltéve, hogy az érdekelt vasútak oly értelmű külön megállapodásokat kötöttek, amelyek értelmében az ily fuvarozások nem tekintetnek nemzetközi fuvarozásoknak;
2. két szomszédos állam állomásai közötti küldemények, amennyiben a fuvarozást az egész útvonalon ez államok egyikének vasútjai teljesítik, feltéve mindazonáltal, hogy a feladó a fuvarlevélminta választásával az erre a vasútra alkalmazható belföldi szabályzat alkalmazását kívánja és hogy ezeknek az államoknak egyike sem emel ez ellen kifogást.
1. § Az 1. Cikkben említett jegyzékbe a vasutakon kívül felvehetők még gépkocsi- vagy hajójáratoknak rendszeresen üzemben tartott olyan vonalai is, amelyek a vasúti fuvarozást kiegészítik és a nemzetközi fuvarozást valamely szerződő állam vagy valamely, a jegyzékbe felvett vasút felelősségére teljesítik.
2. § Az ilyen vonalakat üzemben tartó vállalatok - az eltérő fuvarozási módozatokból szükségképpen származó módosításoktól eltekintve - alá vannak vetve mindazoknak a kötelezettségeknek és fel vannak ruházva mindazokkal a jogokkal, amelyek a jelen egyezmény értelmében a vasutakat terhelik, illetve megilletik. Ezek a módosítások mindazonáltal nem érinthetik az ebben az egyezményben megállapított felelősségre vonatkozó szabályokat.
3. § Minden államnak, amely valamely az 1. §-ban körülírt vonalat a jegyzékbe felvétetni kíván, gondoskodni kell arról, hogy a 2. §-ban említett módosítások ugyanabban az alakban kihirdettessenek, mint a díjszabások.
A 4. Cikk 2. §-ában meghatározott kivételektől eltekintve, ennek az egyezménynek feltételei alapján való fuvarozásból ki vannak zárva:
1. azok a tárgyak, amelyeknek fuvarozása - a tekintetbe jövő területeknek akár csak egyikén is - a postaigazgatásnak van fenntartva;
2. azok a tárgyak, amelyek terjedelmük, súlyuk vagy egyéb tulajdonságuk miatt az érintendő vasútak - akár csak egyikének is - berendezéseihez és üzemi eszközeihez képest a kívánt fuvarozásra nem alkalmasak;
3. azok a tárgyak, amelyeknek fuvarozása az érintendő államoknak csak egyikében is törvényes rendelkezések vagy közrendészeti rendszabályok értelmében tilos;
4. az egyezmény I. mellékletében foglalt kivételektől eltekintve:
A. a robbanás veszélyének kitett anyagok, úgymint:
a) robbantószerek és lőanyagok;
b) lőszerek;
c) gyujtószerek és tűzijátékszerek;
d) sűrített, csepfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok;
e) olyan anyagok, amelyek vízzel való érintkezés folytán gyúlékony vagy az égést tápláló gázokat fejlesztenek.
A lövésre vagy robbantásra nem használt anyagok, amennyiben a lánggal való érintkezés nem képes őket felrobbantani és amennyiben ütéssel vagy dörzsöléssel szemben a dinitrobenzolnál nem érzékenyebbek, a jelen egyezmény szempontjából robbantószereknek vagy lőanyagoknak nem tekintetnek;
B. öngyúló anyagok;
C. undort keltő és bűzös anyagok.
1. § Az alább megjelölt tárgyaknak nemzetközi fuvarlevéllel való fuvarozása a következő feltételek mellett van megengedve:
1. az egyezményhez tartozó I. mellékletben megjelölt tárgyak az abban meghatározott feltételek mellett;
2. a hullafuvarozás a következő feltételek mellett van megengedve:
a) a fuvarozásnak, hacsak a teheráruként való fuvarozás vagy a kíséret mellőzése a fuvarozásban részes összes vasutakon nincs megengedve, gyorsáruként és kísérő személy felügyelete mellett kell történnie;
b) a fuvardíjat a feladás alkalmával kell megfizetni;
c) a fuvarozás, hacsak azt több állam között létesített külön egyezmények nem szabályozzák, minden egyes állam törvényeinek és rendészeti szabályzatainak van alávetve;
3. a saját kerekeiken futó vasúti járóművek fuvarozása azzal a feltétellel van megengedve, hogy valamely vasút a kocsi futóképes állapotát megállapítsa és ezt a kocsira alkalmazott felírással vagy külön bizonyítvánnyal tanusítsa; mozdonyokat, szerkocsikat és motoroskocsikat ezenfelül köteles a feladó - különösen a kenés biztosítása céljából - szakértő közeggel kísértetni;
4. élő állatok fuvarozása a következő feltételek mellett van megengedve:
a) az élő állatküldeményeket, hacsak oly kis állatokról nincs szó, amelyek jól elzárt ketrecekben, ládákban, kosarakban és hasonlókban kerülnek feladásra, köteles a feladó kísértetni; azonban nem követeltetik meg a kíséret azokban az esetekben, amelyekre nézve a közvetlen nemzetközi díjszabásokban vagy a vasutak között létesített megállapodásokban kivételek vannak megállapítva;
b) a feladónak alkalmazkodnia kell a feladási, a rendeltetési, valamint az átmenetben érintett államok állategészségügyi szabályaihoz. Köteles e célból az összes szükséges kísérőiratokat szolgáltatni;
5. oly tárgyak fuvarozása, emelyeknek berakása, vagy fuvarozása a feladási vasút megítélése szerint az érintendő vasutak közül egynek vagy többnek berendezései vagy üzemi eszközei szempontjából különös nehézséget okozna, csakis az esetről-esetre meghatározandó különleges feltételek mellett van megengedve.
2. § Két vagy több szerződő állam külön megállapodások útján megegyezhetik aziránt, hogy a jelen egyezmény értelmében a fuvarozásból kizárt tárgyak nemzetközi fuvarozása ezek közt az államok közt bizonyos feltételek mellett meg fog engedtetni, vagy pedig, hogy az I. mellékletben megjelölt tárgyak fuvarozása enyhébb feltételek mellett fog megengedtetni.
A vasutak a díjszabásaikba felvett alkalmas határozmányok útján is megengedhetik bizonyos, a fuvarozásból kizárt tárgyaknak fuvarozását vagy pedig a feltételesen fuvarozható tárgyakra nézve enyhébb feltételeket állapíthatnak meg.
1. § A jelen egyezmény hatálya alá tartozó minden vasút köteles az abban foglalt feltételekhez alkalmazkodva az egyezmény értelmében fuvarozható áruk fuvarozását teljesíteni, feltéve, hogy:
a) a feladó alkalmazkodik az egyezmény rendelkezéseihez;
b) a fuvarozás a rendes fuvarozási eszközökkel lehetséges;
c) a fuvarozást nem akadályozzák olyan körülmények, amelyeket a vasút ki nem kerülhetett és amelyeknek elhárítása tőle nem függött.
2. § Olyan tárgyakat, amelyeknek be-, át-, vagy kirakása különleges eszközök alkalmazását teszi szükségessé, a vasút csak abban az esetben köteles átvenni, ha azok az állomások, amelyeken ezeknek a műveleteknek történniök kell, ily eszközök felett rendelkeznek.
3. § A vasút csak olyan küldeményeket köteles átvenni, amelyeknek fuvarozása késedelem nélkül teljesíthető; a feladási állomáson érvényes szabályok határozzák meg, hogy mely esetekben tartozik ez az állomás ideiglenesen tárolásra átvenni olyan küldeményeket, amelyek ennek a feltételnek nem felelnek meg.
4. § A küldeményeket a következő szakaszban említett eset kivételével abban a sorrendben kell továbbítani, amelyben azok fuvarozás végett átvétettek.
5. § Ha a közérdek vagy üzemi kényszerítő okok megkövetelik, az illetékes hatóság elrendelheti, hogy
a) az üzem egészében vagy részlegesen felfüggesztessék;
b) bizonyos küldemények kizárassanak vagy csak bizonyos feltételek mellett legyenek fuvarozhatók;
c) bizonyos küldemények elsőbbségben részesüljenek.
Ezeket a rendszabályokat a közönség tudomására kell hozni.
Minden vasút visszautasíthatja az olyan küldeményeket, amelyeknek fuvarozását ily természetű korlátozások akadályozzák.
6. § E cikk határozmányainak bármely megszegése az abból eredő kár megtérítésére irányuló keresetre szolgáltathat alapot.
1. § A feladó köteles a vasútnak a jelen egyezmény hatálya alá tartozó minden nemzetközi küldeményre nézve egy, az egyezmény II. mellékletét képező mintának megfelelő fuvarlevelet átadni.
A fuvarlevélürlapoknak tartós, fehér írópapírra nyomtatva kell lenniök; a gyorsáru-fuvarlevélürlapok alsó és felső szélükön úgy elő-, mint hátlapjukon legalább egy centiméter széles vörös sávval vannak ellátva.
2. § A nemzetközi díjszabások vagy vasútközi megállapodások határozzák meg, hogy a fuvarlevélürlapoknak milyen nyelven kell nyomtatva lenniök. Díjszabási határozmányok vagy megállapodások hiányában az ürlapoknak a feladási állam valamelyik hivatalos nyelvén kell nyomtatva lenniök; ezenkívül francia vagy német, vagy olasz szöveget is tartalmazniok kell és tartalmazhatnak még bármely szükségesnek talált más nyelvű fordításokat is.
A feladó által kitöltendő résznek mindig a feladási állam valamelyik hivatalos nyelvén kell szövegezve lennie. A szükséges fordításokat a nemzetközi díjszabásokban vagy a vasutak között létesítendő külön megállapodásokban kell meghatározni. Ilyenek hiányában a feladó francia, német vagy olasz fordítást köteles mellékelni.
3. § A fuvarlevélürlapnak vastag vonallal bekerített részeit a vasútnak egyéb részeit a feladónak kell kitölteni. A feladónak áthúzással érvénytelenítenie kell azokat a rovatokat, amelyeket kitöltetlenül hagy.
4. § A sáv nélküli vagy a vörös sávval ellátott fuvarlevélürlap választása mutatja azt, hogy az áru teheráruként vagy gyorsáruként fuvarozandó-e. Az útvonal egyik részén gyorsáruként, a másik részén teheráruként való fuvarozás - az összes érdekelt vasutak külön megállapodását kivéve - nem követelhető.
5. § Átírást vagy vakarást feltüntető fuvarlevelek nem fogadhatnak el. Áthúzás útján való törlések az alatt a feltétele alatt vannak megengedve, hogyha a feladó azokat aláírásával megerősíti és - amennyiben a darabok számáról vagy súlyáról van szó - a helyesbített mennyiségeket betűkkel írja be.
6. § A fuvarlevélbe a bejegyzéseket kitörölhetetlen írásjegyekkel kell beírni vagy nyomtatni.
A következő bejegyzések kötelezők:
a) a fuvarlevél kiállításának helye és ideje;
b) a feladási vasút megjelölése;
c) a rendeltetési vasút és a rendeltetési állomás megjelölése mindama részletezésekkel, amelyek szükségesek a végből, hogy ugyanazon helység különböző állomásainak vagy azonos, vagy hasonló nevű helyiségek állomásainak bárminemű összetévesztése elkerültessék;
d) az átvevő neve és lakása. Átvevőül csak egy személyt, céget vagy jogi személyt lehet megjelölni. A rendeltetési állomásnak vagy a rendeltetési állomás főnökének átvevőként való megjelölése csakis akkor van megengedve, ha az alkalmazásra kerülő díjszabás ezt kifejezetten megengedi. Nincsenek megengedve az olyan címzések, amelyek nem jelölik meg az átvevő nevét, mint pl.: „... rendeletére” vagy „a fuvarlevélmásodpéldány felmutatója részére”;
e) az áru mineműségének megjelölése, a súly vagy a feladási vasút szabályzatainak megfelelő hasonló adat feltüntetése; ezenfelül darabáruküldeményeknél a darabszám, a csomagolás leírása, a darabok jele és számozása és olyan küldeményeknél, amelyeknek berakása a feladó kötelessége, a vasúti kocsi sorozata, száma és a kocsitulajdonos pályajele. Az áruk közül azokat, amelyek az I. mellékletben előfordulnak, az ebben a mellékletben használt elnevezéseikkel, azokat, amelyek az áruosztályozásban vagy a díjszabásban vannak megnevezve, a megjelölésükre ott használt elnevezésekkel, egyéb árukat pedig a kereskedelemben használatos elnevezésekkel kell megjelölni.
Ha a fuvarlevélen az áruk részletezésére fenntartott hely nem elégséges, akkor a cikkek megjelölésének a fuvarlevélhez gondosan hozzáerősített és a feladó által aláírt íven kell történnie;
f) a vám- és adóhivatali, továbbá a pénzügyi, rendőri és más közigazgatási hatóság által megkívánt azoknak az iratoknak részletes felsorolása, amelyek a fuvarlevélhez csatolvák vagy amelyekről meg van említve, hogy egy megjelölt állomáson letétbe vannak helyezve;
g) a feladó név- vagy cégaláírása, valamint teljes lakcímének megjelölése, amennyiben a feladó szükségesnek tartja, távirati vagy távbeszélői címével kiegészítve. Az aláírás, ha ezt a feladási állomáson érvényes törvények és szabályzatok megengedik, nyomtatott is lehet vagy a feladó bélyegzőlenyomatával is helyettesíthető. Feladóként egy fuvarlevélen csak egy természetes vagy jogi személynek vagy cégnek szabad szerepelnie.
Ezeken kívül a fuvarlevél még a következő adatokat tartalmazhatja:
h) a „pályaudvaron marad” vagy „házhoz szállítandó” megjelölést, feltéve, hogy a kiszolgáltatásnak ez utóbbi módja a rendeltetési állomáson egyáltalában alkalmazható (16. Cikk 2. §). A robbanás veszélyének kitett vagy öngyúló anyagokat (lásd I. melléklet) „pályaudvaron marad” rendeltetéssel nem lehet feladni;
i) az alkalmazandó díjszabásokra, különösen a 11. Cikk 10. §-ában és a 34. Cikkben említett külön vagy kivételes díjszabásokra vonatkozó kívánságot;
k) a 35. Cikk értelmében bevallott kiszolgáltatási érdeket képviselő összeget;
l) azoknak a költségeknek megjelölését, amelyeket a feladó a 17. Cikk rendelkezéseinek megfelelően magára vállal;
m) az árut terhelő utánvét összegét és készpénzelőlegeket, amelyeknek a vasút a 19. Cikk értelmében helyt adott;
n) a kívánt útiránynak és azoknak az állomásoknak megjelölését, ahol a vám- vagy adóhivatali kezelést, valamint a pénzügyi vagy rendőri és egyéb közigazgatási hatóságok részéről foganatosítandó vizsgálatokat teljesíteni kell;
o) a 15. Cikk értelmében meghatalmazottnak kijelölését.
7. § A fuvarlevélbe egyéb nyilatkozatokat csak akkor szabad bevezetni, ha azokat valamely állam törvényei vagy szabályzatai előírják és ha azok ezzel az egyezménnyel nem ellenkeznek.
Tilos a fuvarlevelet más iratokkal helyettesíteni vagy ahhoz más okmányokat csatolni, mint amelyeket ez az egyezmény megenged. Mindazonáltal, ha a feladási állomásra nézve érvényes törvények és szabályzatok előírják, a feladónak a fuvarlevélen kívül olyan iratot is ki kell állítania, amelynek az a rendeltetése, hogy a vasút azt megőrízze a végből, hogy az részére a fuvarozási szerződés bizonyítékául szolgáljon.
8. § Tilos olyan tárgyakat egy fuvarlevélbe összefoglalni, amelyek hátrányos következmények és a vám-, adóhivatali, pénzügyi, rendőri vagy más közigazgatási hatósági előírások megsértése nélkül egymással össze nem rakhatók.
9. § Azokhoz az árukhoz, amelyeket a feladó köteles berakni és az átvevő kirakni, külön fuvarleveleket kell adni, amelyeknek tartalma nem foglal magában semmi olyan tárgyat, amelynek rakodása a vasút kötelessége.
Hasonlóképpen külön fuvarleveleket kell kiállítani a 4. Cikkben megjelölt tárgyak számára.
10. § Egy fuvarlevél - az egynél több kocsit igénylő oszthatatlan tárgyakat kivéve - csak egy kocsirakományról szólhat. Ez a szabály mindazonáltal nem alkalmazható olyan esetekben, amidőn a kérdéses forgalomra érvényes külön szabályok vagy az alkalmazandó díjszabások a megteendő egész útvonalra nézve megengedik, hogy több kocsi egy fuvarlevéllel továbbíttassék.
11. § A feladónak szabadságában áll a fuvarlevél hátlapjának alsó részére, azonban csupán az átvevőnek szóló egyszerű tájékoztatásul és a nélkül, hogy abból a vasútra nézve kötelezettség vagy felelősség származhatnék, a következő megjegyzéseket rávezetni:
„N. küldeménye”;
„N. megbízásából”;
„N. rendelkezésére”;
„N.-nek leendő továbbküldése végett”;
„N.-nél biztosítva”;
„N. hajóra”;
„N. hajóról”;
„N.-be leendő kivitelre”.
E megjegyzések mindegyikének a küldemény egészére kell vonatkoznia.
1. § A feladó felelős azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak pontosságáért, amelyek által vagy az ő megbízásából vannak a fuvarlevélre rávezetve; viseli mindazokat a következményeket, amelyek abból a tényből származnak, hogy ezek a nyilatkozatok és adatok szabálytalanok, nem pontosak, hiányosak vagy nem arra a helyre vannak írva, amely ezek mindegyike részére fenn van tartva.
2. § A vasútnak mindenkor jogában áll megvizsgálni, hogy a küldemény a fuvarlevélben foglalt bejegyzéseknek megfelel-e. Ha a vizsgálat a feladási vagy a rendeltetési állomáson történik, a feladót vagy az átvevőt a vizsgálatnál való részvételre meg kell hívni. Ha az érdekelt nem jelenik meg, vagy ha a vizsgálat útközben történik és abban az országban, amelyben a vizsgálat történik, más törvényes vagy szabályzati határozmányok nincsenek érvényben, a vizsgálatnak a vasútra nézve idegen két tanu jelenlétében kell megtörténnie. Ha a küldemény nem felel meg a fuvarlevélben foglalt bejegyzéseknek, akkor a vizsgálat okozta költségek, hacsak mindjárt a helyszínen meg nem fizettetnek, a küldeményt terhelik.
3. § Az egyes államok törvényei és szabályai határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a vasútnak joga vagy kötelessége az áruk súlyának vagy az árudarabok számának, valamint a vasúti kocsik tényleges önsúlyának megállapítása vagy ellenőrzése.
4. § Abban az esetben, ha kocsirakományok mérlegelése vágányhídmérlegen történik, a súly a kocsira írott önsúlynak a teljes súlyból való levonása útján állapíttatik meg, hacsak az üres kocsinak külön megmérlegelése eltérő önsúlyt nem eredményez.
5. § Oly szabálytalan, nem pontos vagy hiányos adatok vagy nyilatkozatok esetében, amelyek azt eredményezhetik, hogy a 3. Cikk 4. pontja értelmében a fuvarozásból kizárt tárgyak átvétetnek, hogy a küldemény alacsonyabb fuvardíjat élvez, vagy hogy a díjszabás helyes alkalmazása megakadályoztatik, úgyszintén, ha az I. mellékletben előírt biztonsági szabályok meg nem tartatnak vagy végül a feladó által megrakott kocsi túlterhelése esetében, a fuvardíjkülönbözet utánfizetésén és az esetleges kár megtérítésén, valamint a büntetőjogi következményeken felül fuvardíjpótlékot kell fizetni.
A fuvardíjpótlék a következőképpen állapíttatik meg:
a) A 3. Cikk 4. pontja értelmében a fuvarozásból kizárt és az I. mellékletben megnevezett áruk szabálytalan, nem pontos vagy hiányos bevallása esetében, akár pedig az ezen mellékletben előírt biztonsági szabályok meg nem tartása esetében a fuvardíjpótlék a következő:
| A 3. Cikk 4. pontja értelmében a fuvarozásból kizárt árukért | 15 frank | |||
| I. osztály, 1 a csoportjában megnevezett árukért | 15 frank | |||
| I. osztály 1b 1c és 1d csoportjában | 10 frank | |||
| Az I. melléklet | I. osztály 1e csoport és a II. és III. osztályában | 5 frank | ||
| IV., V., és VI. osztályában | 1 frank | |||
| az egész árudarab elegysúlyának minden kilogrammja után. | 15 frank | |||
Ha annak a vasútnak belforgalmában, amelyen a szabályok megsértése felfedeztetett, olyan szabályok érvényesek, amelyek alacsonyabb fuvardíjpótlékokat állapítanak meg, akkor ez utóbbiakat kell beszedni.
b) Abban az esetben, ha olyan küldeményeknek tartalma van szabálytalan, nem pontos vagy hiányos megnevezéssel megjelölve, amelyek más árukat tartalmaznak, mint amelyekről e szakasz a) pontja rendelkezik, a fuvardíjpótlék annak a különbségnek kétszeresét teszi, amely a szabálytalan, nem pontos vagy hiányos bevallás alapján a feladási állomástól a rendeltetési állomásig szabályszerűen alkalmazandó fuvardíj és ama fuvardíj között mutatkozik, amelyet be kellett volna szedni abban az esetben, ha a bevallás szabályszerű, pontos és teljes lett volna.
Ez a fuvardíjpótlék 1 franknál még akkor se lehet kevesebb, ha fuvardíjkülönbözet nincs is. Ha annak a vasútnak belforgalmában, amelyen a szabályok megsértése felfedeztetett, olyan szabályok érvényesek, amelyek alacsonyabb minimális összeget állapítanak meg, ezt kell alkalmazni.
c) A valóságosnál kisebb súly bevallása esetében a fuvardíjpótlék a bevallott súly és a megállapított súly után a feladási állomástól a rendeltetési állomásig számítandó fuvardíj között mutatkozó különbözetnek kétszeresét teszi.
d) A feladó által megrakott kocsi túlterhelése esetén a fuvardíjpótlék a hordképességet meghaladó súlyrész után a feladási állomástól a rendeltetési állomásig számítandó fuvardíjnak hatszorosát teszi. Túlterhelés esete forog fenn, ha a vasúti kocsi rakománya meghaladja a következőképpen meghatározott hordképességet:
ha a vasúti kocsin a befogadható rakomány súlyára vonatkozólag csak egy felírás van, ez a raksúly megjelölésének tekintendő; a hordképesség ebben az esetben ennek a raksúlynak 5%-kal felemelt mértékével egyenlő;
ha a vasúti kocsin két felírás van, akkor az, amelyik a kisebb megterhelést jelöli meg, a raksúlyt, az pedig, amelyek a magasabb megterhelést jelöli meg, a hordképességet határozza meg.
e) Ha ugyanannál a vasúti kocsinál a valóságosnál alacsonyabb súly bevallása és túlterhelése is fennforog, akkor az erre a két szabályellenességre nézve megállapított fuvardíjpótlékok együttesen kerülnek beszedésre.
6. § A fenti 5. §-nak megfelelően beszedendő fuvardíjpótlékok a fuvarozott árut terhelik, bárhol történt is a fuvardíjpótlékbeszedés alapjául szolgáló tények megállapítása.
Ha az áru értéke nem fedezi a fuvardíjpótlékok összegét vagy ha az átvevő az áru átvételét megtagadja, a fuvardíjpótlékokból eredő többlettartozást a feladónak kell megfizetnie.
7. § Fuvardíjpótlék nem jár.
a) nem pontos súlybevallás esetében, hogyha a feladási állomáson érvényes szabályok értelmében a mérlegelés a vasútnak kötelessége;
b) nem pontos súlybevallás vagy túlterhelés esetében, ha a feladó a fuvarlevélben a vasút által leendő megmérlegelést kívánta;
c) a fuvarozás tartama alatt az időjárás befolyásából keletkezett túlterhelés esetében, ha a feladó bebizonyítja, hogy ő a kocsi megrakásánál a feladási állomáson érvényes szabályokat megtartotta;
d) a fuvarozás tartama alatt beállott súlynövekedés esetében a nélkül, hogy túlterhelés forogna fen, amennyiben a feladó bebizonyítja, hogy ez a súlynövekedés az időjárás körülményeinek tulajdonítandó.
8. § Ha a kocsi túlterhelését a feladási vagy valamely közbenső állomás állapítja meg, a rakománytöbbletet a kocsiból még akkor is el lehet távolítani, ha fuvardíjpótlék beszedésének nincs helye. A feladót adott esetben a feladási állomás közvetítésével késedelem nélkül fel kell hívni arra, hogy közölje, miképpen kíván rendelkezni a rakománytöbblettel.
A rakománytöbblet után a már megtett útra a főrakományra nézve alkalmazott díjtétel alapján számított fuvardíj jár, az 5. §-ban megszabott fuvardíjpótlékkal együtt, ha annak helye van. Lerakás esetén ennek a műveletnek költségei az ezt végző vasút mellékilletékdíjszabása szerint szedetnek be.
Ha a feladó a súlytöbblet visszaküldését vagy továbbküldését írja elő, akkor ezt önálló küldemény gyanánt kell kezelni.
1. § A fuvarozási szerződés meg van kötve, mihelyt a feladási állomás az árut a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette. Az átvétel tényét a feladási állomás az átvétel keltét feltüntető bélyegzőjének a fuvarlevélre való ráütése által állapítja meg.
2. § A lebélyegzésnek közvetlenül a fuvarlevél tárgyát képező egész küldemény átadása és a feladó által magára vállalt költségek megfizetése után kell megtörténnie. E lebélyegzésnek, ha a feladó kívánja, az ő jelenlétében kell megtörténnie.
3. § A lebélyegzés után a fuvarlevél a fuvarozási szerződés bizonyítékául szolgál.
4. § Mindazonáltal azoknál az áruknál, amelyeknek berakása a díjszabási határozmányok vagy - amennyiben a feladási állomáson ilyen megállapodás meg van engedve - a feladóval történt megállapodás értelmében a feladó kötelessége, a fuvarlevélnek a súlyra vagy az árudarabok számára vonatkozó adatai a vasút ellen csak akkor bizonyítanak, ha a súlyt és az árudarabok számát a vasút megállapította és ezt a megállapítást a fuvarlevélen elismerte.
5. § A vasút köteles a fuvarlevélmásodpéldányon, amelyet a feladónak a fuvarlevéllel egyidejűleg kell a vasútnál bemutatnia, az áru átvételét és a fuvarozásra való átvétel keltét igazolni.
Ez a másodpéldány nem bír sem az árut kísérő [fuvarlevélnek, sem a rakjegynek (connaissement)] jelentőségével.
1. § A fuvardíjak és mellékilletékek kiszámítása a jogérvényesen fennálló és minden egyes államban kellőképpen kihirdetett díjszabások alapján történik. Ezeknek a díjszabásoknak magukban kell foglalniok a fuvardíjak és mellékilletékek kiszámításához szükséges összes adatokat és szükség esetén azoknak a feltételeknek részletezését is, amelyek szerint a pénz árfolyama számbavétetik.
2. § A díjszabásoknak fel kell tüntetniök a különböző fuvarozási módokra vonatkozó összes különleges feltételeket és különösen azt, hogy e feltételek a gyors- vagy teheráruként való fuvarozásra vonatkoznak-e. Ha valamely vasútnak az összes árukra vagy csak bizonyos árukra vagy csak bizonyos vonalakra nézve csak gyors- vagy csak teheráruként való fuvarozásra vonatkozó díjszabása van, akkor ez a díjszámítás úgy a sávnélküli, mint a vörös sávval ellátott fuvarlevelek alapján fuvarozott küldeményekre alkalmazható - a kiszolgáltatási határidőre vonatkozó ama feltételek mellett, amelyek a fuvarlevelek mindegyikére nézve a 6. Cikk 4. §-ának és a 11. Cikknek rendelkezéseiből folynak.
A díjszabásokat mindenkivel szemben egyenlőképpen kell alkalmazni. A díjszabási feltételek csak akkor érvényesek, ha ezzel az egyezménnyel nem ellenkeznek; ellenkező esetben azokat semmiseknek és létre nem jötteknek kell tekinteni.
3. § - a) Ha a feladó a fuvarlevélen a követendő útirányt előírta, a fuvardíjak erre az útirányra számíttatnak.
Utirányelőírással egyenlő jelentőségű azoknak az állomásoknak megjelölése, amelyeken a vám-, adóhivatali, pénzügyi, rendőri és egyéb közigazgatási hatósági kezeléseket végezni kell.
b) Ha a feladó a fuvarlevélben csak az alkalmazandó díjszabásokat írta elő, akkor a vasút, amennyiben az előírás elegendő azoknak az állomásoknak a meghatározására, amelyek között a kívánt díjszabásokat alkalmazni kell, ezeket a díjszabásokat alkalmazza. Azok közül az útirányok közül, amelyeken ezek a díjszabások a fuvarozási szerződés megkötésének napján érvényesek, a vasút azt az útirányt választja, amelyik neki a feladóra nézve legelőnyösebbnek látszik.
c) Ha a feladó a 17. Cikk 1. §-ában foglalt feltételek mellett valamely közbenső állomásig való bérmentesítést írt elő a fuvarlevélben, a vasút az ezen közbenső állomáson áthaladó útirányok közül azt az útirányt választja, amely neki a feladóra nézve a legelőnyösebbnek látszik. A fuvarköltségek a vasút által választott útirányon át számíttatnak.
d) Ha a föntebb az a) és c) alatt meghatározott esetekben a feladási és rendeltetési állomások között az a) pont szerint kívánt útirányon át vagy pedig a feladási és a c) pont alatt megjelölt állomások között közvetlen nemzetközi díjszabás áll rendelkezésre, ez a díjszabás alkalmazandó - feltéve, hogy a feladás időpontjában ennek alkalmazása nincs olyan feltételektől függővé téve, amelyek nem teljesítettek.
e) Ha a feladó megjelölései az útirány vagy a díjszabások kétségtelen meghatározására nem elegendők vagy ha ezek közül a megjelölések közül egyeseket nem lehet egymással összeeggyeztetni, akkor a vasút azt az útirányt vagy azokat a díjszabásokat választja, amelyek neki a feladóra nézve legelőnyösebbeknek látszanak. A vasút minden esetben alkalmazkodik a fuvarlevélnek az a) pont második bekezdésében említett állomásokra vonatkozó kijelöléseihez és - amennyire csak lehetséges - a feladónak egyéb előírásaihoz is.
Ha azonban a feladási és a rendeltetési állomások között közvetlen nemzetközi díjszabás áll rendelkezésre, ezt a díjszabást kell alkalmazni - feltéve, hogy az abban meghatározott útirány, adott esetben az a) pont második bekezdésében említett állomásokra vonatkozólag a fuvarlevélben foglalt előírásoknak megfelel és hogy alkalmazása nincs egyéb olyan feltételektől függővé téve, amelyek nem teljesíttettek.
f) Az összes fentebb említett esetekben a határidők a feladó által kívánt, illetve a vasút által választott útirányok alapulvételével számíttatnak.
g) Az 5. Cikk 5. §-ában és a 23. Cikk 1. §-ában említett eseteken kívül a vasútnak csak a következő feltételek mellett van joga a fuvarozást más útirányon teljesíteni, mint amelyet a feladó megjelölt:
1. hogy a fuvardíjak és a kiszolgáltatási határidők nem haladják meg azokat a költségeket és határidőket, amelyek a feladó által megjelölt útirányon át számítandók lettek volna;
2. hogy a vám-, adóhivatali, pénzügyi, rendőri vagy egyéb közigazgatási hatósági kezelések mindig azokon az állomásokon végeztetnek, amelyeket a feladó kijelölt.
A feladót értesíteni kell arról, hogy a fuvarozás más úton történik, mint amelyet előírt.
h) a jelen szakasz b) és c) pontjaiban és az e) pont első bekezdésében említett esetekben a vasút az útirány vagy a díjszabások megválasztásából eredő károkért csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetében felelős.
4. § A díjszabásban meghatározott fuvardíjakon és különböző mellékilletékeken felül a vasutak javára semmi más összeget sem szabad beszedni, mint a vasutak készkiadásait, aminők a ki- és belépési illetékek, a díjszabásba fel nem vett átszállítási költségek az egyik pályaudvarról a másikra, az áruk külső vagy belső göngyöletének helyreállítására fordított oly kiadások, amelyek az áruk megóvásának biztosítása céljából váltak szükségesekké és más hasonló költségek. Ezeket a költségeket kellőképpen meg kell állapítani és azokat a fuvarlevélben, amelyhez az igazoló iratoknak csatolva kell lenniök, külön fel kell számítani. Ha ezeknek a költségeknek a megfizetése a feladót terheli, az igazoló iratokat nem szabad a fuvarlevéllel együtt az átvevőnek kiszolgáltatni, hanem azokat a 17. Cikknek megfelelőleg a költségszámlával együtt a feladónak kell átadni.
Minden olyan külön egyezség, amelynek az lehet a hatása, hogy egy vagy több feladónak a díjszabásokban foglalt díjtételekkel szemben díjmérséklést juttat, tilos és semmis. Ellenben meg vannak engedve az olyan díjmérséklések, amelyek kellően ki vannak hirdetve és egyenlő feltételek mellett mindenki számára rendelkezésre állanak, valamint az olyan díjmérséklések, amelyek a vasúti szolgálat vagy közintézetek céljaira vagy pedig jótékony célokra engedélyeztetnek.
1. § A kiszolgátlatási határidők nem haladhatják meg a következő leghosszabb időtartamokat:
a) gyorsáruknál:
| 1. kezelési idő | 1 nap; | |
| 2. fuvarozási idő minden megkezdett 250 díjszabási kilométerre | 1 nap; |
b) teheráruknál:
| 1. kezelési idő | 2 nap; | |
| 2. fuvarozási idő minden megkezdett 250 díjszabási kilométerre | 2 nap. |
2. § Ha a küldemény több, egymással vágányösszeköttetésben levő hálózaton megy át, a fuvarozási időt a feladási és a rendeltetési állomás közötti össztávolság alapján kell kiszámítani; a kezelési időt, bármennyi is a küldemény által érintett hálózatok száma, csak egyszer lehet számítani.
3. § Minden egyes államnak saját törvényei és szabályzatai határozzák meg, hogy mily mértékben van joguk az illető állam fennhatósága alatt álló vasutaknak a következő esetekben póthatáridőket megállapítani:
a) olyan fuvarozásokra nézve, amelyek:
tengert vagy hajózható belső vízi utat komppal vagy hajóval,
vasútnélküli közúti útvonalat,
ugyancsak a hálózatnak két vonalát vagy különböző hálózatokat összekapcsoló összekötőpályákat,
alsóbbrendű vasúti vonalat,
nemszabványos nyomtávú vonalakat érintenek;
b) oly rendkívüli körülmények alkalmából, amelyek
vagy olyan természetűek, hogy rendkívüli forgalom-megnövekedést
vagy rendkívüli üzemi nehézségeket idézhetnek elő.
A póthatáridőket minden esetben napokban kell megállapítani.
4. § A fenti 3. § a) pontja alatt felsorolt körülmények által megokolt póthatáridőket a díjszabásokba fel kell venni.
A 3. § b) pontja alatt említett póthatáridőket ki kell hirdetni és azok kihirdetésük előtt hatályba nem léphetnek.
5. § A kiszolgáltatási határidő az árunak a 8. Cikk 1. §-a szerint a fuvarozásra való átvételét követő éjféltől veszi kezdetét.
6. § A határidő meg van tartva, ha letelte előtt akár az átvevőnek, akár annak a személynek, aki a kiszolgáltatásra kötelezett vasút szabályzatai értelmében az áru átvételére jogosult, az áru átadatott, vagy ha az áru megérkezéséről egyikük értesíttetett. Minden államnak saját törvényei és szabályzatai határozzák meg, hogy milyen alakban történjék annak megállapítása, hogy az értesítőlevél átadatott.
Azoknál a küldeményeknél, amelyeket a vasút nem szállít házhoz és amelyeknek megérkezéséről értesítőt küldeni nem kell, a kiszolgáltatási határidő be van tartva, ha annak letelte előtt az áru a rendeltetési állomáson az átvevőnek rendelkezésére áll.
7. § A kiszolgáltatási határidő szünetel a vám-, adóhivatali, továbbá pénzügyi, rendőri vagy más közigazgatási hatósági kezelés következtében beálló tartózkodás egész ideje alatt, valamint a forgalomnak minden olyan szünetelése alatt, amely a fuvarozás megkezdését vagy folytatását ideiglenesen akadályozza és amely nem származik a vasútnak tulajdonítható vétkességből.
Hasonlóképpen szünetelnek a határidők a 7. Cikk 2. és 3. §-aiban említett eljárások foganatosítása alatt és ama feltartóztatás tartama alatt, amelyet a fuvarozási szerződésnek a feladó által az alábbi 21. Cikk értelmében elrendelt megváltoztatása idézett elő.
Élőállat küldeményeknél ezenkívül szünetelnek a kiszolgáltatási határidők:
a) az állatoknak az itató állomásokon való tartózkodása alatt;
b) rendőri intézkedés folytán történt feltartóztatás tartama alatt;
c) az állategészségügyi vizsgálat tartama alatt.
8. § Teheráruküldeményeknél a kiszolgáltatási határidők vasárnapokon és a törvényes ünnepnapokon szünetelnek.
Gyorsáruknál, ha a fuvarozásra való átvételt követő nap vasárnapra vagy valamely törvényes ünnepnapra esik, a határidő egy nappal később veszi kezdetét. Hasonlóképpen, ha a kiszolgáltatási határidő utolsó napja vasárnap vagy törvényes ünnepnap, a határidő csak a rákövetkező napon jár le. Ezeket a határozmányokat mindazonáltal nem lehet alkalmazni oly gyorsáruküldeményekre, amelyek számára a feladási vagy rendeltetési országban a pályaudvarok vasár- és ünnepnapokon is nyitva vannak.
9. § Ha valamely államban a törvények vagy a szabályzatok a gyorsárufuvarozásnak a vasárnapokon és törvényes ünnepnapokon való teljes vagy részleges félbeszakítását rendelik, akkor a kiszolgáltatási határidők megfelelően meghosszabbíttatnak.
10. § Ha valamely állam törvényei és szabályzatai mérsékelt díjakkal és meghosszabbított határidőkkel egybekötött külön vagy kivételes díjszabások létesítését engedik meg, ennek az államnak vasutai ezeket a díjszabásokat a meghosszabbított határidőkkel a nemzetközi forgalomban is alkalmazhatják.
1. § Ha a vasút oly árut vesz át fuvarozás végett, amely sérülésnek nyilvánvaló jeleit tünteti fel, követelheti, hogy az áru állapota a fuvarlevélben külön megemlíttessék.
2. § Ha az áru természete csomagolást tesz szükségessé, a feladónak az árut oly módon kell csomagolnia, hogy az útközben teljes vagy részleges elveszés és megsérülés ellen védve legyen és személyeket, az üzemi anyagot vagy az egyéb árukat károsodás veszélyének ne tegye ki.
A csomagolásnak egyebekben a feladási vasút díjszabásában és szabályzataiban foglalt szabályoknak kell megfelelnie.
3. § Ha a feladó a 2. § rendelkezéseihez nem alkalmazkodott, a vasút a küldeményt visszautasíthatja vagy követelheti, hogy a feladó a csomagolás hiányát vagy hiányos állapotát ennek tüzetes leírásával a fuvarlevélben elismerje.
4. § A feladó felelős a csomagolásnak a fuvarlevélen ekképpen elismert hiányából vagy hiányos állapotából eredő következményekért, valamint a csomagolásnak fel nem ismerhető hibáiért. Az ezekből származó minden kár a feladót terheli, aki adott esetben a vasutat az esetleg szenvedett károsodásért kártalanítani tartozik.
A feladó felelős a csomagolásnak a fuvarlevélen el nem ismert, külsőleg felismerhető hiányosságaiért is, hogy ha a vasút a hiányosságokat bebizonyítja.
5. § Az a feladó, aki csomagolást igénylő hasonló nemű árukat ugyanazon az állomáson csomagolatlanul vagy ugyanazzal a hiányos csomagolással szokott feladni, azáltal mentesülhet a 3. § rendelkezéseinek minden egyes küldemény esetében való teljesítésétől, hogy az egyezmény III. mellékletét képező mintának megfelelő általános nyilatkozatot helyez ezen az állomáson letétbe. Ebben az esetben a fuvarlevélnek a feladóállomáson letétbe helyezett általános nyilatkozatra vonatkozó utalást kell tartalmaznia.
6. § A feladó - a díjszabásokban kifejezetten meghatározott kivételektől eltekintve - köteles a darabárukat (nem teljes kocsirakományokat) világos és eltörölhetetlen olyan külső jelekkel ellátni, amelyek a fuvarlevélben kitüntetett jelekkel tökéletesen megegyeznek. Köteles ezenkívül minden egyes árudarabra a rendeltetési állomást eltörölhetetlen írásjelekkel feltüntető bárcát alkalmazni. Ha a feladási vasúton alkalmazandó szabályzat megkívánja, rá kell írni az átvevő nevét és lakhelyét is és pedig akár nyíltan, akár pedig a bárca behajtott részében, amelyet csak a fuvarlevél hiánya esetében kell kinyitni.
A feladó köteles régi felírásokat vagy bárcákat áthúzással érvényteleníteni vagy eltávolítani.
7. § A díjszabásokban kifejezetten meghatározott kivételektől eltekintve, csakis kocsirakományokként fuvaroztatnak a törékeny tárgyak (mint üveg-, porcellán- és fazekasáruk), továbbá a vasúti kocsiban könnyen elszóródó tárgyak (mint dió, gyümölcs, takarmány, kövek), valamint oly áruk, melyek a többi árudarabokat bepiszkolhatnák vagy azokban kárt okozhatnának (mint szén, mész, hamu, közönséges föld, földfestékek) - hacsak ezek az áruk nincsenek akként csomagolva vagy összekötözve, hogy el ne törhessenek, el ne szóródhassanak, más árudarabokat be ne piszkolhassanak vagy azokban kárt ne tehessenek.
1. § A feladó köteles a fuvarlevélhez csatolni azokat az iratokat, amelyek az árunak az átvevő részére való kiszolgáltatása előtt teljesítendő vám-, adóhivatali, pénzügyi, rendőri és egyéb közigazgatási hatósági eljárások foganatosításához szükségesek. Ezek az iratok, hacsak közigazgatási szabályok vagy a díjszabások másként nem rendelkeznek, kizárólag azokra az árukra vonatkozhatnak, amelyek egy és ugyanazon fuvarlevél tárgyát képezik.
Ha az ilyen iratok azért nem csatolhatók a fuvarlevélhez, mert azok valamely határállomáson letétbe helyeztettek, a fuvarlevélnek tartalmaznia kell annak a helynek pontos megjelölését, ahol ezek le vannak téve.
2. § A vasút a csatolt iratok helyességét és teljességét vizsgálni nem köteles.
A feladó, a vasút vétkességének esetét kivéve, felelős a vasúttal szemben minden oly kárért, amely ezeknek az iratoknak hiányából, elégtelenségéből vagy szabálytalanságából származhatik.
A vasút a III. címben foglalt rendelkezések szerint felelős a 6. Cikk 6. § f) pontja értelmében a fuvarlevélben felsorolt, ehhez csatolt iratok elveszéséből származó következményekért.
3. § A feladó köteles az áruk csomagolására és betakarására vonatkozó vámszabályokhoz alkalmazkodni. A vasút visszautasítja az olyan küldeményeket, amelyeknek vámzára sérült vagy hiányos.
1. § Az áruk feladására nézve a feladási állomáson érvényben álló törvények és szabályzatok irányadók.
2. § A berakás a feladási állomáson érvényes szabályok szerint terheli vagy a vasutat, vagy a feladót, hacsak ez az egyezmény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz vagy a fuvarlevélben a feladó és a vasút között kötött külön egyesség nem említtetik.
3. § Az árukat a közvetlen nemzetközi díjszabások mérvadásához képest kell vagy fedett, vagy nyitott, vagy különleges berendezéssel ellátott, vagy ponyvával letakart nyitott kocsin fuvarozni, hacsak ez az egyezmény erre nézve más rendelkezéseket nem tartalmaz. Ha nincsenek közvetlen nemzetközi díjszabások, vagy ha ezek nem tartalmaznak erre vonatkozó rendelkezéseket, a feladási állomáson érvényben álló szabályokat kell alkalmazni az egész útvonalon.
1. § A vám- és adóhivatali, pénzügyi, rendőri és egyéb közigazgatási hatósági kezelés teljesítéséről útközben a vasút gondoskodik. Szabadságában áll a vasútnak, hogy ezt a teendőt saját felelősségére bizományosra bízza vagy hogy azt önmaga vállalja. A vasutat mind a két esetben a bizományos kötelezettségei terhelik.
A feladó mindaználtal akár személyesen, akár a fuvarlevélben kijelölt meghatalmazott útján a fenti bekezdésben említett eljárásnál jelen lehet a végből, hogy minden szükséges felvilágosítást megadhasson és a szükséges észrevételeket megtehesse, a nélkül azonban, hogy ebből az a joga keletkeznék, hogy az árut birtokba vegye vagy az eljárást maga végezhesse.
Ha a feladó a vám-, adóhivatali, pénzügyi vagy rendőri és egyéb közigazgatási hatósági kezelés teljesítésére olyan eljárási módot írt elő, amelynek helye nem lehet, akkor a vasút úgy jár el, ahogy az neki a jogosult érdekei szempontjából legkedvezőbbnek látszik és a tett intézkedéseket a feladóval közli.
2. § Ha a rendeltetési állomáson vámhivatal van, - amennyiben a fuvarlevél a megérkezésnél leendő elvámolást írja elő, vagy amennyiben ily előírás hiányában az áru vámkezelési kötelezettséggel terhelten érkezik a rendeltetési állomásra - az átvevőnek joga van arra, hogy a rendeltetési állomáson a vámkezelés teljesítéséről maga gondoskodjék. Ha az átvevő e jogával él, akkor neki előbb ki kell fizetnie a küldeményt terhelő költségeket és a fuvarlevelet át kell vennie.
Ha a vámkezelés teljesítéséről a rendeltetési állomáson érvényes szabályzatokban meghatározott határidő alatt sem az átvevő, sem a feladó meghatalmazottja nem gondoskodik, a vasút - amennyiben az átvevő a fuvarlevelet ki nem váltotta - az 1. §-ban mondott módon járhat el.
1. § A vasút köteles a fuvarlevelet és az árut az átvétel nyugtázása és a fuvarlevélből kitűnő követelések összegének kifizetése ellenében a feladó által kijelölt rendeltetési állomáson az átvevőnek kiszolgáltatni.
Az árunak és a fuvarlevélnek elfogadása arra kötelezi az átvevőt, hogy a fuvarlevélből kitűnő követelések összegét a vasútnak megfizesse.
2. § Az áruk kiszolgáltatását, valamint a vasútnak azt az esetleges kötelezettségét, hogy az árut akár abban a helységben, amelyben a rendeltetési állomás fekszik, akár más helységben az átvevő lakásán adja át, a kiszolgáltatásra kötelezett vasútra érvényes törvények és szabályzatok szabályozzák.
3. § Az árunak a rendeltetési állomásra való megérkezése után az átvevőnek joga van a vasúttól követelni, hogy az neki a fuvarlevelet átadja és az árut kiszolgáltassa. Ha az áru a 30. Cikk 1. §-ában megállapított határidő lejártáig nem érkezett meg, az átvevőnek akár saját, akár másnak érdekében jár is el, e határidő lejárta után joga van arra, hogy a vasúttal szemben a fuvarozási szerződésből eredő jogokat saját nevében érvényesítse - feltéve, hogy előzőleg teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket ez a szerződés reá ró.
1. § A fuvarköltségeket és az egyéb költségeket, amelyeknek megfizetését a feladó a fuvarlevél értelmében magára nem vállalta, az átvevőre átutaltaknak kell tekinteni. Bérmentesítés címén a feladó az alkalmazásra kerülő díjszabások szerint vagy bizonyos meghatározott költségeket, vagy valamely határpontig vagy határállomásig felmerülő fuvarköltségeket fizetheti; kivételesen a díjszabások vagy vasútközi megállapodások megengedhetik a bérmentesítést bizonyos olyan állomásokig, amelyek nem határállomások.
A feladónak a fuvarlevél erre a célra szánt rovatában az alábbiak szerint kell megjelölnie azokat a költségeket, amelyeket a következőkben meghatározott alakban magára vállal:
a) Ha a feladó magára vállalja a fuvarköltségeknek, valamint minden más olyan kötlségnek fizetését, amelyeket a szabályzatok és a díjszabás szerint a feladási állomás felszámíthat, - beleértve esetleg az alábbi 35. Cikkben meghatározott kiszolgáltatási érdekbevallásért járó pótilletéket és a készpénzelőlegért és utánvételekért felszámítandó jutalékokat is - akkor ezt „franko” szóval jelzi;
b) ha a feladó más költségeket vállal magára, mint amelyek a fenti a) pontban foglaltatnak, ezt a következő szavakkal jelzi: „franko fuvardíj és ..... (a fizetni kívánt illeték vagy illetékek pontos megnevezése)”.
A „franko vám” megjelölés azt jelenti, hogy a feladó által fizettetnek meg úgy a vámhivatal által beszedendő vámok és költségek, mint a vasút által beszedendő vámközvetítési költségek;
c) ha a feladó minden, bármiféle költséget, még azokat a költségeket is magára vállalja, amelyek esetleg az árunak fuvarozás végett való átvétele után merülnek fel, akkor ezt „franko összes költségek” szavakkal jelöli meg;
d) ha a feladó a föntebbi a) pontban bennfoglalt illetékek közül csak egyet vagy többet vállal magára, ezt a következő szavakkal jelöli meg:
„franko ..... (a megfizetni kívánt illeték vagy illetékek pontos megnevezése)”;
e) ha a feladó a fuvarköltségeket valamely határpontig vagy határállomásig, avagy kivételesen valamely más kijelölt állomásig, amely nem határállomás, vállalja magára, ezt a következő szavakkal jelöli meg:
„franko x határig” vagy „franko x-ig”.
A bérmentesítésre vonatkozó több egymást kiegészítő megjegyzést együttesen is szabad a fuvarlevélbe bevezetni: így pl. „franko fuvardíj és franko vám” vagy „franko x határig és franko vám”.
2. § A feladási vasút olyan küldeményeknél, amelyek véleménye szerint gyors romlásnak vannak kitéve, vagy amelyek csekély értéküknél vagy természetüknél fogva a fuvarköltségek tekintetében elegendő biztosítékot nem nyujtanak, a fuvarköltségeknek előre való fizetését követelheti.
3. § Ha a feladó a költségek egész összegét vagy annak egy részét magára vállalja és ez az összeg a feladás időpontjában pontosan meg nem állapítható, a vasút átvételi elismervény ellenében - biztosítékképpen olyan összeg letételét kívánhatja, amely a fuvarköltségeknek megközelítőleg megfelel. Ezeket a költségeket az átrovatoló állomások egymás után bérmentesítési számlába vezetik be, amely a küldeményt a rendeltetési állomásig kíséri és amelyet a kiszolgáltatási határidő leteltét követő két hónapon belül a feladási állomásra vissza kell küldeni.
Amint a bérmentesítési számla visszaérkezik, a leszámolás megtörténik és a letétről szóló elismervényt költségszámlával kell kicserélni, amely a bérmentesítési számla adatai alapján állíttatik ki.
A bérmentesítési számlát a jelen egyezmény IV. mellékletét képező mintának megfelelően kell kiállítani.
4. § A feladási állomás köteles úgy a másodpéldányon, mint a fuvarlevélen bérmentesítésképpen beszedett összegeket részletesen feltüntetni.
1. § A díjszabás szabálytalan alkalmazása vagy a fuvarköltségek és a különböző költségek megállapításánál előforduló tévedések esetében a többletet vagy a hiányt ki kell egyenlíteni.
2. § Ha a vasút által megállapított többletek fuvarlevelenként 0.50 frankot meghaladnak, ezeket hivatalból kell az érdekeltnek tudomására hozni és a leszámolást mielőbb meg kell ejteni.
3. § A hiányt, ha a fuvarlevél nem váltatott ki, a feladó köteles a vasútnak megfizetni. Ha az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, a feladó a hiányt csak annyiban köteles megfizetni, amennyiben az olyan költségekre vonatkozik, amelyeket a feladó a fuvarlevélre vezetett bérmentesítési nyilatkozat értelmében magára vállalt; a különbözet maradékának kiegyenlítése az átvevőt terheli.
4. § E cikk értelmében egy-egy fuvarlevél alapján járó összegek után, amennyiben 10-10 frankot meghaladnak, 6% kamatot kell fizetni. A kamatok a 40. Cikkben szabályozott perenkívüli felszólamlás napjától, ha pedig ily felszólamlás nem történt, a keresetindítás napjától járnak.
1. § A feladó a küldeményt az áru értékének erejéig utánvéttel terhelheti meg. Az utánvételi összeget a feladási állam pénznemében kell kifejezni; a díjszabások e szabály alól kivételeket állapíthatnak meg.
2. § A vasút csak annyiban köteles az utánvétet a feladónak kifizetni, amennyiben az átvevő annak összegét befizette. Ezt az összeget a befizetés napjától számított három hónapi határidőn belül a feladó rendelkezésére kell bocsátani; fizetési késedelem esetén a határidő leteltének napjától kezdődőleg 6% kamat jár.
3. § Ha az áru az utánvét előzetes beszedése nélkül szolgáltattatott ki az átvevőnek, a vasút köteles a feladónak az utánvételi összeg erejéig terjedő kártérítést fizetni, fennmaradván visszkereseti igénye az átvevővel szemben.
4. § Utánvéttel terhelt küldeményeknél a díjszabások által meghatározandó jutalék beszedésének van helye; ez a jutalék még akkor is jár, ha az utánvét a fuvarozási szerződés megváltoztatása által (21. Cikk 1. §) töröltetett vagy leszállíttatott.
5. § Készpénzelőlegeknek csak a feladási állomáson érvényes határozmányok értelmében van helyük.
A rendeltetési vasút köteles a fuvarozási szerződésből származó összes követeléseket, nevezetesen a fuvarköltségeket, a különböző egyéb költségeket, vámköltségeket, utánvéteket és az árut esetleg terhelő egyéb összegeket beszedni. A rendeltetési vasút ezt a beszedést úgy a saját, mint az előző vasutak vagy más érdekeltek számlájára teljesíti.
1. § Egyedül a feladónak van joga arra, hogy a fuvarozási szerződést olyképpen változtassa meg, hogy az áru a feladási állomáson visszaadassék, vagy útközben megállíttassék, vagy a kiszolgáltatás elhalasztassék, vagy hogy az áru a rendeltetési helyen vagy bármely más ez előtt vagy mögött fekvő ponton a fuvarlevélben megjelölt átvevőnek vagy valamely más személynek szolgáltassék ki, vagy végül a feladási állomásra visszaküldessék.
A vasútnak a feladó kívánságára ezenfelül szabad elfogadnia a szerződésnek arra irányuló megváltoztatásait, hogy a küldemény utánvéttel terheltessék, az utánvét felemeltessék, leszállíttassék vagy visszavonassék, vagy pedig a küldemény bérmentesíttessék. Az ily változtatásoknak a vasút a nélkül ad helyt, hogy azoknak végrehajtásáért felelősséget vállalna.
A fent felsoroltakon kívül más szerződésváltoztatás semmi esetre sincs megengedve.
A fuvarozási szerződés megváltoztatásának sohasem lehet az a hatása, hogy a küldemény megosztassék.
2. § A szerződésnek fentemlített megváltoztatásait a feladó által aláírt és a jelen egyezmény V. mellékletét képező mintának megfelelő írásbeli nyilatkozattal kell megtenni.
Ezt a nyilatkozatot meg kell ismételni a fuvarlevél-másodpéldányon, amelyet a vasútnál egyidejűleg be kell mutatni és amelyet ez utóbbi a feladónak visszaad. Az a vasút, amely a feladó rendelkezéseinek eleget tesz a nélkül, hogy ennek a másodpéldánynak a bemutatását követelné, felelős azért a kárért, amelyet ez a tény annak az átvevőnek okoz, akinek a feladó ezt a másodpéldányt átadta.
Ha a feladó az utánvét felemelését, leszállítását vagy visszavonását kívánja, köteles a neki eredetileg kiszolgáltatott igazolványt felmutatni. Az utánvét felemelése vagy leszállítása esetén ez az igazolvány helyesbítés után az érdekeltnek visszaadatik; az utánvét visszavonása esetén az igazolvány az érdekelttől bevonatik.
Semmis és érvénytelen minden szerződésváltoztatás, amelyet a feladó más alakban rendelt el, mint amely fentebb meg van határozva.
3. § A feladó által elrendelt szerződésváltoztatásoknak a vasút csak akkor tesz eleget, ha azokat a feladási állomás közvetítésével kapta.
Ha a feladó kívánja, a feladási állomás a rendeltetési vagy a feltartóztatási állomást a feladó költségére távirattal értesíti és ezt írásbeli nyilatkozattal is megerősíti. Ebben az esetben a rendeltetési vagy a feltartóztatási állomásnak mindaddig, míg az írásbeli nyilatkozatot meg nem kapta, tartózkodnia kell attól, hogy az átvevőnek akár a fuvarlevelet kiadja, akár az árut kiszolgáltassa, akár hogy a küldemény továbbküldése iránt intézkedjék.
4. § A fuvarozási szerződés megváltoztatásának joga, még ha a fuvarlevél-másodpéldány a feladó birtokában van is, elenyészik, ha a fuvarlevél az átvevőnek átadatott vagy utóbbi a fuvarozási szerződésből származó jogát a 16. Cikk 3. §-ának megfelelően érvényesíti. Ettől az időponttól kezdve köteles a vasút az átvevő rendelkezéseihez alkalmazkodni, különben az átvevővel szemben a III. címben meghatározott feltételek szerint felelős a rendelkezések végrenemhajtásának következményeiért.
1. § A vasút a 21. Cikk 1. §-ának első bekezdésében említett rendelkezések végrehajtását sem meg nem tagadhatja, sem nem késleltetheti, sem a végrehajtást eltérő módon nem foganatosíthatja, hacsak alábbi esetek fenn nem forognak:
a) ha a végrehajtás abban az időpontban, amikor a rendelkezés a vasúthoz érkezik, már nem lehetséges;
b) ha a végrehajtás az üzem rendes menetében zavart okozna;
c) ha a végrehajtás, amikor a rendeltetési állomás megváltoztatásáról van szó, az érintett államok törvényeivel vagy szabályzataival, különösen a vám-, adóhivatali, pénzügyi vagy rendőri és más közigazgatási hatósági szabályokkal ellenkezik;
d) ha az áru értéke, amikor a rendeltetési állomás megváltoztatásáról van szó, előreláthatólag nem fedezi az összes fuvarköltségeket, amelyek az árut az új rendeltetési állomásra való érkezésnél terhelnék, hacsak ezek a költségek azonnal meg nem fizettetnek vagy biztosítékkal nem fedeztetnek.
A fenti esetekben a feladót mielőbb értesíteni kell azokról az akadályokról, amelyek rendelkezései végrehajtásának útját állják.
Ha a vasút nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az akadályokat előre lássa, a feladó viseli mindazokat a következményeket, amelyek az ő rendelkezései végrehajtásának megkezdéséből származnak.
2. § Ha a feladó az árunak közbenső állomáson való kiszolgáltatását írta elő, a fuvardíj a feladási és e közbenső állomás között alkalmazandó díjszabások alapján eddig az állomásig szedetik be.
Ha a feladó a feladási állomásra való visszaküldést írta elő, a fuvardíjszámítás: 1. a feltartóztató állomásig az ezen állomás és a feladási állomás között alkalmazandó díjszabások alapján, 2. a visszaküldő állomástól a feladási állomásig az erre a vonalra alkalmazandó díjszabások alapján történik.
Ha a feladó más állomásra való küldést ír elő, akkor a fuvardíj: 1. a feltartóztató állomásig az ezen állomás és a feladási állomás között alkalmazandó díjszabások alapján, 2. a továbbküldő állomástól az új rendeltetési állomásig a két utóbbi állomás között alkalmazandó díjszabások alapján számíttatik.
3. § A vasút követelheti a 21. Cikk 1. §-ában említett rendelkezések végrehajtásából származó költségek megtérítését, kivéve, ha e költségeket a vasút vétkessége okozta.
1. § Ha a fuvarozás akadályokba ütközik vagy félbeszakíttatik, a vasútnak kell eldöntenie, vajjon a feladó érdekeinek az felel-e meg, hogy tőle utasítást kérjen, vagy pedig előnyösebb-e az árut az útirány megváltoztatásával a feladó megkérdezése nélkül elfuvarozni. A vasút, hacsak vétkesség nem terheli, még akkor is ezen a másik irányon járó fuvardíjat igényelheti és a megfelelő határidőket még akkor is igénybe veheti, ha e fuvardíj és ezek a határidők nagyobbak, mint az eredeti útirányon.
2. § Ha nincs más fuvarozási útirány, a vasút a feladótól utasítást kér: ennek az utasításnak a kikérése azonban az 5. Cikk 5. §-ában említett körülményekből folyó múlólagos fuvarozási akadály esetében a vasútra nézve nem kötelező.
3. § A feladó, aki valamely fuvarozási akadályról értesítést kapott, a szerződéstől visszaléphet, azonban, hacsak a vasutat vétkesség nem terheli, köteles a vasútnak az eset körülményeihez képest vagy a már megtett útért járó fuvardíjat vagy a fuvarozás előkészítésének költségeit, valamint mindazokat az egyéb költségeket megtéríteni, amelyeket a díjszabások megállapítanak.
4. § Ha a feladó nincs a fuvarlevélmásodpéldány birtokában, akkor azok az utasítások, amelyeket ő az ebben a cikkben tárgyalt esetekben ad, sem az átvevő megjelölését, sem a rendeltetési helyet meg nem változtathatják.
5. § Nem foganatosíttatnak:
a) a feladónak oly utasításai, amelyek nem a feladási állomás közvetítésével küldetnek:
b) az olyan áru visszaküldésére irányuló kívánságok, amely árunak értéke előreláthatólag nem fedezné a visszaküldés költségeit, hacsak ezeknek a költségeknek összege azonnal le nem fizettetik vagy biztosítékkal nem fedeztetik.
6. § Ha a feladó, aki fuvarozási akadályról értesítést kapott, megfelelő időn belül végrehajtható utasítást nem ad, ama szabályok szerint kell eljárni, amelyek a kiszolgáltatási akadályokra nézve azon a vasúton érvényesek, amelyen az áru fel van tartóztatva.
7. § Ha a fuvarozási akadály a feladó utasításának megérkezése előtt megszűnik, az árut az utasítás bevárása nélkül a rendeltetési helyére kell továbbítani és a feladót erről a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell.
1. § Ha az áru kiszolgáltatása körül akadályok merülnek fel, a rendeltetési állomás köteles az akadályok okáról a feladót, a feladási állomás közvetítésével késedelem nélkül értesíteni és tőle utasítást kérni. Ezt az értesítést azonnal táviratilag kell elküldeni, ha a fuvarlevél ily értelmű kívánságot tartalmaz. Ennek az értesítésnek a költségei az árut terhelik.
Ha az átvevő az árut visszautasítja, az áru felett a rendelkezési jog a feladót akkor is megilleti, ha a fuvarlevélmásodpéldányt nem is tudja előmutatni.
Ha az áru visszautasítása után az átvevő az áru átvételére jelentkezik, azt neki ki kell szolgáltatni, hacsak a rendeltetési állomás időközben a feladótól ellenkező utasítást nem kapott. Erről a kiszolgáltatásról a feladót ajánlott levél útján azonnal értesíteni kell. Az értesítés költségei az árut tehelik.
Semmi esetre sem szabad az árut a feladó kifejezett beleegyezése nélkül neki visszaküldeni.
2. § Mindazokra nézve, amikről ennek a cikknek 1. §-a nem rendelkezik, a kiszolgáltatási akadály esetén követendő eljárást a 43. Cikk intézkedéseinek épségben tartásával a kiszolgáltatásra kötelezett vasúton érvényes törvények és szabályzatok határozzák meg.
1. § A vasutat a 20. Cikkben megjelölt összes követelések erejéig az árura zálogbirtokosi jogok illetik meg. Ezek a jogok addig állanak fenn, amíg az áru a vasútnak vagy oly harmadiknak birtokában van, aki azt a vasút számára bírálja.
2. § A zálogjog hatását annak az államnak törvényei és szabályzatai határozzák meg, amelyben a kiszolgáltatás történik.
1. § Az a vasút, mely az árut a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette, felelős a fuvarozásnak az egész útvonalon, egészen a kiszolgáltatásig való végrehajtásért.
2. § Minden következő vasút már ama tény folytán, hogy az árut az eredeti fuvarlevéllel átveszi, a fuvarlevélben foglalt kikötéseknek megfelelően részt vesz a fuvarozási szerződésben és magára vállalja az abból folyó kötelezettségeket; mi mellett a 42. Cikk 3. §-ának a rendeltetési vasútra vonatkozó rendelkezései érintetlenek maradnak.
3. § A vasútnak ezen az egyezményen alapuló felelőssége a fuvarlevélen megjelölt rendeltetési állomáson még akkor is megszűnik, ha a feladó más rendeltetési helyet jelölt meg. A rendeltetési állomáson túl a fuvarozás a belföldi törvények és szabályzatok hatálya alatt áll.
1. § A vasút az ebben a fejezetben meghatározott feltételek mellett felelős azért a kárért, amely akár az árunak teljes vagy részleges elveszése avagy megsérülése folytán a fuvarozásra való átvételétől a kiszolgáltatásig, akár pedig az áru kiszolgáltatásának késedelme folytán keletkezett.
2. § Az áru teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén mentesül a vasút e felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a kárt a jogosultnak vétkessége vagy a vasút vétekességére vissza nem vezethető rendelkezése vagy az árunak természetes minősége (belső megromlás, fogyatkozás, rendes csurgás stb.) vagy erőhatalom okozta.
3. § A késedelmes kiszolgáltatásból származó kárért való felelősség alól mentesül a vasút, ha bebizonyítja, hogy a késedelmet olyan körülmények okozták, amelyeket a vasút ki nem kerülhetett és amelyeknek elhárítása tőle nem függött.
1. § A vasút nem felelős az alább felsorolt okok egyikéből vagy azok közül több okból származható károkért:
a) a nyitott kocsiban való fuvarozással járó veszélyből, olyan áruknál, amelyek akár díjszabási határozmányok, akár a feladóval létesített és a fuvarlevélben megemlített megállapodások értelmében nyitott kocsiban fuvaroztattak;
b) a csomagolás hiányából vagy hiányosságaiból eredő veszélyből olyan áruknál, amelyek csomagolatlan állapotban természetüknél fogva fogyatkozásnak vagy megsérülésnek vannak kitéve;
c) a be- és kirakási műveletekkel járó vagy hibás rakodásból eredő veszélyből olyan áruknál, amelyeket akár a díjszabások, akár a feladóval létesített és a fuvarlevélben megemlített megállapodások, akár pedig az átvevővel történt megállapodás alapján a feladó rakott be vagy az átvevő rakott ki;
d) a teljes vagy részleges elveszés vagy megsérülés ama különös veszélyéből, amelynek bizonyos áruk természetüknél fogva ki vannak téve, mint törés, rozsdásodás, önmagától bekövetkező belső megromlás, rendkívüli csurgás, beszáradás, elkallódás;
e) abból a tényből eredő veszélyből, hogy a fuvarozásból kizárt tárgyak szabálytalan, nem pontos vagy hiányos megnevezéssel adattak fel, vagy hogy csak bizonyos feltételek mellett fuvarozható tárgyak szabálytalan, nem pontos vagy hiányos megnevezéssel vagy olyképpen adattak fel, hogy a feladó a megállapított biztonsági rendszabályokat nem alkalmazta;
f) abból a különös veszélyből, amely az élő állatok fuvarozásával jár;
g) abból a veszélyből, amelyet élő állatok vagy áruk kísértetése van hivatva elhárítani, ha az ilyen állatok vagy az ilyen áruk fuvarozásának a jelen egyezmény vagy a díjszabások vagy pedig a feladóval létesített és a fuvarlevélben megemlített megállapodások értelmében kíséret mellett kell történnie.
2. § Ha a kár az eset körülményeihez képest ezeknek az okoknak egyikéből vagy azok közül többől származhatott, azt kell vélelmezni, hogy a kár ezekből származott, hacsak a jogosult be nem bizonyítja, hogy a kár nem azokból az okokból származott.
Ha a vasút ennek az egyezménynek rendelkezései értelmében az áru teljes vagy részleges elvesztéséért kártérítéssel tartozik, a kártérítés összegét hasonló természetű és minőségű árunak a fuvarozásra való átvétel helyén és idejében jegyzett tőzsdei árfolyama szerint, ilyen árfolyam hiányában a piaci folyó ár szerint, mindkettőnek hiányában a közönséges értéke alapján kell kiszámítani. Mindazonáltal a kártérítés - a 34. Cikkben említett korlátozások fenntartásával - a hiányzó elegysúly minden egyes kilogrammja után 50 frankot meg nem haladhat.
Ezenfelül a 35. és 36. Cikkekben meghatározott kivételek fenntartásával - minden további kártérítés nélkül vissza kell téríteni az elveszett áruért fizetett fuvarköltségeket, vámilletékeket és egyéb költségeket.
Ha a kártérítés kiszámításának alapjául szolgáló értékadatok nem annak az államnak pénznemében vannak kifejezve, ahol a kártérítés kifizetése igényeltetik, az átszámítás a fizetés napjának és helyének árfolyama szerint történik.
1. § A jogosult minden további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti az árut, ha az a 11. Cikk szerint kiszámított határidők lejártától számított 30 napon belül az átvevőnek ki nem szolgáltattatott vagy annak rendelkezésére nem bocsáttatott.
Ehhez a 30 naphoz annyiszor 10 napot kell hozzá adni, ahány állam a feladási és rendeltetési államon kívül érintett; a hozzáadott napok száma azonban 30 napnál több nem lehet.
2. § A jogosult az elveszett áruért járó kártérítési összeg felvétele alkalmával a nyugtában kikötheti azt az igényét, hogy ő abban az esetben, ha az áru a kártérítés kifizetését követő négy hónapon belül megkerülne, erről azonnal értesíttessék.
Erről az igénylésről a jogosult írásbeli bizonyítványt kap.
3. § Az értesítés vétele után következő 30 napon belül a jogosult igényelheti, hogy az áru neki szabad választás szerint a fuvarlevélben megjelölt feladási vagy a rendeltetési állomáson a kapott kártérítési összeg visszaadása ellenében, de a 33. Cikk és - amennyiben ennek helye van - a 35. Cikk 3. §-a értelmében a késedelemért járó kártérítésre való minden jogának teljes fenntartása mellett költségmentesen kiszolgáltattassék.
4. § Ha a fenti 2. §-ban említett nyugtabeli kikötés hiányzik vagy a 3. §-ban említett 30 napi határidőn belül a jogosult utasítást nem adott vagy végül, ha az áru csak a kártérítés kifizetését követő négy hónap letelte után kerül meg, a vasut az áru fölött annak az államnak törvényei és szabályzatai szerint rendelkezik, amelyhez az illető vasút tartozik.
1. § Azoknál az áruknál, amelyek sajátságos természeti minőségüknél fogva magának a fuvarozásnak puszta ténye folytán rendszeresen súlyveszteséget szenvednek, a vasút súlyhiányért csak annyiban felel, amennyiben a hiány az alábbi, megengedett szabványtételeket meghaladja:
a) a súly 2%-a a folyékony és nyirkos állapotban feladott, valamint a következő áruknál, bármekkora is a befutott útvonal:
bőrök,
kikészített bőrök,
bőrhulladékok,
csontok, darabokban vagy őrölve,
disznósörte,
vágott dohány,
friss dohánylevelek,
édesfa,
fakéreg,
ráspolyozott és őrölt festőfák,
friss főzelék,
gyapjú,
gyökerek,
friss gyümölcs,
szárított és sült gyümölcs,
szárított halak,
állati inak,
irhák,
komló,
lószőr,
friss ragasz,
só,
szappan és keményolajak,
szarvak és körmök,
zsiradék;
b) 1%-ot minden egyéb száraz árunál, amely a fuvarozás alatt szintén súlyveszteségnek van kitéve.
2. § A felelősségnek az 1. §-ban meghatározott korlátozására nem lehet hivatkozni, ha az eset körülményeihez képest bebizonyíttatik, hogy a veszteség nem olyan okokból származik, amelyek a megengedett szabványtételt igazolják.
3. § Ha egy fuvarlevéllel több árudarab fuvaroztatott - amennyiben az egyes darabok súlya a feladásnál a fuvarlevélben külön-külön kitüntettetett vagy más módon megállapítható - a megengedett szabványtételt minden árudarab után kell számítani.
4. § Az áru teljes elveszése esetében a kártérítés összegének kiszámításánál útközben beállott súlyveszteség címén semmiféle levonásnak nincs helye.
5. § E cikk határozmányai semmi tekintetben sem érintik a 38. Cikkben foglalt határozmányokat.
Megsérülés esetében a vasút, hacsak a 34. Cikkben említett kivétel fenn nem forog, az áruban beállott értékcsökkenésnek megfelelő összeget tartozik megtéríteni - a 35. és 36. Cikkekben foglalt kivételektől eltekintve - további kártérítés nélkül.
Mindazonáltal a kártérítés nem haladhatja meg:
a) ha a megsérülés folytán az egész küldemény értéke csökkent, azt az összeget, amelyet teljes elveszés esetében kellene fizetni;
b) ha a megsérülés folytán a küldemény csupán egy részének értéke csökkent, azt az összeget, amelyet az értékében csökkent rész elveszése esetében kellene fizetni.
1. § A kiszolgáltatási határidő túllépése esetén, ha a jogosult nem bizonyítja be, hogy e késedelemből kár származott, a vasút köteles fizetni:
a kiszolgáltatási határidő 1/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 1/10-ét;
a kiszolgáltatási határidő 1/10-énél nagyobb, de 2/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 2/10-ét;
a kiszolgáltatási határidő 2/10-énél nagyobb, de 3/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 3/10-ét;
a kiszolgáltatási határidő 3/10-énél nagyobb, de 4/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 4/10-ét;
minden, a kiszolgáltatási határidő 4/10-énél nagyobb késedelemért a fuvardíj 5/10-ét.
2. § Ha bebizonyíttatik, hogy a késedelemből kár származott, ezért a kárért kártérítést kell fizetni, amely azonban a fuvardíj összegét meg nem haladhatja.
3. § E cikk 1. és 2. §-aiban megállapított kártérítéseket nem lehet az áru teljes elveszéséért járó kártérítéssel együttesen igényelni.
Részleges elveszés esetében ezeket a kártérítéseket, ha adott esetben helyük van, a küldemény el nem veszett része után kell megfizetni.
Megsérülés esetében ezeket a kártérítéseket, ha adott esetben helyük van, a 32. Cikkben megállapított kártérítéssel együttesen lehet igényelni.
Ha a vasút olyan különleges fuvarozási feltételeket (külön vagy kivételes díjszabásokat) nyujt a közönségnek, amelyek a rendes feltételek (általános díjszabások) alapján kiszámított összfuvardíjjal szemben díjmérséklést eredményeznek, a vasút bizonyos legmagasabb összegre korlátozhatja a sérülés, elveszés vagy késedelem esetén a jogosultnak járó kártérítés összegét.
Ha az ilyképpen meghatározott legmagasabb összeg olyan díjszabásban van megállapítva, amely az egész útvonalnak csupán egy részén alkalmaztatik, erre a korlátozásra csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a kártérítésre okot adó tény az útvonalnak ezen a részén merült fel.
1. § Minden küldemény a 6. Cikk 6. §-ának k) pontjában megjelölt módon a fuvarlevélre vezetett kiszolgáltatási érdekbevallás tárgya lehet.
A bevallott érdek összegét a feladási állam pénznemében vagy aranyfrankban vagy bármely más a díjszabásokban esetleg meghatározott pénznemben kell megjelölni.
2. § Érdekbevallás esetében pótilleték címén minden megkezdett 10 kilóméter távolság után a bevallott összeg 1/4 ezreléke szedetik be.
A díjszabások ezt az illetéket leszállíthatják és beszedendő legcsekélyebb illetéket határozhatnak meg.
3. § Ha kiszolgáltatási érdekbevallás történt, késedelem esetében igényelni lehet:
a) ha nem bizonyíttatik be, hogy ebből a késedelemből kár keletkezett és a bevallott érdek összegének határán belül:
a kiszolgáltatási határidő 1/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 2/10-ét;
a kiszolgáltatási határidő 1/10-énél nagyobb, de 2/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 4/10-ét;
a kiszolgáltatási határidő 2/10-énél nagyobb, de a 8/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 6/10-ét;
a kiszolgáltatási határidő 3/10-énél nagyobb, de 4/10-ét meg nem haladó késedelemért a fuvardíj 8/10-ét;
a kiszolgáltatási határidő 4/10-ét meghaladó késedelemért a fuvardíj egész összegét;
b) ha bebizonyíttatik, hogy a késedelemből kár származott, a bevallott érdek összegéig terjedhető kártérítést.
Ha a bevallott érdek összege kisebb a 33. Cikkben megállapított kártérítési összegeknél, ez utóbbiak követelhetők az a) és b) pontokban megállapított kártérítési összegek helyett.
4. § Ha bebizonyíttatik, hogy az érdekbevallás tárgyát képező áru teljes vagy részleges elveszéséből vagy megsérüléséből kár származott, a 29. és 32. Cikkekben vagy - ha adott esetben helye van - a 34. Cikkben megállapított kártérítéseken felül a bevallott érdek összegének erejéig terjedhető további kártérítést lehet igényelni.
Minden egyes olyan esetben, amidőn az áru teljes vagy részleges elveszését, megsérülését vagy késedelmét a vasút szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta, a jogosultnak a bebizonyított kárért az eset minőségéhez képest a 29., 32., 33., 34. és 35. Cikkekben megállapított legnagyobb összegek kétszereséig terjedhető teljes kártérítést kell nyujtani.
A jogosult minden egyes fuvarlevél alapján megállapított kártérítés összege után, ha ez a kártérítés 10 franknál nagyobb, hatszázalékos kamatot követelhet.
Ezek a kamatok a 40. Cikkben meghatározott perenkívüli felszólamlás napjától vagy, ha ilyen nem történt, a kereset megindításának napjától járnak.
Minden jogosulatlanul felvett kártérítést vissza kell fizetni.
Csalás esetében ezenfelül a vasútnak - a büntetőjogi következmények érintése nélkül - még a tartozatlanul fizetett összeggel egyenlő további összeg beszedésére van joga.
A vasút felelős a szolgálatában álló közegekért és más személyekért, akiket az elvállalt fuvarozás végrehajtása céljából alkalmaz.
Ha azonban az érdekelt fél kívánságára a vasút közegei a fuvarleveleket kiállítják vagy fordításokat végeznek vagy pedig más olyan szolgálatokat teljesítenek, amelyeknek ellátása nem a vasút kötelessége, akkor ezeket a közegeket ama fél megbizottainak kell tekinteni, akinek érdekében ezeket a szolgálatokat teljesítik.
1. § A fuvarozási szerződésen alapuló perenkívüli felszólamlásokat írásban kell a 42. Cikkben megjelölt vasúthoz intézni.
2. § A felszólamlás benyujtásának joga azt illeti meg, akinek a 41. Cikk értelmében joga van a vasutat perrel megtámadni.
3. § Ha a feladó él a felszólamlással, a fuvarlevél-másodpéldányt kell előmutatnia. Ha az átvevő él a felszólamlással, akkor neki a fuvarlevelet kell előmutatnia, ha ez neki átadatott.
4. § A fuvarlevelet, a fuvarlevél-másodpéldányt, valamint az egyéb okmányokat, amelyeknek a felszólamláshoz való csatolását a jogosult szükségesnek tartja, akár eredetiben, akár másolatban kell benyujtani; a másolatokat, ha a vasút kívánja, szabályszerűen hitelesíttetni kell.
A felszólamlás elintézése alkalmával a vasút a fuvarlevélnek, a fuvarlevél-másodpéldánynak vagy az utánvéti igazolványnak eredetiben való bemutatását követelheti abból a célból, hogy ezekre az elintézés megtörténtét rávezethesse.
1. § A fuvarozási szerződés értelmében fizetett valamely összeg visszafizetésére irányuló kereseti jog csak azt illeti meg, aki a fizetést teljesítette.
2. § A 19. Cikkben szabályozott utánvétekre vonatkozó kereseti jog csakis a feladót illeti meg.
3. § A fuvarozási szerződésből eredő egyéb kereseteknek a vasút ellen való érvényesítésére jogosult:
a feladó, amíg a 21. Cikk szerint joga van a szerződést módosítani,
az átvevő attól az időponttól kezdve, amelyben a fuvarlevelet átvette vagy az őt a 16. Cikk 3. §-a értelmében megillető jogokat érvényesítette.
E kereseti jogok gyakorlása céljából a feladó köteles a fuvarlevélmásodpéldányt előmutatni. Ennek hiányában a vasút ellen csak akkor indíthat keresetet, ha az átvevő őt erre felhatalmazta vagy ha a feladó bebizonyítja, hogy az átvevő az árut visszautasította.
1. § A fuvarozási szerződés értelmében fizetett valamely összeg visszatérítésére irányuló keresetet csak az ellen a vasút ellen lehet érvényesíteni, amelyik ezt az összeget beszedte.
2. § A 19. Cikkben szabályozott utánvétekre vonatkozó keresetet csak a feladási vasút ellen lehet érvényesíteni.
3. § A fuvarozási szerződésből eredő egyéb kereseteket csak a feladási vasút, a rendeltetési vasút vagy az ellen a vasút ellen lehet érvényesíteni, amelynek vonalán a keresetre okot adó tény bekövetkezett.
A rendeltetési vasutat keresettel akkor is meg lehet támadni, ha az árut nem vette át.
Az említett vasutak között a felperes választhat. A kereset megindításával a választási jog elenyészett.
4. § A keresetet, hacsak államok közötti megállapodások vagy az engedélyokiratok másképpen nem rendelkeznek, csak annak az államnak illetékes bírósága előtt lehet megindítani, amelyhez a perrel megtámadott vasút tartozik.
Ha valamely vállalat különböző államokban önállóan igazgatott hálózatokat tart üzemben, ezeknek a hálózatoknak mindegyikét a jelen szakasz alkalmazása szempontjából különálló vasútnak kell tekinteni.
5. § A keresetet az 1., 2. és 3. §-okban megjelölt vasutakon kívül más vasutak ellen is érvényesíteni lehet, ha a kereset ugyanazon a fuvarozási szerződésen alapuló más főkereset tárgyában folyó eljárás során viszontkereset vagy kifogás alakjában nyujtatik be.
6. § E cikk határozmányai nem vonatkoznak a vasutaknak egymás közötti visszkereseteire, amelyek ennek a címnek III. fejezetében vannak szabályozva.
1. § Ha a vasút részleges elveszést vagy sérülést fedez fel vagy gyanít, vagy pedig ilyennek fennforgását a jogosult állítja, köteles a vasút késedelem nélkül is ha lehetséges, ennek a jogosultnak jelenlétében jegyzőkönyvet felvenni, abban az áru állapotát és súlyát, valamint - amennyiben lehetséges - a kár értékösszegét, okát és keletkezése időpontját megállapítani.
A jegyzőkönyv másolatát a jogosultnak kívánatra ki kell szolgáltatni.
2. § Ha a jogosult a jegyzőkönyv megállapításait nem fogadja el, az áru állapotának és súlyának, valamint a kár okának és értékösszegének bírói megállapítását követelheti annak az államnak törvényei szerint, amelyben a kiszolgáltatás történik.
1. § Az áru átvételével a vasút ellen a fuvarozási szerződésből eredő minden kereseti jog megszűnik.
2. § Mindazonáltal a kereseti jog nem szűnik meg:
1. ha a jogosult bebizonyítja, hogy a kárt a vasútnak tulajdonítható szándékosság vagy súlyos gondatlanság okozta;
2. a késedelem miatt tett felszólamlás esetében, ha ez - az átvétel napját bele nem számítva - legkésőbb 14 napi határidőn belül a 42. Cikk 3. §-ában megjelölt vasutak valamelyikénél érvényesíttetett;
3. részleges elveszés vagy megsérülés miatt tett felszólamlás esetében:
a) ha az elveszés vagy megsérült, az árunak a jogosult részéről történt átvétele előtt a 43. Cikknek megfelelően megállapíttatott; és a
b) ha a megállapítás, amelynek a 43. Cikk értelmében meg kellett volna történnie, csak a vasút hibájából maradt el;
4. külsőleg fel nem ismerhető olyan károk miatt tett felszólamlás esetében, amelyeknek megállapítása az átvétel után történt, feltéve,
a) hogy a vasút a jogosultnak nem ajánlotta fel az áru állapotának megállapítását a rendeltetési állomáson;
b) hogy a 43. Cikknek megfelelő megállapítás iránti kérelem a kár felfedezése után azonnal, de legkésőbben az áru átvételét követő hetedik napon megtörtént;
c) hogy a jogosult bebizonyítja, hogy a kár a fuvarozásra való átvétel és a kiszolgáltatás közti időközben keletkezett;
5. ha a kereset valamely fizetett összeg visszatérítésére vagy a 19. Cikkben szabályozott utánvétre vonatkozik.
3. § A jogosult az áru átvételét még a fuvarlevél átvétele és a fuvardíj megfizetése után is megtagadhatja, ha a megállapítási eljárás, amelyet ő valamely állított kár megállapítása céljából kívánt, meg nem történt.
Az áru átvétele alkalmával tett esetleges fenntartások csak annyiban hatályosak, amennyiben azokat a vasút elfogadta.
4. § Ha a fuvarlevélben megemlített árudarabok egy része a kiszolgáltatásnál hiányzik, a jogosult a 16. Cikk 1. §-ában előírt nyugtában megállapíthatja, hogy ezek a kellően megjelölt árudarabok neki ki nem szolgáltattattak.
1. § A fuvarozási szerződésből eredő kereset, ha a fizetendő összeg nincs már elismerés, egyezség vagy ítélet által meghatározva, egy év alatt évül el.
Mindazonáltal három év alatt évül el:
a) a feladónak a vasút által az átvevőtől beszedett utánvét kifizetésére irányuló keresete;
b) a szándékosság vagy súlyos gondatlanság által okozott kár alapján indított kereset;
c) a 38. Cikkben említett csalás alapján indított kereset.
2. § Az elévülési idő folyik:
a) részleges elveszés, megsérülés vagy kiszolgáltatási késedelem miatt támasztott kártérítési igények esetében:
attól a naptól kezdve, amelyen a kiszolgáltatás megtörtént;
b) teljes elveszés miatt támasztott kártérítési igények esetében:
a kiszolgáltatási határidő lejártának napjától kezdve;
c) fuvardíjak, mellékilletékek és fuvardíjpótlékok fizetésére vagy visszafizetésére vagy pedig a díjaknak a díjszabás szabálytalan alkalmazása vagy számítási hibák folytán leendő helyesbítésére irányuló igények esetében:
a fuvardíj, a mellékilleték vagy a fuvardíjpótlék fizetésének napjától vagy, ha a fizetés nem történt, az áru feladásának napjától kezdve;
d) a 19. Cikkben szabályozott utánvétre vonatkozó igények esetében:
a kiszolgáltatási határidő lejártát követő 90-edik naptól kezdve;
e) a vámhatóság által követelt többlet fizetésére irányuló igények esetében:
attól a naptól kezdve, amelyen a vámhatóság a többlet fizetését követelte.
Az elévülési idő kezdő időpontjául megjelölt nap sohasem számíttatik bele az elévülési időbe.
3. § A 40. Cikk értelmében a vasúthoz intézett perenkívüli írásbeli felszólamlás esetében az elévülés szünetel. Az elévülés ismét folyik attól a naptól kezdve, amelyen a vasút a felszólamlást írásban elutasította és az ahhoz csatolt mellékleteket visszaszolgáltatta. A felszólamlás vagy az elintézés átvételének és a mellékletek visszaszolgáltatásának bizonyítása mindig azt a felet terheli, aki ezekre a tényekre hivatkozik.
A további felszólamlások az elévülést meg nem akasztják.
4. § A fenti határozmányoknak korlátain belül az elévülés felfüggesztését és megszakítását annak az államnak a törvényei és szabályzatai határozzák meg, amelyben a kereset megindíttatott.
Olyan kereset, amely a 44. és 45. Cikk határozmányai értelmében megszűnt vagy elévült, viszontkereset vagy kifogás útján sem érvényesíthető.
1. § Minden vasút, amely az áru feladása vagy kiszolgáltatása alkalmával fuvarköltséget vagy egyéb a fuvarozási szerződésből származó, követeléseket beszedett, köteles az érdekelt vasutaknak az ezekből a fuvarköltségekből és követelésekből nekik járó részt kifizetni.
2. § Az árunak az egyik vasút részéről a következő vasút részére való átadása feljogosítja az előbbit arra, hogy az utóbbit - e cikk 1. §-a szerint leendő végleges leszámolás fenntartásával - azonnal megterhelje azoknak a fuvardíjaknak és egyéb követeléseknek összegével, amelyek a fuvarlevél szerint az átadás időpontjában az árut terhelték.
3. § A feladási vasút a feladóval szemben fennálló jogainak fenntartásával felelős az általa be nem szedett olyan fuvardíjakért és egyéb költségekért, amelyeket a feladó a fuvarlevél szerint magára vállalt.
4. § Ha a rendeltetési vasút az árut a nélkül szolgáltatja ki, hogy a kiszolgáltatás alkalmával az árut terhelő költségeket és követeléseket beszedte volna, az átvevővel szemben fennálló jogainak fenntartásával felelős e költségek és követelések megfizetéséért.
1. § Azt a vasutat, amely ennek az egyezménynek a rendelkezései értelmében teljes vagy részleges elveszésért vagy sérülésért kártérítést fizetett, a következő határozmányoknak megfelelően visszkereseti jog illeti meg a fuvarozásban résztvett vasutak ellen:
a) Az a vasút, amely a kárt egymaga okozta, ezért kizárólagosan felelős.
b) Ha a kárt több vasút okozta, mindegyik vasút az általa okozott kárért felelős. Ha ez a megkülönböztetés az eset körülményei szerint nem lehetséges, akkor a kártérítés viselése e vasutak között az alábbi c) pont alatt kimondott elvek szerint oszlik meg.
c) Ha nincs bebizonyítva, hogy a kárt egy vagy több vasút okozta, a kártérítés viselése a fuvarozásban résztvett összes vasutak között oszlik meg, kivéve azokat, amelyek bebizonyítják, hogy a kár nem az ő vonalaikon keletkezett. A felosztás a díjszabási kilométerek arányában történik.
2. § A vasutak valamelyikének fizetésképtelensége esetében az őt terhelő és általa meg nem fizetett részlet a fuvarozásban résztvett összes többi vasutak között a díjszabási kilométerek arányában oszlik meg.
1. § A 48. Cikkben kimondott szabályokat a késedelemért fizetett kártérítések eseteiben is alkalmazni kell. Ha a késedelmet több vasúton megállapított rendellenességek okozták, a kártérítés viselése e vasutak között az illető hálózataikon felmerült késedelem tartama arányában oszlik meg.
2. § A jelen egyezmény 11. Cikkében meghatározott kiszolgáltatási határidőknek felosztása a fuvarozásban résztvett vasutak között a következő módon történik:
1. két szomszédos vasút között:
a) a kezelési idő egyenlő arányban oszlik meg;
b) a fuvarozási idő a két vasút között a mindegyikre eső díjszabási kilométerek arányában oszlik meg;
2. három vagy több vasút között:
a) mindenekelőtt a kezelési időből egyfelől az első, másfelől az utolsó vasútnak teheráruknál 12-12 óra, gyorsárúknál 6-6 óra jár;
b) a kezelési idő többi része és a fuvarozási idő egyharmadrésze az összes részes vasutak között egyenlő arányban oszlik meg;
c) a fuvarozási idő további kétharmadrésze az egyes vasutak között a mindegyikre eső díjszabási kilométerek arányában oszlik meg.
3. § A valamelyik vasutat megillető póthatáridők az illető vasút javára számíttatnak.
4. § Az az időköz, amely az árunak az első vasúton történt feladási időpontjától addig az időpontig terjed, amelyben a határidő folyása megkezdődik, kizárólag az első vasútnak áll rendelkezésére.
5. § A fenti elosztási mód csak abban az esetben jön tekintetbe, ha az egész kiszolgáltatási határidő túllépése forog fenn.
1. § A fenti 48. és 49. Cikkekben megállapított visszkeresetek valamelyikével megtámadott vasút, ha a kártérítés megállapítása bírói úton és az illető vasút szabályszerű perbehívása után történt és ha részére meg volt adva a perbeavatkozás lehetősége, semmi körülmények között sem vonhatja kétségbe a visszkeresettel élő igazgatóság által teljesített fizetési jogszerűségét. A perbehívás és perbeavatkozás határidejét az alapper bírája az eset körülményeihez képest állapítja meg.
2. § Annak a vasútnak, amely visszkereseti jogával élni kíván, egy keresettel kell megtámadnia mindazokat az érdekelt vasutakat, amelyekkel békésen meg nem egyezett; különben elveszti visszkereseti jogát azok ellen a vasutak ellen, amelyeket perbe nem hívott.
3. § A bíróság egy és ugyanazon ítéletben határoz az elébe terjesztett összes visszkereseti igényekre nézve.
4. § Az alperes vasutaknak további visszkereseti joguk nincs.
5. § Tilos a visszkereseti eljárást a kártérítésre irányuló alapigényre vonatkozó eljárással összekötni.
1. § Minden visszkeresetre nézve kizárólag a visszkeresettel megtámadott vasút székhelyének bírósága illetékes.
2. § Ha a keresetet több vasút ellen kell indítani, a felperes vasútnak joga van arra, hogy ezen cikk előző szakasza szerint illetékes bíróságok közül kiválassza azt, amelyik előtt a követelését érvényesíti.
A vasutak részére fenn van tartva az a jog, hogy akár az egymással szemben felmerülhető különböző visszkeresetekre nézve előzetesen, akár pedig adott esetre nézve külön megállapodásokat létesítsenek.
Mindazokra a kérdésekre nézve, amelyekre ez az egyezmény határozmányokat nem tartalmaz, az egyes államoknak a fuvarozásra vonatkozó belföldi törvényeit és szabályzatait kell alkalmazni.
Minden a jelen egyezmény hatálya alá tartozó fuvarozásból keletkező perben, amennyiben ez az egyezmény ellenkező rendelkezéseket nem tartalmaz, az illetékes bíróság eljárási szabályait kell alkalmazni.
1. § Ha az illetékes bíróságnak a jelen egyezmény határozmányai alapján - tárgyalás megtartása után vagy meg nem jelenés folytán - hozott ítéletei a bíróság által alkalmazott törvények értelmében végrehajthatókká váltak, azok a többi szerződő államok mindegyikében is, az illető államban megkívánt alakiságok teljesítése után, azonnal végrehajthatókká válnak. Az ügynek érdemben való felülvizsgálása nincs megengedve.
Ez a szabály nem alkalmazható a csak előlegesen végrehajtható, valamint azokra az ítéletekre, amelyek által felperes perveszteség címén a perköltségeken felül kártérítésben marasztaltatik el.
2. § Az egyik vasútnak nem ugyanahhoz az államhoz tartozó más vasúttal szemben a nemzetközi fuvarozásból keletkezett követeléseit csak azon állam bíróságának ítélete alapján lehet lefoglalni, amelyhez az a vasút tartozik, amelyet a lefoglalt követelés megillet.
3. § Valamely vasútnak járműveit, valamint az e járművekben levő és az illető vasút tulajdonát képező mindennemű ingó tárgyat más állam területén, mint amely államhoz a tulajdonos vasút tartozik, csakis ez utóbbi állam bíróságának ítélete alapján lehet lefoglalni.
4. § A nemzetközi fuvarozási szerződés alapján indított kereseteknél a perköltségek megfizetésére nézve biztosíték nem követelhető.
1. § Az ebben az egyezményben vagy mellékleteiben frankokban kitüntetett összegeket olyan aranyfrankra vonatkozóknak kell tekinteni, amely az Amerikai Egyesült-Államok aranydollárjának 1:5.18 részével egyenlő.
2. § A vasút köteles a pénztáraknál való kifüggesztés útján vagy bármely más alkalmas módon közhírré tenni azokat az árfolyamokat, amelyeknek alapulvételével számítja át az idegen pénznemben kifejezett olyan fuvarköltségeket, utánvételeket, mellékilletékeket és más költségeket, amelyek belföldi pénznemben fizettetnek (átszámítási árfolyam).
3. § Hasonlóképpen az a vasút, amely idegen pénznemeket fizetésül elfogad, köteles közhírré tenni azokat az árfolyamokat, amelyek szerint ezeket a pénznemeket elfogadja (elfogadási árfolyam).
1. § A jelen egyezmény végrehajtásának megkönnyítése és biztosítása céljából nemzetközi vasúti fuvarozásügyi központi hivatal áll fenn, amelynek feladata:
a) minden szerződő állam és minden érdekelt vasút közleményeit elfogadni és a többi államoknak és vasutaknak tudomására juttatni;
b) gyüjteni, összeállítani és közzétenni mindenféle olyan hírt, amely a nemzetközi fuvarozási szolgálatot érdekli;
c) a felek kérelmére dönteni a vasutak között felmerülő vitás ügyekben;
d) a különböző vasutaknak a nemzetközi fuvarozási szolgálattal kapcsolatos pénzügyi összeköttetéseit, valamint a hátralékos követelések behajtását megkönnyíteni és ebből a szempontból a vasutak egymásközötti viszonyának zavartalanságát előmozdítani;
e) a jelen egyezmény módosítására irányuló javaslatok tárgyalását előkészíteni és - amikor annak helye van - az alábbi 60. Cikkben említett értekezletek megtartása iránt javaslatot tenni.
2. § A jelen egyezmény VI. mellékletét képező külön szabályzat határozza meg ennek a hivatalnak székhelyét, összeállítását és szervezetét, valamint a működéséhez szükséges eszközöket. E szabályzatnak, valamint az összes szerződő államok megegyezésével történt módosításainak ugyanaz a hatálya és érvénytartama, mint magáé az egyezményé.
1. § Az 57. Cikkben említett központi hivatal feladata jegyzékébe foglalni és állandóan nyilvántartani a jelen egyezmény hatálya alá helyezett vonalakat. E célból átveszi a szerződő államok közléseit, amelyek valamely vasút vagy a második cikkben említett egyéb vállalat vonalainak a jegyzékbe való felvételére vagy az ebből leendő törlésére vonatkoznak.
2. § Új vonalnak a nemzetközi fuvarozási szolgálatba való belépése csak a központi hivatal által a többi államokhoz intézett erre vonatkozó értesítő irat keltétől számított egy hónap mulva következik be.
3. § A központi hivatal valamely vonalnak a jegyzékből való törlését végrehajtja, mihelyt az a szerződő állam, amelynek kívánságára az illető vonal a jegyzékbe felvétetett, közli a hivatallal, hogy az illető vonal nem képes többé azoknak a kötelezettségeknek megfelelni, amelyeket a jelen egyezmény reá ró.
4. § A központi hivataltól eredő értesítés vételének ténye egymagában azonnal feljogosít minden vasutat arra, hogy a jegyzékből törölt vonallal megszakítson minden nemzetközi fuvarozási összeköttetést - kivéve az olyanokat, amelyek már folyamatban levő fuvarozásokra vonatkoznak, amelyeket teljesen le kell folytattatni.
1. § Olyan nem szerződő állam, amely ehhez az egyezményhez csatlakozni kíván, ebbeli kívánságát a svájci kormányhoz intézi, amely azt - a központi hivatalnak a felvételt kérő állam vasutainak helyzetét a nemzetközi fuvarozás szempontjából megvilágító jegyzékével együtt - az összes részes államokkal közli.
2. § Ha ennek a közlésnek elküldésétől számított hat hónapon belül legalább két állam nem értesíttette a svájci kormányt ellenkező állásfoglalásáról, a kívánság jogérvényesen teljesítettnek tekintetik és erről a svájci kormány a kérelmező államot és az összes államokat értesíti.
Ellenkező esetben a svájci kormány közli az összes részes államokkal és a kérelmező állammal, hogy a kérelem tárgyalása elnapoltatott.
3. § Minden felvétel a svájci kormány értesítésének keltétől számított egy hónap mulva válik hatályossá.
1. § A szerződő államok kiküldöttei a svájci kormány meghívására legkésőbb öt évvel a legutolsó értekezleten elfogadott módosítások hatályba lépése után, a jelen egyezmény felülvizsgálása céljából össze fognak jönni.
A szerződő államok legalább egyharmadrészének kívánságára az értekezlet ez időszak lejárta előtt is össze fog hivatni.
2. § Abból a célból, hogy az I. melléklet mindenkor a technika haladásához alkalmaztassék, szakértő bizottság létesíttetik, amelynek szervezetét és működését a jelen egyezmény VII. mellékletét alkotó szabályzat tárgyalja. E bizottság határozatai a központi hivatal közvetítése útján haladéktalanul közöltetnek a részes államok kormányaival. E határozatokat elfogadottaknak kell tekinteni, ha a közléstől számított kéthónapi határidőn belül legalább két állam nem tett ellenük észrevételt. A határozatok azt a hónapot követő harmadik hónap első napján lépnek hatályba, amelyben a központi hivatal azoknak elfogadásáról a szerződő államok kormányait értesítette. A központi hivatal a hatálybalépés napját a határozatok közlése alkalmával megjelöli.
1. § Az egyes szerződő államok vagy részes vasutak közlik a központi hivatallal azokat a kiegészítő rendelkezéseket, amelyeknek közzétételét az egyezmény végrehajtása céljából szükségesnek tartják.
2. § Az ilyen rendelkezések elfogadása iránt létrejött megállapodások azokon a vasutakon, amelyek a megállapodásokhoz hozzájárultak, az egyes államok saját törvényeiben és szabályzataiban megállapított alakban léphetnek hatályba, azonban a nemzetközi egyezménnyel nem ellenkezhetnek.
Életbeléptetésüket a központi hivatallal közölni kell.
1. § A jelen egyezmény érvényességének tartama korlátlan. Mindazonáltal minden részes állam visszaléphet az egyezménytől a következő feltételek mellett:
Az első kötelezettség a jelen egyezmény hatálybalépését követő ötödik esztendő december havának 31. napjáig terjed. Bármelyik állam, amely ennek az időnek leteltével vissza akar lépni, köteles szándékát legalább egy évvel ez előtt az időpont előtt közölni a svájci kormánnyal, amely erről az összes részes államokat értesíti.
Ha az említett határidőn belül ily közlés nem történik, akkor a kötelezettség joghatálya további három évi időszakra meghosszabbíttatik és így tovább három évről három évre - mindaddig, amíg a felmondás legalább egy évvel e háromévi időszakok valamelyikének december havi 31. napja előtt be nem következik.
2. § Azok az új államok, amelyek az ötévi időszak vagy a háromévi időszakok valamelyikének folyamán váltak az egyezmény részeseivé, ezeknek az időszakoknak végéig és azután minden következő időszaknak végéig vannak kötelezve, hacsak kötelezettségüket legalább egy évvel ez időszakok valamelyikének letelte előtt fel nem mondják.
Ez az egyezmény a fennálló diplomáciai szokásnak megfelelően, francia nyelven köttetett meg és iratott alá.
A francia szöveghez német és olasz nyelvű szöveg is mellékeltetett, amelyek hivatalos fordítás jelentőségével bírnak.
Eltérés esetén a francia szöveg mértékadó.
Minek hiteléül a fent megnevezett meghatalmazottak és a Saarvidék Kormányzóbizottságának képviselője ezt az egyezményt aláírták.
Kelt Bernben, az ezerkilencszázhuszonnegyedik esztendő október havának huszonharmadik napján, egyetlen példányban, amely a Svájci Szövetség levéltárában marad letéve és amelynek egy-egy hiteles másolata az aláíró hatalmak mindegyikének át fog adatni.
(Aláírások.)
Az I. mellékletben felsorolt árukat a fuvarlevélben az ezen mellékletben használt elnevezésekkel kell megjelölni.
Ha az I. osztályba tartozó áruról van szó, akkor a feladónak a fuvarlevélben az áru megjelölését piros vonallal alá kell húznia.
Az I. mellékletben felsorolt anyagokat egymással vagy más tárgyakkal csak abban az esetben lehet együvé csomagolni, ha az I. melléklet azt megengedi; viszont egymással vagy más tárgyakkal együtt ugyanazon vasúti kocsiba az I. mellékletben felsorolt anyagokat be lehet rakni, hacsak az I. melléklet ezt nem tiltja.
Ha az I. melléklet bizonyos megjelöléseknek a göngyöletre való felírását írja elő, akkor ezen feliratok után a jelet kell tenni.
Fuvarozhatók:
1. Nitrocellulóza (lőgyapot, kollodiumgyapot), és pedig:
a) pehelyalakban és sajtolatlan állapotban, legalább 25% víz- vagy alkoholtartalommal (75 rész száraz anyag és 25 rész folyadék);
b) sajtolva, legalább 15% víztartalommal (85 rész száraz anyag és 15 rész víz).
A nitrocellulózának állandóság tekintetében a következő feltételeknek kell megfelelnie:
A nitrocellulóza két óra hosszat 132 °C hőmérsékletre felhevítve grammonként 3 köbcentiméternél több nitrogénoxydot ne bocsásson ki; az ellobbanási hőmérsékletnek pedig 180 °C-nál magasabbnak kell lennie.
2. Trinitrotoluol, valamint az úgynevezett folyékony trinitrotoluol (nitrált toluoloknak rendes hőmérséklet mellett folyékony semleges keveréke). Ezeknek az anyagoknak a vegytiszta „a trinitrotoiuol”-nál nem szabad veszedelmesebbeknek lenniök.
3. Pikrinsav. Ez az anyag nem tartalmazhat semmi olyan idegen anyagot, amely ezt a vegytiszta gyártmánynál veszedelmesebbé teszi.
A robbanóanyagok fuvarozására a következő szabályok irányadók:
A) Csomagolás
(1) 1. Nitrocellulóza (lőgyapot, kollodiumgyapot).
A legalább 25% vizet vagy alkoholt tartalmazó pehelyalakú és sajtolatlan nitrocellulózát (a), valamint a legalább 15% vizet tartalmazó sajtolt nitrocellulózát (b), jól elzárt, tömör, erős, alkohol-, illetve vízhatlan fatartályokba kell csomagolni. Fatartályok helyett tartós, vízhatlan lemezpapírhordókat is lehet használni. A tartályokon, amelyeknek lezárásához nem szabad vasszegeket használni, szembetűnő vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lennie.
2. A trinitrotoluolnak jól elzárt, tömör, erős fatartályokba szorosan kell csomagolva lennie. Fatartályok helyett tartós, vízhatlan lemezpapírhordókat is lehet használni. A tartályokon szembetűnő, vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lennie.
Az úgynevezett folyékony trinitrotoluolt jól elzárt, tömör, erős fatartályokon kívül vastartálykba is lehet csomagolni; ezeknek azonban olyan teljesen légmentes zárószerkezettel kell ellátva lenniök, amelyek tűz esetén a tartály belsejében fejlődő gázok nyomásának engedhetnek. A tartályokon szembetűnő vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lenni.
3. A pikrinsavnak jól elzárt, tartós, tömör fatartályba szorosan kell csomagolva lennie. Fatartályok helyett tartós, vízhatlan lemezpapírhordókat is lehet használni. A fatartályokon szembetűnő betűkkel: vörös „Pikrinsav” és „Robbanó” feliratoknak kell lenniök. A csomagoláshoz ólomtartalmú anyagokat nem szabad használni.
(2) Az egyes küldeménydarabok elegysúlya legfeljebb 60 kg lehet.
B) Igazolványok. Fuvarlevelek
(1) Minden egyes küldeménynél a feladónak és egy a feladási vasút által elismert vegyészszakértőnek a fuvarlevélen igazolnia kell, hogy az áru minősége és a csomagolás megfelel a fenti szabályoknak. A szakértői bizonyítvány nem szükséges abban az esetben, ha e célra az illetékes hatóságnak külön nyilatkozata csatoltatik a fuvarlevélhez, amelynek erre vonatkozó utalást kell tartalmaznia.
(2) Az esetleg szükséges egyéb igazolványokat azoknak a szerződő államoknak külön törvényes szabályzatai határozzák meg, amelyeknek területén a fuvarozásnak történnie kell.
C) Fuvarozási eszközök
(1) Az összes robbanóanyagokat fedett teherkocsikban kell fuvarozni.
(2) Ólommal bélelt, vagy ólommal fedett kocsit pikrinsav fuvarozásához nem szabad használni.
D) Rakodás
(1) A robbanóanyagokat az I c, I d, I e, II, III és V alatt felsorolt tárgyakkal ugyanazon kocsiba együvé rakni nem szabad.
(2) Ólomtartalmú anyagokat pikrinsavval ugyanazon kocsiba rakni nem szabad.
E) A fuvarozás módja
A gyorsáruként való fuvarozás ki van zárva.
Fuvarozhatók:
1. Gyujtózsinórok gyujtók nélkül:
a) gyorsan égő gyujtózsinorok (gyujtózsinórok, melyek nagyátmérőjű fekete-lőporbéllel ellátott vastag tömlőből állanak vagy nitrált gyapotszálakból álló béllel bírnak);
b) pillanatra gyujtó zsinórok (csekély átmérőjű, vékonyfalú fémcsövek oly robbanékony anyagból való béllel, amely a tiszta pikrinsavnál nem veszélyesebb, vagy csekély átmérőjű fonott zsinórok oly durranóanyagból való béllel, amely a fekete lőpornál nem veszélyesebb).
2. Nem robbanó gyujtószerek. (Gyujtószerek, melyek sem robbanó gyutacsokkal, sem egyéb készülékekkel brizáns hatást nem fejtenek ki):
a) gyutacsok (fémből készült gyutacsok) lőfegyverek részére; lőszerekhez való gyutacsok (kéregpapírcsészécskék), melyek legfeljebb 40 milligramm robbanékony anyagot tartalmaznak és amelyeknek kiálló papírszéle legalább kétszer olyan magas, mint a benne foglalt robbanóanyag átmérője;
b) gyujtókészülékkel ellátott üres töltényhüvelyek lőfegyverek részére;
c) közvetítőtöltések, csappantyús csavarok, villamosgyujtók, nem robbanó gyujtással, biztonsági gyujtózsinór-megnyujtók és hasonló gyujtószerek, amelyek kevés feketelőportöltést tartalmaznak és dörzsölés, ütés, vagy villamosság által jönnek működésbe;
d) lövedékgyujtók robbantógyutacs vagy más olyan készülékek nélkül, melyek brizáns hatást idézhetnek elő, lövedékgyujtókhoz való gyujtószerek.
3. Petárdák (durrantyúk) vasúti megállítójelzők részére.
4. Kézi lőfegyverekbe való töltények.
a) kész töltények fémből készült hüvellyel; a lövedékeknek a hüvelyekbe oly szorosan kell beillesztve lenniök, hogy ki ne eshessenek és a lőportöltés ki nem szóródhassék;
b) kész töltények, melyeknek hüvelye csak részben van fémből. A lőportöltés egész mennyiségének a töltény fémes alsó részében dugasszal, vagy lemezzel lezárva kell lennie. A töltény papirosrésze elég tartós legyen, hogy a fuvarozás alatt meg ne törhessen;
c) középponti gyujtós kész papírtöltények. A papirosnak elég tartósnak kell lennie, hogy a fuvarozás alatt meg ne törhessen;
d) golyós Floberttöltények;
e) sörétes Floberttöltények;
f) Floberttöltények golyó és sörét nélkül.
A) Csomagolás
Az 1. alatt felsorolt tárgyaknál
(1) A gyutacs nélküli gyujtózsinórokat jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba (ládákba, hordókba) oly módon kell csomagolni, hogy kiszóródás vagy kiporlódás elő ne fordulhasson; a ládáknak és hordóknak nem szabad vaskeresztkötéssel, illetve vasabroncsokkal ellátva lenniök. Fatartályok helyett tartós, vízhatlan lemezpapírhordókat is lehet használni. A tartályok lezárásához vasszegeket használni nem szabad.
(2) A gyujtózsinórokat tartalmazó egyes küldeménydarab elegysúlya legfeljebb 60 kg lehet.
(3) Minden egyes küldeménydarabon szembetűnő vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lennie.
A 2. alatt felsorolt tárgyaknál
(1) A nem-robbanó gyújtószereket jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba (ládákba) kell csomagolni; ezeken kívül használni lehet még:
az a) alatt megnevezett gyutacsokhoz fahordókat,
a b) alatt megnevezett üres töltényhüvelyekhez zsákokat,
a c) alatt megjelölt, nem robbanó gyujtású villamos gyutacsokhoz pedig fahordókat vagy tartós, vízhatlan lemezpapírhordókat.
(2) Az a) alatt felsorolt gyutacsoknak a külső tartályba való behelyezése előtt a következőket kell szem előtt tartani:
1. Fedetlen gyujtótöltéssel bíró gyutacsokat 1000 darabig terjedő mennyiségben, a fedett gyujtótöltéssel bíró gyutacsokat 5000 darabig terjedő mennyiségben bádogtartályokba, keménypapírdobozokba, vagy faládácskákba kell szorosan becsomagolni.
2. A lőszerekhez való gyutacsokat 1000 darabig terjedő mennyiségben keménypapírdobozokba kell szorosan becsomagolni. A dobozoknak kiálló szélű tetővel kell bírniok és zsineggel jól át kell kötve lenniök. Minden egyes ládának legfeljebb tíz dobozt szabad tartalmaznia és belülről 1 cm vastag nemezzel vagy hasonló más anyaggal kell bélelve lennie.
(3) A c) és d) alatt felsorolt gyujtószereket a tartályokba akként kell becsomagolni, hogy azok abban ne mozoghassanak.
(4) Az a), c) és d) alatt megnevezett gyujtószereket tartalmazó egyes küldeménydarabok elegysúlya legfeljebb 60 kg lehet.
(5) Minden egyes küldeménydarabon szembetűnő vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lenni.
A 3. alatt felsorolt tárgyaknál
(1) A petárdákat (durrantyúkat) legalább 22 mm vastagságú, egymásba eresztékelt deszkákból készült, facsavarokkal összetartott, teljesen tömör és egy tömör külső ládába belehelyezett ládába kell csomagolni. A külső láda legfeljebb 60 köbcentiméter térfogatú lehet.
(2) A petárdáknak (durrantyúknak) papírszeletek, fűrészpor vagy gipsz közé beágyazva vagy más módon oly szorosan és egymástól elválasztva kell csomagolva lenniök, hogy sem egymással, sem a láda oldalfalaival ne érintkezhessenek.
(3) Minden küldeménydarabon szembetűnő vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lenni.
A 4. alatt felsorolt tárgyaknál
(1) A lőfegyverekbe való töltényeket bádogból, fából vagy keménypapírból készült tartályokba oly szorosan kell csomagolni, hogy azok el ne mozdulhassanak. Ezeket a tartályokat szorosan egymás mellé és fölé helyezve jól elzárt, tartós, tömör külső ládába kell csomagolni. A közöket kéreg- vagy közönséges papírral, csepűvel, fagyapottal vagy gyaluforgáccsal - (mindezek nedvességtől és zsiradéktól teljesen mentesek legyenek) - oly módon kell kitölteni, hogy lötyögés lehetősége teljesen ki legyen zárva.
(2) Az egyes küldeménydarabok elegysúlya legfeljebb 60 kg lehet.
(3) Minden küldeménydarabon szembetűnő vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lennie.
B) Igazolványok. Fuvarlevelek
(1) Az 1 b) alatt megnevezett pillanatra gyujtó zsinóroknál a vasút által elismert vegyészszakértőnek a fuvarlevélben igazolnia kell, hogy a robbanóanyag a nemzetközi egyezmény I. mellékletének I. b. 1. b) pontja alatt előírt feltételeknek megfelel. A szakértői bizonyítvány nem szükséges abban az esetben, ha e célra az illetékes hatóságnak külön nyilatkozata csatoltatik a fuvarlevélhez, amelynek erre vonatkozó utalást kell tartalmaznia.
(2) A 2. alatt megnevezett nem robbanó gyujtószereknél a fuvarlevélnek a feladó által aláírt következő szövegű nyilatkozatot kell tartalmaznia:
„Alulírott igazolom, hogy ezen fuvarlevélben megjelölt küldemény minőség és csomagolás tekintetében megfelel a nemzetközi egyezmény I. mellékletének I. b. pontja alatt a nem robbanó gyujtószerekre nézve előírt rendelkezéseknek.”
(3) A petárdáknál (durrantyúknál) a feladónak a fuvarlevélben igazolnia kell, hogy a küldemény a nemzetközi egyezmény I. mellékletének I. b. pontja alatt előírt rendelkezéseknek megfelel.
(4) A 4. alatt megnevezett kézi lőfegyverekbe való töltényeknél a fuvarlevélnek a feladó által előírt következő szövegű nyilatkozatot kell tartalmaznia:
„Alulírott igazolom, hogy az ezen fuvarlevélben megjelölt küldemény minőség és csomagolás tekintetében megfelel a nemzetközi egyezmény I. mellékletének I. b. pontja alatt a kézi lőfegyverekbe való töltényekre nézve előírt rendelkezéseknek.”
(5) Az esetleg szükséges egyéb igazolványokat azoknak a szerződő államoknak külön törvényes szabályzatai határozzák meg, amelyeknek területén át a fuvarozásnak történnie kell.
C) Fuvarozási eszközök
Mindennemű lőszert fedett teherkocsiban kell fuvarozni.
D) A fuvarozás módja
A gyujtózsinórok (1.) és a petárdák (durrantyúk) (3.) a gyorsáruként való fuvarozásból ki vannak zárva.
Fuvarozhatók:
1. Gyujtók és gyujtózsinórok.
a) Közönséges gyufák és dörzsölés által gyúló másféle gyujtók.
b) Pyrotechnikai gyujtópálcácskák, mint: bengáli gyufák, aranyesőpálcák, virágesőpálcák, csodagyertyák és effélék.
c) Biztonsági gyujtózsinórok, amelyek csekély átmérőjű feketelőporbéllel ellátott, vékony és tömör tömlőből állanak; (másféle gyujtózsinórokat illetőleg lásd I. b. 1. alatt).
2. Pyrotechnikai játékszerek, gyujtószalagok.
a) Durranóbonbonok, virágkártyák, kollodiumpapírból és hasonlókból készült oly táblácskák, melyek igen csekély mennyiségű kollodiumpapírt vagy kicsiny durranóezüst-szemcsét tartalmaznak.
b) Durranóborsók, durranógránátok és durranóezüstöt tartalmazó hasonló cikkek. Ezen cikkekből 1000 darab 1 gramm durranóezüstnél többet nem tartalmazhat.
c) Konfettibombák, boskóhengerek, kottillongyümölcsök és hasonló cikkek, amelyek a gyapotgolyócska, konfetti és efféle veszélytelen tartalom kilövelése céljából kollodiumgyapotból való csekély töltést tartalmaznak.
d) Gyujtólemezecskék (amorces), gyujtószalagok, paraffingyujtószalagok, melyek klórsavas káliumból, salétromból, csekély mennyiségű phosphorból, továbbá antimonsulfidból, kénből, tejcukorból, ultramarinból, ragasztószrekből (dextrin, mézga) vagy effélékből álló durranóanyagot tartalmaznak. Ezer darab ilyen gyujtólabdacs összesen legfeljebb 7.5 gramm durranóanyagot tartalmazhat.
e) Az úgynevezett spanyol tűzijátékok, mint békák, pukkanórudacskák, zivatarszórók.
Az egyes tárgyak 2.5 grammnál súlyosabbak nem lehetnek és mézgán és festéken kívül legfeljebb 6% sárga phosphort, 23% alaktalan phosphort és legfeljebb 21% chlorsavas káliumot tartalmazhatnak.
3. Tűzijátékszerek.
a) Művészi tűzijátékszerek, mint rakéták, római gyertyák, szökőkutak, tűzkerekek, napok és effélék.
b) Kisebb és szalóntűzijátékszerek, mint békák, fire-crackerek, tűzszórók, ezüst- és aranyesők és kézben elégethető és hasonló tűzijátékszerek.
c) Bengáli tüzek, bengáli fáklyák, signal blue lights-ok és effélék.
A tűzijátékszerek összetételére nézve a következők mérvadók:
(1) A tűzijátékszereknek olyanoknak kell lenni, hogy jelentékeny robbanó hatást elő ne idézhessenek és nem szabad olyan keverékeket tartalmazniok, melyek önmaguktól vagy dörzsölés, nyomás vagy ütés folytán könnyen meggyuladnak.
Meg van engedve:
a nitráttöltésekben és a bengáli-magnéziumfáklyáknál legfeljebb 3% magnéziumpor hozzáadása,
a tűzijátékszerekbe beágyazott igen kicsiny világítótestecskékben legfeljebb 40%-nyi chlorsavas káliumot tartalmazó chlorsavas sókeverékek, papírhüvelyekbe zárt süvítő-csövecskék, melyek pikrinsavas magnéziát és chlorsavas sókat tartalmaznak. Ezeknek a süvítő-csövecskéknek azonban nem szabad lökés, ütés vagy gyujtás által durranthatóknak lenniök.
Sárga foszfort, cinkport, magnéziumport, chlorsavas sókat tartalmazó más keverékek nincsenek megengedve.
(2) Az a) és b) alatt felsorolt tűzijátékszereknek főképpen lisztes lőporból kell állaniok, amely szénnel, fémporral (öntöttvas-, öntöttacélpor), aluminiumcsillámmal, ólomgeléttel vagy sajtolt állapotban levő más ásványporral van keverve. Az egyes tűzijátékszerek szemcsés fekete lőporból legfeljebb 30 grammnyit tartalmazhatnak.
4. Jelzési tűzijátékok, mint ágyúdörej és effélék, melyek zsineggel átkötött és enyvezett papírhüvelyből állanak, mely utóbbi legfeljebb 75 gr gyujtózsinórral ellátott, de detonáló gyujtónélküli szemcsés lőport tartalmaz.
A) Csomagolás
(1) A csomagoláshoz jól elzárt, tartós, tömör faládákat kell használni. Az 1. a) alatt megnevezett tárgyak csomagolásához tartós bádogtartályokat is lehet használni. A 2. b)-e), 3. és 4. alatt felsorolt tárgyaknál a ládáknak egymásba eresztékelt deszkákból kell állaniok; a ládák oldalainak cinkelve vagy fejlécekkel kell egymással összekötve lenniök. Az 1. c), 2. b)-e), 3. és 4. alatt felsorolt tárgyaknál a ládáknak legalább 18 milliméter vastag deszkából kell készítve lenniök és belülről tartós, jó papírral teljesen bélelve lenniök; a papírt vékony cinkbetéttel is lehet helyettesíteni.
(2) A tartályokba való behelyezés előtt az alább felsorolt cikkeket a következőképpen kell szorosan becsomagolni:
a) az 1. a), 2. a) és 2. c) alattiakat erős csomagolópapírba vagy szilárd dobozokba;
b) az 1. b) alatt megnevezett tárgyakat dobozokba és minden 10-12 dobozt papírburkolatba;
c) a 2. b) alatt megnevezett tárgyakat faládácskákba vagy papírba burkolt, erős kéregpapírdobozokba; minden egyes ilyen tartály legfeljebb 1000 darabot tartalmazhat, a szilárd elhelyezéshez fűrészport kell használni;
d) a 2. d) alatt megnevezett tárgyak közül:
α) a gyujtólemezecskéket erős kéregpapírdobozokba, melyek mindegyike legfeljebb 100 darab lemezecskét tartalmazhat. A gyujtólemezecskéket tartalmazó dobozokat tizenkettesével tekercsekbe és minden tizenkét tekercset csomagolópapírral ismét egy szilárd csomaggá kell összekötni;
β) a gyujtószalagokat és paraffingyujtószalagokat úgy, mint a) alatt vagy pedig hengeralakú oly bádogdobozokba, amelyek két végükön jól ráerősített födelekkel vannak ellátva. Minden egyes doboz legfeljebb 12 tekercset tartalmazhat, melyek mindegyikébe 50-50 gyujtólabdacs van. A dobozokat legfeljebb harmincanként csomagolópapírral ismét egy szilárd csomaggá kell egyesíteni;
e) A 2. e) alatt megnevezett tárgyakat faládácskákba, amelyek közül az egyes ládácskák legfeljebb 144 darab, fűrészporba jól becsomagolt tűzijátékszert tartalmazhatnak;
f) a 3. alatt felsorolt tárgyakat erős kéregpapírdobozokba vagy faládácskákba, a 3. c) alatt megnevezett tárgyakat papírzacskókba is lehet csomagolni; nagyobb művészi tűzijátékszereket papírba kell csomagolni, ha azoknak meggyujtandó vége nem papírkupakkal van befedve; mindkét esetben a kiszóródásnak elejét kell venni;
g) a 4. alatt megnevezett tárgyakat erős dobozokba, amelyekbe a jelzési tűzijátéknak szorosan beágyazva kell lennie, az egyes darabokat vastag fűrészporréteggel vagy hasonló anyaggal kell egymástól elválasztani.
(3) A csomagoknak a tartályokban nem szabad mozogniok. (A 2. b)-e), 3. és 4. alatt megnevezett tárgyaknál a külső ládában a közöket alkalmas száraz csomagoló anyaggal (fagyapottal, papírral vagy effélékkel) kell szorosan kitömni. Nedves szénát, tisztító gyapotot vagy más, öngyúlásra hajlandó anyagokat nem szabad használni. Nagyobb tűzijátékképeknél (transparenseknél) a tartályokban való szoros megerősítés is elégséges.
(4) A külső tartályokon a tartalomnak, a 2. b)-e), 3 és 4. alatt felsorolt tárgyaknál pedig még ezenkívül a feladó pontos címének is szembetűző és tartós módon fel kell írva lennie.
(5) A 2. b)-e), 3. és 4. alatt megjelölt tárgyakat tartalmazó egyes küldeménydarabok elegysúlya 60 kg-ot, a tűzveszélyes töltési anyagok összsúlya 20 kg-ot és a tűzijátékszerekhez felhasznált szemcsés lőport súlya 2.5 kg-ot meg nem haladhat.
(6) Minden egyes küldeménydarabon szembetűnő vörös betűkkel: „Robbanó” feliratnak kell lenni. Nem alkalmazandó azonban ez a felirat a gyufákat tartalmazó küldeménydaraboknál.
B) Egyéb szabályok
(1) Az 1. alatt megnevezett gyufákat 5 kg mennyiségig az A) fejezet határozmányainak megfelelő csomagolásban más tárgyakkal [kivéve a jelen melléklet I. a., I. b., I. c., II. és III. osztályaiban felsorolt anyagokat] egy küldeménydarabbá lehet egyesíteni.
(2) A gyujtózsinórokat [1. c)] és a gyujtólemezecskéket [amorces, 2. d)] nem szabad robbanó vagy gyúlékony anyagokkal egy kocsiba rakni.
(3) A fuvarozásnak födött kocsiban kell történnie.
(4) A 2. b)-e), 3. és 4. alatt megnevezett cikkeknél a feladónak a fuvarlevélben igazolnia kell, hogy a küldemény minősége és csomagolása a nemzetközi egyezmény I. mellékletének I. c. pontjában előírt rendelkezéseknek megfelel.
C) A fuvarozás módja
A tűzijátékszerek (3.) és a jelzési tűzijátékok (4.) a gyorsáruként való fuvarozásból ki vannak zárva.
A sűrített cseppfolyósított és nyomás alatt oldott gázok közül a következők fuvarozhatók:
1. szénsav;
2. vízgáz, világítógáz, keverékgáz (olajgáz legfeljebb 30%-nyi acetylénnek hozzáadásával);
3. olajgáz (zsiradékgáz);
4. oxygén, hydrogén, nitrogén, bányagáz (földgáz, methan), sűrített levegő, nemesgázok (argon, neon, helium, xenon, krypton).
5. szénsav, olajgáz, nitrogénoxydul, aethan;
6. ammoniák, szénoxychlorid (phusgen);
7. vízmentes chlor, kénessav, nitrogéntetroxyd;
8. methylchlorid, aethylchlorid, methylaether, methylamin, aethylamin;
9. cseppfolyós levegő, cseppfolyós oxygén.
10. vízben oldott ammoniák, 25%-nál erősebb, de 50%-ot meg nem haladó oldatokban;
11. acetonban oldott és likacsos anyagba felszívatott acetylén.
A) A tartályok neme
a) Amennyiben a jelen mellékletben a sűrített, cseppfolyósított és nyomás alatt oldott gázok tartályaira nézve a gyártás, valamint a fém neme és minősége tekintetében részletes határozmányok nem foglaltatnak, a nemzetközi forgalomban is a származási ország belforgalmára nézve érvényes szabályok nyernek alkalmazást.
b) Cseppfolyós levegő és cseppfolyós oxyigén részére használni lehet:
α) légüres kettős falazatú üvegpalackokat.
Ezeknek a palackoknak nemezzel burkolva és nemezdugóval akként kell eldugaszolva lenniök, hogy a gázok jelentékeny nyomás okozása nélkül eltávolodhassanak, a folyadék azonban ki ne folyhasson. A nemezdugónak akként kell megerősítve lenni, hogy az a palack eldőlése vagy felfordulása esetén se lazuljon meg. Mindegyik palacknak vagy több palacknak együttesen egy biztosan álló sodronykosár vagy hasonló más tartály által lökések ellen védve kell lennie. Ezeket a sodronykosarakat vagy másféle tartályokat olyan fémszekrényekbe vagy bádogbetéttel bíró faládákba kell beállítani, melyek felül nyitottak vagy felül csupán sodronyhálóval, lyukacsos fedéllel vagy más hasonló elővigyázati berendezéssel vannak ellátva. A fémszekrényeknek vagy faládáknak alsó részükön oly magasságig, hogy a palackok törése esetén a folyadék ki ne folyhasson, tömöreknek kell lenniök. A szekrényeknek és ládáknak nem szabad könnyen gyúló csomagolási anyagokat tartalmazniök; nemez és gyapjú használata azonban meg van engedve.
β) más anyagból való tartályokat.
Ilyen tartályok csak akkor használhatók, ha a hő áthatolása ellen akként vannak védve, hogy azokra pára vagy dér nem rakodik. Ezen tartályoknak más egyéb módon való megvédése nem szükséges. Az üvegpalackok elzárására nézve α) alatt foglalt szabályok az ilyen tartályokra is megfelelően érvényesek.
c) Az acetonba oldott acetylénnél a hegesztett tartályok méretei átmérőben 21 cm-t, hosszúságban 2 m-t meg nem haladhatnak.
A tartályoknak igen szívós acélból valóknak és valamely szemcsés anyaggal teljesen egyenletesen kell oly módon megtöltve lenniök, hogy 50 °C hőfok mellett, valamint a fuvarozás alatt beálló lökések hatása alatt se keletkezhessenek benne üregek. Ennek az anyagnak nem szabad még lassú kémiai hatással sem lenni az oldóanyagra és a tartály anyagát képező fémre. Az oldott acetylénnel érintkezésben levő fémalkatrészeknek nem szabad rézből, vagy 30%-nál több rezet tartalmazó ötvözetből lenni. A tartályokban az oldóanyag rendes mennyisége annyi legyen, hogy az acetylénnek a töltési nyomás alatt való felszívódása következtében előálló térfogatnagyobbodás akadálytalanul megtörténhessék és hogy 50 °C-ig való felmelegedés esetén a feszültség a próbanyomás kétharmadrészét meg ne haladja.
B) A tartályok hivatalos megvizsgálása
(1) A hegesztett vagy folytvasból vagy rézből való tartályokat használatbavételük előtt az illetékes hatóság részéről felhatalmazott szakértő által megtartandó víznyomási próbának kell alávetni. Az acetylénoldatok fuvarozására szolgáló tartályokat használatbavételük előtt a likacsos anyag minőségére és az oldóanyaggal való megengedett megtöltésre nézve is meg kell vizsgálni [v. ö.: A), c)].
(2) Víznyomási próbánál alkalmazandó belső nyomásnak a következőnek kell lenni:
a) sűrített gázoknál a töltési nyomás másfélszerese, amely utóbbi az alábbi D) alatt megengedett határokat meg nem haladhatja. A próbanyomásnak azonban mindenesetre 5 kg/cm2-rel nagyobbnak kell lenni, mint a töltési nyomás;
b) az 5., 6., 7. és 8. alatt megnevezett cseppfolyósított gázoknál:
| szénsavnál, olajgáznál, nitrogénoxydulnál | 250 kg/cm2 | |
| aethannál | 140 kg/cm2 | |
| nitrogéntetroxydnál | 50 kg/cm2 | |
| ammoniáknál | 35 kg/cm2 | |
| chlornál | 30 kg/cm2 | |
| szénoxychloridnál | 30 kg/cm2 | |
| kénessavnál | 20 kg/cm2 | |
| methylchloridnál, methylaminnál, methylaethernél, aethylchloridnál és aethylaminnál | 10 kg/cm2 |
c) a nyomás alatt oldott gázoknál:
| acetonban oldott acetylénnél | 60 kg/cm2 | |
| vízben oldott ammoniáknál | 12 kg/cm2 |
(3) A nyomási próbát meg kell ismételni:
a) minden két évben: a chlor, nitrogéntetroxyd, kénessav, szénoxychlorid, methylchlorid és aethylchlorid fuvarozására szolgáló tartályoknál;
b) minden öt évben: a többi sűrített és cseppfolyósított gázok fuvarozására szolgáló tartályoknál;
c) minden tíz évben: az oldott acetylén tartályainál.
Az oldott acetylén tartályainak ismételt megvizsgálásánál a víznyomáspróbát sűrített nitrogénnel, levegővel vagy más hasonló sűrített gázzal való nyomáspróbával is lehet helyettesíteni, amely próba alatt a tartályt víz alatt kell tartani, hogy annak a próbanyomás alatt való teljes tömörsége megállapítható legyen.
d) minden öt évben:
a nyomás alatt oldott ammoniák tartályainál.
(4) A víznyomási próba végrehajtásánál oly módon kell eljárni, hogy a nyomás emelkedése ne történjék lökésszerűen. A tartályoknak a próbanyomást ki kell bírniok a nélkül, hogy alakjuk maradandóan megváltoznék vagy hogy azok tömörségüket vesztenék. Annak bizonyságául, hogy a nyomási próba nem mutat tömörségcsökkenést vagy állandó alakváltozást, az ellenőrző manométer mutatójának legalább egy percig mozdulatlanul kell állania.
C) A tartályok felszerelése (szelepek, feliratok)
(1) A sűrített cseppfolyósított vagy más nyomás alatt oldott gázok fuvarozására szolgáló tartályoknak (kivéve a cseppfolyós levegőt és cseppfolyós oxigént) a megtöltés céljaira legalább egy szeleppel kell ellátva lenniök Acetylén-oldatoknál a szelepnek a gázzal érintkező részei nem lehetnek rézből. Szénoxychloridnál, olajgáznál és keverékgáznál szelepek helyett csavarra járó fémdugaszokat is lehet alkalmazni; ezeknek a dugaszoknak oly jól záródóknak kell lenniök, hogy a tartály tartalmának szaga ne legyen érezhető.
(2) A tartályokon feltűnő és tartós betűkkel a következő feliratoknak kell lenni:
a) az összes gázoknál:
α) a gáz megnevezése, a tulajdonos vagy gyáros megjelölése és a tartály sorszáma;
β) az üres tartály súlya, beleértve a felszerelések (szelepvédő kupak, fémdugasz és effélék) súlyát is;
γ) az utolsó próba kelte és a szakértő bélyegzője, aki ezt a próbát végezte;
b) sűrített gázoknál:
a megengedett töltési nyomás nagysága [v. ö.: D) (1)];
c) a cseppfolyósított és nyomás alatt oldott gázoknál:
a megengedett legnagyobb töltés.
D) A tartályok megtöltése
(1) A sűrített gázok fuvarozására szolgáló tartályok megengedett legnagyobb töltési nyomása 15 °C-nál:
| gázalakú szénsavra | 20 kg/cm2 | |
| keverékgázra és vízgázra | 10 kg/cm2 | |
| olajgázra | 125 kg/cm2 | |
| oxygénre, hydrogénre, világítógázra, nitrogénre, bányagázra (földgázra, methanra), sűrített levegőre és nemes gázokra | 200 kg/cm2 |
(2) Az 5., 6., 7. és 8. alatt megnevezett cseppfolyósított gázok fuvarozására szolgáló tartályok megengedett legnagyobb töltése:
| szénsavra | 1.34 | |||
| olajgázra | 2.50 | |||
| methanra | 3.30 | |||
| nitrogénoxydulra | 1.34 | |||
| ammoniákra | 2.00 | |||
| chlorra és nitrogéntetroxydra | 1 kg folyadék a tartály | 0.80 | liternyi ürtartalmára | |
| kénessavra | minden egyes | 0.85 | nézve. | |
| szénosychloridra | 0.80 | |||
| methylchloridra | 1.25 | |||
| aethylchloridra | 1.25 | |||
| methylaetherre | 1.65 | |||
| methylaminra | 1.70 | |||
| aethylaminra | 1.70 |
E) Egyéb szabályok
(1) Ha az 5., 6., 7. (kivéve a chlort és nitrogéntetroxydot) és 8. alatt megnevezett gázokkal töltött tartályok ládákba vannak csomagolva, akkor azok más tárgyakkal összecsomagolva is fuvarozhatók.
(2) A sűrített gázokkal és az 5., 6., 7. és 8. alatt megnevezett cseppfolyósított gázokkal töltött azokat a tartályokat, amelyek ládákba csomagolva nincsenek, oly külső felszereléssel kell ellátni, amely ezeknek a gurulását megakadályozza. Az ilyen tartályok szelepein kovácsolt vasból, acélból vagy kovácsolt öntvényből készült védő kupaknak kell lenni, a rézből készült tartályokon rézkupak is lehet. Az olyan szelepeknél, melyek a tartály nyakának belsejében vannak és csavarra járó jól megerősített fémdugasszal vannak védve, kupakra nincs szükség.
(3) A sűrített gázokkal és az 5., 6., 7. és 8. alatt megnevezett cseppfolyósított gázokkal töltött tartályokon, valamint az ezen tartályokat magukban foglaló ládákon a tartalomnak feltűnő és tartós módon fel kell tüntetve lenni.
A tartályokat a ládákban oly módon kell elhelyezni, hogy a próbabélyegző könnyen feltalálható legyen.
A folyékony levegő és folyékony oxygén (9.) fuvarozására szolgáló faládákon és fémszekrényeken feltűnő módon: „folyékony levegő (vagy oxygén)”, „felül”, „alul”, „igen törékeny” feliratokat kell alkalmazni.
(4) A küldeménydarabokat nem szabad dobálni, sem pedig lökődéseknek, a nap sugarainak vagy melegnek kitenni.
(5) A fuvarozáshoz:
a) nyitott kocsikat kell használni:
1. sűrített gázok részére abban az esetben, ha a feladás a közúti közlekedésre berendezett különleges járóművekben történik és ezek a járóművek ponyvákkal teljesen be vannak fedve;
2. a 8. alatt megnevezett anyagok részére; de a kocsiknak március elejétől október végéig terjedő időben ponyvával teljesen be kell födve lenniök, hacsak a tartályok nem lennének faládákba csomagolva;
b) födött kocsikat kell használni:
1. a sűrített gázok részére [lásd azonban a fenti a) 1. és alábbi c) 1. alattiakat];
2. az 5., 6. és 7. alatt megnevezett cseppfolyósított gázok részére március elejétől október végéig terjedő időszakban;
3. cseppfolyósított levegő és cseppfolyósított oxygén részére;
c) nyitott vagy födött kocsikat kell használni:
1. olajgáz, keverékgáz és vízgáz részére; a nyitott kocsikat azonban március elejétől október végéig terjedő időben ponyvával teljesen be kell takarni, hacsak a tartályok nincsenek faládákba csomagolva;
2. az 5., 6. és 7. alatt megnevezett cseppfolyósított gázok részére november elejétől február végéig terjedő időszakban.
(6) A sűrített vagy cseppfolyósított gázokkal töltött tartályokat a vasúti kocsiban úgy kell elhelyezni, hogy azok le ne eshessenek és fel ne dőlhessenek. A cseppfolyósított levegőt vagy cseppfolyósított oxygént tartalmazó tartályokat felállítva kell elhelyezni és más árudarabok által való megsérülés veszélye ellen biztosítani kell. Hasonlóképpen nem szabad a tartályokat apró darabokból álló vagy folyékony, könnyen gyúló anyag közvetlen közelében elhelyezni.
(7) a) A sűrített vagy cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok fuvarozására szolgáló tartálykocsik edényeire nézve az anyag neme, a hivatalos megvizsgálás, a felszerelés és megtöltés tekintetében az A), B), C) és D) alatt, a szelepekre nézve az E) (2) bekezdésben, valamint a H) alatt foglalt előírások irányadók. Az edényeknek jól és szilárdan be kell építve lenni a kocsiba és nem szabad kivehetőknek lenni.
b) A cseppfolyósított gázok fuvarozására szolgáló és változatlan átmérőjű tartálykocsiknak megfelelően átlyukgatott belső válaszfalakkal vagy hasonló oly berendezésekkel kell ellátva lenniök, amelyek a kocsi sebességének hirtelen változásainál a folyadék mozgását lassítják.
c) Az 5., 6. és 7. alatt megnevezett cseppfolyósított gázok fuvarozására szolgáló tartánykocsiknak külső faköpennyel kell ellátva lenniök.
d) Folyékony szénsav, sűrített oxogén és sűrített hydrogén fuvarozására szolgáló tartálykocsik 2 méternél hosszabb és 21 centiméternél nagyobb átmérővel bíró edényeket is tartalmazhatnak. Nem szükséges, hogy ezen edények mindegyike el legyen látva megtöltés és kiürítés céljából külön szeleppel, elegendő, hogyha az összes edények a kocsi két végén egy gyüjtővel vannak összeköttetésben, amelynek a kocsiszekrény belsejében elhelyezett elzárócsapja van. Ezeknek az elzárócsapoknak nem kell védőkupakokkal ellátva lenniök.
F) Kivételek az A)-E) alatti szabályok alól
(1) Az 5., 6. és 7. alatt megnevezett cseppfolyósított gázok kis mennyiségekben és pedig szénsav és nitrogénoxydul 3 grammig, ammoniák, chlor és nitrogéntetroxyd 20 grammig, vízmentes kénessav és szénoxychlorid (phosgen) 100 grammig légmentesen elzárt erős üvegcsövekben is fuvarozhatók a következő feltételek mellett: Az üvegcsöveknek szénsavval és nitrogénoxydullal csak félig, ammoniákkal, chlorral és nitrogéntetroxyddal csak kétharmadrészig és kénessavval és szénoxychloriddal (phosgennel) csak háromnegyedrészig szabad megtöltve lenni. Minden egyes üvegcsövet kovafölddel kitöltött, beforrasztott bádogtokba kell helyezni, ezeket a bádogtokokat pedig erős faládába kell csomagolni. Több bádogtokot is szabad egy és ugyanazon ládába tenni, azonban chlorral telt csöveket ammoniákkal vagy kénessavval töltött csövekkel ugyanazon ládába helyezni nem szabad. A cseppfolyósított gázokkal - kivéve a chlorral - töltött bádogtokokat tartalmazó ládákba szabad más tárgyakat is hozzácsomagolni.
(2) A 8. alatt megnevezett anyagokat 100 gramm mennyiségig 5 kg-ot meg nem haladó összsúlyú üvegcsövekben egymagukban vagy más tárgyakkal együtt erős ládákba is lehet csomagolni, feltéve, hogy az üvegcsövek azokban jól meg vannak erősítve. A ládákon piros alapra nyomtatott „Gyúlékony” feliratnak kell lenni. A 100 grammnál nem több ily anyagot tartalmazó ládákat födött kocsiban is lehet fuvarozni.
(3) A fémből készült oly szénsavas tokok (sodor, sparklet), melyek legfeljebb 25 gramm folyékony szénsavat és 1.34 cm3 ürtartalomra legfeljebb 1 gramm folyadékot tartalmaznak, minden korlátozás nélkül átvétetnek fuvarozásra, ha a szénsav levegőtől teljesen mentes.
(4) Oxigén 0.3 kg/cm2-ig sűrítve gummiból, impregnált szövetből vagy efféle más anyagból készült kis tömlőkben korlátozás nélkül fuvarozható.
G) A fuvarozás módja
A 8. alatt megnevezett cseppfolyósított gázok gyorsáruként csak legfeljebb 100 grammig terjedő mennyiségben és az F) fejezet (2) bekezdésében előírt csomagolás mellett vétetnek át fuvarozásra.
H) Átmeneti határozmányok
Átmenetileg továbbra is átvehetők fuvarozásra sűrített, cseppfolyósított és nyomás alatt oldott gázok részére szolgáló oly tartályok is, amelyek a nemzetközi egyezményhez tartozó korábbi 1. melléklet érvénybenléte idején voltak használatban.
Az időszaki vizsgálatok megújításának határideje tekintetében ezek a tartályok is a fentebbi B) fejezetben előírt feltételeknek vannak alávetve.
Fuvarozhatók:
1. Égvényes fémek és égvényes földfémek, mint: nátrium, kálium, kalcium és effélék, valamint ezen fémeknek egymással való ötvözetei.
2. Kalciumkarbid, mésznitrogén (kalciumcyanamid) 0.2%-nál nem több kalciumkarbidtartalommal, kalciumhydrür.
3. Nátriumsuperoxyd és a nátriumsuperoxydnak oly keverékei is, amelyek a nátriumsuperoxydnál nem veszélyesebbek.
A) Csomagolás
(1) A csomagoláshoz vasból (vagy bádogból) készült jól elzárt, tartós, tömör tartályokat kell használni. Az 1. alatt megnevezett anyagokat 5 kg súlyig biztosan és tömören elzárt erős üvegpalackokban is lehet fuvarozni. A tartályoknak teljesen szárazaknak kell lenniök, az 1. és 2. alatt megnevezett anyagoknál petróleummal is töltve lehetnek.
(2) Az 1. és 3. alatt megnevezett anyagokat tartalmazó tartályokat védőburkolatba kell tenni és pedig:
a) az 1. alatt megnevezett anyagokat tartalmazó vas- vagy bádogtartályokat faládákba vagy fémből való védőkosarakba:
b) az 1. alatt megnevezett anyagokat tartalmazó üvegpalackokat vagy a 3. alatt megnevezett anyagokat tartalmazó tartályokat oly faládákba, amelyek a víz behatolását megakadályozó tömített bádogbetéttel vannak ellátva. A ládákba helyezett üvegpalackokat száraz kovafölddel vagy hasonló nem éghető anyaggal szorosan be kell ágyazni. A 250 grammnál nem nagyobb mennyiséget tartalmazó üvegpalackokat faládákba helyett biztosan és tömören elzárt bádogdobozokba is lehet csomagolni.
(3) A küldeménydarabokon szembetűnő és tartós betűkkel a tartalom megjelölésének és „Nedvességtől óvandók!” feliratnak kell lenni.
B) Egyéb szabályok
(1) Legfeljebb 5 kg-ig terjedő oly mennyiségekhez, melyek az A) fejezetben előírt szabályoknak megfelelően vannak csomagolva, más tárgyakat is szabad hozzácsomagolni.
(2) A küldeménydarabokat különös elővigyázattal kell kezelni; azokat nem szabad dobálni és a kocsiban oly biztosan kell elhelyezni, hogy súrlódás, rázás, lökés, felborulás vagy magasabb helyről való leesés ellen védve legyenek.
(3) A fuvarozáshoz födött kocsit kell használni. A kalciumkarbidot a mésznitrogént (kalciumcyanamidot) (2) ponyvával letakart nyitott kocsin is lehet fuvarozni.
(4) Az olyan üres tartályoknak, amelyekben a 2. alatt megnevezett anyagok voltak, ezen anyagok maradványaitól meg kell tisztítva lenniök. A fuvarlevélben ki kell tüntetni, hogy a tartály előzőleg mit tartalmazott.
Fuvarozhatók:
1. Közönséges (fehér vagy sárga) phosphor.
2. Alaktalan (vörös) phosphor, phosphorsesquisulfid, a phosphornak égvényes földfémekkel való vegyületei, például phoshorcalcium, phosphorstroncium; továbbá phosphorsav és a phosphornak fémekkel való hasonló, öngyúló vegyületei.
3. Alaktalan phosphornak gyantákkal vagy zsiradékokkal való oly keverékei, amelyeknek olvadási pontja 35 °C-on felül van, közönséges phosphornak szénkénegben való oldatai.
4. Cinkaethyl, cinkmethyl, valamint ezen anyagoknak aetherben való oldatai.
5. Frissen izzitott korom.
6. Frissen izzított faszén, őrölve, szemcsésen vagy darabokban.
7. Nagymértékben nehezített selyem (cordonnet-, souple-, bourre de soie és chappe-selyem) fonatokban.
8. a) A következő anyagok zsírozva, firniszezve vagy olajozva: gyapjú, szőr, műgyapjú, gyapot, selyem, len, kender, juta, nyersen, mint fonási és szövési hulladékok, mint tiszítókendők vagy rongyok.
b) A fenti anyagokból előállított zsírozott, firniszezett vagy olajozott készítmények, mint ponyvák, kötéláruk, gyapotból vagy kenderből készült hajtószíjak, szövőszékhez való nyüstzsinegek, fonalak, cérnák és hálóáruk (zsírozott halfogó hálók és effélék).
9. Szemcsés vagy likacsos éghető anyagoknak lenolajjal, firnisszel, gyantaolajjal vagy más efféle anyagokkal való keverékei, amennyiben az utóbbi alkatrészek még önmaguktól oxydálódhatnak (pl. az úgynevezett parafatöltőanyag).
10. Zsíros vas- vagy acélforgács (gyalu-, fúróforgács és effélék).
11. Zsírozott, firnisszel vagy olajjal itatott papír és az ily papírból készült hüvelyek.
12. Pyrophor fémek.
13. Cinkpor.
14. Használt, tisztítatlan élesztőzacskók.
15. Használt gáztisztító anyag.
16. Műselyemgyártásra szolgáló nitrocellulózafonalak.
(1) Az 1. és 2. alatt megnevezett anyagokat jól beforrasztott, tartós, tömör bádogtartályokba kell csomagolni, ezeket a bádogtartályokat pedig jól elzárt, erős faládákba kell szorosan belehelyezni. A 2. alatt megnevezett anyagok részére legfeljebb 2 kg mennyiségig a bádogtartályok helyett üvegpalackokat vagy korsókat is lehet használni, amelyeket szintén jól elzárt, erős ládába kell belehelyezni. A közönséges phosphort vízbe kell meríteni. A ládákon a tartalomnak szembetűnő és tartós betűkkel fel kell tüntetve lenni; a közönséges phosphornál a „Felül” jelzést is hozzá kell tenni.
(2) A 3. alatt megnevezett anyagoknak vagy oly ládákba kell csomagolva lenniök, amelyekből a kiszóródás lehetetlen vagy pedig töltetlen lövedékekbe kell beöntve lenniök.
(3) A cinkaethylnek, cinkmethylnek (2), valamint ezen anyagok aetherben való oldatainak beforrasztott vagy hasonló biztonságot nyujtó más módon elzárt, tartós, tömör agyag- (kötőagyag- és effélék) vagy üvegtartályokba kell csomagolva lenniök.
Az üveg- vagy kőagyagedényeket egyenként vagy többet együtt hamuval vagy száraz kovafölddel kitöltött oly erős bádogtartályokba kell helyezni, amelyek légmentesen vannak forrasztva.
Minden küldeménydarabon vörös alapra nyomtatott, szembetűnő betűkkel „Öngyúló” feliratnak kell lenni. Üvegballonokat tartalmazó burkolatokon ezenkívül „Óvatonsan hordozni” feliratnak kell szembetűnő módon rajta lenni. Az ilyen tartályokat nem szabad talicskán tolni, sem vállon vagy háton hordozni.
(4) Az 5. és 6. alatt megnevezett anyagokat jól elzárt, tömör tartályokba kell csomagolni. A fatartályokat belül jól tömítő anyaggal kell kibélelni és tartós külső tartályokba (kosarakba, vödrökbe, ládákba) kell elhelyezni.
(5) A 7. alatt megnevezett anyagokat erős ládákba kell csomagolni. Ha a ládák 12 centiméternél magasabbak, akkor az egyes selyemrétegek között faráccsal elegendő ürt kell képezni, melyek a láda falaiba alkalmazott nyílásokkal összeköttetésben álljanak s ilymódon a levegő a küldeménydarabot átjárhassa. A ládákra kívül léceket kell szögezni a végből, hogy a szelelőnyílások bedugulása megakadályoztassék.
(6) A 8. alatt megnevezett anyagok közül a használt tisztítógyapjút és a nem szárított tisztítórongyokat (tisztítókendőket) erősen összesajtolva jól elzárt, tartós tömör tartályokba kell csomagolni.
(7) A 9. alatt megnevezett anyagokat, ha formákba vannak sajtolva, tartós, tömör bádogtartályokba vagy tömör bádogbetéttel ellátott erős faládákba, ha pedig nincsenek formákba sajtolva, akkor jól elzárt, erős, tömör tartályokba kell csomagolni.
(8) A 10. alatt megnevezett anyagokat jól elzárt, tartós, tömör fémtartályokba kell csomagolni. Csomagolásra nincs szükség, ha a fuvarozás födeles vaskocsikban vagy takaróponyvával ellátott nyitott vaskocsikban történik.
(9) A 12. alatt megnevezett anyagoknak üvegcsövekbe kell beolvasztva lenniök, az üvegcsöveket pedig kovafölddel vagy más hasonló alkalmas száraz, földszerű anyaggal kitöltött, forrasztott bádogdobozokba kell csomagolni.
(10) A cinkpornak légmentesen elzárt, tartós fémtartályokba kell csomagolva lenni.
(11) A használt tisztítatlan élesztőzacskókat (14) biztosan elzárt tartályokba kell csomagolni.
(12) A használt gáztisztító anyagot, ha nem tömör bádogtartályokba van csomagolva, csak vaskocsikban szabad fuvarozni. Ha ezek a kocsik nincsenek szorosan záródó vasfödelekkel ellátva, akkor a rakományt olyan ponyvákkal kell teljesen befödni, amelyek akként vannak telítve, hogy lánggal való közvetlen érintkezés esetén sem gyulladnak meg. A berakásról és kirakásról a feladónak és az átvevőnek kell gondoskodnia; a takaróponyvákat a vasút kívánságára szintén a feladónak kell adnia.
(13) A műselyemgyártásra szolgáló nitrocellulóza fonalaknak légmentesen elzárt fém- vagy fatartályokba kell csomagolva lenniök, a fatartályokban a tartályok mozgatása által könnyen észrevehető mennyiségű víznek kell lenni. Ha a fonalak bádogtartályokba vannak csomagolva, akkor elegendő, ha minden egyes orsó nedves szövetbe van csavarva. Ebben az esetben a fuvarlevélben igazolni kell, hogy ez a feltétel teljesítve van.
(1) Az A) fejezetben a tartályokra nézve előírt szabályok betartása mellett jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba más tárgyakkal is együvé lehet csomagolni a következő anyagokat:
a) a közönséges phosphort (1.) 250 gramm mennyiségig; az ilyen kis mennyiségeket vízzel telt és légmentesen elzárt, erős üvegedényekbe is lehet csomagolni. Ezeket az edényeket bádogtartályokba beállítva, alkalmas csomagolási anyaggal szorosan be kell ágyazni. A phosphort tartalmazó tartályokat a külső fatartályokba szorosan kell elhelyezni;
b) a 2. szám alatt megnevezett anyagoknak 5 kg mennyiségig;
c) a cinkaethylt és cinkmethylt (4.) 2 kg mennyiségig, mi mellett az edényeknek a tartályokba szorosan be kell ágyazva lenniök. Tilos azonban ezeket az anyagokat más öngyúló anyagokkal, továbbá robbanóanyagokkal (I. a.), lőszerekkel (I. b.) gyújtószerekkel és tűzijátékszerekkel (I. c.), valamint a III. a. és III. b. alatt felsorolt gyulékony anyagokkal együvé csomagolni;
d) a 11. és 12. alatt megnevezett anyagokat korlátozás nélkül.
(2) Ha a fuvarlevélben foglalt nyilatkozat szerint:
a) a korom (5.) és az őrölt, szemcsés vagy darabos faszén (6.) nem frissen izzított (azaz, hogy legalább 48 óráig volt lehűtve),
b) a selyemfonatokban (7.) nem nagy mértékben nehezített,
c) a 8. és 10. alatt megnevezett anyagok nincsenek zsírozva, firniszezve vagy olajozva,
d) a használt élesztőzacskók (14.) tisztítva vannak,
e) használt gáztisztító anyag teljesen oxidálva van,
akkor ezek az anyagok minden korlátozás nélkül fuvaroztatnak.
(3) A) 8. alatt megnevezett anyagoknak - a használt tiszítógyapjú és az A) fejezet (6) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelően csomagolt tisztítórongyok (tisztítókendők) kivételével, - szárazaknak kell lenniök.
(4) V 11. alatt megnevezett papírhüvelyek csak akkor fuvarozhatók, ha a fuvarlevélben foglalt nyilatkozat szerint a zsiradékkal vagy olajjal való itatás után hevíttettek és azután vízben teljesen lehűttettek.
(5) A fuvarozáshoz következő kocsikat kell használni:
a) a cinkaethyl és cinkmethyl (4.) részére nyitott kocsikat; legfeljebb 10 kg súlyú kisebb mennyiségeket egyedül vagy legfeljebb 2 kg mennyiségig a fenti (1) c) pontban előírt feltételek szerint más tárgyakkal együvé csomagolva födött kocsikban is lehet fuvarozni;
b) a 7., 8. és 11. alatt megnevezett anyagok részére födött vagy ponyvával letakart nyitott kocsikat. A tisztítógyapjút és a tisztítórongyokat (tisztítókendőket) az A) fejezet (6) bekezdésében előírt csomagolás mellett nyitott kocsiban is lehet fuvarozni;
c) a műselyemgyártásra szolgáló nitrocellulózafonalakat födött kocsiba kell fuvarozni és a szelelőcsappantyúkat zárva kell tartani.
(6) A cinkaethylre és cinkmethylre nézve egyebekben a III. a. B) fejezet (4) bekezdésében előírt szabályokat kell betartani.
A cinkaethyl és cinkamethyl egymagában csak legfeljebb 10 kg-ig terjedő mennyiségben, más árukkal összecsomagolva pedig csak legfeljebb 2 kg-ig terjedő mennyiségben vétetik fel gyorsáruként való fuvarozásra.
Különleges feltételek mellett fuvarozhatók a következő tárgyak:
1. Szénhydrogének és pedig:
a) Nyers petroleum (nyersolaj) és finomított petroleum, barnaszénkátrányból készült olajok, tőzeg- és palaolajok, asphaltnaphta és az ilyenekből való párlatok, más eredetű szénhydrogének (pl. az olajgázsűrítés hulladékai), ha ezek az anyagok a tenger szintjére vonatkoztatott 760 mm légsúlymérőállásnál az Abel-Pensky-készülékben nem 21 °C alatt vagy a Pensky-Martens-készülékben nem 100 °C fölött lobbannak,
b) Nyers petroleum (nyersolaj) és finomíott petroleum, petroleumnaphta, baranszénkátrányból készült olajok, tőzeg- és palaolajok, asphaltnaphta és az ilyenekből való párlatok (benzin, ligroin, tisztítóolajok és effélék), más eredetű szénhydrogének (pl. az olajgázsűrítés hulladékai), ha ezek az anyagok a tenger szintjére vonatkoztatott 760 mm légsúlymérőállásnál az Abel-Pensky-készülékben 21 °C alatt lobbanó gőzöket fejlesztenek és 15 °C mellett 0.680-nál nagyobb fajsúlyuk van.
Kőszénkátrányolajok, amelyeknek 15 °C melett 0.950-nél kisebb a fajsúlyuk (benzol, toluol, xylol, kumol és effélék).
c) Petroleumaether gazolin, neolin és effélék) és petroleumnaphtából vagy barnaszénkátrányból előállított egyéb könnyen gyúló anyagok, ha azoknak 15 °C-nál legfeljebb 0.680 a fajsúlyuk.
2. Az olyan folyadékok, melyek egyrészt petroleumnaphtából vagy más hasonló könnyen gyúló folyadékokból, másrészt gyantából, kaucsukból, gutlaperchából, szappanból, aszfaltból, kátrányból vagy más effélékből vannak előállítva.
3. Aethylaether (kénaether) tisztán vagy más folyadékokkal keverve is (pl. Hoffmancseppek), nitrocellulózának aethylaetherben (kollódium), omylalkoholban, methylalkoholban, ecetaetherben, amylacetatban, acetonban, nitrobenzolban, nitrotoluolban vagy ezen folyadékok keverékeiben való oldatai (pl. zaponlakk), nitroglycerinnek alkoholban való legfeljebb egy százalékos oldatai.
4. Nitrocellulózának ecetsavban való oldatai.
5. Melhylalkohol (faszesz), nyers és finomított, aceton, paraldehyd, acetaldehyd (csak alkoholos oldatokban).
Mindennemű esterek, például amylacetat [a petroleumaethert illetőleg lásd azonban 1. c) pont alatt], mindennemű folyékony aetherek, kivéve az acethylaethert (lásd az utóbbira nézve a fenti 3. pontot).
6. Az általános szeszdenaturáló szer (pyridinnel vegyített faszesz).
7. Keverékek faszeszből és benzolból (földviasszal vagy a nélkül, pl. a panzol).
8. Szénkéneg.
9. Zsíros olajok, firniszek, firnisszel vegyített festékek, terpentinolaj (fenyőolaj) és más illóolajok, abszolut alkohol, borszesz (spiritusz), valamint az ezekből készült folyadékok (spirituszlakk, olajlakk, sikkativ, folyékony szappan és effélék) 40 kg-on felüli mennyiségekben.
A) Csomagolás
(1) A csomagoláshoz jól elzárt, tartós, tömör üveg-, agyag- (kőagyag és efféle) vagy fémedényeket kell használni. A nitrocellulózának ecetsavban való oldatait nem szabad fémedényekben fuvarozni.
Az 1. a) és b), 2., 4., 5., 6., 7. és 9. alatt megnevezett folyadékok részére jól elzárt, tartós, tömör fatartályokat (hordókat) is szabad használni.
(2) Az 1-9. alatt felsorolt folyadékokat tartalmazó üveg- vagy kőagyagedényeket, valamint a 3. és 8. alatt megnevezett folyadékok fuvarozására szolgáló bádogedényeket akár egyenként akár többet együtt egy másik erős, külső burkolatba (vessző- vagy fémkosarakba, vödrökbe vagy ládákba szorosan bele kell csomagolni; a külső burkolatot (a ládák kivételével) jó fogantyúkkal kell ellátni. A nyitott kosaraknak vödröknek vagy ládáknak födéllel kell ellátva lenniök és ha ez a födél szalmából, nádból, gyékényből vagy hasonló könnyen gyúló anyagból készült, akkor ennek vízüreggel kevert agyag vagy- mésztejjel vagy más efféle anyaggal kell itatva lennie.
(3) Az 1. b) és c), 3., 4., és 8. alatt megnevezett folyadékokat tartalmazó minden egyes küldeménydarabon vörös alapra nyomtatott szembetűnő betűkkel: „Tűzveszélyes” feliratnak kell lennie. Az üvegedényeket tartalmazó kosarakon és vödrökön ezenkívül: „Óvatosan hordozni” feliratnak kell szembetűnő módon rajta lenni. Ezeket nem szabad talicskán tolni, sem vállon vagy háton hordozni.
B) Egyéb szabályok
(1) Az A) fejezetben a tartályokra nézve előírt szabályok betartása mellett jól elzárt, tartós, tömör faládákba más tárgyakkal együvé is szabad csomagolni:
a) a 9. alatt megnevezett folyadékokat korlátozás nélkül;
b) az 1-7. alatt megnevezett folyadékokat 10 kg mennyiségig;
c) szénkéneget (8.) 2 kg mennyiségig.
Az 1-8. alatt megnevezett folyadékokat tartalmazó edényeket a ládákba gondosan be kell ágyazni.
(2) Az 1 a) és b) alatt megnevezett szénhydrogéneknél a fuvarlevélben ki kell nyilatkozni, hogy a küldemények a lobbanási pontra és a fajsúlyra vonatkozó összes feltételeknek megfelelnek. Ily bejegyzés hiányában ezeket az anyagokat úgy kell kezelni, mint a petroleumaethert [1. c)].
(3) A fuvarozáshoz nyitott kocsikat kell használni: az 1-8. alatt felsorolt folyadékok részére; az 1-7. alatt megnevezett anyagok legfeljebb 10 kg-nyi kisebb mennyiségekben és a szénkéneg (8.) legfeljebb 2 kg mennyiségben egymagukban vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint más tárgyakkal összecsomagolva fedett kocsikba is berakhatók.
(4) Az 1-8. alatt megnevezett folyadékokra nézve még a következőket kell figyelembe venni:
a) A rakodás megkezdése előtt a kocsi mindkét oldalára: „Tűzveszélyes” és „Óvatosan tolatni” olvasható szövegű vörös bárcákat kell ráragasztani (e bárcák mintáit lásd e melléklet végén).
b) A küldeménydarabokat a kocsiban szorosan kell elhelyezni. A födetlen kosarakat és vödröket a kocsi falához kell kötni; ezeket nem szabad egymás fölé rakni.
c) A fuvarozás alatt megsérült edényeket azonnal ki kell rakni és ha helyreállításuk rövid időn belül nem lehetséges, azokat a még megmaradt tartalmukkal együtt minden alakszerűség nélkül a feladó számlájára el lehet adni.
d) A tömören elzárt üres bádogedényeket, amelyekben ilyen anyagok voltak, födött kocsikban, egyéb tartályokat nyitott kocsikban kell fuvarozni. A fuvarlevélben ki kell tüntetni, hogy a tartályok mire használtattak.
(5) Tartálykocsikban fuvarozott folyadékokra a fenti A) fejezet (1) bekezdésében és a B) fejezet (2) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések irányadók.
C) A fuvarozás módja
A gyorsáruként való fuvarozásból ki vannak zárva:
a) az 1-7. alatt felsorolt anyagok 10 kg-on felüli mennyiségben:
b) szénkéneg (8.) 2 kg-on felüli mennyiségben;
c) üres tartályok, melyek az 1 8. alatt felsorolt anyagok egyikét tartalmazták, kivéve a jól elzárt bádogtartályokat.
Különleges feltételek mellett fuvarozhatók a következő tárgyak:
1. Oly anyagok, melyek a mozdony által szórt szikrától könnyen tüzet fognak, mint széna, darabos faszén, faliszt, faforgács, fapép, papírforgács, nád, (kivéve a spanyolnádat), növényi fonóanyagok és azoknak hulladékai, szalma (beleértve a rizs- és lenszalmát, valamint a tengeriszárat is), tőzeg (a gép- vagy préselt tőzeg kivételével), valamint a petroleummaradványoknak, gyantáknak és más hasonló anyagoknak likacsos, gyúlékony anyagokkal való keverése útján előállított áruk, végül kén.
2. Celloidin, egy a kollódiumban levő alkoholnak tökéletlen elpárologtatása útján előállított szappanszerű és lényegében kollódiumgyapotból álló termék.
3. Celluloidtáblácskák celluloidlapok, celluloidrudak, celluloidból készült tárgyak és celluloidhulladék.
A) Csomagolás
(1) Az 1. alatt megnevezett anyagokat, ha nincsenek csomagolva, födött vagy ponyvával letakart nyitott kocsin kell fuvarozni. A vasút megkívánhatja, hogy a ponyvákat a feladó szolgáltassa.
(2) A celluloidinlemezeket oly módon kell csomagolni, hogy kiszáradásuk teljesen ki legyen zárva.
(3) A 3. alatt megnevezett anyagokat (celluloid) vagy egymásba eresztékelt oldalfalakkal bíró ládákba vagy két oldalról falapok közé szorított erős papírból készített burkolatba kell csomagolni.
B) A fuvarozás módja
Az 1. alatt felsorolt anyagok gyors darabáruként való fuvarozásra nem vétetnek fel.
Különleges feltételek mellett fuvarozhatók a következő tárgyak:
1. Nem folyékony arzenfélék, nevezetesen arzénes sav (Hüttenrauch), sárga arzén. (Rauschgelb, Auripigment), vörös arzén (realgar), termésarzén (Scherbenkobalt, légykő) és effélék.
2. Villamos úton előállított ferrosilicium és mangansilicium.
3. Gyankálium és cyannátrium szilárd alakban.
4. Folyékony arzénfélék, különösen arzénsav.
5. A cyankáliumnak és cyannátriumnak oldatai.
6. Mérges fémkészítmények:
a) szublimát, cinober, rézfestékek, különösen rézrozsda, zöld és kék rézfestékek, ólomacelat (ólomcukor);
b) egyéb ólomkészítmények, különösen ólomgelét (tajt, massikol), minium, ólomfehér és más ólomfestékek; ólomtartalmú hulladékok.
7. Rézgálic és rézgálicnak mésszel, szódával és más hasonló anyagokkal való keverékei (bordeuxi lúg előállításához használt por vagy effélék) oxálsav és oxálsavas kálium szilárd alakban.
8. Chlorsavas sók, baryumsuperoxd, nátriumacid.
9. Anilin (anilinolaj).
(1) A csomagoláshoz használt tartályoknak tartósaknak, tömöreknek és oly jól elzártaknak kell lenniök, hogy kicsurgás vagy kiszóródás ki legyen zárva.
(2) Az 1. és 3. alatt megnevezett anyagoknak a következőképpen kell csomagolva lenniök:
a) rácsavart födéllel és gurítóabroncsokkal ellátott erős vashordókban, vagy
b) száraz, erős fából készült, betétabroncsokkal megerősített kettős hordókban vagy ugyanilyen módon készült övezőpántokkal ellátott kettős ládákba, amelyeknél a belső tartálynak tömör anyaggal kell bélelve lennie. A belső faedények helyett forrasztott bádogtartályokat, vagy üveg- vagy kőagyagedényeket is lehet használni. Az üveg- vagy kőagyagedényeknek a külső tartályokban alkalmas csomagolási anyagokkal szorosan belehelyezve kell lenniök. Ezen feltételek mellett több edényt is lehet egy küldeménydarabbá egyesíteni.
c) Az 1. alatt megnevezett anyagokat kátrányozott vászonból készült zsákokba is lehet csomagolni. amelyeket erős, száraz fából való, egyszerű hordókba kell zárni.
(3) A ferrosiliciumot és a magnasiliciumot (2.) erős, vízhatlan fa- vagy fémtartályokba kell csomagolni.
(4) A 4. alatt megnevezett anyagokat a következőképpen kell csomagolni:
a) jó zárókészülékkel ellátott fém-, fa- vagy kaucsuktartályokba vagy
b) üveg- vagy kőagyagedényekbe, amelyet tartós, külső tartályokba (vessző- vagy fémkosarakba, vödrökbe, ládákba) alkalmas csomagolási anyagok közé gondosan be kell ágyazni; a külső tartályoknak - ládák kivételével - jó fogantyúkkal kell ellátva lenniök.
(5) Az 5. alatt megnevezett anyagokat jól elzárt vasedényekbe kell csomagolni, amelyeket azután tartós fa- vagy fémtartályokba kovaföld, fűrészpor vagy más felszívóanyag közé gondosan be kell ágyazni.
(6) A 6. alatt megnevezett anyagoknak a következőképpen kell csomagolva lenniök:
a) vashordókba vagy betétabroncsokkal megerősített erős, száraz fából készült, tömör hordókba vagy övezőpántokkal ellátott ládákba - vagy
b) vasdobozokba (úgynevezett hobbockokba) - vagy
c) üveg- vagy kőedényekbe vagy - legfeljebb 10 kg mennyiségig - erős papírból való kettős burkolatba (zacskókba); az edényeket és zacskókat alkalmas csomagolási anyagok közé jól elzárt, tartós, tömör tartályokba gondosan be kell ágyazni;
d) az összes ólomfestékeket fehér vagy vasbádogból való tartályokba is lehet csomagolni;
e) bármely ólom- vagy rézvegyületet vízben való oldatokban oly tömör tartályokban is szabad fuvarozni, amelyeknek anyagát ezek a keverékek nem támadhatják meg.
(7) A 7. alatt megnevezett anyagokat jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba (hordókba vagy ládákba) vagy pedig jól elzárt, tartós, tömör zsákokba kell csomagolni.
(8) A 8. alatt megnevezett anyagokat - a nátriumacid kivételével - a fából, vagy hullámos lemezből készült, jól elzárt, erős, tömör tartályokba kell csomagolni. Fatartályok (hordók vagy ládák) használása esetén ezeknek a kiszóródás megakadályozása céljából belülről tartós papírból való megszakíttatlan bevonattal kell bélelve lenniök. A hullámos lemezből való tartályoknál a lemeznek legalább 0.6 mm vastagságúnak kell lenni és az ilyen tartályokat legalább hat fűzfaabronccsal összetartott, legalább két fadongával kell körülvenni.
A nátriumacidot jól elzárt, tartós, tömör vas- (vagy fehérbádog) tartályokba kell csomagolni.
(9) Az 1-8. alatt megnevezett anyagokat tartalmazó küldeménydarabokon a tartalomnak feltűnő, tartós betűkkel kell feltüntetve lenni. Gyüjtőmegnevezések: mint arzénfélék ólomkészítmények, mérges festékek - használata meg van engedve. - Ezenkívül az 1., 3., 4., 5. és 6. a) alatt megnevezett anyagoknál; „Méreg” feliratot, a ferrosiliciumnál és mangansiliciumnál (2): „Nedvességtől óvandó! Ne buktasd” feliratot is kell alkalmazni.
A 8. alatt megnevezett anyagokat magukban foglaló tartályokon: „Tűzveszélyes” feliratnak kell szembetűnő és tartós módon rajta lenni. A nátriumacidot tartalmazó tartályokon ezenkívül: „Nedvességtől óvandó” feliratnak is kell lenni.
(10) Az anilint (anilinolajat) vashordókba vagy pedig tökéletesen tömör, nagyon ellenálló fahordókba (pl. petroleumos hordókba) kell csomagolni.
(1) Az A) fejezetben a tartályokra nézve előírt szabályok betartása mellett jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba más tárgyakkal együvé is szabad csomagolni:
a) a 4. alatt megnevezett anyagokat 1 kg mennyiségig; ezeket az anyagokat ez esetben üvegedényekbe kell zárni és ezeket az edényeket fehérbádogból való, tömör, külső tartályokba száraz kovaföld közé szorosan be kell ágyazni;
b) az 1., 3. és 8. alatt megnevezett anyagokat 5 kg mennyiségig; tilos azonban cyankáliumot, cyannátriumot, chlorsavas sókat, baryumsuperoxydot és nátriumacidot savakkal vagy savanyú sókkal együvé csomagolni;
c) a 6. a) alatt megnevezett anyagokat 10 kg mennyiségig;
d) a 2., 6. b) és 7. alatt megnevezett anyagokat tetszés szerinti mennyiségben.
A tartályokon, ha azok az 1., 3., 4., 5. vagy 6. a) alatt megnevezett anyagokat tartalmaznak: „Méreg” feliratnak kell lenni.
(2) Tilos az 1., 3., 4., 5. és 6. a) alatt megnevezett anyagokat élelmiszerekkel vagy más fogyasztási cikkekkel együvé rakni.
(3) Hasonlóképpen tilos a 3., 5. és 8. alatt megnevezett anyagokat savakkal, az 5. alatt megnevezetteket még ezenkívül savanyú sókkal együvé rakni.
(4) Az 5. alatt megnevezett anyagokat csak tartálykocsikban vagy nyitott kocsikban szabad fuvarozni. - A nátriumacidot csak födött kocsiban szabad fuvarozni.
(5) A ferrosiliciumot és a mangansiliciumot teljesen száraz állapotban és teljesen száraz tartályokban kell feladni; ha a fuvarozás nyitott kocsin történik, akkor a tartályokat vízhatlan ponyvával kell betakarni.
(6) Oly üres tartályoknak és zsákoknak, amelyek az 1., 3., 4., 5. vagy 6. a) alatt megnevezett mérges anyagok fuvarozására használtattak, teljesen légmentesen elzárva kell lenniök. A tartályokon és a fuvarlevelekben meg kell jelölve lenni, hogy a göngyöleteknek előbb mi volt a tartalmuk. A fenti (2) bekezdésben foglalt rendelkezést ezekre is alkalmazni kell.
(7) Mérges anyagoknak és ilyen anyagok víztartalmú oldatainak fuvarozására szolgáló tartálykocsik edényeire nézve az A) fejezet (1) és (9) bekezdéseiben és a B) fejezet (6) bekezdésében előírt szabályok nyernek alkalmazást. Ezeknek az edényeknek csakis olyan anyagból szabad készítve lenniök, amelyeket a tekintetben jövő anyagok vagy azoknak víztartalmú oldatai meg nem támadhatnak. Az 5. alatt megnevezett anyagok fuvarozására szolgáló tartánykocsik edényeinek, ha azok nem kettős falúak, nem szabad szegecselteknek lenniök; nem szabad továbbá alsó részükön semmiféle nyílással (csappal, szeleppel és effélével) bírniok. A nyílásoknak tömítve és szorosan rácsavart fémkupakokkal védve kell lenniök. Az 5. alatt megnevezett anyagokkal töltött tartánykocsikat a vonatba olyképpen kell besorozni, hogy azok legalább egy kocsival el legyenek választva az olyan kocsiktól, melyekben folyékony sav van.
A gyorsdarabáruként való fuvarozásból ki vannak zárva az 1., 3., 4., 5., 6. a) és 8. alatt megnevezett anyagok, továbbá az olyan üres tartályok, - beleértve a zsákokat is - amelyekben az 1., 3., 4., 5. és 6. a) alatt megnevezett anyagok voltak.
A IV. osztályba sorozott olyan anyagokra, amelyek tudományos vagy gyógyszerészeti célokra vannak rendelve és az egyes anyagokból 1/2 kg-ot meg nem haladó kis mennyiségekben adatnak fel, a jelen előírások nem nyernek alkalmazást - feltéve, hogy ezek az anyagok tartós ládába gondosan be legyenek csomagolva és hogy az üveg- vagy kőagyagedények oly módon legyenek bedugaszolva, hogy a dugaszok a fuvarozás alatt meg ne lazulhassanak.
Különleges feltételek mellett fuvarozhatók a következő tárgyak:
1. Kénsav, füstölgő kénsav (anhydridtartalmú kénsav, oleum, vitriololaj, nordhausi kénsav), salétromsav (választóvíz) és abból előállított keverékek, sósav, fluorhydrogén és az ecetsavnak 40%-nál többet tartalmazó oldatai.
2. Kénchlorid, valamint a salétromsavas és kénsavas vasoxyd (ferrinitrat vagy ferrisulfat, vaspác).
3. Marólúg (nátronlúg, kálilúg és effélék), az olajfinomításnál nyert maradékok, vízben oldott ammoniák, legfeljebb 25% ammoniáktartalommal.
4. Brom.
5. Kénsavhydrid.
6. Acelylchlorid, antimonpentachlorid, chromylchlorid, phosphoroxychlorid, phosphorpentachlorid (phosphorsuperchlorid), phosphortrichlorid, sulphurylchlorid, thionylchlorid és chlorosulfonsav.
7. Hydrogénsuperoxyd.
8. Kénnátrium és nátronkoksz.
9. Nátriumbisulfát.
10. Égetett mész (kalciumoxyd).
(1) Az 1-4. alatt megnevezett anyagok csomagolásához jól elzárt, tartós, tömör olyan tartályokat kell használni, amelyeket a tartalom meg nem támadhat. A fluorhydrogént (1) illetőleg lásd azonban az (5) bekezdést. Az elzáró szerkezetnek olyannak kell lenni, hogy se a rázkódások folytán, se a tartalomtól meg ne sérülhessen. Üveg- vagy kőagyagedények használata a következő feltételek mellett van megengedve:
a) Az 1-3. alatt megnevezett anyagok fuvarozására szolgáló tartályokat alkalmas csomagolási anyag használata mellett erős külső tartályokba (vessző- vagy fémkosarakba, vödrökbe vagy ládákba) szorosan kell beágyazni. A külső tartályoknak (a ládák kivételével) jó fogantyúkkal kell ellátva lenniök.
b) Az olyan töménysalétromsavnál, melynek 15 °C-nál legalább 1.48 fajsúlya van (46.8° Beaumé) és a vörös füstölgő salétromsavnál az üveg- vagy kőagyagedényeket a külső tartályokban legalább is tartalmukkal egyenlő mennyiségű kovaföldbe vagy alkalmas száraz, földszerű anyagba kell beágyazni.
c) Az a) és b) alatt említett csomagolási anyagra nincs szükség, ha az üvegedényeket azokat teljesen beborító fémburkolatba vannak helyezve és azbeszttel bélelt jó rugókkal úgy meg vannak erősítve, hogy a burkolatban nem mozoghatnak.
d) Brómnál (4) az üveg- vagy kőagyagedényeket erős fa- vagy fémtartályokban hamuba, homokba, kovaföldbe vagy más hasonló nem éghető anyagba nyakukig be kell ágyazni.
(2) Az 1. alatt megnevezett savakat tartalmazó tűzoltókészülékeknek akként kell készítve lenniök, hogy a savak ki ne folyhassanak.
(3) Kénsavval (1) töltött villamos akkumulátorokat a telepszekrényben akként kell megerősíteni, hogy az egyes elemek abban ne mozoghassanak. A telepszekrényeket felszívó csomagolási anyaggal egy másik külső ládába szorosan be kell csomagolni. A ládák fedelén: „Villamos akkumlátorok” és: „Felül” szembetűnő feliratoknak kell lenni. Ha az akkumulátorok töltve vannak, akkor a sarkokat rövidzárlat ellen biztosítani kell.
Ha az elemek ellenállóképes anyagból, mint ólommal bélelt fából vagy keménygumiból vannak készítve és felső részükön oly szerkezettel birnak, hogy a maró folyadékból veszélyt okozó mennyiség ki nem fröccsenhet, akkor az akkumulátorelemek és telepek csomagolásától el lehet tekinteni - feltéve, hogy azok megfelelő készülékekkel, úgymint: állványokkal, rekeszekkel, merevítésekkel feldőlés vagy elmozdulás ellen, valamint más árudarab ráesése által előidézhető sérülés ellen biztosítva vannak. Olyan elemeket és telepeket, amelyek járóművekbe be vannak építve, szintén nem kell csomagolni, ha a járóművek a vasúti kocsiban szilárdan meg vannak erősítve vagy el vannak helyezve.
(4) Az akkumulátorokból és ólomkamrákból származó kénsavtartalmú ólomiszap részére fatartályokat csak akkor lehet használni, ha a sav kicsöpögését teljesen meg lehet akadályozni.
(5) A fluorhydrogént (1) tartalmazó tartályoknak hígított sav részére ólomból vagy guttaperchából kell lenniök; tartós, belső paraffinborítással bíró fatartályok használata is meg van engedve. Legalább 70% tiszta savat tartalmazó töményoldatok részére becsavart, jól tömített záródugóval ellátott vastartályokat is lehet használni. Ezeket a vastartályokat akár töltve, akár üresen csak akkor szabad feladni, ha a külső részükről a savnak minden nyoma eltávolíttatott. A fluorhydrogén részére használt telt vagy üres tartályokon „70%-os tömény fluorhydrogén” feliratnak kell szembetűnő és tartós módon rajta lenni.
(6) A kénsavhydridet (5) a következőképpen kell csomagolni:
a) ónozott és jól forrasztott erős vasbádogdobozokba vagy
b) erős és légmentes zárószerkezettel ellátott erős vas- vagy rézpalackokba.
A dobozoknak és palackoknak kovaföld vagy más hasonló nem éghető anyag közé fából vagy fehérbádogból készült erős tartályokba kell szorosan becsomagolva lenniök.
(7) A 6. alatt megnevezett anyagokat a következőképpen kell csomagolni:
a) kovácsoltvasból, öntöttvasból, öntöttacélból, ólomból vagy rézből készült, jól záró szerkezettel ellátott, teljesen tömör tartályokba vagy
b) üvegtartályokba. Ez utóbbi esetben a következő szabályokat kell szem előtt tartani:
α) az üvegtartályoknak vastagfalúaknak kell lenniök és kiesés ellen biztosított, köszörült üvegdugasszal kell légmentesen bedugaszolva lenniök:
β) ha az egyes üvegtartályok tartalma 5 kg-nál több, akkor azokat fémburkolatba kell behelyezni. Csekélyebb mennyiséget tartalmazó palackokat oly tartós faládákba is lehet csomagolni, amelyek belül annyi rekeszre vannak osztva, ahány palack bennük elhelyeztetik. Egy-egy ládában négy rekesznél több nem lehet;
γ) az üvegtartályokat a külső burkolatba akként kell elhelyezni, hogy köztük és a falak között legalább 30 mm-nyi hézag legyen. A hézagokat kovafölddel vagy más hasonló nem éghető anyaggal gondosan ki kell tölteni; acelylchloridnál fűrészport is lehet használni;
δ) a külső tartály födelén a tartalom megjelölésének „Törékeny” felirattal vagy azt pótló ábrával együtt rajta kell lenni.
(8) A hydrogénsuperoxyd (7) részére oly tartályokat is lehet használni, amelyek nincsenek légmentesen elzárva. A ballonoknak, palackoknak és korsóknak fogantyúkkal ellátott erős ládákba vagy kosarakba kell jól becsomagolva lenniök. A ballonoknak oly biztonsági zárószerkezettel kell ellátva lenniök, amely a ballon belsejében keletkező túlnyomásnak engedni tud.
(9) A tisztított kristályos kénnátrium (8) csomagolásához vízhatlan tartályokat a nyers kénnátrium és a nátronkoksz csomagolásához tömör vasbádogtartályokat kell használni.
(10) A nátriumbisulfátot a tartalom által meg nem támadható, tömör falazatú tartályokba kell csomagolni; lehet továbbá ezt ponyvával letakart, ólombetétes nyitott kocsikba is berakni - feltéve, hogy azok a ponyvának a bisulfáttal való érintkezését megakadályozó berendezéssel vannak ellátva.
(11) Az égetett meszet erős, tömör zsákokba kell csomagolni. A csomagolatlan égetett mészre nézve lásd a következő B) fejezetet.
(1) Az A) fejezetben a tartályokra nézve előírt szabályok betartása mellett jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba más tárgyakkal együvé is szabad csomagolni:
a) brómot (4) 500 gramm mennyiségig;
b) kénsavhydridet (5.) 2 kg mennyiségig; ezt az anyagot beforrasztott erős üvegcsövekbe is lehet tölteni, amelyeket azután jól elzárt, erős vasbádogtartályokba kovaföld közé szorosan be kell ágyazni;
c) a 6. alatt megnevezett anyagokat 5 kg mennyiségig;
d) az 1., 2. és 3. alatt megnevezett anyagokat 10 kg mennyiségig.
Ezeknek az anyagoknak a tartályokba szorosan be kell ágyazva lenniök.
(2) A fuvarlevélbe a következő adatoknak kell bejegyezve lenni:
a) üvegedényekben szállított salétromsavnál (1) annak a fajsúlynak, amellyel ez az anyag 15 °C mellett bír; ha ez az adat a fuvarlevélbe bejegyezve nincs, akkor a küldeményt töménysalétromsavként kell kezelni [v. ö.: A) fejezet (1) bek. b) és c) alattiakkal];
b) az akkumulátorokból és ólomkamrákból származó kénsavtartalmú ólomiszapnál igazolni kell, hogy a kénsav nem csöpöghet ki;
c) a nitroglyceringyártásból származó hulladékkénsavnál igazolni kell, hogy az teljesen denitrálva van, különben a fuvarozásból ki van zárva.
Ez a nyilatkozat nem szükséges a nitrocellulózagyártásból származó hulladékkénsavnál; igen csekély mennyiségű nitrocellulózatartalom nem jön tekintetbe.
(3) Az 1-5. alatt megnevezett anyagokat nyitott kocsin kell fuvarozni. Mindazonáltal födött kocsikat is lehet használni:
a) a 3. alatt megnevezett anyagok fuvarozásához, ha azok oly erős, tömör vashordókba vannak csomagolva, amelyek az ürtartalmuknak legfeljebb kilenctized részéig vannak megtöltve;
b) 500 grammot meg nem haladó mennyiségű bróm (4) fuvarozásához, tovább 2 kg-ot meg nem haladó mennyiségű kénsavanhydrid (5) és az 1., 2. és 3. alatt felsorolt anyagok legfeljebb 10 kg-nyi mennyiségeinek fuvarozásához, - akár egymagukban, akár más tárgyakkal együvé csomagolva is - feltéve, hogy a tartályok erős külső faburkolatba gondosan beágyaztatnak.
(4) A hydrogénsuperoxydot (7), valamint a kénnátriumot és a nátronkokszot födött vagy ponyvával letakart nyitott kocsin kell fuvarozni.
(5) A darabáruként feladott oly üres tartályoknak, amelyekben az 1-5. alatt megnevezett anyagok voltak, jól elzárva vagy tökéletesen kitisztítva kell lenniök. A fuvarlevélben a korábbi tartalomnak meg kell említve lenni.
(6) A (3) és (5) bekezdésekben előírt szabályok tűzoltókészülékekre és villamos akkumulátorokra [A) fejezet (2) és (3) bekezdés] nem érvényesek.
(7) A fluorhydrogént (1.) tartalmazó tartályokat akként kell elhelyezni, hogy a záródugóik fölfelé álljanak.
(8) Tartálykocsiknak maró anyagok fuvarozására szolgáló edényeire nézve az az A) fejezet (1) bekezdésében előírt szabályok irányadók, - az a), d) alattiak kivételével.
(9) A zsákokba csomagolt égetett meszet csak födött kocsikban, a csomagolatlan égetett meszet pedig csak fémből készült kocsikban szabad fuvarozni.
(1) A 3. alatt megnevezett anyagok a B) fejezet (3) bekezdés a) pontjában előírt csomagolás mellett gyorsdarabáruként is fuvarozhatók. Az 1-3. alatt felsorolt anyagok legfeljebb 10 kg mennyiségig, a bróm 500 gamm mennyiségig és a kénsavhydrid 2 kg mennyiségig a B) fejezet (3) bekezdés b) pontjában előírt csomagolás mellett is fuvarozhatók gyorsáruként.
(2) Tűzoltókészülékekre és villamos akkumulátorokra [A. fejezet (2) és (3) bekezdés] ezek a korlátozások nem érvényesek.
Fuvarozhatók:
1. Friss inak nem meszezett friss enyvbőr, valamint e két anyagnak hulladékai, friss szarvak és körmök, vagy paták, friss csontok, valamint egyéb undort keltő és bűzös állati anyagok, amennyiben alább felsorolva nincsenek.
2. Sózatlan friss bőrök.
3. Tisztított száraz csontok, száraz szarvak és körmök vagy paták.
4. Friss borjúgyomrok, minden ételmaradéktól megtisztítva.
5. Bőrenyvkészítésnél visszamaradt sajtolt üstüledékek (enyvmész, enyvsajt vagy enyvtrágya).
6. Az 5. alatt megjelölt üledékek sajtolatlan állapotban.
7. Alommal vegyes istállótrágya.
8. Más faekáliák, beleértve az ürülékanyagokat is.
(1) Darabáruként való feladás esetében az alább felsorolt anyagokat a következőképpen kell csomagolni:
a) az 1., 5. és 6. alatt megnevezett anyagokat jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba (hordókba, vödrökbe vagy ládákba); a tartalom szagának nem szabad annyira érezhetőnek lenni, hogy kellemetlen legyen;
b) a 2. alatt megnevezett anyagokat jól elzárt, tartós, tömör fatartályokba (hordókba, vödrökbe vagy ládákba) vagy pedig jól elzárt, tartós, áthatlan olyan zsákokba, melyek alkalmas fertőtlenítő szerekkel, mint pl. karbolsavval, lysollal akként vannak átitatva, hogy a tartalom rossz szaga nem érezhető; a zsákok használata azonban csak november elejétől február végéig terjedő időben van megengedve;
c) a 3. alatt megnevezett anyagokat tömör tartályokba (hordókba, vagy vödrökbe) vagy tartós zsákokba:
d) a borjúgyomrokat (4.) jól elzárt, tartós, tömör fatartálykba (hordókba, vödrökbe); április elejétől szeptember végéig terjedő időben a borjúgyomroknak akként kell besózva lenniök, hogy minden egyes gyomorra 15-20 gramm konyhasó jusson; ezenkívül a csomagolásul szolgáló tartály fenekére és a gyomrok legfelső rétegére legalább egy-egy centiméter vastag sóréteget kell hinteni, a fuvarlevélben pedig ki kell nyilatkozatatni, hogy ez az előírás betartatott;
e) kutyaganajt (8.) jól elzárt, tartós, tömör fa- vagy fémtartályokba;
f) galambtrágyát (8.) jól elzárt, tartós, tömör tartályokba (hordókba vagy vödrökbe); a száraz galambtrágyát tartós, áthatlan zsákokba is lehet csomagolni.
A csomagolótartály külső részén a tartalomból semminek sem szabad rátapadva lenni.
(2) Kocsirakományokra a következő szabályok irányadók:
a) az 1. és 2. alatt megnevezett anyagoknál:
1. külön berendezett oly födött kocsik használata esetén, amelyek hathatósan működő szellőztető készülékekkel vannak ellátva, csomagolás nem szükséges. Az anyagokat legalább 5%-os karbolsavval vagy más alkalmas fertőtlenítő anyaggal annyira át kell itatni, hogy a tartalom rothadó szaga érezhető ne legyen.
2. Közönséges nyitott teherkocsi használata esetén:
α) március elejétől október végéig ezeknek az anyagoknak tartós, áthatlan zsákokba kell csomagolva lenniök; ezeket a zsákokat a fenti 1. pontban megnevezett fertőtlenítő anyaggal annyira át kell itatni, hogy a tartalom rotható szaga érezhető ne legyen. Minden egyes ilyen küldeménynek az előbb említett fertőtlenítőszerek valamelyikének oldatával átitatott, igen erős szövetű ponyvával (ú. n. Hopfentuch) kell letakarva lennie; ezt a ponyvát pedig még egy másik nagy, kátrányozatlan, vízhatlan ponyvával kell teljesen betakarni;
β) november elejétől február végéig terjedő időben a zsákokba való csomagolás nem szükséges. A küldeményeket azonban hasonlóképpen erős szövetű ponyvával és ezt a ponyvát egy másik nagy, kátrányozatlan, vízhatlan ponyvával kell teljesen betakarni. Az alsó ponyvát szükség esetén a föntebbi 1. pontban felsorolt fertőtlenítőszerek egyikével kell akként megnedvesíteni, hogy semmiféle rothadó szag érezhető ne legyen;
γ) ha a rothadó szagokat fertőtlenítőszerekkel megszüntetni nem lehet, akkor a küldeményeket jól elzárt, tartós, tömör hordókba vagy vödrökbe akként kell becsomagolni, hogy a tartály tartalmának a szaga érezhető ne legyen;
b) a 3. és 7. alatt megnevezett anyagoknál:
különös csomagolásra szükség nincs; ha azonban ezek az anyagok csomagolatlanul kerülnek feladásra, akkor a rakományt vízhatlan ponyvával teljesen be kell födni;
c) a borjúgyomrokat (4.)
az (1) bekezdés d) pontjában előírt módon kell csomagolni;
d) az 5. alatt megnevezett anyagokat
két egymás fölé helyezett nagy, kátrányozatlan vízhatlan ponyvával kell teljesen betakarni. Az alsó ponyvát alkalmas fertőtlenítő anyaggal (karbolsavval, lysollal vagy effélékkel) akként kell megnedvesíteni, hogy semmiféle rothadó szag ne legyen érezhető. A két ponyva közé egy réteg száraz oltott meszet, tőzegport vagy elhasznált csert kell szórni;
e) a 6. alatt megnevezett anyagokat
az (1) bekezdés a) pontjában előírt módon kell csomagolni;
f) a 8. alatt megnevezett anyagokat jól elzárt, tartós, tömör tartályokba kell csomagolni. A száraz kutyaganajt és a száraz galambtrágyát tartós, áthatatlan zsákokba is lehet csomagolni.
(1) A vasút a fuvarozást akként korlátozhatja, hogy az csak bizonyos vonatokkal történhetik, a fuvardíj előre való fizetését követelheti, úgyszintén külön szabályozhatja a be- és kirakás, valamint a ki- és elfuvarozás időpontját és időtartamát. A vasút megkívánhatja, hogy a takaróponyvákat a feladó szolgáltassa.
(2) A 7. és 8. alatt megnevezett anyagok (a kutyaganaj és a galambtrágya kivételével) darabáruként nem vétetnek át fuvarozásra.
(3) A kutyaganajt tartalmazó tartályokat nem szabad gurítani, azokat egyenesen felállítva kell fuvarozni.
(4) A fuvarozásban részes utolsó vasút köteles azokat a kocsikat, amelyekben az 1., 2., 3. és 7. alatt megnevezett anyagok csomagolatlanul fuvaroztattak vagy amelyekben a 8. alatt megnevezett anyagok voltak, minden egyes használat után azon tisztítási vagy fertőtlenítési eljárásnak alávetni, amelyet azon szerződő állam törvényes szabályzatai írnak elő, amelyben a rendeltetési állomás fekszik. A fertőtlenítés költségei az árut terhelik.
(5) Ha a fuvarozás alatt kellemetlen szag válik érezhetővé, akkor a vasút az anyagokat a szag eltávolítása céljából alkalmas fertőtlenítő szerekkel bármikor kezelés alá vétetheti, ennek költségei a feladót, illetve az átvevőt terhelik.
(6) A 3. és 4. alatt megnevezett anyagokat födött kocsikban is lehet fuvarozni. Tilos ezeket élelmiszerekkel vagy más, fogyasztás tárgyát képező cikkekkel együvé rakni. Az 1., 2., 5., 6., 7. és 8. alatt megnevezett anyagokat nyitott kocsiban kell fuvarozni [lásd azonban az A) fejezet (2) bekezdés a) 1. pontját]. A száraz kutyaganajt, ha az A) fejezet (2) bekezdés f) pontjának utolsó mondatában előírt módon van csomagolva, födött vagy jól záró ponyvával letakart nyitott kocsiban kell fuvarozni.
(7) Üres tartályoknak és a visszaküldésre kerülő ponyváknak teljesen tisztítva és alkalmas fertőtlenítő szerrel akként kell kezelve lenniök, hogy semminemű rothadó szagot ne terjesszenek. A fuvarlevélben meg kell jelölni, hogy a tartályok, illetve ponyvák mire használtattak. Az ilyen üres tartályokat és ponyvákat nyitott kocsiban kell fuvarozni.
(8) A küldeményekre egyebekben az egyes államokban érvényben álló szabályok irányadók.
A VI. osztályban felsorolt anyagok, továbbá üres tartályok, amelyekben ilyen anyagok voltak, végül a visszaküldésre kerülő ponyvák, melyek ilyen küldemények letakarására használtattak, gyorsdarabáruként nem fuvarozhatók.
Bárcaminta: a III. a) osztályba sorozott tárgyak részére (lásd III. a) osztály B. fejezet (4) bek.).
A II. melléklet (6. c. 6. §) fuvarlevél ürlap mintáját tartalmazza.
A ............................................................ vasút ....................................................... állomása
kérésemre a mai naptól kezdve fuvarozásra átveszi az alább megjelölt árukat, melyeket neki fuvarozás végett át fogok adni, nevezetesen:
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
Elismerem, hogy ezen áruk, amennyiben a jelen nyilatkozatra való utalást tartalmazó fuvarlevéllel kísértetnek csomagolatlanul *
az alább körülírt hiányos csomagolással *
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................
................................................................................................................................. adattak fel.
Kelt ................................, 19.......................................... hó ............ n.
(Aláírás.)
A IV. melléklet (17. c. 3. §) bérmentesítési számla ürlap mintáját tartalmazza.
| A ................................................................................ vasút ........................................................ állomását felkérem, hogy az | |||||||||||||||||||
| 19........................... évi ............................... hó .........-én kelt | gyorsáru | fuvarlevéllel ........................................................... | |||||||||||||||||
| teheráru | |||||||||||||||||||
| ......................................................... részére ........................... | -ra | feladott, alább megjelölt küldeményre: | |||||||||||||||||
| -re | |||||||||||||||||||
| Jel és számozás | Darabszám | A csomagolás neme | Az áru megjelölése | Súly kilogrammokban | |||||||||||||||
| vonatkozó fuvarozási szerződésnél a következő változtatásokat hajtsa végre* | |||||||||||||||||||
| 1. a küldemény a feladási állomás | -nak | visszaadassék; | |||||||||||||||||
| -nek | |||||||||||||||||||
| 2. a küldemény további rendelkezések bevárásáig útközben feltartóztattassék; | |||||||||||||||||||
| 3. a kiszolgáltatás további rendelkezések bevárásáig halasztassék el; | |||||||||||||||||||
| 4. a küldemény a ........................................... vasút ........................................... állomásán ..................................................... | |||||||||||||||||||
| ............................................................................................................................ | -nak | szolgáltattassék ki; | |||||||||||||||||
| -nek | |||||||||||||||||||
| 5. a küldemény csak | utánvét fizetése ellenében szolgáltattassék ki | ||||||||||||||||||
| (betűkkel) | |||||||||||||||||||
| 6. a küldemény ne a fuvarlevélben megjelölt utánvét, hanem | |||||||||||||||||||
| utánvét fizetése ellenében szolgáltattassék ki; | (betűkkel) | ||||||||||||||||||
| 7. a küldemény az utánvéti összeg beszedése nélkül szolgáltattassék ki; | |||||||||||||||||||
| 8. a küldemény franko ..... szolgáltattassék ki. | |||||||||||||||||||
| Kelt .....................................,19................... évi ........................................ hó ........ n. | |||||||||||||||||||
| * A nem megfelelő rendelkezés törlendő. | |||||||||||||||||||
| (Aláírás.) | |||||||||||||||||||
| A .................................................................... vasút ............................................................ állomásának. | |||||||||||||||||||
| A feladnak fenti rendelkezései a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény 22. Cikkének 1. §-ában megállapított feltételek mellett leendő végrehajtás céljából megküldetnek. E rendelkezések a feladó által bemutatott | |||||||||||||||||||
| fuvarlevélmásodpéldányon megismételtettek. A feladónak kiszolgáltatott utánvéti igazolvány | helyesbíttetett | ||||||||||||||||||
| bevonatott. | |||||||||||||||||||
| A jelen nyilatkozat az .......................................................................-iki táviratunkra vonatkozik. | |||||||||||||||||||
| Kelt .....................................,19................... évi ........................................ hó ........ n. | |||||||||||||||||||
| Az állomásfőnök. | |||||||||||||||||||
1. Cikk. 1. § A nemzetközi vasúti fuvarozásügyi központi hivatal székhelye: Bern. Az egyezmény 57. Cikkének rendelkezései által megállapított keretben való szervezése és működésének ellenőrzése a svájci szövetségtanácsra van bízva.
2. § A központi hivatal költségeit a szerződő államok a vasúti vonalaik, illetőleg az olyan vonalak arányában viselik, amelyeket oly egyéb vállalatok tartanak üzemben, amelyek a nemzetközi egyezmény meghatározta feltételek mellett teljesített fuvarozsában részt vehetnek. A hajózási vonalak mindazonáltal csak a vonalaik felerészének arányában vesznek részt a költségek viselésében. Minden államra nézve a hozzájárulás kilométerenkint legfeljebb 1.40 frankot tesz. Az egy kilométernyi vasúti vonalra eső évi hitel összegét minden számadási évre a központi hivatal meghallgatása után és az adott körülmények és szükségletek figyelembevételével a svájci szövetségtanács fogja megállapítani. Ez a hitel mindig teljes összegében fog beszedetni. Ha a központi hivatal tényleges kiadásai nem érnék el az ezen az alapon megállapított hitel összegét, akkor a fel nem használt összeg a nyugdíj- és segélyalapra fog fordíttatni, amelynek kamatai arra szolgálnak, hogy azokból a központi hivatal tisztviselőinek és alkalmazottainak arra az esetre, ha magas életkor, baleset vagy betegség folytán végleg képtelenekké válnak arra, hogy működésüket folytassák, segély és kártalanítás nyujtassék.
Az üzletjelentésnek és az évi zárszámadásnak a szerződő államok részére való elküldése alkalmával a központi hivatal fel fogja hívni az államokat a lefolyt számadási év költségeiből reájuk eső résznek befizetésére. Az az állam, amely október hó első napjáig a reá eső részt be nem fizeti, másodízben is fel fog hivatni a fizetésre. Ha ennek a felhívásnak sincs eredménye, a központi hivatal a következő év elején a felhívást a lefolyt újabb számadási évre vonatkozó jelentés elküldése alkalmából megismétli. Ha a rákövetkező július hó első napjáig sincs semmi eredménye a felhívásnak, negyedízben is meg fog kerestetni a késedelmes állam, hogy az esedékes két évi részletet fizesse meg; e felhívás eredménytelensége esetén a központi hivatal három hó mulva értesíti az illető államot, hogy ha a várt fizetés az év végéig meg nem történik, az illető állam vonatkozása az egyezménytől való visszalépésre irányuló hallgatólagos akaratnyilvánításnak fog magyarázatni. Ha az illető állam december hó 31. napjáig ennek az utolsó megkeresésnek sem tenne eleget, a központi hivatal tudomásul veszi a késedelmes államnak hallgatólag kifejezett akaratnyilvánítását és az illető állam vonalait a nemzetközi fuvarozási szolgálatban résztvevő vonalak jegyzékéből törli.
A fedezetlen összegeket lehetőleg a központi hivatal rendelkezésére álló rendes hiteles igénybevétele útján kell fedezni és azokat négy számadási évre lehet felosztani. A hiánynak az a része, amely ilymódon nem volt fedezhető külön számadásban ama vasútvonalak kilométerszámai arányában, amelyek a számadás felállítása idejében az egyezmény hatálya alatt állottak, a többi államok terhére fog iratni és pedig minden egyes államra nézve abban a mértékben, amilyenben az illető állam a fizetni vonakodó állammal együtt ama két évi idő alatt, amely a vonakodó állam visszalépésével végződött, az egyezményben részt vett. Olyan állam, amelynek vonalai az előző bekezdésben megjelölt körülmények között töröltettek, csak akkor vétetheti fel azokat újból a nemzetközi fuvarozási szolgálatba, ha előzőleg megfizeti azokat az összegeket, amelyekkel az illető állam a tekintetbe jövő években adós maradt, még pedig ezeknek az összegeknek öt százalékos kamatjaival együtt. Ezek a kamatok ama naptól számított hatodik hónap végétől számíttatnak, amelyen a központi hivatal elsőízben hívta fel az illető államot a reá eső költségrészlet megfizetésére.
2. Cikk. 1. § A központi hivatal havi folyóiratot ad ki, amely az egyezmény alkalmazása szempontjából szükséges tájékoztatásokat tartalmazza - különösen a vasúti és más vállalati vonalak jegyzékére, valamint a fuvarozásból kizárt vagy feltételesen fuvarozható tárgyakra vonatkozó közléseket, úgyszintén mindazokat a jogi és statisztikai adatokat, amelyeknek felvételét a hivatal célszerűnek találja.
2. § A folyóirat francia és német nyelven szerkesztetik. Egy példány díjmentesen küldetik meg minden érdekelt államnak és vasútigazgatóságnak. A kívánt további példányokért a központi hivatal által megállapított árt kell fizetni.
3. Cikk. 1. § A nemzetközi fuvarozásból származó, fizetetlenül maradt követeléseket a hitelező igazgatóság a központi hivatalnak tudomására hozhatja a végből, hogy az a behajtást megkönnyítse. E célból a központi hivatal az adós fuvarozási vállalatot felszólítja, hogy a követelést rendezze vagy a fizetés megtagadásának okait adja elő.
2. § Ha a központi hivatal úgy találja, hogy a megtagadásnak felhozott okai eléggé alaposak, a feleket illetékes bíróság előtti eljárásra utasítja.
3. § Ha a központi hivatal úgy találja, hogy az összeg egészben vagy részben valóban jogos tartozás, akkor szakértő meghallgatása után kijelentheti, hogy az adós fuvarozási vállalat a tartozást egészben vagy részben a központi hivatalnál köteles lefizetni. Az ilymódon lefizetett összeg letétben marad, amíg az illetékes bíró az ügyben érdemlegesen döntött.
4. § Ha valamely fuvarozási vállalat a központi hivatal felszólításának két héten belül nem tesz eleget, akkor a fizetés megtagadásának következményeire való figyelmeztetéssel újabb felszólítás intéztetik hozzá.
5. § Ha ez a második felszólítás tíz napig sikertelen maradt, a központi hivatal ahhoz az államhoz, amelyhez az illető fuvarozási vállalat tartozik, indokolt értesítést intéz s az egyúttal felkéri, hogy vegye fontolóra a teendő rendszabályokat és különösen vizsgálja meg, hogy vajjon az adós fuvarozási vállalat vonalai a jegyzékben továbbra is meghagyassanak-e.
6. § Ha az az állam, amelyhez az adós fuvarozási vállalat tartozik, kijelenti, hogy az illető fuvarozási vállalatot, jóllehet, az a fizetést nem teljesítette, nem tartja a jegyzékből törlendőnek vagy ha hat hónap alatt nem válaszol a központi hivatal megkeresésére, akkor az vélelmeztetik, hogy az illető állam az adós fuvarozási vállalat fizetőképességéért a nemzetközi fuvarozásból eredő követelések tekintetében kezességet vállal.
1. Cikk. A szakértőbizottságban Németország, Franciaország és Olaszország állandóan képviselve vannak. Az összes többi szerződő államok, ha szükségesnek találják, képviseltethetik magukat a bizottság ülésein.
2. Cikk. A szerződő államok kormányai az I. mellékletre vonatkozó indokolt kívánalmaikat és javaslataikat közlik a nemzetközi vasúti fuvarozásügyi központi hivatallal, amely azokat haladéktalanul a többi szerződő állam tudomására hozza. Valahányszor annak szüksége felmerül, a központi hivatal ülésezésre hívja össze a bizottságot. Az összes szerződő államok a bizottság üléseiről két hónappal előbb értesítést kapnak. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a napirend tárgyait.
3. Cikk. A bizottság határozatképes, ha abban három szerződő állam képviselve van.
4. Cikk. A bizottság minden egyes ülésszakra kijelöli elnökét és alelnökét.
5. Cikk. A bizottság a képviselt államok szavazattöbbségével határoz. Szavazatok egyenlősége esetén az ülés elnökének szavazata dönt.
6. Cikk. Minden állam maga viseli képviselőinek a költségeit.
7. Cikk. A bizottság titkársági és levelezési teendőit a központi hivatal látja el.
8. Cikk. A központi hivatal igazgatója vagy akadályoztatása esetén annak aligazgatója tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein.
A vasúti árufuvarozás tárgyában a mai napon kötött egyezmény aláírása alkalmával az alulírott meghatalmazottak a Saarvidék kormányzó bizottságának kiküldöttje jelenlétében és annak közreműködésével kijelentették és megállapították a következőket:
Az egyezményt meg kell erősíteni, a megerősítő okmányokat Bernben mielőbb le kell tenni; az egyezmény az azt megerősítő államok között életbelép, mihelyt ezen államok között erre nézve megállapodás jön létre.
Miután a különböző államokban használatban levő pénznemek tekintetébe jövő értéke hirtelen változásoknak van kitéve, a jelen egyezmény életbeléptetéséről számított négy éven belül minden állam akár a díjszabásokba fölvett rendelkezések útján, akár hatósági intézkedéssel eltéréseket létesíthet az egyezmény 17., 19., 21., 29. és 36. Cikkeinek rendelkezéseivel szemben, olyképpen, hogy bizonyos forgalmakra nézve kimondja,
1. a) hogy az ezen államból kiinduló küldemények csak az ezen állam határáig való bérmentesítés mellett vétetnek fel;
b) hogy a küldemények az ezen államba való belépésnél semmiféle költséggel nem lehetnek megterhelve, vagy hogy az ezen államba szóló rendeltetéssel feladott küldemények a feladás alkalmával csak ezen állam határáig bérmentesíthetők;
c) hogy az ezen államon átmenő küldemények fuvardíjai az érdekeltek között létesítendő megállapodás szerint vagy a feladási államban vagy a rendeltetési államban fizetendők;
2. hogy az ezen állam vonalait érintő küldemények semmiféle utánvéttel nem terhelhetők meg és hogy készpénzelőlegek nem adatnak;
3. hogy nincs megengedve, hogy a feladó a fuvarozási szerződést a bérmentesítésre és az utánvétre vonatkozólag megváltoztassa;
4. hogy a 29. és 36. Cikkekkel megállapított 50 és 100 franknyi legmagasabb összegek 25 és 50 frankra leszállíttatnak.
5. A jelen jegyzőkönyvet, amelyet a mai napon kötött egyezménnyel egyidejűleg meg kell erősíteni, az egyezmény kiegészítő részének kell tekinteni és ennek a jegyzőkönyvnek ugyanaz a hatálya és érvénytartama, mint magáé az egyezményé.
Minek hiteléül a meghatalmazottak és a Saarvidék Kormányzóbizottságának képviselője ezt a jegyzőkönyvet aláírták.
Kelt Bernben, az 1924. esztendő október havának 23. napján egyetlen példányban, amely a Svájci Szövetség levéltárában marad letéve és amelynek egy-egy hiteles másolata az aláíró hatalmak mindegyikének át fog adatni.
