1. § Ez a törvény felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert, hogy a Dunán, Tiszán és Dráván, úgyszintén az alább felsorolt mellékfolyóikon, nevezetesen: a Sión, Szamoson, Bodrogon, Sajón, Körösökön, Maroson és Murán, nemkülönben a Balatonon vízlefolyási, hajózási és közgazdasági szempontokból szükséges szabályozási és rendezési munkálatokat végrehajthasson s hogy más olyan folyókon vagy patakokon is foganatosíthasson szabályozási munkálatokat, amelyek országhatárt képeznek és amely munkálatoknak az állam által való elvégzése közgazdasági szempontból vagy közérdekből szükséges.
2. § Az 1. §-ban felsorolt vízfolyásokon az 1928/29-i költségvetési évtől kezdődőleg legfeljebb 15 év alatt:
| I. | a Dunán mintegy | 18.000,000 P | ||
| II. | a Tiszán mintegy | 11.250,000 P | ||
| III. | a Dráván mintegy | 3.000,000 P | ||
| IV. | a Murán mintegy | 460,000 P | ||
| V. | a Szamoson mintegy | 1.350,000 P | ||
| VI. | a Körösökön mintegy | 3.800,000 P | ||
| VII. | a Maroson mintegy | 1.400,000 P | ||
| VIII. | a Sión mintegy | 6.600,000 P | ||
| IX. | a Balatonon mintegy | 4.420,000 P | ||
| X. | a Sajón mintegy | 500,000 P | ||
| XI. | a soroksári Dunaágban mintegy | 2.220,000 P | ||
| költségösszegű vízi beruházási munkálat hajtandó végre és ezenkívül | ||||
| XII. | az országhatárok igényelte rendkívüli árvédelmi munkálatokra mintegy | 3.000,000 P | ||
| XIII. | a kisrábatoroki duzzasztógát újjáépítéséhez állami hozzájárulásra, illetőleg előlegre | 1.000,000 P |
fordítandó.
Amennyiben a meder- és partviszonyok változása indokolttá vagy szükségessé teszi egyes munkák nagyobb arányú és nagyobb költségű végrehajtását, úgy azok más előirányzott, de kevésbbé sürgős munkák költségeinek terhére lesznek elvégezhetők.
3. § A 2. §-ban felsorolt munkálatokra az állami költségvetésben a „Beruházások” között évenként legalább 3.800,000 pengő irányozandó elő.
4. § Ez a törvény felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert arra, hogy
a) az állami költségvetésben a 3. § szerint előirányzandó összegből fedezhesse az állami kezelés alatt álló folyók szakadozó partjainak biztosítási költségeihez az 1885:XXIII. tc. 40. és 46. §-ai értelmében megállapítandó állami hozzájárulásokat, valamint az ezen folyók és a jelen törvény 1. §-ában névszerint felsorolt folyók és vizek mentén felmerülő és állami érdekből is fontos munkálatokhoz nyujtandó segélyeket;
b) a 3. § rendelkezése értelmében a költségvetésbe felveendő évi összegeken felül azokat az összegeket is felhasználhassa, melyeket egyesek, községek, törvényhatóságok, vízitársulatok és más közületek az állam által végrehajtott munkálatok költségeihez hozzájárulásként fizetnek, valamint azokat a bevételeket is, amelyek a szabályozási munkálatok céljaira kisajátítás vagy egyesség útján megszerzett olyan területek eladásából származnak, amely területek a munkálatok befejezése után azok érdekében többé nem szükségesek; ezek a kiadások és bevételek az állami zárszámadásokban előirányzat nélküli kiadásként, illetve előirányzat nélküli bevételként külön rovaton számolandók el.
5. § Ez a törvény a vízi beruházásokról szóló 1908:XLIX. törvénycikket hatályon kívül helyezi.
6. § Az ezzel a törvénnyel engedélyezett összegből az 1. §-ban egyenként felsorolt folyóknál, illetve vizeknél nyujtandó segélyeket az állami költségvetések indokolásában fel kell sorolni.
A földmívelésügyi miniszter az évenkénti költségirányzatok indokolásában köteles részletes előterjesztést tenni mindazokról a munkálatokról és költségszükségletekről, amelyeket az illető költségvetési évben az 1. § alapján végrehajtani szándékozik.
7. § Felhatalmaztatik a földmívelésügyi miniszter, hogy a Kisrába mentén régi jogon gyakorolt vízhasználatok, továbbá az 1885:XXIII. tc. 25. §-ában említett természetes vízhasználatok céljából szükséges Rábavíz kivezetésének további biztosítása végett a Rábaszabályozó Társulatot az 1904:XXXIX. tc. 2. §-a alapján felépített, a Rába árvizek által azonban nagyrészben elsodort kisrábatoroki duzzasztógát helyett egy új gátnak az érdekeltek költségén leendő megépítésére és a jövőben való fenntartására kötelezze.
Felhatalmaztatik továbbá a földmívelésügyi miniszter, hogy ezen munka költségeinek fedezésére a 2. §-ban említett hitel terhére legfeljebb 250,000 pengőig terjedhető segélyt és 750,000 pengőig terjedhető előleget engedélyezhessen.
Az állam által nyujtott segélyösszegen felül a gát felépítéséhez szükséges összes költségek az érdekeltség által fedezendők. Az érdekeltség és a munkálat létesítési és fenntartási költségeihez való hozzájárulás aránya a munkálat hatósági engedélyezése iránt folyamatba teendő eljárás során állapíttatik meg.
Az állam által nyujtott előleg visszafizetésének feltételeit a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg.
Az előleg visszafizetése címén az érdekelteket terhelő járulékok az 1885. évi XXIII. tc. 121. §-ának rendelkezései szerint minősülnek és az ily címen befolyt összegek a 2. §-ban említett hitel javára számolandók el.
A Rábaszabályozó Társulatnak az 1904:XXXIX. tc. 2. §-a alapján fölépített kisrábatoroki Rábagátra vonatkozó fenntartási kötelezettsége megszűnik.
8. § Ez a törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és a földmívelésügyi és pénzügyminiszterek hajtják végre.
