1. § A hatásköri bíróság intéz el általában minden olyan hatásköri összeütközést, amely egyfelől bírói hatóság, másfelől közigazgatási hatóság között vagy pedig különböző bírói hatóságok között merül fel, amennyiben az eljárást szabályozó vagy más törvény a hatásköri összeütközés elintézésére más bírói hatóságot ki nem jelöl.
Ehhez képest a hatásköri bíróság intézi el az 1907:LXI. tc. 1. §-ában megjelölt hatásköri összeütközéseken felül azokat a hatásköri összeütközéseket is, amelyek egyfelől a rendes bíróság vagy a közigazgatási hatóság, másfelől valamelyik külön bíróság között vagy amelyek külön bíróságok között merülnek fel.
2. § Az 1907:LXI. törvénycikk és a jelen törvény alkalmazásában a rendes bíróságokkal (kir. járásbíróság, kir. törvényszék, kir. ítélőtábla, m. kir. Kúria) egy tekintet alá esik az a bírói jellegű más hatóság is, amely rendes bíróság körében van szervezve vagy amelynek fellebbviteli bírósága rendes bíróság vagy rendes bíróság körében szervezett külön bíróság.
A jelen törvény alkalmazásában külön bíróságok: a honvédbíróságok, a munkásbiztosítási bíróságok, még ha valamely rendes bíróság (járásbíróság) keretében vannak is szervezve, az Országos Földbirtokrendező Bíróság és ezeken felül minden olyan bírói jelleggel szervezett hatóság, amely nem esik az előbbi bekezdés értelmében rendes bíróságokkal egy tekintet alá.
3. § Azokat a hatásköri összeütközéseket, amelyek egyfelől a rendes bíróság, másfelől a 2. § első bekezdése értelmében a rendes bírósággal egy tekintet alá eső hatóság között vagy amelyek a rendes bírósággal egy tekintet alá eső ilyen hatóságok között merülnek fel, a hatásköri összeütközésben érdekelt hatóságok (bíróságok) felett álló legközelebbi közös felsőbíróság az 1896:XXXIII. tc. 28., illetőleg az 1911:I. tc. 51. és 53. §-ának megfelelő alkalmazásával intézi el.
Ha az ügynek akár hatásköri vonatkozásában, akár érdemében a kir. Kúria határozott, a kir. Kúriának ez a határozata a hatáskör kérdésében a rendes bíróságokkal egy tekintet alá eső hatóságokkal szemben is irányadó.
Ugyanez áll megfelelően és kölcsönösen a kir. Kúria körében szervezett külön bíróság és a kir. Kúria mint rendes bíróság egymásközti viszonyában is arra az esetre, ha bármelyikük az ügyben hatáskörét már megállapította vagy az ügynek érdemében már döntött. Ha az ebben a bekezdésben említett bíróságok (tanácsok) valamelyike az ügyben hatáskörét nem állapította meg, a később eljáró bíróság (tanács) az ügy érdemében eljárni köteles, kivéve, ha úgy találja, hogy az ügy egyáltalában nem tartozik a kir. Kúria hatáskörébe. Ez a rendelkezés az 1912:LIV. tc. 70-79. §-aiban foglalt rendelkezéseket nem érinti.
4. § Az 1. §-ban meghatározott hatásköri összeütközések eseteiben az eljárásra az 1907:LXI. tc. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve a 7. § utolsó bekezdését, amely továbbra is csak az ott megjelölt hatásköri összeütközés tekintetében marad irányadó.
Ha a hatásköri bíróság úgy határoz, hogy az ügy külön bíróság hatáskörébe tartozik, határozatában ezt a külön bíróságot megnevezi.
A külön bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a külön bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó.
5. § Azokban a hatásköri összeütközési esetekben, amelyekben egyik részen a honvédbíróságokat, az Országos Földbirtokrendező Bíróságot illetőleg a munkásbiztosítási bíróságokat érinti az összeütközés, a hatásköri bíróság eljáró tanácsában aszerint, a mint az összeütközés a rendes bírósággal vagy más hatósággal szemben történt, a közigazgatási bíróságnak, illetőleg a kir. Kúriának egyik ítélőbírája helyett a legfelsőbb honvédtörvényszéknek, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, illetőleg a Munkásbiztosítási elsőbíróságnak egy tagja vesz részt.
Ezt a tagot és két helyettesét a legfelsőbb honvédtörvényszék, az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg a Munkásbiztosítási Felsőbíróság teljes ülésben a saját tagjai sorából a hatásköri bíróság többi tagja megbízásának tartamára titkos szavazással választja. A választott a megbízást elfogadni köteles és a hatásköri bírósági tagságról nem mondhat le. A megválasztott nem lehet tovább tagja a hatásköri bíróságnak, mint ameddig tagja az őt megválasztó bíróságnak.
Ha a hatásköri összeütközés két olyan külön bíróság között történt, amelyeknek egy-egy tagja a jelen § szerint a hatásköri bíróság eljáró tanácsában résztvesz, úgy az egyik külön bíróság tagja a kir. Kúria, a másik külön bíróság tagja pedig a kir. közigazgatási bíróság bírája helyett vesz részt a hatásköri bíróság tanácsában.
6. § Ha a hatásköri összeütközés honvédbírósággal szemben merült fel, a hatásköri bírósági tárgyalás határnapjáról a koronaügyészen felül a honvédkoronaügyészt is értesíteni kell. A honvédkoronaügyész ilyen esetekben a hatásköri bíróság előtti eljárásban ugyanazokat a jogokat gyakorolja, amelyek az 1907:LXI. törvénycikk értelmében a koronaügyészt megilletik.
7. § Ha bármelyik bíróság vagy közigazgatási hatóság elvi kérdésben a hatásköri bíróság valamely határozatával ellentétes gyakorlatot folytat vagy ha a hatásköri bíróság tanácsának többsége a hatásköri bíróságnak más hasonló ügyben hozott határozatától el kíván térni és a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítása szükségesnek mutatkozik, a m. kir. Kúria elnöke, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke vagy a m. kir. igazságügyminiszter a hatásköri bíróságnál teljes ülési határozat hozatalát kezdeményezheti. Ez a jog a legfelsőbb fokon eljáró külön bíróságok (2. § második bekezdése) elnökeit is megilleti, ha az elvi kérdés az elnökletük vagy felügyeletük alatt álló bíróság előtt merült fel.
Az első bekezdésben foglaltak szerint lehet eljárni akkor is, ha a hatásköri bíróság teljes ülési határozatának megváltoztatása mutatkozik szükségesnek.
8. § A hatásköri bíróság teljes ülésének tagjai: a hatásköri bíróság elnöke, az elnök helyettese és a hatásköri bíróság valamennyi tagja (1907:LXI. tc. 3. §).
A hatásköri bíróság teljes ülésében valahányszor olyan elvi kérdés kerül döntés alá, amely a honvédbíróságok, az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg a munkásbiztosítási bíróságok hatáskörét érinti, a legfelsőbb honvédtörvényszéknek, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, illetőleg a Munkásbiztosítási Felsőbíróságnak a hatásköri bíróságba megválasztott rendes tagja és helyetteseik is résztvesznek.
9. § A teljes ülés csak akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.
A 8. § második bekezdésében meghatározott esetben a teljes ülés határozatképes, ha a teljes ülésen a hatásköri bíróság tagjai kétharmadának sorában a legfelsőbb honvédtörvényszéknek, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, illetőleg a Munkásbiztosítási Felsőbíróságnak legalább egy-egy tagja jelen van.
A teljes ülés határozatát a jelenlévők szavazatának kétharmad többségével hozza.
A hatásköri bíróság teljes ülése elé terjesztett minden kérdésben a koronaügyészt, a honvédbíróságok hatáskörét érintő elvi kérdésekben ezenfelül a honvédkoronaügyészt, az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg a Munkásbiztosítási Felsőbíróság hatáskörét érintő elvi kérdésekben pedig a kir. koronaügyészen felül az érdekelt bíróságok elnökeit is meg kell hallgatni.
10. § A hatásköri bíróságnak teljes ülési határozatait a bíróságok és közigazgatási hatóságok mindaddig követni kötelesek, amíg azokat a hatásköri bíróság teljes ülése meg nem változtatja.
A teljes ülési határozat kötelező hatálya a hivatalos lapban történt közzétételének napjától számított tizenötödik nappal kezdődik.
A hatásköri bíróság teljes ülési határozataira vonatkozó részletes szabályokat a bíróság ügyrendje (1907:LXI. tc. 6. §) állapítja meg.
11. § A m. kir. igazságügyminiszter a hatásköri bíróság elnökének előterjesztésére a kir. ítélőbírák és ügyészek I. vagy II. fizetési csoportjába tartozó bármely ítélőbírót beleegyezésével berendelhet tanácsjegyzői szolgálatra a hatásköri bírósághoz.
A berendelés a hatásköri bíróság tagjai megbízásának tartamára szól, de meghosszabbítható.
12. § Ennek a törvénynek életbelépését követő hó első napjától a hatásköri bíróság elnökét évi 1500 pengőt, tagjai egyenként évi 1000 pengő, jegyzőjét pedig évi 600 pengő tiszteletdíj illeti.
A legfelsőbb honvédtörvényszék, az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a Munkásbiztosítási Felsőbíróság részéről a hatásköri bíróság tanácsába megválasztott tagok ülésnaponként 10 pengő ülésdíjban részesülnek.
A részleteket a minisztérium rendelettel állapítja meg.
13. § A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912. évi XXXIII. tc. 40. §-a második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
Ha a legfelsőbb honvédtörvényszék a polgári büntetőbíróság nézetében nem osztozik, az ügyet a hatásköri bíróság elé terjeszti. Ebben az esetben az ügyet a legfelsőbb honvédtörvényszék és a polgári büntető bíróság között felmerült hatásköri összeütközésként kell elbírálni.
14. § Az 1921:XXXI. tc. 18. és az 1924:VII. tc. 26. §-a hatályát veszti.
15. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. Rendelkezéseit a folyamatban lévő hatásköri összeütközési esetekre is alkalmazni kell.
Ezt a törvényt a minisztérium hajtja végre.