1. § Az Olaszországgal 1928. évi július hó 4-én Rómában kötött kereskedelmi és hajózási szerződés mellékleteivel, valamint a hozzátartozó zárójegyzőkönyvvel és jegyzőkönyvvel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett okiratoknak eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya egyaránt azon óhajtól vezéreltetve, hogy a barátság kötelékeit szorosabbá fűzzék és a lehető legnagyobb mértékben támogassák azon gazdasági kapcsolatokat, amelyek szerencsésen máris fennállanak a két Ország között, kereskedelmi és hajózási szerződés megkötését határozták el és e végből megnevezték meghatalmazottaikat, mégpedig:
(következik a meghatalmazottak megnevezése)
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk. A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a kereskedelem és hajózás szabadságát.
A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik Fél területén a kereskedelem, ipar és hajózás tekintetében mindazon jogokat, kiváltságokat és kedvezményeket fogják élvezni, amelyek a belföldieknek vagy a legnagyobb kedvezményben részesített nemzet állampolgárainak megadattak vagy a jövőben meg fognak adatni. Ez a kikötés legkevésbbé sem érinti azon törvények és szabályok, valamint rendeletek intézkedéseit, amelyek a szerződő Felek mindegyikének területén a kereskedelem, ipar és rendészet terén minden más ország állampolgáraira alkalmazást nyernek.
Következőleg a Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai, az ország törvényeinek megtartásával, szabadon léphetnek be, utazhatnak, tartózkodhatnak és telepedhetnek le a másik Fél területén, valamint szabadon hagyhatják azt el bármikor, a nélkül, hogy bármily természetű más, vagy magasabb általános vagy helyi korlátozásoknak vagy terheknek vettetnének alá, mint amelyeknek a belföldiek, vagy, ahol a külföldiekre vonatkozólag különleges rendelkezések állnak fenn, a legnagyobb kedvezményben részesedő Nemzet állampolgárai vannak alávetve, fenntartva ez esetben a 6. Cikknek a mindennemű közszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseit. Ezenkívül, mindkét szerződő Fél állampolgárainak teljes szabadságában fog állni a másik Fél területén, úgy mint a belföldieknek, az ország törvényei által megszabott korlátok között mindennemű kereskedelmet, ipart vagy szabad foglalkozást gyakorolni, feltéve, hogy valamely foglalkozás nincs a szerződő Felek egyikének törvényeinél fogva ezen Fél állampolgárai részére fenntartva.
2. Cikk. A Szerződő Felek mindegyike állampolgárainak jogukban fog állani a másik szerződő Fél területén bárminemű ingó és ingatlan javakat ingatlan javalkat szerezni és birtokolni és azokról vétel, eladás, adományozás, csere, házassági szerződés, végrendelet, törvényes öröklés útján vagy bármily más módon szabadon rendelkezni, ugyanazon feltételek mellett, mint a belföldieknek.
Úgyszintén kivihetik javaikat az állam törvényeinek betartása mellett a nélkül, hogy mint idegenek a kivitel címén bármily illeték fizetésére köteleztetnének és a nélkül, hogy bármilyen más vagy magasabb illetéket kellene fizetniök, mint a belföldieknek hasonló körülmények között.
Mindazonáltal az ingatlan javak vételére, birtoklására és használatára vonatkozóan fenntartatnak azon kivételek és korlátozások, melyek a Szerződő Felek mindegyike által az állam biztonsága szempontjából minden idegen Ország állampolgáraira vonatkozóan törvényesen megállapíttattak vagy meg fognak állapíttatni.
3. Cikk. A magyarok Olaszországban és az olaszok Magyarországon teljesen szabadon intézhetik ügyeiket, úgy mint a belföldiek, akár személyesen, akár általuk választott megbízottaik közbenjöttével, a nélkül, hogy köteleztetnének jutalmat vagy kártalanítást fizetni azon ügynököknek, bizományosoknak stb., kiknek szolgálatait nem óhajtják igénybe venni és a nélkül, hogy ezen az alapon más korlátozásoknak vettetnének alá, mint amelyeket az ország általános törvényei megállapítanak.
4. Cikk. Azon netáni nagyobb előnyökön felül, amelyek a legnagyobb kedvezményt élvező Nemzettel való elbánásból folynak, az egyik szerződő Fél kereskedőinek, gyárosainak és más termelőinek, kik illetékes hazai hatóságaik által kiállított iparigazolvánnyal bizonyítják, hogy kereskedés és ipar űzésére jogosultak és ott a törvény által előírt adókat és illetékeket fizetve, jogukban fog állni a másik Fél területén előírt alakiságok betartása mellett, akár személyesen, akár a szolgálatukban álló utazók útján, a másik Fél területén a kereskedőknél vagy termelőknél vagy a nyilvános eladási helyiségekben vásárlásokat eszközölni. Kereskedőknél vagy más oly személyeknél, akik kereskedésükben vagy ipari üzemükben a vételre ajánlott áruhoz hasonló árut használnak fel, áruminták alapján is gyüjthetnek megrendeléseket, a nélkül, hogy ebből kifolyólag külön adó vagy illeték fizetésére lennének kötelezve.
Az iparigazolvánnyal ellátott kereskedők és iparosok és a szolgálatukban álló kereskedelmi utazók csak árumintákat vihetnek magukkal, nem pedig árukat is.
Az iparigazolványok meg kell hogy feleljenek annak a mintának, mely a Genfben 1923. évi november hó 3-án a vámügyi alakiságok egyszerűsítése tárgyában kötött Nemzetközi Egyezményben szerepel.
A Szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással, hogy az iparigazolvány kiállítására mely hatóságok jogosultak.
Az iparigazolvánnyal ellátott kereskedőknek vagy iparosoknak (kereskedelmi utazóknak) más, mint az igazolványon megnevezett kereskedők vagy iparűzők számára üzleteket kötni vagy közvetíteni nem szabad. Csak utazás közben gyüjthetnek megrendeléseket vagy eszközölhetnek vásárlásokat.
Fenti rendelkezések nem vonatkoznak sem a vándoriparosokra, sem a házalókra, sem az ipart és kereskedelmet nem űzőknél való megrendelések gyüjtésére, minthogy ezekre vonatkozóan a szerződő Felek mindegyike fenntartja magának a teljesen szabad törvényhozás jogát.
5. Cikk. A Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai mentesek lesznek a másik Fél területén minden kötelező katonai szolgálat alól úgy a szárazföldi, légi és tengeri hadseregben, mint a közbiztonsági szervben vagy a népfelkelésben. Szintúgy mentesek lesznek az ilyen szolgálat helyébe lépő minden illeték és minden katonai lefoglalás és szolgáltatás alól. Mindazon által kivételt képeznek azon terhek, amelyek az ingatlanok birtoklásával vagy bérlésével kapcsolatosak, éppúgy, mint azon katonai szolgáltatások és lefoglalások, melyeknek a belföldiek, földbirtokosi vagy ingatlan bérlő minőségükben egyaránt alávethetők.
Ez esetben mindegyik Szerződő Fél állampolgárainak érdekei az ellenszolgáltatásokat és kártalanításokat és a lefoglalások árának megállapítását illetőleg ugyanazon védelemben fognak részesülni, mint hasonló esetben a belföldiek érdekei.
Mentesek lesznek ugyancsak minden kötelező hivatalos tevékenység alól a jogszolgáltatás, az állami vagy helyhatósági közigazgatás terén, minden hozzájárulás alól, legyen az akár pénzbeli, akár természetbeni, mely az ezen bekezdésben említett személyes szolgálatok egyikének egyenértéke címén megállapíttatott, éppúgy, mint a kényszerkölcsönök alól.
Megegyezés áll fenn továbbá, hogy ami a fenti kérdéseket illeti, egyik Szerződő Fél állampolgárai sem fognak soha a másik Fél területén kevésbbé kedvező elbánásban részesülni, mint akármelyik harmadik Hatalom állampolgárai.
6. Cikk. Mindegyik Szerződő Fél állampolgárai személyükre, javaikra, jogaikra és érdekeikre nézve minden vonatkozásban a másik Fél területén a pénzügyi hatóságok és bíróságok részéről ugyanazon elbánásban és védelemben fognak részesülni, melyben ezen utóbbi Fél állampolgárai részesülnek, amennyiben a közterhekről (mindennemű illetékek és adókról) és közterhek jellegét bíró adókról és más hasonló szolgáltatásokról van szó.
7. Cikk. Azon részvénytársaságok és más kereskedelmi, ipari, pénzügyi, kereskedői, szállítási és biztosítási (ideértve a nyilvános életbiztosítási intézeteket) társaságok, melyek az egyik Szerződő Fél területén érvényesen megalakíttattak és ott jogszerűen állnak fenn, a másik Fél területén jogszerűen fennállóknak fognak elismertetni. Ezek és telepeik ezen területen az érvényben lévő törvények és rendeletek által megállapított módozatok mellett és keretek között gyakorolhatják kereskedelmi és ipari tevékenységüket és érvényesíthetik jogaikat. Az említett társaságok a másik Fél területén minden körülmények között ugyanazon jogokat fogják élvezni, mint amelyek a legnagyobb kedvezményt élvező Nemzet hasonló társaságai részére errevonatkozóan megállapíttattak vagy meg fognak állapíttatni. Ugyanezen társaságokra vonatkozóan alkalmaztatni fognak a jelen szerződésben foglalt ama rendelkezések is, amelyek akár a közszolgáltatásokra, akár az adókra, kényszerkölcsönökre vagy katonai foglalásokra vonatkoznak.
8. Cikk. Az egyik Szerződő Fél nyers- vagy ipari termékei a másik Fél területére való bevitelüknél nem fognak más vagy kedvezőtlenebb elbánásban részesülni, mint amilyenben bármely más ország részesül, nevezetesen nem fognak sem más, sem magasabb vámokkal vagy illetékekkel - minden mellék- és pótilletéket beleértve - terheltetni, mint aminők bármely más ország termékei után szedetnek.
A másik Szerződő Fél területére irányuló kivitel után nem szedhetők sem más, sem magasabb kiviteli vámok vagy illetékek, mint aminők azonos termékeknek bármely más államba való kivitele után szedetnek.
A Szerződő Felek mindegyike továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a másikat mindazon előnyökben részesíti, melyeket egyikük engedélyezett vagy a jövőben engedélyezni fog bármely harmadik országnak a beviteli és kiviteli vámok beszedésére és biztosítására, az áruk osztályozására és a tarifák értelmezésére, a behozatali és kiviteli előjegyzési eljárásra, a visszkivitelre, a tárolásra és minden más vámalakiságra vonatkozólag, ideértve a behozott áruk megvizsgálásának és vegyelemzésének módját.
9. Cikk. Az előző cikk első bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül, a jelen szerződés A) mellékletében felsorolt magyar származású és onnan érkező nyerstermékek és ipari készítmények beviteli vámjai Olaszországban és a jelen szerződés B) mellékletében felsorolt olasz származású és onnan érkező nyerstermékek és ipari készítmények beviteli vámjai Magyarországon nem lehetnek magasabbak azoknál, mint amelyek ezekben a mellékletekben fel vannak tüntetve.
10. Cikk. Magyarországi származású és onnan érkező nyerstermékek vagy ipari készítmények az olasz gyarmatokra és birtokokra való bevitelüknél a legtöbb kedvezményt élvező Nemzet termékeire alkalmazott tarifát fogják élvezni, kivéve azon előnyöket, melyek az anyaország, annak gyarmatai és birtokai számára tartattak fenn.
Az olasz gyarmatokról és birtokokról származó és onnan érkező nyerstermékekre vagy ipari készítményekre Magyarországba való bevitelüknél a bármelyik más Ország számára azonos termékekre máris engedélyezett vagy a jövőben engedélyezendő legnagyobb kedvezmény előnyei fognak engedélyeztetni.
11. Cikk. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy kölcsönös viszonylataikban alkalmazni fogják a vámügyi alakiságok egyszerűsítésére 1923. évi november hó 3-án Genfben megkötött Nemzetközi Egyezmény rendelkezéseit.
12. Cikk. A 8. Cikk rendelkezései nem alkalmazhatók:
a) azon kedvezményekre, melyeket a Szerződő Felek bármelyike kivételesen engedélyezett vagy engedélyezni fog a Szomszéd Államoknak a határszéli forgalom megkönnyítése céljából; megegyezés áll fenn aziránt, hogy határzónának fog tekintetni az a terület, melynek kiterjedése egyik és másik oldalon nem haladja meg a 15 km-t;
b) azon kötelezettségekre, melyek az egyik vagy másik szerződő Félre valamely már létrejött vagy a jövőben létrejövő vámunió kötelezettségeiből háramlanak.
13. Cikk. Ami a területeiken való átvitelt illeti, a szerződő Felek viszonylataikban kölcsönösen alkalmazni fogják az átmenet szabadságáról Barcelonában 1921. évi április hó 20-án aláírt Egyezmény és Szabályzat rendelkezéseit.
14. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy semmilyen módon sem fogják a két ország egymásközti kereskedelmét behozatali, kiviteli vagy átviteli tilalmakkal vagy korlátozásokkal megnehezíteni.
Mindazonáltal fenntartják maguknak a behozatal, a kivitel és az átvitel betiltását vagy korlátozását, amennyiben ezen tilalmak vagy korlátozások egyidejűleg minden hasonló helyzetben lévő államra is alkalmaztatnak, a következő esetekben:
a) állam- és közbiztonsági okokból;
b) egészségügyi és állategészségügyi rendészeti okokból, valamint az állatoknak és növényeknek betegségek, rovarok és mindennemű élősdiek ellen való megvédése szempontjából;
c) hadiszükségletekre nézve rendkívüli viszonyok esetén;
d) a jelenleg létező vagy a jövőben létesítendő állami egyedáruságokat illetően;
e) oly célból, hogy azok a tilalmak vagy korlátozások, amelyeket a belföldi törvények hazai áruknak a belföldön való gyártása, forgalombahozatala, szállítása és fogyasztása tekintetében megállapítanak vagy meg fognak állapítani, az ugyanolyankülföldi árúkkal szemben is alkalmazást nyerjenek.
15. Cikk. Visszkivitel vagy visszbehozatal kötelezettsége és a szerződő Felek vámtörvényei által előírt feltételek mellett a következő tárgyakra és árukra fog engedélyeztetni a beviteli és kiviteli vámmentesség:
a) a kijavításra rendelt tárgyakra;
b) mindennemű használt külső burkolatokra, melyeket megtöltve való visszkivitel céljából üresen hoztak be, vagy megtöltve való kivitel után üresen hoznak vissza, amennyiben nem vámmentesek vagy a göngysúlyra vonatkozó rendelkezések szerint nem tekintetnek magának az árunak részeiként, vagy az érvényben lévő vámügyi rendelkezések szerint nincsenek más különleges elbánásnak alávetve;
c) áruk (a fogyasztási cikkek kivételével), melyek vásárokra szállíttattak, ha egy előre megállapított időközön belül eladatlanul visszaküldetnek;
d) áruk (az egyedárusági tárgyak, élelmiszerek és italok kivételével), melyek kizárólag mint minták használhatók. Ezen minták 12 hónapon belül kerülhetnek visszkivitelre.
16. Cikk. A Szerződő Felek termékeinek a másik Fél területére való bevitelénél általánosságban nem fog származási bizonyítvány felmutatása megkívántatni.
Mindazonáltal, ha az egyik szerződő Fél valamely harmadik Ország termékeit magasabb vámoknak veti alá, mint amilyenek a másik Fél azonos áruira alkalmaztatnak vagy, egy harmadik ország áruit oly tilalmaknak és korlátozásoknak veti alá, melyek a másik Fél azonos áruira nem alkalmazandók, jogában fog állni, ha ennek szüksége fennforog, a másik Féltől származó árukra a mérsékelt behozatali vámok alkalmazását vagy ezen áruk behozatalának megengedését származási bizonyítványnak felmutatásától függővé tenni.
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy őrködnek felette, hogy a kereskedelem ne nehezíttessék meg a származási bizonyítvány kiadásánál felesleges alakiságokkal.
Az említett származási bizonyítványok kiadathatnak a feladás helyén lévő vámhivatalok által, akár a belterületen, akár a határon vagy Magyarországon az illetékes Kereskedelmi és Iparkamarák, illetőleg Olaszországban a Kerületi Gazdasági Tanácsok által.
A két Kormány intézkedhetik aziránt, hogy a másik Állam vámhivatalai által elfogadandó származási bizonyítványok kiállításának jogát a fentemlített hatóságokon kívül másokra, esetleg a két állam mindegyikének valamelyik gazdasági érdekképviseleti szervére bízza.
Az esetben, ha a bizonyítványok nem egy kellőképen meghatalmazott kormányhatóságok által fognak kiállíttatni, az importáló ország Kormánya megkövetelheti, hogy azok a feladás helyére nézve illetékes saját diplomáciai vagy konzuli hatóságai által láttamoztassanak. A két Kormány egyetért abban, hogy megállapítja a kölcsönösség alapján a láttamozás megkövetelésének esetében kivetendő illetéket.
A származási bizonyítványok úgy a rendeltetési ország, mint az exportáló ország nyelvén kiállíthatók. Utóbbi esetben a rendeltetési ország vámhivatalai megkövetelhetik azoknak fordítással való ellátását.
Ha egy harmadik Ország termékei a Szerződő Felek egyikének területén keresztül vitetnek be a másik Fél területére, annak vámhatóságai szintén el fogják fogadni a másik Fél vámhatóságai által a fent leírt alakban kiállított származási bizonyítványokat, amennyiben magából a származási bizonyítványból kitűnik, hogy a termékek vámhivatali felügyelet alatt maradtak.
A postacsomagok számára származási bizonyítványok nem szükségeltetnek.
17. Cikk. Ha a Szerződő Felek egyike egy áru vámkezelését a behozatalnál az összetétellel, tisztasági fokkal, minőséggel, egészségi állapottal, a termelési övezettel vagy más azonos körülményekkel kapcsolatos különös feltételektől teszi függővé, a két Kormány együttesen fogja megvizsgálni, hogy az árunak az előírt tulajdonságoknak való megfelelő voltát megállapító ellenőrző alakiságok egyszerűsíthetők-e az exportáló ország illetékes hatóságai által kellő formában kiállított bizonyítványok felmutatása útján.
Ha a két Kormány egyetért e tárgyban, úgy együttesen fogják a megkívánt feltételek megállapítására szolgáló eljárást megállapítani. Ki fogják továbbá jelölni a bizonyítványok kiállítására felhatalmazott hatóságokat, meg fogják állapítani a bizonyítványok tartalmát, az azoknak kiadására vonatkozó szabályokat, az áruk azonosságát biztosító alakiságokat és esetleg a mintavételre vonatkozó eljárást.
Magától értetődik, hogy még azon esetben is, ha a bizonyítványok felmutatása a jelen cikk értelmében létesített megállapodások alapján engedélyeztetik, a rendeltetési országnak jogában fog állni, hogy a bizonyítványok helyességét igazoltassa és az áruk azonosságáról meggyőződjék.
18. Cikk. Bármily belső adó, amelyet az állam, a helyi hatóságok vagy testületek javára szednek és amely valamely termék termelését, gyártását vagy fogyasztását a jelenben vagy a jövőben az egyik szerződő Fél területén terheli, bármely indoknál fogva sem lehet magasabb vagy terhesebb a másik Fél területéről származó és onnan behozott termékekre, mint a hasonló belföldi termékekre.
19. Cikk. Ami az utasoknak és poggyásznak vasúton való szállítását illeti, azonos körülmények között nem fog a feladást, a fuvardíjakat és a szállítást terhelő közterheket illetően semmiféle különbség tétetni a szerződő Felek állampolgárai közt.
20. Cikk. Az Olaszországból valamely magyar állomásra vagy Magyarországon való keresztülvitelre feladott áruk a magyar vasutakon a szállítás, fuvardíj és a szállításra kivetett közterhek tekintetében nem fognak kedvezőtlenebbül kezeltetni, mint a magyar állomások között ugyanazon vonalon szállított hasonló áruk.
Ugyanezen eljárás fog alkalmaztatni az olasz vasutak által Magyarországról egy olasz állomásra vagy Olaszországon való keresztülvitelre feladott árukra vonatkozóan.
Az előbbi rendelkezések nem vonatkoznak azon tarifamérséklésekre, melyek valamely jótékony célra vagy közoktatási vagy nevelési célra engedélyeztetnek, sem valamely csapás esetén utasok és áruk szállítására engedélyezett mérséklésekre, sem azokra, melyek a katonai szállításokra, közszolgálati, vasúti és hasonló szolgálati személyekre, éppúgy, mint azoknak családtagjaira alkalmaztatnak, sem a belföldi közlekedési vállalatok szolgálati szállításaira engedélyezett mérséklésekre.
21. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy egymásnak kölcsönösen engedélyezik azon fuvardíjtételeket, melyek vasutaikon ugyanazon irányban, ugyanazon vonalon, egy harmadik Államból származó vagy egy harmadik állami rendeltetésű hasonló szállítmányra alkalmaztatnak vagy alkalmaztatni fognak.
Ugyanezen eljárás fog alkalmaztatni a belföldi hajózási vonalak szállítási díjtételeire vonatkozóan, amennyiben a vasúttal kombinált tarifáról, vagy a vonatkozó Állam kormánya ellenőrzésének alávetett belföldi hajózási vonalak szállítási tarifáiról van szó.
22. Cikk. Azon tarifák, fuvardíjmérséklések vagy más kedvezmények, melyeknek alkalmazása függővé tétetett azon körülménytől, hogy az áruk vasúton való szállításuk előtt vagy után bizonyos állami vagy magán hajózási vállalat által, vagy egy bizonyos tengeri vagy belföldi hajózási vonalon szállíttassanak, mindegyik szerződő Fél által alkalmaztatni fognak ugyanazon irányban és ugyanazon vonalon azokra az árukra is, melyek egy kikötőbe érkeznek, vagy amelyek egy kikötőből máshova vitetnek a másik Fél hajói által.
23. Cikk. A magyar hajók Olaszország kikötőiben, legyen az bejövetelükkor, tartózkodásuk alatt vagy távozásukkor, ugyanazon elbánásban fognak részesülni, mint az olasz hajók, vonatkozással éppúgy azon illetékekre és adókra, bármi legyen azok jellege és megnevezése, melyek az Állam, a községek, közhatósági testületek, köztisztviselők vagy bármiféle intézmények javára vettettek ki, mint a hajók elhelyezésére, be- és kirakására a kikötőkben, kikötési helyeken, öblökben, medencékben és dokkokban, s általában mindazon alakiságokra és rendelkezésekre, melyeknek a hajók, azok legénysége és rakománya alávettethetnek.
Az olasz partokon vagy területen történt hajótörés vagy tengeri kár vagy kényszerkikötés esetén, ezen hajók minden tekintetben ugyanazon elbánást fogják élvezni, mint azonos esetben az olasz hajók részére engedélyeztetett.
Ugyanezen rendelkezések alkalmazandók az olasz hajókra, azok legénységére és rakományára Magyarország hajózható vizein, kikötőiben és medencéiben.
24. Cikk. A hajók nemzetisége azon Állam törvényei szerint fog megállapíttatni, melyhez a kérdéses hajók tartoznak.
Az egyik szerződő Fél által kiadott köbözési bizonyítványok a másik területén is elégségesek lesznek a hajók befogadóképességének megállapítására a nélkül, hogy a tonnatartalom felülvizsgáltatnék.
Kivéve a bírósági eladás esetét, az egyik szerződő Fél hajói nem nationalizálhatók a másikban azon állam hatósága által kiállított törlési nyilatkozat nélkül, melyből kiválnak.
25. Cikk. Külön egyezmények megállapítása híján a parti hajózás fenntartatik a belföldi lobogók alatt járó hajók számára.
26. Cikk. A jelen Szerződés határozmányai semmiben sem érintik a Duna nemzetköziesített hálózatát rendező okmányok előírásait, sem az ezen okmányok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket.
27. Cikk. A két Állam posta-, távíró- és távbeszélő-viszonylataira, amennyiben azokat az érdekelt igazgatóságok között kötött vagy kötendő külön egyezmények határozmányai nem szabályozzák, az Egyetemes Postaegyesület, illetve a Távíró Egyesület érvényben lévő szerződéseinek, Egyezményeinek és foganatosító szabályzatainak határozmányai nyernek alkalmazást.
28. Cikk. Ha a Szerződő Felek között a jelen Szerződésnek az árucserére vonatkozó rendelkezései értelmezésében vagy alkalmazásában nézeteltérés támadna, a vita, ha az egyik Szerződő Fél úgy kívánja, döntőbíróság útján fog rendeztetni.
Minden vitás kérdésben a döntőbíróság a következő módon fog összeállíttatni: mindegyik Szerződő Fél meg fog nevezni döntőbíróul állampolgárai közül egy illetékes személyt és ezek meg fognak egyezni egy elnök személyének kiválasztásában egy harmadik baráti Hatalom állampolgárai közül.
A Szerződő Felek fenntartják maguknak, hogy előre kijelöljék egy meghatározandó időszakra azon személyt, ki vita esetén az elnök szerepét be fogja tölteni.
29. Cikk. Jelen szerződés a lehető legrövidebb időn belül meg fog erősíttetni és a vonatkozó megerősítő okiratok Rómában fognak kicseréltetni.
A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított 15 nap mulva lép életbe, és ezen időponttól kezdve minden tekintetben helyettesíti a Szerződő Felek által Rómában 1925. évi július hó 20-án megkötött ideiglenes kereskedelmi Egyezményt.
Érvényben marad a hatályba lépésétől számított három évre. Ezen idő elmultával jelen Szerződés minden időben felmondható, úgy hogy hatályban marad hat hónapig azon naptól számítva, melyen a felmondás a másik Szerződő Fél tudomására hozatott.
Minek hiteléül a teljhatalmú Megbízottak jelen Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt két példányban, Rómában egyezerkilencszázhuszonnyolc évi július hó 4-én.
(Aláírások)
| Olasz vámtarifa száma | Az áruk megnevezése | Behozatali vám 100 aranylírában | Növelési koefficiens | ||
| darabonkint | |||||
| 1 b)-ből | Ló, másféle, ideértve a csikókat és kancákat bármilyen nagyságban: | ||||
| - melegvérű lovak a következő fajtákból és törzsekből: Lipica, nagy és kis Nonius, Furioso, Gidrán, angol-arab keresztezés, valamint az említett melegvérű lovak egymásközti keresztezéséből | 90.- | - | |||
| - másféle | 112.50 | - | |||
| 5-ből | Vágóhídra szánt bika, vámhivatali felügyelet mellett | 20.- | - | ||
| 6 | Tehén | 14.- | - | ||
| 7 | Tinó, üsző és növendékbika | 10.- | - | ||
| 8 | Borjú | 10.- | - | ||
| 100 kg-kint | |||||
| 12 | Baromfi: | ||||
| - kacsa és liba | 5.- | - | |||
| - másféle | 5.- | 1.- | |||
| 18 | Leölt állatok: | ||||
| a) | Baromfi: | ||||
| - kacsa és liba | 5.- | 0.6 | |||
| - másféle | 5.- | 2.- | |||
| 20 b) 2-ből | Magyar fajtájú szalámi | 15.- | - | ||
| 21 a)-ból | Libamájpástétom | 80.- | 0.2 | ||
| 24 | Baromfitojás | vm. | |||
| 47 | Sütemény: | ||||
| a) | cukor nélkül | 58.- | - | ||
| b) | cukortartalommal: | ||||
| 1. 18%-ot meg nem haladó mennyiségben | 61.50 | - | |||
| 100:kg-kint | |||||
| Az elsőosztályú cukor után kivetett belső gyártási adókkal egyenlő gyártási pótlék a legfeljebb 18% cukortartalommal bíró sütemények után az áru 100 kg-jakint 18 kg-nak megfelelő mértékben fog kivettetni. | |||||
| 2. 18%-ot meghaladó mennyiségben: | |||||
| α) 18%-ot meghaladó, de legfeljebb 24% mennyiségben | 61.50 | - | |||
| β) 24 %-ot meghaladó mennyiségben | 68.- | - | |||
| Az elsőosztályú cukor után kivetett gyártási pótlék a következőképpen fog szedetni: | |||||
| - a 18%-nál nagyobb, de legfeljebb 24% cukortartalommal bíró sütemények után az áruban tényleg foglalt mennyiség mértékében; | |||||
| - a 24%-ot meghaladó cukortartalommal bíró sütemények után az áru 100 kg-jakint 35 kg mértékében, vagy a behozatalt eszközlő fél kívánságára a tényleges cukortartalom mennyiségének mértékében, ha az 35%-nál alacsonyabb. | |||||
| A 47. számhoz. - I. Süteményeket tartalmazó, vas- és acéllemezből készült dobozok a süteményektől elkülönítve 100 kg-kint 30 líra vámmal vámoltatnak akkor is, ha ónozva, lakkozva, nyomtatva, litografálva, finoman fényezve vagy cimkékkel vagy nyomtatott vagy litografált papírral felszerelve vannak. | |||||
| II. Az anyagában festett papiroslemezből (triplexlemezből) készült dobozok festetlen papiroslemezből készült dobozok gyanánt fognak elvámoltatni. | |||||
| 70 d)-ből | Árpagyöngy | 6.- | - | ||
| 74-ből | Száraz bab | 1.50 | - | ||
| 76 | Burgonya | vm. | |||
| 98 a) 2-ből számhoz | Budapest, Győr, Dunakszei-Alag, Nyíregyháza és Demecser városokból származó káposzta, ideértve a savanyított répát, származási bizonyítvánnyal 100 kg-kint 3 líra kedvezményes vám alá esik. | ||||
| 103-ból | Ásványvíz: | ||||
| a)-ból | természetes gyógyvizek a következő forrásokból: Ferenc József-víz (Balatonfüres); Herkules-, Hunyadi János-, Kossuth Lajos-, Loser János-, Mária (Budapest-Budaörs); Apenta Keserűvízforrás, Ferenc József, Rákóczi (Budapest-Kelenföld); Igmándi Keserűvíz (Igmánd); Mira (Jászkarajenő); Kékkúti gyógyvíz (Kékkút); Mohai Ágnesforrás (Moha); Parádi gyógyvíz (Parád); Hungária-víz (Budapest); Dobó-forrás (Eger); Szt. Lukács-víz (Budapest) | 3.- | - | ||
| b)-ből | másféle: Harmatvíz (Budapest); Palatinusvíz (Budapest); Szt. Lukács Kristályvíz (Budapest); Kékkúti (Kékkút) és Mohai Ágnesforrás (Moha) | 6.- | - | ||
| hl-kint | |||||
| 105 a) | Sör hordókban | 15.- | - | ||
| 106-ból | Bor: | ||||
| Tokajhegyaljai, Neszmélyi, Móri, Balatonmelléki, Villánypécsi, Egri, Miskolc-Abaúji és ürmösbor: | |||||
| a)-ból | hordókban, demionokban vagy tartálykocsikban | 20.- | 0.5 | ||
| b)-ből | palackokban: | százankint | |||
| 1-ből: β) 1/2 literes vagy annál kisebb palackban | 30.- | - | |||
| 2-ből: β) 1/2 liternél nagyobb, de 1 liternél nem nagyobb palackban | 50.- | - | |||
| 271 d) és 273 b) számokhoz | Különleges magyar motívumokkal hímzett pamut- vagy selmyszövetek, a letétbe helyezett minták fajtájára, kiszabva vagy varrva vagy konfekcionálva, rojtokkal is, a termelő szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonyítványa kíséretében, mely igazolja, hogy magyar háziipari termékről van szó. | 100 kg-kint a megfelelő hímzett szövet vámja 20% pótlékkal | |||
| 311 b) 2-ből | Csillárok és álló vagy függő lámpák és azok alkotórészei nem kovácsolható lágy öntvényből, 1 kg vagy annál nagyobb, de 10 kg-nál kisebb darabsúlyban: | ||||
| - horganyozva (galvanizálva) | 22.70 | - | |||
| - nikkelezve | 25.20 | - | |||
| - más anyaggal kapcsolatban | 28.20 | - | |||
| 344 a)-ból | Függőlámpák lírái vas- vagy acéldrótból, melynek keresztmetszete kerek vagy négyszögletű és szilárdsága mm2-kint 75 kg-nál kisebb és étmérője 1.5 mm-nél nagyobb: | ||||
| - egyszerűen horganyozva (galvanizálva) | 32.- | - | |||
| - nikkelezve | 40.- | - | |||
| 347 b) 2-ből | Kád vaslemezből, melynek vastagsága 1 1/2 mm vagy annál több, de 4 mm-nál kevesebb: zománcozva | 47.- | - | ||
| 347 b) 3-ból | Lámpaégő vaslemezből, melynek vastagsága 1 1/2 mm-nél kisebb, oxidálva, ólmozva, horganyozva (galvanizálva) vagy aluminiummal bevonva | 42.80 | - | ||
| 365 b) | Lámpák, csillárok, kandeláberek és más világító készülékek és azok alkotórészei rézből és ötvényeiből, sem aranyozva, sem ezüstözve | 86.25 | - | ||
| 369 c)-ből | Áruk rézből és ötvényeiből: | ||||
| - acetylen-gázégők és petróleumlámpák számára való körégők | 65.- | - | |||
| - más égők | 65.- | 0.2 | |||
| 407 b)-ből | Cséplőgépek darabonkint: | ||||
| 1. - 30 q-nál nagyobb súlyban | 14.- | - | |||
| 2. - 10 q-nál nagyobb, de legfeljebb 30 q súlyban | 16.- | 0.3 | |||
| 408-ból | Másutt nem említett malomipari gépek | 16.- | - | ||
| 428 | Építési és útépítő anyagok készítésére szolgáló gépek darabonkint: | ||||
| a) | 50 q-nál nagyobb súlyban | 14.- | 0.3 | ||
| b) | 10 q-nál nagyobb, de legfeljebb 50 q súlyban | 15.- | 0.3 | ||
| c) | 5 q-nál nagyobb, de legfeljebb 10 q súlyban | 18.- | 0.3 | ||
| d) | legfeljebb 5 q súlyban | 22.- | 0.3 | ||
| 418-ból | Fedélcserepek és téglák gyártására szolgáló gépek, mészhomoktéglák, valamint mész és cement gyártására szolgáló gépek legfeljebb 50 q darabsúlyban | 18.- | - | ||
| 431. számhoz | Ha a végből, hogy szivattyúk az öntvényből, vasból vagy acélból valók közé soroltassanak, szükségessé válnék annak igazolása, hogy a dugattyú, a henger vagy a forgattyú nincsenek más fémből, erre a célra el fog ismertetni a feladás helyének illetékes hatóságai által kiállított bizonyítványban foglalt igazolás. | ||||
| 460 b)-ből | II.-ből: Görgőjáratok öntvényből, vasból, acélból, melyek darabsúlya: | ||||
| 1. - 100 q-nál nagyobb | 24.- | 0.3 | |||
| 2. - 50 q-nál nagyobb, de legfeljebb 100 q | 27.- | 0.3 | |||
| 3. - 10 q-nál nagyobb, de legfeljebb 50 q | 36.- | 0.3 | |||
| 4. - 1 q-nál nagyobb, de legfeljebb 10 q | 46.- | 0.3 | |||
| 5. - legfeljebb 1 q | 58.- | 0.3 | |||
| II.-ből: Desintegrátorok, a pofatörők kivételével, öntvényből, vasból vagy acélból, melyek darabsúlya: | |||||
| 3. - 10 q-nál nagyobb, de legfeljebb 50 q | 36.- | 0.3 | |||
| 493 b) | Villamos számlálók | 200.- | 0.3 | ||
| 586 | Közönséges palackok | 5.- | 0.8 | ||
| Ásványvízzel vagy sörrel töltött bármilyen alakú palackok az üres közönséges palackok vámjával kezeltetnek. | |||||
| 613. b) 2. számhoz | Egyetelen díszítő motívummal bíró bútorok gyanánt fognak tekintetni azok a bútorok, amelyek ugyanazt a faragási, berakási, vésési vagy mozaik motívumot a bútor felületének egy másik pontján a szükséges szimetria okából isméteve mutatják, valamint azok a bútorok, melyeknél a fentemlített motívumok a bútorok alkotórészei összeépítési helyének fedésére szolgáló léceken vannak alkalmazva. | ||||
| 631 | Cirokszakál | vm. | |||
| 632 | Cirokseprő: | ||||
| a) | nyél nélkül | vm. | |||
| b) | nyéllel | 2.- | - | ||
| 777 a) 1-ből | Székfűvirág, bodzavirág, datura, nem porrá törve | 3.- | - | ||
| 777. a) 1. számhoz. - Átszitált székfűvirág e tarifaszám alá tartozik. | |||||
| kg-kint | |||||
| 780-ból | Acetil-para-amino-salol | 8.- | - | ||
| Aethílium-para-aminobenzoicum | 8.- | - | |||
| Brom-dietil-acetilurea | 6.- | - | |||
| ad I Calmopyrin (acetylsalicylsavas calcium) és hydropyrin (acetylsalicylsavas lithium) | 3.- | - | |||
| ad IV Acidum phenilaethylbarbituricum | 5.- | - | |||
| ad VI Bromisovalerianilurea | 10.- | - | |||
| ad VII Hexamethylentetramin | 10.- | - | |||
| ad VIII Para-aminobenzoil-diaethylaminoaethanol-chlorhydrat, alfadimethyl-amino-betabenzoylpentanol-chlor-hydrat | 12.- | - | |||
| 781. számhoz | Az egyszerű gyógyszerkészítmények közé számíttatnak azok is, amelyek egyetlen gyógyhatású anyagot és egy vagy két olyan hozzáadást tartalmaznak, melynek semmiféle gyógyhatása nincs, hanem csupán kötő- vagy oldóanyag gyanánt szerepel, mint pl. szesz, keményítő, magnézium-karbonát, kréta, glicerin, mézga, zsiradék, lycopodium, nem gyógyhatású olaj, talcum, vaselin, cukor és hasonlók. | ||||
| 100 kg-kint | |||||
| 782 a)-ból | V-ből: Sertéspestis elleni szérum | 250.- | - | ||
| 843-ból | Külön meg nem nevezett kaucsuk-áruk: | ||||
| b)-ből | fürdősapkák és football-labdák belső kamrái hengerelt lemezekből | 90.- | 0.3 | ||
| 844 c) | Külön meg nem nevezett ebonit-áruk | 150.- | 0.2 | ||
| 854 c)-ből | Papírmaséból vagy papiroslemezből való áruk, vényezve vagy lakkozva, ezüstözve vagy aranyozva is (tálcák, szappantartók, fényképészeti tálak stb. a szerződéshez csatolt minták fajtájára | 60.- | - | ||
| 912 c) | Játékszerek kaucsukból: | 100 kg-kint | |||
| 1. nyersen | 100.- | 0.2 | |||
| 2. színesen vagy festve | 125.- | 0.2 | |||
| 912 c) számhoz. - E tételszám alá tartoznak a kaucsukból való babák akkor is, ha fémből való fütyülőjök van. Kaucsukból való nyers játékszerek gyanánt fognak tekintetni azok a babák is, amelyeknek szemöldöke, szeme és arca festve van. | |||||
| 918 | Zab | 4.- | - | ||
| 926 | Széna | vm. | |||
| Magyar vámtarifa száma | Az áruk megnevezése | Vám aranykoronában | ||
| 23-ból | Sajt: | 100 kg-kint | ||
| a)-ból: kemény sajt: | ||||
| Grana (Parmigiano, Lodigiano és Reggiano) | 40.- | |||
| Ementhali és Gruyere-fajta sajt | 70.- | |||
| 37-ből | Díszítésre való lemetszett virág (ág is díszgyümölccsel): | |||
| a)-ból: friss: | ||||
| 1-ből: ibolya és orchidea | 200.- | |||
| rózsa november 15-től április 15-ig | 200.- | |||
| 2-ből: orgona, krizantémum, gyöngyvirág | 200.- | |||
| 3. másféle | 100.- | |||
| 38-ból | Díszítésre való lemetszett levél, fű, ág és efféle kötészeti anyag: | |||
| a)-ból: friss: | ||||
| 1. kamélia, borostyánmeggy, babér, magnolia, pálmalevelek, aucuba | 100.- | |||
| b)-ből: babér és borostyánmeggy levele szárított vagy egyébként kikészített: | ||||
| 1. nem kötözve | 40.- | |||
| 2. kötözve | 80.- | |||
| 54 | Nyers rizs, egészen vagy csak részben héjastól | vm. | ||
| 89-ből | Füge: | |||
| b) szárított: | ||||
| 1. a kisforgalom számára csomagolva (5 kg-nál kisebb csomagolásban) | 16.- | |||
| 2. más csomagolásban | 8.- | |||
| Jegyzet: Füge ipari feldolgozás céljaira, külön engedély alatt, a rendeleti úton megállapított feltételek és ellenőrzés mellett | 1.- | |||
| 90 | Citrom és cédrátgyümölcs | 3.- | ||
| 91 | Narancs és mandarin | 6.- | ||
| 92 | Sósvízbe rakott citrom, narancs és cédrátgyümölcs s ezek héja | 1.- | ||
| 93 | Szárított citrom-, narancs- és cédráthéj | 2.- | ||
| 97-ből | Száraz mandula | 12.- | ||
| 98 | Mogyoró: | |||
| a) héjastól | 8.- | |||
| b) héj nélkül | 14.- | |||
| 100 | Gesztenye és maroni | 4.- | ||
| 101 | Szentjánoskenyér | 4.- | ||
| 108-ból | Friss zöldbab és zöldborsó: | |||
| b)-ből: zöldbab február 1-től június 15-ig10.- | ||||
| zöldborsó február 1-től május 15-ig. | 10.- | |||
| 110-ből | Karfiol: | |||
| a) november 1-től március 31-ig | 8.- | |||
| b)-ből: április 1-től április 30-ig | 8.- | |||
| 126 b)-ből | Zárai Maraschino-likőr 2 liternél nem nagyobb palackokban (évi 50 q mennyiség erejéig), származási bizonyítvánnyal | 300.- | ||
| 128 b) 1-ből | Zárai Maraschino-szesz (marasca-gyümölcsből párolva) hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban (évi 75 q mennyiség erejéig), származási bizonyítvánnyal | 240.- | ||
| 131-ből | Bor: | |||
| a)-ból: hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban: | ||||
| Marsala, Vermouth, Malvasia és Moscato 16-22.5 térfogatszázalékig | 60.- | |||
| Chianti, Barolo és Barbarescop 16 térfogatszázalékig, amennyiben a palackbatöltés a magyar vámhatóságok ellenőrzése mellett történik s a dugó feltünteti az elnevezéseket | 48.- | |||
| b)-ből: 2 liternél nem nagyobb tartályokban: | ||||
| Marsala, Vermouth, Malvasia és Moscato 16-22.5 térfogatszázalékig | 200.- | |||
| Chianti, Barolo és Barbaresco 16 térfogatszázalékig | 110.- | |||
| 134-ből | Természetes ásványvíz a következő forrásokból: | |||
| San Gemini, San Pellegrino, Fiuggi, Ferrarelle, Chianciano, Bognanco, Bracca, Nocera Umbra, Roncegno, Levico, Montecatini és Salsomaggiore (acque madri) | vm. | |||
| Jegyzet: Csupán a palack esik a megfelelő vám alá | ||||
| 146 | Hántolt, polírozott rizs, töredékrizs; rizsdara, rizsliszt | 6.- | ||
| Jegyzet: Törevékrizs keményítőkészítésre külön engedély alatt, a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 1.- | |||
| 168 b)-ből | Marinált és olajba rakott halak üvegekben vagy légmentesen elzárt dobozokban, tubusokban és effélékben: | |||
| 1. szardínia | 25.- | |||
| 2. ajóka és tonhal olajban | 50.- | |||
| 230-ból | Márvány nyersen vagy nagyjából faragva, továbbá 20 cm-nél nagyobb vastagságban fűrészelt tömbökben vagy lemezekben | vm. | ||
| 246-ból | Kén nyersen, őrölve, finomítva, valamint kénvirág | vm. | ||
| 271-ből | Szulfátok: | |||
| h) rézszulfát (rézgálic), admonti gálic | 6.20 | |||
| 294-ből | Foszforsavtartalmú trágyák: | |||
| b) szuperfoszfát, kettős szuperfoszvfát és szuperfoszfátkeverék | 1.- | |||
| 334-ből | Tiszta olivaolaj 25 kg és annál nagyobb teljsúlyú tartályokban | 4.- | ||
| Jegyzetből: Szulfurolaj külön engedély alatt a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | |||
| Jegyzetből a 331-334. számokhoz | Tiszta olivaolaj 25 kg-nál kisebb teljsúlyú tartályokban | 8.- | ||
| 401 b)-ből | Viaszgyufa | 48.- | ||
| 407-ből | Celluloseból készült mesterséges gyapjú (Sniafil) pehelyben és topsban (fésült szalagban), fonatlanul | vm. | ||
| 425-ből | A citrus-gyümölcsökből nyert illóolajak (narancs-, citrom-, bergamott-, mandarin- és cédrátolaj) | 35.- | ||
| 442-ből | Citromsav | vm. | ||
| 551-ből | A kisforgalom számára kiszerelt pamutfonal | |||
| a)-ból: 5 gr-nál nagyobb darabsúlyú kiszerelésben: | ||||
| 1. legfeljebb kétágú fonal 15 gr-nál nagyobb darabsúlyú kiszerelésben (ideértve a varrócérnát is) | 200.- | |||
| 2-ből: másféle, a több mint háromágú varrócérna kivételével: | ||||
| α) háromágú varrócérna | 280.- | |||
| β) másféle | 320.- | |||
| b) legfeljebb 5 gr darabsúlyú kiszerelésben (ideértve a varrócérnát is) | 420.- | |||
| 552-ből | Közönséges pamutszövet az angol számozási mód szerint 50. sz. és annál durvább fonalból, melynél egy négyzetcentiméterre láncirányban és vetülékirányban együtt 76 vagy annál kevesebb fonal esik: | |||
| a)-ból: síma, egyszerűen sávolyos is: | ||||
| 3. festve, m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 205.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 225.- | |||
| 4. egy vagy két színnel nyomva, vagy két színnel tarkán szőve m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 225.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 250.- | |||
| 5. három vagy négy színnel nyomva, vagy három vagy négy színnel tarkán szőve m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 235.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 255.- | |||
| 6. öt vagy több színnel nyomva vagy öt vagy több színnel tarkán szőve m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 240.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 265.- | |||
| b)-ből: mustrás: | ||||
| 3. festve m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 225.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 245.- | |||
| 4. egy vagy két színnel nyomva vagy két színnel tarkán szőve m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 250.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 275.- | |||
| 5. három vagy négy színnel nyomva vagy három vagy négy színnel tarkán szőve m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 260.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 280.- | |||
| 6. öt vagy több színnel nyomva, vagy öt vagy több színnel tarkán szőve m2-kint: | ||||
| 170 gr-nál nagyobb súlyban | 265.- | |||
| 170 gr vagy annál kisebb súlyban | 290.- | |||
| Jegyzetek az 552, 553, 554, 555 számokhoz | 1. Ernyőszövet, tafota-, köpper- vagy atlaszkötéssel, síma vagy mustrás, nem színnyomatos, ripszerűen szőtt szélekkel, legalább 46 és legfeljebb 57 cm szélességben, amelyben a valódi selyemfonalak száma a 15%-ot nem haladja meg | 300.- | ||
| 2. Mustrás, tarkánszőtt bútorszöveteket pamutból m2-kint 300 gr-nál nagyobb súlyban, legfeljebb 15% műselyemtartalommal (a fonalak száma szerint), a megfelelő pamutszövetek vámja szerint kell kezelni 33 1/3% pótlékkal. | ||||
| 3. a) Más tarkánszőtt pamutszöveteket, amelyekben a valódi vagy műselyemfonalak száma nem haladja meg a 3%-ot, a megfelelő pamutszövetek vámtétele szerint kell kezelni, a nélkül, hogy a bennük foglalt selyemtartalom miatt pótlék alá esnének. | ||||
| b) Más tarkánszőtt pamutszöveteket, amelyekben a műselyemfonalak száma 3%-nál több, de legfeljebb 5%, a megfelelő pamutszövetek vámtételével kell kezelni 33 1/3% pótlékkal. | ||||
| 1. Az 1-3. alatt említett szövetek csak a budapesti m. kir. fővámhivatal által vámkezelhetők. | ||||
| 564-ből | Kendervonal és fonal másutt nem említett növényi anyagokból: | |||
| a)-ból: egyágú: | ||||
| 1. nyersen az angol számozási mód szerint: | ||||
| α) a 4. számon alul | 10.- | |||
| β) 4. számú és azon felül a 10. számig bezárólag | 12.- | |||
| γ) a 10. számon felül | 15.- | |||
| 571-ből | Kenderfonalakból készült szövet: | |||
| a) mustrátlan, csak egy alapkötéssel: | ||||
| 1. nyersen, cm2-kint láncirányban és vetülékirányban együtt: | ||||
| α) legfeljebb 20 fonallal | 70.- | |||
| β) 20-nál több, de legfeljebb 40 fonallal | 90.- | |||
| γ) 40-nél több, de legfeljebb 60 fonallal | 105.- | |||
| δ) 60-nál több fonallal | 120.- | |||
| Jegyzet az 570 a) 1-ből számhoz: Ezek a szövetek csak a budapesti m. kir. fővámhivatal által vámkezelhetők. | ||||
| 2. fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve, cm2-kint láncirányban és vetülékirányban együtt: | ||||
| α) legfeljebb 20 fonallal: | ||||
| fehérítve | 110.- | |||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 120.- | |||
| β) 20-nál több, de legfeljebb 40 fonallal: | ||||
| fehérítve | 130.- | |||
| festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 140.- | |||
| γ) 40-nél több, de legfeljebb 60 fonallal: | ||||
| fehérítve | 150.- | |||
| Festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 160.- | |||
| δ) 60-nál több fonallal | 200.- | |||
| 591-ből | Cérnázott selyemfonal (reálselyem): | |||
| a) organzin és tráma (szövőfonal), nehezítve és festve is | vm. | |||
| 593-ból | Műselyem: | |||
| a) nyers vagy fehérített: | ||||
| 1. cérnázatlan | 100.- | |||
| 2. cérnázva | 220.- | |||
| Jegyzet az 593. számhoz: Sniafilból és minden más hasonló termékből készült fonalak, melyek kémiai eredetű mesterséges gyapjúként mutatkoznak és a letétbe helyezett minták fajtájának megfelelnek, az 593. t.-sz. alá tartoznak, azonban az 583. t.-sz. alá tartozó fésült gyapjúfonalak megfelelő vámtételével kezelendők. | ||||
| Jegyzet a 600. tarifa- számhoz | 1. Ernyőszövet, tafota-, köpper- vagy atlaszkötéssel, síma vagy mustrás, nem színnyomatos, ripszerűen szőtt szélekkel, legalább 46 és legfeljebb 57 cm szélességben, melynek lánca valódi selyem és vetüléke pamut | 300.- | ||
| 2. Mustrás tarkánszőtt bútorszövet pamutból m2-kint 300 gr-nál nagyobb súlyban, 15%-nál több, de legfeljebb 20% műselyemtartalommal (a fonalak száma szerint), az 552., 553., 554., 555. tarifaszámokhoz tartozó 2. sz. jegyzet rendelkezései szerint vámkezelendő. | ||||
| 3. Az 1. és 2. alatt említett szövetek csak a budapesti m. kir. fővámhivatal által vámkezelhetők. | ||||
| 636-ból | Kész férfi- és fiúkalap nemezből: | darabonkint | ||
| a)-ból: nyúlfélék szőréből: | ||||
| 2. felszereléssel | 2.20 | |||
| b)-ből: gyapjúból vagy más szőrből: | ||||
| 2. felszereléssel | 1.80 | |||
| 639 | Kalap szalmából, háncsból vagy más fonadékokból vagy más növényi anyagokból: | |||
| a) férfi-, fiú- és gyermekkalap: | ||||
| 1. felszerelés nélkül | 0.80 | |||
| 2. felszereléssel | 1.10 | |||
| b) női- és leánykalap: | ||||
| 1. felszerelés nélkül | 1.- | |||
| 2. felszereléssel | 2.- | |||
| Jegyzet a 639. számhoz: Formázatlan kalapkúpok | 0.14 | |||
| 711-ből | Szemcsézett, rovátolt (charirozott) kőáru, továbbá 20 cm és annál kisebb vastagságban fűrészelt lemez: | |||
| b)-ből: márványból vagy alabástromból, a fekete, zöld, sárga és vörös alapszínű márványból valók kivételével: | 100 kg-kint | |||
| 1. 20 cm és annál kisebb vastagságban fűrészelt lemezek | 3.- | |||
| 2. másféle | 4.- | |||
| 806 b) 2 β)-ból | Traktoropk darabonkint 20 q-nál nagyobb, de legfeljebb 30 q súlyban | 48.- | ||
| 876 | Automobilalváz (chassis) és ennek kerete, szétszedve is, rászerelt motorral is, | darabonkint | ||
| a) 3000 kg és annál nagyobb súlyban | 60.- | |||
| b) 3000 kg-nál kisebb, de legalább 2000 kg súlyban | 70. | |||
| c) 2000 kg-nál kisebb, de legalább 1400 kg súlyban | 75.- | |||
| d) 1. 1400 kg-nál kisebb, de legalább 1200 kg súlyban | 85.- | |||
| 2. 1200 kg-nál kisebb, de legalább 800 kg súlyban | 95.- | |||
| e) 1. 800 kg-nál kisebb, de legalább 700 kg súlyban | 95.- | |||
| 2. 700 kg-nál kisebb súlyban | 125.- | |||
| 942 c)-ből | Kődiógomb (gomb palma-dumból és corozóból) | 325.- | ||
| Jegyzetből a 942. tarifaszámhoz: Fehér vagy színes üvegből való gyöngyök, sem festve, sem aranyozva, sem ezüstözve (velencei conterie), fel nem fűzve, vagy csupán a csomagolás és szállítás megkönnyítése végett felfűzve | 10.- | |||
| 961-ből | Ékszerutánzatok: | |||
| a)-ból: velencei conterie-ből (zománcból, üvegcseppekből, gyöngyökből, üvegfonalból), kaucsukkal, bőrrel vagy nem aranyozott, nem ezüstözött, sem zománcozott közönséges fémekkel nem lényeges kapcsolatban is | 60.- | |||
A Magyarország és Olaszország között a mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláírása alkalmával alólírott meghatalmazottak a következő kijelentéseket tették, amelyek a jelen szerződés kiegészítő részét képezik:
Az 1. Cikkhez. 1. Egyetértés áll fenn aziránt, hogy a Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai, az ország törvényeinek megtartásával, a másik Fél területének elhagyásakor szabadon vihetik ki javaikat és áruikat vagy ezen javak vagy áruk eladásából befolyt értéket a nélkül, hogy külföldi mivoltuk következtében különleges korlátozásoknak volnának alávetve, és a nélkül, hogy eme kivitelért más vagy magasabb illetéket kellene fizetniök, mint hasonló körülmények között a belföldieknek.
2. A legnagyobb kedvezményű nemzet elve szerinti elbánás alapján, ami a kereskedelmet, ipart és hajózást illeti, a Szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik Fél területén részvénytársaságok és más kereskedelmi, ideértve ipari, pénzügyi, biztosítási, kereskedői és fuvarozási társaságok alapítása, valamint az ilyen társaságokban való részvétel szempontjából élvezni fogják ugyanazon jogokat, kiváltságokat és kedvezményeket, mint bármely más Ország állampolgárai élveznek.
3. Az első cikk rendelkezései nem érintik azokat a külföldi munkások alkalmazását illető rendszabályokat, amelyek a Szerződő Felek által már kibocsáttattak vagy ki fognak bocsáttatni. Ez a kérdés a Szerződő Felek által különleges megegyezésben fog rendeztetni.
A 3. Cikkhez. Ami az állampolgároknak kölcsönös törvényes és bíróság előtti védelmét illeti, a Szerződő Felek utalnak a polgári eljárásra vonatkozó 1905. évi július hó 17-én Hágában kelt Nemzetközi Egyezményre és az illető állampolgárok törvényes védelme iránt Rómában 1922. évi április hó 6-án Magyarország és Olaszország között kötött Egyezményre.
A 6. Cikkhez. 1. A kettős megadóztatás elkerülésére továbbra is a Magyarország és Olaszország között 1925. évi november hó 25-én kötött különleges Egyezmény irányadó.
2. Egyesség áll fenn aziránt, hogy a legnagyobb kedvezményű Nemzet záradéka nem vonatkoztatik ama különleges egyezményekre, amelyek az egyik Szerződő fél által köttettek vagy a jövőben fognak köttetni egy harmadik állammal a belföldi és külföldi adóztatás összhangbahozatala végett és nevezetesen a kettős megadóztatás elkerülése, valamint adóügyekben vagy az erre vonatkozó büntető szankciók alkalmazása ügyében való jogvédelem és jogsegély biztosítása céljából.
A 7. Cikkhez. 1. A szerződés 7. Cikkének rendelkezései vonatkoznak ama társaságokra is, amelyek az Olasz Királyság határain kívül alakultak és székhelyük is még azon kívül fekszik, de amelyeknek az olasz államhoz való hozzátartozása nevezett királyság illetékes bírói vagy közigazgatási hatóságai által a világháborút befejező békeszerződések vagy az ezen szerződésekkel kapcsolatosan létesített megállapodások alapján foganatosított intézkedésekkel elismertetett.
2. Megegyezés áll fenn aziránt, hogy az állami életbiztosító intézetek minden tekintetben mint magánbiztosítótársaságok kezeltetnek. Nem támaszthatnak tehát igényt kedvezőbb elbánásra, mint a magánbiztosítótársaságok.
A 8. Cikkhez. 1. Idegen anyag feldolgozásával a Szerződő Felek egyikének területén a kikészítési előjegyzési eljárásban gyártott tárgyak ezen Fél ipari termékének fognak tekintetni.
2. Megegyezés áll fenn aziránt, hogy bármily eredetű áru, amelyet a Szerződő Felek egyikének területén átszállítanak vagy szabad kikötőben, illetve vámmentes zónáiban beraktároznak, nem lesz a másik Fél területére való belépése alkalmával más vagy magasabb vámmal vagy illetékkel terhelve, mint a származási országból egyenesen behozott áru. E rendelkezés vonatkozik úgy az átrakodás, átcsomagolás vagy beraktározás után szállított árukra, mint azokra, amelyek egyenesen szállíttatnak át.
3. A Szerződő Felek elismerik, hogy a jelen szerződés 8. Cikkében megállapított legnagyobb kedvezmény záradéka oly módon értelmezendő, hogy a bárhonnan is származó élelmiszerek, valamint a tengerentúli nyersanyagok (mint például kávé, tea, dohány, pamut, olajos magvak), amelyek az egyik országba a másik területén át hozatnak be, akár beraktároztattak vagy átcsomagoltattak ennek szabad kikötőjében, illetve raktáraiban, akár nem, - minden szempontból véve nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesülni, mint az azonos és ugyanolyan származású áruk, amelyek az egyik vagy a másik országba valamely harmadik államon át importáltatnak azután, hogy eme harmadik állam szabad kikötőiben vagy raktáraiban beraktározva, illetve átcsomagolva lettek, vagy sem.
A 14. Cikkhez. Egyetértés áll fenn aziránt, hogy a Szerződés 14. Cikke első szakaszában megállapított elvnek teljes egészében való mentől gyorsabb keresztülvitele érdekében a Szerződő Felek semmiféle kiviteli vagy beviteli tilalmat vagy korlátozást nem fognak fenntartani illetve kibocsátani, kivéve, ha az rendkívüli és abnormális körülmények folytán az ország létérdekeinek megóvása céljából elkerülhetetlenül szükséges és ez esetben is csak mindaddig, amíg az ezt okozó körülmények fennállanak.
Ezen rendelkezés szellemében a Szerződő Felek a létező tilalmakat és korlátozásokat a legszabadelvűbb módon fogják alkalmazni.
Továbbá, amennyiben a Szerződő Felek egyike vagy másika akár a bevitelt, akár a kivitelt illetőleg új tilalmakat vagy korlátozásokat bocsátana ki, a Szerződő Felek egyikének vagy másikának kívánságára kivételek engedélyezése vagy kontingensek megállapítása olymódon fognak tanulmány tárgyává tétetni, hogy a két ország kereskedelmi viszonyát a lehető legkevésbbé befolyásolják.
A 15. Cikkhez. A 15. Cikk b) pontjában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a durva szövetekből készült használt zsákokra, amelyek megtöltve vitetnek ki és üresen jönnek vissza vagy, megtöltés céljából importáltatnak. Ezekre mindkét ország autonóm rendelkezései maradnak érvényben.
A 23. Cikkhez. Az egyik Fél tengeri és folyami hajóinak és ezek rakományának egyenrangú elbánása a másik Fél hajóival és ezek rakományával nem terjed ki:
a) a nemzeti kereskedelmi hajóépítőipar védelmére szolgáló különleges törvények alkalmazására, amennyiben új építkezésekről vagy tengeri és folyami hajók működésének prémiumok vagy más különleges könnyítések révén való előmozdításáról van szó;
b) a hajózási sportegyleteknek adott privilégiumokra;
c) a kikötői szolgálat ellátására és a halászatra, amelyek a belföldi lobogónak tartatnak fenn.
A 28. Cikkhez. Ami a 28. Cikkben érintett esetekre vonatkozó döntőbírósági eljárást illeti, a Szerződő Felek a következőkben egyeztek meg:
Az első döntőbírósági esetben a döntőbíróság az alperes Fél területén fog összeülni; a második esetben a másik Fél területén. Az a Fél, amelynek területén a bíróság össze fog ülni, jelöli ki a tárgyalás helyét; ennek feladatát fogja képezni, hogy a bíróság működéséhez szükséges helyiségeket, irodai és szolgai személyzetet rendelkezésre bocsássa. A bíróság élén az elnök áll. A döntéseket szótöbbséggel hozzák.
A bíróság által követendő eljárást illetőleg a Szerződő Felek vagy egyes esetenként, vagy pedig minden esetre vonatkozólag fognak megegyezni. Ilyen megegyezés hiányában az eljárást maga a bíróság határozza meg. Amennyiben egyik Fél sem ellenzi, az eljárás írásbeli is lehet. Ez esetben az előző bekezdés rendelkezései módosíthatók.
A bíróság előtti megjelenésre vonatkozó idézések és az általa kibocsátott bírósági megkeresés kézbesítésénél mindkét Szerződő Fél hatóságai a döntőbíróságnak az illetékes kormányhoz intézett megkeresésére ugyanúgy fognak közreműködni, mint ahogyan ezt teszik akkor, ha az ország polgári bíróságainak megkereséséről van szó.
Az 1/b) számhoz: Az A) tarifamellékletben feltüntetett fajtákhoz és törzsekhez tartozó melegvérű lovak az Olaszországba való bevitelnél csak abban az esetben esnek a darabonkint 90 aranylíra kedvezményes vám alá, ha a bevitelt eszközlő fél a vámhivatalnak a bevitel alkalmával végzendő állatorvosi vizsgálattal megbízott hivatalos olasz állatorvos bizonyítványát mutatja fel, amely a magyar marhalevél adataival megegyezően megállapítja, hogy oly melegvérű fajtákhoz tartozó lovakról van szó, amelyekre a fentemlített kedvezményes vám engedélyeztetett.
A 70. a) és c) számhoz: A százalékos különbözet, amely jelenleg egyrészről a búza és a rozs vámja, másrészről a liszt vámja között fennáll (53.33% és 44.44%), a szerződés tartama alatt változatlan fog maradni.
Abban az esetben, ha a fentemlített vámok le fognak szállíttatni, a közöttük való különbözet nem lehet kisebb a jelenleginél, figyelembe véve az illető termékek kiőrlési arányát.
A 431. számhoz: Az A) tarifamellékletben a 431. számhoz tartozó jegyzet szerint szivattyúknak Olaszországba való bevitelénél szükséges bizonyítványokat a feladás helyének megfelelő kereskedelmi és iparkamara fogja kiállítani, és pedig a jelen jegyzőkönyvhöz mellékelt mintával megegyező módon.
A 612. b) számhoz: Abban az esetben, ha az olasz kormány elhatározná, hogy az olasz vámtarifa 612. b) tarifaszáma alá tartozó enyvezetlen lemezek és lapok vámját (szerződéses vám 4 aranylíra q-kint) felemeli, a szóbanforgó áru a jelenleg érvényben levő általános vámnál (q-kint 4 aranylíra és koefficiens 1) magasabb vám alá nem fog esni.
A 23. számhoz: 1. Megegyezés áll fenn arranézve, hogy a „Parmigiano, Lodigiano és Reggiano” olasz különlegességek megjelölése nem a termelés helyét, hanem a készítés fajtáját jelenti. Ennek következtében a q-kinti 40 aranykoronás szerződéses vám a hasonló készítésű sajtfélék minden fajtájára vonatkozik, bármelyik olasz vidékről származzanak is.
2. Minden vámkedvezmény, melyet Magyarország valamely a 23. tarifaszám alá tartozó bármilyen fajtájú lágy vagy kemény sajt vagy sajtkülönlegesség számára valamely harmadik állam részére engedélyezne, a fajtáknak megfelelően alkalmazásra fog kerülni a következő olasz sajtokra: Grana, Emmenthali és Gruyere-fajta, Gorgonzola, Strachino, Bel-Paese és hasonló fajtájú sajtok, Fontina, Caciocavallo és Pecorino.
A 126. b) és 128. b) számokhoz: A származási bizonyítványok, melyek a Zárai Maraschino-likőrt és Zárai Maraschino-szeszt Magyarországba való behozatala alkalmával kísérni fogják, a jelen jegyzőkönyvhöz csatolt mintának megfelelően és pedig kizárólag a zárai vámhivatal által fognak kiállíttatni.
A 131.-ből számhoz: A Chianti, Barolo és Barbaresco-borokat, amelyekről a B) mellékletben a 131. számból alatt szó van, a következő szőlőfajtákból nyerik: a Chianti-t a Sangiovese, Canaiolo és Trebbiano elnevezésű szőlőkből; a Barolo és Barbaresco-borokat a Nebbiolo elnevezésű szőlőkből.
A fentemlített borok a B) mellékletben a 131. számból alatt megállapított vámkezelés alá csak abban az esetben esnek, ha a küldeményeket származási bizonyítványok és elemzési bizonyítványok kísérik, amelyek igazolják, hogy tiszta és természetes borokról van szó. Az említett bizonyítványokat azok az olasz hatóságok fogják kiállítani, amelyeknek névjegyzéke a magyar kormánnyal közöltetni fog. Az olasz kormány azonfelül elegendő számban névjegyzéket fog megküldeni, amely feltünteti az említett bizonyítványok kiállítására jogosult tisztviselők neveit és az aláírások kézjegyét.
Az elemzési bizonyítványnak tartalmaznia kell a szükséges adatokat, amelyek igazolják, hogy a vegyelemzett minta megfelel annak a borküldemények, amelyre vonatkozik. Azonfelül a következő meghatározásokat kell feltüntetnie:
a fajsúlyt 15 fok Celziusnál;
a szesztartalom térfogatszázalékát;
a teljes savtartalmat, borkősavra számítva, grammokban literenkint;
az illóolajtartalmat, ecetsavra számítva, grammokban literenkint;
a száraz-anyag tartalmat, grammokban literenkint;
a redukált cukortartalmat, invertcukorra számítva, grammokban literenkint;
a cukron kívüli száraz-anyagtartalmat, grammokban literenkint;
a hamutartalmat (ásványi anyagokban való tartalmat).
A magyar hatóságoknak megmarad az a joga, hogy a behozatal alkalmával a bemutatott borelemzések eredményeit felülvizsgálják.
A 499-ből számhoz: Abban az esetben, ha Magyarország az ívekben és tekercsekben levő és négyzetméterenkint 20 grammnál kisebb súlyú cigarettapapiros tekintetében a jelen szerződés megkötésekor érvényes vámrendelkezéseket módosítaná, az említett áru Magyarországba való behozatalánál 100 kg-kint 50 aranykoronánál magasabb vám alá nem eshetik.
Az 552., 553., 554., 555. és 600. számokhoz tartozó jegyzethez. Az 552-555. számokhoz tartozó 2. és 3., valamint a 600. számhoz tartozó 2. számú jegyzetben említett pamutszövetekben foglalt selyemfonalak százalékos arányszámának megállapítása alkalmával az abban a négyzetben foglalt lánc- és vetülékfonalak száma fog vétetni, amely négyzet a minta és az alap teljes rajzának terjedelmét magában foglalja.
Jelen jegyzőkönyv, mely maga a vonatkozó szerződés megerősítő okiratai kicserélésének ténye által, és pedig a nélkül, hogy az külön megerősíttetett volna, a szerződő Felek által elfogadottnak és jóváhagyottnak tekintetik, két példányban állíttatott ki Rómában, ezerkilencszázhuszonnyolc évi július hó 4-én.
(Aláírások)
..................................... (hely)
Bizonyítvány
öntöttvas-, vas- vagy acélszivattyúkat tartalmazó szállítmányról, melyet (1) ................................... szállít Olaszországba (2) ........................................... címére, mely áll:
(3) ............... sorszámú, ................... jelű .................... számú, ............ kg teljsúlyú colliból.
A feladó által felmutatott hitelt érdemlő igazolások alapján (4) tanusítjuk, hogy a fent megjelölt szállítmány a következőket tartalmazza.
(5) a) Dugattyús szivattyúk, melyeknek hengere és dugattyúja nem készült más fémből, mint öntöttvasból, vasból vagy acélból,
(6) b) Körforgószivattyúkat, melyeknek körforgó része vagy hengere nem készült más fémből, mint öntöttvasból, vasból vagy acélból, vagy pedig melyeknél a többi fém együttvéve a szivattyú súlyának következő hányadát teszi:
3 q-nál nem súlyosabb szivattyúknál legfeljebb 10%-ot és 3 q-t meghaladó súlyú szivattyúknál legfeljebb 15%-ot.
................................., 19 ............................................... hó ....................-n.
| (Pecsét) | (Aláírás) |
(1) A szállító cég vagy gyár neve és lakhelye.
(2) A címzett neve és lakhelye Olaszországban.
(3) A collil darabszáma és fajtája.
(4) A szerződésekben, számlákon, ábrákban stb. megadott adatok is szolgálhatnak igazolásként, amennyiben hitelességük és pontosságuk kétségtelen.
(5) Körforgószivattyúk esetében ez a bekezdés törlendő.
(6) Dugattyús szivattyúk esetében ez a bekezdés törlendő.
| marasque-párlat maraschino-likőr | szállítására Magyarországba való kivitel céljaira | |||
| A feladó neve és lakhelye ........................................................................................................................................................ | ||||
| A colli (hordók, ládák stb.) | száma és fajtája .................................................................................................. | |||
| jele és száma ...................................................................................................... | ||||
| teljsúlya kilogrammokban ................................................................................. | ||||
| A tartályok (palackok, stb.) | száma és fajtája .................................................................................................. | |||
| A folyadék | tiszta súlya kg-okban ......................................................................................... | |||
| teljes térfogata literekben .................................................................................. | ||||
| Kizárólag a marasque-párlat számára: | ||||
| A marasque-párlatban lévő alkoholtartalom teljes mennyisége literekben (számokkal és betűvel) ......................................... | ||||
| Az alulírott kellően meghatalmazott hatóság igazolja: | ||||
| (1-4. A marasque-párlatból álló küldemények számára.) | 1. - hogy megállapításai szerint elvitathatatlan, miszerint fentemlített küldemény csak oly marasque-párlatból áll, mely Zárában, kizárólag marasque-cseresznyéből (Prunus cerasus var. marasca Vis) lepárlás útján kőszült; | |||
| 2. - hogy a jelen küldemény összes colli-jai egységes terméket tartalmazzak; | ||||
| 3. - hogy az egyik colliból vett minta elemzése azt eredményezi, miszerint a marasque-párlat, melyből a küldemény áll, sem cukorral, sem más anyaggal nincs keverve; | ||||
| 4. - hogy a minta alkoholtartalmának meghatározása azt eredményezi, miszerint a marasque-párlat 100 súlyrész folyadékban ..... súlyrész alkoholt tartalmaz; | ||||
| (maraschino-küldemények számára) | 5. - hogy ezen megállapítások kétségtelenül azt eredményezik, miszerint a küldemény kizárólag oly maraschino-likőrből áll, mely Zárában ugyanazon marasque-párlatból, a marasque-cseresznye (Prunus cerasus var. marasca Vis) lepárlása útján nyert termékből készült - más pálinka felhasználása nélkül - és hogy ezzel a likőrrel a jellegzetes (eredeti) üvegeket töltötték meg; | |||
| (párlat- és maraschino-küldemények számára) | 6. - hogy a fentemlített hatóság a minták vétele után azonnal lezárta a tartályokat a következő módon: ........................................................................ | |||
| (A hivatalos lezásáre [pecsét] leírása vagy reprodukckója) .............................. | ||||
| Zara, 192 ....................................................... hó .....................-n. | ||||
| (A hatóság neve) | (Pecsét) (A bizonyítvány kiállítójának aláírása és hivatali állása) | |||
A mai napon Magyarország és Olaszország között kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláírása alkalmával az alulírott meghatalmazottak megegyeztek a következő határozmányokban:
Tekintettel arra, hogy Magyarország a behozatali tilalmakat és korlátozásokat teljesen megszüntette, s a kiviteli tilalmakat és korlátozásokat a minimumra csökkentette, Olaszország az ebben a vonatkozásban követett szabadelvű politikájának megfelelően kötelezettséget vállal arranézve, hogy minden jelenleg fennálló vagy jövőben kibocsátandó rendelkezés ellenére és a fentemlített Szerződés 14. Cikkét kiegészítő rendelkezésben foglalttól eltekintve, minden más kivétel nélkül, külön engedély és a mennyiségnek minden korlátozása nélkül meg fogja engedni a Magyarországból való behozatalt a következő árukból:
borpárlat és likőrök;
hímzett szövetek;
üvegáruk (kristályüvegáruk);
fabútorok és azok elválasztott alkotórészei;
fakeretek és keretlécek;
illatszerek és illatosított szappanok;
papirosból és papiroslemezből való áruk;
rövidáruk;
játékszerek és babák.
Olaszország ezenfelül kötelezettséget vállal arranézve, hogy a következő árukból, a megjelölt évi kontingens keretén belül, megengedi a Magyarországból való behozatalt:
| Bor | 10,000 | hl | |
| Puska | 6,000 | drb | |
| Pisztoly és revolver | 6,000 | drb | |
| Robbanótermékek | 6,000 | kg |
Olaszország kötelezettséget vállal egyúttal arranézve, hogy engedélyt ad havonta 450 q nyerscsont-kontingensnek Magyarországba való kivitelére.
Jelen jegyzőkönyv, minden külön megerősítés nélkül magával a Szerződés megerősítő okiratainak kicserélésével a két szerződő Fél részéről elfogadottnak és jóváhagyottnak fog tekintetni.
Kiállíttatott két példányban Rómában, ezerkilencszázhuszonnyolc évi július hó 4-én.
(Aláírások)
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban a szerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásával a m. kir. külügy-, pénzügy-, földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszterek bízatnak meg.
