1. § (1) Azok az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak, - ideértve a pénzbeli szolgáltatásokat is - amelyek a trianoni szerződés alapján megállapított országhatárral megosztott önkormányzati testületek (vármegyék városok, községek) vagyoni viszonyainak rendezéséről kötött vagy ezután kötendő nemzetközi egyezmények szerint magyar részre jutottak vagy jutnak, ideiglenesen az „Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona” elnevezésű önálló jogi személy tulajdonává lesznek. Az ilyen vagyontárgyak közé tartozó ingatlanok tulajdonjogát az „Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona” javára kell a telekkönyvbe bekebelezni.
(2) Nem válnak az „Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona” tulajdonává azok a vagyontárgyak, amelyek az említett egyezmények végrehajtása során továbbra is az eredeti tulajdonos önkormányzati testület tulajdonában maradtak meg.
(3) Nem válnak az Ö. T. K. V. tulajdonává azok a vagyontárgyak sem, amelyeket az egyezmények végrehajtása során vagy korábbi időpontban adnak vagy adtak át valamely önkormányzati testületnek. Az ilyen ingatlan tulajdonjogát az egyezmény végrehajtási jegyzőkönyve vagy a belügyminiszter bekebelezési engedélyt tartalmazó rendelete alapján - a jelen törvényszakaszra utalással - kell a telekkönyvbe az új tulajdonos önkormányzati testület javára bekebelezni.
(4) A telekkönyvezés tárgyául nem szolgáló és a nem telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogi jogviszony tekintetében a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. § (1) Az Ö. T. K. V. arra szolgál, hogy állagából és jövedelméből a trianoni szerződés következtében megosztott önkormányzati testületnek a megosztás következtében szenvedett vagyoni veszteségért kárpótlásban részesüljenek.
(2) Az egyes önkormányzati testületek vagyonát, hacsak a megkötendő nemzetközi egyezmény máskép nem rendelkezik, a kárpótlással úgy kell kiegészíteni, hogy e vagyon együttes értéke olyan hányadát tegye ki a megosztott testület 1918. évi október hó 31-én volt egész tiszta vagyonának, amilyen hányad esik a testület egész területén az 1914. évben kivetett egyenes állami adókból az ezidőszerint Magyarország területén tartozó részre. A részesedési hányad megállapításában azokat az állami egyenes adókat kell figyelembe venni, amelyek alapján az 1914. évben a vármegyei és a községi pótadót kivetették.
(3) Az egyes önkormányzati testületek részesedését - a (2) bekezdés szem előtt tartásával - a belügyminiszter végérvényesen állapítja meg.
3. § Ha valamennyi megosztott önkormányzati testület kárpótlási igényének teljes kielégítése után az Ö. T. K. V.-nak még marad vagyona, ennek a jövedelmét a belügyminiszter olyan megosztott önkormányzati testületek beruházási segélyezésére fordíthatja, amelyek a megosztás következtében részesedésük összegét jelentékenyen meghaladó károsodást szenvedtek. Magának a vagyonnak a hovafordításáról a törvényhozás rendelkezik.
4. § (1) Az Ö. T. K. V.-át a belügyminiszter képviseli. Ugyanő intézkedik és rendelkezik az Ö. T. K. V. kezeléséről, valamint állagának és jövedelmének a 2. és 3. § értelmében leendő felhasználásáról.
(2) Az Ö. T. K. V. felhasználásáról a belügyminiszter évenkint jelentést tesz az országgyűlésnek.
5. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság köteles az Ö. T. K. V.-hoz tartozó ingatlan földbirtokpolitikai célra igénybevételének elrendelése vagy az igénybe vett ingatlannak földbirtokpolitikai célra felhasználása kérdésében határozás előtt a belügyminiszter nyilatkozatát megszerezni és határozataiban e törvény céljainak megvalósítását lehetőleg előmozdítani.
6. § (1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
(2) Az igazságügyminiszter e törvény végrehajtásához szükséges telekkönyvi szabályokat rendelettel állapítja meg: egyebekben ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.
