1928. évi XXXIV. törvénycikk indokolása

az Ausztriával 1922. évi február hó 8-án kötött kereskedelmi egyezmény, valamint az 1926. évi április hó 9-én kötött és az 1926. évi XVIII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi pótegyezmény kiegészítésekép 1928. évi június hó 14-én aláírt kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Ausztria törvényhozása az elmult esztendőben a mezőgazdasági körök kezdeményezésére az osztrák autonóm vámtarifa több tételét (a gabonafélék, élőállatok, továbbá a liszt stb. vámtételét) novelláris úton felemelte. Az autonóm vámoknak ezen, az ú. n. harmadik vámnovellában eszközölt emelése azonban a gyakorlatban néhány cikk kivételével nem érvényesülhetett, mert mindezekre a cikkekre Ausztria egyes államokkal - Magyarországgal, a Szerb-Horvát-Szlavon Királysággal stb. - megkötött tarifális szerződéseiben jóval alacsonyabb szerződéses vámot kötvén le, ezeket csupán az említett szerződések felmondásával vagy reviziójával lehetett megváltoztatni.

Az osztrák kormány a szóbanforgó szerződések felmondását el akarván kerülni, a tekintetbe jövő államokkal tárgyalásokat kezdett a fennálló tarifaszerződések oly módon való megváltoztatása iránt, hogy a mezőgazdasági vámok felemelésének a gyakorlatban is érvényt tudjon szerezni.

Így még az elmult esztendő tavaszán tárgyalásokat ajánlott fel az osztrák kormány a magyar kir. kormánynak is. Ezen 1927. évi június havában megkezdődött tárgyalások a jelen törvényjavaslatban foglalt pótegyezmény aláírására vezettek.

A pótegyezmény a jelenleg érvényben álló egyezménnyel szemben a következő fontosabb változásokat tartalmazza:

A Magyarország javára az érvényben álló egyezményben lekötött szerződéses vámtételek közül töröltettek egyes olyan áruk vámtételei, amelyeknél harmadik államok az Ausztriával való viszonylatunkban szintén jelentékeny mértékben érdekelve vannak. Ily cikkek a tengeriből készült liszt és az abból készült egyéb malomipari termékek, a vágómarha, növendékmarha, borjú, sovány sertés, margarin és a friss sertéshús és a hidegvérű lovak.

A jelenlegi szerződéses vámtételek közül felemeltetett a gabonaliszt vámja 5 aranykoronára (autonóm vám: 12 aranykorona).

Mint új szerződéses vámtétel szerepel a búza és a rozs 2 aranykoronával (autonóm vám 4 aranykorona) és a zab 1.50 aranykoronával (autonóm vám 3 aranykorona).

Ezzel szemben az egyezmény Magyarország javára több magyar mezőgazdasági kiviteli cikk vámjánál az eddiginél nagyobb engedményt biztosít (élő- és leölt baromfi, libamájpástétom, paprika, szárazbab, szőlő, cseresznye, meggy, zöldbab, zöldborsó, sütemények, főzelékkonzervek), továbbá vámmérsékléseket nyujt egyes oly cikkekre is, amelyekre eddig nem élveztünk vámkedvezményt (pl. szalmakalapok) és végül egyes olyan cikkeknél, amelyeknek Magyarországba való behozatalánál az osztrák kereskedelmi szerződés alapján vámkedvezmények voltak alkalmazásban, vámpolitikai szabadságunkat vagy teljesen visszanyertük vagy pedig a vámkedvezmények mértéke csökkentett, (pamutcsipkék, dinamógépek, villamos számlálókészülékek stb.).

Megjegyezni kívánom, hogy azon mezőgazdasági vámok tekintetében, amelyeknek eddigi lekötéséből Ausztriát a jelen indokolás 4. bekezdése szerint formálisan kiengedtük, nem érvényesül a felemelt osztrák autonóm vám, hanem az Ausztriának a harmadik államokkal kötött és még fennálló szerződéseiben megállapított vámtételek maradnak átmenetileg érvényben.

E cikkek számára a végleges vámhelyzet csak akkor fog kialakulni, ha Ausztria az ezekben a cikkekben ugyancsak erősen érdekelt más államokkal jelenleg folyamatban lévő reviziós tárgyalásait befejezte.