1. § A m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség vagy államrendőrség legénységéhez (4. §) tartozó egyén szolgálati illetményeire csak a következő követelések fejében lehet bírói úton végrehajtást vezetni vagy azokra engedményezés vagy elzálogosítás útján vagy más módon jogokat szerezni:
1. a Pénzintézeti Központ által adott kölcsönök fejében abban az esetben, ha a pénzügyminiszter az államkincstár helyzetének figyelembevételével az 1918:XXII. törvénycikk rendelkezéseit a jelen § alá eső személyekre is kiterjesztené;
2. a legénységi egyén feleségét (volt feleségét), fel- vagy lemenő ágbeli rokonát illető vagy házasságon kívüli gyermeke részére járó tartásdíj vagy ilyen tartásdíjnak megváltásaképpen járó összeg fejében;
3. az 1887:XXXV. törvénycikk alá eső és bírói végrehajtás útján behajtandó kártérítési összegek fejében, még pedig akkor is, ha büntetőbíróság ítélte meg (1887:XXXV. tc. 2. § utolsó bekezdés);
4. lakbérkövetelések és olyan követelések fejében, amelyek azon alapulnak, hogy az adós lakóháznak saját részére való építése vagy megvétele végett lakáspénzének (lakbérének) lekötésével közokiratban fizetési kötelezettséget vállalt;
5. temetési költségek fejében.
A szakaszvezetői (hasonló rangú) vagy annál alacsonyabb rendfokozatú olyan legénységi egyén illetményeire, aki a rendfokozatára megállapított alacsonyabb illetményekben részesül, csak a 3. pont alá eső követelések fejében lehet a jelen törvény alapján jogokat szerezni.
2. § A Pénzintézeti Központ által adott kölcsön fejében szerezhető jogok mértékére az 1918:XXII. törvénycikk rendelkezései, illetőleg az azt módosító és kiegészítő rendelkezések (1927:V. tc. 56. §) irányadók.
Az 1. § 2. pontjában felsorolt tartásdíjak fejében igénybe lehet venni minden fizetésnek (havidíjnak, havifizetésnek, illetőleg zsoldnak vagy ellátási díjnak, nyugilletménynek) és ilyennek jellegével bíró egyéb illetménynek egy harmad részét. A családi pótlékra és az ezzel egy tekintet alá eső ideiglenes pótlékra az 1912:XXXV. tc. 17. §-ának rendelkezései érvényesek. A lakáspénzt (lakbért) az ilyen követelések fejében igénybe venni nem lehet.
Az 1. § 3. pontjában meghatározott kártérítési követelés fejében az adósnak minden rendszeres pénzbeli szolgálati illetményéből lehet kielégítést keresni, kivéve lakáspénzét (lakbérét) és családi pótlékát (ideiglenes pótlékát). Az igénybevétel mértékére azok a szabályok állanak, amelyek a hivatali járandóságoknak a szolgálati viszonyból származó követelések fejében megengedett igénybevételét szabályozzák.
Lakbérkövetelésért és az 1. § 4. pontjában meghatározott más követelésért a lakáspénzt (lakbért) korlátlanul igénybe lehet venni. Az ily követelés fejében más szolgálati illetményből kielégítést keresni nem lehet.
Temetési költség fejében csak az olyan temetési járulékot lehet lefoglalni, amely az eltemetett után jár, de ezt is csak összegének egyharmadrésze erejéig. Ugyanez áll a legénységi egyén elhalálozása esetében hozzátartozóját illető temetési járulékra. A temetési segélyt ilyen költség fejében sem lehet lefoglalni.
Természetben járó illetményeknek pénzben kapott ellenértékét pénzben illetménynek nem lehet tekinteni.
3. § Az 1881:LX. tc. 56. és 59. §-a, az 1908:XLI. tc. 6. §-ának 3. bekezdése, 7. §-ának utolsó bekezdése és 10. §-ának utolsó bekezdése a jelen törvény 1. §-a alá eső legénységi egyének, illetőleg özvegyeik és szülőtlen árváik járandóságaira is alkalmazást nyer.
A közszolgálati alkalmazottak illetményeire vezethető végrehajtás korlátozása tekintetében fennálló törvényi rendelkezések - amennyiben azt a jelen törvényben foglalt szabályok nem zárják ki - az 1. §-ban meghatározott személyekkel szemben is érvényesek. Az ezektől a korlátozásoktól, valamint a jelen törvényben foglalt korlátozó rendelkezésektől eltérő egyezmény vagy a végrehajtást szenvedőnek ezekről lemondása hatálytalan.
A szolgálati illetményre kieszközölt végrehajtás hatálya kiterjed a későbbi megváltozott szolgálati illetményre, a nyugdíjra, a kegydíjra, a végkielégítésre vagy a nyugdíjmegváltásra is olyképpen, hogy a szolgálati illetményken mindenkori lefoglalható részéhez képest a szolgálati illetményneik lefoglalás alá vont része újabb bírói intézkedés nélkül az újabb járandóság mennyiségéhez képest változik.
4. § E törvény értelmében legénységi egyének a tényleges vagy nyugállományú (várakozási illetményekkel szabadságolt vagy átmeneti illetményekkel nyugállományba helyezett), vagy a rokkantak házának ellátási állományába tartozó egyének, akik nem tisztek vagy hasonló állásúak és nem is fizetési osztályba sorozott tisztviselők.
5. § A közös hadsereg (haditengerészet) és honvédség hatóságai által közigazgatási úton hozott kártérítésben marasztaló határozatok hatálya és megtámadása tárgyában alkotott 1887:XXXV. törvénycikket a m. kir. honvédségre, csendőrségre, vámőrségre és folyamőrségre is alkalmazni kell.
6. § Az 1908:XLI. tc. 9. §-ának az 1925:VIII. tc. 23. §-ával módosított 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a végrehajtás az adós feleségét (volt feleségét), fel- vagy lemenő ágbeli rokonát illető vagy házasságon kívüli gyermeke javára járó tartásdíjnak vagy ilyen tartásdíj megváltásaképpen járó összegnek a behajtására irányul: le lehet foglalni az 1908:XLI. tc. 6. és 7. §-ában meghatározott és a jelen törvény 1. §-a alá nem eső személyek fizetésének és fizetés természetével bíró minden pótlékának, valamint az 1908:XLI. tc. 7. §-ában felsorolt ellátási díjainak a fele részét, tekintet nélkül e járandóságok összegére és a végrehajtás tekintetében azokat esetleg egyébként megillető mentességre. Nem lehet ehhez képest az ilyen követelések fejében lefoglalni sem a lakáspénzt (lakbért), sem a nyilvános szolgálat teljesítésével felmerült költségek fedezésére járó illetményeket, ideértve a kiküldetési díjakat (1881:LX. tc. 59. §), valamint az átköltözködési, utazási vezényeltetési, menet, gyakorlati stb. illetményeket. A családi pótlék lefoglalása tekintetében az 1912:XXXV. tc. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. § Az 1908:XLI. tc. 14. §-ának az 1925:VIII. tc. 23. §-ával módosított 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a végrehajtás az adós feleségét (volt feleségét), fel- vagy lemenő ágbeli rokonát illető vagy házasságon kívüli gyermeke javára járó tartásdíjnak vagy ily tartásdíj megváltásaképpen járó összegnek behajtására irányul: az 1908:XLI. tc. 11. §-ában, 12. §-ának 1., 2. és 3. bekezdésében, 13. §-ának utolsóelőtti és utolsó bekezdésében meghatározott járandóságoknak a felét le lehet foglalni, tekintet nélkül e járandóságok összegére és a végrehajtás tekintetében azokat esetleg egyébként megillető mentességre.
8. § Tartásdíj behajtása végett szolgálati illetményekre és hasonló járandóságokra a tartásdíjnak a végrehajtási kérelem előterjesztése után lejáró részletei erejéig is el lehet rendelni a végrehajtást.
Az időszakonkint esedékessé váló lefoglalt járandóságokból azonban mindig csak az esedékesség időpontjáig már lejárt tartásdíjrészletek erejéig lehet a megfelelő részt visszatartani és kifizetni.
9. § Az 1881:LX. tc. 18. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Ha a végrehajtást csupán közpénztárból felvehető követelésre vagy bírói letétbe helyezett összegre (1881:LX. tc. 84. §) járásbíróság rendelte el, a foganatosításra is minden esetben ez a bíróság illetékes.
10. § Az 1881:LX. tc. 83. és 84. §-ainak az 1908:LXI. tc. 18. §-ával kiegészített rendelkezései a következőképpen egészíttetnek ki:
Ha a lefoglalt követelés (illetmény, nyugdíj, egyéb járandóság) vagy bírói letétbe helyezett összeg kiutalása a m. kir. postatakarékpénztár útján történik, a pénztár (postatakarékpénztár) értesítése elmarad.
11. § E törvény életbelépésének a napját az igazságügyminiszter határozza meg.
E törvény életbelépésével hatályukat vesztik a vele ellenkező jogszabályok, különösen az 1908:XLI. tc. 12. §-ának utolsó bekezdése.
Hatályát veszti az 1925:VIII. tc. 23. §-a is.
A netán szükséges átmeneti rendelkezéseket az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
