1. § A magyar állam törvényei közé iktattatik az Olasz Királysággal kötött pénzügyi egyezmény és egyesség a vonatkozó zárójegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt. Még pedig:
1. a Fiume városának Olaszországhoz történt csatolásából származó pénzügyi kérdések rendezése tárgyában kötött egyezmény és a hozzátartozó zárójegyzőkönyv;
2. az olasz alattvalók által az olasz-magyar Vegyes Döntőbíróságnál bejelentett bizonyos igények barátságos rendezése tárgyában kötött egyesség és a hozzátartozó nyilatkozat.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény és egyesség, valamint mellékleteinek hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya Fiume városának Olaszországhoz történt csatolásából eredő pénzügyi kérdéseket közös megegyezéssel óhajtván rendezni, meghatalmazottjaiknak kinevezték:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója:
Báró Szterényi József Ő Excellentiáját, valóságos belső titkos tanácsost, volt magyar királyi kereskedelemügyi minisztert;
Ő Felsége Olaszország Királya:
Mussolini Benito lovag Ő Excellenciáját, kormányfőt, miniszterelnököt és külügyminisztert;
akik egymásnak bemutatvány meghatalmazásaikat, amelyeket kellő és megfelelő formában találtak, a következő intézkedésekben állapodtak meg:
1. Cikk. A Budapesten 1924. évi március hó 27-én aláírt s a tartozások és követelések rendezésére vonatkozó egyezmény, amely ezentúl röviden „Pénzügyi Egyezménynek” fog neveztetni, Fiume városára a következő cikkekben megállapított megszorításokkal fog alkalmazásba jönni.
2. Cikk. Az összes természetes és jogi személyek, akiknek és melyeknek az olasz királyi kormánynak a Fiuméban lakó vagy odatartozó személyek honosságának szabályozása tárgyában kiadott királyi rendelete olasz alattvalói minőséget adott, a fenti egyezményből kifolyólag olasz alattvalóknak fognak tekintetni.
Mindazonáltal egyrészt a Magyarország területén főszékhellyel bíró jogi személyek és kereskedelmi társulatok fiókjai és másrészt a magyar honosok és a Magyarországon székelő jogi személyek között fennálló tartozások és követelések a főszékhelynek és nem a fiók székhelyének tekintetbevételével fognak rendeztetni.
3. Cikk. Magától értetődik, hogy a Pénzügyi Egyezménynek azon intézkedései, melyek hadikölcsönök fizetésére, valamint az olasz alattvalók kárával és sérelmével kapcsolatos felelősségre vonatkoznak, nem fognak alkalmazást nyerni azokra a személyekre, akik és amelyek a második cikkben említett Olasz Királyi Rendelet értelmében olasz alattvalóknak tekintendők.
4. Cikk. A Pénzügyi Egyezmény 9. Cikkében a követelések bejelentésére nézve előírt határidő a jelen egyezmény alá eső követelések tárgyában hat hónapra fog terjedni s folyni fog a jelen egyezmény életbelépésétől. Az olasz hitelezők bejelentéseiket a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium helyett a Magyar Királyi Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalhoz fogják intézni.
Ha a bejelentéstől számított öt hónap alatt a Magyar Királyi Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal ajánlott levélben nem ismeri el a követelést, az olasz hitelezőknek jogában fog állani a magyar állam ellen a Vegyes Döntőbíróság határozatát követelni a bejelentéstől számított hat hónap alatt.
A Pénzügyi Egyezmény 14. Cikk első bekezdésének második mondatában meghatározott határidő kezdő időpontja a jelen egyezmény életbelépésétől számított 180-ik nap lesz.
5. Cikk. Az Olasz Kormány ellenőrzése alatt a magyar adós a régi Olaszország területein fekvő összes cselekvő vagyonát a jelen egyezmény alá eső adósságainak törlesztésére is fel fogja használhatni; saját adósságai előzetes rendezésének kikötése mellett, cselekvő vagyonát ugyanezen célból más magyar állampolgárnak is át fogja engedheti.
6. Cikk. A jelen egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok Rómában fognak mielőbb kicseréltetni.
A jelen egyezmény életbe fog lépni, mihelyt a megerősítő okiratok a két kormány között kicseréltettek.
A Fiume városának Olaszországhoz történt csatolásából származó pénzügyi kérdések rendezésére vonatkozó egyezmény aláírásakor a Magas Szerződő Felek alulírott meghatalmazottai a következő nyilatkozatot tették:
I. A kettős megadóztatásra vonatkozó azon kérdéseket, melyek Fiume városának Olaszországhoz való csatolását megelőző időből erednek, a Magas Szerződő Felek pénzügyi hatóságai fogják egymás között közvetlenül a Magyar Királyság és az Olasz Királyság között 1925. évi november hó 25-én a kettős megadóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény szabályai szerint és szelleme értelmében rendezni.
II. Magától értetődik, hogy a Trianoni Szerződés 250. Cikkének intézkedései Fiume területére is alkalmazást nyernek.
A szóbanforgó alattvalók letétjei a jogosultaknak szabad rendelkezésére fognak bocsáttatni kölcsönösen.
Aminek hiteléül a meghatalmazottak a jelen jegyzőkönyvet aláírásukkal látták el.
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya az olasz alattvalóknak az olasz-magyar Vegyes Döntőbíróságnál bejelentett bizonyos követeléseit közös megegyezéssel óhajtván rendezni, meghatalmazottjaiknak kinevezték:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója:
Báró Szterényi József Ő Excellenciáját, valóságos belső titkos tanácsost, volt magyar királyi kereskedelemügyi minisztert;
Ő Felsége Olaszország Királya:
Mussolini Benito lovag Ő Excellenciáját, kormányfőt, miniszterelnököt és külügyminisztert;
akik egymásnak bemutatván meghatalmazásaikat, amelyeket kellő és megfelelő formában találtak, a következő intézkedésekben állapodtak meg:
1. Cikk Mihelyt az Olasz Királyi Kormány a magyar állampolgárok Olaszországban fekvő javainak felszámolásáról 1924 március 27-én kötött egyezmény értelmében létesített kiegyenlítési külön számlán Magyarország javára írt 4.000,000 lirát, a Magyar Királyi Kormány ugyanazon kiegyenlítési külön számlán az Olasz Királyi Kormány javára fog írni 1.000,000 lírát abból a célból, hogy átalányozással egyenlíttessenek ki azon bizonyos követelések, amelyek hadikárt szenvedett olasz alattvalók részéről az olasz-magyar Vegyes Döntőbíróságnak jelenleg bejelentve vannak.
A kérdéses követelések azonosak azokkal, amelyek a két kormány megbízottjai által aláírt és az említett olasz-magyar Vegyes Döntőbíróság főtitkárságánál letétbe helyezett jegyzékben vannak felvéve.
2. Cikk. Mihelyt az előző cikkben említett átalányösszeg Olaszország javára íródott, az Olasz Királyi Kormány megfelelően intézkedni fog, hogy szükséges mértékben kártalanítsa az igényjogosultakat, akiknek nevei az előző cikkben említett jegyzékben szerepelnek.
A jegyzékben felsorolt követelések az olasz kormány megbízottja útján fognak visszavonatni, s ugyanezen követelésekből kifolyólag a Magyar Állammal vagy annak alattvalóival szemben további követelés nem lesz emelhető.
3. Cikk. Amennyiben a kiegyenlítési külön számla lezárásának időpontjában az Olaszországban zár alá vett magyar javaknak hozadéka nem fedezné a Magyarország terhére eső s ugyanazon kiegyenlítési külön számlán levő összegeket, a tartozási egyenlegből egy az első cikkben érintett átalányösszeg feléig terjedő összeg levonásba fog hozatni és az Olasz Kormány az így levont összeget a maga terhére fogja átvállalni.
4. Cikk. A jelen egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok Rómában fognak mielőbb kicseréltetni.
A jelen egyezmény életbe fog lépni, mihelyt a két kormány között a megerősítő okiratok kicseréltettek.
A volt ellenséges javak és így a magyar javak felszámolásával is megbízott olasz hivatal (Ufticio di Stralcio per la liquidazione dei beni exnemeici) 1927. július 1-én ki fogja szolgáltatni a Budapesten székelő Magyar Királyi Felülvizsgáló és kiegyenlítő Hivatalnak azon összegeknek első jegyzékét, amelyeket Olaszország a magyar állampolgárok Olaszországban levő javainak felszámolásáról 1924. évi március hó 27-én kötött egyezmény első cikkének értelmében a kiegyenlítési külön számlán Magyarország javára ír.
Az említett jegyzékhez fognak csatoltatni az igazoló okmányok, nevezetesen a megszámozott és a listán vezetett tételeknek megfelelő felszámolási jegyzékek (Stati di lquidazione).
A jövőben a javak hátralévő felszámolásának előhaladása szerint az olasz hivatal gondoskodni fog, hogy a magyar hivatalnak negyedévenkint megküldje a vonatkozó további jóváírási jegyzékeket folytatólagos számozással és a hozzá tartozó okmányokkal együtt.
A Magyarország javára történt jóváírásokra vonatkozó minden egyes jegyzékkel egyidejűleg az olasz hivatal a magyar hivatalnak rendelkezésére fogja bocsátani a Magyarország terhére írt összegeknek jegyzékét is.
Magától értetődik, hogy a fentemlített egyezmény első cikkének értelmében Olaszország javára írandó összegek mellett az olasz hivatal az említett kiegyenlítési külön számlán Magyarországot fogja megterhelni azokkal az összes összegekkel, melyek Magyarország terhére esnek:
1. a Vegyes Döntőbíróság határozata vagy a Vegyes Döntőbíróság által jóváhagyott megállapodásból kifolyólag olasz alattvalókat illetően a trianoni békeszerződés 232. Cikkének e) pontja alapján;
2. a Vegyes Dönbőbíróságokon kívül, a két kormány megbízottainak közvetítésével kötött barátságos megállapodás révén.
Az ilymódon Magyarország terhére írt összegek az olasz hivatal által közvetlenül fognak az olasz alattvalóknak kifizettetni, amely hivatal e célból fel fogja használni az Olaszországban felszámolt magyar javak hozadékát.
A hivatal kész lesz ugyanazon összegek felhasználásával rendezni a hitelező és az adós között, illetve egy olasz bank és egy magyar bank között (ideértve a takarékpénztárakat is) a két ország pénzintézetei egyesületeinek közvetítésével létrejött egyesség esetén, a fentemlített egyezmény 6. Cikkének értelmében, az olasz alattvalókkal szemben fennálló magyar adósságokat.
Az olasz hivatal által az említett magyar adósságok tekintetében létesített minden rendezés a kiegyenlítési külön számlán Magyarország terhére fog vezettetni, a hitelezőnek, az adósnak és a felhasznált felszámolási hozadéknak feltüntetésével.
Mindazonáltal megjegyeztetik, hogy az olasz hivatal e célból semmiféle fizetést nem fog eszközölni, csak a magyar hivatalnak hozzájárulási nyilatkozata vagy megkeresése alapján.
A jóváírásra vagy megterhelésre vonatkozó minden jegyzék két példányban fog kiállíttatni, melyeknek egyike a magyar hivatalnál marad, a másika pedig a magyar hivatal aláírásával ellátva fog az olasz hivatalnak visszaküldetni.
Az olasz hivatal és a magyar hivatal 1928. évi január hó 1-én fogják a kiegyenlítési külön számla rendezését megkezdeni.
Amennyiben ezen művelet Magyarországra nézve egy tartozási egyenleget eredményezne, a két hivatal közös megegyezéssel fogja vizsgálat tárgyává tenni a követelésekre és tartozásokra vonatkozó 1924. március hó 27-iki olasz-magyar egyezményben, továbbá a magyar javadalmak Olaszországban való felszámolásával kapcsolatos olasz-magyar egyezmény pótmegállapodásában előírt magyar kincstári kötvények kibocsátására vonatkozó intézkedéseket.
A kiegyenlítési számla végleges lezárása a jövőben fog megállapíttatni közös megegyezéssel a két hivatal által.
3. § A jelen törvény kihirdetése napján, de csak az egyezmény és az egyesség életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és igazságügyminiszter bízatnak meg.
