1. § A Washingtonban 1927. évi november hó 25-én kelt Nemzetközi Rádiótávíró-egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § A „Nemzetközi Rádiótávíró-egyezmény” francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
melyet a Délafrikai Unió, Francia Equatorialis-Afrika és egyéb gyarmatok, Francia Nyugat-Afrika, Portugál Nyugat-Afrika, Portugál Kelet-Afrika és az ázsiai portugál birtokok, Németország, Argentina köztársaság, az Ausztráliai államszövetség, Ausztria, Belgium, Bolivia, Brazilia, Bulgária, Kanada, Chili, Kína, Kolumbia köztársaság, a Guineai öbölben lévő spanyol gyarmat, Belga-Kongó, Costa-Rica, Kuba, Curacao, Cyrénaika, Dánia, San Domingo köztársaság, Egyiptom, San Salvador köztársaság, Erythrea, Spanyolország, Esztország, az Északamerikai Egyesült-Államok, Finnország, Franciaország, Nagybritannia, Görögország, Guatemala, Haiti köztársaság, Honduras köztársaság, Magyarország, Brit-India, Németalföldi India, Francia Indokína, az Ir szabad-állam, Olaszország, Japán, Chosen, Taiwan, Japán, Sakhalin, a Japán által bérelt Kwantung terület és a déli tenger japán megbízatás alatt lévő szigeteinek területe, Libéria köztársaság, Madagaszkár, Marokkó (a spanyol zóna kivételével), Mexikó, Nikaragua, Norvégia, Uj-Zéland, Panama köztársaság, Paraguay, Németalföld, Peru, Perzsia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén királyság, Sziam, Olasz Szomaliföld, Svédország, Svájc, Surinam, a syria-libanoni területek. San Marino köztársaság, Csehszlovákország, Tripolisz, Tunis, Törökország, Uruguay és Venezuela kormányai kötöttek.
Alulírottak, a fentebb felsorolt országok Kormányainak meghatalmazottjai Washingtonban értekezletre gyűltek össze és közös egyetértéssel, a megerősítés fenntartása mellett, a következő Egyezményben állapodtak meg:
Ebben az Egyezményben
a „rádióvillamos közlekedés” vagy „rádióközlekedés” kifejezés mindenféle írásnak, jeleknek, jelzéseknek, képnek és hangnak a Hertz-féle hullámok segélyével, drótnélkül történő továbbítását jelent;
a „rádióállomás” vagy egyszerűen „állomás” kifejezés olyan állomás megjelölésére szolgál, amely rádióközlekedés céljaira van felszerelve;
az „állandó állomás” kifejezés olyan állandóan egy helyen maradó állomást jelent, amely egy vagy több hasonló módon létesített állomással tart fenn összeköttetést;
a „mozgó állomás” kifejezés olyan állomás megjelölésére szolgál, amely helyét változtathatja és rendszeresen változtatja is;
a „szárazföldi állomás” kifejezés a mozgóállomáson kívül minden más oly állomás megjelölésére szolgál, amelyet a mozgóállomásokkal való rádióközlekedésre használnak;
a „mozgószolgálat” kifejezés a mozgóállomások és szárazföldi állomások közt és a mozgóállomások egymásközt teljesített rádióközlekedési szolgálatát jelenti;
a „nemzetközi szolgálat” kifejezés valamelyik országban levő állomás és egy másik országban levő állomás közt vagy egy szárazföldi állomás és egy, a szárazföldi állomás országának határain túl levő mozgóállomás közt vagy pedig két vagy több mozgóállomás közt a nyílt tengeren vagy e felett fenntartott rádióközlekedési szolgálat megjelölésére szolgál. Az olyan belföldi, vagy nemzeti rádióközlekedési szolgálatot, amely az illető ország határain túl más szolgálatokat zavarhat, a zavarok szempontjából nemzetközi szolgálatnak kell tekinteni;
a „közlekedési utak általános hálózata” kifejezés alatt a mozgószolgálat rádióközlekedési utainak kivételével a létező távíró és távbeszélő közlekedési utak összeségét kell érteni, amely vezetékkel vagy vezeték nélkül a nyilvános szolgálatra megnyílt;
a „nyilvános szolgálat” kifejezés alatt általában a közönség használatára álló szolgálatot kell érteni;
a „korlátolt szolgálat” kifejezés olyan szolgálatot jelent, amely csak egyes meghatározott személyek által vagy pedig csak különleges célokra vehető igénybe;
a „nyilvános levelezés” kifejezés mindenféle rádióközlemény megjelölésére szolgál, amelyet a nyilvános szolgálatra berendezett valamely állomásnak a közönségtől továbbításra el kell fogadnia;
a „magánvállalat” kifejezés minden oly magánegyén és minden oly társaság vagy testület megjelölésére szolgál, amely rádióközlekedésre egy vagy több állomást üzemben tart;
a „rádiótávirat” kifejezés mozgóállomástól eredő vagy oda szóló olyan táviratot jelent, amelyet az egész úton vagy annak egy részén rádióberendezések útján továbbítanak.
1. § A szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy ennek az Egyezménynek határozatait alkalmazzák a rádióközlekedésnek mindazokra az állomásaira, amelyeket a szerződő Kormányok a nemzetközi nyilvános forgalom céljaira létesítenek vagy üzemben tartanak. Kötelezik magukat arra is, hogy a fenti határozmányokat alkalmazzák azokra a különleges szolgálatokra is, amelyekről a jelen Egyezményhez csatolt szabályzatok rendelkeznek.
2. § Ezekenkívül kötelezik magukat, hogy megteszik vagy javasolják törvényhozásuknak a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy az Egyezmény és a hozzá csatolt Szabályzatok rendelkezéseinek megtartására azok a magánfelek és magánvállalatok is köteleztessenek, amelyeket a nemzetközi szolgálat rádióközlekedési állomásainak létesítésére vagy üzembentartására felhatalmaznak, tekintet nélkül arra, hogy ezek a nyilvános forgalomra szolgálnak-e vagy sem.
3. § A szerződő Kormányok elismerik, hogy bármely két, a szerződésben résztvevő Kormány jogosult egymásközt rádió közlekedést berendezni de csak a mellett a feltétel mellett, hogy az Egyezmény és a hozzácsatolt Szabályzatok határozmányaihoz alkalmazkodnak.
1. § (1) Az állandó állomások nemzetközi összeköttetéseit illetőleg mindegyik szerződő Kormánynak fennmarad a teljes szabadsága a szolgálat szervezésére és annak megállapítására, hogy az ily közlekedéseket ellátó állomások mily levelezéseket váltsanak egymással.
(2) Mindazonáltal, mikor ezek az állandó állomások nyilvános nemzetközi szolgálatot látnak el, akár országról országra, akár pedig a mozgószolgálat állomásaival, e két közlekedési mód mindegyikére nézve alkalmazkodni tartoznak az Egyezmény és a hozzácsatolt szabályzatok rendelkezéseihez.
2. § Ami a mozgószolgálatban résztvevő állomások közt való közlekedést illeti, szabály, hogy az ily közlekedést ellátó állomások szabályszerű rendeltetésük korlátain belül kötelesek egymásközt - az általuk használt rádiórendszerre való tekintet nélkül - rádiótáviratokat váltani.
3. § Mindazonáltal, hogy a tudományos haladást ne gátolják, az előző § rendelkezései nem zárják ki az oly rádiórendszer esetleges alkalmazását, amely képtelen más rendszerekkel érintkezni, feltéve, hogy a képességnek ez a hiánya a rendszer különleges természetének folyománya és hogy az alkalmazott berendezésnek egyedüli célja ne az legyen, hogy azzal a kölcsönös érintkezést lehetetlenné tegye.
A 3. Cikk határozatai nem akadályozzák azt, hogy a rádióközlekedés valamely állomásának szolgálata a nyilvános levelezést illetően korlátozható ne legyen, akár a levelezés céljaira nézve, akár más, az alkalmazott rendszerrel összefüggésben nem álló vonatkozásban.
A szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozásuknál javaslatba hozzák a végből, hogy meggátoltassék:
a) a magánjellegű közleményeknek rádiókészülékek segélyével engedély nélkül történő továbbítása és vétele;
b) olyan közlemények tartalmának vagy közlemények egyszerű létezésének terjesztése, amelyeket rádiókészülékek segítségével lehetett felfogni;
c) a rádiókészülékek segítségével vett közlemények engedély nélkül való közzététele vagy felhasználása;
d) hamis vagy csalárd vészjeleknek vagy segélykéréseknek továbbítása vagy körözése.
A szerződő Kormányok kötelezik magukat, hogy az Egyezmény és az ahhoz csatolt Szabályzatok határozmányainak megszegése esetén a vizsgálatban és a határozmányokat megszegő személyek ellen való eljárásban egymásnak segítségére lesznek.
A szerződő Kormányok mindegyike kötelezi magát, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket arra, hogy a területén létesített és a nyilvános nemzetközi forgalomban résztvevő szárazföldi állomások a közlekedési utak általános hálózatával összeköttessenek, vagy legalább más oly intézkedéseket tesz, melynek az ily állomások és a közlekedési utak általános hálózata közt a gyors és közvetlen érintkezést biztosítják.
A szerződő Kormányok a távíróegyesület nemzetközi irodája útján kölcsönösen közlik egymással a nyilvános nemzetközi forgalomban résztvevő és ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok által megjelölt külön szolgálatokat ellátó állomások neveit, nemkülönben mindazokat az adatokat, amelyek a rádióérintkezés megkönnyítésére és gyorsítására alkalmasak.
A szerződő Kormányok mindegyike fenntartja magának a jogot, hogy a 8. Cikkben említett állomásoknál, függetlenül attól a berendezéstől, melynek adatait e cikk alkalmazásával közölte, különleges rádiótáviratozás végett más berendezések létesítését és üzembentartását is elrendelje vagy megengedje a nélkül, hogy e berendezések részleteit nyilvánosságra hozná.
1. § A 2. Cikkben említett állomásokat lehetőleg a gyakorlatban legjobbnak bizonyult feltételek szerint kell létesíteni és üzemben tartani és azokat a tudományos és műszaki haladás színvonalán kell tartani.
2. § Minden állomást, bármi legyen annak rendeltetése, lehetőleg úgy kell létesíteni és üzemben tartani, hogy más szerződő Kormányok vagy a szerződő Kormányok által nyilvános forgalom, fenntartására feljogosított magánosok vagy magánvállalatok, levelezését vagy rádiószolgálatait ne zavarja.
A mozgószolgálatban résztvevő állomások kötelesek bárhonnan eredő segélykéréseket feltétlen elsőbbséggel elfogadni, ezekre a hívásokra ugyanúgy válaszolni és a megfelelő intézkedéseket megtenni.
A rádiótáviratokra érvényes díjak és a különböző esetek, amelyekben ezek a rádiódíjak alól mentesek, az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok rendelkezéseiben vannak megállapítva.
1. § Ennek az Egyezménynek határozatait kiegészíti:
1. az általános Szabályzat, melynek ugyanaz a hatálya van és ugyanakkor lép életbe, mint maga az Egyezmény.
2. a Pótszabályzat, mely csak azokat a Kormányokat kötelezi, amelyek azt aláírták.
2. § Ennek az Egyezménynek és a hozzácsatolt Szabályzatoknak határozatait a szerződő Kormányok meghatalmazottai értekezleteken átvizsgálják; mindegyik értekezlet maga határozza meg a következő összejövetel helyét és idejét.
3. § Minden tanácskozás előtt, mindegyik értekezlet belső szabályzatot állapít meg arranézve, milyen módon rendeztessenek és vezettessenek a megbeszélések.
A szerződő Kormányok úgy maguk, mint az általuk e célra felhatalmazott magánvállalatok részére fenntartják a jogot, hogy a szolgálatnak azokra a pontjaira nézve, amelyek nem érdeklik a kormányok összességét, külön egyezményeket köthessenek. Ezeknek a külön egyezményeknek azonban az életbeléptetésük által más országok szolgálataiban okozható zavarok tekintetében az Egyezmény és a hozzácsatolt Szabályzatok korlátaihoz kell alkalmazkodniok.
Mindegyik Kormány fenntartja magának a jogot, hogy a nemzetközi rádióközlekedési szolgálatot, ha ezt szükségesnek látja, határozatlan időre felfüggessze, akár általánosan, akár csak bizonyos viszonylatokra vagy a rádióközlemények bizonyos nemeire de tartozik erről a szerződő Kormányok mindegyikét a távíróegyesület nemzetközi irodája útján azonnal értesíteni.
1. § A távíróegyesület nemzetközi irodája meg van bízva a rádiószolgálatra vonatkozó mindenféle közlemény gyüjtésével, összeállításával és közzétételével, az Egyezmény és az ahhoz csatolt Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatok előkészítésével, az elfogadott módosítások közzétételével és általában mindenféle igazgatási teendők ellátásával, amelyekre a nemzetközi rádiószolgálatok érdekében megbízást kap.
2. § Az ezekből a megbízatásokból eredő költségeket a szerződő Kormányok együttesen viselik az általános Szabályzatban megjelölt arányban.
1. § A műszaki és a rádióközlekedésekkel összefüggő egyéb kérdések tanulmányozására a rádióközlekedés nemzetközi, műszaki tanácsadó bizottsága alakul meg.
2. § Összetételét, feladatait és működését az ehhez az Egyezményhez csatolt általános Szabályzat írja elő.
1. § A szerződő Kormányok mindegyike fenntartja magának a jogot, hogy megállapíthassa, mily feltételek mellett engedi meg táviratok vagy rádiótáviratok küldését olyan állomástól vagy állomáshoz, amely a jelen Egyezmény határozatai alá nem esik.
2. § Ha távirat vagy rádiótávirat küldhető, azt továbbítani kell és arra a rendes díjakat kell alkalmazni.
1. § (1) Azok a kormányok, amelyek ennek az Egyezménynek megkötésében nem vettek részt, kívánságukra ahhoz csatlakozhatnak.
(2) Ezt a csatlakozást diplomáciai úton annál a szerződő Kormánynál kell bejelenteni, amelynek területén a legutolsó értekezletet tartották; ez a kormány a csatlakozást közli a többiekkel.
(3) A hozzájárulásnak teljes jogerejű következménye: az Egyezmény minden határozatának elfogadása és az ezekben megállapított minden előnyben való részesedés.
2. § (1) Olyan ország Kormányának az Egyezményhez való csatlakozása, amelyhez fennhatósága avagy megbízatása alatt álló gyarmatok, védnökségek vagy pedig területek tartoznak, nem jelenti egyszersmind a fennhatósága vagy megbízatása alá tartozó gyarmatainak, védterületeinek vagy területeknek csatlakozását is, hacsak ezt az illető Kormány e célra szolgáló nyilatkozatban ki nem jelenti.
(2) Az ebben és a 23. Cikkben említett feltételek mellett a fennhatósága vagy a megbízatása alatt álló gyarmatok, védnökségek és területek összesége vagy azok mindegyike egyenkint is csatlakozhatik, illetve külön is felmondhat.
1. § Amennyiben ennek az Egyezménynek vagy a 13. Cikkben jelzett Szabályzatoknak magyarázata vagy végrehajtása tekintetében két szerződő Kormány közt nézeteltérés merülne fel, a kérdést e Kormányok egyikének kívánságára választott bíróság ítélete alá kell bocsátani. E célból mindegyik érdekelt kormány a bíróságba egy másik, az ügyben nem érdekelt Kormányt választ.
2. § Ha a két választott bíró közt megegyezés nem jön létre, ezek még egy szerződő, a vitás kérdésben szintén nem érdekelt Kormányt vesznek maguk mellé. Ha a két bíró nem tudna egymással megegyezni a harmadik Kormány választásában, mindegyik bíró javaslatba hoz egy, a vitában nem érdekelt szerződő Kormányt s az ajánlott Kormányok közt sorsot húznak. A sorshúzás annak a Kormánynak a feladata, amelynek területén a 16. Cikkben említett nemzetközi iroda működött. A választott bíróság szavazattöbbséggel határoz.
A szerződő Kormányok, ha ezt szükségesnek tartják, a távíróegyesület nemzetközi irodája útján kölcsönösen közlik egymással azokat a törvényeket és szabályrendeleteket, amelyeket ennek az egyezménynek tárgyára vonatkozóan országukban már közzétettek vagy ezután fognak közzétenni.
1. § A szerződő Kormányok teljesen szabad kezet tartanak fenn maguknak azokra a rádióberendezésekre, amelyekről a 2. Cikk nem intézkedik, főként a tengerészeti és katonai berendezésekre.
2. § Mindezeknek a berendezéseknek és állomásoknak is lehetőleg figyelembe kell venniök a veszély esetén való segélynyujtásra és a zavarok megakadályozására előírt rendelkezéseket. Lehetőleg alkalmazkodniok kell továbbá ezeknek - az állomások által ellátott szolgálat neme szerint - a hullámtípusokra és a használandó frekvenciákra előírt rendelkezésekhez is.
3. § Ha ezek a berendezések és állomások a nyilvános forgalomban is résztvesznek vagy az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatokban előírt külön szolgálatokat is ellátják, e szolgálatok teljesítésénél általában kötelesek a szabályozó rendelkezésekhez alkalmazkodni.
1. § Ez az Egyezmény 1929. január hó 1-én lép életbe és határozatlan időig, illetve felmondás esetén a felmondás napjától számítandó egy évig marad érvényben.
2. § A felmondás csak arra a Kormányra hatályos, amelynek nevében a felmondás történt. A többi Kormányra az Egyezmény érvényben marad.
1. § Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítésről szóló okiratokat a lehető legrövidebb időn belül Washingtonban kell elhelyezni.
2. § Abban az esetben, ha a Kormányok egyike vagy másika az Egyezményt nem erősítené meg, az változatlanul érvényes lesz azokra a Kormányokra, amelyek azt megerősítették.
Minek hiteléül az érdekelt meghatalmazottak egy példányban aláírták az Egyezményt, amelyik az Amerikai Egyesült-Államok Kormányának irattárában marad elhelyezve és amelyről mindenik Kormány másolatot kap.
Washingtonban, 1927. november 25-én.
(Aláírások)
3. § Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hajtja végre. Az e törvény 2. szakaszában foglalt egyezményhez tartozó s az országgyűlésnek bemutatott Szabályzatokat ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter teszi közzé.
Az Egyezmény első cikkében említett meghatározások kiegészítéseként ebben a szabályzatban az elnevezések alatt a következőket kell érteni:
„mozgóállomás” alatt bármilyen mozgó állomást;
„mozgóállomások” alatt - tekintet nélkül elhelyezésükre - a mozgóállomások összeségét;
„fedélzeti-állomás” alatt valamely állandóan le nem horgonyzott hajó fedélzetén elhelyezett állomást;
„légijármű állomás” alatt légjárműveken elhelyezett állomást;
„parti állomás” alatt a fedélzeti állomásokkal való levelezésre szolgáló szárazföldi állomást. Ez lehet olyan állandó állomás is, mely a fedélzeti állomásokkal való levelezéssel is meg van bízva; ebben az esetben az ilyen állomás csak a fedélzeti állomásokkal való levelezésének tartama alatt tekintendő parti állomásnak;
„légiforgalmi állomás” alatt a légijárművekkel való levelezésre szolgáló szárazföldi állomást. Ez lehet olyan állandó állomás, mely a légijármű-állomásokkal való levelezéssel is meg van bízva; ebben az esetben az ilyen állomás légiforgalmi állomásnak csak a légijármű-állomásokkal való szolgálatának tartama alatt tekintendő;
„állomás” alatt - tekintet nélkül rendeltetésére - bármilyen állomást.
A „szárazföldi állomás” általános elnevezés, melyet akkor használunk, ha a szóbanforgó viszonylatok egyidejűleg fedélzeti állomásokkal, légijármű-állomásokkal és bármilyen más mozgó állomásokkal való levelezésre szolgálnak. Oly esetben, mikor fedélzeti állomásokkal való levelezésről van szó, parti állomást, mikor légijárművekkel való levelezésről, légiforgalmi állomást, s mikor bármilyen más mozgó állomásokkal való levelezésről van szó, szárazföldi állomást kell alatta érteni.
„Hírmondó szolgálat” alatt a közönség által közvetlenül vagy átvivő állomások közvetítésével felvehető rádiótávbeszélő közlemények adását kell érteni, az alábbiakban pedig „állandó szolgálat” alatt a hírmondó és a különleges szolgálatok kivételével minden oly rádióösszeköttetést, mely állandó (fix) helyek között tart fenn szolgálatot;
„mozgó szolgálat” alatt a különleges szolgálatok kivételével a mozgóállomások és a szárazföldi állomások, valamint a mozgóállomások egymásközti rádiószolgálatát;
„különleges szolgálatok” alatt az irányjelző és a helymeghatározó rádióállomások szolgálatát, valamint az órajelzések, a hajósoknak adott figyelmeztetések, hitelesítő hullámok adását, a tudományos célból történt adásokat stb.;
„irányjelző rádióállomás” alatt olyan különleges állomást, melynek adásaiból a vevőállomás a saját földrajzi helyét vagy pedig az irányt az irányjelző állomáshoz viszonyítva megállapíthatja;
„helymeghatározó rádióállomás” alatt más állomások adásirányának megállapítására szolgáló, különleges műszerekkel felszerelt állomást:
„hírmondó állomás” alatt a közönség által felvehető rádiótávbeszélő közlemények adására szolgáló állomást;
„magán kísérleti állomás” alatt: 1° olyan magánállomást, mely a technikának vagy a rádió tudományának fejlesztését célozó kísérletezésre szolgál, 2° olyan állomást, melyet amatőr, vagyis szabályszerűen jogosított oly egyén használ, aki a rádiótechnikával csak kedvtelésből s nem anyagi érdekből foglalkozik;
„igazgatás” alatt állami igazgatást.
1. § Rádió adóállomást magánfél vagy magánvállalat csak az illető ország kormánya által kiadott külön engedély alapján létesíthet vagy tarthat üzemben.
2. § Az engedélyokirat tulajdonosa köteles gondoskodni a távíró és távbeszélő titok megőrzéséről. Egyébként az engedélyokiratban intézkedni kell, hogy az állomás más rádiólevelezést ne vegyen, csak azt, amelynek vételére jogosult, s oly esetekben, mikor akaratlanul mégis más levelezést fogna fel, azt leírnia, harmadik személyekkel közölnie vagy bármely célból felhasználnia nem szabad.
3. § Az engedélyokiratok ellenőrzésének megkönnyítése céljából ajánlatos adott esetekben a nemzeti nyelven szerkesztett szöveghez még ennek valamely, a nemzetközi viszonylatban általánosan elterjedt nyelven készült fordítását is csatolni.
1. § Az állomás által használandó készülékeket és berendezéseket tetszés szerint lehet megválasztani, feltéve, hogy az adott hullámok megfelelnek e szabályzat határozatainak.
2. § (1) Az igazgatások megfelelően gondoskodni tartoznak, hogy az adókészülékek szabályozására használt frekvenciamérők (hullámmérők), amennyire az csak lehetséges, nemzeti hitelesítő-műszerekkel való összehasonlítás útján pontosan hitelesíttessenek.
(2) Nemzetközi vitás esetekben az összehasonlítás abszolút frekvenciamérési módszer szerint történik.
1. § (1) A rádióhullámokat két osztályba sorozzuk:
A. Csillapítatlan és
B. Csillapított hullámok, melyeknek meghatározása a következő:
A. osztály: oly hullámok, melyeknek egymásra következő szakaszai állandó jellegűek és egyformák.
B. osztály: oly egymásra következő csoportokból álló hullámok, melyekben egyes hullámszakaszok tágassága (amplitudo), miután egy bizonyos maximumot elért, fokozatosan csökken.
(2) Az A osztály hullámaihoz az alábbi típusok tartoznak, melyeket a következőképpen határozhatunk meg:
A 1. típus: Nem modulált, csillapítatlan hullámok. Oly csillapítatlan hullámok, melyek tágassága (amplitudo) vagy a frekvencia a távíró jeladás hatása alatt változik.
A 2. típus: Hallható frekvenciával-modulált, csillapítatlan hullámok. Oly csillapítatlan hullámok, melyek tágassága (amplitudo) vagy a frekvencia a távíró jeladással kombinált, hallható frekvencia periódikus törvényszerűsége szerint változik.
A 3. típus: Az átvitt beszéd vagy zene által modulált, csillapítatlan hullámok. Oly csillapítatlan hullámok, melyek tágassága (amplitudo) vagy a frekvencia a beszédnek vagy a zenének megfelelően változik.
(3) A fenti A 1., A 2. és A 3. hullámok szerint való osztályozás nem gátolja modulált, illetőleg billentyűzött hullámoknak az érdekelt igazgatások által megállapított feltételek szerint oly eljárással való használatát, mely az A 1., A 2. és A 3. típusok meghatározásainak nem felel meg.
(4) Ezek a meghatározások nem az adókészülékek rendszereire vonatkoznak.
(5) A hullámokat elsősorban másodpercenként kilociklusban (kc/s) kifejezett frekvenciájukkal kell megjelölni. E megjelölést követőleg zárójelben feltüntethető azoknak méterekben kifejezett hozzávetőleges hullámhossza is. A hullámhosszak méterekben kifejezett hozzávetőleges értéke ebben a szabályzatban a 300,000 számnak a másodperc-kilociklusban kifejezett frekvenciával történt elosztása útján nyert hányados.
2. § Az állomás által kibocsátott hullámokat - amennyire csak a technika fejlettsége megengedi - az engedélyezett frekvencián kell tartani, a sugárzásnak pedig a gyakorlati lehetőség szerint mentesnek kell lennie minden más, a fenntartott levelezés típusa szempontjából nem lényeges melléksugárzástól.
3. § Az érdekelt igazgatások megállapítják azt az eltérést, mely az adások középfrekvenciája és a közzétett frekvencia közt megengedhető, és ennek az eltérésnek fokozatos csökkentése céljából igyekeznek a technika vívmányait felhasználni.
4. § Az állomás adásai számára a frekvenciasávból természetszerűleg csak annyit vehet igénybe, amennyire a technika fejlettségére való tekintettel a szóbanforgó levelezési típusnak megfelel.
5. § Ha egy bizonyos szolgálat számára több frekvenciasáv van kijelölve, az ezt a szolgálatot ellátó állomások a frekvenciasávok széleitől eléggé távoleső frekvenciákat kötelesek használni, nehogy a kijelölt frekvenciasávokkal közvetlenül szomszédos szolgálatok állomásainak levelezését ártalmas zavarás előidézésével befolyásolják.
1. § A szerződő országok igazgatásai a fennhatóságuk alá tartozó rádióállomások számára bármelyik frekvenciát és bármelyik hullámtípust kijelölhetik, azzal a feltétellel, hogy valamely más állam rádiószolgálatát nem zavarják.
2. § Mindazonáltal ezek az igazgatások megállapodnak abban, hogy oly állomások számára, melyekről természetüknél fogva feltételezhető, hogy komoly nemzetközi zavarok előidézésére képesek, az alant közölt hullámtípusokat fognak kijelölni.
3. § Az igazgatások megállapodnak abban is, hogy irányadónak tekintik a frekvenciasávok felosztását feltüntető táblázatot (lásd 7. §), mely a különböző szolgálatok számára kijelöli azokat a határokat, melyekre új állomásoknál figyelemmel kell lenniök. Ehhez kell alkalmazkodni az összes már meglévő állomásoknál is oly rövid időn belül, amint az a gyakorlatban lehetséges, figyelembe véve berendezéseik jelenlegi állapotát és a nélkül, hogy ezáltal a már meglévő állomások szolgálata rosszabbodnék.
4. § Mindazonáltal azoknak a rádióhírmondóállomásoknak frekvenciáit, amely állomások jelenleg 30 kc/s-nál alacsonyabb frekvenciával (1000 méteren felüli hullámhosszakkal) dolgoznak, legkésőbb a jelen szabályzat életbelépését követő egy éven belül, általában vagy a 160 és 224 kc/s (1875-től 1340-ig terjedő hullámhosszak) közti sávba vagy az 550 és 1500 kc/s (545-től 220 m-ig terjedő hullámhosszak) közti sávba kell áthelyezni.
5. § Új rádióhírmondóállomás csak akkor jogosítható fel a 160 és 224 kc/s közti frekvenciasávben (1875-től 1340 m-ig terjedő hullámhosszakkal) való munkára, ha ez nem zavarja a már meglévő rádióösszeköttetések üzemét, ide számítva azokat a rádióhírmondóállomásokat is, melyek már ezidőszerint is a megjelölt sáv frekvenciáit használják, valamint azokat az állomásokat is, melyeknek frekvenciáit a 4. § határozatainak megfelelően ebbe a sávba kell áthelyezni.
6. § A 300 kc/s-on aluli frekvenciákkal (1000 m felüli hullámhosszal) dolgozó rádióhírmondóállomások teljesítménye csak akkor növelhető, ha ebből a már meglévő rádióösszeköttetések szolgálatára káros hatás nem származik.
7. § A csatolt táblázat felsorolja a különböző szolgálatok részére kijelölt frekvenciákat (hozzávetőleges hullámhosszokat).
8. § (1) 1930. január 1-től kezdve a 375 kc/s-nál alacsonyabb deB típusú frekvenciák (800 m-en felüli hullámhosszak) e cikk 1. §-ában foglaltakra való tekintettel - kivéve a meglévő szárazföldi állomásokat - nem használhatók.
(2) 1930 január 1-től kezdve B típusú hullámokkal dolgozó új adóberendezés sem hajókon, sem légijárműveken nem létesíthető, kivéve olyan adóberendezéseket, melyek legnagyobb teljesítménye hangfrekvenciás munkatranszformátor bemenő kapcsain mérve, a 300 wattot meg nem haladja.
(3) 1940. január hó 1-től kezdve a B típusú hullámok egyik frekvenciáját sem szabad használni, kivéve azokat az adóberendezéseket, amelyeknek teljesítménye a (2) alatti felvételeknek megfelel.
(4) „Szárazföldi” vagy „állandó” állomáson ezután B típusú új adóberendezéseket létesíteni nem szabad. Az ilyen típusú hullámok használata 1935. január hó 1-től kezdve az összes szárazföldi állomásokon tilos.
9. § A 3 típusú hullámok 100-160 kc/s közt (3000-től 1875 m-ig) nem használhatók.
10. § Az A 2. típusú hullámok használata 100-150 kc/s közt (3000-től 2000 m-ig) tilos, kivéve az órajelzéseket a 100-125 kc/s sávban (3000-től 2400 m-ig).
11. § A 460-550 kc/s közti (650-től 545 m-ig) sávban minden olyan adástípus használata tilos, mely az 500 kc/s-on (600 m) adott segélykérő vagy sürgősségi jelzéseket hatástalanokká teheti.
12. § Minden olyan állomás, mely állandó (fix) helyek közt lát el szolgálatot és 110 kc/s frekvenciával kisebb hullámon (2725 m-en felüli hullámhosszal) dolgozik, általában csak egy frekvenciát használhat; ezt minden egyes adóberendezése számára, az illető szolgálatra kijelölt sávokból (1. a fenti 7. §-t) választhatja, oly módon, hogy azok egyidejűleg dolgozhassanak. Állandó helyek közti szolgálatban egyik állomás sem használhat más frekvenciát, mint amely részére a fentebb ismertetett módon kijelöltetett.
13. § Az egyoldalú adásnál az állomásoknak általában ugyanazokat a frekvenciákat és ugyanazokat az adástípusokat kell alkalmazniok, mint a rendes szolgálatnál. Mindazonáltal az érdekelt állomások, körzetek szerint való megegyezések esetén, e szabályok betartása alól mentesíthetők.
14. § Az átnézeti meteorológiai jelentések váltásának az európai körzetekben való megkönnyítésére e szolgálat számára körzeti megegyezések alapján 37.5 és 100 kc/s közt (8000 és 3000 m közti hullámok) két frekvencia fog kijelöltetni.
15. § A bűntettek kinyomozását, valamint a gonosztevők üldözését szolgáló közlemények gyors továbbítása és kézbesítése érdekében 37.5 és 100 kc/s közt (8000 és 3000 m közti hullámok) egy frekvencia fog körzeti megegyezések alapján e célra kijelöltetni.
16. § (1) Az igazgatások által létesített vagy engedélyezett bármely új „állandó”, „szárazföldi” vagy rádióhírmondóállomás számára kijelölt frekvenciákat oly módon kell megválasztani, hogy ezek a már meglévő oly állomások nemzetközi szolgálatát, melyeknek frekvenciáit a nemzetközi irodának már bejelentették, amennyire csak lehet, ne zavarják. A már meglévő „állandó”, „szárazföldi” vagy rádióhírmondóállomás frekvenciájának megváltoztatása esetén, az állomás számára kijelölt új frekvenciának olyannak kell lennie, mely a fentemlített feltételeknek megfelel.
(2) Az érdekelt kormányok szükség esetén egymásközt megállapodnak abban, hogy a fentemlített állomások részére milyen hullámokat jelöljenek ki és ezek a kijelölt hullámokat milyen feltételek mellett használhatják. Ha nem sikerülne oly megállapodást létesíteni, mely a zavarások megakadályozását biztosítja, az egyezmény 20. Cikkének határozatai alkalmazhatók.
17. § (1) Ha valamely igazgatás olyan rádióállomás létesítését vagy engedélyezését határozza el, melynek részére rendes szolgálat céljából egy meghatározott 37.5 kc/s-nál kisebb frekvenciát (800 m felüli hullámhossz) kell kijelölni, erről a nemzetközi irodát haladéktalanul értesíti, feltéve, hogy a frekvencia használata a nemzetközi levelezést nagyobb körzetben zavarhatná. Az ilyen értesítést a tervezett állomás létesítése előtt négy hónappal kell a nemzetközi irodához juttatni, hogy ha a tervezett frekvencia alkalmazása ellen valamely igazgatás ellenvetést tesz, ez még rendezhető legyen.
(2) A rövidhullámú s rendes szolgálatot ellátó oly állandó állomás számára kijelölt frekvenciát, ha az állomás sugárzása esetleg nemzetközi zavarokat okozhat, az érdekelt igazgatás a nemzetközi irodának általában az állomás elkészülte, de mindenesetre szolgálatának megkezdése előtt tartozik bejelenteni.
(3) Mindazonáltal az ilyen bejelentést csak akkor kell megtenni, ha az érdekelt igazgatás előre tudja, hogy a szóbanlévő szolgálat bizonyos időn belül megkezdődhetik.
18. § (1) Az amatőr állomások számára az igazgatások a felosztási táblázatban (7. §) az amatőrök részére fenntartott sávokban tetszés szerint jelölhetnek ki frekvenciákat.
(2) Az ily állomások legnagyobb teljesítményét a kezelők műszaki képességeire és az illető állomások céljára való tekintettel az érdekelt igazgatások állapítják meg.
(3) Az Egyezményben és ebben a Szabályzatban megállapított összes általános szabályok az amatőr állomásokra is kötelezők. Különösen a kibocsátott hullámok frekvenciájának kell, amennyire csak a technika állása engedi, állandónak és melléksugárzásmentesnek lennie.
(4) Ezek az állomások adásaik közben kötelesek rövid időközökben hívójeleiket adni.
1. § Különböző államokban lévő, kísérleti célokra szolgáló magánállomások közt közlemények váltása nincs megengedve, ha az érdekelt államok egyikének igazgatása a nemzetközi iroda útján közölte, hogy ehhez nem járul hozzá.
2. § Ha a levelezés meg van engedve, a közlemények, feltéve, hogy az érdekelt államok egymásközt máskép nem egyeznek meg, csak közértelmű nyelvűek lehetnek s csak kísérletezésre vagy olyan személyes természetű érintkezésekre vonatkozhatnak, melyek jelentéktelenségüknél fogva a nyilvános távírószolgálat útján való továbbításra nem vehetők számba.
3. § Azok, akik valamely magáncélokra szolgáló kísérleti állomáson, akár saját, akár mások felelősségére, készülékeket kezelnek, igazolni tartoznak, hogy Morse-jelekkel szöveget adni és az ily módon adott szöveget hallás után venni képesek, és csak oly jogosított egyénekkel helyettesíthetik magukat, kik ugyanezekkel a képességekkel rendelkeznek.
4. § Az egyes igazgatások a készülékek kezelésére vonatkozó jártasságnak műszaki szempontból való elbírálására olyan intézkedéseket tesznek, aminőket szükségesnek tartanak.
1. § (1) Minden rádiótávíró vagy rádiótávbeszélő mozgóállomásnál olyan rádiótávírókezelőt kell alkalmazni, akinek attól a kormánytól, amelyhez az állomás tartozik, bizonyítványa van. Mindazonáltal az olyan gyenge teljesítményű (300 wattnál nem erősebb) rádiótávbeszélő berendezéssel felszerelt mozgóállomásoknál, melyek csak a távbeszélőszolgálatra használhatók, oly kezelő is alkalmazható, akinek csak a rádiótávbeszélőszolgálatra képesítő bizonyítványa van.
(2) Ha valamely hajóút, repülés vagy utazás alatt kezelő egyáltalában nem áll rendelkezésre, a parancsnok vagy a mozgóállomásért felelős egyén ideiglenesen olyan kezelőt is megbízhat a rádiószolgálat ellátásával, akinek bizonyítványát valamely más szerződő kormány állította ki. Ha ideiglenes kezelőként olyan egyént kellene alkalmazni, akinek megfelelő bizonyítványa nincs, ennek közreműködése csak elkerülhetetlen szükség esetén vehető igénybe. Az ilyen kezelőt illetőleg egyént, mihelyt csak lehetséges, a fenti 1. § (1) pontjának megfelelő bizonyítvánnyal rendelkező kezelővel kell felváltani.
2. § A rádiótávírókezelők első- és másodosztályú, esetleg különleges bizonyítványt kaphatnak, míg a rádiótávbeszélőkezelők részére csak egyféle bizonyítvány állítható ki.
3. § (1) Minden kormány szabadon állapítja meg az elsőosztályú bizonyítvány elnyeréséhez szükséges vizsgák számát.
(2) Az elsőosztályú bizonyítványnak tanusítania kell, hogy a kezelő mindazokkal az ismeretekkel rendelkezik, melyek a rádiótávbeszélő (kezelő) bizonyítványának elnyeréséhez is szükségesek. Mindegyik igazgatásnak jogában áll, hogy követelje-e vagy sem ugyanezeket az ismereteket a másodosztályú bizonyítványhoz is.
(3) E bizonyítványok elnyerésére legalább is az alábbi ismereteket kell megkívánni:
A) Első osztály
Az elsőosztályú bizonyítvány a kezelő szakképzettségét és műszaki képességét igazolja, nevezetesen:
a) A villamosság általános alapelveinek, a rádiótávíró és rádiótávbeszélő elméletének, valamint a mozgószolgálatban használatos összes készülékek gyakorlati működésének ismeretét.
b) Az a) pontban említett készülékek üzembehelyezésénél és szabályozásánál használt segédkészülékek, ú. m. áramtermelő gépcsoportok, akkumulátorok stb. működésének elméleti és gyakorlati ismeretét.
c) A készülékeken útközben előfordulható hibáknak a hajón található eszközökkel való kijavításához szükséges gyakorlati ismereteket.
d) Kódex-csoportoknak (betűk, számok és pontozási jelek vegyesen) percenként 20 (húsz) szavas gyorsasággal és anyanyelvén szerkesztett, közértelmű szövegnek percenként 25 (huszonöt) szavas gyorsasággal való kifogástalan adását és hallás után való kifogástalan vételét. Minden egyes kódex-csoportnak öt betűből kell állnia; minden egyes számjegy vagy pontozási jel két betűnek számít. Az anyanyelven szerkesztett közértelmű szövegben egy szónak átlagosan öt betűből kell állnia.
e) A rádióközlemények váltására vonatkozó szabályzatok részletes ismeretét, a rádiótáviratok díjazására vonatkozó segédkönyvek és a rádiótávíróval kapcsolatban a szabályzatok ama részének ismeretét, mely az emberi életnek a tengeren való biztonságára vonatkozik, a légiforgalmat illetőleg pedig a légiforgalom rádiószolgálatára vonatkozó különleges szabályok ismeretét.
f) Az öt világrész általános földrajzának, különösen pedig a főbb vezetékes és drótnélküli villamos összeköttetések ismeretét.
B) Második osztály
(1) A másodosztályú bizonyítvány a kezelő szakképzettségét igazolja, nevezetesen:
a) A villamosság és rádiótávíró alapelveinek elméleti és gyakorlati ismeretét, valamint a mozgószolgálatban használatos készülékek működésének és szabályozásának ismeretét.
b) Az a) pontban említett készülékek üzembehelyezésénél és szabályozásánál használt segédkészülékek, ú. m. áramtermelő gépcsoportok, akkumulátorok stb. működésének elméleti és gyakorlati alapismereteit.
c) Oly gyakorlati ismereteket, melyek a készülékeknél előforduló hibák esetén a kisebb javítások elvégzéséhez elégségesek.
d) Kódex-csoportoknak (betűk, számok és pontozási jelek vegyesen) percenként 16 (tizenhat) szavas gyorsasággal és anyanyelvén szerkesztett, közértelmű szövegnek percenként 20 (húsz) szavas gyorsasággal való kifogástalan adását és hallás után való kifogástalan vételét. Minden egyes kódex-csoportnak öt betűből kell állnia, minden egyes számjegy vagy pontozási jel két betűnek számít. Az anyanyelven szerkesztett, közértelmű szövegben egy szónak átlagosan öt betűből kell állnia.
e) A rádióközlemények váltására vonatkozó szabályzatok, a rádiótáviratok díjazására vonatkozó segédkönyvek és a szabályzatok a rádiótávíróra vonatkozó ama részének ismeretét, mely az emberi életnek a tengeren való biztonságával kapcsolatos, a légiforgalmat illetőleg pedig a légiforgalom rádiószolgálatára vonatkozó különleges szabályok ismeretét.
f) Az általános földrajzból a vezetékes és drótnélküli villamos összeköttetésekre vonatkozó rész ismeretét.
C) Különleges bizonyítvány
(1) Kis hajókon (melyekre nézve az emberi életnek a tengeren való biztonságára vonatkozó egyezmény nem nyer alkalmazást) a rádiótávíró szolgálatot olyan kezelők is elláthatják, akiknek a következő feltételeknek megfelelő bizonyítványuk van:
a) Ha az ilyen mozgóállomások a nemzetközi nyilvános levelezésben és a mozgóállomások általános szolgálatában résztvesznek, a kezelőknek képeseknek kell lenniök arra, hogy az adó- és vevőszolgálatot a rádióközlekedés másodosztályú bizonyítványának elnyeréséhez megkívánt gyorsasággal tudják ellátni.
b) Ha ezek az állomások az említett szolgálatban nem vesznek ugyan részt, de veszély esetén ennek elhárításában természetesen ők is közreműködnek s oly különleges hullámhosszon dolgoznak, mellyel a többi rádiószolgálatot nem zavarják, a bizonyítvány elnyerésének feltételeit mindegyik érdekelt kormány saját hatáskörében állapítja meg.
(2) Kivételesen és ideiglenesen Új-Zéland kormánya jogosult a saját nemzetéhez tartozó oly kis hajók kezelőinek, melyek a nevezett ország partjaitól nem távolodnak el, de a nemzetközi nyilvános levelezésben és a mozgóállomások általános szolgálatában korlátolt mértékben résztvesznek, oly különleges bizonyítványt adni, mely bizonyítvány elnyerésének feltételeit ő maga állapítja meg.
4. § (1) Elsőosztályú rádiótávírász a mozgóállomás vezetője első kategóriába (20. Cikk. 2. §) tartozó hajón csak úgy lehet, ha valamely hajón vagy parti állomásnál kezelői minőségben legalább egyévi gyakorlata van.
(2) A második kategóriába (20. Cikk. 2. §) tartozó hajó fedélzetén lévő mozgóállomás vezetője az elsőosztályú rádiótávírász csak úgy lehet, ha valamely hajón vagy parti állomásnál kezelői minőségben legalább hathónapos gyakorlatot szerzett.
(3) Légijárművön mint elsőosztályú kezelő csak az teljesíthet szolgálatot, aki igazolja, hogy a bizonyítványt kiállító igazgatás által megállapított repülési óraszámot rádiószolgálatban eltöltötte.
5. § Azok a kezelők, akik másodosztályú bizonyítvány elnyeréséhez szükséges vizsgát sikeresen letették, kormányuktól ideiglenes bizonyítványt kapnak, mely őket a harmadik csoportba (20. Cikk. 2. §) tartozó hajókon állomásvezetői minőségben való szolgálattételre jogosítja. Hajó fedélzetén eltöltött hathónapos szolgálat igazolása után az illetők másodosztályú végleges bizonyítványt kaphatnak, mely őket ugyanilyen szolgálatnak a második csoportba tartozó hajókon való ellátásra jogosítja fel.
D) Rádiótávbeszélő-kezelő bizonyítvány
6. § (1) A rádiótávbeszélő-kezelők számára a bizonyítványnak csak egy osztálya van.
(2) Ez a bizonyítvány a kezelő szakképzettségét igazolja nevezetesen:
a) A rádiótávbeszélő készülékek szabályozásának és működésének ismeretét.
b) Képességét a beszédnek távbeszélő készülék útján érthető módon való továbbítására és vételére.
c) A rádiótávbeszélő közlemények váltására vonatkozó szabályzatoknak, valamint a rádiótávíró szabályzatok az emberi élet biztonságára vonatkozó részének ismeretét.
(3) A rádiótávbeszélő-kezelői bizonyítványok tulajdonosai csak a gyenge teljesítményű (300 wattnál nem erősebb) rádiótávbeszélő berendezéssel felszerelt hajókon, légijárműveken stb. alkalmazhatók és csakis távbeszélő szolgálatra.
(4) A légiforgalmi szolgálatban alkalmazott rádiótávbeszélő-kezelőknek az érdekelt igazgatások által megállapított és légijárművön eltöltött minimális óraszámot kell igazolniok.
(5) Elsőosztályú rádiótávírász-bizonyítvány tulajdonosa, úgyszintén a másodosztályú rádiótávírász-bizonyítvány tulajdonosa is, ha rádiótávbeszélő-kezelői bizonyítványa van, bármely mozgóállomás rádiótávbeszélő szolgálatát elláthatja.
7. § Mindegyik igazgatás megfelelő módon kötelezi a gépkezelőket a levelezési titok megóvására s a bizonyítványokkal való visszaélést - amennyire csak módjában áll - megakadályozza.
8. § Az érdekelt kormányok megfelelően intézkednek az iránt, hogy a régi szabályzat szerint kiállított bizonyítványokat a bizonyítványok tulajdonosai továbbra is használhassák, ha általában alkalmasoknak látszanak, hogy a bizonyítvány kiadására megállapított új feltételeknek is meg fognak felelni.
9. § A jelen cikk határozatai legkésőbb a jelen szabályzat életbelépésétől számított három év mulva válnak kövelezőkké.
1. § A mozgóállomás rádiószolgálata az illető hajó, a légijármű vagy más a mozgóállomást szállító jármű parancsnokának vagy a felelős egyénnek főfelügyelete alá tartozik.
2. § A parancsnok vagy a felelős egyén, úgyszintén mindazok, kik a rádiótáviratok tartalmáról vagy ilyeneknek egyszerű létezéséről tudomást szerezhetnek, illetőleg a rádiószolgálat útján bármilyen értesülésük lehet, kötelesek a levelezési titkot megóvni és azt biztosítani.
1. § A mozgó szolgálatban az alább részletezett szabályok a kötelezők, kivéve a veszély esetén való hívást és levelezést, melyekre a 19. Cikk rendelkezései az irányadók.
2. § (1) Bármilyen adás megkezdése előtt az adóállomásnak meg kell győződnie arról, vajjon azzal a hullámmal, melyet használni fog, más, az ő működési körzetében dolgozó állomás munkáját nagymértékben nem zavarja-e? Ha az ilyen zavarás valószínű, úgy meg kell várnia, míg-a zavarható levelezésben az első szünet beáll.
(2) Ha az óvintézkedés ellenére a hívás valamely folyamatban lévő rádióadást zavarna, a hívást a nemzetközi szolgálatban a nyilvános levelezésre megnyitott szárazföldi vagy bármily légiforgalmi állomás első kérésére abba kell hagyni. Az az állomás, amelyik az abbahagyást kéri, a szükséges várakozási idő hozzávetőleges tartamát a hívásban megakadályozott állomásnak jelezni köteles.
3. § (1) A mozgószolgálatban valamely állomást rádiótávíró útján a következőképpen kell felhívni:
a) A hívóállomás úgy hív, hogy a hívott állomás hívójelét legfeljebb háromszor adja, utána a DE szót és ezt követőleg saját hívójelét ugyancsak legfeljebb háromszor.
b) A hívóállomás hívásra azt a hullámhosszat használja, melyen a hívott állomás figyel.
(2) A hívott állomás a hívóállomás hívójelének, a DE szónak és saját hívójelének legalább háromszor való adásával válaszol s ha vételre kész, K betűt (felhívás a táviratozásra) ad; ha szükségesnek tartja, ezt követőleg a megfelelő rövidítéssel s egy számmal még a vett jelek erősségét is jelzi.
(3) Ha a hívott állomás a vételben akadályozva van, válaszában K betű helyett . - ... (várj) jelet s utána egy számot ad, mely a várakozás előrelátható tartamát percekben jelzi. Ha ez az előrelátható tartam 10 percnél több, a várakoztatás okát közölni kell.
(4) Ha ugyanabban az irányban több rádiótávirat vár továbbításra, ezek - a vevőállomás beleegyezésével - sorozatosan adhatók.
(5) Ez utóbbi állomás, mikor beleegyezését adja, jelzi a rádiótáviratnak számát, amennyit egy sorozatban venni hajlandó s ez után a közlés után K betűt ad.
(6) Minden 100 szónál hosszabb rádiótávirat elvileg egy sorozatnak számít, illetőleg a folyamatban levő sorozatot befejezi.
(7) Általános szabály, hogy úgy a közértelmű, mint az összebeszélt, vagy szám-, illetőleg betűjegyes nyelvű, hosszú rádiótáviratokat részletekben kell továbbítani, mikor is minden egyes részlet közértelmű nyelvnél 50 szóból, összebeszélt vagy szám-, illetőleg betűjegyes nyelvnél pedig 20 szóból, illetőleg betű- vagy számcsoportból áll.
(8) Minden egyes részlet végén a .. - - .. (?) jelet kell adni, mely azt jelenti: „Jól vette eddig a táviratot?” Ha a részlet vétele helyesen történt, a vevő állomás K betűt ad, mire a rádiótávirat adása folytatható.
(9) a) A rádiótávirat adását . - . - . (adás befejezés jelzése) jellel kell befejezni, melyet az adóállomás hívójele és a K betű követ.
b) Sorozatos adás esetén az adóállomás hívójelét és a K betűt csak a sorozat végén kell adni.
(10) a) A rádiótávirat vételét az R betűnek és azt követőleg a rádiótávirat számának adásával kell elismerni; a vételnek ezt az elismerését azonban megelőzi az adóállomás hívójele, a DE szó és a vevőállomás hívójele.
b) Rádiótávirat-sorozat vételét az R betűnek és ezt követőleg a vett rádiótáviratok darabszámának, valamint a sorozat első és utolsó távirata számának adásával kell elismerni. A vételnek ezt az elismerését a fentebb említettek előzik meg.
(11) A levelezés végét a két állomás mindegyike a ... - . - (munka vége) jellel s ezt követőleg saját hívójelének adásával jelzi.
4. § (1) Ha a hívóállomás a továbbítandó anyagot más hullámtípussal, illetőleg frekvenciával kívánja adni, mint amilyent a hívásnál használt, saját hívójele után szolgálati megjelöléssel jelzi azt a hullámtípust, illetőleg frekvenciát, melyet a továbbításra használni kíván. A szolgálati megjelölés elmaradása azt jelenti, hogy nincs szándékában a hullámtípust, illetőleg a frekvenciát változtatni.
(2) Ha a hívott állomás azt kívánja, hogy a hívóállomás más hullámtípussal, illetőleg frekvenciával adjon, mint amilyent a hívásnál használt, szabályszerű jelentkezése után szolgálati megjelöléssel közli a kívánt hullámtípust, illetőleg frekvenciát. A szolgálati megjelölés elmaradása azt jelenti, hogy nem kívánja a hívásnál használt hullámtípus, illetőleg frekvencia változtatását.
(3) Ha a hívóállomás azt közölte, hogy más hullámtípussal, illetőleg frekvenciával fog adni, mint amilyent a hívásra használt, a hívott állomás válaszában a K betűt megelőzően rövidítést ad, annak jelzésére, hogy ettől a pillanattól kezdve a közölt hullámtípust, illetőleg frekvenciát veszi s hogy az egész levelezés tartama alatt maga is ezt a hullámtípust, illetőleg frekvenciát fogja alkalmazni.
(4) Ha a hívóállomás olyan „szárazföldi” állomás, mely a szolgálati szabályzat határozatai értelmében más hullám alkalmazására is jogosult, mint amelyen a mozgóállomás adhat, az összeköttetés létrejötte után saját forgalmának továbbítására ezt a hullámot használhatja. Ilyen esetben az alábbi eljárást kell követni:
a) A szárazföldi állomás a mozgóállomást azon a hullámon hívja, melyen ez figyel, s ha választ kapott, megfelelő rövidítéssel értesíti, hogy azon a hullámon vegyen, melyet a szárazföldi állomás ezután használni fog.
b) Ha a mozgóállomás a jelzett hullámon venni képes, K betűt ad. Ellenkező esetben megfelelő rövidítéssel értesíti a szárazföldi állomást, hogy a jelzett hullámon nem tud venni, amire a két állomás egymással egy másik munka-hullám használatában állapodik meg.
(5) A szárazföldi állomás a használt hullámot megtartja egész a ... - . - (munka vége) jel adásáig, melyet hívójele követ. A mozgóállomás azután ugyanezt a jelet és ezt követőleg hívójelét a saját szolgálata számára kijelölt nemzetközi hívó-hullámon ismétli meg.
(6) Ha a szárazföldi állomást kérték fel a hullámtípus, illetőleg frekvencia megváltoztatására és ő a kérelemnek nem tud vagy nem kíván eleget tenni, úgy nem ad K jelet, hanem megfelelő rövidítéssel egy másik hullámtípust vagy frekvenciát javasol.
5. § (1) 500 kc/s (600 m) hullámon (vagy légijárművön lévő állomással folytatott levelezés esetén az e célra engedélyezett hullámon) két állomás közt az egyhuzamban való munkaperiódus körülbelül 10 percnél hosszabb ideig nem tarthat; minden egyes periódus után szünetet kell tartani, hogy esetleg egy másik állomás elsőbbségre jogosult hívását leadhassa vagy elsőbbségre jogosult táviratát továbbíthassa.
(2) A tengeri mozgószolgálat céljaira szolgáló többi hullámon az egyhuzamban való munkaperiódus tartama a parti állomás ellenőrzése alatt áll. Két fedélzeti állomás közt való levelezés esetén az egyhuzamban való munkaperiódus tartamát a vevőállomás állapítja meg.
(3) A légijárművek állomásai közt való levelezésnél az egyhuzamban való munkaperiódus tartamát a vevő légijárműállomás állapítja meg, de a „légiforgalmi” állomás közbeléphet. Légiforgalmi állomások és légijárműállomások egymással való levelezésénél az egyhuzamban való munkaperiódus tartamára nézve a légiforgalmi állomás gyakorolja az ellenőrzést.
6. § Ha valamely állomás hívást hall, de nem tudja biztosan, hogy őt hívják-e, addig ne válaszoljon, míg a hívást meg nem ismétlik és azt meg nem érti. Ha viszont valamely állomás egy neki szóló hívást hall, azonban a hívóállomás hívójelét illetőleg kételyei vannak, azonnal válaszolnia kell oly módon, hogy a hívóállomás hívójele helyett a .. - - .. jelet adja.
7. § (1) Ha a hívás vagy a levelezés megkezdése előtt a készülék szabályozása céljából kísérletképpen jelek adása szükséges, az ilyen jeleket körülbelül 10 másodpercnél hosszabb ideig nem szabad adni; e jeleknek „V” betűk sorozatából kell állaniok, melyet az adóállomás hívójele követ.
(2) Ha valamely állomás egy másik állomás kérelmére azért ad kísérletképpen jeleket, hogy ez utóbbi vevőkészülékét szabályozhassa, a jeleknek „V” betűkből képzett sorozatokból kell állniok, melyek között az adóállomás hívójelét is többször kell adni.
1. § Azok az állomások, melyek a hatáskörzetükben lévő mozgóállomásokkal kívánnak összeköttetésbe lépni a nélkül, hogy a mozgóállomások neveit ismernék, a CQ keresésjelet használhatják, mely a hívásban a hívott állomás hívójelét helyettesíti; a hívás után a K betű következik (az összes mozgóállomásoknak szóló általános hívás válaszkéréssel).
2. § Oly körzetekben, ahol a forgalom élénk, a CQ-val és utána a K betűvel hívni tilos, kivéve, ha a hívás sürgősségi jellel kapcsolatban történik.
3. § Az olyan CQ-val való hívás, melyet K betű nem követ (az összes mozgóállomásoknak szóló általános hívás válaszkérés nélkül), az általános tájékoztatásra szolgáló rádiótáviratok, órajelzések, rendszeres meteorológiai jelentések, általános biztonsági figyelmeztetések és mindenféle, bárki által felfogható közleményeknél van használatban.
1. § (1) A mozgóállomásoknak felesleges jeleket váltaniok nem szabad. Kísérleteket és próbákat az ilyen állomások csak akkor tarthatnak, ha ezekkel más állomások szolgálatát egyáltalában nem zavarják.
(2) Minden egyes igazgatás ilyenek engedélyezésénél maga bírálja el, vajjon a tervbevett kísérletek vagy próbák nem alkalmasak-e arra, hogy más állomások szolgálatát zavarják.
2. § A kísérleteket és a készülékek szabályozását minden állomás oly módon köteles végezni, hogy azokkal más állomásokat rendes levelezésük lebonyolításában ne zavarjon. A kísérletek és szabályozások jeleit olyképpen kell megválasztani, hogy azok a szabályzatban körülírt és különleges jelentéssel bíró jelzésekkel vagy rövidítésekkel összetéveszthetők ne legyenek.
3. § Az az állomás, mely kísérlet, szabályozás vagy próba céljából ad, az ilyen adások alkalmával gyakori időközökben saját hívójelét tartozik adni.
4. § Annak az igazgatásnak vagy magánvállalatnak, amely zavarás miatt panaszt tesz, felszólalásának alátámasztására és igazolására ki kell jelentenie, hogy rendszeresen olyan vevőkészülékeket használ, melyek a szóbanforgó szolgálat ellátásánál a szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint a legjobb típusnak felelnek meg.
1. § Ha valamely igazgatásnak tudomására jut, hogy az általa engedélyezett mozgóállomás ennek az Egyezménynek vagy Szabályzatnak rendelkezéseit nem tartja meg, megállapítja a tényállást, tovább azt, hogy ezért ki a felelős s megteszi a szükséges intézkedéseket.
2. § A mozgószolgálatban észlelt szabályellenességeket az azokat megállapító állomások a 2. számú függelékben ismertetett mintának megfelelően szerkesztett jelentéssel annak az igazgatásnak jelentik be, amely alá tartoznak.
3. § Ha ugyanaz az állomás ismételten követ el szabályellenességet, a jelentést ahhoz az állami igazgatáshoz kell megtenni, amely alá a szabályellenességet elkövető állomás tartozik.
1. § A nemzetközi iroda a következő szolgálati segédkönyveket állítja össze és adja ki:
a) A fedélzeti állomások névjegyzékéhez csatolt táblázatot és térképet, melyek a második osztályba sorozott hajók fedélzeti állomásai részére övek szerint a hivatalos órákat tüntetik fel (l. az 5. és 6. sz. függeléket).
b) A nemzetközi sorozat hívójeleivel ellátott összes állandó, szárazföldi és mozgóállomások hívójeleinek betűrendes jegyzékét. E jegyzék nincs tekintettel arra, hogy az állomások milyen nemzethez tartoznak. A jegyzéket a hívójelek felosztását feltüntető táblázat előzi meg; a táblázat azokat az országokat sorolja fel, melyek a 14. Cikkben megállapított feltételek szerint a hívójelek egy vagy több sorozatát kapták;
c) A nemzetközi sorozat valamely hívójelével ellátott összes állandó, szárazföldi és mozgóállomások névjegyzékeit, akár megnyíltak ezek a nyilvános levelezés számára, akár nem, úgyszintén a rádióhírmondó állomások névjegyzékét.
2. § Az iroda minden egyes csoportba tartozó állomások névjegyzékét külön-külön füzetben adja ki, és pedig:
I. Állandó és szárazföldi állomások
(1) Az állomások országok szerinti névjegyzéke, melyben az országok nevei betűrendben, ugyanazon ország állomásai pedig az illető ország neve alatt szintén betűrendben vannak felsorolva. A névjegyzék elején betűrendes tárgymutató van, mely az állomások neveit, a hívójeleket, a jellegzetes ismertetőjeleket, továbbá azokat az oldalszámokat tartalmazza, melyeken az illető állomásra vonatkozó részletes adatok találhatók.
(2) A Rádió szó minden egyes parti állomás neve után külön fel van tüntetve.
II. Különleges szolgálatú állomások
(1) Az állomások országok szerinti névjegyzéke, ugyanolyan betűrendes tárgymutatóval, mint az előző füzetnél. Ebben a névjegyzékben azok az állomások vannak felsorolva, melyek a tengerhajózás vagy légiforgalom érdekében különleges szolgálatokat látnak el (helymeghatározás, irányjelzés, órajelzések, hajósoknak szánt figyelmeztetések, rendszeres meteorológiai jelentések, mindenkinek szóló sajtóközlemények stb.).
(2) A Gonio és Phare szavak a rádióhelymeghatározás és rádióirányjelző állomások nevei után vannak feltüntetve.
III. Fedélzeti állomások
A nemzethez tartozásra való tekintet nélkül betűrendben felsorolt állomások névjegyzéke, mely rövidített alakban azt is jelzi, hogy az állomás melyik országhoz tartozik.
IV. Légijármű állomások
A nemzethez tartozásra való tekintet nélkül betűrendben felsorolt állomások névjegyzéke, mely rövidített alakban azt is jelzi, hogy az állomás melyik országhoz tartozik.
V. Rádióhírmondó állomások
Az állomások országok szerinti névjegyzéke, olyan betűrendes tárgymutatóval, mint az I. és II. füzeteknél.
3. § A betűrendben közzétett kiegészítéseket, módosításokat és törléseket a hívójelek jegyzékének és a névjegyzékeknek pótfüzetei tartalmazzák.
A pótfüzetek havonta jelennek meg és összefoglalók.
4. § (1) Az állandó és szárazföldi állomásokról összeállított kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az állomás nevét;
b) hívójelét;
c) az adóantenna pontos földrajzi helyének, a területi felosztás, a hosszúsági és szélességi fokok, percek és másodpercek szerint való megjelölését, a hosszúsági fokot a greenwichi délkörhöz viszonyítva;
d) az adástípusokat és frekvenciákat (hullámhosszak), amelyekre nézve a szabályozás megtörtént, a rendes levélezési hullám aláhúzásával;
e) a normális sugárzási teljesítmény méter-amperekben vagy ennek hiányában az antenna magasságát és az annak alján mért áramerősséget;
f) a teljesített szolgálatok természetét;
g) a hivatalos órákat (greenwichi középidő szerint);
h) szárazföldi állomásoknál, a szükséghez képest a számadásokat összeállító magánvállalat nevét;
i) a szárazföldi állomás díját vagy díjait;
j) külön adatokat azokról a hívási órákról, melyek a forgalmi jegyzékek vagy a nyugtázás nélkül, illetőleg utólagos nyugtázással adott rádiótáviratok továbbítására vannak kijelölve.
(2) Annak az országnak belföldi távíródíját, melyhez az állomás tartozik, valamint ezen országból a szomszédos országokba szóló táviratok díját a névjegyzék szintén feltünteti.
5. § Az állandó és szárazföldi állomásokra előírt adatokon kívül a közzétett adatoknak ki kell terjeszkedniök még a következőkre is:
A) A helymeghatározó rádióállomásoknál:
a) arra, hogy van-e az állomásnak adóberendezése vagy nincs, és az utóbbi esetben, melyik a vele összeköttetésben álló adóállomás;
b) annak a hullámnak megjelölésére, amelyen a helymeghatározó rádióállomást hívni kell; annak a hullámnak, amelyen a mozgóállomásoknak a helymeghatározáshoz szükséges jeleket adniok kell; annak a hullámnak, amelyen a helymeghatározó rádióállomásnak (vagy a vele összeköttetésben álló állomásnak) a valóságban megállapított helymeghatározásokat közölnie kell, és azokra a körzetekre, melyeken belül a helymeghatározások rendes körülmények közt pontosak;
c) esetleg az összeköttetésben álló adóállomások rendes sugárzási teljesítményére is méter-amperekben (vagy ennek hiányában az antenna magasságára és az annak alján mért áramerősségre).
B) Az irányjelző rádióállomásoknál:
a) az állomás ismertető jeleire;
b) arra, hogy az állomás az irányjelzésen kívül még rendes közleményeket is adhat, illetőleg vehet;
c) esetleg azoknak az állomásoknak a neveire is, melyekkel összeköttetésbe kell lépni, hogy az irányjelző rádióállomással levelezni lehessen, ha ez utóbbi közleményeket sem adni, sem venni nem tudna;
d) azokra a körzetekre, amelyekben az irányjelző rádióállomás adásai rendes körülmények közt pontos helymeghatározásokat eredményeznek;
C) Órajelzést adó állomásoknál:
a használt jelzések mintájára és az adás idejére.
D) Hajósoknak szánt figyelmeztetéseket vagy rendes meteorológiai jelentéseket továbbító állomásoknál:
a továbbítás idejére és amennyiben ilyenek vannak, annak a segédkönyvnek, illetőleg segédkönyveknek megjelölésére, melyekben ezekre a közlésekre vonatkozó részletes adatok találhatók.
6. § Az összeállított kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a hajó nevét, melyet, ha több hasonló nevű van, a hajó hívójele követ;
b) a hívójelet;
c) az ország nevét, melyhez az állomás tartozik (rövidített jelzéssel);
d) az adástípusokat és frekvenciákat (hullámhosszakat), melyekre nézve a szabályozás megtörtént, a rendes levelezésre használt hullám aláhúzásával;
e) a rendes sugárzási teljesítményt méter-amperekben vagy ennek hiányában az antenna magasságát és az annak alján mért áramerősséget;
f) a teljesített szolgálatok természetét (ha az állomás helymeghatározó rádióberendezéssel is fel van szerelve, ezt is meg kell említeni) és a hivatalos órákat;
g) az igazgatás vagy a magánvállalat nevét, melyhez a számadások küldendők;
h) a fedélzeti díjat;
7. § Ha ugyanazon nemzethez tartozó két fedélzeti állomásnak ugyanaz a neve van, valamint akkor, ha a számadások közvetlenül a hajó tulajdonosához küldendők, annak a hajózási vállalatnak vagy hajótulajdonosnak nevét is meg kell említeni, akié a hajó.
8. § Az összeállított kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az állomás hívójelét, esetleg a légijármű nevét is;
b) az ország nevét, melyhez az állomás tartozik (rövidített jelzéssel);
c) a légijármű ismertetőjeleit és típusát;
d) azokat az adástípusokat és frekvenciákat (hullámhosszakat), melyekre a szabályozás megtörtént, a rendes levelezési hullám aláhúzásával;
e) a légijármű rendes útvonalát vagy törzskikötőjét;
f) a teljesített szolgálatok természetét és a hivatalos órákat; ha az állomás helymeghatározó rádióberendezéssel is el van látva, ezt is meg kell említeni;
g) az igazgatás vagy magánvállalat nevét, melyhez a számadások küldendők;
h) esetleg a légijármű állomásának díját is.
9. § Az összeállított kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az állomás nevét;
b) esetleges hívójelét;
c) az adóantenna pontos földrajzi helyét a területi felosztás, a hosszúsági és szélességi fokok, percek és másodpercek szerint, a hosszúsági fokot a greenwichi délkörhöz viszonyítva;
d) az adófrekvenciát (hullámhosszat);
e) a rendes sugárzási teljesítményt méter-amperekben vagy ennek hiányában az antenna magasságát és az annak alján mért áramerősséget;
f) az adás napjait és óráit, ha az illető ország ezt kívánja; az órák greenwichi középidő szerint jeleztetnek; azok az országok, melyek a nyári időszámítást bevezették, a két időszámítás óráit külön-külön jelzik;
g) az állomást kezelő igazgatás vagy magánvállalat nevét.
10. § A szolgálati okmányokban a következő jelzések használtatnak:
PG állomás nyilvános levelezés számára;
PR állomás korlátolt nyilvános levelezés számára;
N állomás éjjel-nappali folytonos szolgálattal;
Y állomás napkeltétől napnyugtáig tartó szolgálattal;
X állomás meghatározott szolgálat nélkül;
Z 1 másodosztályú fedélzeti állomás, 8 órás szolgálati idővel;
Z 2 másodosztályú fedélzeti állomás, 16 órás szolgálati idővel;
FA légiforgalmi állomás;
FC parti állomás;
FS kizárólag az emberi élet biztonságának céljait szolgáló szárazföldi állomás;
FX oly állomás, mely állandó (fix) helyek közt tart fenn összeköttetést;
RF állandó (fix) irányjelző rádióállomás;
RG helymeghatározó rádióállomás;
RS a közlekedési utak általános hálózatához csatlakozó, csak vételre berendezett állomás;
RW forgatható irányjelző rádióállomás-berendezés.
11. § A 3. számú függelék mutatja azt az általános mintát, hogyan szerkesztendők a különböző névjegyzékek. Az igazgatások és magánvállalatok az általuk összeállított kimutatásokat a nemzetközi irodának a mintával azonos alakban kötelesek megküldeni.
1. § Az egyezmény 2. Cikkének 1. §-ában felsorolt minden állandó szárazföldi és mozgóállomásnak, úgyszintén a magánkísérleti állomásoknak is hívójelet kell adni abból a nemzetközi sorozatból, melyet az illető ország számára az alábbi szétosztó táblázat kijelöl. A hívójelként kijelölt első betű, illetőleg első betűk ebben a táblázatban azt jelzi(k), hogy az állomás melyik nemzethez tartozik.
| Ország | Hívójelek | ||
| Chili | CAA-CEZ | ||
| Canada (Brit-Amerika | CFA-CKZ | ||
| Kuba | CLA-CMZ | ||
| Marokkó | CNA-CNZ | ||
| Bolivia | CPA-CPZ | ||
| Portugál gyarmatok. | CRA-CRZ | ||
| Portugália | CSA-CUZ | ||
| Románia | CVA-CVZ | ||
| Uruguay | CWA-CXZ | ||
| Monaco | CZA-CZZ | ||
| Németország | D | ||
| Spanyolország | EAA-EHZ | ||
| Ir szabad állam | EIA-EIZ | ||
| Libéria köztársaság | ELA-ELZ | ||
| Észtország | ESA-ESZ | ||
| Ethiopia (Abessynia) | ETA-ETZ | ||
| Franciaország gyarmataival és védterületeivel | F | ||
| Nagybritannia | G | ||
| Magyarország | HAA-HAZ | ||
| Svájc | HBA-HBZ | ||
| Ecuador | HCA-HCZ | ||
| Haiti köztársaság | HHA-HHZ | ||
| San Domingó köztársaság | HIA-HIZ | ||
| Columbia köztársaság | HJA-HKZ | ||
| Honduras köztársaság | HRA-HRZ | ||
| Sziam | HSA-HSZ | ||
| Olaszország és gyarmatai | I | ||
| Japán | J | ||
| Északamerikai Egyesült-Államok | K | ||
| Norvégia | LAA-LNZ | ||
| Argentina köztársaság | LOA-LVZ | ||
| Bulgária | LZA-LZZ | ||
| Nagybritannia | M | ||
| Északamerikai Egyesült-Államok | O | ||
| Peru | NAA-OBZ | ||
| Finnország | OHA-OHZ | ||
| Csehszlovákország | OKA-OKZ | ||
| Belgium és gyarmatai | ONA-OTZ | ||
| Dánia | OUA-OZZ | ||
| Németalföld | PAA-PIZ | ||
| Curacao | PJA-PJZ | ||
| Németalföld India | PKA-POZ | ||
| Brazilia | PPA-PYZ | ||
| Surinam | PZA-PZZ | ||
| (Rövidítések) | Q | ||
| URSS (Szovjetoroszország) | RAA-RQZ | ||
| Perzsia | RVA-RVZ | ||
| Panama köztársaság | RXA-RXZ | ||
| Litvánia | RYA-RYZ | ||
| Svédország | SAA-SMZ | ||
| Lengyelország | SPA-SRZ | ||
| Egyiptom | SUA-SUZ | ||
| Görögország | SVA-SZZ | ||
| Törökország | TAA-TCZ | ||
| Island sziget | TFA-TFZ | ||
| Guatemala | TGA-TGZ | ||
| Costa Rica | TIA-TIZ | ||
| Sarre terület | TSA-TSZ | ||
| Hedjaz | UHA-UHZ | ||
| Németalföldi India | UIA-UKZ | ||
| Luxemburg | ULA-ULZ | ||
| Szerb-Horvát-Szlovén királyság | UNA-UNZ | ||
| Ausztria | UOA-UOZ | ||
| Canada (Brit-Amerika) | VAA-VGZ | ||
| Ausztráliai Államszövetség | VHA-VMZ | ||
| Ujfundland | VOA-VOZ | ||
| Brit gyarmatok és védterületek | VPA-VSZ | ||
| Brit-India | VZA-VWZ | ||
| Északamerikai Egyesült-Államok | W | ||
| Mexico | XAA-XFZ | ||
| Kína | XGA-XUZ | ||
| Afganistan | YAA-YAZ | ||
| Uj Hebridák | YHA-YHZ | ||
| Iraq (Mesopotámia) | YIA-YIZ | ||
| Lettország | YLA-YLZ | ||
| Dantzig szabad város | YMA-YMZ | ||
| Nicaragua | YNA-YNZ | ||
| Salvador (San) | YSA-YSZ | ||
| Venezuela | YVA-YVZ | ||
| Albánia | ZAA-ZAZ | ||
| Ujzéland | ZKA-ZMZ | ||
| Paraguay | ZPA-ZPZ | ||
| Délafrikai Unió | ZSA-ZUZ |
2. § A hívójelek állanak:
a) az állandó, valamint a szárazföldi állomásoknál három betűből;
b) a fedélzeti állomásoknál négy betűből;
c) a légijármű-állomásoknál öt betűből;
d) a kísérleti célra szolgáló magánállomásoknál a nemzethez tartozást jelző betűből vagy betűkből s egy számjegyből, melyet legfeljebb három betűből álló csoport követhet.
3. § A légiforgalmi rádiószolgálatban, ha az összeköttetés az ötbetűs hívójel alkalmazásával már helyreállt, a légijárműállomás rövidített hívójelet is használhat, és pedig:
a) a rádiótávírónál az ötbetűs teljes hívójel első és utolsó betűjét;
b) a rádiótávbeszélőnél a légijármű tulajdonosának (társaság vagy magánszemély) teljes nevét vagy annak egy részét, melyet a lajstromozási jelzés két utolsó betűje követ.
4. § (1) A hívójelek képzésére az ékezetes betűk kizárásával az abc 26 betűjét lehet használni.
(2) Mindazonáltal hívójelként nem alkalmazhatók a következő betűösszetételek:
a) az A vagy B betűvel kezdődő összetételek, minthogy ez utóbbi két betű a nemzetközi jelkódex földrajzi része számára van fenntartva;
b) oly összetételek, melyek a vészjelekkel vagy más hasonló természetű jelekkel összetéveszthetők;
c) oly összetételek, melyek a rádióadásoknál használatos rövidítések számára vannak fenntartva;
d) a légijárműállomásoknál az oly összetételek, melyekben második betűként a W betű szerepel.
5. § (1) Mindegyik ország állomásainak hívójeleit a számára kijelölt nemzetközi sorozatból választja és az egyes állomásoknak adott hívójeleket a nemzetközi irodának bejelenti.
(2) A nemzetközi iroda ügyel arra, hogy ugyanazt a hívójelet több állomás számára ki ne jelöljék s hogy oly hívójelet, mely a vészjelekkel vagy más hasonló természetű jelekkel összetéveszthető, egy állomásnak se adjanak.
1. § Azok a mozgóállomások, melyeknek törzskikötője valamely gyarmaton, birtokon vagy védterületen van, az engedélyokirat kiállítása szempontjából úgy tekintetnek, mint ennek a gyarmatnak, birtoknak vagy védterületnek fennhatósága alá tartozók.
2. § Azoknak az országoknak illetékes igazgatásai, melyekbe valamely mozgóállomás megérkezik, jogosultak az engedélyokirat felmutatását követelni; az engedélyokiratot oly módon kell megőrizni, hogy az azonnal felmutatható legyen. Ha az engedélyokiratot nem mutatják fel vagy nyilvánvaló szabályellenességeket állapítottak meg, ezeknek az igazgatásoknak jogukban áll a rádióberendezéseket felülvizsgálni abból a célból, hogy meggyőződjenek, vajjon azok a szolgálati szabályzatban előírt követelményeknek megfelelnek-e?
3. § (1) Ha valamely igazgatásnak a fenti 2. §-ban előírt eljárást kellett alkalmaznia, erről a mozgóállomás igazgatását haladéktalanul értesíti, egyebekben pedig úgy jár el, mint ezt a 12. Cikk előírja.
(2) Az igazgatás kiküldöttjének, aki az állomás szemléjével van megbízva, mielőtt a járművet elhagyná, megállapításait a parancsnokkal vagy a felelős személlyel (8. Cikk), illetőleg azok helyettesével is közölnie kell.
4. § Ami azokat a műszaki és üzemi követelményeket illeti, melyeknek az engedélyokirattal bíró állomások a nemzetközi rádiószolgálatban megfelelni tartoznak, a szerződő kormányok kötelezik magukat, hogy a fennhatóságuk alá tartozó vizeken időlegesen tartózkodó vagy területükön rövid időre megálló idegen mozgóállomások számára nem fognak szigorúbb feltételeket megállapítani, mint amelyeket ez a szabályzat megállapít. Ezek az előírások semmiféle tekintetben sem érintik azokat a rendelkezéseket, melyek az emberi életnek a tengeren való védelmére vonatkozó egyezményből folynak és ebbe a szabályzatba nem vétettek fel.
1. § (1) A mozgóállomásokat a frekvencia és hullámtípus szempontjából oly módon kell berendezni, hogy azok az 5. Cikkben megállapított általános rendelkezéseknek megfeleljenek. E rendelkezések értelmében a mozgóállomásoknál 1930 január hó 1-től kezdve a 375 kc/s-on aluli (800 m-nél nagyobb hullámhossz) csillapított hullámok (B típus) használata tilos.
(2) Egyébként mozgóállomásokon 1930. január hó 1-től kezdve B típusú hullámrendszerrel új adóberendezés nem létesíthető, kivéve, ha ezeknek az adóknak a legnagyobb teljesítménye a hangfrekvenciás munkatranszformátor bemenő sarkainál mért 300 wattot meg nem haladja.
(3) 1940. január hó 1-től kezdve azután bármilyen frekvenciájú B típusú hullám használata - kivéve a fentemlített feltételeknek megfelelő teljesítményű adóberendezéseket - tilos.
2. § (1) Minden oly hajón vagy légijárművön berendezett állomásnak, mely tengeri utat tesz meg és nemzetközi megállapodás értelmében rádiókészülékkel fel kell szerelni, képesnek kell lennie, hogy az A 2. vagy B típusú 500 kc/s (600 m) hullámon adni és venni tudjon. Ezenfelül a fedélzeti állomásoknak abban a helyzetben kell lenniök, hogy a 375 kc/s (800 m) A 2. típusú hullámot (vagy a fenti 1. §-ban megállapított feltételek mellett B típusút is) használhassák.
(2) A légijárműállomásoknak a 333 kc/s (900 m) A 2. vagy A 3. típusú (vagy a fenti 1. §-ban megállapított feltételek mellett a B típusú) hullámon kell adni és venni tudniok.
3. § (1) Az olyan mozgóállomások, melyek az A 1., A 2., A 3. típusú hullámokon való adásra vannak berendezve, a fentebb említett hullámokon kívül az 5. Cikkben engedélyezett összes hullámokat is használhatják.
(2) A B típusú hullámok használata csak a következő frekvenciákkal (hullámhosszakkal) van megengedve:
| kc/s | méter | ||
| 375 | 800 | ||
| 410 | 730 | ||
| 425 | 705 | ||
| 454 | 660 | ||
| 500 | 600 | ||
| 665 | 450 | ||
| 1000 | 300 | ||
| 1364 | 220 |
(3) A B típusú 665 kc/s (450 m) hullám használata ezután mindazokban a körzetekben tilos, melyekben ez a hullám a rádióhírmondó szolgálatot zavarhatja.
(4) A B típusú 1000 kc/s (300 m) hullámok levelezésre való használata ezután a helyi idő szerint 18 h 00-tól, 00 h 00-ig tilos, legkésőbb 1930. január hó 1-től kezdve pedig egyáltalában nem használható. Mindazonáltal a halászhajók fedélzeti állomásai ugyanazt a B típusú 1000 kc/s (300 m) hullámhosszat minden időbeli korlátozás nélkül továbbra is használhatják egymás közt helymeghatározó rádiójelzések számára azzal a feltétellel, hogy a rádióhírmondó szolgálatát nem zavarják.
4. § Az A 1. típusú 125 és 150 kc/s közti (2400-2000 m) hullámokon való levelezésre berendezett mozgóállomások összes készülékeinek alkalmasaknak kell lenniök arra, hogy legalább három, ebből a sávból választott frekvenciával dolgozhassanak s az egyik ilyen frekvenciáról a másikra gyorsan áttérhessenek.
5. § (1) Olyan hajók fedélzeti állomásainak, melyeknek rádiókészülékkel való felszerelése kötelező, képeseknek kell lenniök az 500 kc/s (600 m) hullámon s azonkívül minden olyan hullámon való vételre, mely az általuk ellátott szolgálatnál szükséges.
(2) 1932. január hó 1-től kezdve képeseknek kell lenniök, hogy ugyanezzel a frekvenciával az A 1. és A 2. típusú hullámokat is könnyen és eredményesen vegyék.
6. § A mozgószolgálatban használt adóberendezéseket oly készülékekkel kell felszerelni, melyek a teljesítmény csökkentését lehetővé teszik. Ez a határozat nem vonatkozik azokra az adóberendezésekre, melyeknek teljesítménye a 300 wattot meg nem haladja.
7. § A vevőkészülékeknek olyanoknak kell lenniök, hogy az általuk gerjesztett antennasugárzás a lehető legcsekélyebb legyen s ez a szomszédállomásokat ne zavarja.
8. § Az összes mozgóállomások adó- és vevőkészülékein a frekvenciaváltoztatások a lehető leggyorsabban végrehajthatók legyenek. Az összes berendezéseknek olyanoknak kell lenniök, hogy az összeköttetés létesítésének megtörténtével az adásról a vételre, illetőleg megfordítva oly rövid idő alatt lehessen áttérni, amennyire az csak lehetséges.
1. § (1) A 360 és 515 kc/s (830-580) közt való sávban csak a következő B típusú hullámok használhatók: 375, 410, 425, 454 és 500 kc/s (800, 730, 705, 660 és 600 m).
(2) A rádióberendezés létesítésére kötelezett összes hajókon lévő mozgóállomások, valamint a parti állomások hívóhulláma az 500 kc/s (600 m) A 1., A 2. vagy A 3. hullám.
(3) Az 500 kc/s (600 m) hullámon kívül, akármilyen más típusú 485 és 515 kc/s (620-580 m) közt való hullám használata tilos.
(4) Az 500 kc/s (600 m) hullám a nemzetközi hívó és segélykérő hullám. Kellő óvatossággal más célra is lehet használni, ha a segélykérő jelzéseket, sürgősségi, biztonsági vagy hívójeleket nem zavarja.
(5) A parti állomások az 500 kc/s (600 m) hullámon kívül legalább még egy hullámon legyenek képesek levelezni. Ez a második hullám a Névjegyzékben alá van húzva, hogy kitűnjék, melyik az állomás rendes munkahulláma. Az így választott második hullám azonos lehet azzal, melyet a fedélzeti állomások használnak, de eltérő is lehet. A parti állomások munkahullámait azonban minden esetben úgy kell megválasztani, hogy ezek a szomszédállomásokat ne zavarják.
(6) A parti és fedélzeti állomások, a névjegyzékben aláhúzott rendes munkahullámon kívül, az engedélyezett sávban, általuk megfelelőnek tartott kisegítő hullámokat is használhatnak. Ezek a hullámok a névjegyzékben szintén meg vannak említve, de aláhúzva nincsenek.
2. § (1) Az emberi élet biztonságának a tengeren (hajókon) és a tenger fölött (légijárműveken) való fokozása céljából a tengeri mozgó szolgálat összes állomásainál megfelelő módon gondoskodni kell arról, hogy ezek az üzemszünet alatt is óránként kétszer és pedig greenwichi középidő szerint minden egyes óra 15. és 45. percétől kezdődőleg a segélykérő hullámok (500 kc/s = 600 m) három percen át figyeljenek.
(2) Azoknak az állomásoknak, melyek tengeren lévő hajókkal rádiótávíró, sajtó stb. levelezést folytatnak, a fent megjelölt időközökben szünetet kell tartaniok. Ezekben az időközökben csak a 19. Cikk 25-27. §-aiban említett adások vannak megengedve.
(3) Mindazonáltal a csillapítatlan hullámokkal való levelezésre berendezett szárazföldi és fedélzeti állomások, ha egyidejűleg a segélykérő jelzés hullámán kellőképpen figyelni tudnak úgy, amint azt a jelen paragrafus (1) pontja előírja, kivételesen ezekben az időközökben is folytathatják a munkát.
3. § (1) A mozgószolgálat számára kijelölt 100-160 kc/s (3000-1875 m) sáv A 1. típusú hullámával dolgozó állomások a mozgószolgálat ellátásánál a következő szabályokhoz tartoznak alkalmazkodni:
a) Valamennyi csillapítatlan, hosszú hullámon dolgozó parti állomás, hacsak a névjegyzékben másként nincsen közzétéve, a 143 kc/s (2100 m) hullámon tartozik figyelni. A parti állomás összes forgalmát azzal a hullámmal, illetőleg hullámokkal továbbítja, melyek számára külön ki vannak jelölve.
b) Ha valamelyik mozgóállomás egy másik mozgószolgálatbeli állomással csillapítatlan, hosszú hullámon kíván összeköttetést létesíteni, hacsak a „Névjegyzék”-ben másként nincsen jelezve, a 143 kc/s (2100 m) hullámot tartozik használni. Ezt a hullámot általában a következő célokra kell használni:
1° a hívásra és hívásokra való válaszolásokra;
2° a forgalom lebonyolítását megelőző jelzések továbbítására;
c) A mozgóállomás, miután a mozgószolgálat valamely más állomásával az összeköttetést az általános levelezés hullámán létesítette, levelezését az engedélyezett sáv bármelyik hullámán lebonyolíthatja, azzal a feltétellel, hogy ezzel a hullámmal valamely parti állomás munkáját avagy valamely, a hívó hullámon folyó munkát nem zavar.
d) Általános szabály, hogy minden mozgóállomás, mely csillapítatlan, hosszú hullámokkal való szolgálatra van berendezve s más hullámon nem levelez, köteles abból a célból, hogy ily módon a többi mozgóállomás levelezésének lebonyolítását lehetővé tegye, greenwichi középidő szerint minden egyes óra 35. percének kezdetétől a 45. percének kezdetéig 10 percen át a 143 kc/s (2100 m) hullámra visszatérni azokban az órákban, melyek a szóbanforgó állomás osztálya szerint erre a célra meg vannak állapítva.
e) (1) A parti állomások forgalmi jegyzékeiket a névjegyzékben közölt meghatározott órákban a számukra kijelölt hullámon vagy hullámokon továbbítják.
(2) A forgalmi jegyzékek továbbítására így meghatározott órákon kívül a parti állomások a körülmények vagy az általuk lebonyolítandó forgalom szerint a mozgóállomásokat bármely más órákban egyedenként is hívhatják. Az ilyen egyenként való hívások azokban a körzetekben, amelyekben forgalmi torlódás nincs, a 143 kc/s (2100 m) hullámon adhatók.
f) A csillapítatlan, hosszú hullámokra berendezett szárazföldi állomások szolgálatára vonatkozó különleges határozatok a névjegyzékben jegyzetként vannak feltüntetve.
1. § Az emberi életnek a tengeren való védelmére vonatkozó egyezmény megállapítja, milyen hajókat kell segélykérő berendezéssel felszerelni, és megszabja azokat a feltételeket, melyeknek az ebbe a csoportba tartozó berendezéseknek meg kell felelniök.
2. § A segélykérő berendezések használatánál ennek a szabályzatnak összes rendelkezéseire figyelemmel kell lenni.
1. § A segélykérés az ... - - - .. betűcsoportból áll, mely közli, hogy az azt leadó állomás hajóját, légi vagy más járművét súlyos és közvetlen veszély fenyegeti s ezért azonnali segélyt kér.
2. § (1) A segélyhívás a háromszor adott segélykérésből, ezt követőleg a DE szóból és a veszélyben lévő mozgóállomás hívójeléből áll, melyeket szintén háromszor kell adni. Ezt a hívást minden más adással szemben feltétlen elsőbbség illeti meg. Az összes mozgó és szárazföldi állomások, melyek ezt hallják, kötelesek minden olyan adást, mely a segélykérés vagy a veszélyre vonatkozó közlemény zavarására alkalmas, azonnal beszüntetni s a segélykérés adóhullámán figyelni. Ezt a hívást nem kell meghatározott állomáshoz intézni.
(2) Ugyanezek a szabályok érvényesek a rádiótávbeszélőn leadott segélykérésre is, mely az élőszóval mondott MAYDAY kifejezés (megfelel a „m aider” kifejezés francia kiejtésének).
3. § A veszélyre vonatkozó közlemény a segélyhívásból áll, mely után a veszélyben lévő hajó, légijármű vagy más jármű neve, a földrajzi helyére valamint a veszély és a kért segély természetére vonatkozó adatok következnek.
4. § Általános szabály, hogy a tengeren vagy a tenger fölött lévő hajó, illetőleg légijármű helyét a földrajzi hosszúsággal és szélességgel (Greenwich szerint) kell megadni; a fokok és percek kifejezésére számokat kell használni, melyeket a NORTH vagy SOUTH és az EAST vagy WEST szavak egyike követ. A fokokat a percektől pont választja el. Ezenkívül esetleg még közölhető a hajó valódi helye és tengeri mérföldekben valamely ismert földrajzi helyhez viszonyítva a távolság is.
5. § A segélykérés és a veszélyre vonatkozó közlemény leadására csak az állomás hajójának, légi vagy más járművének parancsnoka vagy az ezekért felelős más személy adhat felhatalmazást.
6. § A veszélyben lévő hajó állomása a segélyhívást az 500 kc/s (600 m) hullámon, lehetőleg A 2. vagy típus szerint tartozik leadni. Ezt a hívást, mihelyt csak lehet, a veszélyre vonatkozó közleményeknek kell követnie.
7. § A segélykérést és a veszélyre vonatkozó közleményt bizonyos időközökben, különösen pedig a 17. Cikk 2. §-ában említett szünetekben ismételni kell mindaddig, míg arra válasz nem érkezik. Az időközöknek elég hosszúaknak kell lenniök arra, hogy azoknak az állomásoknak, melyek a hívásra válaszolni készülnek, adókészülékük megindítására idejük legyen.
Ha a veszélyben lévő fedélzeti állomás az 500 kc/s (600 m) hullámon adott segélykérésre vagy a veszélyre vonatkozó közleményre választ nem kap, a segélykérés és a közlemény minden olyan rendelkezésre álló hullámon megismételhető, melyen a figyelmet fel lehet hívni.
8. § Sőt, ha egy mozgóállomás megállapítja, hogy egy másik mozgóállomás veszélyben van, a veszélyre vonatkozó közleményt helyette ő is leadhatja akkor:
a) ha a veszélyben lévő állomás azt maga leadni nem tudja;
b) ha a közreműködő állomás hajójának, légi- vagy egyéb járművének parancsnoka (vagy annak helyettese) úgy véli, hogy még más segítségre is szükség van.
9. § (1) Azok az állomások, melyek olyan mozgóállomástól eredő, veszélyre vonatkozó közleményt fognak fel, mely kétségen kívül közelükben van, az átvételt azonnal elismerni tartoznak (lásd az alanti 15. és 16. §-okat), ügyelve arra, hogy ezzel más állomásokat az említett közlemény átvételének elismerésében ne zavarjanak.
(2) Azok az állomások, melyek olyan mozgóállomásoktól eredő, veszélyre vonatkozó közleményt fognak fel, mely kétségen kívül nincs a közelükben, az átvétel elismerésével egy bizonyos rövid időköz elteltét bevárni tartoznak, hogy a veszélyben lévő mozgóállomáshoz közelebb lévő állomások zavarások nélkül válaszolhassanak és a vételt elismerhessék.
10. § A veszélyre vonatkozó levelezéshez mindazok a közlemények tartoznak, melyek a veszélyben lévő mozgóállomás részére szükséges azonnali segélynyujtásra vonatkoznak.
11. § Minden a veszélyre vonatkozó levelezésnek magában kell foglalnia a segélykérés jelzését, mely a feladási idő előtt nyer továbbítást.
12. § A segélynyujtásra vonatkozó munka irányítása a veszélyben lévő mozgóállomásnak, illetőleg annak az állomásnak a feladata, melytől a 8. § a) pontja határozatainak alkalmazásával a segélykérés ered. Ezek az állomások a veszély elhárítására vonatkozó munka irányítását más állomásnak is átengedhetik.
13. § Mindazoknak az állomásoknak, melyek a veszélyre vonatkozó közlemények körzetében vannak, de e közlemények váltásában nem vesznek részt, a segélykérő hullám használatától mindaddig tartózkodniok kell, míg a veszélyre vonatkozó levelezés be nem fejeződik. Mihelyt ez a levelezés a segélykérő hullámon kezdetét vette, azok a mozgóállomások, melyek ebben részt nem vesznek, rendes szolgálatukat, más engedélyezett A 1. típusú hullámokon folytathatják, feltéve, hogy munkaközben a veszélyre vonatkozó levelezés vételében nincsenek akadályozva.
14. § (1) Ha a veszélyre vonatkozó levelezés befejezést nyert s szünet tartására többé szükség nincs, a veszélyre vonatkozó munka irányítását intéző állomás a segélykérő hullámon mindenkinek szóló CQ közleményt ad le, ilymódon jelezve a veszélyre vonatkozó munka befejezését. E közlemény alakja a következő:
A CQ körözvényjel (háromszor), a DE szó, a közleményt továbbító állomás hívójele, a segélykérés jelzése, a közlemény feladási ideje, annak a mozgóállomásnak neve és hívójele, mely veszélyben volt és utána ezek a szavak: „a veszélyre vonatkozó levelezés befejezve”.
(2) E közleményt esetleg azokon a többi hullámokon is meg kell ismételni, melyeken a veszélyre vonatkozó levelezés folyt.
15. § A veszélyre vonatkozó közlemény vételét a következő alakban kell elismerni:
A veszélyben lévő mozgóállomás hívójele (háromszor), a DE szó, annak az állomásnak hívójele, mely a vételt elismeri (háromszor), az RRR betűcsoport és a segélykérés jelzése.
16. § Minden mozgóállomás, mely a veszélyre vonatkozó közlemény átvételét elismeri, mihelyt csak lehetséges, közölni tartozik saját nevét és földrajzi helyét (a 4. §-ban jelzett módon), ügyelve arra, hogy ezáltal más oly állomásokat ne zavarjon, melyek a veszélyben lévő állomásnak közelebbi helyüknél fogva azonnali segélyt nyujthatnak.
17. § Ha valamely, a 485-től 515 kc/s-ig (620-580 m) terjedő sávba nem tartozó csillapítatlan hullámon dolgozó mozgóállomás veszélyre vonatkozó olyan közleményt hall, melyet az 500 kc/s (600 m) hullámon az 500 kc/s (600 m) hullámra előírt szüneteken kívül eső időben adnak s ha az állomás hajója, légi- vagy más járműve maga segélynyujtásra nem képes, az ilyen állomásnak is kötelessége minden lehető intézkedést megtenni, hogy erre a közelben lévő többi olyan mozgóállomásnak figyelmét felhívja, melyek a fentemlített sávba nem tartozó hullámokon dolgoznak.
18. § A segélykérés vagy a veszélyre vonatkozó közlemény megismétlését a veszélyben lévő állomáson kívül más állomások csak az ily állomások parancsnokának vagy helyettesének) engedélyével adhatják, ügyelve arra, hogy a felesleges ismétlések zavarást ne idézzenek elő.
19. § Az az állomás, mely segélykérő jelzést vagy veszélyre vonatkozó közleményt megismétel, ennek végén hozzáfűzi még a DE szót és ezt követőleg saját hívójelét háromszor.
20. § Ha valamely állomás segélykérő jelzést vagy veszélyre vonatkozó közleményt hall, de segélyt nyujtani nem tud s azt hiszi, hogy a veszélyre vonatkozó közleményről átvételi elismerést senki sem adott, ennek az állomásnak a közleményt a segélykérés hullámán teljes erővel meg kell ismételnie s minden szükséges intézkedést meg kell tennie arra, hogy az illetékeseket, akik előnyösen tudnak közreműködni, figyelmeztesse.
21. § Az önműködő riasztójelzésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
a) A jelzésnek olyannak kell lennie, hogy kézzel vagy önműködő készülékkel nehézség nélkül leadható legyen, és pedig az idő mérése szempontjából legalább olyan pontossággal, mint a másodperceket mutató zseb- vagy ingaóráé.
b) A jelösszetételnek tisztán kivehetőnek és olyannak kell lennie, hogy azt a Morse-kódexet nem tudó egyén is könnyen felismerhesse, s egyúttal alkalmasnak kell lennie arra, hogy hozzá olcsó és magától könnyen működésbe jövő vevőt lehessen készíteni. A vevőnek olyannak kell lennie, hogy
1° a riasztó jelzésre akkor is működésbe jöjjön, ha több állomás dolgozik s ha légköri zavarok vannak;
2° erős jelzések vagy légköri behatások, ha azokat riasztójelzés nem kíséri, ne hozzák működésbe;
3° olyan érzékeny legyen, mint az ugyanahhoz az antennához kapcsolt kristálydetektoros vevőkészülék;
4° jelezze azt, ha rendes működése megszűnik.
c) Az említett jelösszetételnek különböznie kell attól a jelzéstől, melyet a beállításra és a variométer működésénél használnak;
d) mielőtt valamely igazgatás az alája tartozó hajók használatára önműködő riasztóvevőt alkalmasnak minősítene, számolva az esetleges zavarokkal, gyakorlati kísérletek útján meg kell győződnie arról, hogy a készülék a szabályzat követelményeinek tényleg megfelel.
e) Már most is használható a következő riasztójelzés: egy percen belül továbbított tizenkét vonásból álló sorozat; az egyes vonásoknak négy másodpercig, a megszakításnak pedig két vonás közt egy másodpercig kell tartania.
f) E különleges jelzésnek csak az lehet a célja, hogy a riasztójelzés adására használt készülékeket működésbe hozza. Csak annak jelzésére szolgál, hogy utána segélykérő jelzés következik.
g) Az a) pont alatt említett riasztójelzés-típus elfogadása nem gátolhat egy igazgatást sem abban, hogy oly önműködő készülék alkalmazását engedélyezze, mely a fentebb megállapított feltételeknek megfelel és a szabályszerű segélykérő jelzéssel (... - - - ...) hozható működésbe.
22. § (1) A sürgősségi jelzés a XXX. betűcsoportnak többszöri ismétléséből áll, melynél az egyes csoportok betűi és az egymás után következő csoportok egymástól jól elválasztva továbbítandók; ezt a hívás előtt kell adni. E jelzés azt mutatja, hogy a hívó állomásnak igen sürgős közleményt kell továbbítania, és pedig az állomás hajójának, légi- vagy egyéb járművének vagy más a látókörzetében lévő hajó, légi- vagy egyéb jármű biztonságára, vagy pedig a saját vagy más a látókörzetében lévő jármű fedélzetén tartózkodó személy biztonságára vonatkozólag. A rádió légiszolgálatban sürgősségi jelzésként a PAN kifejezést kell használni, hogy úgy a rádiótávbeszélőnél, mint a rádiótávírónál, ha a légijármű-állomás oly sérülést akar jelezni, mely a légijárművet leszállásra kényszeríti a nélkül, hogy azonnali segélyre volna szüksége. A rádiótávíró használata esetén a három betűt egymástól jól el kell választani, hogy az AN betűk együtt P betűnek olvashatók ne legyenek.
(2) A sürgősségi jelzésnek a segélykérésen kívül minden más közleménnyel szemben elsőbbsége van és az összes mozgó- és szárazföldi állomások, melyek ezt hallják, ügyelni kötelesek arra, hogy a sürgős levelezés továbbítását ne zavarják.
(3) A sürgősségi jelzés általában csak akkor alkalmazható, ha az azt továbbító mozgóállomás egy meghatározott állomáshoz fordul.
23. § (1) Azok a mozgóállomások, melyek a sürgősségi jelzést hallják, legalább három percig üzemszünetet kötelesek tartani. Ennek elteltével, ha sürgős közlemény adását nem észlelik, folytathatják rendes munkájukat.
(2) Mindazonáltal azok a szárazföldi és fedélzeti állomások, melyek egymással más engedélyezett hullámokon dolgoznak, mint aminő a sürgősségi jelzés és az azt követő hívás továbbítására szolgált, megszakítás nélkül folytathatják rendes levelezésüket.
24. § Sürgősségi jelzés csak a mozgóállomás hajója, légi- vagy egyéb járművek parancsnokának vagy az azokért felelős személynek felhatalmazásával adható.
25. § A biztonsági jelzés a TTT betűcsoportnak, egymástól jól elválasztott betűkkel való továbbításából áll, mely után a DE szó és az adóállomás hívójele következik. Azt jelenti, hogy ez az állomás utána oly közleményt továbbít, mely a hajózás biztonságára vonatkozik, vagy pedig fontos meteorológiai közlésre hívja fel a figyelmet.
26. § A biztonsági jelzést és a biztonsági közleményt az 500 kc/s (600 m) hullámon, esetleg a fedélzeti és légijármű-állomások rendes figyelő hullámán kell adni.
27. § A biztonsági jelzést egyszer kell adni a legközelebbi szünet (17. Cikk. 2. §) alatt és pedig e periódus végén. Mindazok az állomások; melyek azt hallják, a rendes hívóhullámon (fedélzeti állomásoknál) vagy az engedélyezett hullámon (légijármű-állomásoknál) szünetet tartanak mindaddig, míg a biztonsági jelzéssel adott közleményt be nem fejezték. E közlemény továbbítását közvetlenül a szünet lejárta után kell megkezdeni.
1. § (1) A szárazföldi állomások, amennyire lehetséges, folytonos (éjjel-nappali) szolgálatot tartanak. Mindazonáltal bizonyos szárazföldi állomások korlátolt szolgálatot is tarthatnak. Minden igazgatás vagy oly magánvállalat, melynek erre vonatkozó jogát törvény szabályozza, maga állapítja meg az alája tartozó szárazföldi állomások szolgálati idejét.
(2) A nem folytonos szolgálati szárazföldi állomások addig nem szüntethetik meg szolgálatukat, míg
1-ször, minden olyan munkát be nem fejeztek, melyet segélykérés tesz szükségessé;
2-szor, a hatástávolságukban tartózkodó mozgóállomásokról eredő vagy oda szóló összes rádiótáviratokat ki nem cserélték, feltéve, hogy az állomások jelenlétüket még a munka tényleges befejezése előtt jelezték.
(3) A légiforgalmi állomások a repülés egész ideje alatt állandó szolgálatot tartanak a légiút vagy utaknak abban a körzetében, illetőleg körzeteiben, amelyben (amelyekben) az illető állomás a rádióösszeköttetést biztosítja.
2. § (1) A fedélzeti állomások a nemzetközi nyilvános levelezés ellátásának szempontjából három csoportba soroztatnak:
1. csoport: folytonos szolgálatú állomások;
2. csoport: a meghatározott szolgálatot tartó állomások, korlátolt időtartammal;
3. csoport: a 2. csoportba sorozott állomások időtartamánál rövidebb szolgálatot tartó állomások és oly állomások, amelyeknek szolgálati ideje meghatározva nincsen.
(2) A fedélzeti állomásoknak a veszélyre vonatkozó szolgálatot illetőleg a jelen cikk 1. § (2) alpontjának rendelkezéseihez szigorúan alkalmazkodniok kell, amennyire lehetséges, lényegileg összhangban a hivatkozott alpont 2-szor jelzésű bekezdésében foglaltakkal.
(3) A szerződő kormányok a nemzetükhöz tartozó fedélzeti állomásokon a szolgálat hatályosságát olykép biztosítják, hogy az állomásoknál a kezelőknek szükséges számban való alkalmazását, úgy amint ezt törvényeik előírják, megkövetelik;
(4) A 2. osztályba tartozó fedélzeti állomások a szolgálatot a hajózás tartama alatt a következőképpen tartoznak ellátni:
a) rövid utaknál az igazgatásuk által megállapított órák alatt;
b) egyéb esetekben, legalább az 5. sz. függelékben részükre megszabott idő alatt; ennek tartamát az engedélyokirat is feltünteti.
3. § A légijármű-állomások két csoportba soroztatnak:
1. csoport: oly állomások, amelyek a repülés egész tartama alatt szolgálatot tartanak;
2. csoport: oly állomások, amelyeknek szolgálati ideje meghatározva nincsen.
4. § Ami a mozgóállomások nemzetközi nyilvános levelezésének ellátását illeti, az állomásokon legalább a következő személyzetnek kell szolgálatot tartania:
a) 1-ső osztályú mozgóállomásokon: 1-ső osztályú bizonyítvánnyal ellátott kezelőnek;
b) 2. osztályú mozgóállomásoknál: 1. vagy 2. osztályú bizonyítvánnyal ellátott kezelőnek;
c) 3. osztályú mozgóállomásoknál: oly kezelőnek, aki a második osztályú bizonyítvány elnyeréséhez szükséges vizsgát sikeresen letette.
Az a kormány, mely a fedélzeti vagy légijármű-állomás részére az engedélyokiratot kiállítja, az engedélyokiratban feltünteti azt az osztályt, melybe az illető állomást besorozta. Ha 2. osztályba sorozott fedélzeti állomásról van szó, az engedélyokirat az 5. sz. függelék szerint az állomás szolgálati idejét is feltünteti.
1. § (1) Mozgóállomásokra szóló rádiótáviratok címének lehetőleg teljesnek kell lennie; a címnek következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a címzett nevét vagy közelebbi megjelölését, szükség esetén megfelelő kiegészítéssel;
b) a hajó nevét vagy légijárműnél a hívójelet, úgy, amint az a névjegyzék (Nomenclature) első hasábjában előfordul;
c) a táviratot továbbító szárazföldi állomás nevét, úgy, amint az a névjegyzékben (Nomenclature) szerepel.
(2) Mindazonáltal az 1. § (1) b) pontjában említett név és hívójel a feladó felelősségére és veszélyére helyettesíthető a mozgóállomás által megteendő út feltüntetésével; az utat a kiindulási és érkezési kikötők nevével vagy más ezzel egyenlő értékű megjelöléssel kell jelezni.
(3) Ha a mozgóállomásról érkezett rádiótáviratot a közlekedési utak általános hálózatán kell továbbküldeni, a szárazföldi állomás feladási helyként a rádiótáviratot felvevő mozgóállomásnak nevét továbbítja, úgy, amint ez a névjegyzékben (Nomenclature) előfordul, utána a szárazföldi állomás neve jön.
2. § (1) Az oly mozgóállomások, amelyeket a távíróhivatalok hivatalos névjegyzékével (Nomenclature) nem kell ellátni, a rendeltetési távíróhivatal neve után a területi felosztást, és ha kételyük van az iránt, hogy e kiegészítés nélkül a távirat helyes irányítása esetleg nehézségekbe ütközik, esetleg a rendeltetési ország nevét is továbbíthatják.
(2) A távíróhivatal neve és a kiegészítő megjelölés ebben az esetben csak egy szónak számít és egy szónak kell díjazni. A rádiótáviratot átvevő szárazföldi állomás kezelője ezeket a megjelöléseket vagy meghagyja vagy törli, esetleg helyesbíti a rendeltetési hivatal nevét a szerint, amint ez szükséges vagy elégséges ahhoz, hogy a rádiótávirat rendeltetési helyére jusson.
Az összeköttetések létesítésének sorrendje a mozgószolgálatban a következő:
1. segélykérő hívások, a veszélyről szóló közlemények és a veszélyre vonatkozó levelezés;
2. sürgős jelzésű közlemények;
3. biztonsági jelzésű közlemények;
4. a helymeghatározó rádiószolgálatra vonatkozó közlemények;
5. minden más közlemény.
1. § (1) Általános szabály, hogy a mozgóállomás feladata az összeköttetést a szárazföldi állomással létesíteni, a szárazföldi állomást azonban e célból csak akkor hívhatja, ha már ennek hatáskörébe érkezett.
(2) Ha valamely szárazföldi állomásnak oly mozgóállomás részére van levelezése, amely jelenlétét vele még nem közölte, ezt az állomást általában csak akkor tartozik hívni, ha joggal feltételezheti, hogy a kérdéses mozgóállomás hatáskörzetében van és figyel.
2. § (1) Mindazonáltal a szárazföldi állomások az érdekelt kormányok közös egyetértésével megállapított időközökben mindazon mozgóállomások hívójeleinek jegyzékét adhatják, amely állomások számára táviratuk van. A szárazföldi állomások, amelyek 500 kc/s (600 m) hullámmal hívnak, az egyes hívójeleket betűrendes sorrendben továbbítják, azok a szárazföldi állomások, amelyek csillapíttatlan hullámokat használnak, a hívójeleket abban a sorrendben továbbítják, amely nekik legjobban megfelel.
(2) Azok a mozgóállomások, melyek hívójelüket a jegyzékben felsorolni hallják, alkalmazkodva a fenti 1. § határozataihoz, mihelyt lehetséges, a hívásra a hívás sorrendjében válaszolni kötelesek. Azt az időt, amikor a szárazföldi állomások a hívójelek jegyzékét továbbítják, az általuk e célra használt frekvenciával és hullámtípussal együtt, a névjegyzék (Nomenclature) sorolja fel.
(3) A szárazföldi állomás azt a frekvenciát és hullámtípust, amelyet vele a levelezésnél használni kell, úgyszintén a levelezés megkezdésének hozzávetőleges idejét minden érdekelt mozgóállomással közli.
3. § Ha valamely szárazföldi állomást egy és ugyanabban az időben több mozgóállomás hív, a szárazföldi állomás határozza meg azt a sorrendet, amelyben ezek az állomások levelezésüket továbbíthatják; a sorrend megállapításánál egyedül azt kell szem előtt tartania, hogy a hívóállomások mindegyikével a lehető legtöbb táviratot válthassa.
4. § (1) Ha valamely szárazföldi állomás a mozgóállomás hívására válaszol, a szárazföldi állomás szükség esetén az e célra szolgáló rövidítéssel kérheti, hogy a mozgóállomás a továbbítandó rádiótáviratok számát vele közölje.
(2) Ha a szárazföldi állomásnak valamely mozgóállomással felszerelt hajó, légijármű vagy más közlekedési eszköz helyére, útirányára, sebességére vagy kikötési helyeire vonatkozólag felvilágosításra volna szüksége, ezt a mozgóállomással felszerelt hajó, légijármű vagy más közlekedési eszköz parancsnokához vagy felelős személyéhez intézett, díjmentes szolgálati értesítésben kérheti, aki ezeket a saját felelősségére megadja vagy nem adja meg. Ily felvilágosítást a mozgóállomás a szárazföldi állomásnak csak akkor ad, ha ez utóbbi kéri.
5. § Ha valamely parti állomás mozgóállomással levelez, a továbbítás sorrendjére, a továbbítás idejére és a munka felfüggesztésére vonatkozó minden kérésben a mozgóállomás a parti állomás intézkedéseihez köteles alkalmazkodni. Ez a rendelkezés veszély esetére nem vonatkozik.
6. § Mozgóállomásoknak egymásközt való forgalmában a munka ellenőrzése, veszély esetétől eltekintve, a fenti 5. §-ban megjelölt módon a hívott állomást illeti.
7. § (1) Ha valamely hívott állomás két percnyi időközökben adott háromszori hívásra nem válaszol, a hívást be kell szüntetni és azt csak 15 perc mulva szabad megismételni. A hívóállomásnak, mielőtt újból hívni kezd, meg kell győződnie arról, hogy ebben az időben a hívott állomás nem áll-e levelezésben más állomással.
(2) A hívás kisebb időközökben is megismételhető, ha nem kell attól tartani, hogy ez valamely folyamatban lévő levelezést zavar.
8. § Ha valamely mozgóállomás üzembentartójának neve és címe a Nomenclature-ben nem fordul elő vagy az abban közölt adatok már megváltoztak, a mozgóállomás az összes szükséges felvilágosítást a megfelelő rövidítések alkalmazása mellett hivatalból közölni tartozik azzal a szárazföldi állomással, amelyhez levelezését továbbítja.
1. § A mozgóállomásokon felvett rádiótáviratok feladási idejét 24 órás időbeosztással a greenwichi középidő szerint kell feltüntetni. A feladási idő megjelölése és továbbítása mindig négy számjeggyel (0000-2359) történik.
2. § Mindazonáltal az „A” zónán (6. sz. függelék) túl fekvő országok igazgatásai megengedhetik az országuk partjai mentén haladó hajók állomásainak, hogy feladási idő gyanánt négy számjegynek egy csoportban való kifejezésére a helyi zónaidőt használják, mely esetben a számcsoport után F betűt kell adni.
1. § (1) Annak a mozgóállomásnak, mely A 2., A 3. vagy B típusú hullámokat használ, rádiótáviratait rendszerint a legközelebbi, szárazföldi állomáshoz kell továbbítania.
(2) Mindazonáltal, ha a mozgóállomás hozzávetőleg egyforma távolságra levő több szárazföldi állomás közt választhat, ezek közül azt részesíti előnyben, amely a rendeltetési ország területén vagy pedig a rádiótávirat rendes továbbításánál számbajövő átmenő ország területén van. Ha a választott állomás nem a legközelebbi, a szolgálatban érdekelt, legközelebb fekvő szárazföldi állomás első felhívására a mozgóállomásnak a levelezést be kell szüntetnie, illetve a használt típust vagy frekvenciát meg kell változtatnia abban az esetben, ha az utóbbi állomás felhívását azzal okolja meg, hogy a szóbanlévő levelezés őt zavarja.
2. § Az a mozgóállomás, mely A 1. típusú hullámokat használ, rádiótáviratait a megengedett sávban olyan szárazföldi állomásnak is továbbíthatja, mely hozzá nem a legközelebb van. Mindazonáltal ebben az esetben is ajánlatos azt a szárazföldi állomást részesíteni előnyben, amely a rendeltetési ország vagy annak az országnak területén van, amely a továbbítandó rádiótáviratot legelőnyösebben tudja közvetíteni.
3. § (1) Az olyan parti állomás, amely engedélye alapján 125-150 kc/s (2400-2000 m) közti sávban egy vagy több hullámot használhat, ezen vagy ezeken a hullámokon elsőbbségi joggal levelezhet.
(2) Minden más mozgóállomás, mely nyilvános forgalmát ezen vagy ezeken a hullámokon bonyolítja le és ezáltal a parti állomást zavarja, köteles levelezését az utóbbi kérésére abbahagyni.
4. § A fedélzeti állomások egymásközti levelezésének - veszély esetét kivéve - a parti állomások munkáját nem szabad zavarnia. Ha ez mégis előfordul, a zavart előidéző fedélzeti állomások kötelesek a parti állomás első kérésére az adást beszüntetni vagy a hullámtípust, illetőleg hullámhosszat megváltoztatni.
5. § Ha valamely mozgóállomáson feladott rádiótávirat feladója megjelöli azt az szárazföldi állomást, amelyhez táviratát továbbítani kívánja, a mozgóállomás a táviratnak a megjelölt szárazföldi állomáshoz való továbbításával addig köteles várni, amíg az előző paragrafusokban előírt feltételek bekövetkeznek.
6. § (1) Az a mozgóállomás, melynek szolgálati ideje meghatározva nincs, köteles szolgálatának befejezését és a munka újrafelvételének idejét a vele levelezésben álló szárazföldi állomással közölni.
(2) Minden mozgóállomás, midőn kikötőbe érkezik és szolgálatát beszünteti, köteles ezt a legközelebbi szárazföldi állomással közölni.
Veszély esetén elsősorban az A 2. vagy B típusú 500 kc/s (600 m) hullámot kell használni. Ha e hullámtípusok egyike sem alkalmazható, az A 1. vagy A 3. típust kell használni. A veszélyben lévő mozgóállomást a szabályzat egyik rendelkezése sem akadályozza meg abban, hogy a figyelmet minden rendelkezésre álló eszközzel magára vonja és helyzetét - segélynyujtás céljából - jelezze.
1. § Oly esetben, amikor a rendes hullámok helyett más hullámok használhatók, a fedélzeti állomás a vele levelezésben álló parti állomás utasítása szerint tartozik eljárni.
Hosszú rádiótáviratok továbbítására az 500 kc/s (600 m) oly körzetekben, ahol a rádióforgalom erős, rendszerint nem használható.
2. § Azok az állomások, amelyek szolgálati idejük alatt levelezésre A 2., A 3. vagy B típusú hullámokat használnak és a nemzetközi nyilvános szolgálatban résztvesznek, kivéve azt az időt, amíg a forgalmat más hullámokon látják el, az 500 kc/s (600 m) hullámon kötelesek figyelni.
3. § A nyilvános levelezés céljaira általában inkább az A 1, mint az A 2. vagy B típusú hullámok használata ajánlatos.
4. § A mozgószolgálat összes állomásai a levelezést azzal a legkisebb energiával tartoznak lebonyolítani, mellyel meg jó összeköttetés biztosítható.
1. § Ha a mozgóállomáson feladott és szárazföldre szóló rádiótávirat bármely okból a címzettnek nem kézbesíthető, erről azt az szárazföldi állomást kell értesíteni, amely a rádiótáviratot a mozgóállomástól átvette. Ez a szárazföldi állomás megvizsgálja a cím helyességét és az értesítést, ha lehet, a mozgóállomáshoz továbbítja, szükség esetén erre ugyanazon vagy más szomszéd ország szárazföldi állomásának közvetítését veszi igénybe, ha a helyzet azt megengedi, illetőleg az esetleg létező külön egyezmény másként nem írja elő.
1. § (1) Ha a mozgóállomás, amelyhez a rádiótávirat szól, ottlétét a szárazföldi állomással a feladó által meghatározott időn belül, vagy ha ilyen határidő kikötve nem volna, a feladás napját követő ötödik nap reggeléig nem jelezte, a szárazföldi állomás erről a felvevő hivatalt értesíti, amely viszont ezt a feladóval tudatja. A feladó a szárazföldi állomáshoz intézett távirati vagy postán küldött fizetett szolgálati értesítéssel kérheti, hogy táviratát a feladás napjától számított 14. nap lejártáig tartsák vissza; ily értesítés hiányában a rádiótáviratot a hetedik nap végén a tértiek közé kell tenni.
(2) Mindazonáltal a fent jelzett időtartamok lejártára nem kell figyelemmel lenni akkor, ha a szárazföldi állomás biztosan tudja, hogy a mozgóállomás rövid időn belül hatáskörzetébe érkezik.
2. § Viszont azonban az időtartamok lejártát nem kell bevárni, ha a szárazföldi állomás biztosan tudja, hogy a mozgóállomás hatáskörzetét véglegesen elhagyta, ha azonban a szárazföldi állomás úgy véli, hogy a saját igazgatása vagy vállalata alá tartozó többi szárazföldi állomások közül a mozgóállomással egyik sem tud összeköttetésbe lépni, a rádiótáviratnak a mozgóállomáshoz való továbbítását mellőzi és ezt a felvevő hivatallal közli, amely viszont erről a feladót értesíti; ellenkező esetben a táviratot ahhoz a szárazföldi állomáshoz továbbítja, amely tudomása szerint a mozgóállomással összeköttetésben áll, de csak akkor, ha az ily módon való továbbítás semmiféle pótdíjjal nem jár.
3. § Ha a rádiótávirat a mozgóállomáshoz azért nem továbbítható, mert a hajó a szárazföldi állomás közelében lévő kikötőbe érkezett, a szárazföldi állomás a rádiótáviratot esetleg más módon továbbíthatja a mozgóállomáshoz.
1. § Az átnézeti meteorológiai jelentéseket, az általános meteorológiai időjósló, illetőleg helyzetjelentéseket és az órajelzéseket általában meghatározott időben kell továbbítani. A mozgóállomásokhoz szóló ilyen rádiótáviratokat, amennyire lehetséges, oly időben kell továbbítani, hogy az olyan állomások is vehessék, melyeken csak egy kezelő van (lásd az 5. sz. függeléket); a jeleket oly gyorsasággal kell adni, hogy azok a kezelők is tudják venni, akiknek csak másodosztályú bizonyítványuk van.
2. § A „mindenkinek” szóló órajelzés és a mozgószolgálat állomásaihoz szóló meteorológiai jelentések továbbításának ideje alatt a mozgószolgálat összes állomásai, amelyek a kérdéses jelzés és jelentések vételét adásukkal zavarhatnák, szünetet tartani kötelesek, hogy minden állomás, mely szóbanlévő jelzést és jelentéseket venni akarja, azokat vehesse is.
3. § A mozgószolgálat részére sürgős természetű meteorológiai jelentéseket és a hajózás biztonságát érdeklő közléseket azonnal kell továbbítani és azokat a beálló első szünetperiódus végén ismételten kell (lásd a 17. Cikk 2. §-át). Ezeket a jelentéseket és közléseket arra a mozgószolgálatra megállapított frekvenciával kell továbbítani, amelynek szánva vannak; továbbításuk előtt a TTT biztonsági jelet kell adni.
4. § Az előző paragrafusokban említett rendes tudósító szolgálaton kívül, az igazgatások gondoskodnak arról, hogy bizonyos ezzel megbízott állomások a mozgószolgálat állomásaival a meterológiai jelentéseket, ha ezek kívánják, külön is közöljék.
5. § Abból a célból, hogy a mozgószolgálat állomásai által továbbított meteorológiai megfigyelések rövidek és helyesen felhasználhatók legyenek, azokat általában a nemzetközi meteorológiai kódex jeleivel kell szerkeszteni.
6. § A helymeghatározó rádióállomások igazgatásai a téves helymeghatározás következményeiért felelősséget nem vállalnak.
7. § Az igazgatások a helymeghatározó rádióállomások ismertető adatait a rádiótávíró-állomások névjegyzékében (Nomenclature) való közzététel céljából az irodával közlik, megjelölve az állomások körzetét is, amelyben a helymeghatározások rendszerint biztosak. Az adatokra vonatkozó minden változást késedelem nélkül közölni kell; ha a változás állandó természetű, a közzétételnek a nemzetközi iroda útján kell megtörténnie.
8. § (1) A helymeghatározásra szolgáló parti állomásoknak rendes körülmények közt képeseknek kell lenniök, hogy akár csak az 500 kc/s (600 m), akár csak a 375 kc/s (800 m), akár pedig ezektől eltérő frekvenciákon a fedélzeti állomásoktól helymeghatározás céljából jeleket vegyenek és adjanak.
(2) Ha valamely légijármű-állomás helymeghatározást kíván, ezt a 333 kc/s (900 m) hullámon vagy arra a légiútra megállapított hullámon kell kérnie, amelyen a légijármű közlekedik. Ha a légijármű-állomás parti állomás közelébe ér és helymeghatározás céljából ehhez fordul, azt a frekvenciát köteles használni, mellyel a parti állomás dolgozik.
9. § A helymeghatározó rádiószolgálatban követendő eljárás a 8. sz. függelékben található.
10. § (1) Ha valamely igazgatás a tengeri hajózás vagy a légi közlekedés érdekében az irányjelző szolgálat berendezését látja szükségesnek, e célra kijelölhet:
a) szárazföldön vagy állandóan lehorgonyzott hajókon berendezett tulajdonképpeni irányjelző állomásokat; ezek vagy rendes vagy irányított hullámokkal dolgoznak;
b) állandó állomásokat, parti állomásokat vagy légiforgalmi állomásokat, amelyeket azzal bíz meg, hogy a mozgóállomások esetleges kívánságára az irányjelző szolgálatot is ellássák.
(2) A tulajdonképpeni irányjelző állomások kizárólag az A 1. és A 2. típusú 285-315 kc/s (1050-950 m) hullámokat használják.
(3) Az irányjelző szolgálattal megbízott többi állomások a rendes frekvenciát és a rendes adási típust használják.
11. § Az irányjelző rádióállomások által továbbított jeleknek olyanoknak kell lenniök, hogy helymeghatározásra szolgáló rádiókészülékkel helyes méréseket lehessen végezni; a jeleket úgy kell megválasztani, hogy két vagy több irányjelző állomást egymástól kétségtelenül meg lehessen különböztetni.
12. § Az igazgatások, amelyek irányjelző rádiószolgálatot rendeznek be, az irányjelző állomások útján történt téves helymeghatározások következményeiért felelősséget nem vállalnak.
13. § (1) Az igazgatások a tulajdonképpeni irányjelző és e szolgálatra kijelölt más állomások ismertető adatait, ideértve, - ha ez szükséges, azoknak a körzeteknek a felsorolását is, amelyekben a helymeghatározás rendszerint pontos, - a rádiótávíró-állomások névjegyzékében (Nomenclature) való felvétel céljából a nemzetközi irodával közlik.
(2) Minden változást és a működésben beálló minden rendellenességet, amely az irányjelző rádióállomások szolgálatában előfordul, késedelem nélkül közzé kell tenni; ha a változás vagy a rendellenesség állandó természetű, akkor azt a nemzetközi iroda útján kell közölni.
1. § (1) A szárazföldi és fedélzeti díjat a nemzetközi távíróleszámolásba felvenni nem kell.
(2) Ezekre a díjakra vonatkozó számadásokat az érdekelt országok igazgatásai egymásközt rendezik és egyenlítik ki. A számadásokat havonként a szárazföldi állomások igazgatásai állítják össze és közlik az érdekelt igazgatásokkal.
2. § Ha a szárazföldi állomás üzemét nem állami igazgatás látja el, a leszámolásnál az illető ország igazgatása helyébe az állomások üzembentartója léphet.
3. § A mozgóállomásokról eredő rádiótáviratokért beszedett szárazföldi díjakat, valamint a közlekedési utak általános hálózatán való továbbításért járó díjakat, melyek neve ezentúl távírási díj lesz, a fizetett válaszokért beszedett összes díjakat, az összeolvasásért beszedett szárazföldi és távírási díjakat, a küldönccel, postán vagy légipostával való kézbesítésért járó díjakat és a többcímű táviratok másolataiért beszedett díjakat az érdekelt szárazföldi állomás igazgatása annak az igazgatásnak a terhére írja, amely alá a felvevő mozgóállomás tartozik. A szárazföldi állomás és a rendeltetési hivatal között a rádiótáviratokat a leszámolás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azok a szárazföldi állomás országából erednének.
4. § Az olyan rádiótáviratokért, amelyek a szárazföldi állomás országán túl fekvő más országokba szólnak, a fenti határozatok szerint kiegyenlítendő távírási díjak azok, amelyek vagy a nemzetközi távíróforgalomra vonatkozó díjtáblázatok szerint, vagy az egyes szomszédos országok igazgatásai közt kötött és az illető igazgatások által közzétett, külön egyezmények szerint járnak és nem azok a díjak, amelyek a táviratonként megállapított kisebb díj vagy valamely díjkikerekítési rendszer alkalmazása mellett volnának szedhetők.
5. § A mozgóállomásokra szóló rádiótáviratok és fizetett szolgálati értesítések után járó szárazföldi és fedélzeti díjakkal, továbbá a rádiótáviratoknak összeolvasásáért járó szárazföldi és fedélzeti díjakkal, a szárazföldi állomás igazgatása közvetlenül azt az igazgatást terheli meg, amely alá a felvevő hivatal tartozik, de csak abban az esetben, ha a távirat a mozgóállomáshoz továbbíttatott. A fizetett válaszért járó összes díjakat a szárazföldi állomás igazgatása, ha ez szükséges az országról-országra való távíróleszámolás útján, annak az igazgatásnak terhére írja, amely alá a felvevő hivatal tartozik. A távírási díjak, valamint a postán vagy légipostával való továbbításért és a másolatokért járó díjakra nézve a távíróleszámolásnál a vezetékes távíróra megállapított rendes eljárást kell alkalmazni. A szárazföldi állomás igazgatása, feltéve, hogy a rádiótávirat továbbítást nyert, annak az igazgatásnak, amely alá a rendeltetési mozgóállomás tartozik, javára írja a fedélzeti, esetleg a közvetítő mozgóállomásoknak járó díjakat, a fizetett válaszokért járó összes díjakat és az összeolvasásért járó fedélzeti, valamint a többcímű táviratok másolatainak kiállításáért s a postán vagy a légipostával való továbbításért járó díjakat.
6. § A fizetett szolgálati értesítéseket és a válaszutalvány alapján feladott táviratokat a rádiótávíró, vagyis a mozgószolgálatban való továbbításra vonatkozó számadásokba úgy kell felvenni, mint a többi rádiótáviratokat.
7. § A mozgóállomások közt váltott rádiótáviratoknál
a) egy szárazföldi állomás közvetítése mellett:
a szárazföldi állomás igazgatása a felvevő mozgóállomás igazgatásának a következő díjakat írja terhére: a szárazföldi, esetleg a területén való továbbításért járó díjat és a rendeltetési mozgóállomás díját. Egyúttal a rendeltetési mozgóállomás igazgatásának javára írja az ennek járó fedélzeti díjat.
b) két szárazföldi állomás közvetítése mellett:
az első szárazföldi állomás igazgatása a beszedett díjakból a mozgóállomást illető díjak levonása után fennmaradó díjakat annak az igazgatásnak írja terhére, amely alá a felvevő mozgóállomás tartozik. A második szárazföldi állomás igazgatása, amely a rádiótáviratot a címzett állomáshoz továbbítja, ezért a továbbításért járó díjakat közvetlenül az első szárazföldi állomás igazgatásának terhére írja, de csak abban az esetben, ha a rádiótáviratot a mozgóállomásnak továbbadta.
8. § Azokért a rádiótáviratokért, amelyeknek továbbítása a feladó kívánságára egy vagy két mozgóállomás közvetítésével történik, ez állomások mindegyike a közvetítésért járó fedélzeti díját, ha mozgóállomásra címzett rádiótáviratról van szó, a rendeltetési mozgóállomásnak, ha pedig a rádiótávirat valamely mozgóállomásról ered, a felvevő mozgóállomásnak írja terhére.
9. § Mozgóállomások között váltott rádiótáviratokra vonatkozó leszámolás kiegyenlítése általában közvetlenül ezen állomások üzembentartói közt történik úgy, hogy a felvevő állomás üzembentartóját a rendeltetési állomás üzembentartója megterheli.
10. § (1) A haviszámadásokba, melyek alapján a rádiótáviratok az előző paragrafusokban leírt különleges leszámolása történik, a rádiótáviratokat az összes szükséges adatokkal egyenként kell felvenni és ezeket a számadásokat három hónapon belül kell összeállítani attól a hónaptól számítva, amelyre vonatkoznak. A három havi időtartam túlhaladható, ha a rádióállomások és ezek igazgatásai közt az okmányoknak postán való elküldése előre nem látott akadályok miatt nehézségbe ütközött.
(2) Ellenkező megállapodás hiányában a havi számadások főleszámolásul szolgálnak és azokat a számadások elküldésétől számított hat hónapon belül kell felülvizsgálni, elfogadni és kiegyenlíteni, kivéve, ha az okmányok elküldésénél a hajók által megtett utak rendkívüli hosszú tartama következtében előre nem látott akadályok miatt nehézségek fordulnak elő.
(3) Ha a számadásban talált eltérések annak elfogadását gátolják, az abból eredő tartozást a fentemlített hat havi időtartamon belül azért ki kell egyenlíteni és az elismert helyesbítések utólag valamely következő haviszámadásba veendők fel. A fenti, illetőleg a rendkívüli szállítási nehézségek miatt meghosszabbított időtartam alatt ki nem egyenlített tartozások után a hat havi, illetőleg a fentemlített meghosszabbított időtartam leteltét követő naptól kezdve 7 százalék (7%) kamat jár.
(4) A tartozó igazgatás visszautasíthatja azoknak a számadásoknak rendezését és kiegyenlítését, amelyeket a számadásokban felsorolt rádiótáviratok feladási idejétől számítva két év letelte után mutatnak be.
11. § A kormányok fenntartják maguknak a jogot, hogy a leszámolásra vonatkozólag másképpen intézkedhessenek és errenézve egymás közt és az érdekelt magánvállalatokkal külön egyezményeket köthessenek.
1. § Az Egyezmény 17. Cikkével létesített rádióközlekedés nemzetközi, műszaki tanácsadó bizottsága az abban helyt foglaló igazgatások vagy magántársaságok által eléje terjesztett nemzetközi rádióközlekedést érdeklő műszaki és ezzel összefüggő kérdések tanulmányozására alakul meg. Feladata az általa tanulmányozott kérdésekben véleményt adni. Ezeket a véleményeket az érdekelt igazgatásokkal és magánvállalatokkal való közlés céljából a nemzetközi irodának küldi meg.
2. § (1) E bizottság tagjai, minden összejövetel alkalmával azoknak az igazgatásoknak és azoknak a feljogosított magán rádióvállalatoknak szakértői, amelyek a bizottság munkálataiban résztvenni óhajtanak és kötelezik magukat, hogy a bizottság összejövetelének költségeit egyenlő arányban viselik. A szakértők személyes kiadásait a megbízást adó igazgatás vagy magánvállalat fedezi.
(2) Az említett feljogosított magánvállalatok szakértői a bizottság munkájában résztvesznek, de szavazati joguk nincs. Mindazonáltal, ha valamely ország igazgatása képviselve nincsen, az illető ország feljogosított magánvállalatainak szakértői, számukra való tekintet nélkül, együttesen egy szavazattal rendelkeznek.
3. § A rádióközlekedés nemzetközi műszaki tanácsadó bizottsága első összejövetelének megszervezésére és az ülés munkarendjének megállapítására a németalföldi igazgatás nyert megbízatást.
4. § A bizottság ülésén megjelent igazgatások közös megegyezéssel jelölik ki azt az igazgatást, amely a következő ülést összehívja. A bizottság által megvizsgálandó kérdéseket ahhoz az igazgatáshoz kell küldeni, melyet a következő összejövetel megszervezésével megbíztak és ez az igazgatás állapítja meg az ülés időpontját és munkarendjét.
5. § A rádióközlekedés nemzetközi műszaki bizottsága, üléseit általában kétévenként tartja.
1. § (1) Azok a pótkiadások, melyek a rádiótávíró ügyeinek intézése folytán a távíróegyesület nemzetközi irodájánál felmerülnek, évenként a kétszázezer frankot nem haladhatják meg, ide nem számítva:
a) az értekezletek munkálataival járó kiadásokat;
b) a rendszeresített bizottságok munkáival járó költségeket, ha ezeket általános szolgálati szabályzat rendelkezései vagy valamely értekezlet határozata folytán a szerződő országok viselik.
(2) Ez a kettőszázezer frankot kitevő összeg a szerződő kormányok közös megegyezésével utólag módosítható.
2. § A távíróegyesület nemzetközi irodájának az Egyezmény 16. Cikkében említett rádiószolgálati osztálya megszervezésével a svájci szövetség főigazgatása van megbízva. Ez gyakorolja felette a felsőbb felügyeletet, ellenőrzi kiadásait, ellátja a szükséges előlegekkel és elkészíti évi számadását. Ezt a számadást mindegyik igazgatással közölni kell.
A nemzetközi irodát ellenőrző igazgatás által a rádióosztály céljaira előlegezett összegeket, a tartozó igazgatásoknak a legrövidebb időn belül, legkésőbb a számadás kézhezvételével számított 3 hónap alatt kell megtéríteni. E három hónap elteltével a tartozási összegek után a hitelező igazgatás javára, a fenti időtartam lejártától számítva, hét százalék (7%) kamat jár.
3. § (1) A költségek megosztására nézve a szerződő államok hat osztályba vannak sorozva s ezek mindegyike járulékát bizonyos egységszám arányában fizeti, t. i. az
1-ső osztály 25 egységet
2-ik osztály 20 egységet
3-ik osztály 15 egységet
4-ik osztály 10 egységet
5-ik osztály 5 egységet
6-ik osztály 3 egységet
(2) Az igazgatások a nemzetközi irodával közlik, hogy országukat melyik osztályba kívánják sorozni.
(3) A fenti arányszámokat minden osztálynál az illető osztályba eső államok számával kell megszorozni és az így keletkezett sorozatok összege adja azt a számot, amellyel az egész kiadás, a kiadás egységösszegének megállapítása céljából elosztandó.
A Washingtonban kötött egyezmény 13. Cikkének rendelkezései értelmében ez az általános szabályzat 1929. évi január hó 1-én lép életbe.
Ennek hiteléül az illető meghatalmazottak egy példányban aláírták ezt az általános szabályzatot, amely példány az Egyesült Amerikai Államok kormányának irattárában marad letétben és amelyről minden kormány másolatot kap.
Kelt Washingtonban, 1927. évi november hó 25-én.
(Következnek az aláírások ugyanúgy, mint az Egyezménynél * )
(Lásd az általános szabályzat 9. Cikkét.)
| Rövídítés | Kérdés | Felelet vagy közlés | |
| QRA | Mi az állomásának neve? | Állomásom neve ............................................................... | |
| QRB | Hozzávetőleg milyen távolságra van az én állomásomtól? | A távolság állomásaink között hozzávetőleg .......................... tengeri mérföld (vagy .......... kilométer). | |
| QRC | Melyik magánvállalat (vagy állami igazgatás) egyenlíti ki állomásának díjait? | Állomásom díjait ..... magánvállalat ............................. (vagy állami igazgatás) egyenlíti ki. | |
| QRD | Hová tart? | .......................................................................-ba megyek. | |
| QRE | Állomása milyen nemzethez tartozik? | Állomásom ....................................... nemzethez tartozik. | |
| QRF | Honnan jön? | ..........................................................................-ból jövök. | |
| QRG | Szíveskedjék közölni, pontosan milyen a hullámhosszam (frekvenciám) méterekben (vagy kilociklusban)? | Pontos hullámhossza ....................................... méter vagy ............................................ kilociklus. | |
| QRH | Mekkora a pontos hullámhossza (frekvenciája) méterekben (vagy kilociklusban)? | Pontos hullámhosszam (frekvenciám) ................... méter (vagy ................................... kilociklus). | |
| QRI | Nem rossz adásom hangszínezete? | Adásának hangszínezete rossz. | |
| QRJ | Rosszul vesz engem? Gyengék a jeleim? | Nem tudom venni. Jelei nagyon gyengék. | |
| QRK | Jól vesz engem? Jók a jeleim? | Jól veszem. Jelei jók. | |
| QRL | El van foglalva? | El vagyok foglalva (vagy ..........................-el dolgozom). | |
| QRM | Zavarják? | Zavarnak. | |
| QRN | Légköriek zavarják? | Légköriek zavarnak. | |
| QRO | Növeljem az energiát? | Növelje az energiát. | |
| QRP | Csökkentsem az energiát? | Csökkentse az energiát. | |
| QRQ | Gyorsabban adjak? | Adjon gyorsabban (percenkint ................................ szót). | |
| QRS | Lassabban adjak? | Adjon lassabban (percenkint ................................... szót). | |
| QRT | Abbahagyjam az adást? | Hagyja abba az adást. | |
| QRU | Van valami részemre? | Nincs semmi az ön részére. | |
| QRV | Adjak egy VVV sorozatot? | Adjon egy VVV sorozatot. | |
| QRW | Értesítsem ..... -t, hogy Ön hívja? | Kérem .......................................-t értesíteni, hogy hívom. | |
| QRX | Várjak? Mikor hív fel újra? | Várjon, míg a levelezést ............................-al befejeztem. Nemsokára (vagy .......................... órakor) újra felhívom. | |
| QRY | Mikor kerülök sorra? | Az ön sorszáma ................................. (vagy valamely más megjelöléssel). | |
| QRZ | Ki hív? | ................................................................................. hívja. | |
| QSA | Milyen erősek jeleim (1-től 5-ig)? | Jeleinek erőssége (1-tól 5-ig). | |
| QSB | Változik-e jeleim erőssége? | Jeleinek erőssége változik. | |
| QSC | Teljesen eltűnnek-e a jeleim időközönkint? | Jelei időközönkint teljesen el tűnnek. | |
| QSD | Nem rossz az adásom? | Adása rossz. Jelei olvashatatlanok. | |
| QSE | Tisztán mennek ki a jeleim? | Jelei ragadnak. | |
| QSF | Önműködő adásom jó? | Önműködő adása időnkint kimarad. | |
| QSG | A táviratokat ötös vagy tízes sorozatokban adjam (vagy valamilyen más megjelöléssel)? | Adja a táviratokat ötös, tízes sorozatokban (vagy valamilyen más megjelöléssel). | |
| QSH | Az egész táviratot egyszerre adjam, kétszeri ismétléssel? | Adja az egész táviratot egyszerre, kétszeri ismétléssel. | |
| QSI | Váltogatva adjam a táviratokat ismétlés nélkül? | Adja a táviratokat váltogatva ismétlés nélkül. | |
| QSJ | Mennyi díjat kell szavanként beszedni .......................-be, beleértve az ön belföldi távíródíját is? | ....................................................................-be szavankint ............................. frc. díjat kell beszedni, beleértve belföldi távíródíjamat is. | |
| QSK | Felfüggesszem a levelezést? Mikor hív fel újra? | Függessze fel a levelezést .............. órakor újra felhívom. | |
| QSL | Adhat nyugtázást? | Adok nyugtázást. | |
| QSM | Megkapta nyugtázásomat? | Nyugtázást nem kaptam meg. | |
| QSN | Tud most venni tőlem? Maradjak figyelő helyzetben? | Most nem vehetek öntől. Maradjon figyelő helyzetben. | |
| QSO | Tud-e ....................... állomással közvetlenül (vagy ............................. állomás közvetítésével) levelezni? | ...................................................... állomással közvetlenül (vagy .......................................... állomás közvetítésével) levelezhetek. | |
| QSP | Közvetítene díjtalanul ..................... állomásnak? | ..................................... állomásnak díjtalanul közvetítek. | |
| QSQ | Csak egyszer adjak minden szót vagy csoportot? | Minden szót vagy csoportot csak egyszer adjon. | |
| QSR | ......................................-től kapott segélykérő hívást elintézte? | .................................-től kapott segélykérő hívást elintéztem. | |
| QSU | Adjak méteren (vagy ........................................... kilocikluson) A1, A2, A3 vagy B típusú hullámokkal? | Adjon ................................... méteren (vagy .................... kilocikluson) A1, A2, A3 vagy B típusú hullámokon. Figyelem önt. | |
| QSV | További levelezésünk folyamán ................ méter hullámra (vagy kilociklusra) térjek át és így folytassam néhány VVV adása után? | További levelezésünk folyamán térjen át ............... méter hullámra (vagy kilociklusra) és így folytassa néhány VVV adása után. | |
| QSW | .................. méteren (vagy ............. kilocikluson) A1, A2, A3 vagy B hullámokkal kíván adni? | ............................. méteren (vagy ............... kilociklussal) A1, A2, A3 vagy B típusú hullámokkal fogok adni. | |
| QSX | Nem változik hullámhosszam (frekvenciám)? | Hullámhossza (frekvenciája) változik. | |
| QSY | Adjak ..... méter hullámon (vagy kilociklussal) a hullám típus változtatása nélkül? | Adjon ..... méter hullámon (vagy kilociklussal) a hullámtípus változtatása nélkül. | |
| QSZ | Kétszer adjak minden szót vagy csoportot? | Minden szót vagy csoportot kétszer adjon. | |
| QTA | Megsemmisítsem a ............ sz. táviratot, mintha az nem továbbíttatott volna? | Semmisítse meg a ................. sz. táviratot, mintha az nem továbbíttatott volna. | |
| QTB | Helyes a szószámításom? | Szószámítása, nem helyes. Ismétlem minden szó első betűjét és minden szám első számjegyét. | |
| QTC | Hány továbbításra váró távirata van? | ....................................... táviratom van az ön részére (vagy .......................................................... részére). | |
| QTD | Elfogadja szószámításomat? | Szószámítását elfogadom. | |
| QTE | Mi a tényleges földrajzi helyzetem? vagy mi a tényleges földrajzi helyem ............................-hez viszonyítva? | Az Ön tényleges földrajzi helye ............................... fok, vagy .........................-hez viszonyítva tényleges földrajzi helye ................. (óra)-kor ................. fok. | |
| QTF | Szíveskedjék az ellenőrzése alá tartozó rádióállomások által felvett helymeghatározások alapján állomásom földrajzi helyét közölni. | Állomásának földrajzi helye az ellenőrzésem alá tartozó helymeghatározó rádióállomások által vett helymegállapítások szerint ................................ szélesség ................................. hosszúság. | |
| QTG | Szíveskedjék hívójelét adni egy percig ............... méter hullámon (vagy .................. kilociklussal), hogy helymeghatározás céljából jeleit vehessem. | Hívójelemet adom egy percig ................................. méter hulámon (vagy ........................................... kilociklussal), hogy helymeghatározás céljából jeleimet vehesse. | |
| QTH | Mi az Ön földrajzi helye szélességi és hosszúsági fokokban (vagy valamely más megjelöléssel)? | Földrajzi helyem ................................ szélesség ..................... hosszúság (vagy valamely más megjelöléssel). | |
| QTI | Melyik a tényleges útiránya? | Tényleges útirányom ....................... fok. | |
| QTJ | Mekkorra a menetsebessége? | Menetsebességem ....................... csomó (vagy ................ kilométer) óránként. | |
| QTK | Mi a tényleges földrajzi helye Önhöz ...................-nek? | ..........................-nek tényleges földrajzi helye hozzám ...................... fok ...................... (órakor). | |
| QTL | Adjon jeleket, hogy földrajzi helyemet az irányjelző állomáshoz megállapíthassam. | Jeleket adok, hogy földrajzi helyét az irányjelző állomáshoz megállapíthassa. | |
| QTM | Adjon rádiójeleket és tengeralatti akusztikai jeleket, hogy földrajzi helyemet és távolságomat megállapíthassam. | Rádiójeleket és tengeralatti akusztikai jeleket adok, hogy földrajzi helyét és távolságát megállapíthassa. | |
| QTN | Tudja-e venni a helymeghatározást Önhöz viszonyítva állomásomtól (vagy ................. tól)? | A helymeghatározást hozzám viszonyítva állomástól (......................-től) venni nem tudom. | |
| QTP | Bemegy a belső kikötőbe (vagy a kikötőbe)? | Bemegyek a belső kikötbe (vagy a kikötőbe). | |
| QTR | Mi a pontos idő? | Pontos idő ........................................ | |
| QTS | Állomásának mi a tényleges helye hozzám viszonyítva? | Állomásom tényleges helye Önhöz viszonyítva .................................. (órakor). | |
| QTU | Állomásának milyen a szolgálati ideje? | Állomásom szolgálata ..................-tól ..................-ig tart. |
| QAA | Körülbelül hány órakor érkezik meg ..............................-be? | ................................ órakor érkezem ...........................-be körülbelül. | |
| QAB | ....................................... felé van útban? | Útban vagyok ............................................................ felé, vagy Utazzék .............................................-be. | |
| QAC | Visszatér ..........................................-be? | ....................................-be térek vissza vagy Térjen vissza .......................................-be. | |
| QAD | Hány órakor indul el .................................-ból (az indulás helye)? | ......................... (órakor) indultam el ..........................-ról (indulás helye). | |
| QAE | Tud valamit a ....................................................... (a légijárműállomás hívójele)-ről? | Semmit sem tudok ......................................................... (a légijármű-állomás hívójele)-ről. | |
| QAF | Mikor haladt el ................................. felett? | Elhaladtam .............................. felett ................... órakor. | |
| QAH | Mily magasságban van? | Magasságom ...................... méter (vagy valamilyen más megjelöléssel.) | |
| QAI | Jeleztek-e közelemben más légijárművet? | Légijárművet közelében nem jeleztek. | |
| QAJ | Keressek közelemben valamely más légijárművet? | Keressen közelében más légi járművet. Keresse ......................................-t (a légijármű-állomás hívójele), mely ......................... közelében (vagy irányában) repült. | |
| QAK | Milyen hullámon adja a meteorológiai jelentésekről szóló tudósításokat? | A meteorológiai jelentésekről szóló tudósításokat ........................ méter hullámon (vagy ............................ kilociklussal) adom. | |
| QAL | Készül leszállni ...............................-ban? | Leszállok ....................................-ba vagy Szálljon le ..............................................-ban. | |
| QAM | Megkaphatom ....................-ről (megfigyelő hely) az utolsó meteorológiai jelentést? | Itt adom .........................................-ről (megfigyelő hely) az utolsó meteorológiai jelentést. | |
| QAN | Megkaphatom ...................-ról (megfigyelő hely) a talaj széljárásra vonatkozó meteorológiai jelentést? | Itt adom ........................................-ről (megfigyelő hely) a talaj széljárásra vonatkozó meteorológiai jelentését. | |
| QAO | Megkaphatom ..................................... (megfigyelő hely)-ről a felső széljárásra vonatkozó meteorológiai jelentését? | Itt adom ................................................. (megfigyelő hely)-ről a felső széljárásra vonatkozó meteorológiai jelentést. | |
| QAP | Figyelő helyzetben maradjak az Ön (vagy .................................) számára ............... méteren (vagy kilocikluson)? | Maradjon figyelő helyzetben számomra (vagy ......................... számára) .................................... méteren (vagy kilocikluson). | |
| QAQ | Szíveskedjék a .................. sz. (vagy valamely más megjelöléssel) táviratra a választ megsürgetni. | A választ a ................. sz. (vagy valamilyen más megjelöléssel) táviratra megsürgetem. | |
| QAR | Válaszoljak részére .............................-be. | Válaszoljon részemre ............................-be. | |
| QAS | Továbbítsam a ................. sz. (vagy valamilyen más megjelöléssel) táviratot .......................... re? | Továbbítsa a ......................... sz. (vagy valamilyen más megjelöléssel) táviratot ....................................-re. | |
| QAT | Folytassam a továbbítást? | Mielőtt adni kezd, figyeljen, Ön zavar, vagy mielőtt adni kezd, figyeljen, egyidejűleg ad .................................-vel. | |
| QAU | Melyik táviratot vette utoljára ....................-től? | A ................................-től vett utolsó távirat a következő. | |
| QAV | Engem hív? vagy ..............................................-t (a légijármű-állomás hívójele) hívja? | Önt hívom vagy ..............................................................-t (a légijármű-állomás hívójele) hívom. | |
| QAW | Beszüntethetem a figyelést .................. (óra)-ig? | Beszüntetheti a figyelést ..... (óra)-ig. | |
| QAX | Vette a ............................... (légiállomás hívójele) által adott sürgősségi jelet? | A ............................... (légijármű-állomás hívójele) által adott sürgősségi jelet ....................... (óra)-kor vettem. | |
| QAY | Vette a ............................... (légijármű-állomás hívójele) által adott segélykérő jelzést? | A ............................... (légijármű-állomás hívójele) által adott segélykérő jelzést ....................... (óra)-kor vettem. | |
| AQZ | Tud venni a zivatar ellenére? | Nem tudok tovább venni. A figyelést a zivatar miatt beszüntetem. |
| Rövidítés | Magyarázata | |
| C | Igen. | |
| N | Nem. | |
| P | Magántávirat jelzése a mozgószolgálatban (a bevezető részben alkalmazandó). | |
| W | Szó vagy szavak. | |
| AA | ........................ után mindent ismételjen (ismétlés kérésnél a kérdőjel után alkalmazandó). | |
| AB | ........................ előtt mindent ismételjen (ismétlés kérésnél a kérdőjel után alkalmazandó). | |
| AL | Mindent, amit most továbbított, ismételjen (ismétlés kérésnél a kérdőjel után alkalmazandó). | |
| BN | ........................ közt mindent ismételjen (ismétlés kérésnél a kérdőjel után alkalmazandó). | |
| BQ | A helyesbítés kérésre adott válasz jelzése. | |
| CL | Szolgálatomat befejezem. | |
| CS | Hívójel. (Hívójelre vonatkozó kérdésnél vagy ilyennek ismétlésénél alkalmazandó.) | |
| DB | Helymeghatározást Önnek nem adhatok, Ön nincs ennek az állomásnak biztos vételkörzetében. | |
| DC | Leggyengébb jele is elég helymeghatározásra. | |
| DF | Földrajzi helymeghatározás ........................ (órakor) ezen állomás kétes körzetében két fok esetleges eltéréssel ........................ fok volt. | |
| DG | Szíveskedjék értesíteni, ha tévesnek találná az adott helymeghatározást. | |
| DI | A helymeghatározás jeleinek rosszasága miatt kétes. | |
| DJ | A helymeghatározás zavarás miatt kétes. | |
| DL | Helymeghatározása ........................ órakor ezen állomás bizonytalan körzetében ........................ fok volt. | |
| DO | Helymeghatározás kétes. Kérjen később vagy ........................ (óra)kor újból helymeghatározást. | |
| DP | 50 mérföldön túl a helymeghatározás esetleges eltérése két fok lehet. | |
| DS | Szabályozza adókészülékét, a leggyengébb jelbeállítás is nagyon terjedelmes. | |
| DT | Helyét nem közölhetem, a leggyengébb jelbeállítás is nagyon terjedelmes. | |
| DY | Ez kétirányú állomás, mi a hozzávetőleges iránya fokokban viszonyítva állomásomhoz? | |
| DZ | Helymeghatározása kölcsönös (a rádióhelymeghatározó-állomások valamely csoportjának ellenőrző állomása által csak akkor alkalmazandó, ha ugyanazon csoport más állomásaihoz fordul). | |
| ER | Itt ........................ (alkalmazandó az útirány megadásánál a mozgóállomás neve előtt). | |
| GA | Adjon újra (főként állandó szolgálatban alkalmazandó). | |
| JM | Ha adhatók, vonássorozatot kérek. Ha azt kívánja, hogy megszakítsam az adást, adjon pontsorozatot (600 méteren) 500 kilocikluson. | |
| MN | Perc vagy percek (a várakozási iaőtartam jelzésére kell haszálni). | |
| NW | Ismét adok (főként az állandó szolgálatban alkalmazandó). | |
| OK | Helyes. | |
| RQ | Helyesbítés kérésének jelzése. | |
| SA | Valamely légijármű-állomás nevének jelzése (az átrepülés adatainak közlésénél alkalmazandó). | |
| SF | Légiszolgálati állomások nevének jelzése. | |
| SN | Parti állomás nevének jelzése. | |
| SS | Fedélzeti állomás nevének jelzése (áthaladás adatainak közlésénél alkalmazandó). | |
| TR | Valamely mozgóállomásra vonatkozó kérelem vagy adatközlés jelzése. | |
| UA | Megállapodunk ebben? | |
| WA | ....................... szó után (kérdőjel után ismétlés kérésénél alkalmazandó). | |
| WB | ........................ szó előtt (kérdőjel után ismétlés kérésénél alkalmazandó). | |
| XS | Légköri zavarok. | |
| YS | Lássa szolgálati értesítését. | |
| ABV | Időkímélés céljából használja a nemzetközi rövidítéseket vagy: A számjegyeket rövidítve ismételje (vagy isnétlem). | |
| ADR | Cím (kérdőjel után, ismétlés kérésénél alkalmazandó). | |
| CFM | Ismerje el, vagy: Elismerem. | |
| COL | Egyeztessen, vagy: Egyeztetek. | |
| ITP | Írásjelek is számítanak. | |
| MSG | A fedélzeti szolgálatra vonatkozó távirat jelzése. (A bevezető részben az elején alkalmazandó.) | |
| PBL | A távirat bevezető része. (Kérdőjel után ismétlés kérésénél alkalmazandó.) | |
| REF | Hivatkozva ........................-ra (vagy: Hivatkozom ........................-ra). | |
| RPT | Ismételje, vagy: Ismétlem (az egész közlemény vagy annak egy részére vonatkozó ismétlés kérésénél vagy adásánál alkalmazandó; utána a megfelelő jelzések következnek rövidített alakban.) | |
| SIG | Aláírás (kérdőjel után ismétlés kérésénél alkalmazandó). | |
| SVC | Magánforgalomra vonatkozó szolgálati távirat jelzése. (A távirat bevezető részében az elején alkalmazandó.) | |
| TFC | Forgalom. | |
| TXT | Szöveg. (Kérdőjel után ismétlés kérésénél alkalmazandó.) |
(Lásd az általános szabályzat 12. Cikkét.)
| 1. | Neve, ha az ismeretes (nyomtatott betűkkel) (a jegyzet) | ................................................................. | ||
| 2. | Hívójele (nyomtatott betűkkel) | ................................................................. | ||
| 3. | Nemzetsége, ha az ismeretes | ................................................................. | ||
| 4. | Használt hullám (kc/s vagy m) | ................................................................. | ||
| 5. | Rendszer (b jegyzet) | ................................................................. |
| 6. | Neve (nyomtatott betűkkel) | ................................................................. | ||
| 7. | Hívójele (nyomtatott betűkkel) | ................................................................. | ||
| 8. | Nemzetsége | ................................................................. | ||
| 9. | Megközelítő földrajzi helye (c jegyzet) | ................................................................. | ||
| 10. | A szabálytalanság ismertetése. Az állomás neve (d jegyzet), amellyel való összeköttetésben a szabálytalanság történt | ................................................................. | ||
| 11. | Az állomás hívójele, amellyel való összeköttetésben a szabálytalanság történt | ................................................................. | ||
| 12. | Óra (e jegyzet) és kelt | ................................................................. | ||
| 13. | Miben állt a szabálytalanság (f jegyzet) | ................................................................. | ||
| 14. | A fedélzeti napló kivonatai és a jelentés indokolására szolgáló más okmányok (ha szükséges, a lap túlsó oldalán kell folytatni). Idő. | ................................................................. | ||
| 15. | Igazolás. | ................................................................. | ||
| Igazolom, hogy a fenti jelentés legjobb tudomásom szerint, pontos és teljes leírását adja a történteknek. | ................................................................. | |||
| + Ezt a jelentést a szabálytalanságot észrevevő kezelő írja alá és a hajó vagy légijármű parancsnoka vagy a szárazföldi állomás főnöke láttamozza. | ................................................................. |
a) jegyzet. Minden jelentés csak egy hajóra, illetőleg állomásra vonatkozhatik (lásd d jegyzetet).
b) jegyzet. A 1, A 2, A 3 vagy B típus.
c) jegyzet. Csak hajóknál és légijárműveknél alkalmazható. A szélesség és hosszúság (Greenwich) adatait vagy a valódi helymeghatározást kell feltüntetni, a távolságot tengeri mérföldben vagy egyes ismertebb helyektől kilométerekben kell jelezni.
d) jegyzet. Ha az egymással összeköttetésben lévő mindkét állomás megsérti a szabályzatot, mindegyik állomásra nézve külön jelentést kell készíteni.
e) jegyzet. Négy számjegyből (0000-től 2359-ig) álló számcsoporttal kell feltüntetni greenwichi középidőt. Ha a megsértés hosszabb időtartamú, az órákat a 14. sz. alatti széljegyzeteken kell megjelölni.
f) jegyzet. Minden szabálytalanságról külön jelentést kell tenni, kivéve, ha a szabálytalanságokat egy és ugyanaz a személy követte el és csak rövid ideig tartott. Minden jelentést két példányban kell továbbítani, amennyire lehetséges, írógéppel írva. (Tintaírón és másolópapír használata meg van engedve.)
| 1. | A bepanaszolt állomás rádiótávíró berendezését ellenőrző társaság | ................................................................. | |
| 2. | Az állomás kezelőjének neve, aki a szabályzat megsértéséért felelősségre vonható | ................................................................. | |
| 3. | Foganatosított intézkedések | ................................................................. |
(Lásd az általános szabályzat 13. Cikkét.)
Állandó és szárazföldi állomások
| Az állomás neve | Hivójele | B) rész oldalszáma | |
| 1 | 2 | 3 |
| (Az ország neve ...................................................) | |||||||||||
| Az állomás neve | Hívójele | Az adó antenna pontos földrajzi helye | Hullám | A sugárzás rendes teljesítménye méterampe- rekben | Az antenna magassága és az annak alján mért áramerősség | Szolgálat | Díjak | Meg- jegyzés | |||
| típus | frekvencia (hullám- hossz) | jellege | munka- órák | ||||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | |
Különleges szolgálatot ellátó állomások
A) Helymeghatározó rádióállomások
| (Az ország neve ...................................................) | ||||||||||
| Hullámok, típusok, frekvenciák, (hullámhosszak) | ||||||||||
| Az állomás neve | Hívójele | Az állomás pontos földrajzi helye | a hely- meghatá- rozó állomás felhívására | a hely- meghatá- rozásra kért jelek adására | a hely- meghatá- rozások közlésére | A sugárzás rendes teljesítménye méter amperekben | Az antenna magassága és az annak alján mért áramerősség | Az állomás neve és hívójele, amellyel az összes köttetést létesíteni kell, ha az állomás adóberendezéssel ellátva nincs. | Megjegy- zések (a helymeg- határozás körzete, a szolgálat tartama, díj stb.) | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
B) Rádióirányjelző állomások
| (Az ország neve ...................................................) | ||||||||||
| Hullámok, típusok, frekvenciák, (hullámhosszak) | ||||||||||
| Az állomás neve | Hívójele | Az adó antenna pontos földrajzi helye | adás kérésére | adásra | A rendes sugárzási teljesítmény méter- amperekben | Az antenna magassága és az annak alján mért áramerősség | Az állomás által adott jellegzetes jelek | Az állomás neve és hívójele, amellyel az összesköttetést létesíteni kell, ha az állomás adóberendezéssel ellátva nincs. | Megjegy- zések | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
C) Órajelzést adó állomások
| (Az ország neve ...................................................) | |||||||
| (Az órajelzésekre vonatkozó általános útmutatás.) | |||||||
| Hullám | |||||||
| Az állomás neve | Hívójele | típus | frekvencia (hullámhossz) | Az adás ideje | Módozatok | ||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | ||
D) Rendszeres meteorógiai jelentéseket adó állomások
| (Az ország neve ...................................................) | |||||||
| (A meteorológiai jelentésekre vonatkozó általános útmutatás.) | |||||||
| Hullám | |||||||
| Az állomás neve | Hívójele | típus | frekvencia (hullámhossz) | Az adás ideje | Megjegyzések | ||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | ||
E) Hajósok részére szóló figyelmeztetéseket adó állomások
(Az állomásoknak országok szerint való felsorolása a szükséges adatokkal.)
F) Mindenkinek szóló (CQ) sajtóközleményeket adó állomások
| (Az ország neve ...................................................) | ||
| (Az állomás neve a szükséges adatokkal.) |
Fedélzeti állomások
Az állomások adatai
| Hullám | Szolgálat | |||||||||||
| Az állomás neve | Hívójele | Ország | típus | frekven- cia (hullám- hossz) | A sugárzás rendes teljesít- ménye méteram- perekben | Az antenna magassága és az annak alján mért áramerősség | ideje | munka- órák | Díjak | Az igazgatás vagy magán- vállalat, amelyhez a számadások küldendők | Megjegy- zések | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
Légijármű-állomások
Az állomások adatai
| Hullám | Szolgálat | |||||||
| Az állomás neve | Hívójele | Ország | típus | frekvencia (hullámhossz) | jellege | munkaórák | Megjegyzések | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
Rádióhírmondó állomások
A) rész. Az állomások betűrendben
| Az állomás neve | Hívójele | B) rész oldalszáma | |
| 1 | 2 | 3 |
B) rész. Az állomások adatai
| Az állomás neve | Hívójele | Az adó antenna pontos földrajzi helye | Frekvencia (hullám- hossz) | A sugárzási rendes teljesítménye méter amperekben | Az antenna magassága és az annak alján mért áramerősség | Az adást végző igazgatás vagy magánvállalat neve | Megjegy- zések | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
(Lásd az általános szabályzat 13. Cikkét.)
(Lásd a 6. sz. táblázatot és térképet, továbbá az általános szabályzat 13. és 20. Cikkét.)
| Év | Nyugati határ | Keleti határ | Szolgálati idő tartama (greenwichi középidő) | ||
| 8 órás | 16 órás | ||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
(Lásd az 5. sz. függeléket, továbbá az általános szabályzat 13. és 20. Cikkét.)
(Részletes öv- és időbeosztás.)
(Lásd az általános szabálzat 2., 15., 13., 7. Cikkeit és a 3. sz. függeléket.)
A rádióengedélyokirat.
A fedélzeti állomások névjegyzéke.
Az állandó és szárazföldi állomások névjegyzéke.
A légijármű-állomások névjegyzéke.
Az egyezmény és az ehhez tartozó szabályzatok.
Azoknak az országoknak távíródíjszabásai, melyekbe az állomás leggyakrabban vesz fel rádiótáviratokat.
A kezelő (vagy kezelők) bizonyítványa.
A rádióengedélyokirat.
A kezelő (vagy kezelők) bizonyítványa.
Olyan okmányok, amelyeket az érdekelt ország, illetékes légügyi szervezetei a szolgálat ellátására az állomás részére esetleg szükségesnek tartanak.
(Lásd az általános szabályzat 31. Cikkét)
A) Mielőtt a mozgóállomás egy vagy több rádióhelymeghatározó állomást helyének meghatározása céljából felhív, a névjegyzékből (Nomenclature) meg kell állapítania:
1-ször. Azoknak az állomásoknak hívójeleit, amelyekre a helymeghatározás céljából szühség van.
2-szor. A hullámot, amelyen a rádió helyi meghatározó állomások figyelnek és a hullámot vagy hullámokat, amelyeken a helymegállapításokra vonatkozó kérést veszik.
3-szor. Azt, hogy melyek azok a helymeghatározó rádióállomások, amelyek külön vezetékek útján a hívandó helymeghatározással összeköttetésben állván, azzal egy csoportot képezhetnek.
B) A mozgóállomás által követendő eljárás különböző körülményektől függ. Általában tekintetbe kell venni a következőket:
1-ször. Ha a helymeghatározó állomások nem ugyanazon a hullámon figyelnek, - akár a helymeghatározásra szolgáló hullám ez a hullám, akár más - a helymeghatározásokat minden egyes állomástól vagy az állomások csoportjától a megadott hullámon, külön-külön kell kérni.
2-szor. Ha az érdekelt helymeghatározóállomások ugyanazon a hullámon figyelnek és a helymeghatározásokat valamely közös hullámon - amely a figyelő hullámtól el is térhet - tudják venni, együtt kell őket hívni abból a célból, hogy a helymeghatározásra szolgáló jeleket az összes állomások egyszerre ebből az egy adásból vehessék.
3-szor. Ha több helymeghatározó állomás külön vezetékkel összekötve egy csoportot képez, ezek közül csak egyet kell felhívni akkor is, ha mindegyiknek van adókészüléke. Ilyen esetben azonban a mozgóállomás, ha ez szükséges, a hívásnál a hívójelekkel megjelöli azokat a helymeghatározóállomásokat, amelyektől a helymeghatározást venni kívánja.
A) A mozgóállomás a helymeghatározóállomást vagy állomásokat a névjegyzékben (Nomenclature) közzétett figyelő hullámon hívja. Erre a célra a QTE rövidített jelzést használja, amely azt jelenti:
„Tudni óhajtom a helyemet ahhoz a helymeghatározóállomáshoz viszonyítva, amelyhez fordulok”,
vagy:
„Tudni óhajtom a helyemet ahhoz vagy azokhoz az állomásokhoz viszonyítva, amelyeknek hívójelei a következők”.
vagy:
„Tudni óhajtom a helyemet az ellenőrzése alá tartozó állomások csoportjához”,
a szükséges hívójelt vagy hívójeleket és a kérelmet, ha ez szükséges, azzal fejezi be, hogy a helymeghatározáshoz milyen hullámot fog használni. Ezután várja az utasításokat.
B) A felhívott helymeghatározóállomás vagy állomások a helymeghatározásra szolgáló jelek vételére megteszik az előkészületeket. Értesítik, ha ez szükséges, azokat a helymeghatározóállomásokat, amelyekkel összeköttetésben állanak. Mihelyt a helymeghatározóállomások elkészültek, közülök azok, amelyek adókészülékkel vannak ellátva, a mozgóállomásnak hívójelül betűrendes sorrendjében válaszolnak úgy, hogy hívójeleiket és ezután a K betűt adják.
Csoportosított helymeghatározásoknál a felhívott állomás a csoporthoz tartozó többi állomások értesítése után a mozgóállomással közli, hogy a csoporthoz tartozó állomások a helymeghatározásra szolgáló jelek vételére készek.
C) A mozgóállomás, ha ez szükséges, az új adási hullámnak előkészítése után hívójelével, amelyet esetleg más jellel is kiegészíthet, válaszol, kellő ideig meghosszabbítva a választ, hogy a helymeghatározás lehetséges legyen.
D) Az vagy azok a helymeghatározóállomás vagy állomások, amelyeknek e műveletre már nincs szükségük, QTE jelzést (helye hozzám ..... fok) adnak; ezt a megfigyelés órája előzi meg, utána pedig három számjegyből (000-tól 359-ig) álló csoportfokokban jelzi a mozgóállomás helyét a helymeghatározóállomáshoz viszonyítva.
Ha valamely helymeghatározóállomás a fenti műveletet elégtelennek tartja, a mozgóállomást felkéri, hogy a C) alatt jelzett adást ismételje meg.
E) Mihelyt a mozgóállomás a megfigyelés eredményét átvette, a tudósítást a helymeghatározóállomásnak ismétli. Ez utóbbi azután értesíti őt, hogy az ismétlés helyes-e. Ha nem helyes, a közlést helyesbíti. Ha a helymeghatározóállomás meggyőződött arról, hogy a mozgóállomás a tudósítást helyesen vette, „a munka vége” jelet adja. Ezt a jelet annak jeléül, hogy a művelet be van fejezve, a mozgóállomás megismétli.
F) Azok az adatok, amelyek a) a helymeghatározást kérő jelzésre, b) a mozgóállomás adásainak időtartamára és c) a kérdéses helymeghatározóállomás által használt időszámításra vonatkoznak, a névjegyzékben (Nomenclature) találhatók.
Két rádiótávbeszélő állomás közt a hívásnál és az összeköttetés létesítésénél a mozgószolgálatban követendő eljárást az 1. számú függelék tartalmazza. A mozgószolgálatban a szolgálat ellátására szabályszerű bizonyítvánnyal rendelkező kezelőt kell alkalmazni.
1. § A mozgóállomásról eredő vagy oda szóló, úgyszintén a mozgóállomások által egymásközt váltott rádiótávirat díja esetenkint a következő tételekből alakul:
a) a fedélzeti díjból, amely a felvevő vagy rendeltetési mozgóállomást, vagy ezek mindegyikét illeti;
b) a szárazföldi díjból, amely a továbbításban résztvett szárazföldi állomást vagy állomásokat illeti;
c) a közlekedési utak általános hálózatán való továbbításért járó díjból, amely az általános szabályok szerint számítandó;
d) a feladó által kért különleges szolgálatokért járó díjból.
2. § (1) A szárazföldi és fedélzeti díj megállapítása díjminimum nélkül, díjszavanként történik.
(2) A rádiótáviratok szárazföldi díja szavanként hatvan centimes (0 fr 60), a fedélzeti díj pedig szavankint negyven centimes (0 fr 40).
(3) Mindazonáltal mindegyik igazgatás fenntartja magának a jogot, hogy a fentemlített szárazföldi díjnál magasabb szárazföldi díjakat állapítson meg, ha oly szárazföldi állomásokról van szó, amelyeknek berendezése és üzembentartása rendkívül nagy költségekkel jár.
3. § Ha mozgóállomások között a közvetítést szárazföldi állomás látja el, a szárazföldi díjat csak egyszer kell beszedni. Ha az adó mozgóállomással a szárazföldi díj más, mint a vevő mozgóállomással, a két díj közül a magasabbat kell beszedni. Beszedhető ezenkívül a távíróhálózat közlekedési útjain való továbbításért az alábbi 5. §-ban felsorolt díjjal egyenlő területi díj is.
4. § Az áttáviratozási szolgálatot az alábbi 9. §-ban foglaltak tekintetbevételével, ennek a szabályzatnak a 6-ik Cikke szabályozza.
5. § (1) Ha valamely országból eredő vagy oda szóló rádiótávirat továbbítása az ország szárazföldi állomásainak közvetítésével vagy ezek útján közvetlenül történik, a belföldi úton való továbbításért járó távírási díjat általában díjszavankint, díjminimum nélkül kell számítani. Ezt a díjat a szárazföldi állomások igazgatásai frankban teszik közzé.
(2) Ha valamely ország kénytelen díjminimumot szedni azért, mert belföldi közlekedési hálózatát nem maga a kormány tartja üzemben, erről a nemzetközi irodát értesíteni kell, amely a Nomenclature-ben a díjminimumot a szódíjnál feltünteti. Ha díjminimum említve nincs, a díjazás díjminimum nélkül szavanként történik.
6. § Azok a rádiótáviratok, amelyeket halasztást nem tűrő közérdekű voltuk miatt a mozgószolgálatban a rádióúton díjmentesen kell kezelni, a következők:
a) a veszélyre vonatkozó közlemények és az ezekre adatt válaszok;
b) a mozgóállomásokról eredő jelentések, melyek úszó jéghegyekről, hajóroncsokról és aknákról vagy ciklonokról és viharokról adnak hírt;
c) a légiközlekedést fenyegető, váratlan természeti jelenségekről vagy repülőterek igénybevételének hirtelen felmerülő akadályairól szóló figyelmeztetések;
d) az olyan jelentések, melyek a mozgóállomásokról eredőleg bóják helyzetében, az iránymutató állomások és bójakészülékek működésében váratlanul beállt változásokról stb. adnak hírt;
e) mozgószolgálatra vonatkozó szolgálati értesítések.
7. § A mozgóállomásoknak a rádiótáviratok díjazására szükséges díjszabásokat ismerniök kell. Mindazonáltal felvilágosításért esetleg a szárazföldi állomásokhoz is fordulhatnak; ezek a díjak összegét velük frankban közlik.
8. § A mozgóállomásoknál a díjszabásokban beállt változtatások csak a nemzetközi iroda által küldött notifikáció keltétől számított 45 nap mulva, alkalmazhatók.
9. § (1) A szárazföldi állomás, ha a rádiótáviratot, amelynek továbbküldéséért a feladótól letétet nem szedtek be, a rendeltetési mozgóállomásnak közvetlenül nem adhatja (lásd e szabályzat 6. Cikkének 1. §-át), a rádiótáviratnak a rendeltetési helyére való továbbítása céljából más mozgóállomás közvetítését is igénybe veheti; ha utóbbi ehhez hozzájárul ilyenkor a rádiótáviratot ehhez a mozgóállomáshoz kell továbbítani és a közvetítés ennek részéről díjtalan.
(2) Szükség esetén ugyanezt, az eljárást kell követni, ha mozgóállomásról eredő és szárazföldi állomás útján továbbítandó táiratról van szó.
(3) Az ily módon továbbított rádiótávirat rendeltetési helyére megérkezettnek csak akkor tekinthető, ha a közvetítést igénybevevő állomás a mozgóállomástól, melyhez a rádiótávirat szólt, vagy a szárazföldi állomástól amelynek útján a táviratot továbbította, a távirat tényleges átvételéről akár közvetlenül akár közvetve szabályszerű nyugtázást kapott.
1. § A levelezés sorrendje a mozgószolgálatban a következő:
1-ször, segélykérő jelzések, a veszélyre vonatkozó közlemény és az erre vonatkozó le ???;
2-szor, sürgős jelzéssel ellátott közlemények;
3-szor, biztonsági jelzéssel ellátott közlemények;
4-szer, helymeghatározó szolgálatra vonatkozó közlemények;
5-ször, minden más közlemény.
2. § Az 5-ször pontban felsorolt rádiótáviratok továbbítása általában a következő sorrendben történik:
1-ször, állami rádiótáviratok:
2-szor, a hajózásra, a, hajóforgalomra és a hajók szükségleteire, a légiszolgálat biztonságára és rendszerességére vonatkozó radiótáviratok és a hivatalos meteorológiai szolgálatnak szóló megfigyeléseket tartalmazó rádiótáviratok;
3-szor, a rádiószolgálat ellátására vagy előzőleg váltott rádiótáviratokra vonatkozó szolgálati rádiótáviratok;
4-szer, közönséges magán rádiótáviratok.
1. § (1) Ha a mozgószolgálatban a levelezés folyamán nehézségek merülnek fel, az egymással összeköttetésben álló két állomás igyekszik a továbbítás alatt levő rádiótáviratot befejezni. Kétes vétel esetén a vevőállomás kérheti, hogy a rádiótáviratot ismétlésképpen legfeljebb még kétszer adják. Ha a távirat vétele háromszor való adás dacára sem sikerül, a rádiótávirátot továbbításra készen kell tartani, míg annak befejezésére kedvező alkalom nem kínálkozik.
(2) Ha az adóállomás úgy véli, hogy az összeköttetést a vevőállomással 24 órán belül helyreállítani nem lehet, a következőképpen jár el:
Haladéktalanul közli a feladóval az okot, amely miatt a rádiótávirata nem továbbítható. Ilyenkor a feladó kívánhatja:
1-ször, hogy a rádiótáviratot más szárazföldi állomás vagy mozgóállomások közvetítésével továbbítsák,
2-szor, hogy a rádiótáviratot mindaddig, visszátartsák, amíg az továbbítható lesz, a nélkül, hogy több díjat kellene fizetnie;
3-szor, hogy a rádiótáviratot megsemmisítsék.
Az állomás a rádiótáviratra az állalnos szabályzat 30. Cikkében foglalt rendelkezéseket alkalmazza.
2. § Ha valamely mozgóállomás a visszatartott rádiótáviratot utólag a szárazföldi állomásnak, mely azt hiányosan vette vagy ugyanazon igazgatás (esetleg ugyanazon magánvállalat) alá tartozó más szárazföldi állomásnak továbbítja, az újabb továbbításnál a rádiótávirat bevezető részében az „ampliation” (másodlat) szolgálati megjelölést kell felvenni és az igazgatás vagy magánvállalat ilen esetben csak az egyszeri továbbításért járó díjat követelheti. A rádiótáviratnak a „más szárazföldi állomás” által történt közvetítése folytán a közlekedési utak általános hálózatán a rendeltetési hivatalig való továbbításnál esetleg felmerült pótdíjakat az említett más szárazföldi állomás a felvevő mozgóállomástól követelheti.
3. § Ha a szárazföldi állomás, melyet a távirat címében közvetítőként megjelöltek, a rendeltetési mozgóállomást nem éri el, de feltételezheti, hogy ez a mozgóállomás a szárazföldi állomás igazgatása vagy magánvállalata alá tartozó más szárazföldi állomás hatáskörzetében van, a rádiótáviratot a másik szárazföldi állomás útján továbbíthatja, feltéve, hogy ennek folytán pótdíj nem merül fel.
4. § (1) Ha valamely mozgóállomás az érkezett rádiótávirat vételét rendes körülmények közt nem ismerhette el, az első kedvező alkalommal a nyugtázást pótolnia kell.
(2) Ha a mozgó- és szárazföldi állomás között váltott rádiótávirat vételének elismerése közvetlenül nem lehetséges, a vétel elismerését ugyanazon igazgatás vagy magánvállalat alá tartozó, illetőleg külön megegyezés esetén más igazgatás vagy a magánvállalat alá tartozó szárazföldi állomás közvetítésével is lehet továbbítani, feltéve, hogy ennek folytán pótdíj nem merül fel.
5. § (1) Az igazgatások fenntartják maguknak a jogot, hogy a szárazföldi és mozgóállomások között nagytávolságú rádióközlekedési szolgálatot rendezzenek be, a vétel utólagos elismerése mellett vagy nyugtázás nélkül.
(2) Ha az egyik vagy másik módszer mellett továbbított rádiótávirat valamely részének helyessége szempontjából kételyek merülnek fel, a címzettnek kézbesített táviratra „kétes vétel” megjelölést kell írni és a kétes szavakat vagy szócsoportokat alá kell húzni. Szavak hiányzása esetén ezek helyét üresen kell hagyni.
(3) Ha a vétel utólagos elismerése mellett történő nagytávolságú rádióközlekedési szolgálatban a továbbító szárazföldi állomás az általa továbbított rádiótáviratról a vétel elismerését tíz nap alatt meg nem kapja, erről a rádiótavirat feladóját értesíti.
1. § (1) A parti állomás rádiótáviratokat valamely fedélzeti állomásnak vagy a fedélzeti állomás valamely másik fedélzeti állomásnak oly célból is átadhat, hogy azt az átvevő állomás által érintendő kikötőből postán vagy légi úton továbbítsák.
(2) Az ilyen rádiótáviratoknak újból fedélzeti állomások közt való továbbításra igényük nincs.
2. § A fenti rendelkezések nem kötelezők azokra, az igazgatásokra, amelyek kijelentik, hogy ezekhez nem járulnak hozzá.
3. § Az ilyen rádiótáviratok címét a következőképpen kell szerkeszteni:
1-ször, elől „posta” vagy „PAV” díjköteles szolgálati megjelelölés és annak a kikötőnek a neve, ahol a rádiótáviratot a postának kell átadni;
2-szor, a címzett neve és teljes címe;
3-szor, annak a fedélzeti állomásnak a neve, amely a postának való átadást végzi;
4-szer, adott esetben a parti állomás neve.
Például: = Poste (vagy PAV) Buenosaires = Martinez 14 Calle Prat Valparaiso Avon Landsendradio.
4. § E szabályzat 2. Cikkének 1. §-ában megállapított rádiótáviratdíjakon felül a rádiótávirat közönséges levélként való bérmentesítéséért negyven (40) centimot, a légipostával való továbbküldéssel járó költségek fedezésére pedig egy fr 25 c-t (1.25 Fr) kell beszedni.
1. § Ha a feladó kívánja, a fedélzeti állomások kötelesek más fedélzeti állomásokról eredő vagy oda szóló rádiótáviratokat közvetíteni, de a közvetítő fedélzeti állomások száma kettőnél több nem lehet (I. e szabályzat 2. Cikkének 9. §-át is).
2. § A közvetítési díj tekintet nélkül arra, hogy két közvetítő állomás van-e vagy csak egy, díjminimun nélkül díjszavankint egységesen negyven centimes 10 fr 40 cts). Ha a közvetítésben két fedélzeti állonás vesz részt, a díjat egymásközt megfelezik.
3. § A fentiek szerint továbbítandó rádiótáviratok címe elé = RM = (áttáviratozás) díjköteles szolgálati megjelölést kell írni.
1. § A nemzetközi távíróegyezmény és az ehhez tartozó szolgálati szabályzat rendelkezései a rádiótáviratokra is érvényesek, ha a nemetközi rádiótávíróegyezmény és az ehhez tartozó szolgálati szabályzat intézkedései ezekkel nincsenek ellentétben.
2. § A nemzetközi távíróegyezményhez tartozó szolgálati szabályzat 81. Cikkének 3. §-ában foglalt rendelkezések a rádiótáviratokról való leszámolásnál nem alkalmazhatók.
3. § E szolgálati szabályzat alkalmazása tekintetében a szárazföldi állomásokat közvetítő hivataloknak kell tekinteni, kivéve azokat az eseteket, mikor a rádiótávíró szabályzatok egyike vagy másika kifejezetten megállapítja, hogy ezek az állomások felvevő vagy rendeltetési hivataloknak tekintendők.
4. § A nemzetközi távíróegyezményhez tartozó szolgálati szabályzat 69. Cikke. mely a drótnélküli távíróval továbbított több rendeltetési helyre szóló táviratokról szól. úgy a rádiótaívíró, mint raidiótávbeszélő útján továbbított iylen táviratokra egyaránt érvényes.
5. § „Rádió” szó a hivatalos névjegyzékben (Nomenclature) a rádiótáviratok címében felveendő parti állomás neve után fel van tüntetve; ezt a szót tehát a rádiótávirat továbbítása alkalmával a távirat bevezető részében szolgálati megjelölésként továbbítani nem kell.
A washingtoni egyezmény 13. Cikkének rendelkezései értelmében a jelen pótszabályzat ugyanazzal a hatállyal bír, mint az egyezmény és ugyancsak 1929. évi január 1-én lép életbe.
Ennek hiteléül az érdekelt meghatalmazottak a pótszabályzatot egy példányában aláírták; ez az Északamerikai Egyesült-Államok kormányának irattárában marad őrizetben és róla mindegyik kormánv másolatot kap.
Kelt Washingtonban, 1927. évi november hó 25-én.
Következnek ugyanazok az aláírások, mint az Egyezménynél és az általános szabályzatnál, Canada, az Északamerikai Egyesült-Államok és Honduras köztársaság kivételével.
(Lásd a pótszabályzat 1. Cikkét.)
1. § (1) Hívójelek. A szárazföldi állomások megjelölésére az illető helység földrajzi nevét kell használni.
(2) A légijármű és más mozgóállomások megjelölésére általában a rádiótávíró hívójeleket kell alkalmazni, vagyis a fedélzeti állomásoknál négybetűből álló csoportot, a légijármű-állomásoknál pedig öt betűből alló csoportot, úgy amint a, légihajózásra vonatkozó nemzetközi egyezmény ezt előírja. A kereskedelmi hajókon vagy légijárműveken, felszerelt mozgóállomásoknál a hívójel elé a tulajdonos társaság nevet kell tenni, pl.: „Handley Page” vagy pedig magánosok birtokában levő mozgóállomásoknál ezt a szót „Particulier” (magán).
2. § A hívójelek betűzése, szolgálati és szórövidítések. A betűzésnél a következő ismert szavakat kell használni:
A = Amsterdam
B = Baltimore
C = Canada
D = Danemark
E = Eddiston
F = Francisco
G = Gibraltár
H = Hanovre
I = Italia
J = Jerusalem
K = Kimberley
L = Liverpool
M = Madagaskar
N = Neuchatel
O = Ontario
P = Portugál
Q = Quebec
R = Rivoli
S = Santiago
T = Tokio
U = Uruguay
V = Viktoria
W = Washington
X = Xanthippe
Y = Yokohama
Z = Zoulouland
3. § Az eljárás így történik pl.:
1-ször, A hív:
Halló B, Halló B, itt A, itt A, közleményem van az Ön részére, közleményem van az Ön részére, over
2-szor, B felel.
Halló A, Halló A, B felel, B felel, adja közleményét, adja, közleményét, over.
3-szor, A, mondja:
Halló B, A válaszol, közlemény kezdődik, ........................... nak (címzett) ............................ től (feladó) a közlemény ttovábbítása, közlemény vége, ismétlem, közlemény kezdődik, ........................ nak (címzett) ....................... től (feladó) a közlemény továbbítása, közlemény vége, over.
4-szer, B mondja:
Halló A. B válaszol, közlemény kezdődik ..... nak ..... től, a közlemény ismétlése, a közlemény vége, over.
5-ször, A mondja:
Halló B, A válaszol, helyes, helyes, vége.
6-szor, „A” bontja azután az összeköttetést és a két allomás újból rendes figyelő állást foglal el.
Megjegzés: A beszélgetés kezdetén a hívást úgy a hívó, mint a hívott állomásnak kétszer, ha azonban az összeköttetés helyreállt, azt csak egyszer kell bemondani.
| Frekvencia másodpercenként kilociklusokban (kc/s) | Hozzávetőleges hullámhossz méterekben (m) | Szolgálat | |||||||
| 10-100 | 30000-3000 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 100-110 | 3000-2725 | Állandó szolgálat és mozgószolgálat. | |||||||
| 110-125 | 2725-2400 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 125-150 * | 2400-2000 * | Kizárólag a nyilvános levelezés számára megnyitott mozgó tengerészeti szolgálat. | |||||||
| 150-160 | 12000-1875 | Mozgószolgálat. | |||||||
| a) Rádióhírmondó. | |||||||||
| b) Állandó szolgálat. | |||||||||
| c) Mozgószolgálat. | |||||||||
| Ezen sáv igénybevételének feltételeit a következő körzeti megállapodások szabályozzák: | |||||||||
| 160-195 | 1875-1550 | Mindazok a körzetek, melyekben már 300 kc/s-nál alacsonyabb (1000 m-en felüli) frekvenciákkal dolgozó rádióhírmondó állomások vannak. | rádió hímondó | ||||||
| Más körzetek | Állandó szolgálat. Mozgószolgálat. | ||||||||
| A körzeti megállapodásoknak tekintettel kell lenniök e sáv más körzeteinek jogaira. | |||||||||
| a) Mozgószolgálat: | |||||||||
| b) Állandó szolgálat, | |||||||||
| c) Rádióhírmondó. | |||||||||
| E sáv igénybevételének feltételeit a következő körzeti megállapodások szabályozzák: | |||||||||
| 194-285 | 1550-1050 | a) Kizárólag légi mozgószolgálat. | |||||||
| Európa | b) Kizárólag légi állandó szolgálat. | ||||||||
| c) A 250-285 kc/s közti (1200-1050 m) sávban a nyilvános levelezés számára meg nem nyitott állandó szolgálatok. | |||||||||
| d) 194-224 kc/s közti (1550-1340 m) sávban rádióhírmondó. | |||||||||
| Egyéb | a) Mozgószolgálat, a kereskedelmi fedélzeti állomások kivételével. | ||||||||
| körzetek | b) Kizárólag légi állandó szolgálat. | ||||||||
| c) A nyilvános levelezés számára meg nem nyitott állandó szolgálat. | |||||||||
| 285-315 | 1050-950 | Irányjelző rádióállomások. | |||||||
| 315-350 * | 950-850 * | Kizárólag légi mozgószolgálat. | |||||||
| 350-360 | 850-830 | A nyilvános levelezés számára meg nem nyitott mozgószolgálat. | |||||||
| 360-390 | 830-770 | a) Rádió helymegállapítás. | |||||||
| b) Mozgószolgálat azzal a feltétellel, hogy a rádióhelymegállapítást ne zavarja. | |||||||||
| 390-460 | 770-650 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 460-485 | 650-620 | Mozgószolgálat (a csillapított hullámok és a rádiótávbeszélő kivételével). | |||||||
| 485-515 * | 620-580 * | Mozgószolgálat (veszély, hívás stb.). | |||||||
| 515-550 | 580-545 | A nyilvános levelezés számára meg nem nyitott mozgószolgálatok (a csíllapított hullámok és a rádiótávbeszélő kivételével). | |||||||
| 550-1300 * | 545-230 * | Rádióhírszórás. | |||||||
| 1300-1500 | 230-200 | a) Rádióhírmondó. | |||||||
| b) Tengerészeti mozgószolgálat kizárólag 1365 kc/s (220 m) hullámon. | |||||||||
| 1500-1715 | 200-175 | Mozgószolgálat. | |||||||
| Mozgószolgálat. | |||||||||
| 1715-200 | 175-150 | Állandó szolgálat. | |||||||
| {Amatőrök számára. | |||||||||
| 2000-2250 | 150-133 | Mozgószolgálat és állandó szolgálat. | |||||||
| 2250-2750 | 133-109 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 2750-2850 | 109-105 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 2850-3500 | 105-85 | Mozgószolgálat és állandó szolgálat. | |||||||
| 3500-4000 | 85-75 | Mozgószolgálat. | |||||||
| Állandó szolgálat. | |||||||||
| Amatőrök számára. | |||||||||
| 4000-5500 | 75-54 | Mozgószolgálat és állandó szolgálat. | |||||||
| 5500-5700 | 54-52,7 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 5700-6000 | 52,7-50 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 6000-6150 | 50-48,8 | Rádióhírmondó. | |||||||
| 6150-6675 | 48,8-45 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 6675-7000 | 45-42,8 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 7000-7300 | 428-41 | Amatőrök számára. | |||||||
| 7300-8200 | 41-36,6 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 8200-8550 | 36.6-35,1 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 8550-8900 | 35,1-33,7 | Mozgószolgálat és állandó szolgálat. | |||||||
| 8300-9500 | 33,7-31,6 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 9500-9600 | 31,6-31,2 | Rádióhírmondó. | |||||||
| 9600-11000 | 31,2-27,3 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 11000-11400 | 27,3-26,3 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 11400-11700 | 26,3-25,6 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 11700-11900 | 25,6-25.7 | Rádióhírmondó. | |||||||
| 11900-12300 | 25,2-24,4 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 12300-12825 | 24,4-23,4 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 12825-13350 | 23,4-22,4 | Mozgószolgálat és állandó szolgálat. | |||||||
| 13350-14000 | 24-21,4 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 14000-14400 | 21,4-20,8 | Amatőrök számára. | |||||||
| 14400-15100 | 20.8-19,85 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 15100-15350 | 19,85-19,55 | Rádióhírmondó. | |||||||
| 15350-16400 | 19,55-18,3 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 16400-17100 | 18,3-17,5 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 17100-17750 | 17,5-16,9 | Mozószolgálat és állandó szolgálat. | |||||||
| 17750-17800 | 16,9-16,85 | Rádióhírmondó. | |||||||
| 17800-21450 | 16,85-14 | Állandó szolgálat. | |||||||
| 21450-21550 | 14-13,9 | Rádióhírmondó. | |||||||
| 21550-22300 | 13,9-13,45 | Mozgószolgálat. | |||||||
| 22300-23000 | 13,45-13,1 | Mozgószolgálat és állandó szolgálat. | |||||||
| 23000-28000 | 13,1-10,7 | Nincs fenntartva. | |||||||
| 28000-30000 | 10,7-10 | Amatőrök és kísérletek céljaira. | |||||||
| 30000-56000 | 10-5,35 | Nincs fenntartva. | |||||||
| 56000-60000 | 5,35-5 | Amatőrök és kísérletek céljaira. | |||||||
| 60000-en felül | 5-ön alul | Nincs fenntartva. | |||||||
Jegyzet. Köztudomású, hogy a rövid hullámok (hozzávetőleg (6000-től 23000-ig terjedő frekvenciák - 50-től 13 m-ig terjedő hullámhosszak) a nagytávolságú összeköttetésekre igen alkalmasak.
Általában ajánlatos erre a célra az állandó pontok közti szolgálatban ezt a hullámsávot használni.
