1. § Az 1924:IX. tc. (Bt.) 2. §-a második bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a fogyasztásra kerülő must vagy bor, valamint a hordók és a tartályok kénezése tiszta (99%) arzénmentes kénnel vagy tiszta arzénmentes cseppfolyósított kénessavval, úgy azonban, hogy a kénezett bor literje legfeljebb 200 milligramm összes, illetőleg 20 milligramm szabad kénessavat, a kénezett must literje pedig legfeljebb 200 milligramm összes, illetőleg 60 milligramm szabad kénessavat tartalmazhat s hogy az e mértéket meghaladó kénessavtartalmát csupán ászokolás, szellőztetés vagy házasítás útján szabad csökkenteni;”
2. § A Bt. 2. §-a második bekezdésének 6. pontja a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
„valamint ferrocyán kalium, ez utóbbi azonban csak hatósági ellenőrzés mellett;”
3. § A Bt. 2. §-a második bekezdésének 10. pontja a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
„továbbá hektóliterenkint legfeljebb 40 gramm vegytiszta szénsavas ammónium hozzáadása a musthoz vagy a borhoz az élesztő működésének előmozdítása céljából;”
4. § A Bt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A musthoz, borhoz, úgyszintén a vörösbor cefréjéhez javítás céljából a természetes cukorhiány pótlására, bármely hazai borvidéken termett szőlőből készült besűrített mustot vagy szárított (fonnyasztott) szőlőt (a tokajhegyaljai borvidéken csak az ott termett szőlőből származó besűrített mustot vagy fonnyasztott szőlőt), az illetékes m. kir. kerületi szőlészeti és borászati felügyelőséghez intézendő előzetes bejelentés kötelezettsége mellett, oly mennyiségben szabad hozzáadni, hogy az így megjavított mustból származó bor teljesen kierjedt állapotban legfeljebb 3 térfogat % szesztartalommal emelkedhessék, de 12 térfogat % szesztartalmat meg ne haladjon.
Ezen szesztartalmat meghaladó javításokra a földmívelésügyi miniszter adhat esetről-esetre szóló engedélyt.”
5. § A Bt. 8. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, amelynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenkint fehérbornál 1.4 grammot, siller- és vörösbornál 1.6 grammot, aszúbornál pedig 2.0 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalombahozni tilos. Ily borok csupán ipari feldolgozásra, párlatkészítésre, borecetgyártásra stb. használhatók fel;”
6. § A Bt. 9. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
„A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a fokozottabb védelemre szoruló kiváló hazai borfajtákat, amelyek származását a hatósági ellenőrzés (VI. fejezet) során származási bizonyítvánnyal kell igazolni.”
7. § A Bt. 9. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Más borvidékről, illetve termőhelyről származó borral vagy musttal történt házasítás esetén a házasított bor vagy must azon borvidékre, illetve termőhelyre való utalással is forgalomba hozható, ahonnan a házasított bornak legalább 65%-a származik és ha ezen borvidék, illetve termőhely borainak jellegét megtartotta.”
8. § A Bt. 14. §-a, harmadik bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
„Borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe (pince, présház, erjesztő stb.) cukrot vagy ipari szeszt bevinni vagy ott raktáron tartani tilos.”
9. § A Bt. 16. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Mindazok, akik a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kismértékben való forgalombahozatalával foglalkoznak (kereskedők, vendéglősök, korcsmárosok, kimérők stb.) kötelesek a pincéjükben, raktárukban vagy kimérő helyiségükben lévő italokat tartályukon (hordón, általában olyan edényen, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás célját szolgáló edénybe kimérik) minőségüket vagy fajtájukat feltüntető megjelöléssel ellátni.”
10. § A Bt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Borkereskedők kötelesek a boraik raktározására és kezelésére szolgáló pincében vagy raktárhelyiségben, italmérési engedélyek tulajdonosai (vendéglősök, korcsmárosok, kimérők stb.) pedig a kimérő helyiségben (söntés) szembetűnő helyen és könnyen olvasható módon kifüggesztve tartani a jelen törvény vonatkozó rendelkezéseinek azt a kivonatát, amelyet a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapít meg.”
11. § A Bt. 19. §-a hatályát veszti.
12. § A Bt. 20. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tokajhegyaljai borvidéken termett aszú- és édes szomorodni borok természetes édessége fenntartásának biztosítására, azok szesztartalma legfeljebb 4 térfogat % mennyiségű, legalább 92 térfogat %-os hibátlan borpárlat hozzáadásával emelhető, úgy azonban, hogy ekként a bor szesztartalma 18 térfogat %-ot meg ne haladjon.”
13. § A Bt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermő helyre utaló elnevezéssel csakis olyan bort (vagy mustot) szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett.
Ehhez képest „tokajhegyaljai,”, „tokaji,”, „hegyaljai” elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni:
1. a tokajhegyaljai borvidéken síkfekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlőben termett vagy általában másodtermésből származó bort vagy mustot (cankót);
2. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. § első bekezdésének tilalma ellenére házasítottak;
3. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. § második bekezdése szerint a tokajhegyaljai borvidéken kívüleső helyen más borvidékről származó borral (vagy musttal) házasítottak.
A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy mely szőlőfajtákból szűrt és milyen minőségi kellékeknek megfelelő borok hozhatók „tokaji vagy tokajhegyaljai pecsenye”, „szomorodni” vagy „aszúbor” néven forgalomba.”
14. § A Bt. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„III. fejezet. A típusborokra, a csemegeborokra. az aszúborokra, a pezsgőre, a habzóborra, a borpárlatra (borszeszre) és a gyógyborokra vonatkozó különös rendelkezések.”
15. § A Bt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Amennyiben a jelen III. fejezet különös rendelkezéseiből más nem következik, e törvény I. fejezetének általános rendelkezései a típusborok, a csemegeborok, az aszúborok, a pezsgő, a habzóbor és a borpárlat előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára is megfelelően irányadók.”
16. § A Bt. 30. és 31. §-ai közé a következő rendelkezések iktattatnak:
„Típusbor az olyan bor, amelynek valamely borvidéktől, termelőhelytől és szőlőfajtától eredő sajátos tulajdonságait különleges eljárással (házasítás stb.) és különleges kezeléssel állandó jellegűvé teszik.
Típusborok előállítására és forgalombahozatalára csak termelőszövetkezetek és olyan nagyobb forgalmú pincészetek kaphatnak engedélyt, amelyeknek erre megfelelő berendezésük van.
Egyebekben a típusbor elnevezés használatára, a típusborok előállítására, forgalombahozatalára és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
A csemege típusborok tekintetében a csemegeborokra vonatkozó rendelkezések irányadók.”
17. § A Bt. 31. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A forgalomba hozott csemegeborok címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kínálat stb.) a készítő vagy a forgalombahozó cég nevét és telepe helyét is fel kell tüntetni”.
18. § A Bt. 34. §-ának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Borpárlat (borszesz) az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készül (nyersanyag).
Az 1924:IX. tc. 2. §-ának 3. pontjában, továbbá 6., 20. és 31. §-aiban említett borpárlat alatt legalább 92 térfogat %-os, ízesítők (ingredienciák) hozzáadása nélkül előállított borpárlatot kell érteni.”
19. § Az 1924:IX. tc. 35. §-ának 3. bekezdésében „gyógyáruüzletekben,” helyett „gyógyárú nagykereskedésekben” szavak kerülnek.
20. § A Bt. IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„IV. fejezet. A borseprőre, a törkölyborra és a borhoz hasonló egyéb italokra vonatkozó rendelkezések.”
21. § A Bt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Azokat az italokat, amelyek nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származnak, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor (pl. almabor, ribizkebor stb.) néven forgalomba hozni tilos.”
22. § A Bt. 43. §-a, a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:
„8. aki borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe cukrot vagy ipari szeszt bevisz vagy ott raktáron tart;
9. aki borpárlat (borszesz) néven oly folyadékot hoz forgalomba, amely nem kizárólag természetes bornak lepárlása útján készült;
10. aki nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származott italt, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor néven hoz forgalomba.”
23. § A Bt. 44. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
„5. aki az olyan borfajtának származását, amely a földmívelésügyi miniszter rendelete szerint csak származási bizonyítvánnyal igazolható, a hatósági ellenőrzés során származási bizonyítvánnyal igazolni nem tudja.”
24. § A Bt. 45. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A munkaadó vagy a felügyelettel megbízott egyén a 42-44. §-okba ütköző cselekményekért büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha a cselekményt az ő tudtával alkalmazottja vagy hozzátartozója (1818:V. tc. 78. §) követi el, úgyszintén, ha üzemének köteles ellenőrzését szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elmulasztja.”
25. § A Bt. 50. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Akit a jelen törvény 42. § 1. és 2. pontjába ütköző kihágás miatt jogerősen elítéltek, attól a szeszes italok kimérése vagy kismértékben való elárusítására vonatkozó engedély elvonható.
Az ítéletet ilyen esetben jogerőre emelkedés után közölni kell az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal.
Mellőzendő azonban az ítélet közlése, ha a bíróság a büntetést az 1879. évi XL. tc. 21. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásával szabta ki.”
26. § Mindazok a pincészetek, amelyeknek átlagos évi borforgalma a 4000 hektolitert eléri, kötelesek boraiknak szakszerű kezelésére pincemesteri szakiskolát végzett pincemestert alkalmazni.
Azon már alkalmazott pincemesterek, akik ezen törvény életbelépését megelőzően három év óta, megszakítás nélkül, ugyanabban a pincészetben voltak alkalmazva, a szakiskolát végzett pincemesterekkel azonos elbánás alá vonhatók.
27. § Borkereskedelmi vállalatok cégük elnevezésében valamely borvidékre vagy termőhelyre utaló jelzést csak abban az esetben használhatnak, ha az illető borvidék vagy termőhely borainak árusítása vállalatuk főüzletága.
28. § Ahol valamely jogszabály az 1924:IX. törvénycikknek a jelen törvénnyel módosított vagy kiegészített rendelkezésére hivatkozik, ott a jelen törvénynek megfelelő rendelkezését kell érteni.
29. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt az érdekelt miniszterekkel egyetértve a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
