1. § A hivatalos statisztikai szolgálat feladata: az ország közállapotának és közérdekű viszonyainak nyilvántartása s e célra adatok gyűjtése, feldolgozása s közzététele oly módon, hogy azok tudományos, törvényhozási, kormányzati, igazgatási és más gyakorlati célokra egyaránt használhatók legyenek.
A hivatalos statisztikai szolgálat a nemzetközi statisztika mívelésére is kiterjed.
2. § Valamennyi állami és önkormányzati hatóság és hivatal, valamint törvény által alkotott testület és intézet által közvetlenül vagy közvetve végzett s nem belső igazgatási célú vagy nem helyi jelentőségű statisztikai tevékenység a szakszerűség, egyöntetűség és gazdaságosság, valamint a tudományos és gyakorlati szempontok összhangzatos érvényesülésének biztosítása érdekében központi irányítás és felügyelet alatt áll.
3. § A statisztikai szolgálat központi szervei az Országos Statisztikai Tanács és a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
4. § A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a miniszterelnök felügyelete alatt működik. A hivatal élén az elnök áll, akinek helyettese az alelnök.
5. § A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal személyzete
1. fogalmazási,
2. statisztikai és
3. kezelési személyzetből áll.
A fogalmazási szakban tisztviselővé csak az nevezhető ki, akinek az 1883:I. tc. 1. §-ában meghatározott általános minősítésen felül jogtudori vagy államtudori, vagy akinek a budapesti kir. magyar tudományegyetemi közgazdaságtudományi karon szerzett tudori vagy a m. kir. József-műegyetem közgazdasági osztályán szerzett közgazdaságtudori oklevele van.
A fogalmazási szakban alkalmazott tisztviselők számának egynegyed részét meg nem haladó számban olyanok is kinevezhetők, akiknek orvostudori, mérnöki, a földrajzi vagy matematikai szakból bölcsészettudori vagy ugyanezen szakokból középiskolai tanári oklevelük van.
A fogalmazási szakban alkalmazott tisztviselőknek a minisztériumok fogalmazási tisztviselőivel azonos címük és azonos tisztviselői jellegük van.
A személyzet statisztikai szakában való alkalmazáshoz a középiskolai érettségi vizsgálat sikeres letétele, a kezelési szakban való alkalmazáshoz pedig a középiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése, illetőleg ezekkel egyenlő értékű képzettség szükséges.
6. § A M. kir. Központi Statisztikai Hivatalban tisztviselői minőségben csak oly egyének alkalmazhatók, kik az előírt elméleti képzettség mellett a megfelelő szakra rendszeresített statisztikai szakvizsgát sikerrel letették.
Ugyanez a szabály irányadó a rendszeres statisztikai tevékenységet folytató más hatóságnál és hivatalnál statisztikai szakmunkákra állandóan alkalmazott oly tisztviselő tekintetében is, akinek az említett munkakörben alkalmaztatása ennek a törvénynek életbelépte után veszi kezdetét. Kivételes méltánylást érdemlő esetben e kötelezettség alól az illetékes felügyeleti hatóság az Országos Statisztikai Tanács meghallgatásával felmentést adhat.
7. § A M. kir. Központi Statisztikai Hivatalban e törvény életbelépésétől számított egy év után a fogalmazási szakban a VI., a statisztikai szakban pedig a VII. fizetési osztályba csakis olyan tisztviselő nevezhető ki, aki a magasabb elméleti képzettségét és gyakorlati rátermettségét igazoló és szakonkint rendszeresítendő külön vizsgát sikerrel letette.
A 6. §-ban és a jelen szakasz első bekezdésében előírt vizsgáknak szabályzatát a miniszterelnök állapítja meg.
8. § Az Országos Statisztikai Tanács a 2. §-ban említett szempontok érvényesülése érdekében a M. kir. Központi Statisztikai Hivatallal együttműködő szakértői testület.
A Tanács tagjai: a miniszterelnöknek, valamennyi miniszternek, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalnak és Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának egy-egy képviselője s azok az elméleti és gyakorlati szakférfiak, akiket a miniszterelnök a Tanács tagjaivá kinevez. A Tanács élén az elnök áll, akinek helyettese a másodelnök. Az elnököt és a másodelnököt a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki. Elnökké vagy másodelnökké a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke és alelnöke is kinevezhető. Ha a Tanács a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal és a 2. §-ban említett más szerv között felmerült vitás ügyet tárgyal, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke (alelnöke) ennek az ügynek a tárgyalásánál nem elnökölhet.
A Tanács ügyvezetői tennivalóit a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke hivatalból látja el akkor, ha nem ő a Tanács elnöke vagy másodelnöke.
9. § Az Országos Statisztikai Tanács és a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal szervezeti szabályzatát a miniszterelnök az államfő által jóváhagyott rendelettel állapítja meg.
10. § Valamennyi állami és önkormányzati hatóságnak és hivatalnak, valamint a törvény által alkotott testületnek és intézetnek a 2. § rendelkezése alapján központi irányítás és felügyelet alá eső statisztikai adatgyüjtéséről évenkint tüzetes munkatervet kell készíteni. A miniszterelnök az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után, a minisztertanács hozzájárulásával megállapított munkatervet jóváhagyás végett oly időpontban terjeszti az országgyűlés elé, hogy az adatgyüjtést idejében megindítani, illetőleg fennakadás nélkül folytatni lehessen. A munkaterv a már folyamatban levő adatgyüjtések felsorolásán felül magában foglalja a következő évre tervezett új adatgyüjtéseket is, tárgyuknak és módszerüknek, valamint annak a megemlítésével, hogy az adatok gyüjtése közvetlenül vagy közvetve magánszemélyek bevallásán alapszik-e.
Az adatgyüjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet a munkatervbe felvett statisztikai adatgyüjtést az országgyűlés által jóváhagyott munkaterv keretében végzi. Az országgyűlés által jóváhagyott munkaterv keretén kívül adatszolgáltatás kötelességével járó és nem belső igazgatási célú vagy nem helyi jelentőségű statisztikai adatgyüjtést csak sürgős szükség esetében, a minisztertanácsnak az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után adott előzetes engedélye alapján szabad foganatosítani. Munkaterv keretén kívül végzett adatgyüjtésről a következő évi munkatervben a sürgősség indokolásával jelentést kell tenni az országgyűlésnek.
A munkatervbe nem szabad felvenni olyan adatok gyüjtését, amelyek magánszemélyek jövedelmének vagy vagyonának egészére vagy ezek külsőleg nem nyilvánuló részeire vagy végül az egyén családi, társadalmi és erkölcsi életének benső viszonyaira vonatkoznak.
Az országgyűlés által jóváhagyott munkatervbe fel nem vett, vagy a minisztertanácsnak a második bekezdésben említett engedélye nélkül végzett adatgyüjtések tekintetében ennek a törvénynek 14., 15., 16., 17. §-ai nem alkalmazhatók. Az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívásban ezt a körülményt szembetűnően fel kell tüntetni.
11. § A munkaterv összeállítása céljából valamennyi állami és önkormányzati hatóság és hivatal, valamint törvény által alkotott testület és intézet a 2. § rendelkezése alapján központi irányítás és felügyelet alá eső statisztikai tevékenységéről köteles a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalnak évenkint részletes tájékoztatást adni. Abban az esetben, ha új statisztikai adatgyüjtés megindítása vagy folyamatban levő adatgyüjtés módosítása van tervbe véve, a felvételi mintákat az adatgyüjtés módszerének részletes ismertetésével meg kell küldeni a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalnak.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal valamennyi állami és önkormányzati hatóságnak és hivatalnak, valamint törvény által alkotott testületnek és intézetnek statisztikai tevékenységét, amennyiben az nem belső igazgatási célú vagy nem helyi jelentőségű, figyelemmel kíséri és nyilvántartja. Amennyiben azt tapasztalná, hogy e statisztikai tevékenység a szakszerűség, az egyöntetűség vagy a gazdaságosság követelményeinek nem felel meg vagy a törvény rendelkezéseivel egyébként ellentétben áll, az illető hatóságnál, hivatalnál, testületnél, intézetnél vagy annak felettes hatóságánál felszólalni köteles. Véleményeltérés esetén ily felszólamlás tárgyában az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után végső fokon a minisztertanács határoz.
Valamennyi állami és önkormányzati hatóság és hivatal, valamint törvény által alkotott testület és intézet köteles adatgyüjtéseinek főeredményeit nyomban a technikai feldolgozás befejezése után a M. kir. Központi Statisztikai Hivatallal közölni, ha az adatgyüjtés nem belső igazgatási célú vagy nem helyi jelentőségű.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal az állami és önkormányzati hatóságok és hivatalok, valamint a törvény által alkotott testületek és intézetek statisztikai tevékenységét, ha az nem belső igazgatási célú vagy nem helyi jelentőségű, velük egyetértésben - hivatali ügymenetük érintése nélkül - kiküldött szakközegeivel irányíthatja és támogathatja.
12. § Az ország egész területére kiterjedő statisztikai adatgyüjtést a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal végzi.
Ez alól a szabály alól indokolt esetben az országgyűlés által jóváhagyott munkaterv rendelkezése vagy sürgős szükség esetében a minisztertanácsnak az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után hozott határozata alapján van kivételnek helye.
13. § A közoktatásügyre vonatkozó összeírásnál minden esetben, más nagyobb adatgyüjtésnél pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a miniszterelnökkel egyetértve kiadott rendeletére a nyilvánossági joggal felruházott elemi iskolákban alkalmazott tanítók - tekintet nélkül az iskola fenntartójára vagy jellegére - fegyelmi felelősség terhével kötelesek számlálóbiztosi minőségben közreműködni.
A tanítók közreműködését igénylő adatgyüjtési munkálatokat lehetőleg az iskolai szünidőkben kell elvégezni, egyébként pedig úgy kell azokat beosztani, hogy e miatt egy tanévben összesen legfeljebb hat napon szüneteljen a tanítás.
A tanítókat a nagyobb terjedelmű statisztikai adatgyüjtéseknél teljesített közreműködésükért díjazás illeti, amelynek mértékét a miniszterelnök rendelettel állapítja meg.
14. § Magánszemélyek (jogi személyek is) a 10. § első és második bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapuló adatgyüjtésekhez szükséges, reájuk vonatkozó adatokat az adatszolgáltatást elrendelő felszólításnak megfelelően beszolgáltatni kötelesek.
Minden világi és egyházi hatóság, hivatal és egyéb szerv, ezek közegei és alkalmazottai kötelesek a 10. § első és második bekezdésének rendelkezésein alapuló adatgyüjtések végrehajtását előmozdítani s az ezekhez szükséges adatokat az adatszolgáltatást elrendelő felszólításnak megfelelően megszerezni és beszolgáltatni.
Magánszemélyek adatszolgáltatási kötelezettsége a 15. és 17. §-okban foglalt következmények terhével csakis oly adatok beszolgáltatására áll fenn, amelyekre vonatkozólag az országgyűlés által jóváhagyott munkatervben vagy a sürgős szükség esetében a minisztertanács határozatával elrendelt adatgyüjtéseknél a vonatkozó minisztertanácsi határozatban kifejezetten meg van említve, hogy az adatok gyüjtése közvetlenül vagy közvetve magánszemélyek bevallásán alapszik.
15. § Az adatszolgáltatásra kötelezett a statisztikai adatoknak legjobb tudomása szerint és kellő időben való beszolgáltatásáért felelős.
Ha az adatszolgáltatásra kötelezett az adatokat hivatalos felszólítás ellenére sem szolgáltatja be és mulasztását elfogadható módon ki nem menti a hiányzó adatokat az adatgyüjtő hatóság és hivatal a mulasztó fél költségére a helyszínén szerezheti be.
A felmerült költséget az adatgyüjtő hatóság és hivatal állapítja meg és ennek közlésével kötelezi a mulasztót, hogy a költséget a határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt térítse meg. A meg nem térített költséget a mulasztást okozótól közadók módjára kell behajtani. A költség megtérítésére kötelező határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt illetékmentes felszólamlásnak van helye a miniszterelnökhöz, aki az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után határoz. A felszólamlás felfüggesztő hatályú.
16. § Az adatgyüjtő hatóság vagy hivatal az adatszolgáltatás megbízhatóságának és szabályszerűségének megvizsgálása és ellenőrzése céljából megtekintheti az adatszolgáltatásra kötelezetteknek mindazokat az iratait, üzleti könyveit vagy egyéb feljegyzéseit, amelyeknek megvizsgálására más közigazgatási ügyekben fennálló törvények a közigazgatási hatóságokat feljogosítják vagy kötelezik.
A megtekintés kizárólag a kérdéses statisztikai adatok kiderítésére vagy azok helyességének megállapítására irányulhat.
17. § Aki tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatot vall be vagy a jelen törvény szerint beszolgáltatandó adatot vagy az adatszolgáltatás érdekében kívánt felvilágosítást ismételt felszólítás ellenére a kitűzött határidőre igazolatlanul be nem szolgáltatja, illetőleg meg nem adja vagy az adatok beszolgáltatását megtagadja, kihágást követ el és a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928:X. törvénycikk rendelkezései értelmében pénzbüntetéssel büntetendő.
18. § Az adatgyüjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet (2. §) alkalmazottja, valamint a jelen törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyüjtésével vagy feldolgozásával megbízott más egyén, aki az ily minőségben tudomására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatot akár alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnése után felhasznál vagy magánosoknak vagy oly hatóságoknak, amelyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Ez a szabály nem érinti sem a fegyelmi felelősséget, sem az okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget.
Pénzbüntetés alkalmazása tekintetében a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók.
19. § A 17. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a miniszterelnök jár el.
A rendőri büntetőeljárásban a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a szakképviselő jogait gyakorolja. Az eljáró közigazgatási hatóság a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalt az eljárás megindításáról értesíti, a tárgyalásokra meghívja és a határozatokat vele közli.
A 18. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.
20. § Az adatszolgáltató feleket - nem érintvén az 1921:LII. tc. 16. §-ában foglalt rendelkezést - a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban semmiféle illetékkel terhelni nem szabad.
Ha a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal vagy Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala jogi személy kérelmére ennek sajátos céljait és anyagi érdekeit szolgáló statisztikai adatgyüjtést végez, a nevezett hivataloknak jogukban áll e munkálatok költségeit egészben vagy részben a kérelmező jogi személy terhére felszámítani. A költségek kirovásához és beszedéséhez felhatalmazást kell kérni az országgyűléstől a munkatervben történt bejelentés útján vagy sürgős szükség esetében a minisztertanácstól.
21. § Egyéni természetű statisztikai bevallásokat, valamint az adatgyüjtés vagy ellenőrzés alkalmával az adatgyüjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet tudomására jutott egyéb adatokat az adók kivetésénél nem szabad alapul venni.
Az adatgyüjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet a statisztikai adatokat - a címtárak körébe tartozó közleményeknek és azoknak az adatoknak a kivételével, amelyek törvény alapján vagy egyébként is nyilvánosságra kerülnek - nem egyénenkint, hanem mindenkor csak területi vagy tárgyszerinti összefoglalásban teheti közzé, kivéve, ha az egyénenkinti közléshez az adatszolgáltatók hozzájárulnak.
22. § A miniszterelnök a közérdekű adatgyüjtések főbb eredményeit tartalmazó Statisztikai Évkönyvet - a minisztériumok működését és az ország közállapotait ismertető jelentés kíséretében - évenkint az országgyűlés elé terjeszti.
23. § Ennek a törvénynek rendelkezései nem vonatkoznak a belső igazgatási célú vagy helyi jelentőségű adatgyüjtésekre.
Amennyiben kétség merül fel a tekintetben, hogy valamely adatgyüjtés belső igazgatási célú, illetve helyi jelentőségű-e, végső fokon az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után a minisztertanács dönt.
24. § Ennek a törvénynek életbelépésével a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897:XXXV. törvénycikk egész terjedelmében, továbbá az 1927:XXI. tc. 195. §-a és az 1928:XL. tc. 164. §-a hatályát veszti.
Az Országos Statisztikai Tanácsnak a 8. §-ban említett feladatköre az 1921:LII. törvénycikkben szabályozott adatgyüjtésre is kiterjed.
A jelen törvény életbelépése után a kereskedelemügyi miniszter az 1921:LII. törvénycikkel reá ruházott hatáskörében a miniszterelnökkel egyetértve jár el.
25. § Ezt a törvényt a miniszterelnök hajtja végre.
A törvény életbelépésének napját a miniszterelnök rendelettel állapítja meg.
