1929. évi I. törvénycikk

a szabadhajózást űző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezményekben való részesítéséről * 

1. § A szabad hajózást űző magyar tengerhajózási vállalatok, ha a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek, a 3. §-ban meghatározott hajóik tekintetében a hajó vízrebocsátása napjától számított legfeljebb 15 évi időtartamra egészen vagy részben felmenthetők:

1. a társulati adó és járulékai alól, ha a vállalat társulati adó alá esik;

2. az általános kereseti adó és járulékai alól, ha a vállalat általános kereseti adó alá esik; ilyen esetben a vállalat tulajdonosának a hajókból származó jövedelme a jövedelemadó alól, a hajókban levő vagyona pedig a vagyonadó alól egészen vagy részben szintén felmenthető;

3. az engedélyezésről szóló határozatban megjelölendő más közteher alól; az esetleg később behozandó közterhekre nézve a kedvezmények tartama alatt is lehet felmentést adni;

4. az adómentességben részesülő hajók után a lajstromozási díj alól;

5. az esetben, ha a vállalat részvénytársaság alakjában létesül, a részvénykibocsátási illeték alól és pedig úgy a megalakuláskor, mint a társaság működésének ideje alatt az alaptőke felemelése céljából kibocsátott részvények után.

2. § Az 1. §-ban meghatározott kedvezmények csak oly vállalatnak engedélyezhetők, amely a következő feltételeknek megfelel:

1. a vállalat igazgatóságában és felügyelő bizottságában a tagsági helyeknek legalább a felét állandóan magyar állampolgárokkal tölti be s a vállalat elnöke mindig magyar állampolgár;

2. összes hajóin - tehát a nem kedvezményezetteken is - a megfelelő szabályszerű minősítéssel bíró magyar állampolgárok közül minden alkalommal, de egyszerre nem többet, mint hajónként egy hajóapródot vagy egy hajóhadnagyot, valamint egy gépészgyakornokot vagy egy gépfelvigyázót, az élelmezési költségek megtérítése esetén a rendes létszámon felül is fizetés nélkül szolgálatba fogad;

3. minden egyes kedvezményezett hajóra nézve teljesen elkülönített számadásokat vezet.

3. § Az 1. § 1., 2. és 3. pontjában meghatározott kedvezmények csak olyan kereskedelmi hajóra nézve engedélyezhetők, amely

1. a vízrebocsátás napjától számítva 15 évnél nem idősebb;

2. az angol Lloyd, vagy a Register Italiano, avagy valamely más egyenértékűnek elismert hajóosztályozó intézet szabványai szerint mind szerkezetére, mind felszerelésére nézve az első osztályba soroztatott és ezt az osztályzatot megtartja;

3. a magyar tengeri kereskedelmi hajók lajstromába be van jegyezve;

4. szabadhajózási szolgálatot teljesít.

Oly hajóra nézve, amelynek vízrebocsátási napjától számítva öt év már letelt, a jelen § 1. pontjában meghatározott korhatár legfeljebb a hajó vízrebocsátási napjától számított huszadik év végéig kivételesen kiterjeszthető, azonban ily esetekben a kedvezményeket csak legfeljebb tíz év tartamára lehet engedélyezni és azok a hajó vízrebocsátásától számított huszadik év végén túl nem terjedhetnek.

4. § Ha a 2. és 3. §-okban megállapított feltételek bármelyike nem tartatik be, az attól függő kedvezmények megszűnnek.

Ha a szabadhajózásból kivont hajót ismét szabadhajózási szolgálatra alkalmazzák, ennek időpontjától kezdve a kedvezmények a jelen törvény korlátain belül ismét engedélyezhetők.

Ha a megszűnt kedvezmény egyszersmindenkorra fizetendő közterhekre vonatkozik, az illető köztehernek az eredeti kedvezményi idő hátralévő tartamára eső aránylagos részét a vállalat köteles megfizetni.

5. § A kedvezmények engedélyezéséről, azok mérvéről, hatálybalépésük idejéről, valamint a kedvezmények időtartamáról esetenkint és minden hajóra nézve külön-külön a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve határoz.

6. § E törvény kihirdetése napján lép életbe és attól számítva tíz év tartamára marad hatályban. Az egyeseknek vagy társulatoknak e törvény alapján engedélyezett kedvezmények a törvényben meghatározott előfeltételek mellett a meghatározott időtartamra a törvény hatályának lejárta után is érvényben maradnak.

7. § E törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter bízatnak meg.