1. § Az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nőknek a szülés előtt és utána való foglalkoztatása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény a magyar állam törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek hivatalos magyar fordítása a következő:
A Nemzetek Szövetsége nemzetközi munkaügyi szervezetének az Amerikai Egyesült-Államok kormánya által 1919. évi október 29-ére Washingtonba egybehívott egyetemes értekezlete,
miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat „A nőknek a szülés előtt és után foglalkoztatása tárgyában (ide értve a gyermekágyi segély kérdését)”, amely kérdés a washingtoni értekezlet napirendje harmadik pontjára kitűzött tárgynak részlete, és
miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjába foglalja,
elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amelyet megerősítés végett az 1919. évi június 28-án kelt versaillesi és az 1919. évi szeptember 10-én kelt saint-germaini szerződésnek a munkáról szóló részében foglalt rendelkezések szerint a nemzetközi munkaügyi szervezet tagjai elé kell terjeszteni.
1. Cikk. A jelen egyezmény alkalmazásánál „ipari üzemek”-nek kell tekinteni különösen:
a) a bányákat, kőbányákat és a föld kincseinek kiaknázására szolgáló más telepeket;
b) azokat az iparokat, amelyekben termékeket készítenek, átalakítanak, tisztítanak, javítanak, díszítenek, tökéletesbítenek vagy eladásra kikészítenek, vagy amelyekben anyagokat alakítanak át, ideértve a hajóépítést, az anyagok lebontásával foglalkozó vállalatokat, továbbá mindennemű motorikus erőnek és vilamosságnak előállítását, átalakítását és átvitelét;
c) építését, újraépítését, karbantartását, javítását, átalakítását vagy lebontását mindennemű épületeknek vagy építményeknek, továbbá vasutak, közúti közlekedési eszközök, kikötők, dokkok, kőgátak, csatornák, belhajózási művek, utak, alagutak, hidak, völgyhidak (viaduktok), gyüjtőcsatornák kutak, távíró- és telefonberendezések, villanyos berendezések, gázüzemek, vízművek létesítését és más építési munkákat, továbbá a fentieket megelőző, előkészítő és alapmunkálatokat;
d) személyek és áruk szállítását úton, vasúton, belvizeken, tengeren, ideértve az áruk kezelését kikötőkben, rakpartokon, lerakóhelyeken és raktárakban, kivéve a kézi erővel történő szállítást.
A jelen egyezmény értelmében kereskedelmi üzemnek kell tekinteni minden helyet, ahol árukat eladnak vagy kereskedést űznek.
Minden országban az illetékes hatóság állapítja meg a határvonalat, egyrészt az ipar és kereskedelem között, másrészt az ipar és a földmívelés között.
2. Cikk. A jelen egyezmény értelmében „nő”-nek kell tekinteni minden nőnemű személyt, tekintet nélkül korára és állampolgárságára, valamint arra, férjes-e vagy hajadon; „gyermek„-nek kell tekinteni minden gyermeket, akár törvényes, akár nem.
3. Cikk. Az összes ipari és kereskedelmi köz- és magánüzemekben vagy azok melléküzemeiben, azok kivételével, amelyekben csak egy- és ugyanazon család tagjai vannak alkalmazva.
a) nőt a szülést követő hat hét alatt nem szabad foglalkoztatni;
b) a nőnek joga van munkáját abbanhagyni, ha orvosi bizonyítványt mutat be arról, hogy szülése előreláthatóan hat héten belül be fog következni;
c) az a) és b) bekezdések szerinti távollétének tartamára minden nő segélyt kap, amely elegendő arra, hogy maga és gyermeke jó egészségi viszonyok között tartassék. Ezt a segélyt, amelynek pontos összegét minden államban az illetékes hatóság állapítja meg, vagy közpénzekből kell fizetni, vagy biztosítás útján kell előteremteni. A nőnek ezenfelül joga van ingyenes orvosi és szülésznői kezelésre. Ha az orvos vagy a szülésznő a szülés időpontjának kiszámításában téved, a nőnek ennek ellenére joga van erre a segélyre az orvosi bizonyítványban feltüntetett időponttól a szülésig;
d) minden nőnek, aki gyermekét maga szoptatja, a munkaidő alatt a szoptatás céljából két ízben fél-fél órát kell engedni.
4. Cikk. Abban az esetben, ha valamelyik nő munkáját a jelen egyezmény 3. Cikke a) és b) pontja értelmében elhagyja, vagy ha attól hosszabb időn át oly betegség folytán marad távol, amelyet orvosi bizonyítvány a terhesség vagy szülés következményeként jelöl meg és amely őt a munka újból megkezdésére képtelenné teszi, a munkaadó neki sem távolléte alatt, sem olyan időre fel nem mondhat, hogy a felmondási határidő távolléte alatt teljék le, feltéve, hogy távolléte az illetékes hatóság által megállapítandó leghosszabb tartamot túl nem haladja.
5. Cikk. Ennek az egyezménynek hivatalos megerősítéseit az 1919. évi június hó 28-án kelt versaillesi és az 1919. évi szeptember hó 10-én kelt saint-germaini szerződés XIII. része szerint feljegyzés végett közölni kell a Nemzetek Szövetségének főtitkárával.
6. Cikk. A nemzetközi munkaügyi szervezet minden tagja, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy azt mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire is életbelépteti, amelyeknek nincs teljes önkormányzatuk, de:
1. kivéve azokat az eseteket, amikor az egyezmény a helyi viszonyok miatt keresztülvihetetlen és
2. fenntartva azokat a módosításokat, amelyek az egyezménynek a helyi viszonyokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.
Ehhez képest minden tag köteles a nemzetközi munkaügyi hivatallal közölni mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire vonatkozó elhatározását, amelynek nincs teljes önkormányzatuk.
7. Cikk. Mihelyt a nemzetközi munkaügyi szervezet két tagja által történt megerősítés a titkári hivatalnál feljegyeztetett, a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a tényt a nemzetközi munkaügyi szervezet összes tagjaival közli.
8. Cikk. A jelen egyezmény azon a napon lép hatályba, amelyen a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a közlést megtette; ez csak azokat a tagokat kötelezi, amelyek megerősítésüket a titkári hivatalban bejegyeztették. Ezt követően az egyezmény minden más tagra azon a napon lép hatályba, amelyen megerősítését a titkári hivatalban feljegyezték.
9. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy az egyezmény rendelkezéseit legkésőbb 1922. évi július hó 1-éig életbelépteti és a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket kiadja.
10. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősítette, attól a naptól számított tíz év eltelte után, amelyen első ízben hatályba lép, a Nemzetek Szövetségének főtitkárához intézett és általa feljegyzendő értesítéssel felmondhatja. A felmondás csak egy évvel a titkári hivatalban történt feljegyzése után lép hatályba.
11. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa minden tíz évben legalább egyszer köteles az Egyetemes Értekezlet elé jelentést terjeszteni és határozni arról, hogy annak felülvizsgálata vagy módosítása az értekezlet napirendjére tűzessék-e.
12. Cikk. Ennek az egyezménynek francia és angol szövege egyképpen irányadó.
3. § E törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre, akik a végrehajtásához szükséges részletes szabályokat rendelettel állapítják meg.
