1. § Az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete, ott az 1925. évi május hó 19-én hetedik ülésszakára összeülvén,
miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének első pontjában van felvéve és
miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjába foglalja,
az ezerkilencszázhuszonötödik évi június hó mai tizedik napján a versaillesi békeszerződés XIII. részében és a többi békeszerződés megfelelő részeiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai által leendő megerősítés céljából elfogadja az alábbi egyezménytervezetet:
1. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a jelen egyezményt megerősítő minden tagja kötelezi magát, hogy a foglalkozási betegségekben szenvedőknek vagy igényjogosult hozzátartozóiknak az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó országos törvényei általános alapelveinek alkalmazásával kártalanítást biztosít.
Ennek a kártalanításnak mértéke nem lehet kisebb annál, amelyet az országos törvényhozás az üzemi balesetekből származó károkra megállapít. E rendelkezés fenntartásával minden tag tetszésétől függ, hogy a szóbanforgó betegségekkel összefüggő kártalanítások fizetésére vonatkozó feltételeknek országos törvényeiben való megállapításánál és az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó törvényeinek e betegségekre való alkalmazásánál a célszerűnek látszó módosításokat és hozzáigazításokat alkalmazza.
2. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a jelen egyezményt megerősítő minden tagja kötelezi magát, hogy az alábbi táblázatban megjelölt anyagok által okozott betegségeket és mérgezéseket foglalkozási betegségeknek minősíti, ha a betegség vagy a mérgezés az említett táblázatnak megfelelő helyén szereplő iparok vagy foglalkozások körében alkalmazott munkavállalókat sujtja és az országos törvényhozás alá tartozó vállalatban végzett munkának következménye.
Táblázat
A betegségek és a mérgező anyagok felsorolása | A megfelelő iparok vagy foglalkozások felsorolása | |
Ólom, ennek vegyületei és összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. | Ólmot tartalmazó érceknek, ideértve a cinkgyárak ólomtartalmú hamuját is, kezelése. | |
Ócska cinknek és darabos ólomnak vegyítése. | ||
Olvasztott ólomból és ólomtartalmú vegyületekből készülő tárgyak gyártása. | ||
Sokszorosító iparok. | ||
Ólomösszetételű anyagok gyártása. | ||
Akkumulátorok gyártása és javítása. | ||
Ólmot tartalmazó zománcok készítése és felhasználása. | ||
Ólomreszelékkel és ólomtartalmú hamuval csiszolás. | ||
Festőmunkák, amelyek ólmot tartalmazó mázok, kötőanyagok és festékek készítésével vagy kezelésével járnak. | ||
Higany, ennek foncsorai és összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. | Higanytartalmú ércek kezelése. | |
Higanyösszetételű anyagok gyártása. | ||
Mérő vagy laboratóriumi készülékek gyártása. | ||
Kalapgyártáshoz nyersanyagok készítése. | ||
Tűzbenaranyozás. | ||
Izzólámpák készítésénél higanyos szivattyúknak használata. | ||
Higanytartalmú durranó savas sóból gyutacsok (gyujtózsinórok) gyártása. | ||
Lépfenefertőzés. | Lépfenés állatokkal érintkező munkások. | |
Állati hulladékok kezelése. | ||
Áruk berakása, kirakása vagy szállítása. | ||
3. Cikk. A jelen egyezménynek a versaillesi békeszerződés XIII. részében és a többi békeszerződés vonatkozó részeiben foglalt rendelkezések értelmében való hivatalos megerősítéseit a Nemzetek Szövetségének főtitkárával kell közölni, aki azokat lajstromozza.
4. Cikk. A jelen egyezmény attól kezdve lép hatályba, amidőn a főtitkár annak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítését lajstromozta.
Az egyezmény csak azokat a tagokat kötelezi, amelyek részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta.
Ennélfogva a jelen egyezmény minden tagra attól az időponttól kezdve lép hatályba, amelyben a részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta.
5. Cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta, a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagjával közli. Ugyancsak közli velük a Szervezet többi tagja által utóbb bejelentett megerősítéseknek lajstromozását is.
6. Cikk. A 4. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával minden tag a jelen egyezmény megerősítésével kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. és 2. Cikk rendelkezéseit legkésőbb az 1927. évi január hó 1-ével életbelépteti és e rendelkezések hatályossá tételére szükséges rendszabályokat alkot.
7. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja a jelen egyezmény megerősítésével kötelezettséget vállal, hogy azt a versaillesi békeszerződés 421. Cikkében és a többi békeszerződés vonatkozó cikkeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően gyarmatain, birtokain és a védnöksége alatt álló területeken alkalmazza.
8. Cikk. A jelen egyezményt megerősítő minden tag azt az egyezmény hatálybalépésének kezdő időpontjától számított ötévi időtartam elteltével a Nemzetek Szövetségének főtitkárjához intézett írásbeli jegyzékkel felmondhatja, aki a felmondást lajstromozza. A felmondás csak a titkárságnál történt lajstromozástól számított egy év elteltével válik hiányossá.
9. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa a jelen egyezmény alkalmazásáról az Egyetemes Értekezletnek legalább tíz évenkint egyszer jelentést tenni köteles s határoz a felől, hogy a szóbanforgó egyezmény felülvizsgálásának vagy módosításának kérdését az Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.
10. Cikk. A jelen egyezmény francia és angol szövege egyképen hiteles.
Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1925. évi június hó 10. napján bezártnak nyilvánított hetedik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.
3. § A versaillesi békeszerződésnek a 2. §-ban közzétett egyezményben említett XIII. része az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés XIII. részének és a versaillesi békeszerződésnek az egyezményben felhívott 421. Cikke a trianoni szerződés 349. Cikkének felel meg.
4. § Ezt a törvényt, amennyiben a szükséges rendelkezések nem tartoznak a törvényhozás hatáskörébe, a m. kir. népjóléti és munkaügyi, illetőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter hajtja végre.