(Magyarország megerősítő okirata Genfben, 1929. évi február hó 12-én tétetett le.)
1. § A szeméremsértő közlemények forgalmánák és a velük való üzérkedésnek elnyomása végett Genfben 1923. évi szeptember hó 12-én kelt nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
Nemzetközi Egyezmény a szeméremsértő közlemények forgalmának és a velük való üzérkedésnek elnyomása végett, aláírható Genfben 1923. év szeptember hó 12-től 1924. évi március hó 31-ig.
Albánia, a Német Birodalom, Ausztria, Belgium, Brazilia, a Brit Birodalom (a Délafrikai Unióval, Új Zélanddal, Indiával és az Ír Szabad Állammal), Bulgária, Kína, Columbia, Costa-Rica, Cuba, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Görögország, Haiti, Honduras, Magyarország, Olaszország, Japán, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Monaco, Panama, Németalföld, Perzsia, Lengyelország (Dantziggal), Portugália, Románia, Salvador, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Sziám, Svájc, Cseh-Szlovákország, Törökország és Uruguay:
Egyaránt áthatva attól az óhajtól, hogy a leghatásosabbá tegyék a szeméremsértő közlemények forgalmának és a velük való üzérkedésnek elnyomását,
Elfogadván a Francia Köztársaság Kormányának meghívását az 1910. évben kidolgozott Egyezménytervezet és a különböző Államok által tett észrevételek felülvizsgálata és az Egyezmény végleges szövegének kidolgozása és aláírása céljából a Nemzetek Szövetségének védelme alatt Genfben, 1923. évi augusztus hó 31-re összehívott Értekezleten leendő részvételre,
E célból kinevezték meghatalmazottaikká:
(következik a meghatalmazottak megnevezése)
Akik közölvén jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat és miután tudomásul vették az Értekezlet Záróokmányát és az 1910. évi május hó 4-én kelt Megállapodást, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
I. Cikk. A Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy minden intézkedést meg fognak tenni, minden olyan egyén kinyomozására, üldözésére és megbüntetésére, aki az alább felsorolt cselekmények valamelyikében bűnösnek találtatik és ennek következtében elhatározták, hogy
Büntetéssel sujtandók a következő cselekmények:
1. kereskedés, szétosztás vagy közszemléretétel céljából szeméremsértő iratoknak, rajzoknak, metszeteknek, festményeknek, nyomtatványoknak, képeknek, hirdetéseknek, jelképeknek, fényképeknek, mozgófényképfilmeknek vagy egyéb tárgyaknak előállítása vagy bírlalata;
2. az említett szeméremsértő iratok, rajzok, metszetek, festmények, nyomtatványok, képek, hirdetések, jelképek, fényképek, mozgófényképfilmek vagy egyéb tárgyak behozatala, szállítás vagy kivitel eszközöltetése a fent jelzett célból vagy azoknak valamely módon forgalomba hozatala;
3. az azokkal való - bár nem nyilvános - kereskedés, bármily üzérkedés, azok szétosztása, nyilvános kiállítása vagy üzletszerű bérbeadása;
4. az elnyomandó üzérkedés vagy forgalom elősegítése céljából valamely módon való hirdetése vagy ismertetése annak, hogy valaki a fent felsorolt bűncselekmények valamelyikével foglalkozik; annak hirdetése vagy ismertetése, hogy hogyan és ki által lehet, akár közvetlenül, akár közvetve megszerezni az említett iratokat, rajzokat, metszeteket, festményeket, nyomtatványokat, képeket, hirdetéseket, jelképeket, fényképeket, mozgófényképfilmeket vagy egyéb szeméremsértő tárgyakat.
II. Cikk. Azok az egyének, akik az I. Cikkben körülírt bűncselekmények valamelyikét elkövették, ama Szerződő Állam bíróságai által lesznek felelősségre vonhatók, ahol vagy a bűncselekményt vagy a bűncselekmény tényálladéki elemeinek valamelyikét elkövették. Hasonlóképpen felelősségre lesznek vonhatók - ha törvényhozása ezt megengedi és ha ott kézrekerülnek - ama Szerződő Állam bíróságai által, amelynek polgárai, akkor is, ha a bűncselekmény tényálladéki elemeit területén kívül követték el.
Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél saját törvényhozása által megengedett keretekben alkalmazhatja a „non bis in idem” elvét.
III. Cikk. A jelen Egyezményben tekintetbevett bűncselekményekre vonatkozó megkereső levelek továbbíthatók:
1. vagy az igazságügyi hatóságok közvetlen érintkezése útján;
2. vagy a megkereső országnak a megkeresett országban levő diplomáciai vagy konzuli tisztviselője útján. Ez a tisztviselő a megkeresést közvetlenül küldi meg az illetékes igazságügyi vagy a megkeresett állam Kormánya által kijelölt hatóságnak és közvetlenül ettől a hatóságtól fogja megkapni a megkeresés teljesítéséről szóló iratokat.
Ebben a két esetben a megkeresés másolata egyidejűleg mindig megküldendő a megkeresett államban levő felettes hatóságnak;
3. vagy diplomáciai úton.
A Szerződő Felek mindegyike az összes többi Szerződő Félhez intézendő közleményben tudatni fogja, hogy az illető másik Szerződő Államtól származó megkereséseket a fent jelzett módok melyikén vagy mely módokon lehet hozzá átküldeni.
Mindazokat a nehézségeket, amelyek a jelen cikk 1. és 2. pontjában meghatározott érintkezés alkalmával felmerülnek, diplomáciai úton kell kiegyenlíteni.
Ellenkező megállapodás hiányában a megkeresést akár a megkeresett hatóság nyelvén, akár az érdekelt két állam között megállapított nyelven kell szerkeszteni, vagy pedig csatolni kell hozzá e nyelvek egyikén készült fordítást, amelyet a megkereső állam diplomáciai vagy konzuli tisztviselője vagy pedig a megkeresett állam hiteles tolmácsa hitelesít.
A megkeresés teljesítéseért semmiféle díj vagy költségmegtérítésnek nincsen helye.
A jelen cikknek egyik rendelkezését sem lehet akként értelmezni, mintha az a Szerződő Felek részéről vállalt oly kötelezettséget létesítene, amelynek értelmében törvényeiktől - a bűnügyekben irányadó bizonyítási rendszert illetően - eltérést engedélyeznének.
IV. Cikk. Azok a Szerződő Felek, amelyeknek jogszabályai most még nem lennének elegendők a jelen Egyezmény végrehajtására, kötelezik magukat, hogy megteszik vagy törvényhozó testületeiknél javaslatba hozzák az e végből szükséges intézkedéseket.
V. Cikk. Azok a Szerződő Felek, amelyeknek törvényei most még nem volnának arra elegendők, megegyeznek abban, hogy megfelelő rendelkezéseket fognak azokba felvenni, oly célból, hogy vizsgálatokat (házkutatásokat) lehessen foganatosítani oly helyeken, ahol annak gyanúja merült fel, hogy ott az I. Cikkben részletezett valamely célból vagy eme cikk megszegéseképpen iratok, rajzok, metszetek, festmények, nyomtatványok, képek, hirdetések, jelképek, fényképek, mozgófényképfilmek vagy egyéb szeméremsértő tárgyak találhatók vagy előállíttatnak és hasonlóképpen, hogy azok lefoglalását, elkobzását és megsemmisítését lehetővé tegyék.
VI. Cikk. A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy az I. Cikk rendelkezéseinek valamelyikük területén történt megszegése esetében, ha feltehető, hogy a bűncselekmény tárgyait egy másik Fél területén állították elő vagy onnan hozták be, az 1910. évi május hó 4-én kelt Megállapodás értelmében kijelölt hatóság az illető másik Fél hatóságával haladéktalanul közölni fogja ezeket a cselekményeket és egyidejűleg minden felvilágosítást meg fog adni, hogy annak módjában legyen a szükséges intézkedéseket megtenni.
VII. Cikk. A jelen Egyezményt, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles s amely a jelen napon kelt, 1924. évi március hó 31-ig aláírhatják az Értekezleten képviselt összes Államok, a Nemzetek Szövetségének összes Tagjai és mindazok az Államok, amelyeknek ebből a célból a Nemzetek Szövetségének Tanácsa a jelen Egyezmény egy példányát megküldötte.
VIII. Cikk. A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Nemzetek Szövetsége Főtitkárának kell átnyujtani, aki azok letételéről a Nemzetek Szövetségének a jelen Egyezményt aláíró minden Tagját, valamint a többi aláíró Államokat értesíteni fogja.
A Nemzetek Szövetségének Főtitkára a jelen Egyezményre vonatkozó minden okirat hiteles másolatát a Francia Köztársaság kormányával haladéktalanul közölni fogja.
A Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának 18. Cikkében foglalt rendelkezésekhez képest a Főtitkár a jelen Egyezményt hatálybalépésének napján be fogja lajstromozni.
IX. Cikk. 1924. évi március hó 31-től kezdve minden, az Értekezleten képviselt oly Állam, amely az Egyezményt nem írta alá, a Nemzetek Szövetségének minden Tagja, valamint minden oly Állam, amelynek a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ebből a célból egy példányt megküldött, az Egyezményhez csatlakozhatik.
Ez a csatlakozás a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával közölt okirattal fog történni, hogy az okirat a Titkárság levéltárában letétessék. A főtitkár erről a letétről haladéktalanul értesíteni fogja a Nemzetek Szövetségének az Egyezményt aláíró Tagjait, valamint az összes többi aláíró Államokat.
X. Cikk. A jelen Egyezmény megerősítése, valamint a csatlakozás ehhez az Egyezményhez külön értesítés nélkül is teljes jogú és egyidejű csatlakozás hatályával bír az 1910. évi május hó 4-i Megállapodáshoz, amely a megerősítő vagy csatlakozó Állam vagy a Nemzetek Szövetségének Tagja egész területén ugyanazon a napon fog életbe lépni, mint maga az Egyezmény.
Az előző rendelkezés mindazonáltal nem változtatja meg az 1910. évi május hó 4-én kelt, előbb idézett Megállapodás IV. Cikkét, amely alkalmazható marad abban az esetben, ha valamely Állam egyedül ehhez a Megállapodáshoz óhajtana csatlakozni.
XI. Cikk. A jelen Egyezmény két megerősítésnek a Nemzetek Szövetsége Főtitkárához érkezésétől számított harmincadik napon lép életbe.
XII. Cikk. A jelen Egyezményt a Nemzetek Szövetsége Főtitkárához intézett írásbeli közleménnyel fel lehet mondani. A felmondás a Főtitkárhoz történt értesítés beérkezésétől számított egy év elteltével lép hatályba és csak a Nemzetek Szövetségének felmondó Tagja vagy a felmondó Államra nézve bír érvénnyel.
A Nemzetek Szövetségének Főtitkára minden felmondást közölni fog a Nemzetek Szövetsége mindazon Tagjaival, akik az Egyezményt aláírták vagy ahhoz csatlakoztak és a többi aláíró vagy csatlakozó Államokkal is.
A jelen Egyezmény felmondása nem vonja maga után az 1910. évi május hó 4-i Megállapodás egyidejű és teljes jogú felmondását, kivéve, ha a közlő irat erről kifejezett említést tesz.
XIII. Cikk. A Nemzetek Szövetségének minden Tagja vagy minden aláíró vagy csatlakozó Állam kijelentheti, hogy aláírása vagy csatlakozása nem kötelezi az egész Államot vagy egyes protektorátusait, gyarmatait, tengerentúli birtokait vagy szuverénitásának vagy hatalmának alávetett területeket, és ezzel a nyilatkozatával az Egyezmény hatálya alól kivont protektorátusai, gyarmatai, tengerentúli birtokai vagy területei bármelyikére nézve utólag külön is csatlakozhatik az Egyezményhez.
A felmondás hasonlóképpen minden protektorátusra, gyarmatra, tengerentúli birtokra, szuverénitásának vagy hatalmának alávetett területre nézve külön történhetik meg; erre a felmondásra a XII. Cikk rendelkezései fognak alkalmaztatni.
XIV. Cikk. A Nemzetek Szövetségének Főtitkára külön jegyzéket fog szerkeszteni, amelyből ki fog tűnni, hogy mely Felek írták alá, erősítették meg, csatlakoztak hozzá vagy mondták fel az Egyezményt. Ezt a jegyzéket a Nemzetek Szövetségének Tagjai vagy az aláíró vagy csatlakozó Államok bármikor megtekinthetik. Ez a jegyzék lehetőleg gyakran nyilvánosságra lesz hozva.
XV. Cikk. Mindazok a vitás kérdések, amelyek a szerződő Felek között a jelen Egyezmény magyarázatából vagy alkalmazásából felmerülhetnek, ha közvetlen tárgyalások útján nem tisztázhatók, az Állandó Nemzetközi Bíróság döntése elé terjesztendők.
Ha azok a Felek, amelyek között a vitás kérdés felmerül, nem írták volna alá vagy nem fogadták volna el, vagy valamelyikük nem írta volna alá vagy nem fogadta volna el az Állandó Nemzetközi Bíróság aláírási jegyzőkönyvét, a köztük felmerült vita a Felek kívánságához képest vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság, vagy választott bíróság döntésének lesz alávetve.
XVI. Cikk. Ha öt aláíró vagy csatlakozó Fél a jelen Egyezmény felülvizsgálatát kívánja, a Nemzetek Szövetségének Tanácsa e célból Értekezletet tartozik összehívni.
Egyébként is a Tanács minden ötévi időszak elteltével vizsgálat tárgyává fogja tenni ennek az összehívásnak célszerűségét.
Aminek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.
Kelt Genfben, az ezerkilencszázhuszonharmadik évi szeptember hó tizenkettedikén, két eredeti példányban, amelyeknek egyike a Nemzetek Szövetségének, a második pedig a Francia Köztársaság kormányának levéltárában marad elhelyezve.
Albánia: B. Blinishti.
Német Birodalom: Gottfried Aschmann.
(A megerősítés fenntartásával.)
Ausztria: E. Pflügel.
Belgium: Maurice Dullaert.
Brazilia: Afranio de Mello Franco.
Brit Birodalom:
Kijelentem, hogy aláírásom nem kötelezi sem a gyarmatokat vagy a tengerentúli birtokokat, sem az Ő Brit Felsége szuverénitása vagy fennhatósága alá tartozó protektorátusokat, vagy területeket.
Délafrikai Unio: Parmoor. *
Új Zéland: J. Allen.
Aláírásom kötelezi Nyugat-Samoa megbízás folytán igazgatott területét. J. A.
India: Prabhashankar D. Pattani.
Ír Szabad Állam: Michael Mac White.
Bulgária: Ch. Kalfoff.
Kína: Tcheng Loh.
Colombie: Francisco José Urrutia.
A törvényhozás utólagos jóváhagyásával.
Costa-Rica: Manuel M. de Peralta.
Cuba: Cosme de la Torriente.
Dánia: A. Oldenburg.
A szeméremsértő közlemények forgalma ellen tartott nemzetközi Értekezlet által kidolgozott egyezmény aláírása alkalmával alulírott dán kormánydelegátus az első cikk 4. pontját illetően a következőket jelentem ki: A dán jogszabályok szerint az első cikkben körülírt cselekmények csak akkor büntetendők, ha azok a dán büntető törvénykönyv 184. Cikke alá esnek, amely cikk büntetéssel sujtja mindazokat, akik szeméremsértő iratot nyilvánosságra hoznak, vagy szeméremsértő képeket áruba bocsátanak, szétosztanak, más módon terjesztenek vagy nyilvánosan kiállítanak. Egyébként figyelembe veendő, hogy a dán sajtótörvény különleges rendelkezéseket tartalmaz azokra a személyekre vonatkozólag akik sajtóvétségért felelősségre vonhatók. Ezek a rendelkezések a 184. Cikk alá eső cselekményekre annyiban alkalmazhatók, amennyiben ezek a cselekmények sajtóvétségeknek tekinthetők. A dán törvényeknek ezekre a pontokra való alkalmazhatása végett be kell várni a dán büntető törvénykönyvnek remélhetőleg nemsokára történő felülvizsgálatát.
Spanyolország: Emilio de Palacios.
Finnország: Urho Toivala.
Franciaország: Gaston Deschamps, J. Hennequin.
Görögország: N. Politis.
Haiti: D. E. Castorkis, M. Bonamy.
Honduras: Carlos Gutierrez.
Magyarország: Dr. Zoltán Baranyai.
Olaszország: Cavazzoni Stefano.
Japán: Y. Sugimura
A szeméremsértő közlemények forgalmának és a velük való üzérkedésnek elnyomása végett létrejött nemzetközi Egyezményt aláírván, alulírott kijelentem, hogy aláírásom nem kötelezi sem Formosát, sem Coreát, sem Kwantung bérelt területét, sem Karafutot, sem a Japán igazgatására bizott területeket és a jelen Egyezmény 15. Cikkének rendelkezései nem érintik a japán törvényeket és rendeleteket alkalmazó japán igazságügyi intézkedéseket.
Lettország: J. Feldmans.
Litvánia: Ig. Jonynas.
Luxemburg: Ch. G. Vermaire.
Monaco: R. Ellés-Privat.
Panama: R. A. Amador.
Németalföld: A. de Graaf.
Perzsia: Prince Arfa-Ed-Dovleh.
Lengyelország: F. Sokal.
Dantzig Szabad Város: J. Modzelenski.
Portugália: Augusto de Vasconcellos.
Románia: N. P. Comnéne.
Salvador: J. Gustavo Guerrero.
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: M. Jovanovitch.
Siam: Damras.
A sziámi kormány teljesen fenntartja magának azt a jogot, hogy a Sziámban tartózkodó idegeneket kötelezze a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megtartására, megfelelően ama elveknek, amelyek szerint a sziámi törvények az idegenekre alkalmazandók.
Svájc: E. Béguin.
Cseh-Szlovákország: Dr. Robert Flieder.
Törökország: Ruchdy.
Urugay: B. Fernandez y Medina.
2. § Vétséget követ el és hat hónapig terjedő fogházzal büntetendő:
1. aki kereskedés, szétosztás vagy közszemléretétel céljából szeméremsértő iratot, rajzot, metszetet, festményt, képet, falragaszt, jelképet, fényképet, mozgófényképfilmet vagy más ily tárgyat állít elő vagy tart készenlétben, vagy ily tárgyat az említett célból behoz, átvisz vagy kivisz;
2. aki ily tárggyal - habár nem nyilvánosan - kereskedik vagy üzérkedik, vagy ily tárgyat bármily más módon forgalomba hoz, közszemlére tesz vagy üzletszerűen kikölcsönöz.
3. aki abból a célból, hogy az ily tárgy forgalmát előmozdítsa vagy könnyítse, arról tesz közzé hirdetést vagy bármily más közleményt, hogy az 1. és 2. pontban felsorolt cselekmények valamelyikével ki foglalkozik vagy hogy ily tárgyat mily módon vagy kitől lehet megszerezni.
Bűntett a cselekmény és két évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha a tettes a jelen § alapján már egyszer büntetve volt és büntetésének kiállása óta tíz év még nem telt el.
Az 1. pontban megjelölt tárgyat még akkor is el kell kobozni, ha nem az elítéltnek tulajdona.
Az 1. pontban megjelölt tárgyak behozatala, átvitele vagy kivitele tekintetében a vámjog szabályozásáról szóló 1924:XIX. tc. VI. Részének rendelkezései nem alkalmazhatók.
A jelen § alkalmazása tekintetében nem tesz különbséget, hogy az 1. pontban megjelölt tárgy a sajtóról szóló 1914:XIV. tc. 2. §-a alá esik-e vagy nem.
A jelen §-ban meghatározott cselekményekre sem a sajtóról szóló 1914. évi XIV. tc. Harmadik és Negyedik fejezetében, sem a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. Harmincadik fejezetében foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást. Ez a rendelkezés az 1878:V. tc. 62. §-ának alkalmazását nem érinti.
A jelen §-ban meghatározott büntetendő cselekmények a kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak.
Az 1878:V. tc. 248. §-a hatályát veszti.
3. § Ezt a törvényt a magyar kir. igazságügyminiszter és a magyar kir. belügyminiszter hajtja végre.
