1. § Az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nők éjjeli munkája tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény a magyar állam törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek hivatalos magyar fordítása a következő:
A Nemzetek Szövetsége nemzetközi munkaügyi szervezetének az Amerikai Egyesült-Államok kormánya által 1919. évi október 29-ére Washingtonban egybehívott általános konferenciája,
miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat „a nők éjjeli munkája” tárgyában, amely kérdés a washingtoni konferencia napirendjének harmadik pontja volt, és
miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjában foglalja,
elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amelyet megerősítés végett az 1919. évi június 28-án kelt versaillesi és az 1919. évi szeptember 10-én kelt saint-germaini szerződésnek a munkáról szóló részében foglalt rendelkezések szerint a nemzetközi munkaügyi szervezet tagjai elé kell terjeszteni:
1. Cikk. Jelen egyezmény alkalmazásánál „ipari üzemek”-nek kell tekinteni különösen:
a) a bányákat, kőbányákat és a föld kincseinek kiaknázására szolgáló más telepeket;
b) azokat az iparokat, amelyekben termékeket készítenek, átalakítanak, tisztítanak, javítanak, díszítenek, tökéletesbítenek, vagy eladásra kikészítenek, vagy amelyekben anyagokat alakítanak át, ideértve a hajóépítést, az anyagok lebontásával foglalkozó vállalatokat, továbbá mindennemű motorikus erőnek és villamosságnak előállítását, átalakítását és átvitelét;
c) építését, újraépítését, karbantartását, javítását, átalakítását vagy lebontását mindennemű épületeknek és építményeknek, továbbá vasutak, közúti vasutak, kikötők, dokkok, kőgátak, csatornák, belhajózási művek, utak, alagutak, hidak, völgyhidak (viaduktok), gyüjtőcsatornák, közönséges levezetőcsatornák, kutak, távíró- és telefonberendezések, villanyos berendezések, gázüzemek, vízművek létesítését és más építési munkákat, továbbá a fentieket megelőző előkészítő és alapmunkálatokat.
Minden államban az illetékes hatóság állapítja meg a határvonalat egyrészt az ipar és a kereskedelem között, másrészt az ipar és a földmívelés között.
2. Cikk. A jelen egyezmény értelmében „éjjel”-nek kell venni azt a legalább tizenegy egymásra következő órányi időszakot, amely az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időt magában foglalja.
Azokban az államokban, amelyekben az ipari üzemekben alkalmazott nők éjjeli munkája még nincsen törvénnyel szabályozva, a kormány legfeljebb három évi átmeneti időre szólóan elrendelheti, hogy „éjjel” alatt csupán tíz órányi időt kell érteni, amely az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időt magában foglalja.
3. Cikk. Nőket korkülönbség nélkül tilos ipari köz- és magánüzemekben, avagy azok melléküzemeiben éjjel foglalkoztatni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik olyan üzemekre, amelyekben csupán ugyanannak a családnak tagjai vannak foglalkoztatva.
4. Cikk. A 3. Cikk nem nyer alkalmazást:
a) az üzemnek előre nem látható, időszakonkint nem ismétlődő, erőhatalom következtében előálló megszakítása esetében;
b) azokban az esetekben, amelyekben olyan nyersanyagok feldolgozásáról és olyan tárgyak megmunkálásáról van szó, amelyek nagyon gyors romlásnak vannak kitéve, ha az ezekben a nyersanyagokban és tárgyakban egyébként elkerülhetetlen veszteség elkerülése érdekében szükséges.
5. Cikk. Indiában és Siámban a 3. Cikk alkalmazását a kormány felfüggesztheti, a nemzeti törvények által megszabott értelemben vett gyárak kivételével. Minden ilyen kivételt be kell jelenteni a nemzetközi munkaügyi hivatalnak.
6. Cikk. Az évszakok befolyásának alá vetett ipari üzemekben, valamint mindazokban az esetekben, amelyekben rendkívüli körülmények kívánatossá teszik, az éjjelnek a 2. Cikkben megállapított tartama egy év alatt hatvan napon tíz órára szállítható le.
7. Cikk. Azokban az országokban, amelyekben a nappali munkát az éghajlat különösen nehézzé teszi, az éjjeli időszak rövidebbre szabható annál, amely az előző cikkekben meg van állapítva, feltéve, hogy napközben pótlásul megfelelő pihenő időt engednek.
8. Cikk. Ezen egyezmény hivatalos megerősítését az 1919. évi július 28-án kelt versaillesi és az 1919. évi szeptember 10-én kelt saint-germaini szerződés XIII. része értelmében feljegyzés végett közölni kell a Nemzetek Szövetségének főtitkárával.
9. Cikk. A nemzetközi munkaügyi szervezet minden tagja, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy azt mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire is életbelépteti, amelyeknek nincs teljes önkormányzatuk, de:
1. kivéve azokat az eseteket, amikor az egyezmény a helyi viszonyok miatt keresztülvihetetlen és
2. fenntartva azokat a módosításokat, amelyek az egyezménynek a helyi viszonyokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.
Ehhez képest minden tag köteles a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal közölni mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire vonatkozó elhatározását, amelyeknek nincs teljes önkormányzatuk.
10. Cikk. Mihelyt a nemzetközi munkaügyi szervezet két tagja által történt megerősítés a titkári hivatalnál fel lett jegyezve, ezt a tényt a Nemzetek Szövetségének főtitkára a nemzetközi munkaügyi szervezet összes tagjaival közli.
11. Cikk. A jelen egyezmény azon a napon lép hatályba, amelyen a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a közlést megtette; az csak azokat a tagokat kötelezi, amelyek megerősítésüket a titkári hivatalban bejegyeztették. Ezt követően az egyezmény minden más tagra nézve azon a napon lép hatályba, amelyen megerősítése a titkári hivatalnál fel lett jegyezve.
12. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy az egyezmény rendelkezéseit legkésőbb 1922. évi július 1-ig életbelépteti és a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket kiadja.
13. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősítette, azt attól a naptól számított tíz év eltelte után, amelyen első ízben hatályba lép, a Nemzetek Szövetségének főtitkárához intézett és általa feljegyzendő értesítéssel felmondhatja. A felmondás csak egy évvel a titkári hivatalban történt feljegyzés után lép hatályba.
14. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa minden tíz évben legalább egyszer a jelen egyezmény végrehajtásáról jelentést köteles az általános konferencia elé terjeszteni és határozni arról, hogy annak reviziója vagy módosítása a konferencia napirendjére tűzessék-e.
15. Cikk. Ennek az egyezménynek angol és francia szövege egyformán mérvadó.
3. § E törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre.
